Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1996. november 23.
Oliviu Gherman lemondott a volt kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöki tisztéről és azt átengedte Ion Iliescunak. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1996. november 23.
"Müller Dezső királyhágómelléki református papköltő, aki verseskötetét /Törpe Hold/ nem az egyházi kiadónál /Szenczi Molnár Dániel Kiadó, Nagyvárad/ jelentette meg, hanem másnál, a kolozsvári Alsand Kiadónál. A kötetet ismertető Zsiskú János szerint ez jelzésértékű, mert az egyházi sajtó potentátjai civilben sajnos civilek... "Papköltőt múltban elhallgattatni, jelenben elhallgatni a sikk romániai magyar irodalmunkban." Akik "a múltban elhallgattatóink voltak", azokból telnek ki "a mi hivatalos elhallgattatónk is". /Zsiskú János: "A költő hiába vonít" avagy Vámfaluból származhat-e valami jó? = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"
1996. november 23.
A Hit Gyülekezete nemzetközi konferenciát tart Székelyudvarhelyen nov. 23-24-én, igét hirdet a magyarországi Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Németh Sándor, adja tudtul a Romániai Magyar Szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1996. november 23-24.
Vacaroiu miniszterelnök nov. 21-i utolsó sajtóértekezletén hosszan magyarázta bizonyítványát és leckéztette az új kormányt. Csapatával minden úton-módon a nép javát szolgálta volna, ha tehette volna, de nem tehette. Ugyanis olyan örökséget vett át, hogyha nem hozza meg 1993-ban a népszerűtlen intézkedéseket, akkor csődbe jutott volna az ország. Vacaroiu kormányfő működésének négy évéről vaskos, háromkötetes /másfél kilós/ Fehér könyvet adott ki, ebben a korábban ismert érveit sorakoztatta fel /makroökonómiai stabilitás, stb./. Sajtóértekezletén számadatok halmazával próbálta meggyőzni hallgatóságát kormányzati programjának helyességéről. Minden nőtt, emelkedett, többet exportált az ország, növekedett a bruttó nemzeti termék. Vacaroiu csapatával együtt kíváncsian várja, honnan lesz pénz a hatalomra kerültek ígéreteinek beváltására, az új kormány már 1997-ben számos népszerűtlen intézkedésre kényszerül. Szerinte az új többségnek nincs igazi szakembergárdája. /Ferencz L. Imre: Magyarázta... és leckéztetett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./
1996. november 25.
Bukarestben nov. 23-án - az RMDSZ részvételével - megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. A tanácskozás után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy az RMDSZ miniszteri szinten vesz részt az új kormányban. Az RMDSZ államtitkári posztokat igényel az oktatási és kulturális tárcánál, illetve a kisebbségekkel foglalkozó kormánystruktúra felállítását szorgalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1996. november 25.
A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
1996. november 25.
Nov. 23-án a nagy iskolaalapító, gróf Mikó Imre halálának 120 éves évfordulójára emlékeztek Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében tudományos ülésszakot tartottak, egyben leleplezték Petrovits István szobrászművész alkotását, a márványba helyezett bronz Mikó-domborművet, melyet a kollégium falára helyeztek el. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
1996. november 25.
A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Szentkatolnán, a római katolikus templom előtt kopjafát állítottak. Innen az ünneplő tömeg az 1936-ban az első világháború hősi halottai emlékére emelt emlékoszlophoz fordultak, ezt most két emlékoszloppal kiegészítették, az 1848-as szabadságharc, illetve a második világháborús halottak tiszteletére emelt két új oszlopot Vetró András kézdivásárhelyi szobrász tervezte, Bakk István helyi vállalkozó fedezte a költségeket. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
1996. november 25.
Nov. 25-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, ezt követően az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az utóbbin a kormánykoalíciós tárgyalásokról volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 916. sz./
1996. november 25.
Fekete Miklós zenetanár, tanfelügyelő az RMDSZ Kézdi széki elnöke sajtóértekezleten jelentette be, hogy beosztásából felmentették és visszahelyezték tanárnak. Felmentésének indoklását kérte a minisztériumtól, azonban nem kapott érdemi választ. Úgy látja, hogy politikai indíttatásból váltották le, ezért Fekete Miklós bírósághoz fordul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Okt. 1-jétől leváltották Fekete Miklós zene szakos tanárt.
1996. november 26.
Nov. 22-én Szatmárnémetiben tartották meg a Szépek az álmok, a vágyak, a tettek címmel megrendezett kárpát-medencei vetélkedőt, amelyen csaknem az egész térség magyarsága képviselve volt Nagyváradtól Miskolcig, Sepsiszentgyörgytől Bukarestig, Hajdúnásától Beregszászig. Ezúttal 16 csapat vett részt a vetélkedőn. A vetélkedőre eljött Antall József özvegye is, aki férjéről, a volt miniszterelnökről most megjelent könyvet ajándékozta a nyerteseknek. A külön díjat adományozók között volt a szatmárnémeti Antall József Baráti Társaság, a Székely Faluért Alapítvány és több vállalkozás. /Sike Lajos: Telt ház Adynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1996. november 26.
"Nov. 24-én Lécfalván falutalálkozót tartottak, egyúttal istentisztelet keretében a honfoglalás emlékére márványtáblát avattak, melyet Kósa Péter készített "Millecentenárium 896-1996" szöveggel. Kisgyörgy Zoltán tartott előadást. Elkészült az új református imaház is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./"
1996. november 26.
"Maksán emlékkövet állítottak a millecentenárium alkalmából, melybe bevésték az Amerikába szakadt nagy erdélyi író, Wass Albert sorait emlékezetes Üzenet haza című verséből : "Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk/ És leszünk egy cél és egy akarat/ A víz szalad, de a kő marad, / A kő marad". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./"
1996. november 26.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ-platform helyteleníti, hogy az RMDSZ bármelyik tisztségviselője az SZKT elvi döntésének megkerülésével kössön megállapodást a kormányzásban való részvételről, továbbá azt, hogy a sajtóból értesülhettek a kormányzási szándék részleteiről, ezért kérik az SZKT rendkívüli ülésének összehívását, olvasható közleményükben, melynek aláírói: dr. Bartha András, Borboly István, dr. Gazda István, Katona Ádám és dr. Újvári Ferenc. /Az EMK nem egyezik bele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1996. november 26.
Iskoláról iskolára haladva egész Erdélyre szeretne kiterjedni az anyanyelvápoló mozgalom. Novemberben és decemberben iskolai szakasza zajlik annak a nyelvművelő versenynek, amelynek körzeti és megyei szakasza után 1997. ápr. 25-27-én lesz a döntő Nagyváradon. A megyei döntők forgatókönyveit az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége készíti el. A nagyváradi döntő egyúttal válogató a magyarországi vetélkedőkre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1996. november 26.
Szabó Szende, a Duna Televízió Baráti Körének kézdivásárhelyi vezetője elmondta, hogy első alkalommal szervezték meg Fortyogófürdőn nov. 24-29-e között a Duna Televízió tudósítótanfolyamát. A 45 résztvevő zömében erdélyi, de vannak köztük újvidékiek, ungváriak és beregszásziak is. Romániából a kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, dévai, kolozsvári, nagyváradi, és bukaresti televízióstúdiók tudósítói képviseltetik magukat. A rendezvény házigazdája a helyi baráti kör. A költségek kétharmadát ők, egyharmadát a Duna Televízió állja. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
1996. november 26.
Idén negyedik alkalommal rendezték meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat, az első napon, nov. 21-én Baróton a vidék neves közírójára, Gaál Mózesre emlékeztek, halálának 60. évfordulója alkalmából, nov. 22-én az 1956-os forradalomra és az azt követő megtorlásokra, nov. 23-án a honfoglalás 1100. évfordulójáról hangzottak el előadások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1996. november 26.
Szilágy megyében a diktatúra bukása óta egyetlen magyar templom építéséhez sem fogtak hozzá, Zilahon, a megyeszékhelyen viszont két ortodox és egy görög katolikus templom építését kezdték el. Zilah lélekszáma az elmúlt negyedszázad alatt megnégyszereződött, a református gyülekezet tagjainak száma is több mint tízezer, kinőtték templomukat. Egy hónapja a városban megalakult a második egyházközség, a Zilah-ligeti Református Egyházközség. Az új tiszteletes, Forró László bejelentette, hogy dec. 7-én ünnepélyesen elhelyezik az új templom alapkövét, amikor majd Tőkés László püspök hirdet igét. A ligeti gyülekezet tagjainak túlnyomó része a környező falvakból költözött a városba. /Fejér László: Új gyülekezet született. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1996. november 26.
Nagybányán érdekes kiállítás nyílt Népi hagyományos díszek címmel, több múzeum összefogásával. A térségben ezerszáz éve magyarok is élnek, a magyar népviselet azonban hiányzott a kiállításról. A múzeum igazgatója az utolsó napon odaszólt a nagybányai RMDSZ-székházba, nincs-e valamilyben néprajzi anyaguk. Természetesen nem volt, így a magyar anyag nélkül nyitották meg a kiállítást. /Hiányos... hagyományos népviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1996. november 26.
Ion Iliescu unokatestvére, Dumitru Iliescu, aki a testőrgárda parancsnoka volt, lemondott, de azonnal kinevezték a csendőrség vezetőhelyettesének. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Az elnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén eddigi vezetőjével, Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal a kilenc román titkosszolgálat egyike, ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. ápr. 12./
1996. november 27.
A kilencven százalékban magyarok lakta Árpád faluban nov. 23-án tartották a honfoglalási emlékünnepséget. Árpád lakói elhatározták, hogy kiteszik a falu magyar elnevezését a Nagyszalonta felőli bejáratnál, mert eddig csak a román név /Arpasel/ szerepelt. Hajnalban kitették a magyar nevet, de reggel már ott volt a rendőrség illetékese: vegyék le a táblát, ellenkező esetben lezárják az utat, ami egyet jelentene az ünnepség berekesztésével. Emiatt levették a táblát. Az ünnepségen ezerötszázan jelentek meg, Tőkés László püspök mondott beszédet, a történelmi megbékélés fontosságát hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ Tőkés László elmondta, nem akar ünneprontó lenni, de az elmúlt évek, évtizedek szomorú tényállása: gyengülő egyházi élet, lanyhuló közösségi összetartás. A hanyatlás adatai vagy éppen súlyos panaszok vizsgálata felhőzte be az egyházi elöljárók itteni látogatását. Ám emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy készülődés Árpádon, mint a mostani millecentenáriumi ünnepség alkalmával. Fellépett a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola énekkara, majd reneszánsz várjátékot adtak elő a fiatalok. Erdélyi József születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak, a beszédet Dánielisz Endre mondta. Szintén emléktáblát avattak Sárközy Gerő árpádi parasztköltő szülőházánál. Másnap, nov. 24-én az istentiszteleten Tőkés László kifejtette: azt az embert, akit megfosztanak az emlékezéstől, emberi méltóságától fosztják meg. Általában a mai fiataloknak nincs jövőképük, azért, mert hitetlenek. Az Istentől megfosztott társadalom előbb-utóbb pusztulásra ítéltetett. Küzdeni kell és ehhez segítséget nyújt Isten igéje.- Árpádon az ünnepségen megjelent többek között Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke, Csapody Miklós /MDF/, a kisgazdák, a kereszténydemokraták és a MIÉP /Magyar Igazság és Élet Pártja/ küldöttei, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ alelnöke, Bakos István, az MVSZ főtitkára, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nagyon sok erdélyi település küldöttei jöttek el Árpádra, még Székelyudvarhelyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./
1996. november 27.
Nov. 24-én a Szeben megyei Bolyán emléktáblát avattak Bolyai Farkas halálának 140. évfordulójára emlékezve. Az emléktáblát a helyi római katolikus templom falán helyezték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 27./
1996. november 27.
"A Kriterion Kiadó újabb könyvei között van Szász János dokumentumkötete /Vihar Franciaországban/, amely a Dreyfus-ügyre emlékezik. A Romániából Németországba települt Richard Wagner a posztkommunista Románia első éveiről adott elemzést. Németül írt munkáját Ferencz Zsuzsanna fordította magyarra és a Kriterion adta ki Román különút címmel és Jelentés egy fejlődő országból alcímmel. Kuncz Aladár Fekete kolostor című műve szintén a Kriterion jóvoltából került újra a könyvesboltokba, több évtized után. /"Akcióban" a Kriterion. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"
1996. november 27.
Az EMKE könyvtári szakosztályának háttereként működő Heltai Gáspár Alapítványt 1991-ben jegyezték be. Pillich László elnök szerint az intézmény ma már 80-85 %-ban önellátó. Anyagi szükségleteik 30 %-át nyelviskolájukkal teremtik elő, 50 %-át pedig nyomdatechnikai kellékek forgalmazását bonyolító kft-jük szolgáltatja. Kolozsvári székhelyükön működő Mikó Imre Közkönyvtár támogatja a tordai és zilahi fiókokat is, ezenkívül gyakorlóhelyül szolgál a könyvtárszakos egyetemisták részére. Állománya 21 ezer kötet, 71 %-a szépirodalom, olvasótáboruk 200 fős, közel fele egyetemista. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
1996. november 27.
Szent Gellért napján, szept. 24-én helyezték szülőfalujában örök nyugalomra Godó Mihály jezsuita papot, a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbólumát. Godó Mihály 1913-ban született az Arad megyei Kisiratoson. Összesen 18 évet ült börtönben. Utolsó büntetését 1980-ban rótták ki rá. Munkásságát Boross Péter miniszterelnök kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével jutalmazták. A kitüntetést Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke 1994. márc. 28-án nyújtotta át neki, a temesvári római katolikus püspökség épületében. Godó atya köszönőbeszédében bírálta a magyarországi katolikus egyházat, melyben a rendszerváltás nem történt meg. Köszönöm, hogy önök hozták ezt a kitüntetést és nem a magyar katolikus püspöki kar, így megkíméltek attól, hogy visszautasítsam - mondta. - Godó Mihály élete utolsó éveit az Arad megyei Szent Anna Öregotthonban töltötte. Életútjáról nyolc órát mesélt magyarországi filmesek felvevőgépe előtt. Egyetlen kikötése az volt, hogy a filmet csak halála után mutassák be. /(gazda) [Gazda Árpád]: Meghalt Godó Mihály atya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Godó Mihály első alkalommal tíz évet volt börtönben, ebből nyolc évet magánzárkában, írta róla Virt László Katolikus kisebbség Erdélyben című könyvében /Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991/.
1996. november 27.
A választási kampány idején több ortodox püspökségre olyan levél érkezett, amely a Román Ortodox Egyház újraalakulását hirdette meg. Az újraalakuló egyházi zsinatba olyan egyházi személyiségek kerülnének, akik nem kompromittálódtak a kommunista időkben. Teoctist pátriárka széke Nicolae Corneanu bánsági érsek-metropolitát illeti meg. Erre a dokumentumra Simeon Tatu kolostorfőnök, a választáson megbukott kormánypárt szenátora hívta fel a figyelmet, aki egyben kifejtette, hogy a levél mögött Corneanu bánsági, Daniel Ciubotea moldvai és bukovinai, valamint Vartolomeu Anania metropoliták húzódnak meg. Hamarosan kiderült, hogy az érintettek nem is tudtak a levélről. A levélíró kilétét nem sikerült kideríteni, az viszont biztos, hogy ezzel a tisztogatás rémképét akarták elhinteni az ortodox hívők előtt. Az viszont tény, hogy a Ceausescut kiszolgáló Teoctist túlélte a rendszerváltozás megrázkódtatásait és a helyén maradt. Az utóbbi években több egyházi ünnep Teoctist lemondását követelő megnyilvánulásba torkollott. /Gazda Árpád: Diverzió az ortodox egyházban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./
1996. november 28.
Victor Ciorbeát jelölte a DK vezető erejeként számon tartott Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt miniszterelnöknek. Ciorbea a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció elnökeként harcolt a volt kormányfő ellen, a júniusi helyhatósági választáson a DK jelöltjeként Bukarest főpolgármesterévé választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Victor Ciorbea /sz. 1954. okt. 26., Ponor (Fehér megye)/ jogot végzett, bíró lett, közben tanított a Bukaresti Egyetem jogi karán. 1990 nyarán a Romániai Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke lett. 1993-ban a vezetése alatt álló tömörülés egyesült a másik nagy szervezettel, a Fratia szakszervezeti konföderációval, az új alakulat /CNSL-Fratia/ társelnökévé választották. A másik társelnök, Mitron Mitrea belépett a kormánypártba és segítkezett a kormánypárt korrupciós ügyeiben, vele ellentétben Ciorbea elutasította a kormánypárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ ajánlatait egyszer miniszterelnök-helyettesi, később munkaügyi miniszteri posztra. Közben 1992-ben a clevelandi Casa Western Egyetemen folytatott menedzsertanulmányokat. Miután a szakszervezeti tömörülés egyre jobban közeledett a Vacaroiu-kormányhoz, Ciorbea otthagyta ezt a szövetséget és alapító elnöke lett a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának /CSDR/. Később a CSDR számos együttműködési szerződést között a Demokratikus Konvencióval /DK/. Ciorbea 1995-ben felhagyott a szakszervezeti élettel, politikai pályára lépett, a DK országos tanácsának lett megfigyelői státusú tagja. 1996-ban belépett a parasztpártba és a Polgári Szövetség elnökségének tagja lett. A helyhatósági választásokon Bukarest polgármesterévé választották. /Új Magyarország, nov. 20., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./
1996. november 28.
Nov. 26-án ülésezett az RMDSZ képviselőházi frakciója és megválasztotta vezetőségét: Vida Gyula elnök, Pécsi Ferenc és Varga Attila alelnökök, titkár: Ráduly Róbert. A frakció Kónya Hamar Sándort jelölte a képviselőházi állandó büró titkári tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1996. november 28.
A szenátus nov. 27-i ülésén a szenátus elnökévé választották Petre Romant /87 szavazattal, ellene 52-en voksoltak/, a Társadalmi Demokrácia Pártja jelöltje, Teodor Melescanu ellenében. Az RMDSZ Kozsokár Gábort jelölte a szenátus állandó bürója titkári tisztségébe. A szenátus elfogadta a 143 szenátori mandátumot igazoló bizottság jelentését, Ion Iliescut is szenátorrá választották /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 27., 916. sz./ A képviselőház elnökévé választotta Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökét. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
1996. november 28.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem ért egyet Tokay György kormánytagságával.- A Bihari Napló munkatársa Takács Csaba ügyvezető elnökét kérte nov. 27-én telefonon, hogy tájékoztassa a lapot néhány alapvető kérdésről, de a politikus elzárkózott ettől. - Helyzetértékelés címmel adott ki SZKT-küldötteinek szóló felhatalmazást az RMDSZ Bihar megyei szervezete. A Varga Gábor megyei elnök kézjegyével ellátott dokumentumban többek között az olvasható a kormányban való részvételről: "az RMDSZ pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy visszautasítsa a feléje kinyújtott kezet." /SZKT Bukarestben. Sűrűsödik a köd? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./"