"Tony Blair brit miniszterelnök máj. 3-án Macedóniából Bukarestbe érkezett, néhány órás látogatásra. Blair személyében első alkalommal látogatott brit miniszterelnök Romániába. A vendég találkozott Emil Constantinescu államfővel, tárgyalásokat folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel, és beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Andrei Plesu külügyminiszter nyilatkozata szerint a brit miniszterelnök romániai látogatása is igazolja azt, hogy a Nyugat nem csak konjunkturális érdeklődést mutat Délkelet-Európa iránt. Plesu szerint a tárgyalások fő témája a koszovói válság elemzése, a válságból kivezető utak megvitatása. Emellett külön hangsúlyt kap majd a konfliktus befejezése utáni helyzet értékelése, az, hogy Románia és a Jugoszláviával határos többi állam milyen szerepet játszhat az újjáépítésben - mondta Plesu. A parlamentben elmondott beszédében Tony Blair kijelentette: Nagy- Britannia támogatni fogja az Európai Unióban azt a javaslatot, hogy Romániát hívják meg a csatlakozási tárgyalásokra, és azt szeretné, ha minél rövidebb időn belül tagja lenne a NATO-nak. A brit miniszterelnök szerint Románia sikeresen oldott meg számos történelmi kérdést szomszédaival - Ukrajnával és Magyarországgal -, és a "térségben példaértékű módon sikerült kezelnie a nemzeti különbözőségeket". /Tony Blair brit miniszterelnök Bukarestben. Nagy-Britannia támogatja a román integrációs törekvéseket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

"A Bolyai Társaság az elmúlt időszakban nem volt kimondottan sikeres, szögezte le Beszélgetés Dezső Gábor egyetemi adjunktus, a BT titkára, nem sikerült létrehozni a magyar egyetemet. Eddig egyik fő tevékenységük a diákok Magyarországra történő "exportálása" volt. A BT szervezte a felvételit arra a 20 helyre, amelyet az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács (EMÖT) jóváhagyásával minden évben betöltünk. Ebből a húsz diákból lehet, hogy 18 nem jön vissza, de az is lehet, hogy egy sem. Emellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiküld embereket posztgraduális, doktori, kutatói és második diploma megszerzését célzó képzésre, a KMDSZ pedig részképzésre. Az EME második diploma megszerzésére évente mintegy 25 személynek ad magyarországi ösztöndíjat, PhD-re és pót-PhD-re pedig évente körülbelül negyven-ötven személynek. Ezek közül is kevesen térnek haza. A mintegy száz kutatói ösztöndíjas visszatérési aránya jobb, mert ezek az ösztöndíjak csak néhány hónapra szólnak, és nem a legfiatalabbak kapják őket.- Megfelelőbb lenne a távoktatási formában történő tanulás. - A mostani romániai egyetemi oktatás nagy hiányossága, hogy nem választja külön a tudományos és didaktikai munkát. Tulajdonképpen csaknem mindegyik egyetemi tanárnak két teljes állása van. Ennek egyik oka, hogy olyan kevesen vagyunk, hogy szinte nincs ki tanítson a magyar tagozaton, s ez majdnem minden szakra érvényes. A tanárok Székelyföldről, Jászvásárról, Nagyváradról, Magyarországról ingáznak. Fontosak tehát az ingázó- és vendégtanár programok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy bizonyos szakterületre meg lehessen hívni tanárokat. - Tanfolyamokat kellene szervezni, hogy a nem informatika szakos diákokat és kollégákat megtanítsák a számítógép kezelésére. Létre lehetne hozni diákokból álló, komplex kutatócsoportokat, mondjuk, a kisebbségkutatásra. - Jelenleg a vendégtanárprogrammal és az ösztöndíjak kiosztásával nagyjából ki is merül a Bolyai Társaság tevékenysége. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyesekben felmerül a kérdés: szükségünk van a továbbiakban a BT-re? - Az önálló egyetemről azonban nem szabad lemondani. /A Bolyai Társaságot meg kell erősíteni. Beszélgetés Dezső Gábor egyetemi adjunktussal, a BT titkárával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"II. János Pál pápa máj. 7-én háromnapos ökumenikus látogatásra Bukarestbe érkezett. Ez az első alkalom, hogy az 1054-ben történt egyházszakadás óta a katolikus egyház feje olyan országot keres fel, ahol a lakosság többsége az ortodox egyház híve. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu államfő és Teoctist pátriárka üdvözölte elsőként. Az elnök és Teoctist pátriárka üdvözlő beszédet mondott, amelyet román nyelven köszönt meg II. János Pál. A repülőtérről II. János Pál a nevezetes pápamobillal, amelyben a pátriárka is helyet kapott, a bukaresti pátriárkátusi katedrálishoz hajtatott, ahol imát mondott, majd rövid megbeszélést tartott a román ortodox egyház fejével. A szentatya és Emil Constantinescu államfő rövid tanácskozást tartott. Ezt követően a szentatya Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökökkel, Radu Vasile kormányfővel, Ion Iliescuval, a Romániai Társadalmi Demokrácia pártjának elnökével, Teoctist pátriárkával, civil szervezetek képviselőivel, politikusokkal, az összes felekezet képviselőivel és a Romániába akkreditált nagykövetekkel találkozott. /II. János Pál pápa Bukarestben. Megérkezett "a hit és remény zarándoka" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

Április 30-án Aradon járt a Szabadság-szobor visszaállítási lehetőségeinek felmérésére érkezett magyarországi kormányküldöttség Óvári János külügyminisztériumi főosztályvezető vezetésével. A delegáció Radu Vasile miniszterelnök budapesti látogatásának eredményeként érkezett Aradra. Az akkori megbeszéléseken ugyanis felmerült a szobor visszaállítási lehetőségeinek mérlegelése. A mostani tárgyaláson semmilyen kézzelfogható ígéret nem hangzott el román részről. /Hivatalos tárgyalások az aradi Szabadság-szobor ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Radu Vasilét idegesíti az, hogy Emil Constantinescu lépten- nyomon beleüti az orrát a kormány dolgaiba, magához rendel minisztereket, akikkel aztán folyó ügyekről tárgyal, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

"RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"

Máj. 15-én bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR). A bizalmatlansági indítvány tárgya a gazdasági reform felgyorsításáról szóló törvénytervezet, amelyet máj. 12-én terjesztett a parlament elé Radu Vasile kormányfő. A miniszterelnök a törvényjavaslat előterjesztésekor a kormányzati felelősségvállalás eszközéhez folyamodott. A parlamenti szabályok szerint, ha egy törvényjavaslatot a kormány ilyen formában terjeszt a törvényhozás elé és három napon belül nem nyújtanak be ellene bizalmatlansági indítványt, a tervezet automatikusan törvényerőre emelkedik. A jövő hét közepére várják az ellenzéki indítvány megtárgyalását. /Kicsi az esély a megszavazására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Radu Vasile miniszterelnök szerint a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) nem fogják aggasztani a nagy beruházóknak nyújtott pénzügyi könnyítések, mert nem várható, hogy évente két-háromnál több jelentősebb befektetés lesz Romániában. Vasile közölte, hogy a hét elején két levelet küldött az IMF vezetésének, s ezekben megmagyarázta, hogy a román kormány miért hozott határozatot az 50 millió dollárt meghaladó beruházásokhoz nyújtott kedvezményekről, miután a Valutaalaptól kért készenléti hitel feltételei között elfogadta azt, hogy a pénzügyi szigor keretében felfüggeszt minden könnyítést. /Néhány sorban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Radu Vasile miniszterelnök máj. 25-én befejezte kétnapos hivatalos moldovai látogatását, melyen a két ország gazdasági és politikai együttműködésének lehetőségeiről tárgyalt vendéglátóival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

"Varujan Vosganian, a Jobboldali Erők Szövetségének elnöke május 29-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén mindenkit támadott. Elmondta: a Radu Vasile kormány sokkal többe kerül, mint a kommunista Dascalescu-kormány. Szerinte az RMDSZ csupán a parlamenti többség biztosítása érdekében vált kormánykoalíciós párttá. "Az RMDSZ-nek zavaros az ideológája és ódon a stílusa. Az etnikai kérdéseket a kulturális szféra felé kéne irányítani. A hatalom csupán kihasználja a romániai magyarokat képviselő pártot" - mondta. /Varujan Vosganian szerint Az RMDSZ-nek ódon a stílusa és zavaros az ideológiája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Kibéd faluban készülődnek a település első írásos említése 500. évének, Seprődi János születése 125. évfordulójának megünneplésére. A faluünnep lassan közüggyé válik. A közösség emléket állít, tárgyi és szellemi emléket. A szellemi emlék egy könyv lesz, benne a faluban született, ott dolgozott vagy népükhöz, annak kultúrájához munkásságukkal kötődő személyiségekre emlékeznek. Kibéd szellemi hagyatékának feltérképezéséből nem maradhat ki Ráduly János munkássága. A tanár, folklorista, költő, műfordító, rovásíráskutató gazdag tevékenysége; akinek úgyszólván életművévé vált Kibéd. /Közügy lett belőle. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./"

A Világbank Romániáért felelős igazgatója, Andrew Vorvink, elégedettségét fejezte ki, hogy a kormány megszavazta a Nemzetközi Pénzalap memorandumának végső szövegét, amely tartalmazza a többségi befektetőknél alkalmazott pénzügyi könnyítések moratóriumát. Andrew Vorvink Radu Vasile miniszterelnökkel történt találkozása után azt nyilatkozta, hogy további szoros együttműködésre van szükség a kormány, a Nemzetközi Pénzalap és a Világbank között. A kormányfő pedig kijelentette, hogy ezek a könnyítések nem jelentik az adóalap növekedését. /Andrew Vorvink elégedett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Bara Gyula kezdettől, 1990 óta volt az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke. Máj. 11-én tisztújító összejövetelt tartottak, Vajda Ferenc képviselőt választották elnöknek. Bara Gyula a Központi Informatikai Intézet kutatója volt, szakterülete a számítógépes rendszertervezés, - elemzés és programozás. Bara 1997. januárjában munkaügyi államtitkár lett, 1998. dec. 29-én Radu Vasile miniszterelnök államtanácsossá nevezete ki, a miniszterelnök tanácsadóinak egyike. Bara Gyula munkaügyi államtitkárrá történő kinevezése után két évig azzal foglalkozott, hogy megteremtse a rendszert, az előremutató koncepciót. Eddig ilyen nem volt a minisztériumban. Bara Gyula kidolgozta a teljesítmény alapján történő bérezés elvét, ez is új volt a minisztériumban. Jelenleg államtanácsos. Panaszlevelek, följelentések, törvény-kezdeményezések, külföldi szervek megkeresései kerülnek az asztalára. Bara jelenleg végzi a kormányépületben zajló munka rendszerbe foglalását. - Jelenleg hiányzik az előzetes műhelymunka, az elemzés. - Az előző kormánynál elmaradt az egyeztetés, ezt is rendszeresíteni kell. /Barabás István: Rendszerben az erő. = A Hét (Bukarest), jún. 10./

Leni Fischer, az Európa Tanács Közgyűlésének tiszteletbeli elnöke Bukarestbe érkezett, jún. 15-én fogadta Radu Vasile miniszterelnök. Fischer asszony kifejtette: Romániának diverzifikáltabban kell részt vennie a jugoszláviai újjáépítési folyamatban. /Leni Fischer Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

"Szeptemberre halasztotta az Egyesült Államokba tervezett útját Radu Vasile miniszterelnök. Az eredeti tervek szerint június 22-től kezdve tett volna egyhetes látogatást az Egyesült Államokban, ahol találkozott volna az amerikai vezetőkkel. Bill Clinton amerikai elnök azonban jelenleg Macedóniában tesz látogatást, így "semmi értelme a mostani útnak" - mondta a román miniszterelnök. /Szeptemberre halasztotta amerikai útját Radu Vasile. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálatának közleménye szerint jún. 22-én Bukarestben Radu Vasile miniszterelnök fogadta a romániai elismert egyházak vezetőit. A találkozón a történelmi magyar egyházak részéről jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nevében Tamás József csíkszeredai segédpüspök, Csiha Kálmán és Tőkés László református, valamint Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Részt vett a találkozón Gheorghe F. Anghelescu kultuszállamtitkár is. Az erdélyi protestáns egyházak püspökei ez alkalomból sokadszor írásbeli beadványban sürgették az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák helyreállítását és állami alapokból való finanszírozását, valamint a közel tíz éve halogatott vallásügyi törvény mihamarabbi elfogadását. A megbeszélés középpontjában a lelkészek állami költségvetésből való javadalmazására vonatkozó törvénytervezet állt. Lucian balázsfalvi görög katolikus érsek jogosan emelt kifogást a javadalmazás terén érvényesítendő, a népszámlálási adatokra támaszkodó arányossági elv alkalmazása ellen, rámutatva, hogy az 1992-es népszámlálás óta a felekezet híveinek száma jelentősen emelkedett. Mózes Árpád püspök csatlakozott hozzá, mivel a népszámlálás a magyar és szász evangélikusokat, valamint az evangéliumi keresztyén kisegyház híveit összekeverte. Tőkés László az arányossági elv mechanikus alkalmazását kifogásolta, mivel ez egyfelől beavatkozást jelent az egyes egyházak lelkészei számának a megállapítására vonatkozóan. A napirenden szerepelt még az előkészületben lévő vallásügyi törvény, az egyházi-felekezeti oktatás, valamint az elkobzott egyházi javak kérdése. Tőkés László püspök a román kormány politikai akaratát hiányolta a jogos egyházi követelések, illetve a kormány ígérgetéseinek megvalósítása tekintetében. Anghelescu államtitkár ezzel szemben minden téren előrelépésről beszélt, és a következőket helyezte kilátásba: egy-két héten belül a kultusztörvény végleges tervezete a kormány elé kerül; a kormány a közeljövőben mintegy kétszáz egyházi ingatlant készül visszaadni sürgősségi rendelettel, melyek közül 40-50 épület a történelmi magyar egyházakat illeti. A miniszterelnök a jogos egyházi követelésekkel és igényekkel szemben teljes nyitottságot és megértést tanúsított, de nem titkolta, hogy a különféle jogi nehézségek határt szabnak a kormány segítőkészségének. Azt is megígérte, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközben peres úton visszaszerzett nagyváradi székháza helyében más, hasonló értékű épület visszaadására fognak törekedni. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román kormány ismételten kötelezettséget vállalt az egyházi tulajdonok és a felekezeti oktatás problémáinak rendezésére. A jelenlévők kívánságára a kormányfő megígérte, hogy szeptember elején újra találkozni fog az egyházfőkkel. /Egyházi vezetők a kormányfőnél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 23./"

"Jún. 21-én a 15 elismert romániai egyház vezetőit a kormány székhelyén fogadta Bukarestben Radu Vasile miniszterelnök. A meghívottak közt volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök is, aki elmondta, hogy meglepődött a váratlan meghíváson, mert több éve nem fogadott ilyen magas szinten sem az államfő, sem a kormányfő, annak ellenére, hogy kitartóan kérték ezt a találkozót. Ez a találkozás konjunkturális meggondolásokból jött létre, a kormányfő küszöbön álló amerikai útjára való tekintettel. "Szóba kerültek az egyházakat leginkább érintő kérdések, mint az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása, a papság, a lelkészi kar állami alapokból történő javadalmazása, a felekezeti oktatás kérdése, a vallásügyi törvény, adózási kérdések, földkérdés stb. A megbeszélések középpontjában mindenekelőtt az állami költségvetésből történő javadalmazás kérdése állott." Az új vallásügyi törvény aggodalmat is kelt, mert az egyházi vezetők féltik az egyházak önállóságát, autonómiáját a hatalomtól. - A kultuszállamtitkár, Anghelescu Gheorghe kilátásba helyezte, hogy már a véglegesítés állapotában van egy 200 ingatlant tartalmazó újabb sürgősségi kormányhatározat, amely 40-50 magyar érdekű ingatlant, épületet tartalmaz, ötöt-ötöt a magyar történelmi egyházak számára. Felemás érzésekkel fogadták ezt a hírt, számolt be Tőkés László. Az ezt megelőző 17-es, majd 35-ös lista által visszaadott épületek gyakorlatilag még mindig csak papíron vannak. Félő, hogy ez a csomagterveken alapuló ígérgetési politika főképpen a külföldnek szól. A tanügyi törvény is nyugtalanságra ad okot, mert teljesen megnyirbálta azokat a cikkelyeket, amelyek a felekezeti oktatásra vonatkoztak. /Pataki Zoltán: Nincs politikai akarat a felekezeti oktatás helyreállítására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

Elhunyt Raduch György /Kolozsvár, 1909. - Brassó, 1999. jún. 25./, az erdélyi magyar evangélikus egyház legidősebb szolgáló lelkésze. Noha vagyona csak egy bicikli volt, kuláknak nyilvánították. 14-szer állították bíróság, sőt hadbíróság elé. Azért is verték, hogy nyáron miért öltött kabátot vagy miért van nála a szentírás. Egy ízben az isteni gondviselés mentette meg a halálos ítélettől: ügyiratcsomójából eltűntek lapok. 1949-ben kénytelen volt odahagyni barcaújfalusi szeretett gyülekezetét. 1953-ban a brassói gyülekezet meghívta lelkészének. Látogatta híveit, látogatta a kórházakat is, hogy a kétségbeesett embereknek lelki megnyugvást nyújtson. /A hit megtartója volt. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 2./

Emil Constantinescu államfő júl. 6-án kétnapos hivatalos látogatásra Törökországba érkezett. Románia és Törökország kapcsolatai a régióbeli megértés modelljét jelentik, az államfők kétévenként tartott találkozásának intézményesítése pedig példa nélküli Románia kétoldalú kapcsolataiban - jelentette ki Ankarában. A román elnök vendéglátóival a kétoldalú kapcsolatokról és a térség helyzetéről folytatott megbeszéléseket. Suleyman Demirel államfővel, tartott első találkozón fő kérdés volt a balkáni térség helyzete, a tervezett Délkelet-európai Biztonsági Megállapodás. Az államfői találkozóval időben egybeeső román-török gazdasági vegyes bizottsági tanácskozáson Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter az egyes román termékeket sújtó dömpingvámok megszüntetését kérte. - Románia és Törökország között a kereskedelmi forgalom értéke tavaly megközelítette a 600 millió dollárt. Az egyenleg enyhe román többletet mutatott. /Török-román államfői és miniszteri tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Joschka Fischer német külügyminiszter júl. 7-én megérkezett Bukarestbe, Radu Vasile kormányfő fogadta a munkalátogatást tevő Joschka Fischert. A miniszterelnök megköszönte Németországnak az EU elnöksége alatt Romániának nyújtott támogatást. Németország a romániai külföldi beruházások ranglistáján a harmadik helyen szerepel.. A német külügyminiszter kérte, hogy Németország kapja vissza azt a bukaresti épületet, amelyben 1944-ig nagykövetsége működött. /Munkalátogatáson a német külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

"Júl. 7-én Bukarestbe érkezett Javier Solana, a NATO főtitkára, Radu Vasile kormányfővel folytatott megbeszélést, 8-án reggel Emil Constantinescu államfővel találkozott. Romániának vezető szerepe van a térségbeli stabilitás biztosításában, s az ország vezetése képes sikerrel megfelelni e feladatnak - hangsúlyozta Solana, aki bukaresti látogatását júl. 8-án sajtóértekezlettel zárta. A koszovói válság befejezését követően Solana első külföldi útja Romániába vezetett. Ez hangsúlyossá teszi a román népet illető köszönetét azért a megértésért és együttműködésért, amely a válság idején volt tapasztalható. - A NATO főtitkára kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az észak-atlanti szövetség elutasítja a határok módosításának gondolatát. "A történelem folyamán a határokat túlságosan sokat változtatták" - tette hozzá. /Solana Bukarestben: Románia nagyon közel áll a NATO-hoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./"

Radu Vasile miniszterelnök júl. 9-én hivatalos látogatásra indult Szlovéniába, kollégája, Janez Drnovsek szlovén kormányfő meghívására. Radu Vasilét fogadja, majd Milan Kucsan szlovén államfő is. /A kormányfő elutazott Szlovéniába. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

Radu Vasile miniszterelnök júl. 11-én hazatért Szlovéniából, ahol szlovén kollégájával, Janez Drnovsekkel Ljubljanában megállapodtak arról, hogy tájékoztatják egymást a Balkáni Stabilitási Terv koordinátorának vizitjéről, melyre Bukarestben július 15-én, Ljubljanában pedig 16-án kerül sor, a terv életbe léptetési mechanizmusának tisztázása céljából. Románia és Szlovénia együtt kíván működni e projekt megvalósításában. /Hazatért a miniszterelnök. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./

"A Székelyudvarhelyen történt titkosszolgálati megfigyeléssel kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett a négy évvel ezelőtt híressé vált Terasa Anda botrányhoz, amely Bukarestben történt. Egy vendéglőben újságírókat figyeltek meg, és tulajdonképpen csapdába ejtették magukat a megfigyelőket, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) munkatársait. Az ügy azzal ért véget, hogy leváltottak egy magas rangú tábornokot, akinek a beosztottjai voltak a "fiúk". Ez tulajdonképpen Virgil Magureanunak, az RHSZ vezetőjének a manővere volt, hogy megszabadulhasson egyik "kellemetlen" beosztottjától. Annak a látszatát keltették, hogy törvénytelen cselekedetet hajt végre az RHSZ azért, hogy a hivatalon belül leszámolhasson valakivel. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrány esetében ugyanezeket a fogásokat alkalmazták. Szabó Károly szerint provokáció történt. Az esemény nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett. Tehát nem volt mit megfigyelni. Az a gyanúja hogy az RHSZ székelyudvarhelyi kirendeltségének a vezetőjét szeretnék leváltani. - Az RHSZ vezetésének hivatalos magyarázatot kell adnia a parlamentnek a székelyudvarhelyi incidensről - hangsúlyozta Ionut Gherasim, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja az MTI-nek adott nyilatkozatában. - A Demokrata Párt képviselője, Liviu Spataru kijelentette: az RHSZ-nek joga van arra, hogy mindent megtegyen a nemzetbiztonság védelme érdekében. - Az RTDP szenátora, Radu Timofte úgy vélte, hogy az RHSZ akciója teljesen törvényes volt. A szenátor meggyőződése, hogy a titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik "azoknak a szélsőséges magyaroknak a ténykedéséről, akik a területi autonómiával kapcsolatos követeléseket próbálnak megvalósítani. Azt hiszem, a titkosszolgálatnak konkrét adatai vannak arról is, hogy ebben a térségben félkatonai szervezetek léteznek, amelyekről az RHSZ tájékoztatta a hatóságokat, köztük a Legfelső Védelmi Tanács elnökét, Emil Constantinescu államfőt is." - A Nagy-Románia Párt képviselője, Daniela Buruiana Aprodu szerint a legnagyobb gond az, hogy az RHSZ "a magyar revizionizmus rendkívül kényes kérdésében bukott le". Az RHSZ vezetésének emiatt kell számot adnia, mert az "teljesen természetes, hogy az RHSZ ellenőriz minden eseményt, amelyet az RMDSZ ilyen vagy olyan mértékű közreműködésével rendeznek". /Szabó Károly: Provokáció történt Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem a Polgári esték című rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen - közölte júl. 12-én Mircea Gheordenescu, az SRI aligazgatója. Az SRI illetékesei ugyanakkor a magyar Duna Televíziót vádolták azzal, hogy elferdítette a történteket, feltételezéseket tényeknek tüntetett fel, "szekus módszerekről" beszélt, s az RHSZ gépkocsijának egyszerű jelenlétét a törvény megsértésének igyekezett feltüntetni. A titkosszolgálat eddig sem figyelt és ezután sem fog olyan rendezvényeket figyelni, amelyeket a törvényes kereteken belül tartanak be - szögezték le az RHSZ illetékesei. Gheordenescu ehhez hozzátette: "Vajon mit követtek el az est résztvevői a nemzetbiztonság ellen, ha úgy vélték, hogy figyelik őket?" /Cáfol az RHSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

Legalább tizenhárom ember vesztette életét, több személy eltűnt és sokan megsebesültek júl. 12-én a Hunyad megyei Malomvíz nevű településen történt földcsuszamlás következtében: hegyoldal ráomlott a vízierőműnél dolgozó munkások lakótelepére. A Nagypatak kiáradt, a telepre vezető utat teljesen tönkretette. Emiatt a telep csaknem megközelíthetetlen volt. A Nagypatak a völgyzáró gátat is megrongálta. - Radu Vasile miniszterelnök júl. 12-én válságtanácskozást tartott a védelmi és a belügyminisztérium képviselőivel. A völgyzárógát térségét még júl. 13-án sem lehetett szárazföldön megközelíteni. Az eddig jelentések 13, illetve 15 halottról szólnak, de egyelőre azt sem tudják pontosan, hogy hány embert temethetett el a leszakadt domboldal. A hadsereg helikopterei 21 sebesültet szállítottak hétfőn a közeli kórházba. - A szakértők már több mint tíz éve figyelmeztettek a földcsuszamlás veszélyére. A gátat építő vállalat vezetése azonban titokban tartotta ezeket a vészjelzéseket, írta az Evenimentul Zilei napilap. /Több emberéletet kioltó tragédia a Retyezátban. A Nagypatak völgyét elzáró gát biztonsága is kétséges. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az áradások következtében július 1-je óta harminckét ember vesztette életét az országban - közölte júl. 13-án Bukarestben a környezetvédelmi minisztériumi szóvivő. Eddig 58 házat rombolt le a víz, 1230 ház megrongálódott és több mint 4 ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá július eleje óta. Az esőzések több kilométernyi úttestet és vasútvonalat tettek járhatatlanná. /Az árvíz is ölt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Bukarestbe utazott és júl. 12-én hivatalos megbeszéléseket tartott Valeriu Stoica igazságügyminiszterrel. A román és a magyar igazságügyi minisztérium 1997 szeptemberében írt alá együttműködési megállapodást. Ennek alapján szakértői konferenciát rendeztek a gazdaságjogról 1998 januárjában Békéscsabán, a közép- és kelet-európai igazságszolgáltatás korszerűsítésének feladatairól 1998 áprilisában Budapesten, majd szemináriumot tartottak tavaly októberben Aradon az emberi jogok európai konvenciójának, illetve az Európa Tanács emberi jogi dokumentumainak büntetőjogi alkalmazásáról. A két miniszter megállapodott a további együttműködésben. Ezek közé tartoznak a román és a magyar bírók kölcsönös látogatásai és tapasztalatcseréi, a két minisztérium szakértőinek találkozói annak érdekében, hogy kölcsönösen könnyítsék az Európai Unió normáinak megfelelő jogharmonizációt. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke júl. 13-án a bukaresti Elnöki Hivatalban találkozott Dávid Ibolya igazságügyi miniszterrel. A szövetségi elnök ismertette az RMDSZ helyzetértékelését, kormánykoalíciós tevékenységét és teendőit. /Román-magyar igazságügyi tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Egy Aradon kialakítandó magyar-román megbékélési emlékpark tervéről folytatott megbeszélést júl. 13-án Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter Radu Vasile miniszterelnökkel. A parkban a tíz évvel ezelőtti román forradalom emlékműve mellett helyet kapna az 1848-as magyar szabadságharcot jelképező szoborcsoport is, amelyet jelenleg lebontott állapotban az aradi várban őriznek. Kölcsönös a remény, hogy az aradi emlékpark létrehozásáról a két kormány egyezmény formájában meg tud állapodni, s az alapkövet idén október 6-án a két miniszterelnök helyezheti el - mondta a találkozó után Dávid Ibolya. /Magyar-román megbékélési emlékpark terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka júl. 15-én néhány órás villámlátogatást tett Bukarestben, találkozott Emil Constantinescu államfővel, és megbeszéléseket folytatott a kormányfő mellett Constantin Degeratu tábornokkal, a hadsereg vezérkari főnökével. Wesley Clark leszögezte, hogy a NATO soha nem vetette fel és soha nem fogja felvetni a határok módosítását, különösen nem a dél-kelet-európai térségben - jelentette ki Radu Vasile miniszterelnök az amerikai tábornokkal folytatott megbeszélése után. Wesley Clark kijelentette: A jövő fő kérdése a stabilitás, ez pedig a határok változatlanul hagyását jelenti. Így sem Romániának, sem a térség más országának nem kell semmiféle problémát csinálnia magának ebből a kérdésből. /Wesley Clark bukaresti villámlátogatása Változatlanok maradnak a határok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

"Radu Vasile kormányfő nem kívánta kommentálni azt a legfelsőbb bírósági döntést, amely Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokot az 1989 decemberi eseményekben játszott szerepéért 15 éves börtönbüntetésre ítélte. A kormányfő mégis úgy vélte, hogy a bírósági döntés "terméketlen nyugtalanságot" okozott a hadsereg soraiban. Kijelentette, hogy a határozat megfellebbezéséről a nemzetvédelmi minisztériumnak kell döntenie. - Az államelnöki hivatal sem kommentálta a döntést. Az elnök, szóvivője útján, csupán megismételte azt a korábban többször is megfogalmazott igényét, hogy a forradalom idején történteket az igazságszolgáltatásnak kell orvosolnia. Az elnöki hivatal szerint hamis az a beállítás, miszerint egyes tisztek elítélésével az egész katonaság bűnrészességét állapítják meg. /Radu Vasile szerint "Terméketlen nyugtalanságot" okozott Stanculescu és Chitac elítélése. Nem az egész hadsereget vádolják - állítja az államelnök. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

Júl. 23-án a bálványosi szabadegyetemen a dél-kelet-európai térség stabilitásáról folyt a vita. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, hogy a román-magyar biztonságpolitikai együttműködés nagy fontossággal bír a térség stabilitása szempontjából. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence kisebbségben élő magyar közössége, a koszovói albánokkal ellentétben, elfogadja a különböző országokba való integrálódást, ugyanakkor egyre hangsúlyozottabb az autonómia iránti igényük. Valentin Stan politikai elemző szerint ma Magyarország többet tesz Románia euroatlanti csatlakozásáért, mint maguk a román politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előadásában kijelentette, hogy Délkelet-Európa megérett a konszolidációra. Ehhez azonban tudomásul kell venniük a térség országainak, hogy a nemzetállam szuverenitás fogalma viszonylagossá válik a folyamatban. Tőkés László püspök a román-magyar közeledést emelte ki, és elmondta, hogy mind a kisebbségi, mind a román-magyar államközi kapcsolatokban az itt élő magyar közösséget nem lehet megkerülni. Mircea Horea Rusu elmondta, hogy minden szabadon gondolkodó ember ma Romániában kisebbségben van, és arra az időre vár, amikor a liberális gondolkodásúak már többségben emlékeznek vissza a bálványosi kezdetekre. Németh Zsolt a bálványosi kezdeményezésben, a rendezvény három fő erényét emelte ki: a stratégiai szemléletet, az értékelkötelezettséget, valamint a kezdeményezőkészséget. Este megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, részt vett a Mircea Dinescu és Szőcs Géza közös irodalmi estjén. Orbán Viktor júl. 23-án érkezett Romániába, és Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile román kormányfővel. A megbeszélések után Orbán Viktor Tusnádfürdőre indult. A gépkocsival Tusnádfürdőre tartó magyar miniszterelnököt Hargita megye határán Dézsi Zoltán prefektus és Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Az út során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán, és a város főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn. Jubileumi fórum a bálványosi folyamatról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

Mihai Popescu tábornok, a román szárazföldi csapatok vezérkari főnöke júl. 23-án Kolozsváron ismertette azt az átszervezési folyamatot, ami 2003-ban fejeződik be és az országot 4 katonai körzetre osztja. A katonaságot mintegy 20 ezer fővel csökkentik /a szárazföldi erők létszáma a mostani 72 ezerről 62-re csökken/. Ahhoz, hogy a NATO-követeléseknek megfelelő katonaság létrejöjjön, a védelmi minisztériumnak rendelkeznie a nemzeti össztermék 2 %-ával /jelenleg csak 1,3 % jut nekik /. Távlati terv a szerződéses profi katonák alkalmazása. A IV. erdélyi hadsereget felszámolják, s átalakítják a kor követelményeinek megfelelően. A tábornok szerint a jövőben nők alkalmazása is szükséges lenne a hadseregben. A román hadseregben magas a tábornokok száma, 400 fő, létszámukat 120-ra kell csökkenteni. - Radu Vasile miniszterelnök júl. 23-án egy órát tartózkodott a kincses városban, ahol zárt ajtók mögött találkozott a IV. Erdélyi hadsereg vezető tisztjeivel, tárgyalt Alexandru Farcas prefektussal, majd repülőgépen Bukarestbe távozott. /(Csomafáy Ferenc): Új idők új katonasága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./