Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. április 27.
"Ápr. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi államfő. Ő az első külföldi államfő, aki felkeresi a román fővárost Ion Iliescu tavalyi újraválasztását követően. Az államfői tárgyalások mellett Mubarak megbeszéléseket folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel és találkozott a román képviselőház, illetve a szenátus elnökeivel is. - Emile Lahoud libanoni elnök május elejére tervezett bukaresti látogatás mutatja, hogy Románia kész hozzájárulni a palesztinok és az izraeliek közötti ellentétek csökkentéséhez, a tartós békét megteremtő tárgyalások újrakezdéséhez - fogalmazott a román elnöki hivatal szóvivője. Ion Iliescu ápr. 25-én - Mubarak érkezése előtt - az izraeli Munkapárt főtitkárával, Ranaan Cohennel, az izraeli kormány tárca nélküli miniszterével folytatott megbeszéléseket Bukarestben. - Cristian Diaconescu külügyi államtitkár, aki az elmúlt héten körutat tett a Közel-Keleten, azt hangsúlyozta, hogy Romániának gazdasági érdekei vannak a Közel-Keleten, de nem vállalt közvetítői szerepet, csak ha felkérik arra. /Mubarak Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./"
2001. április 27.
"Aggodalmuknak adtak hangot a Har-Kov térségben tevékenykedő román civil egyesületek az Adrian Nastase kormányfőhöz intézett legújabb levelükben. Ezúttal a készülő magyar státustörvény kapcsán az "elmagyarosodás" veszélyét vélik felfedezni, kiemelve, hogy a törvény által ígért kedvezmények bizonytalanságot kelthetnek az "ingatag" etnikumi tudattal rendelkező románok, illetve a vegyes házasságokban élők körében. Egyúttal féltik a romákat is ama döntéstől, hogy magyarként jelölik meg identitásukat. Előrevetítve, hogy a majdani népszámlálás nem csak a Har-Kov övezetben, de Erdély-szinten valótlan adatokat mutat majd ki. /(Flóra Gábor): Ismét "aggódnak" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ "
2001. május 2.
"Románia kész anyagilag is hozzájárulni ahhoz a mintegy 2,5 millió dolláros kiadáshoz, amennyibe Moldova Köztársaságnak az új útlevelek kibocsátása kerül - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő máj. 1-jén, miután megbeszélést folytatott Vlagyimir Voronyin moldáv államfővel. Románia azt szeretné, ha július elsejétől a moldovai állampolgárok kizárólag útlevéllel utaznának Romániába. Ezt a román vízummentesség elérése érdekében az EU is hangsúlyosan követeli Bukaresttől. Moldova azzal érvelt, hogy nincs elegendő pénze az úti okmányok kibocsátására. /Mi fizetjük a moldovaiak útlevelét? Nastase-Voronyin megbeszélés a határátkelésről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./"
2001. május 2.
"Ápr. 29-én Bukarestben Adrian Nastase kormányfő nyitotta meg a kárpát- és Duna-medencei országok környezetvédelmi csúcskonferenciáját. A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a román államelnöki hivatal által szervezett tanácskozásra a szervezők a térség 16 országának környezetvédelmi miniszterét, miniszterhelyettesét, illetve a világszintű, az európai és a regionális nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, nem kormányzati fórumok és szakmai központok képviselőit hívták meg. Nastase általános megállapításokra épülő, a súlyos tavalyi tiszai ciánszennyezést meg sem említő beszédet tartott. Az első napon a környezetvédelmi miniszterek tanácskoztak a szakemberekkel. A második napon, 30-án pedig kilenc balkáni államfő (bolgár, macedón, bosznia-hercegovinai, albán, horvát, moldovai, szlovák, ukrán és román) tanácskozott, és fogadott el általános megállapításokban bővelkedő nyilatkozatot. Üzletemberfórum és nem kormányzati szervezetek tanácskozása tette teljessé a rendezvénysorozatot. - A nagybányai Aurul Rt. által okozott tiszai folyószennyezés miatt Magyarország által követelt kártérítés kérdése nem témája a bukaresti környezetvédelmi konferenciának - jelentette ki Nastase. /Bukaresti környezetvédelmi csúcs - önvizsgálat nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./"
2001. május 3.
"Románia a NATO-csatlakozás útján fog haladni akkor is, ha a szövetség nem veszi fel tagjai közé a 2002-es prágai csúcstalálkozón - jelentette ki máj. 1-jén Mircea Geoana. Geoana szerint Románia csatlakozási esélyei komolyan megnövekedhetnek, ha időközben megtörténne a katonai reform, illetve a gazdasági növekedés. Ugyanakkor visszautasította a Washington Post újság múlt heti vezércikkében megjelenteket, miszerint a romániai politikai helyzet törékeny, és így nincs túl sok esély arra, hogy 2002-ben Románia csatlakozhasson az észak-atlanti szövetséghez. - A diplomáciai hadjárat része, hogy Adrian Nastase miniszterelnök máj. 14-én részt vesz a brüsszeli NATO-összejövetelen, amely a 2000-2001-es Nemzeti Csatlakozási Tervezet teljesítését vizsgálja majd. /NATO-csatlakozás akár 2002 után is. Nastase Brüsszelbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ "
2001. május 5.
" Az RMDSZ javaslatot dolgozott ki arról, hogy miként bővítsék a közszolgálati rádió magyar nyelvű adását az országnak azon területein, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségűek - közölte máj. 4-én Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő. Ez a tavalyi választásokra kidolgozott programjában is szerepelt. A kormányzó Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR) kötött megállapodásba is bekerült az, hogy megvizsgálják a közszolgálati rádió 24 órás magyar nyelvű adásának lehetőségét. A javaslat kidolgozására az RMDSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek munkáját Kelemen Hunor koordinálta. Az RMDSZ elképzelését eljuttattatta Adrian Nastase miniszterelnöknek. Az elképzelés lényege a román rádió jelenlegi négy magyar nyelvű területi adásának összekapcsolása, ennek eredményeként Romániában azokon a területeken, ahol jelentős számban élnek magyarok, egész nap hallható lenne magyar nyelvű rádióadás. /Egész napos magyar (nyelvű) rádióadás készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./"
2001. május 9.
"A Szocialista Internacionálé berlini tanácskozásán máj. 8-án Adrian Nastase megbeszélést folytatott Gerhard Schröder német kancellárral. Megegyeztek Nastase június 4-5-én esedékes hivatalos németországi látogatásának részleteiről. Az EU-os vízumokkal kapcsolatban Nastase és Schröder egyetértettek abban, hogy nem szabad összetéveszteni a munkához való jogot az utazáshoz való joggal, főleg ami a Németországba és Ausztriába történő utazásokat illeti. Ioan Rus belügyminiszter május 16-án az NSZK-ba érkezik, hogy tárgyalásokat folytasson német kollégájával. /Adrian Nastase Gerhard Schröderrel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"
2001. május 10.
"A Studium Academicum szervezésében április végén kisebbségi konferenciát tartottak Fugyivásárhelyen. A Studium Academicum Alapítvány az elmúlt évben hat református lelkész kezdeményezésére jött létre, hogy az egyház életéből és szolgálatából hiányzó laikus képzésből részt vállaljon, tájékoztatott Kállay László, a Studium Academicum Alapítvány elnöke. Kifejtette, hogy a kisebbségi kérdés akut probléma Romániában. Jó lenne, ha az erdélyi magyarság nem csak történelmi múltjára, autonómiatörekvéseire nézne fel, "hanem az Égre is feltekintene és több bizalommal tenné sorsát az Isten kezébe. Az Isten iránti bizalomnak a hiánya mérhető a gyermekáldás visszautasításában, a mérhetetlen elvándorlásban, az alkoholizmus előretörésében stb." Kállay leszögezte: az egyházi vezetők hitbeli kérdésekben, az egyház szervezeti kérdéseiben nyilatkozhatnak, képviselhetik az egyházat, de az egyháztagok politikai képviseletére semmiféle felhatalmazásuk sincsen. A konferencián - többek között - dr. Eckstein-Kovács Péter szenátor, volt kisebbségügyi miniszter számolt be a romániai kisebbségek helyzetéről, Popa Adriana, a Ion Cioaba Alapítvány megbízottja a romániai cigányok integrációs problémáiról beszélt. - A konferenciának az volt a célja, hogy pozitív megközelítésben szemlélje az erdélyi magyar sorsot./Józsa Tímea: Kisebbségi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"
2001. május 14.
"A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./ "
2001. május 15.
"A magyar külügyminisztérium kész folytatni a már megkezdett konzultációt Romániával a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatról, és várja a román fél érdemi felvetéseit, amelyekre válaszolni fog - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére. Annak kapcsán nyilatkozott, hogy Adrian Nastase kormányfő a hét végén közölte: a román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt. Horváth Gábor hozzátette: a román fél kérésére a törvényről a szakértői konzultációs fórum első fordulója már lezajlott Bukarestben, és egyetértés mutatkozott annak folytatásáról. A magyar fél igent mondott a román konzultációs igényre, ezért meglepő a sajtón keresztül történt bukaresti üzenet.- A státustörvény európai méretű botrányt fog okozni - írta a román kormányhoz közel álló Cronica Romana. Az Adevarul szerint az elszigetelődés a kormánypártot fenyegeti a parlamentben, az RTDP-nek már csak az RMDSZ maradt meg szövetségesként. Nastase kijelentésére reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtónak úgy nyilatkozott: megítélése szerint eltúlozták a státustörvény jelentőségét. A szövetségi elnök nem tartotta szükségesnek azt, hogy a magyar kormány konzultáljon a román féllel a státustörvény parlamenti vitája előtt, mivel ez a jogszabály nem a két ország közti kapcsolatokra, hanem a határon túli magyaroknak Magyarország, s nem pedig Románia területén biztosított kedvezményekre vonatkozik. /Meglepő a bukaresti "sajtóüzenet" - véli Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"
2001. május 15.
"Máj. 14-én Brüsszelben Adrian Nastase miniszterelnök, Ioan Mircea Pascu védelmi és Mihai Tanascu pénzügyminiszter társaságában ismertette a NATO-tagállamok nagykövetei előtt Románia nemzeti csatlakozási stratégiáját. A kormányfő közölte, lépéseket tesznek a hadsereg létszámának csökkentésére, így év végéig négyezer hivatásos katonát építenek le, és a tábornokok körét is 306-tal csökkentik. Natase biztosította a nagyköveteket, hogy 2006-ig Románia teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. /NATO-vizsgán a miniszterelnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./"
2001. május 16.
"A jövő héten Budapesten tartják meg a magyar-román szakértői konzultációk újabb fordulóját a magyar státustörvényről. A szakértői konzultációk már a múlt héten megkezdődtek, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a múlt héten felvilágosításokkal szolgált a román fél kérésére. Román részről csak egyes kérdések tisztázását kérték, fenntartásokat nem fogalmaztak meg. Szűkszavúan nyilatkozott a múlt heti konzultációról Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondta, hogy a máj. 11-én járt a román külügyminisztériumban, ahol a kért tájékoztatáson túl azt javasolta, hogy a szakértői konzultációk újabb fordulóját Budapesten tartsák meg a közeljövőben. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár máj. 15-én Pozsonyban cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. A Mediafax szerint Mikulas Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román kormányfők között tulajdonképpen az a döntés született múlt hét végén, a pozsonyi NATO-konferencián, hogy mindaddig nem foglalnak állást státustörvény-ügyben, amíg be nem fejeződnek a konzultációk a magyar féllel. /Jövő héten újabb magyar-román konzultációk Nincs semmiféle román-szlovák közös front a státustörvény ellen.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"
2001. május 18.
"A Brassai Líceumban talált fegyverek ügyében máj. 17-re rendkívüli tanácsülést hívott össze Gheorghe Funar polgármester. Mikó Lőrinc RMDSZ-es városatya, az unitárius egyház tanácsosa elmondta: a fegyvereket a tűzoltó berendezések felszerelése során találták a Kossuth Lajos utcai ingatlan második emeletén. A második világháború idején az épületben katonai kórház működött, a fegyverek valószínűleg akkor kerültek oda. Az RMDSZ-nek nincs székháza az épületben - mondta. A vitának Pop Adrian parasztpárti ülésvezető vetett véget, aki formai okokra hivatkozva gondolkodás nélkül áttért a második napirendi pontra. /Kiss Olivér: Mellélőtt a polgármester fegyverügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./"
2001. május 18.
"Késik az Adrian Nastase vezette Román Társadalmi Demokrácia Pártjának és az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Pártnak az egyesülése. A létrejövő új politikai formációt átkeresztelik Szociáldemokrata Párttá. Nem világos, hogy milyen arányban képviselteti majd az RTDP, illetve RSZDP magát az új párt vezetőségében. A Román Szociáldemokrata Párt tagja a Szocialista Internacionálénak, az RTDP viszont nem. Politikai megfigyelők szerint az RTDP azt reméli, hogy a fúzió után az új párt automatikusan a szervezet tagja lesz. Köztudott az is, hogy a Román Társadalmi Demokrácia Pártja segítséget remél a Magyar Szocialista Párttól is ez ügyben. /Késik az RTDP-RSZDP fúzió Athanasiu elégedetlen a felajánlott vezetőségi helyekkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./"
2001. május 19.
"Egyes határon túli magyarok oktatási támogatásban részesülhetnek - jelentette ki korábban a státusztörvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő, aki annak idején húszezer forintról tett említést. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló státusztörvény azonban nem említ összeget. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a Népszabadságnak megerősítette: a törvény úgy rendelkezik, hogy azok a határon túli magyar családok kérhetnek támogatást, ahol legalább két gyermek magyar iskolába jár. A pénz eljuttatásáról a támogatást intéző közhasznú szervezetek polgárjogi szerződést kötnek a választott határon túli partnerrel. - A határon túli magyarokról készülő státustörvény nem fog etnikumközi feszültségeket okozni - jelentette ki Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke kolozsvári látogatása során adott nyilatkozatában. A törvény alkalmazásában nem lát közvetlen problémát, de "nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ilyen megkülönböztetés olyan lelki, érzelmi problémákat okozhat, főként a tömegek szintjén, amelyek nem kedveznek az egység légkörének az Európai Unióban". - Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a munkavállalás megkönnyítése csak a jelenlegi helyzetet legalizálja. /A státustörvény sokakat foglalkoztat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"
2001. május 23.
"Máj. 22-én kezdődött Iliescu államelnök újabb székelyföldi látogatása Kovásznán. Az elnök este érkezett szálláshelyére. A vacsorára meghívták megye prefektusát, tanácselnökét, Kovászna polgármesterét, Puskás Bálint RMDSZ-szenátort és Adrian Casunean-Vlad TDRP-s képviselőt. Máj. 23-án az államelnök a kovásznai városházára látogat, majd Sepsiszentgyörgyre hajtat, ahol a sajtó jelenlétében találkozik a megyeszékhely, a megyei tanács, egyes művelődési egyesületek képviselőivel, meghívottakkal. Gyárlátogatás után megy Málnásra, majd folytatja útját Csíkszereda felé. Hírmagyarázók szerint a látogatás látványos, a külföldnek és belföldnek egyaránt szánt kisebbségpolitikai gesztus, melynek során Háromszéken a románság sajátos gondjaira is külön figyelnek. /Iliescu elnök háromszéki látogatása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./"
2001. május 23.
"Kónya-Hamar Sándor interpellált Adrian Nastase miniszterelnökhöz azon állampolgárok ügyében, akiket 1944. augusztus 23-a után etnikai alapon deportáltak Erdélynek mind az északi, mind a déli részéből, de nemigen kárpótolják őket. Pedig ezeket az akkori fiatal fiúkat sok esetben román tisztekre cserélték ki, így kerültek hosszú évekre Oroszországba. A legtöbb magyar áldozatnak nem volt semmiféle dokumentuma, ezért sok tanúvallomást nem fogadtak el. Az RMDSZ tanácsára az érintettek írtak a hadügynek és a belügynek is. Olyan válaszok érkeztek azonban, amelyekben tagadták még e táborok létét is. Annak ellenére, hogy az 1944-es Hivatalos Közlönyben benne van e táborok működési szabályzata és jogi megalapozottsága. Földváron például haláltábor volt, időközben előkerült az itt elpusztultak listája, a helyi polgármesteri hivatal megőrizte az anyakönyveket az elhaltakról. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő A kormányfőtől várja a választ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"
2001. május 24.
"Gheorghe Funar polgármester közleménye szerint 1992-2000 között a magyar nemzetiségű kolozsváriak születési aránya 13,64%, az elhalálozási ennek kétszerese, azaz 26,93% volt. Véleménye szerint ez világosan jelzi "a magyar nemzetiségű kolozsváriak természetes úton történő csökkenését". Ehhez még hozzáadódik több ezer kivándorolt is. Adrian Nastase kormányfőhöz intézett nyílt levelében Gheorghe Funar Ionel Flesariu közigazgatási államtitkár tisztségéből való felmentését kérte, azzal indokolva: a politikus a "bécsi diktátumot követő magyar megszállás idejéből származó" helységnévtáblák elhelyezését szorgalmazta. - A helyi közigazgatási törvényben előírt kétnyelvű feliratokat azokon a településeken lehet alkalmazni, ahol a kisebbségek száma az 1992-ben végzett népszámlálási adatok szerint meghaladja a 20 százalékot - nyilatkozta máj. 23-án Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Egyetlen hiteles okmány az Országos Statisztikai Hivatal által 1992-ben kibocsátott népszámlálási adatokat tartalmazó okirat. /Magyar születési statisztika a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
2001. május 24.
" Ion Iliescu államfő háromszéki látogatása máj. 22-én este Kovásznán kezdődött. A volt Ceausescu-villában Zsuffa Levente, Kovászna város polgármestere, valamint székely és román népviseletbe öltözött helyi fiatalok virággal, illetve kenyérrel és sóval fogadták az ország elnökét. Az ünnepi vacsorára meghívták Horia Grama prefektust, Demeter János megyei tanácselnököt, Puskás Bálint RMDSZ-szenátort, valamint a TDRP részéről Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőt. A meghívottak ismertették a régió és a város gondjait is. Máj. 23-án reggel a kovásznai polgármesteri hivatalban folytatódott a látogatás. Az államfő jó két órán át hallgatta a megye különféle körei nevében felszólalókat, a felvetésekre félórás beszédben válaszolt. Innen Sepsiszentgyörgyre látogatott Iliescu. A prefektus bemutatta a megyét, ezt követte a jó két órán át tartó problémafelvetés. Gheorghe Tatu volt megyefőnök, az ASTRA művelődési egyesület elnöke rátért a románság sérelmeinek ecsetelésére. "Nem szeretnénk megtűrtek lenni a megyében" - mondotta. I. Solomon, az Andrei Saguna Liga elnöke /aki sérelmi folyamodványok szerkesztésével vált ismertté/ felháborítónak találja, hogy egyes köztisztviselői állások betöltését magyar és román nyelvismerethez kötik. Javaslata, hogy a választási törvényt módosítsák, és a küszöb eltörlésével tegyék lehetővé a székely megyékben is egy-egy román képviselő bejutását a parlamentbe, nagy sikert aratott, Puskás szenátor és Nagy Gábor tanügyi szakszervezeti vezető is melegen támogatták: ha ezt a jogot a szórványmagyarság is megkapja, akkor a román parlamentben két román és kb. 35 magyar képviselővel lesz több, mint most. Demeter János tanácselnök hangsúlyozta: a megye fő gondja a településfejlesztés akadozása, az épülőfélben lévő vagy eltervezett iskolák, művelődési házak, kórházak, szociális lakások tető alá hozatala, a megye nem a központi költségvetéshez való hozzájárulása arányában részesül a leosztott pénzekből. Felugrott Ioan Lacatusu, a N. Colan-központ vezetője, hogy felhánytorgassa: a román nyelvet szerinte úgyszólván kitiltották a nyilvános helyekről, hogy a megye címere nem készült el, mert a magyarok ragaszkodnak a régi székely címerhez, hogy Zágonban a régi "horthysta" talapzaton helyeztek el újabban emléktáblát stb., stb. Iliescu elnök kifejtette: közös gondjainkat közösen oldhatjuk csak meg. A közigazgatási törvény szerint a hivatalos államnyelv egyértelműen a román marad - szögezte le, az anyanyelvhasználat engedélyezését pedig úgy kell felfogni, hogy az nyitás az emberek felé. Iliescu elnök végül Hargita megye felé távozott. /B. Kovács András: Iliescu látogatása Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./ "
2001. május 26.
"A máj. 25-i telekonferencián Adrian Nastase kormányfő kitért Gheorghe Funar sajátos törvényértelmezésére is, hangsúlyozta: az 1992-ben végzett népszámlálás adatai a jövőre szervezett cenzus elkészítéséig érvényesek. Mivel Vasile Soporan prefektus nem vette észre, hogy Funar fel szeretne szólalni, a telekonferencia végén a polgármester felháborodva elmondta: a kormányfő említette nevét és kijelentéseire szeretett volna válaszolni. Több telekonferencián nem vesz részt. Bejelentette, hogy mivel 14 tanácsos tisztsége összeférhetetlen a városi tanács hatáskörébe tartozó önálló vállalatok vezetőtanácsi tagságával, mandátumuk megszűnt. Ez azt jelenti, hogy 17 tanácsos marad. Nincs meg a többség, a tanács nem ülésezhet. Ő nem alkalmazza a kétnyelvű táblákra vonatkozó előírást. Amennyiben valaki kétnyelvű táblát tesz fel, ezeket le kell szedni, a tettesek pedig szigorúan büntetendők - mondta Funar polgármester. - A sajtó jelenlétében Vasile Soporan próbálta meggyőzni a polgármestert, hogy alkalmazza a törvényt, de Funar hajthatatlan maradt. /Kiss Olivér: Nastase megleckéztette Funart Csak egyféleképpen értelmezhető a törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"
2001. május 29.
"Románia május 25-től megszüntette a határátkelőkön a belépő gépkocsik kötelező fertőtlenítését, csak az állatokat és a növényi termékeket szállító teherautók számára marad kötelező a fertőtlenítés - jelentette be Adrian Nastase miniszterelnök. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter arról beszélt, hogy "rendkívüli problémák" alakultak ki a határátkelőknél, a külügyminisztérium pedig "naponta kap táviratokat, elsősorban a szomszédos országokból, a határátkelőknél a fertőtlenítés miatt kialakult sorokkal kapcsolatban". /Megszűnt a kötelező határátkelői fertőtlenítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"
2001. május 29.
"A kormánypárt két tagja - Adrian Paunescu és George Pruteanu - szinte hetente felszólal a szenátusban, hogy óvja a többségi nemzetet, a legtöbbször a magyaroktól. Legutóbb Paunescu elmesélte, hogy Szovátafürdő teljesen magyar kézre került /mintha nem lenne még most is nagyjából magyarok lakta város/, mert a szállodákért versengő román turisztikai cégeket "kiejtették" a liciten. Főleg egy Salinas nevezetű cég ellen mennydörgött Paunescu. A szenátor főleg a magyar vállalkozókban ellenséget lát. Párttársa, George Pruteanu ebben teljesen egyetértett. Azt nehezményezte, hogy Frunda György szenátortársa merészelte javasolni a gazdasági életben, a törvényszéken is az anyanyelv használatát. "A kisujjunkat adtuk és az egész kezünket követelik" - magyarázta nekihevülve. A magyar szenátoroknak barátilag kérni kellene őket, hogy lapozzanak bele az Európai Unió ajánlataiba. Idézni kellene Adrian Nastase miniszterelnököt, aki szeretné, ha bejönne a külföldi tőke. /Magyar Balázs: Nemzetféltők a mikrofonnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"
2001. május 31.
"Nem kell éppen mindent privatizálni, mondta a miniszterelnök. A kormány nem hajlandó külföldi cégeknek átengedni mindent, ami jövedelmező - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő a külképviseletek sajtóattaséival folytatott megbeszélésen, utalva arra, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb külföldi nyomás nehezedik a kabinetre néhány nyereséges vállalat, például a Petrom vagy az ALRO privatizációja érdekében. A kormány, programjának megfelelően, a Petrom alaptőkéjének tíz százalékát szándékozik privatizálni. A kormányfő kitért az adórendszer átalakítására is. Bejelentette, hogy a kis és közepes vállalatok profitadója a jövőben hetvenöt százalékkal csökken. A sikerek közül Nastase megemlítette, hogy az év első hónapjaiban több mint százezer új munkahelyet teremtettek Romániában, s ezzel a munkanélküliséget tíz százalék alá szorították. /A. H. : Nastase tiltakozik a külföldi nyomás ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. május 31.
"Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölete, kisebbségellenessége közismert. A románok megmosolyogják, de sokan titkon szorítnak neki, hadd mutassa meg a magyaroknak, ki itt az úr. Az állami hatalom képviselői Pilátusként mossák kezüket. A polgármester bármiféle törvénytelenséget követett is el, az ország nagyobb része rendőrséggel, bírósággal együtt felsorakozott mögéje. Egy évtizede Kolozsvár magyarsága ellen harcot folytatnak, szüntelenül támadva múltját, jelenét és jövőjét. Victor Ciorbeanak, Emil Constantinescunak, Ion Iliescunak vagy Adrian Nastasenak is egyformán szüksége volt erre a szélsőségesen nacionalistára. A polgármester bármit elkövethet Kolozsváron, bántódása nem eshet. Makkay József számára, amint írta, rejtély, hogy az RMDSZ az évek során miért nem lépett fel határozottabban akkor, amikor a polgármester súlyos magyarellenes kijelentésekre és tettekre ragadtatta el magát. Az is érthetetlen, miért nem tiltakozott annak idején a magyar külügy, amikor Funar meggyalázta Kolozsvár főkonzulátusát? Miért nem indított ellene az RMDSZ magyarellenes gyalázkodásért bűnügyi eljárást, akár Strasbourgig víve az ügyet? - Bill Clinton amerikai elnök nem is olyan régen Romániát a kisebbségi ügyek megoldásában európai példaképnek tekintette, véleményét pedig azóta sok nyugati politikus osztja. /Makkay József: Elveszett Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. június 1.
"Veszélybe került Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, mert az ország nem tartja tiszteletben a felzárkózás politikai kritériumait - jelentették román hírforrások. A román sajtó nagy teret szentelt Emma Nicholson bárónő jelentésének, amelyet az Európai Parlament /EP/ Románia-felelőseként készített a testület külpolitikai bizottsága számára. A Financial Times kidomborította: az állami gondozásban levő gyermekek helyzete Romániában sérti az emberi jogokat, így tehát az ország nem tesz eleget a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai követelményeknek. Adrian Nastase miniszterelnök cáfolta, hogy az EP külügyi bizottságának jelentése javasolná Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését. Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke azt mondta a Nine OClock című angol nyelvű román gazdasági napilapnak, hogy az "EU-nak nagyobb szüksége van Romániára, mint Romániának az EU-hoz való csatlakozásra". Ion Iliescu államfő elmondta: Nicholson személyes véleményének adott hangot, aminek nincs jelentősége. /Csökkennek Románia csatlakozási esélyei? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"
2001. június 5.
"Adrian Nastase kormányfő jún. 4-én a Mediafaxnak kijelentette, hogy azok a kormánypárti szenátorok, akik az amnesztiatörvény kezdeményezését felvetették, nem kérték ki a párt csúcsvezetőségének a kérdéssel kapcsolatos véleményét. A miniszterelnök hangsúlyozta: az ügyet kormányszinten nem tárgyalták meg, az igazságügyi minisztérium pedig nem nyújtott be semmilyen törvénytervezetet. Nastase hozzáfűzte azonban, hogy előbb-utóbb elemezni kell a múlttal való megbékélés módját, az 1989-es forradalomra, a bányászjárásokra és a különböző társadalmi megmozdulásokra utalva. - A kormányfő ugyanakkor helytelennek ítélte meg Mircea Chelaru hadtesttábornoknak, a román hadsereg volt vezérkari főnökének a magatartását, mivel hétvégén részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának a felavatásán. /Nastase helytelennek tartja Chelaru magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"
2001. június 5.
"Románia egy hónapon belül ismét a kedvezményes CEFTA-vámot alkalmazza a magyar sertéshús behozatalára - jelentették be jún. 1-jén Bukarestben román és magyar illetékesek. Győr Mihály, a magyar külügyminisztérium külkereskedelmi kérdésekben illetékes főosztályvezetője és Adrian Mitu, a román külügyminisztérium külkereskedelmi helyettes államtitkára a Bukaresti Nemzetközi Vásár (TIBCO) keretében rendezett magyar gazdasági napon jelentette be, hogy tárgyalásukon megegyeztek a magyar agrártermékek behozatalát korlátozó intézkedések jelentős részének feloldásáról. Románia majdnem két évvel ezelőtt, 1999. július 1-jétől felfüggesztette a CEFTA keretében alkalmazott kedvezményes vámokat a magyar sertés- és baromfihús, valamint a hústermékek esetében. A baromfihús esetében a közeli jövőben döntenek a két évvel ezelőtti intézkedés felülvizsgálatáról. Tavaly a két ország közötti forgalom nagysága 900 millió dollár volt. Idén, az év első negyedévének adatai a forgalom 50 százalékos bővülését mutatják, a kereskedelmi forgalom nagysága az év első három hónapjában 260 millió dollár volt. Tavaly Magyarország 28 milliárd dollár összexportot ért el - a Romániába irányuló kivitel ennek 2 százalékát tette ki. A 32 milliárd dollár értékű összimportból Románia egy százalékkal részesedett. /A román kivitel bővítésével javítható a román-magyar kereskedelmi mérleg. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"
2001. június 5.
"A Corvinus Rt. bízik abban, hogy hamarosan rendeződnek a szovátai privatizációval kapcsolatos jogi és egyéb viták, s az új tulajdonosok hozzákezdhetnek az ígért beruházásokhoz - közölte Várady Zoltán, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója az MTI-vel. A szovátai fürdővállalatot a közelmúltban vásárolta meg a Salina Invest nevű társaság, amelyben meghatározó szerepet játszik a Corvinus Rt. és a Danubius Rt. A privatizáció törvényességét a bíróságnál támadta meg az egyik szálloda korábbi bérlője, ezzel egy időben pedig szélsőségesen nacionalista hangvételű politikai vádak is elhangzottak. Adrian Paunescu, a kormánypárt egyik szenátora "Erdély elleni bűntettnek" minősítette, hogy Szováta "magyar kézbe kerülhetett" és tiltakozott amiatt, hogy "a magyarok román javakat vásárolhatnak meg". Várady Zoltán leszögezte, hogy a szovátai privatizációt a román jogszabályok, illetve az állami privatizációs ügynökség, az APAPS szabályainak megfelelően versenytárgyaláson keresztül nyerték meg. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy rövid időn, két éven belül 5 millió dollár értékű beruházást vállaltak, s ennek nagyobb részét mihamarabb teljesíteni szeretnék. A Salina Invest a szovátai fürdővállalat részvényeinek 82,17 százalékát 1,9 millió dollárért vásárolta meg és ehhez járul a privatizációs szerződésben vállalt legkevesebb 5 millió dolláros befektetés. /Rendeződik a szovátai privatizáció... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"
2001. június 6.
"A görögországi Szocialista Párt (PASOK) támogatja az RTDP és az RSZDP összeolvadása nyomán létrejövő új párt belépését a Szocialista Internacionáléba - jelentette ki Costas Skandalidis, a PASOK főtitkára Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélése után. A megbeszélésen Skandalidis tolmácsolta a görög államfő üzenetét is, aki hangsúlyozta, hogy Görögország és Románia fontos stabilitási tényezőt képviselnek a Balkánon. /Görögország támogatja Románia csatlakozási törekvéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"
2001. június 6.
"Adrian Nastase miniszterelnök kezdeményezésére pár napja négytagú kormányküldöttség látogatott Hargita megyébe. A Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel valamint Egyed Árpáddal, a Megyei Tanács titkárával folytatott megbeszéléseket követően a küldöttség megígérte: külön pénzalapokból utalnak összegeket a Hargita megyei utak javítására, valamint a Csíkszentdomokost és Balánbányát összekötő út megjavítására. A tárgyalások során szó esett a csereháti építmény sorsáról is. A kormány képviselői kijelentették: ha Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere továbbra sem teszi lehetővé a működési engedélyek kibocsátását, a kormány a peres utat választja. Hargita megyében nagy hiány tapasztalható a szakképzett pedagógusokat illetően mind az elemi, mind a középfokú oktatásban - hangzott el a megbeszélésen. A küldöttség tagjai ígéretet tettek: az oktatásügy gondoskodni fog szakképzett tanárok kihelyezéséről ebbe az övezetbe. /(Hátsekné Kovács Kinga): A kormány kitüntetett figyelemmel kezeli Hargita megyét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"