Adrian Nastase, a volt kormánypárt ügyvezető elnöke szerint a kormányprogram szándékosan katasztrofálisnak állította be az ország helyzetét. Szerinte a kormány olyan feltételeket teremt, amelyek közt diktatúrák szoktak feltűnni. Vitatta, hogy szükség lenne kisebbségi kérdésekkel foglalkozó miniszterre. /Magyar Nemzet, dec. 12./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilvánosságra hozta az SZKT ülésén nov. 28-án elmondott beszédét Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? címmel. A püspök kifejtette: a kormányban való részvételről érdemben az SZKT-nak kellett volna döntenie, de nem ez történt. Nov. 27-i levelében Somai József joggal kifogásolta, hogy "megrendült a szövetség belső demokráciája", nem hívták össze az SZKT-t háromhavonta, ahogy az alapszabály előírja. Tonk Sándor szerint az SZKT összehívásával az RMDSZ vezetői elkéstek. - A szűkszavú sajtótájékoztató szerint Markó Béla "rövidesen eljuttatja ajánlatát a kormányzásban való részvételre", "tárgyalások folynak a konvencióval". Miben áll Markó Béla "ajánlata"? - Szó sem esik az RMDSZ tárgyalási feltételeiről. - Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSZ tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. - Az "RMDSZ-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba." Frunda György elnökjelöltként való indításával az SZKT szabad utat engedett a hatalombarát neptuni irányvonalnak. Frunda György megnyilatkozásiból látható "egy új és más RMDSZ-politika erőszakos arculata, mely minden bizonnyal mind Bukarestnek, mind a jelenlegi Budapestnek, mind Washingtonnak a leginkább kedvére van". - A neptuni irányvonal az önfeladás politikája. - A kormányba belépést ésszerű szerződéses alapokra kell helyezni. A következő elvárások és jogos igények támaszthatók a román demokratikus kormánnyal szemben: - az alkotmány és valamennyi olyan törvény felülvizsgálása, melyek kisebbségellenes kitételeket tartalmaznak, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadása, a tanügyi törvény felülvizsgálata és az RMDSZ módosító indítványának megfelelő átalakítása, az RMDSZ személyi autonómiára vonatkozó törvénytervezetének törvényerőre emelése, a kisebbségi autonómiaformák és kollektív kisebbségi jogok elismertetésére vonatkozó tárgyalások elindítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakiskolai képzés helyreállítása, anyanyelvű oktatás a fogyatékos és kisegítő iskolákban, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítása és állami támogatása, az egyházi szociális intézmények központi pénzügyi támogatása, anyanyelv használata a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, a helységnevek anyanyelvű használata, anyanyelvű és kétnyelvű feliratok alkalmazása, a Kisebbségi Tanács átalakítása kisebbségi kormányhivatallá, magyar prefektusok kinevezése a székely megyékbe /Hargita, Kovászna, Maros/, Cseresznyés Pál szabadon bocsátása. A felsorolt elvárások mellett az RMDSZ indítványozza: a Demokrata Konvenció előzetes kötelezettségvállalásának megfelelően ültessék életbe a Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az Európa Tanács 1993/176-os számú dokumentumába foglalt ajánlásokat, melyek teljesítésére a román állam kötelezettséget vállalt, az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától, hívják össze a román-romániai magyar kerekasztalt. - Meg kellene szabni a megvalósítások határidejét. /Tőkés László: Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11., Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

Eckstein Kovács Péter Kolozsváron volt ügyvéd, 1990-1992 között Kolozs megye parlamenti képviselője, 1992-96 között a városi tanácsban az RMDSZ-frakció szóvivője, az RMDSZ Szabadelvű Körének ügyvivője, 1994-től elnöke, az idei választások eredményeként az RMDSZ Kolozs megyei szenátora. Liberális elkötelezettségű ember, nyilatkozta, pragmatikus politikus. A gazdaság szerkezetátalakítása miatt nehéz időszak vár a kormányra, szeretné, ha a koalícióval való viszonyuk problémamentes lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Dec. 13-14-ig ülésezik Székelyudvarhelyen az unitárius egyház püspökválasztó zsinata, ebből az alkalomból elfogadják az unitárius egyház új alaptörvényét is. Másodszor lesz unitárius püspökválasztás Székelyudvarhelyen, mondta Kedei Mózes helyi esperes-lelkész, először 1972-ben a városban választották meg dr. Kovács Lajost. Az új alaptörvény elmozdulást jelent a presbiteriánus, demokratikus egyházvezetés irányába. Eddig a püspököket életfogytiglan választották, az új törvény szerint viszont hatéves ciklusra választják a püspököt, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. Székelyudvarhelyen hatezerre tehető az unitáriusok száma, ami a százezernyi erdélyi unitáriushoz viszonyítva is jelentős szám. A püspökválasztás a városban, a beiktatási ünnep pedig Kolozsváron, az unitáriusok központi templomában lesz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./

"Ifj. Wesselényi Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából háromnapos emlékezést tartottak Zilahon és Zsibón. Az egyik előadó, Benkő Samu művelődéstörténész Wesselényiről mint a nemzet ébresztőjéről emlékezett meg. A megemlékezést időszerűvé teszi, hogy "nemzedékünk is ébredezik hosszú évtizedek után", mondta. A többi előadók is méltatták Wesselényi jelentőségét. Lakó Éva zilahi muzeológus beszámolt arról, hogy Wesselényi régészeti gyűjteménye a második világháború alatt szétszóródott, ám az utolsó birtokos 3726 darabból álló "Wesselényi-Teleki gyűjtemény" néven jegyzett kollekciót adott át a helyi múzeumnak. Zsibó református templomán emléktáblát helyeztek el /Starmüller Géza alkotása/: "Zsibón született, itt várja Krisztusát - Wesselényi Miklós - 1796-1996 - a közértelmesség ébresztője". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./"

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Spanyolországba, Katalóniába utazott, hogy átvegye azt a kitüntetést, melyet olyan személyiségeknek adományoznak, akik a népek jogaiért, a kisebbségi nemzeti közösségek kollektív jogaiért küzdenek. A díjat dec. 12-én Barcelonában, a Kisebbségi Etnikumok és Nemzetek Központjában /CIEMEN/ adják át, a Népek Kollektív Jogaiért Alapítvány közreműködésével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 13., 930. sz./

Dec. 10-12-e között ülésezett a grúz fővárosban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése, amelyen Kerekes Károly Maros megyei képviselő vezette a román küldöttséget. A Parlamenti Közgyűlés ajánlásokat fogadott el a kereskedelmi együttműködés fejlesztésére, a szervezett bűnözés elleni egyezmény alapelveire, valamint a térség kulturális értékeinek védelmét célzó program főbb irányvonalaira vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

A Bencze Mihály tanár vezette szerkesztőgárda munkájának köszönhetően megjelent az Octogon /Brassó/ című angol nyelvű matematikai szaklap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

"Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 11-i bemutatkozó beszédében egyetlen, de sokatmondó bekezdést szánt a nemzetiségi kérdésnek. Kormánya arra törekszik, hogy a kisebbségek élvezzék az esélyegyenlőséget mind a törvény előtt, mind a gazdasági, társadalmi stb. életben való érvényesülésben. Az uszító felszólalásokban nem volt hiány. Adrian Nastase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Azért szükséges, válaszolta cikkében Zsehránszky István, mert "Önök uralkodásuk hét éve alatt elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától." Corneliu Vadim Tudor szenátor szerint Ciorbea legnagyobb hibája, hogy az RMDSZ-t bevette a kormányba. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt vezérszónoka azzal indokolta ellenszavazatát, hogy bekerültek a kormányba egy olyan nemzetiség tagjai, akiknek lojalitása kétséges. Markó Bélán, Vida Gyulán és a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának vezetőjén, Varujan Pambaccianon kívül senki sem emelt szót a diszkriminatív, kisebbségellenes felszólalások ellen, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"

Letette a hivatali esküt az új román kormány. /Népszabadság, dec. 13./

"A VIP című bukaresti hetilap kiosztotta a kultúra, a művészetek terén elért legjobb teljesítményeket jutalmazó 1996. évi "leg-díjakat". A legjobb politikusnak járó elismerést Frunda György szenátor, az RMDSZ volt államelnök-jelöltje vehette át de. 9-én. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 13., 930. sz./"

Jan. 15-i hatállyal felmentését kérte Lábody László címzetes államtitkát, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke. Lemondólevelét dec. 12-én juttatta el a miniszterelnöknek. Részben intézményi, részben személyi okokkal indokolta döntését. /Népszabadság, dec. 13./

Az aktív, pragmatikus politikával szemben eddig egyfajta defenzív, formaságokra alapuló diplomáciát részesítették előnyben, nyilatkozott Adrian Severin, az új külügyminiszter. Románia képtelen volt megnevezni szövetségeseit és a gyakorlatban nem vett részt azon euroatlanti struktúrák építésében, amelyeknek részese kívánt lenni. - A választások után növekedtek Románia integrációs esélyei, azonban nem tragédia, ha az ország nem kerül be az első körben. Egyúttal aktív politikát kell folytatni Oroszország demokratizálásának elősegítéséért. Magyarországgal a partnerség elősegítését szorgalmazza. Severin helyesnek tartja, hogy a magyar kormány aláírta az alapszerződést a Vacaroiu-kormánnyal. Szerinte nem lenne okos túlmenni a szerződésben foglaltakon, mert azok az érvényes európai normákhoz igazodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Zilahon a református templom alapkőletétele után többen tiltakoztak a templomépítés miatt. Az ortodox katedrális építésekor nem volt tiltakozás. A helyi napilap az ünnepélyes alapkőletételről nem tudósított, de a tiltakozásokról a dec. 13-i számban az első oldalon adott hírt. /Fejér László: Templomépítés miatt tiltakoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Dec. 13-án tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Nagybányán. Csiha Tamás leköszönő elnök elemezte az elmúlt időszakot. Nagybányán megszűnt a MADISZ, a fiatalok részéről eddig nem volt igény az újraszervezésére. A város új RMDSZ-elnöke Olajos László lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

A kormánykoalíció tárgyalóküldöttségei által dec. 14-én folytatott több mint nyolcórás tárgyalás eredményeképpen az RMDSZ Hargita, Szatmár és Szilágy megyében kapott prefektusi tisztséget. Az RMDSZ adja az alprefektust Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében. Hat megye prefektúráján az RMDSZ által jelölt személy tölti be a vezérigazgatói tisztséget, nevezetesen Hargita, Kovászna, Kolozs, Máramaros, Arad és Bákó megyében. Az RMDSZ által kijelölt személyeket az Ügyvezető Elnökség, majd az Operatív Tanács hagyja jóvá, mielőtt nevüket a kormány elé terjesztik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Brassó megyei szervezete dec. 14-én. Nedeczky Lászlót választották meg a megyei szervezet elnökének, Brassó város RMDSZ-elnöke Benedek Imre lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./

"Adrian Severin külügyminiszter dec. 12-én hivatalában fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet, aki átadta Kovács László külügyminiszter meghívását a magyar-román alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére. Severin elfogadta a meghívást, közölve, hogy arra valószínűleg a következő héten kerül sor. A ratifikációs okmányok kicserélésével életbe lép a szerződés, és véleménye szerint a két ország között hosszú távú partnerség alakulhat ki. Severin az újságírók kérdésére elmagyarázta, mit ért ezen. A "megbékélés" passzív fogalom, mindenképpen a múltra utal. A partnerség viszont a jövőbe néz, aktív célkitűzés. A román külügyminiszter az euroatlanti integrációt a román külpolitikai alapvető céljaként jelölte meg, hangsúlyozva, hogy ezekhez a struktúrákhoz az út a szomszédokon át vezet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14-15./"

Nyilvánosságra hozták az 1989-es forradalom hetedik évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezések programját. Az egyhetes rendezvénysorozat hivatalos programja nem tartalmazza Tőkés László püspök - a hét évvel ezelőtti forradalom hőse - magyarul és románul megjelenő könyvének /Temesvár szellemében/ bemutatóját, sem a dec. 15-i ökumenikus istentiszteletet és a dec. 16-án tartandó Kisebbségi érdekvédelem - kormányból és/vagy ellenzékből című tudományos tanácskozást. Toró Tibor ugyan kérte ennek beiktatását a programba, de ezt elutasították. Az egyetlen közös programpont a hivatalos rendezvényekkel a dec. 16-i gyülekezés a Mária-téri református templom előtt, ahol Tőkés László mond majd beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14-15./

Dec. 7-én Székelykeresztúron tartotta soros ülését az RMGE országos elnöksége és a megyei szervezetek tanácsa. Az ülésen elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot a mezőgazdasági minisztériummal és együttműködést alakítanak ki a romániai magyarság érdekében. Az RMGE elnöksége úgy látja, hogy gazdatanfolyamok szervezésével, gazdabolthálózat kialakításával hozzájárulhatnak a kormányprogram megvalósításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14-15./

"Huszonöt éve, 1971-ben halt meg Jancsó Elemér professzor, akire Kovács Ferenc emlékezett. Jancsó Elemér 1945-ben az Erdélyi Tudományos Intézetből került a Bolyai Egyetemre, amikor elődjét, Kristóf Györgyöt nyugdíjazták és György Lajos akadémikus, az egyetem prorektora a hatalmat meghódító kommunisták támadásainak pergőtüzébe került. Jancsó baloldali volt és szabadkőműves. A későbbi időben Jancsó professzort is támadni kezdték. A letartóztatások idején, amikor elvitték Csőgör Lajos rektort, Demeter János és Jordáky Lajost és másokat, Jancsó Elemér egyre jobban félt. Amikor meghalt, valaki azt mondta, hogy a sírjára azt kellett volna írni: "Itt nyugszik Jancsó Elemér. /F/élt 66 évet." Pályafutása alatt óriási adattárat gyűjtött össze. Inkább kutatótípus volt, mint tanár. Szerkesztője volt az Erdélyi Ritkaságok sorozatnak, abban 1942 és 1945 között 18 kötetben 13 olyan kézirat jelent meg, amely addig csak a szakemberek számára volt hozzáférhető. Jancsó hét esztendeig szerkesztette a sorozatot a Kolozsvári Rádióban Arcképek a két világháború közötti magyar irodalomról címmel. Halála után Mózes Attila kiadta ebből a szerző birtokában maradt szövegeket Kortársaim címmel a Kriterionnál. Jancsó Elemérnek 1969-ben jelent meg A magyar irodalomtöreténetírás ötven esztendeje a kolozsvári tudományegyetemen című tanulmánykötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14-15./"

"Az 1989-es romániai események hetedik évfordulóján jogosultnak érzem magam, hogy azt mondjam: tartós, gyökeres megoldásokat kell keresni - jelentette ki Tőkés László püspök Budapesten, a Magyarok Világszövetségének székházában dec. 14-én Csoóri Sándorral, az MVSZ elnökével tartott sajtótájékoztatóján. Tőkés Lászlót a romániai magyar nemzeti közösség felemelkedéséért folytatott harcának elismeréséért Barcelonában a Kisebbségek és Nemetek Központja nagydíjával tüntették ki. "Fájdalom, hogy ma már csak pejoratív értelemben használják a 'radikális' jelzőt az erdélyi politikai paletta jellemzésekor" - utalt Tőkés László az 1989-es fordulat óta bekövetkezett változásokra, majd hozzátette - ezen az alapon Temesvárt is el lehet ítélni, amely radikálisan lépett fel egy diktatúra ellen. Tőkés László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új román kormány programja nem tartalmaz kisebbségi tárgyú célkitűzéseket. - Csoóri Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Tőkés László elsőként kapta meg a térségben a katalán szervezet nagydíját. - Tőkés László kiemelte, hogy 1996-ra a "radikális irányzat" bírálata ürügyén az anyaország részéről is támadások érik 1989 örököseit. A Magyar Televízió Sajtóklubjában kárhoztatják az "erdélyi magyar radikálisokat". Tőkés szerint Tabajdi Csaba a magyar kormánnyal együtt arra törekszik, hogy "leradírozza ezt irányzatot". 1996-ban ismét oroszlánrésze volt a magyaroknak a demokratikus átalakítás folyamatában, hangsúlyozta a püspök, hiszen Constantinescu az ő szavazatuk nélkül nem győzhetett volna. Az RMDSZ "alkalmazkodó magatartása" életveszélyes lehet az előállt új helyzetben. "Az új román kormány 1997 első félévre vonatkozó programjában egyetlen magyar vagy kisebbségi vonatkozású célkitűzés sem szerepel" - mutatott rá Tőkés László. Hozzátette, hogy az RMDSZ-t ennek ellenére sem lehet megosztottnak nevezni. /Udvardy Zoltán: Erdélyi paletta. Tőkés László értékel. = Új Magyarország, dec. 16./"

Ki kell dolgozni a kormány nemzetiségi vagy nemzetiségvédelmi stratégiáját, foglalta össze feladatait Tokay György, a miniszterelnök mellé rendelt kisebbségi ügyekkel foglalkozó megbízott miniszter. Hozzá kell látni törvényjavaslatok előkészítéséhez és képviselni kell ezeket a kezdeményezéseket a vita során. Gondoskodni kell a törvények végrehajtásának megfigyelését, felügyeletét, amennyiben ennek kisebbségvédelmi vagy kisebbségeket érintő vonzata van. Konfliktuskezeléssel is foglalkozniuk kell. Jogi intézményre, a kisebbségi jogok kodifikálására van szükség. Miniszterjelölti meghallgatása öt óráig tartott, a legtöbb kérdés a magyar oktatáshoz kapcsolódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának 7. évfordulója tiszteletére dec. 16-án rendezett temesvári nagygyűlésen. Az RMDSZ elnöke beszédében Temesvár máig érvényes üzeneteként az akkori forradalmi napokban megvalósult egység és szolidaritás eszméjét nevezte meg, amelyet nem szabad feladni akkor sem, ha a demokrácia ellenségei megpróbálják összeugrasztani a többséget a kisebbséggel. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a forradalom szikráját a Tőkés László bátor harcával közösséget vállaló románok, magyarok, németek és szerbek egysége lobbantotta lángra. Az RMDSZ végezetül magyarul is szólt a temesváriakhoz, és beszédét az Opera teret zsúfolásig megtöltő tömeg megtapsolta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

A nacionálkommunista erők nem mondtak le magyarellenes retorikájukról. Tünetértékű, hogy az Adevarul állandó rovatot indított Az RMDSZ kimutatta foga fehérjét címmel. A dec. 13-i számban ebből a rovatból megtudhatja az olvasó: az egyik képviselő kérte, vizsgázhassanak a magyarok a jogosítvány megszerzéséért anyanyelven. Adrian Ursu cikke szerint ebből az következik, hogy tolmácsot kell adni minden rendőr mellé, hogy beszélni tudjon a magyar gépkocsivezetőkkel.../Gyarmath János: Tolmácsot a rendőrnek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Dec. 13-15-e között Kecskeméten a Magyar Művelődési Intézet szervezésében megtartották a határon túli magyar közművelődési szervezetek találkozóját. Bemutatkoztak a határon túli magyar művelődési intézmények. A résztvevők javaslatot tettek a Magyar Művelődési Intézet, a magyarországi művelődési intézmények és a határon túli magyar közművelődési szervezetek közötti konkrét együttműködésre, megállapodásokra és közös programok lebonyolítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

A határon túli magyar szervezetek részvételével dec. 13-án háromnapos magyar-magyar ifjúsági csúcs kezdődött Budapesten. A Baloldali Ifjúsági Társulás /BIT/ által szervezett rendezvényre Romániából, Jugoszláviából, Csehországból, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett vendégeket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta. Gál Zoltán megjegyezte: Magyarország az euroatlanti csatlakozástól várja a kisebbségi problémák megoldását. Simon Gábor, a BIT elnöke elmondta: a határon túli fiatalok az együttműködés érdekében koordinációs iroda felállítását szorgalmazzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Székelyudvarhelyen ülésezett az unitárius püspökválasztó zsinat, dec. 14-én püspökké választotta dr. Szabó Árpád teológiai tanárt /sz. 1935. ápr. 15./, aki az elhunyt dr. Erdő János utóda lett. Dr. Szabó Árpád 1990 és 1994 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora volt /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./, emellett segédpüspök. A zsinaton segédpüspökké választották dr. Rezi Eleket, az egyházi főgondnokok pedig Balogh Ferenc és dr. Kis György Árpád lettek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 17./

Sikeres, de vitáktól sem mentes időszakként értékelte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöksége az idei évet. Csoóri Sándor, a nemrégiben megválasztott elnökség hét végi, első ülése utáni dec. 16-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az MVSZ millecentenáriumi rendezvényeivel méltó módon ünnepelte az évfordulót. A sajtótájékoztatón részt vettek az elnökség tagja. Papp László amerikai építész, a nyugati régió elnöke hangsúlyozta, hogy az MVSZ-nek minden magyar érték gyűjtőhelyévé kell válnia. A nyugaton élőktől idegen az itthon tapasztalható túlfűtött politikai élet. Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke cselekvési terve legfőbb céljairól elmondta: az MVSZ szorgalmazza a magyar-magyar integráció megvalósulását, támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, a közösségek tulajdonlásának és önkormányzatiságának rendezését. Nehezményezte, hogy az igényeltnél kevesebb támogatást kap az MVSZ. A szlovák kormány 700 millió forintnak megfelelő összeget juttat a szlovák világszövetségnek, az MVSZ-nek viszont, bár sokkal nagyobb a tagsága, csak 162 milliót szán a magyar kormányzat. Kurucz Gyula, az anyaországi régió elnöke célként a nemzeti egyetértés minimumának megteremtését jelölte meg. Csoóri Sándor kijelentette: egyetért az RMDSZ kormányba lépésével. Az RMDSZ-nek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy feladja ezt a pozíciót, ha céljait nem valósíthatja meg. Könnyebb lenne az RMDSZ helyzete, mondta, ha az alapszerződés nem minimális, hanem maximális követelményeket fogalmazott volna meg. /Népszabadság, dec. 17./ Az MVSZ vezetői egyeztető megbeszélést folytattak Tabajdi Csaba államtitkárral a jövő esztendő elején összehívandó újabb magyar-magyar csúcs megszervezésére. /Magyar Hírlap, dec. 17./

A Szociáldemokrata Unió és a Demokrata Konvenció egyik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt szatmári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. Szerintük a határszéli megyét mindenképpen románnak kell vezetnie. A román nacionalisták felháborodtak azon is, hogy Szilágy megyének magyar prefektusa lesz. Ugyancsak elítélték azt, hogy Hargita megye élén magyar prefektus álljon, a leköszönő prefektus, Doru Ioan Vasloban szerint a megyében feltétlenül román prefektusra van szükség. A magyar prefektusok kinevezése ellen több bukaresti román lap is tiltakozott. /Magyar Hírlap, dec. 17./