Radu Vasile volt kormányfőt dec. 27-én kizárták a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból. Mint ismeretes, Vasile december 13-án Emil Constantinescu államfővel, saját pártjával és az összes koalíciós erővel, köztük az RMDSZ politikai vezetésével dacolva, megtagadta, hogy lemondjon kormányfői tisztségéről, noha kabinetje minisztereinek többsége beadta lemondását, és a koalícióban kormányzó pártok kivétel nélkül megvonták tőle politikai támogatásukat. A konfliktus utáni napokban Radu Vasilét pártja már súlyos szankciókkal sújtotta. A volt kormányfő csak úgy volt hajlandó beadni lemondását, hogy a párt vezetése megígérte neki: felülvizsgálják a reá kirótt szankciókat. Mi több: a Demokrata Párt kijelentette azt is, hogy lemond arról a szenátusi elnöki tisztségről, amit eddig a külügyminiszteri tisztségbe kinevezett Petre Roman töltött be. /Radu Vasilét kizárták pártjából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint az a magatartás, amit Radu Vasile tanúsított, valóban kimeríti a pártfegyelem megsértésének fogalmát, ilyen vonatkozásban jogosak tehát azok a szankciók, amelyeket a parasztpárt országos vezetése kirótt. Hozzátette: egyértelmű, hogy e koalíciót jelen pillanatban a Demokrata Párt kormányozza. A képviselő szerint a kizárás mégis meglepő, hiszen mindenki azt gondolta, hogy Radu Vasilénak sokkal nagyobb a támogatottsága annál, hogy ilyesmi előforduljon vele. Kónya-Hamar szerint nem lehet kizárni a pártszakadás veszélyét sem. Szerinte Opris Remus, a fiatal, ambiciózus politikus bárkit képes félreállítani. -Kónya-Hamar jogosnak tartja a koalíciós pártok részéről felmerülő kérdést, hogy meddig lehet egy olyan párt mellett kiállni, amelynek pillérei egyéni érdekekre épültek. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szakadáshoz vezethet a parasztpárti belviszály A KDNPP-t gyengítő hatalmi harcok a koalíció perspektíváira is kihatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A kormányválság idején Radu Vasile megpróbálta megszerezni a prefektusok támogatását, és felhívott telefonon több tábornokot is, írta a Transilvania jurnal. - A volt kormányfőt az RKP stílusában zárták ki a pártból, állapította meg az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Mugur Isarescu miniszterelnök jan. 5-i hatállyal munkaügyi és társadalombiztosítási kérdésekkel megbízott államtanácsosnak nevezte ki Bara Gyulát, aki ezentúl a munkaerőpiaccal, a munkanélküliséggel, a nyugdíjbiztosítással és az egészségügyi biztosítással kapcsolatos problémákkal foglalkozik majd a Miniszterelnöki Hivatalban. Bara Gyula ugyancsak államtanácsosi tisztséget töltött be az elmúlt évben Radu Vasile kormányfő mellett, ezt megelőzően 1996. decemberétől 1998. decemberéig a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára volt, 1998-tól decemberétől tagja az Országos Egészségügyi Pénztár Igazgató Tanácsának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10. -1635. sz./

Jan. 9-én képviselőtalálkozó és közbirtokosságot alakító falugyűlés volt Gyergyócsomafalván, amelyet a hét folyamán hasonló gyűlések követnek a Gyergyói-medence valamennyi településén. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő elmondta, hogy az 1991-es földtörvény életbe lépése után, amikor az egyhektáros magánerdőket visszaadták, sok erdőtársulás jött létre, amelyek viszonylag kis 3-500 hektárnyi erdő fölött gazdálkodtak, s sok helyen vitás helyzetek alakultak ki, azaz a tagság megkérdőjelezte a vezetés tisztességét. Emlékeztetett, hogy egész mandátumuk alatt azért küzdöttek, hogy az erdélyi magyarság teljes egészében visszakapja azt a közbirtokossági vagyont, amellyel rendelkezett, hiszen ezek a területek hatalmas vagyont jelentenek. Háromszéken kb. 33 000 hektár, Csíkban 98 000 hektár, Udvarhely környékén kb. 55 000 hektár, míg Gyergyó térségében Borszék kivételével 37 500 hektár erdőt, legelőt tesz ki a közbirtokossági vagyon. Miután a földtörvény-módosítást mindkét ház megszavazta, újra kell alakítani a közbirtokosságokat, amelyek a székelység megmaradását biztosították a múltban. Az első alakulóülés jan. 9-én Csomafalván volt. A következő napokban minden gyergyói településen közbirtokossági választásokat tartanak. - Minden RMDSZ-képviselő fölvállalta a szervezőmunkát, a csíki medencében Ráduly Róbert, Udvarhely környékén Antal István képviselő, Háromszéken mindhárom képviselő tevékenykedik ebben az ügyben. A közbirtokosságok gyors megalakítására szükséges, mert az Országos Erdészeti Igazgatóság nem tartja be a 112-es kormányhatározat kiírásait, és a visszajuttatandó erdőrészeken továbbra is hatalmas árveréseket folytat bogárfertőzés és egyéb indoklások címén, de érdekes módon a bogárfertőzötté nyilvánított fákat első osztályú rönkfákként szállítják külföldre. /Alakulnak a közbirtokosságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Jan. 20-án Csíkszeredában, a Polgármesteri Hivatalban bemutatták a mezőgazdasági földterületek és erdők tulajdonjogának visszaállításáról szóló törvény alkalmazását megvilágító könyvet. Dr. Garda Dezső és Ráduly Róbert parlamenti képviselők, valamint Hajdu Áron, az Alutus nyomda igazgatója ismertették a kiadványt. Dr. Garda Dezső rámutatott a törvény jelentőségére. A Tájékoztató és gyakorlati útmutató hasznos kézikönyv a polgármestereknek, a szórványban tevékenykedő tanácsosoknak, az egyházak és iskolák képviselőinek, az eljövendő tulajdonosoknak egyaránt. /Útmutatás a "rengetegben" = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

Radu Vasile volt kormányfő egy szélsőséges nacionalista párt felhasználásával akar rövid időn belül saját pártot alakítani. Az exkormányfő, akit tavaly decemberben viharos körülmények között váltottak le a miniszterelnöki posztról, bejelentette, hogy az egyelőre még csak tervként létező pártja, a Román Néppárt (PRP) még ezen a héten összeolvad a Román Jobboldal Pártjával (PDR), s ezt a fúziót követően lép a politikai porondra a Néppárt. Radu Vasile január végén jelentette be az új párt megalakulását. - Victor Ciorbea volt államfőnek, aki 1998 elején történt megbuktatása után szintén kilépett a parasztpártból, több mint egy évébe tellett, mire sikerült bejegyeztetnie saját új pártját, a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetséget. - A parlamenten kívüli törpepártot, a Román Jobboldal Pártját a Román Nemzeti Egységpártból néhány évvel korábban kivált Cornel Brahas alapította. Brahas rasszista és nacionalista eszméket hirdet, véleménye szerint Romániában a zsidókon és a cigányokon kívül nem léteznek nemzeti kisebbségek. /Radu Vasile nem válogat. Különös politikai házasság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

A napokban megjelent a sepsiszentgyörgyi T3 Info Kiadó gondozásában a tájékoztató a mezőgazdasági területek és erdők tulajdonjogának visszaállítását kodifikáló törvényről, és egyben gyakorlati útmutató annak alkalmazásához. Ráduly Róbert képviselő elmondta: kötelességüknek érezték, hogy a törvény által biztosított jogokat az érintett természetes és jogi személyek hamar megismerjék. Időben felkészültek és a jogszabály elfogadásától számított három napra rá a kötetecske megjelent. Az egész kiadást hárman indították el, Birtalan Ákos, Tamás Sándor és Ráduly Róbert, a költségek egy részét is ők állták. Bevonták a munkába B. Garda Dezső képviselőt, aki történészként a közbirtokossági tulajdonforma egyik legjobb ismerője Romániában. Kelemen Attila az alsóház mezőgazdasági bizottsága alelnökeként igencsak kivette a részét ennek a törvénynek a parlamenti elfogadtatásában. - A tájékoztatót tízezer példányban nyomtatták ki. /Román Győző: Kétszer ad, aki gyorsan ad. Beszélgetés Ráduly Róbert Kálmán Hargita megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

"Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke arról tájékoztatott, hogy Szente Ibolya továbbra is ügyvezető alelnök marad. A többi alelnök: dr. Vass Levente (tanügy), Ölvedi Zsolt (szervezés, ifjúság); Magos György (ideiglenes gazdasági alelnök, vallásügy); dr. Ráduly Levente (sajtó, kultúra, és a választási kampány idején ő felel a sajtóval való kapcsolattartásért). A korábban sajtó- és művelődési ügyekkel megbízott Ábrám Noémi megindokolta lemondását: leszavazták jelentését, ezt a bizalmatlanság jelének látta, ezért visszavonul az alelnöki tisztségből. Másrészt gyermeket vár. Ennek ellenére továbbra is felvállalja a Marosvásárhelyen felállítandó Petőfi-szobor ügyét, és azt ígéri: júliusban állni fog a szobor egy köztéren. - A Kincses Előd kinevezte ügyvezető csapat fő jellemvonása, hogy néhány tagja igen fiatal. (Hárman huszonévesek.) A megyei vezetőség munkájával elégedetlen TKT-tagok fő kifogása az, hogy szakszerűtlen a vezetőség tevékenysége. A kinevezett fiatalok orvosi egyetemre járnak, vagy éppen most végezték az orvosit. Hogy mennyire felelnek majd meg az elvárásoknak, ezután fog kiderülni. Lehet, jót tesz a vezetőségnek a drasztikus fiatalítás. De megtörténhet, a fiatalok tapasztalatlansága, egyoldalú képzettsége újabb okot ad majd a TKT-nak, a Maros megyei képviselőknek, szenátoroknak, az innen származó államtitkároknak és más RMDSZ tisztségviselőknek arra, hogy továbbra is megkérdőjelezzék a megyei vezetőség szakszerűségét. A hatékonyság mércéje pedig a helyhatósági és általános választások eredménye lesz. /Máthé Éva: Sorozatos lemondások és kinevezések a Maros megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga immár második alkalommal szervezte meg a magyar kultúrát bemutató Interkulturális Transsylvania Akadémiát a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, február 21-26 között. A résztvevők román és magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók, akik a Románia a régiók Európájában című esszéjükkel pályázták meg az egyhetes szemináriumot. A 22 hallgató az ország különböző egyetemi központjaiból érkezett. A megjelentek a jövőben újabb egyhetes szemináriumon vehet részt Nagyszebenben, ahol a német kultúrkörrel, és Gyulafehérváron, ahol a román művelődés sajátosságaival ismerkedhetnek. A mostani előadások változatosak voltak, így Zepeczaner Jenő az erdélyi magyar közösség történetéről, Egyed Ákos az erdélyi magyarok dualizmus alatti éveiről, Ungváry Zrinyi Imre a magyar filozófiáról, Demény Lajos a romániai magyarság 1918-1989 közötti időszakáról, dr. Pozsony Ferenc néprajzi és folklór elemekről, Kolumbán Gábor a regionalizmusról, Csicsó Antal a csángókról, Horváth Andor az erdélyi magyar személyiségekről, dr. Papp Kincses Emese az erdélyi magyar irodalomról, Veres Valter a közösség demográfiai fejlődéséről, Eigel Tibor a magyar nyelvű oktatás történetéről, Horváth István a székelyekről, Ráduly Róbert a magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról, a történelmi egyházak lelkészei az általuk képviselt vallás szellemiségéről beszéltek. A magyar hallgatók esténként román társaikat magyarul tanították. /(Hátsekné Kovács Kinga): Tolerancia és nyitottság az interkulturalitás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A National bukaresti napilap febr. 16-i száma közölte Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt elnöke cikkét magyar papok és magyarországi cinkosaik próbálkozásairól, hogy Erdélyt elveszejtsék. Az oldalt Tőkés László fényképe uralta. Ugyancsak február 16-án a Curierul National is közölte Tőkés László portréját, mellette bőven idézte Bodor Pálnak a budapesti 168 Óra című hetilapban megjelent cikkét: a püspökség Partiumi Közlöny című, saját lapjának egyik számában nyolcszor szerepel Tőkés László, lehetne szerényebb és bölcsebb, továbbá sejtelmes utalás történik holmi pesti származású alapítványi forintmilliókra is. - A Tőkés László elleni, máig tartó támadások sorát C. V. Tudor indította el tíz évvel ezelőtt Romania Mare című újsütetű extremista hetilapjának 1990/7-es számában: már akkor azzal vádolta a püspököt, hogy az ország megcsonkítására tör. Virgil Magureanu most a Nationalban Tőkés László "hazaárulását" az egész romániai magyar klérus úgymond irredenta propagandájában próbálta beágyazni. Magureanu vádaskodását hirdette már tíz évvel ezelőtt, 1990-ben az akkor indult Romania Mare hetilap minden száma. Eugen Florescu, a Ceausecu-féle propagandagépezet egykori sajtófőnökének Demokratia című, rövid életű hetilapjának 1990. szeptember 3-i számában Radu Theodoru tartalékos ezredes Riadókészültség című cikkében ez állt: "A hungarizmus offenzívája olyan méreteket öltött, hogy türelmünk végére jutottunk. A készülő genocídium közömbösen hagyja a kormányt, nem talál megoldást a magyar revizionizmusra és Erdély létkérdéseire. A magyarság fegyverkezik Erdélyben, a magyar hadsereg rohamosztagokat készít föl külföldön" stb. Virgil Magureanu ezek szerint még akkor sem mondott újat, amikor pártjának 1999. júliusi konferenciája alkalmából azt nyilatkozta Kolozsváron, hogy "a 90-es évek elején létezett egy forgatókönyv, amelynek alapján a román államot meg kellett volna csonkítani". A most február 16-án közzétett Magureanu-féle Erdély-védő manifesztum összes vádpontjai fellelhetők az általa hat éven át vezetett Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti jelentéseiben. - Magureanu azt állította a Nationalban, hogy a magyar cserkészeket románellenes szellemben nevelik, arra biztatva őket, állítsák vissza Szent István Nagy-Magyarországát, e célból papok katonai jellegű kiképzésben is részesítik őket. - Magureanu leleplezőnek szánt adata szerint Tőkés László püspök fennhatósága alatt Nagyváradon nyomda működik, itt készül a Partiumi Közlöny - ez utóbbit a budapesti 168 Óra is támadta, a közlöny Bodor Pál szerint Tőkés László szerénytelenségének megnyilvánulása. Barabás István megjegyezte: "tetszik bizonyos pesti és bukaresti köröknek vagy nem tetszik, tény: a nagyváradi püspökségi közlöny jó szolgálatokat is tesz kiadójának. 1998. június 22-én az Adevarulban Dobrin Suciu, az Iliescu-rendszer budapesti tudósítója cikket közölt a következő szenzációs címmel: Tőkés-Orbán titkos egyezség: a püspök a Romániával való kapcsolatok megmérgezésére kérte a magyar miniszterelnököt. Tőkés László másnap már nyilatkozott a súlyos vád ellen, ezt azonban az Adevarul nem közölte, hanem a Partiumi Közlönyben látott napvilágot, hogy pontról pontra cáfolja Dorin Suciu rendelésre írott koholmányát." Tőkés Lászlót támadni hazafias virtusnak számít: Iosif Veverca exmilicista főtiszt 1998. február 13-án azt nyilatkozta a román sajtónak, szívesen emlékszik vissza arra, hogy 1989. decemberében megütötte Tőkés Lászlót. /Barabás István: A választási hisztéria nyitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Márc. 4-én a csíksomlyói kegytemplomban tartott ökumenikus istentisztelet keretében vette át Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Julianus Alapítvány 1999. évi díját. Az eddigi hagyománytól eltérően, nem hangzik el laudáció Tőkés László személyéről, munkásságáról - hangsúlyozta Beder Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke -, hisz azt mindenki ismeri. Az alapítvány célkitűzéseinek ismertetése után átadta az ünnepeltnek a Pálffy Árpád szobrászművész által készített Julianus-szobrot, a díszoklevelet és a díjjal járó száz német márka pénzösszeget. - Tőkés László felkereste a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székházát, megismerkedve a csíkszeredai főiskola-telepítési kísérletek eddigi eredményeivel. Csíkszeredában ugyanezen a napon bemutatták Tőkés László Remény és valóság, valamint Temesvári mementó című köteteit, majd a püspök vett megjelent az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete által szervezett lakossági fórumon. A rendezvényen Tőkés László a történelmi igazságtétel fontosságáról szólt, arról, hogy a román kormányzatnak bocsánatot kellene kérnie a romániai magyar nemzeti közösségtől a Trianon óta elszenvedett sérelmekért, elnyomásért. /Sarány István: Tőkés Lászlót Julianus-díjjal tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./ Tőkés László Csíkszeredában a lakossági fórumon arról beszélt, hogy Romániában legnagyobb szükség az igazságtételre van, a magyarságnak Trianon után fel kell emelkednie megalázott mivoltából. Az igazságot ki kell mondani Cserehát, a csendőr-laktanya és a Székelyföld gyarmatosítása ügyében is - hangsúlyozta. Az RMDSZ-en belüli ellentét az erkölcsi normák mentén húzódik, akik megalkusznak, azok feladják, elárulják az ügyet. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke rámutatott hogy az RMDSZ a brassói kongresszus óta téves utakon jár. Ráduly Róbert képviselő a tiszteletbeli elnök véleményét kérte a kétnyelvű székelyföldi főiskolákról. Az eltérítés szellemében mindenki tette, amit tehetett - válaszolta Tőkés László -, de ki kell iktatni a főiskolák kétnyelvűségét. /(Hátsekné Kovács Kinga): Sokan csalódtak az RMDSZ- ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Márc. 6-án a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem szenátusa Béres Andrást választotta rektornak. Béres András, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatója és a Tompa Miklós Társulat vezetője elismerte, hogy ennyi feladatot egyszerre nem lehet ellátni, ezért ősztől valószínűleg más vezeti a magyar társulatot. Az egyetemi szenátusnak 14 tagja van, fele-fele arányban román és magyar nemzetiségűek. - Megjelent Béres András Hegel-kötete a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál, melyet román nyelven írt. Év végére szeretne kihozni egy második tanulmánykötetet. Az az elismerés logikájáról fog szólni. - Márc. 10-én tartja a Tompa Miklós társulat Frank Wedekind: A tavasz ébredése című "gyermektragédiája" bemutatóját, rendezője Anca Bradu. Ezzel az előadással szerepelnek márc. 17-én a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, és Kaposváron is lesz előadásuk. /Rektorváltás a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Az RMDSZ gazdasági munkacsoportja március 12-én, a képviselőházban elemezte Románia középtávú stratégiájának alapját képező makrogazdasági modellt. A tanácskozáson részt vettek: Bara Gyula államtanácsos, Borbély László, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára, Neményi József, a Versenytanács címzetes államtitkára, Lányi Szabolcs, az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség elnöke, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Demeter Attila, a Román Fejlesztési Ügynökség tanácsosa, Czédly József bukaresti alprefektus, Antal István, Birtalan Ákos és Ráduly Róbert képviselők, valamint Tánczos Barna parlamenti szakértő. A megbeszélés során a munkacsoport tagjai felhívták a figyelmet a modell számos hiányosságára és hibájára, és döntöttek arról, hogy észrevételeiket eljuttatják a középtávú gazdasági stratégiát előkészítő szakértői csoport társelnökéhez, Mugur Isărescu miniszterelnökhöz. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 14. - 1679. sz./

Beke Sándor a semmiből teremtette meg Székelyudvarhelyen az Erdélyi Gondolat Könyvkiadót, 1991-ben Az indulás évétől, 1991-től 1999 végéig 59 könyvet jelentetett meg, ebből 37-et már saját nyomdában nyomtak. A néprajzi munkák dominálnak, de jelentek meg memoár-kötetek, esszék, nyelvművelő írások, gyermekirodalmi és szépirodalmi munkák, monográfiák, tanulmányok is. A kiadónál rendszeresen közlő szerzők között van Nagy Olga (öt kötettel), Cseke Péter, Kozma Dezső, Lászlóffy Csaba, Murádin László kolozsváriak, de vannak jeles székelyföldi szerzőik is, mint Ráduly János. A jelenlegi helyzetben nem kifizetődő vállalkozás a könyvkiadás. A papír- és nyomdaköltségek olyan magasak, hogy támogatás nélkül eladhatatlanok lennének a könyvek. Az Erdélyi Gondolat 1997 óta saját korszerű nyomdával és a nyomdai előkészítéshez szükséges felszereléssel rendelkezik. A nagyobb könyvforgalmazó cégek révén kiadványaik valamennyi erdélyi nagyvárosban megvásárolhatók a könyvesboltokban. Ezenkívül postán is lehet vásárolni. A postán rendelt könyvekből kirajzolódott olvasótáboruk megyénkénti megoszlása. Százalékokban kifejezve Háromszék - 31,5, Maros - 22,36, Bihar - 9,61, Hargita - 7,81, Szatmár - 6,8, Brassó - 5,4, Kolozs - 4,24, Beszterce-Naszód - 3,99, Szilágy - 3,45, Szeben - 2,82, Hunyad - 1,58, Arad - 0,14, Temes - 0,12. Erdélyi Gondolatnál a néprajzi munkák mellett más értékes kiadványok is megjelentek, mint M. Hubbes Éva Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik, vagy Ferenczi István Besenyő szállások a Nagy-Szamos - Sajó mentén című tanulmánykötete. - A kiadó a Székely Útkereső kulturális lapból nőtte ki magát. Most már az irodalmi és művelődési folyóirat, illetve a folyóirat vonzáskörébe tartozó kiadványok is az Erdélyi Gondolat gondozásában jelennek meg. /Sarány István: Erdélyi gondolat. Könyvműhely Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

A csíki falvak polgármesteri hivatalainak és közbirtokosságainak küldöttei márc. 24-én munkaülésen vettek rész Csíkszeredában, ahol Bíró Albin az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke a Csíki Magánjavak Alapszabályát pontonként ismertette. Javaslatot tettek a Csíki Magánjavak Ideiglenes Igazgató Tanácsának összetételére: Ráduly Róbert, Hajdu Gábor, Csiszer Vilmos, dr. Tompos Zsolt és Keresztes Vencel személyében, az Ideiglenes Ellenőrző Bizottságba pedig: Bíró Albin, Nagy Benedek és Tánczos Barna kerültek be. /Orbán Ferenc /Munkaülés a Csíki Magánjavakról. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Kolozsváron Radu Moldovan parasztpárti tanácsos megkérdezte: a városháza milyen alapon bocsátott ki építkezési engedélyt Ion Antonescu marsall köztéri szobrának felállítására? Emlékeztetett rá, hogy Vasile Salcudean volt prefektus megtámadta a szoborállítási határozatot a közigazgatási bíróságon. Radu Moldovan nem kapott választ kérdésére. /Építkezési engedély az Antonescu szoborra. Parttalan vita a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Gyengülhet Románia tárgyalási pozíciója a NATO-csatlakozással kapcsolatos egyeztetéseken, ha újra Ion Iliescu és pártja kerül hatalomra - nyilatkozta ápr. 3-án a BBC-nek Jonathan Eyal. A londoni székhelyű Stratégiai Tudományok Királyi Kutatóintézetének igazgatója ugyanúgy óvott a román exállamfő visszatérésétől, mint néhány nappal ezelőtt két amerikai kongresszusi tag. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja reagált erre: Radu Timofte szenátor azt állította, hogy Eyal Emil Constantinescu államfő választási ügynöke. /Újabb figyelmeztetések Nyugatról. Iliescuval a NATO-ból is kimaradunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

"Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő ismét kifogásolta, hogy a Hargita megyében létrehozott főiskolák kétnyelvűek és így nagyon sok magyar nem az anyanyelvén tanul. 1999 szeptemberében a megyei RMDSZ választmány leszögezte, hogy nem ért egyet a kétnyelvű főiskola létesítésével. Ezt a döntést két RMDSZ tisztségviselő és Csíkszereda független polgármestere megszegte. Ezért akkor a választmány megvontuk tőlük a támogatást. Ezt követően a három említett személy igyekezett lépését igazolni. Szerintük helyes és hasznos volt, hogy nem magyar, hanem magyar-román vegyes főiskolát indítottak be. Valójában köztudott, hogy Csíkszeredában minden főiskolán tanuló fiatal vagy magyar nemzetiségű, vagy - s ez egyetlen személy, aki vegyes házasságból született - tud anyanyelvi szinten magyarul. Ráduly hangsúlyozta: azért nem jó a vegyes főiskola, "mert tapasztalataink vannak arról, hogy ezt egyik napról a másikra többségi nyelvűvé változtathatják." Felhozta a városban működő mai Márton Áron Gimnázium példáját. Először annak idején megjelent két fél román osztály, aztán létrehoztak egy másik román fél osztályt, aztán lassanként az osztályok többségében a magyar diákok javarésze nem anyanyelvén tanult. "Akkor tisztán érződött, hogy beakarják olvasztani - s ez ma sincs másképp, legfeljebb az eszközök másak - a magyarságot a többségi nemzetbe." Példák sorát lehetne felhozni arra, hogy el akarták sorvasztani a magyar tannyelvű oktatást és román iskolák létét akarták ráerőszakolni a többségében magyar ajkú közösségre is. - A létező tanügyi törvény, bár visszalépés a Ciorbea kormány hozta rendelethez képest, lehetővé teszi a csak magyar nyelvű főiskolák létesítését. Egy jogszabály azonban annyit ér, amennyit érvényesítenek belőle. - Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Hargita megye mai prefektusa, Dézsi Zoltán közbenjárt azért, hogy Gyergyószentmiklóson a vegyes főiskolát gyorsan létrehozzák, és ezzel precedenst teremtettek. Kézdivásárhelyen beindult a magyar nyelvű tanítóképző, úgyszintén Székelyudvarhelyen. "A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az önálló magyar főiskolák létrehozását illetően nem voltunk eléggé kitartóak, eléggé következetesek" - állapította meg Ráduly. Emlékeztetett arra, hogy Iliescu pártja, az SZDRP 1996-os Székelyföldre vonatkozó programjában szerepelt, hogy a vidék jelentős városaiban kétnyelvű főiskolákat kell létrehozni. "A jelenlegi kormány nem tett mást, mint e programot a mi segítségünkkel megvalósította." /Magyar Balázs: Elveszett lehetőség. Beszélgetés Ráduly Róbert Hargita megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./"

"Ápr. 11-én a képviselőházban megszavazták azt az egyeztető jelentést, amely az államtitok törvényének alsó-, illetve felsőházi szövegváltozatai alapján készült. A legnagyobb vita azon cikkely kapcsán alakult ki, amely szerint az a személy, aki munkahelyén tudomást szerez az államtitok megsértéséről, köteles az esetet azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének. A kitétel megszavazása után Serban Radulescu Zoner liberális honatya kijelentette: a képviselőház ezzel a vokssal törvényesítette a besúgást. Az "értesített" intézményvezető ugyanis köteles azonnal jelentést tenni a Román Hírszerző Szolgálatnak. Ezt a cikkelyt az RMDSZ-es képviselők nem szavazták meg, emellett pedig megpróbálták - sikertelenül - szűkíteni azt a listát, amely a szolgálati titoknak minősített információkat sorolja fel. Elképzelhető, hogy a végső szavazás előtt koalíciós egyeztetés lesz a vitás kérdésben. Ha erre nem kerül sor, és a Szenátus is elfogadja az egyeztető bizottság jelentését, a jogszabály az elnökhöz kerül. Nem hivatalos információk szerint Emil Constantinescu negatív jelzéseket kapott külföldről a tervezet kapcsán, tehát az sem kizárt, hogy az államfő visszaküldi a törvényt a parlamentnek. /Vissza a besúgó társadalomhoz? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./"

1992 óta évente megrendezik a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt, 200-300 középiskolás diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi színhelyei: Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen. Idén Dunaszerdahelyen zajlott le a verseny márc. 23-27-e között, Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyar iskoláinak diákjai részvételével. A IX. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen a megjelentek megismerkedtek Szlovákia a város múzeumaival, galériáival, megismerhették Csallóköz történelmét. /Ráduly Zörgő Szabolcs, Kolozsvár: IX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A magas szintű román-magyar találkozókról fejtette ki véleményét Kiss József, a lap munkatársa. A mélypontot jelentő 1988. augusztus 28-i, aradi Ceausescu-Grósz találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint: "a munkajellegű, konstruktív légkörű megbeszéléseken, hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések fontosságát". Az 1989-es eseményeket közvetlenül követő Horn Gyula látogatásán megszületett emlékeztetőben, majd az 1990. január 7-i kormánynyilatkozatban még a teljes egyéni és kollektív jogokat, az újrainduló magyar nyelvű egyetemet, az anyanyelv közhivatalokban és az igazságszolgáltatásban való korlátlan használatát emelgették, s végül a márciusi események után 23-i dátummal kiadott közlemény megerősítette mindezt. Ugyanezekért az Európai Tanácsba való felvételnél kiszabott feltételeknél, Melescanu külügyminiszter személyesen vállal kezességet az 1993. július 22-i levelében. 1994 nyarán újra találkoztak a külügyminiszterek, de az időközben életbe léptetett alkotmány "nemzetállam" jellege miatt már nem tárgyalhatták a be nem váltott ígéreteket, akárcsak az időközben felerősödött magyarellenes hangulatot sem. Az európai fórumok kicsikarta 1996. augusztus 22-i alapszerződés szövege, bár említi a saját oktatási intézményeket (12. cikkely), elítéli az idegengyűlöletet (14. cikkely), továbbá hivatkozik az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Párizsi Chartára, a koppenhágai találkozó előírásaira és az 1201-es ajánlásra (az egyéni jogokra és ami tartalmának megfelel, a kollektív jogokra, amit közösen gyakorolhatnak), de semmiféle előírást nem tartalmaz ezek valódi garantálásához. Emiatt sokan bírálták az alapszerződést, többek között az RMDSZ is. A tavalyi hivatalos találkozón Radu Vasile miniszterelnök ígéretet tett a kolozsvári magyar egyetem mielőbbi visszaállítására, amelyet hazatértekor már a repülőtéren megcáfolt. Kolozsvár szélsőséges polgármestere megengedhette magának, hogy a magyar konzulátusra kitehesse a "kémközpont" feliratot, magát a nagykövetet is horthysta-irredenta kémnek nevezve, sőt a konzulátus nemzeti zászlójának ellopását is, ugyanakkor Vadim fasisztoid jellegű hisztériás és fajgyűlölő tüntetéseket rendezzen Kolozsváron, Zilahon és Marosvásárhelyt. Ezekben az esetekben diplomáciai úton sem került sor tiltakozásokra. - A közelmúltban lezajlott miniszterelnökök találkozójáról ugyancsak elmondható: "Reményt keltő nyitásnak számító, összességében eredményesnek minősíthető tárgyalás, ahol nem írtak alá semmit". Nem kellene ezen változtatni, tette fel a kérdést az újságíró. /Kiss József: Kipipált rutinlátogatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Az evangélikus egyház is bekapcsolódik a magyar és a világkereszténység 2000. évi egyetemes ünnepségsorozatába: máj. 14-21-e között jubileumi rendezvénysorozatot tartanak. Máj. 14-én a sepsiszentgyörgyi templomban igét hirdet Szebik Imre magyarországi evangélikus püspök, máj. 15-én lesz a Biblia Napja című konferencia Türkösön, Brassóban, majd Fűrészmezőn, máj. 16-án egyetemes lelkészértekezletre kerül sor Brassóban. Máj. 17-én zenés áhítat lesz a brassói Fekete-templomban. Május 18-án ifjúsági konferencia, majd A diakónia napja című eszmecsere zajlik Tatrangon, Pürkerecen, Zajzonban, Székelyzsomboron és Halmágyban. Máj. 20-án tartják az Apácai Kultúrnapot. A külföldi meghívottak mellett természetesen ott lesznek a hazaiak, Mózes Árpád, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület püspöke, Kiss Béla püspök-helyettes esperes, Raduch Zsolt, a brassói evangélikus egyházközség lelkésze is. /Kisgyörgy Réka: Zsinat előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

A tisztségéből felfüggesztett Kincses Előddel való szolidaritás jegyében lemondott tisztségéről a Maros megyei ügyvezető elnökség négy tagja: Magos György, Ölvedi Zsolt, dr. Ráduly Levente és dr. Vass Levente alelnök. Szerintük mivel a megyei elnököt a megyei küldöttgyűlés választotta meg, csak ennek van joga őt leváltani e tisztségből. A négy aláíró a sajtónak eljuttatott levele szerint az RMDSZ Operatív Tanácsának eljárása megoszthatja a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyarságot. Egyelőre megmaradt tisztségében Szente Ibolya ügyvezető elnök, akit erre a megbízott új elnök, dr. Kelemen Atilla kért fel, hiszen neki van könyvelőségi aláírási joga. - Az RMDSZ Maros megyei Reform Tömörülése nyilatkozatot adott ki, amelyben "önkényesnek és szabályzatellenesnek" tartja Kincses Előd megyei elnök felfüggesztését, de a választások közelsége miatt azok sikeréért igyekeznek tenni, együttműködve az újonnan kinevezett kampánybiztossal. "Felkérünk minden magyar egyházat, civil szervezetet, választópolgárt, hogy fenntartásaik, kételyeik, illetve negatív tapasztalataik, csalódásaik ellenére támogassák, szavazataikért erősítsék az RMDSZ-t" - áll az RT nyilatkozatában. /Az ügyvezető elnökök is távoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Máj. 23-án a képviselőházban megvitatták a legnagyobb ellenzéki párt, a TDRP privatizációról szóló egyszerű indítványát. Az RMDSZ képviselőházi csoportjának álláspontját Ráduly Róbert Kálmán, helyettes frakcióvezető fejtette ki. Megállapította, hogy a privatizáció nem haladt a kormánykoalíció által kívánt ütemben, ennek okát azonban a volt kormánypártok, a mai ellenzékiek halogató, késleltető ténykedésében határozta meg. Az RMDSZ támogatja a privatizációs folyamatot, ezért az RMDSZ képviselőházi frakciója az indítvány ellen szavaz. A vita után a képviselőház elvetette az ellenzék egyszerű indítványát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./

Az egyik kolozsvári román napilap által közzétett információk alapján az Internet-hozzáféréssel rendelkezők érdekes anyagot fedezhettek fel a www.geocities.com/prima_parte/ címen. A weboldal szerzője azt állítja, hogy tíz éve titkosszolgálati tiszt, súlyos kijelentéseket tesz a polgármester személyére vonatkozóan. Eszerint Funar korrupt, a Szekuritáté "alkotása", akit a román hírszerző szolgálatok zsarolás segítségével ellenőriznek. Szerinte a Román Hírszerző Szolgálat kolozsvári tisztjei közül Funarnak dolgozik Biris Pavel őrnagy, Stan Radu őrnagy, Filip Vasile ezredes, a rendőrségről Rusu Gavril őrnagy, Fuia Laurentiu alezredes, a törvényszékről pedig Ioan Buta, Ioan Georgiu, illetve Vasile Grunea bíró. /A szeku találta ki Funart? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Kolozsváron a választások végleges eredménye: 270 049 szavazati joggal rendelkező állampolgárból 146 370 járult az urnákhoz /54,2 %/. Az érvényes szavazatok száma 143 394. A polgármester-jelöltek rangsora a következő: Gheorghe Funar (Nagy-Románia Párt) 45,88%, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) 21,15%, Serban Radulescu (Román Demokratikus Konvenció) 11,44%, Teodor Groza (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja) 5,8%, Aurel Tamas (Román Humanista Párt) 3,78%, Romulus Zamfir (Nemzeti Liberális Párt) 2,33%. A szavazatok száma: Gheorghe Funar 65 790, Eckstein-Kovács Péter 30 330, Serban Radulescu 16 407, Teodor Groza 8322, Aurel Tamas 5418, Romulus Zamfir 3344. Egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok 51 százalékát, ezért jún. 18-án újabb forduló lesz. A városi tanácsosi listákra 140 496-an adták le voksukat, ebből 5362 szavazatot érvénytelenítettek. Az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt 8-8, az RTDP 5, az RDK és a Román Nemzeti Egységpárt 3-3, az NLP és a Szövetség Romániáért Párt pedig 2-2 tanácsost juttat a helyi döntéshozó testületbe. A szavazatok száma: RMDSZ 31 618, NRP 30 762, RTDP 16 605, RDK 10 264, NLP 5432 és SZRP 4606. Eckstein-Kovács Péter elmondta, hogy 1992-ben Kolozsváron 24 ezren, most pedig 31 ezren szavaztak az RMDSZ tanácsosi listájára. /Kiss Olivér: Eckstein-Kovács Péter a második fordulóban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter több szavazókörzetben tapasztalt szabálytalanság és törvénytelenség miatt óvást nyújtott be a Választási Bizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 6. - 1637. sz./

A Kolozs megyei RMDSZ döntése értelmében Eckstein-Kovács Péter miniszter, kolozsvári polgármester-jelölt nem vesz részt a polgármester-választás második körében, hanem visszalép a harmadik helyezett, a konvenciós Serban Radulescu javára. A bejelentést megelőzően hosszas tárgyalás folyt az RMDSZ, a Román Demokratikus Konvenció, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja, a Jobboldali Erők Szövetsége és a Román Nemzeti Egységpárt helyi szervezeteinek képviselői között. Valamennyien összefognak Gheorghe Funar jelenlegi polgármester ellen. Az RMDSZ nem akarta, hogy "etnikai szavazásra" kerüljön sor a második fordulóban, hiszen egy Eckstein-Kovács Péter - Gheorghe Funar forduló egyértelműen a Nagy-Románia Párt jelöltjének a malmára hajtotta volna a vizet. Serban Radulescu orvos - a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője - megköszönte a pártoknak a támogatást. A Szabadság kérdésre, hogy mit ígér Kolozsvár magyar választóinak, Radulescu biztosított: legfőbb céljai közé tartozik a normalitás, tolerancia megteremtése, a város európai szellemiségének felélesztése. /Székely Kriszta: Eckstein-Kovács Péter visszalépett a konvenciós Serban Rădulescu javára. Az RMDSZ és a helyi román pártok összefogtak Funar ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Magyarországi építészek tíz éve, 1989-ben hozták létre a Kós Károly Egyesülést, hogy a szabad, független szellemi élet számára intézményes keretet teremtsenek. A tagok nagy többségükben építészeti tervezéssel foglalkozó irodák az ország különféle tájairól, szabadiskolát, vándoriskolát és egy negyedéves folyóiratot tartanak fenn. A szabadiskola az egyes vállalatok által rendezett előadássorozatoktól az idén induló, nyilvánosan meghirdetett, kétéves, posztgraduális képzést adó szabad főiskoláig terjed. Az Országépítő című folyóirat 1990 óta jelenik meg. 2000 példányban jelenik meg. Az Egyesülés igazgatója Kampis Miklós. Az Egyesülés saját munkáit több kiállítás-sorozaton mutatta be, Európa sok országában. Az Egyesülés építészeinek tervező, településfejlesztő tevékenysége is kiterjed a szomszédos országok magyarlakta területeire. /Tövissi Zsolt: 10 éves a Kós Károly Egyesülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Megjelent Ráduly János meseíró, költő újabb kötete, a Jóságvilágom /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/, amely 52 versét tartalmazza. /Ráduly János könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Gheorghe Funar harmadszorra is megnyerte Kolozsváron a polgármesteri választásokat. A Nagy-Románia Párt jelöltje kapta a szavazatok 53,2 %-át (85.695 szavazat), a konvenciós Serban Radulescura 46,8 % (75.307 szavazat). A helyhatósági választások második fordulójában a 275 272 szavazati joggal rendelkező kolozsvári közül 161 685-en (54 %) adták le szavazatukat, amelyből 620-at érvénytelenítettek. Funar a Monostor és a Marasti negyedi, illetve a katonák számára létrehozott speciális szavazókörzetekben szerezte a legtöbb szavazatot, Radulescu a központban, a Györgyfalvi, illetve a Hajnal negyed egyes körzeteiben szerzett többséget. /Harmadik mandátum Kolozsvár polgármesterének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./