"Dec. 31-én adták át Szamosújváron a magyarországi Ipolyi Arnold Kulturális Egyesület díját a helyi Téka Művelődési Alapítvány képviselőinek. A díjjal azokat a szervezeteket szeretnék jutalmazni évről évre, melyek az egyetemes magyar műveltséghez tartozó népi kultúra értékeit népszerűsítik, elsősorban fiatalok között. Így esett a választás, munkájuk elismeréseként, a Tékára és a Kaláka néptáncegyüttesre. Harangozó Imre, a népfőiskola elnöke kiemelte: ″Szamosújvár már iskola, mert utat mutat, miként lehetünk modern, XX. századi emberek úgy, hogy testünk és lelkünk minden mozdulatával megtartó és éltető hagyomány vonzáskörében maradunk″. /Ipolyi Arnold-emléklap és -emlékdíj a Téka-alapítványnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"A ″balladás″ Kibéden lakó Ráduly Jánosnak negyed évszázad alatt huszonkét kötete jelent meg. Legutóbbi munkái: újabb meséskönyv (Gyöngyvirág királyfi), Jóságvilág címmel pedig második verskötete jelent meg, mindkettő az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál /Székelyudvarhely/. A korondi születésű szerzőnek két balladagyűjteménye, versei, gyermekversei, Eminescu-fordítása, néprajzi tanulmányai, irodalmi anekdotái, találós kérdései jelentek meg, nyolc kötetben több mint kétszáz népmesét közölt, és foglalkozott vidéke rovásírásos emlékeivel is. Eminescu Luceafarul c. költeménye fordításáért állami kitüntetést kapott. Negyed évszázaddal azelőtt jelent meg Kibédi népballadák című első kötete. A Magyar Írószövetség az elmúlt évben tagjává választotta, eddigi munkássága elismeréséül. - Ősszel a marosvásárhelyi Népújsághoz beküldött anekdotáival nyert különdíjat. /P. Buzogány Árpád: Állami díj az Eminescu-fordításért. Ezredvégi látogatás a kibédi Ráduly Jánosnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./"

"A Legfelsőbb Védelmi Tanács jan. 12-én egyhangú döntéssel Radu Timoftet, az RTDP Neamti megyei szenátorát jelölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatói székébe. A kormánypárti politikusnak katonai végzettsége van, és 1990 óta aktívan részt vesz a politikai életben. 1992-1996 között a szenátus nemzetvédelmi szakbizottságának elnöke, majd a következő 4 éves mandátuma idején ugyanannak a szakbizottságnak az alelnöke maradt. Kinevezéséről a törvényhozás két házának az együttes ülésén döntenek majd, figyelembe véve azonban széles körű támogatottságát, kinevezése biztosra vehető. /Radu Timofte lesz az új SRI-igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"Jan. 18-án megszavazta a helyi közigazgatási törvényt a képviselőház. A jogszabály mellett 211-en szavaztak, ellenszavazat nem volt, egy képviselő tartózkodott. A Nagy-Románia Párt frakciója nem vett részt az ülésen. Tekintettel arra, hogy a törvény képviselőházi változata különbözik a szenátusitól, egyeztetésre kerül sor a két ház között. Anghel Stanciu (NRP) képviselő kijelentette: az egyeztetés után pártja megóvja a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Megmaradtak a törvénynek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásai. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta: a kisebbségi nyelvhasználat terén a képviselőház négy cikkelyt ugyanolyan formában fogadott el, mint a szenátus, kettőt pedig jobb formában. A képviselőházi változat szerint használható az anyanyelv ott, ahol az önkormányzati testületben egyharmados a kisebbségiek aránya. A második jobbítás az, hogy kérésre, az illető egyén anyanyelvén is tudomásra hozzák az önkormányzati testület határozatát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke példa nélkül állónak minősítette a törvényt Romániában, s úgy fogalmazott, hogy kisebbségjogi szempontból ez a törvény- az új oktatási törvény mellett - az elmúlt év legfontosabb eredménye a nemzeti kisebbségek számára. /Áldását adta a képviselőház a helyi közigazgatási törvényre. Egyeztetni kell a két ház között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Jan. 20-án a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőcsoportja felfüggesztette tevékenységét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában. Döntésüket azzal indokolták, hogy az SZKT nem fogadta el a MIT küldöttgyűlésének határozata által megbízott új képviselőket. Az ifjúsági szervezet a MIT belső ügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az SZKT ez ügyben tanúsított álláspontját. Nyilatkozatukban kifejtették: a küldöttállítási eljárás az eddigiekhez hasonlóan történt, ezért a küldöttek igazolásának elhalasztása nyilvánvalóan politikai okokat takar. A MIT reméli, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja a partneri viszony fenntartását, és konkrét lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében. Az SZKT állandó bizottsága nem igazolta a MIT új SZKT-küldötteinek mandátumát. Szabályzatsértéssel vádolták meg az ifjúsági vezetőket. Szatmári Tibor küldött szerint a MIT-et kisajátította egy ″ideológiai csoport″, a testület vezetősége nem biztosítja a széles körű konzultációt az ifjúsági szervezetek között. Válaszában Nagy Pál, a MIT elnöke a szervezet nevében kikérte magának azt a vádat, miszerint egy ″ideológiai csoport″, nevezetesen a Reform Tömörülés ″csatlósai″ lennének. Markó Béla szövetségi elnök szerint a MIT már rég nem tölti be eredeti szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, az RMDSZ számára már nem jelent partnert. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő szerint minden ″jelzés″ ellenére az SZKT és annak állandó bizottsága nem teheti meg, hogy semmibe vegye az alapszabályzatot, amelynek értelmében a MIT-nek szuverén joga, hogy kiket delegál a tanácsba. - Hajdó Csaba, a MIT frakcióvezetője elmondta: 8-9 személyt érintett a mandátumigazolás elutasítása. - A MIT annak tudatában választott SZKT-képviselőket, hogy egy vagy két ülésen vesznek részt. A belső választások időpontjának kitűzése óta eltelt egy év, így az ifjúsági szervezetek vezetői újak lettek. - Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-ügyvezető elnök és Asztalos Csaba az SZKT-n megóvta a demokratikusan, egyhangúlag elfogadott új MIT-küldöttlistát. - A MIT január 31-én Kolozsváron tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSZ-szel. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak elmondta: az SZKT 66 mellette, 27 ellene szóló és 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a mandátum-érvényesítő bizottság jelentését. Takács szerint a MIT-ben egyes személyeket felkértek arra, mondjanak le mandátumukról. Az alapszabályzat elfogadásától számított 90 napon belül a RMDSZ társszervezeteinek kötelességük lett volna letenni alapszabályzatukat. Ezt nem tették meg. A MIT kizárta tagjai sorából a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét, a MAKOSZ-t, anélkül, hogy jelezték volna ezt a RMDSZ alapszabály-felügyelő bizottságának. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"A Hargita megyei önkormányzat és a polgármesterek rendszeres találkozójának jan. 19-én Csíkszentgyörgy volt a házigazdája. A megyei Önkormányzat részéről Zsombori Vilmos elnök, Csillag Géza, Raffain Zoltán, Gergely Mátyás, Deáky Tibor és Borboly Csaba megyei képviselők, a parlamenti képviselet részéről Sógor Csaba szenátor, Ráduly Róbert és Kelemen Hunor parlamenti képviselők vettek részt. A találkozón áttekintették a települések gondjait - közbirtokosságok működését, finanszírozási kérdések, úthálózat, gázellátás. /Polgármesteri találkozó Csíkszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Febr. 7-én együttes ülésen döntött a parlament: Radu Timofte szenátor lett az SRI elnöke. Az együttes ülésen elfogadták a Román Hírszerző Szolgálat, illetve a Külföldi Információs Szolgálat feletti parlamenti ellenőrzést gyakorló vegyes bizottságok összetételét. Az SRI-t felügyelő bizottságban az RMDSZ-t Verestóy Attila Hargita megyei szenátor képviseli, aki megválasztását követően, letette a hivatali esküt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"A parlament megválasztotta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának Radu Timofte szenátort, így az 1989-es változás után sorrendben ő a harmadik - Magureanu és Georgescu után - vezetője a titkosszolgálatnak. A Külügyi Hírszolgálat (SIE) új vezetőjét nem a parlament, hanem a Legfelső Védelmi Tanács nevezi ki. Erre valószínűleg febr. 11-én kerül sor. A legnagyobb esélye a funkció betöltésére Gheorge Fulga kormányzópárti képviselőnek van, aki 1992-1996 között Iliescu elnöki tanácsosa volt. /A Román Hírszerző Szolgálatnak már van, a SIE-nek csak hétfőn lesz új főnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ / Timofte szenátor katonatiszt volt, 1987-ben helyeztek tartalékba és 1990 óta szenátor. Gyakran került a közvélemény figyelmébe bombasztikus kijelentéseivel, amelyeket általában képtelen volt bizonyítani. Tavaly az a vád is elhangzott, hogy Timoftet 1989 előtt a KGB-vel tartott kapcsolatai miatt helyezték tartalékba. Ezt a vádat Timofte mindig tagadta, de megnyugtatóan soha nem sikerült eloszlatnia a gyanút. Egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy a megválasztott hírszerzőfőnök milyen irányt szab a Román Hírszerző Szolgálat munkájának. /Kelemen Hunor: Váltás a hírszerzőknél. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./"

"A román Antena 1 televízióban Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu házi költője, nemzeti bárd vitatkozott egy cingár székely fiúval, Ráduly Róbert parlamenti képviselővel. Ráduly Róbert alaposan ismerte a nemrég elfogadott közigazgatási törvényt /erről szólt a vita/, habogó partnerénél szebben és érthetőbben beszélt románul, ő, a székely. Kiderült, hogy Paunescu Románia alkotmányát sem ismeri megfelelően. Azt hitte, hogy a nemzeti alaptörvényben csupa kötelezettségek vannak a román nyelv ismeretével kapcsolatban. Valóságos arculcsapásként vette Paunescu, amikor Ráduly példákkal bizonyította, hogy az Európai Unióban igenis helye van a föderalizálásnak - Németország, Ausztria... - s az unió messze nem a nemzetállamok konglomerátuma. /Sike Lajos: Ezért szavaztunk rájuk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

"Febr. 15-én kinevezték a helyi közigazgatási törvényt egyeztető bizottság képviselőházi tagjait is. A bizottságban az RMDSZ-t Ráduly Róbert képviseli. A szenátus már febr. 12-én kinevezte tagjait. Az RMDSZ-t Seres Dénes Szilágy megyei szenátor képviseli. /Megalakult az önkormányzati törvényt egyeztető bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"Ráduly Róbert az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, exháznagy elmondta, hogy belülről láthatta a házbizottság működését. Sikerült egy új termet megszerezniük, a titkárságot az eddiginél felszereltebbé tették, több szakértőt, munkatársat felvettek. Ráduly Róbert úgy látta, hogy az adminisztratív személyzet a képviselőházban túlméretezett. /Magyar Balázs: Az új parlamenti ülésszak elején. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"Számtalanszor elhangzik fórumokon, tanácskozásokon, hogy a romániai magyarság nem ismeri saját erejét, forrásait, lehetőségeit, önnön kiterjedését a tíz esztendős változások közepette sem. Nem tudjuk teljességében átfogni a rendelkezésünkre álló, általunk létrehozott intézményeket, alapítványokat, médiákat, az egyetemek és iskolák teljes hálózatát, részlegeket, csoportokat, köröket, írta Sebestyén Mihály. Azonban napvilágot látott egy könyv, gyűjtemény, kísérlet, felmérés, amely a Romániai Magyar Évkönyv 2000 címet viseli (szerkesztette Bodó Barna, megjelent a Szórvány Alapítvány gondozásában). Gazdaság, könyvkiadás, iskolarendszer, sajtó, egyetem, a politikai szervezettség és múltja, demográfia és migráció, önképünk, a nemzet(iség) képe, alapítványok és művelődés, Cserehát, Bolyai-egyetem, szórvány, dokumentumok, kronológia, törésvonalak és gipszágyak, szóródás és városba tömörülés, hagyomány és vállalkozó újítás - ezek a könyv alaptémái. "Kövek, téglák, gerendák" a jövendő romániai magyarságtudományhoz és nemzetiségtörténelemhez. Sőt, ezek a jelentések, tanulmányok, információk egy országtörténet részeivé válhatnak, olyan história alkatrészeivé, amelyből végre nem maradunk ki, állapította meg a recenzens. "Évtizedkönyv. Közérzetkönyv. Vagy inkább önérzetkönyv." Ez az évkönyv jelzi, hogy vannak fellapozható, visszakereshető adattárak. /Sebestyén Mihály: Annalesek ha jőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"Febr. 17-én Kolozsváron tartotta első nagyszabású tanácskozását az Északnyugati Régiófejlesztési Ügynökség. A kolozsvári székhelyű és hat megyére (Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar) kiterjedő intézmény egyike az ország nyolc hasonló ügynökségének, melyeket 1999-ben az európai uniós gazdasági-szociális támogatások adminisztrálása érdekében hoztak létre. A mostani konferencián a térség prefektúrái, önkormányzatai képviseltették magukat, parlamenti képviselők, szenátorok is részt vettek. Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus hangsúlyozta, hogy egész Erdély húzóerőt jelent az ország integrációs törekvése számára. Kerekes Sándor Kolozs megyei tanácsi alelnök a régiófejlesztés fontos céljai között említette meg a térségek fejlődésbeli különbségének csökkentését, az országhatárokon túli együttműködés serkentését. 2000-ben 242 millió eurót utaltak ki a főleg beruházásokat szolgáló PHARE-programok keretében, az ISPA és SAPARD programok keretében pedig összesen 650 millió euró térítésmentes hitelhez jutott az ország. Az ISPA csatornahálózatok és a nagyvárosok szennyvíztisztító állomásainak építését támogatja, a SAPARD pedig a mezőgazdaság és a környezetvédelem olykor 4 éves lejáratú hitelekkel való megsegítését jelenti. Jelenleg 449 programot támogatnak (ebből 331 városi, 118 falusi környezetben), amelyek 10 090 új munkahely létesítését fogják eredményezni. /Ördög I. Béla: Régiófejlesztési konferencia Kolozsváron. Erdély húzóerőt jelent az integrációs folyamatban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Az EU tagországai növelni szándékoznak az ISPA-, PHARE- és SAPARD-programokkal járó finanszírozások pénzügyi volumenét. "Románia jelenleg az első helyen található az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-európai államok közül az ISPA-programok kidolgozása és alkalmazása tekintetében. Az itt megvalósított projekteket a nyugat-európai szakemberek nagyra értékelik" - jelentette ki Aura Raducu EU-s koordinátor a fejlesztési ügynökség kolozsvári konferenciáján. A kolozsvári székhellyel működő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség fennállása óta 2,4 millió euró értékben valósított meg projektet, a legtöbb pályázati finanszírozást az idegenforgalom, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására fordították. Románia százmillió eurót kap az elkövetkező hat évben az Európai Uniótól regionális fejlesztési programok finanszírozására. /Farkas Tibor: Százmillió euró régiófejlesztésre. Románia élenjáró a PHARE- és ISPA-programok végrehajtásában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./"

"A képviselőház febr. 22-i ülésén Ráduly Róbert képviselő visszautasította a nemzeti kisebbségeket érintő sértő megjegyzéseket, amelyek két, a nemzeti kisebbségekhez tartozó képviselő mandátumának igazolása kapcsán hangzottak el. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 22. - 1914. sz./ A Jurnalul National megírta, hogy Ráduly Róbert febr. 22-én kivonult a képviselőházból, mert az ukrán képviselő "bozgor", a macedón pedig "kitaláció" jelzővel illette a magyar kisebbséget. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 23. - 34. sz./"

"Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Febr. 28-án tartotta sajtóértekezletét bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy a mostani törvényhozás sokkal operatívabb a réginél. Hasznos volt a házszabály módosítása, ezáltal javult a parlament törvényelfogadási ritmusa. Ráduly Róbert képviselő a helyi közigazgatási törvényről szólva hangsúlyozta, hogy ez nem csak az anyanyelv helyi közigazgatásban való használatát jelenti, hanem olyan nemzetközileg elfogadott meghatározásokat is bevisz a hazai jogrendszerbe, melyek eddig nem léteztek. A helyi közigazgatási törvény erősségének nevezte Kovács Csaba képviselő azt a tényt, hogy először vettek át jogi normákat az aquis communitaire-ből, ezáltal alávetve a helyi közigazgatás decentralizálását a nemzetközi jognak. Szerinte szükséges a pontos alkalmazási előírások mielőbbi kidolgozása is. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 28. - 1918. sz./"

"A romániai magyarság történelméről, kultúrájáról és gondjairól tartanak előadásokat Csíksomlyón az Erdélyi Interkulturális Akadémia hallgatói számára. Az ország több részéről mintegy 20, többségében román anyanyelvű egyetemi hallgató érkezett febr. 23-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házba, ahol a marosvásárhelyi Pro Európa Liga és a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával szervezett akadémián vesznek részt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadói, valamint helyi közéleti személyiségek tartanak előadásokat. Az erdélyi magyarság történelméről Egyed Ákos és Spielmann Mihály; a magyarság demográfiai fejlődéséről Veres Valér; a hazai magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról Ráduly Róbert Kálmán; a magyar filozófiáról pedig Ungváry Zrínyi Imre tartott előadást. A program immár három éve működik, és visszajelzéseik alapján a román diákok többségében pozitív irányba változik az etnikai kisebbségek megítélése. /Szüszer-Nagy Róbert: Interkulturális Szeminárium Csíksomlyón. Magyarokról tanulnak a román egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./"

"Megjelent Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely), a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja második, februári száma. Ebben Ráduly Róbert képviselő ismertette a hamarosan hatályba lépő ingatlantörvényt. Kiss József zágoni polgármester beszámolt arról, hogy a Kovászna megyei román polgármesterek milyen eszközökkel igyekeznek gátat vetni az erdők visszaszolgáltatásának. Garda Dezső történész a közbirtokosságok kialakulásának kezdetéig ment vissza tanulmányában. /Megjelent a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, a Közbirtokossági Hírvivő második, februári száma. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 2./"

"Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Ha 1989. decemberében, vagy 1990. márciusában, illetőleg a koszovói konfliktus kirobbanásakor nem sikerült Románia föderalizálása, ezután aligha sikerülne az ilyen próbálkozás - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) főnöke. Arra a kérdésre, hogy az SRI jelenleg milyen friss információkkal rendelkezik a Románia föderalizálását, a Nagy-Magyarország megteremtését tartalmazó forgatókönyvekről, miután 1990-től kezdve számos ilyen terv létezésére hívta fel a figyelmet, Timofte így válaszolt: Tény, hogy most is léteznek jelzések különböző olyan magyar és más országbeli érdekcsoportokról - nem nevezném őket hivatalos, kormányzati szintűeknek -, amelyek Románia föderalizálását óhajtják, és ezt nyilvánosan be is ismerik - mondta, hozzátéve azt, hogy vannak az ország föderalizálásával számoló "külső és belső politikai opciók is". Vannak még olyan személyek, akik különböző propagandaeszközökkel, különféle megnyilvánulásokkal kinyilvánítják, hogy másnak szeretnék látni Romániát és más országokat. Ezek a tények komoly gondot jelentenek számunkra. Ebben a vonatkozásban elegendő információval rendelkezünk, ezeket eljuttattuk a romániai döntéshozó tényezőkhöz - jelentette ki Radu Timofte. /A SRI-főnök Románia föderalizálásának "veszélyéről" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Horia-Roman Patepievici, a volt Szekuritáté dossziéit tanulmányozó bizottság tagja közölte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ beavatkozik az intézmény tevékenységébe. Kijelentését arra alapozta, hogy a testület ötven egyházfő és vezető publicista dossziéit kérte átvilágításuk végett, de az RHSZ vezetője, Radu Timofte megtagadta az iratcsomók átadását. /Kerékkötő RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ "

"Márc. 13-án a képviselőház elfogadta a helyi közigazgatási törvény egyeztetett szövegét. Ráduly Róbert RMDSZ-es képviselő az ülésen hangsúlyozta: e törvény csak egy kezdet az igazi önkormányzatiság megvalósulása felé. A törvény néhány fontos eleme: A helyi közigazgatás a következő elvek alapján működik: - a helyi autonómia elve; - a központi hatóságok közszolgáltatásai decentralizációjának elve; - a helyi közigazgatási hatóságok választhatóságának és felelősségének elve; - a törvényesség elve; a közigazgatási hatóságok szolidaritásának és együttműködésének elve - A helyi közigazgatási hatóságok kezelik vagy esetenként rendelkeznek a községek, városok és megyék pénzügyi forrásai, valamint a magán - és köztulajdonában lévő javak felett. - A törvény előírja, hogy azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell anyanyelvük használatát. - A helyi tanács hatáskörébe tartozik az utcanevek, piacnevek és a helyi közérdekű objektumok elnevezése. - Azokban a helyi tanácsokban, ahol a tanácsosok összlétszámának egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi tanács ülésein biztosítják az anyanyelv használatát is. Ezekben az esetekben a polgármester kötelessége biztosítani a fordítást. Minden esetben a gyűlés okiratait román nyelven kell összeállítani. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20%-át, a normatív jellegű határozatokat az illető nemzeti kisebbséghez tartozó polgár anyanyelvén is közölni kell, személyes határozatokat kérés esetén anyanyelven is közölnek. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a helyi közigazgatási hatóságokhoz, valamint közszolgálatot biztosító apparátusához saját anyanyelvükön is fordulhatnak, írásban vagy szóban és a választ mind anyanyelvükön, mind az állam nyelvén kapják meg. E feltételek között a közönségszolgálatot ellátó apparátusban olyan személyeket vesznek fel, akik ismerik az illető kisebbség anyanyelvét, ugyanakkor a helyi közigazgatási hatóságok biztosítják a helységek és hatáskörükben lévő közintézmények elnevezésének az illető nemzeti kisebbség nyelvén való kiírását, hasonlóan a közérdekű felhívások a nemzeti kisebbség nyelvén való kifüggesztését. /Az elfogadott helyi közigazgatási törvény legfontosabb elemei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Az önállósult Provincia január-februári összevont számában öt román és öt magyar történész válaszol arra, hogy kívánatosnak tartja-e egy olyan Erdély-történet megírását, amely valamennyi ott élő közösség múltját képes egységbe foglalni és hogyan lehetne ezt megvalósítani. A hogyanra Jakó Zsigmond professzor tér ki a legrészletesebben. A kolozsvári egyetemi tanár véleménye szerint a forrásanyagok hozzáférhetősége, alapos és szakszerű hasznosítása és értelmezése jelentheti a közös munka során a legnagyobb gondot. A nyelvi nehézség érzékeltetése végett Jakó a maga, valamint Ioachim Craciun, Damian P. Bogdan és Radu Manolescu felmérései, illetve becslései alapján érdekes adatokat közöl az ismert történelmi kútfők területi megoszlására, nyelvére és mennyiségére vonatkozóan. - A Románia történelmére vonatkozó XV-XVIII. századi, úgynevezett belső elbeszélő források (krónikák, útleírások, naplók stb.) száma 465. Ezekből erdélyi 368 (79,1%), moldvai 54 (11,6%), havasalföldi 43 (9,3%). Az erdélyi forrásanyagokból 159 (43,2%) magyarul, 107 (29%) németül, 92 (25%) latinul íródott. A román nyelvűek száma 69 (19%), a görög nyelvűeké 23 (6,2%). A többi 11 szláv és egyéb nyelvű munka. Ami az írásbeliség elterjedtségének mértékét is jelző oklevél-kibocsátási gyakorlatot illeti, a román államiság első 500 évéből körülbelül 7000 ószláv nyelvű, cirill írású oklevelet búvárolhatnak a kutatók. A Szent István korától Erdély függetlenné válásáig eltelt bő félezer esztendő időszakából legalább 30-35.000, Erdély múltjára vonatkozó latin nyelvű oklevélről tudunk. Mindennek többszöröse a független Erdélyi fejedelemség másfél évszázada, majd az osztrák uralom idején keletkezett és fennmaradt oklevélözön. Ehhez jön még a budapesti, bécsi, vatikáni, török stb. levéltárakban fellelhető anyag. - Azoknak a kutatóknak, akik meg akarják írni Erdély történelmét, meg kell tanulniuk magyarul, latinul, németül, törökül, valamint a cirill és a gót betűs szövegek olvasását. /Szilágyi Aladár: Írjuk meg közös történelmünket. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"

"A külföldi sajtóban megjelent néhány cikk azzal vádolta Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, hogy KGB-ügynök volt. Mivel ez a gyanú árt Románia euro-atlanti csatlakozásának, az illetékes parlamenti bizottság ellenőrzi az igazgatót, aki tagadja a vádakat. /KGB-ügynök volt? = Brassói Lapok (Brassó), márc. 23./"

"A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) felbontotta egyik alkalmazottjának, Gabriel Catalannak a munkaszerződését, aki márc. 24-én megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy Teoctist pátriárka együttműködött a kommunista rendszer politikai rendőrségével, részt vett a légionárius- mozgalomban, illetve "egy szexuális kisebbséghez tartozott". A CNSAS felkérte Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjét, bocsássa a tanács rendelkezésére azt a dossziét, amelyből kiderül, a pátriárkát megfigyelte a volt Szekuritáté. A SRI közölte az átvilágító testülettel, a titkosszolgálat emberei megtalálták Teoctist dossziéját. /Sz. L.: Elbocsátották a rágalmazót Eljárás indulhat Gabriel Catalan ellen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"

"Többen is jelölték a Csíki Területi RMDSZ elnökségére Ráduly Róbert képviselőt, aki bejelentette: vállalja a jelöltséget. Véleménye szerint a csíki szervezet olyan helyzetben van, amelyben nem engedheti meg magának, hogy egyesek négyévenként ugródeszkának használják választások alatt. A sajtótájékoztatón a képviselő az ország költségvetésének tervezetéről is szólt.. Ráduly kifejtette: a tanügyi alkalmazottak biztosak lehetnek abban, hogy a kormány azon döntése, miszerint a helyi önkormányzatokhoz kerül át a bérezésük, nem jelent számukra hátrányt. A helyi önkormányzatok számára az új költségvetés egyik jó pontja még, hogy a hozzáadott értékadó (TVA) harminc százaléka a településeken marad. /(Daczó Dénes): Ráduly Róbert a Csíki Területi RMDSZ-elnökségére pályázik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ "

"Négy újabb vidéki ifjúsági szervezetet vett fel tagjai közé a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa márc. 30-án tartott közgyűlésén. Meghallgatták a csíkdánfalvi, szenttamási, rákosi és tusnádi ifjúsági kezdeményezések beszámolóit, majd egyöntetűen megszavazták tagfelvételi kérelmüket. A tagszervezetek elhatározták, hogy évi tevékenységi tervükről közös adatbázist hoznak létre. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének közelgő tisztújításán a CSTIT Ráduly Róbert képviselőt fogja támogatni az elnöki tisztségre. /CSTIT-közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./"

"Rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze Borboly Csaba a Csíki Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) elnöke ápr. 2-án, amelyen bejelentette: a Csíki Területi RMDSZ-elnöktől értesítést kapott, hogy egy órán belül el kell hagyniuk a Területi RMDSZ épületét. Az előzmények: a CSTIT 1999-ben alakult meg, hogy a Csík körzeti ifjúsági szervezeteknek támogatást nyújtson. A szervezethez mostanig több vidéki ifjúsági egyesület is csatlakozott. A CSTIT kezdeményezésre hirdették meg a tavalyi helyhatósági választások során, az "Itthon fiatalon" mozgalmát. E szlogennel több fiatal is részt vett az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. A megmérettetés során a Megyei Önkormányzati testületben, a csíkszeredai tanácsban valamint több vidéki önkormányzatban is képviselőjük van. A Területi Küldöttek tanácsában, valamint az RMDSZ csíkszeredai Képviselők Tanácsában is jelen vannak. A CSTIT megalakulásától a Területi RMDSZ székházban kapott irodát, amelyet azóta használnak. Az elmúlt hét végén a szervezet ülést tartott, amelyen eldöntötték: a közelgő területi RMDSZ-tisztújítás során (április 6-án) Ráduly Róbert Kálmán jelöltet támogatják a területi elnökségre. Borboly Csaba véleménye szerint Biró Albin területi RMDSZ elnök kilakoltatási felszólítása az ifjak Rádulyt támogató döntésével hozható összefüggésbe. Ők az elnök döntését végrehajtják annak ellenére, hogy ezt írásban nem volt hajlandó letenni. * Biró Albin RMDSZ-elnök viszont azt mondta, hogy az ügy túlpolitizált. Nem történt egyéb, "minthogy felszólítottam a vendégeimet, hogy hagyják el az épületet." - indokolta a kilakoltatást. Ráduly Róbert Kálmán képviselő szerint a hatalommal való visszaélésnek tekinthető az, ahogyan a szervezettel eljártak. /(Daczó Dénes): Váratlan kilakoltatás - RMDSZ tisztújítás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

" Ápr. 2-án a képviselőházban az RMDSZ együttes frakciója találkozott Mihai Tanasescu pénzügyminiszterrel, a 2001. évi költségvetés ügyében. M. Tanasescu ismertette az idei költségvetés tervezetét, a honatyák kifejtették véleményüket. Markó Béla szövetségi elnök a kisebbségeknek szánt összegekről beszélt (84 milliárd), amelyet még lehetne növelni. A megyék szempontjából sürgette a minisztériumok hatáskörbe átutalt pénzek átláthatóságát. Puskás Bálint szenátor szóvá tette, hogy nagy különbségek vannak az egyes megyék beruházásaira szánt összegek között. Ráduly Róbert képviselő felvetette, hogy a jövedelem utáni adót a munkahely szerint, és ne a cég bejegyzett székhelye szerint kelljen fizetni. Winkler Gyula képviselő kérte, hogy a minisztériumok hatáskörébe átutalt pénzeknek legyen megyei elosztása is. Pete István szenátor szerint kevés a mezőgazdasági tárcára jutó összeg. Tamás Sándor képviselő a kézdivásárhelyi kórház részére nagyobb összeg kiutalását kérte. Márton Árpád képviselő a Kovászna megyei beruházásokra szánt összegeket kevesellte. Varga Attila képviselő azt kérdezte, milyen pénzeket lehetne a költségvetésből elkülöníteni az egyetem előtti oktatás decentralizációjára. Szabó Károly szenátor az energiaveszteséget csökkentő beruházásokról érdeklődött. Kelemen Atilla képviselő szerint a mezőgazdaságra szánt, amúgy is igen kicsi pénzösszeget súlyosan terheli a tárcához csatolt erdőgazdálkodás. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter a mezőgazdaságról elmondta, hogy a cél egy modern mezőgazdaság kialakítása. /Az RMDSZ parlamenti frakciója találkozott a pénzügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"

"Ápr. 20-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén a saját működését szabályozó törvénytervezet, a rendőrség működését szabályozó törvénytervezet, illetve a nemzetbiztonsági törvénytervezet szerepel. A Ion Iliescu vezette testület meghallgatja ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/, illetve a kormányőrség beszámolóját múlt évi tevékenységükről. A tanácskozáson részt vesz, többek közt, Adrian Nastase kormányfő, Ioan Talpes, a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes elnöki tanácsos, Mircea Geoana külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Dan Ioan Popescu, az ipari tárca vezetője, Gheorghe Fulga és Radu Timofte, a külföldi, illetve a román hírszerzés vezetője, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvénytervezetben szereplő "információs közösség" kialakításáról Iliescu kijelentette: "Nem vagyok híve ennek az elképzelésnek, amely nagyon zavarkeltő, és azt a látszatot kelti, mintha egy újabb Szekuritátét akarnánk létrehozni". Ez olyan szerv lenne, amelynek fennhatósága alá kerülne valamennyi hírszerzési feladatokat ellátó egység. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"