Bár Románia és Moldova viszonya azóta, hogy egy évvel ezelőtt Emil Constatinescut választották meg Románia elnökévé, őszintébbé vált, a kétoldalú kapcsolatokban vannak még megoldásra váró kérdések - tűnt ki Adrian Severin román külügyminiszter nov. 8-i moldovai munkalátogatásán. Severin Chisinauban tárgyalt moldovai kollégájával, Nicolae Tabacaruval, és fogadta őt Ion Ciubuc kormányfő, valamint Petru Lucinschi elnök. Tabacaru a megbeszéléseket követő sajtóértekezleten hangoztatta, hogy Moldova számára az ugyanazt a nyelvet beszélő Románia az európai integráció szempontjából fontos partner. Severin ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy Bukarest különlegesnek tekinti a Moldovához fűződő kapcsolatokat, amelyek elsőbbséget élveznek a román diplomáciában. - Románia és Moldova között még nincs alapszerződés, és egyelőre nem kötöttek megállapodást a két ország határáról sem. Megfigyelők szerint az egynapos látogatáson kiviláglott, hogy Románia elismeri: Moldova nem Románia része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A Stirea /Kolozsvár/ tájékoztat, hogy Mikko Heikinheimo, Finnország bukaresti nagykövete bejelentette, országa függetlenségének 80. évfordulójából rendezett ünnepségek Bukarestben román, Kolozsváron pedig magyar nyelven fognak folyni. A lap megemlíti, hogy a kolozsvári polgármester a finn nagykövethez intézett levelében kérte azt, nyilvánosan kérjen bocsánatot amiatt, hogy elmagyarosította Kolozsvár nevét. Funar biztosította a nagykövetet, hogy az ünnepségek még finn nyelven sem lesznek megtartva. Egy másik levélben, melyet Adrian Severin külügyminiszterhez intézett, kérte azt, lépjen közbe és hozza meg a megfelelő intézkedéseket, egy ilyen helyzetben, amelyik veszélyes precedenst teremthet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 26., 227. sz./

Victor Ciorbea kormányfő dec. 2-án este ismertette a román kormány új összetételét. A hét hete folyó tárgyalások nyomán végrehajtott kormányátalakítás céljaként a reform gyorsítását, a kormányzati fegyelem erősítését, a hatékonyság növelését jelölte meg. Az új miniszterek a következők: ipari és kereskedelmi miniszter: Mircea Ciumara /az eddigi pénzügyminiszter/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, a Nemzeti Bank eddigi vezető közgazdásza, reformügyi miniszter, a Reformtanács elnöke: Ilie Serbanescu közgazdász, ismert hírmagyarázó, az erdők, vizek és a környezetvédelem minisztere: Sorin Frunzaverde, menedzser, közoktatási miniszter: Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, privatizációs miniszter /újonnan létrehozott tárca/: Valentin Ionescu, aki korábban a Privatizációs Ügynökséget /ANP/ vezette, egészségügyi miniszter: Victor Bruckner professzor, számos orvosi könyv szerzője, ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu. A miniszterelnök mellé delegált tájékoztatási miniszter: Sorin Botez nagykövet. - A kormánystruktúra további átalakítását tükrözi az államminiszteri /miniszterelnök-helyettesi/ rangok elosztása. Államminiszter maradt Adrian Severin külügyminiszter, új posztján Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi miniszter, akinek e tárcánál elődje is az volt, továbbá államminiszteri rangot kapott Ioan Stoica igazságügy-miniszter, Gavril Dejeu belügyminiszter és Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter. Az előző kormányban államminiszteri rangja volt Ulm Spineanu reformügyi miniszternek is, aki nem tagja az új kabinetnek, és Ciumara pénzügyminiszternek - utódaik nem kapták meg ezt a rangot. A kormányba több olyan személyiség került (például Daniel Danescu, Ilie Serbanescu), aki nem tartozott valamely párt tagjai közé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A kormányfő jelezte, hogy a jövőben nem lesz hajlandó elfogadni a kormány tagjainak fegyelmezetlenségét. Intett attól is, hogy egyes miniszterek sztárszerepet töltsenek be. /MTI/

Az "Atac la persoana" (Személy elleni támadás) című román antiszemita hetilap dec. 2-i száma zsidó származású román közéleti személyiségek névsorát és fényképeit közölte, miközben hasábjain spekulánssággal, terjeszkedési politikával és szektánssággal vádolta a zsidóságot. A címlapján sárga csillaggal megjelent hetilap 200, feltehetően zsidó újságíró, politikus, író, művész és üzletember nevét tette közzé. A lap szerint a listán szereplő személyek az "irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". "A zsidó expanzionizmus, amely hosszú uzsoraháborújában a társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert ostromolta, megerősítette stratégiai fontosságú pozícióit a különböző államokban" - írja a lap, amelynek antiszemita megnyilvánulásait Emil Constantinescu román elnök már korábban elítélte. A listán többek között szerepel Victor Babiuc védelmi, Adrian Severin külügy-, és Ulm Spineanu volt reformügyi miniszter, valamint Petre Roman, a szenátus elnöke, és Zoe Petre, Emil Constantinescu elnök egyik tanácsadója. Mihai Antonescu, a hetilap főszerkesztője elmondta, hogy igyekeztek olyan zsidó személyiségek nevét közzé tenni, akik kevésbé ismertek. Dorel Dorian, a romániai zsidó nemzeti kisebbség parlamenti képviselője az eset kapcsán kijelentette: a védekezés csak az antiszemiták malmára hajtaná a vizet, akik a félelem légkörét igyekeznek megteremteni az országban. - Romániában nincs sajtótörvény, ami a fajgyűlölő, sértő, vagy trágár tartalmú írások megjelentetését megakadályozná. Az igazságügyi hatóságok a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján azonban mégis eljárhatnak ezekben az esetekben. /Sárga csillagos lap névsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

December 23-án lemondott Adrian Severin külügyminiszter. /Magyar Nemzet, dec. 24./

Kovács László magyar külügyminiszter levélben üdvözölte Andrei Plesut, az új román külügyminisztert kinevezése alkalmából és kifejezte meggyőződését, hogy a román külpolitika tovább halad azon az úton, amely Románia teljes körű euroatlanti integrációjához vezet. A magyar külügyminiszter üdvözlő levelében biztosította a román felet arról, hogy Magyarország továbbra is megbízható partner lesz a kétoldalú alapszerződésben foglaltak megvalósításában is. A kinevezéskor szokásos üdvözlő táviraton túlmenően Kovács László dec. 31-én hosszabb telefonbeszélgetést folytatott Andrei Plesuval, Románia új külügyminiszterével. A magyar diplomácia vezetője szívélyes hangvételűnek nevezte a megbeszélést. Elmondta: Andrei Plesu biztosította arról, hogy elődje, Adrian Severin külpolitikai irányvonalát kívánja folytatni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Az új román külügyminiszter, Andrei Plesu a jövő héten /jan. 12-13-án/ Norvégiába látogat. Az 1998-as év különösen fontos év Romániának az európai és euroatlanti struktúrákban kialakuló szerepe szempontjából, és a skandináv ország egyike a NATO pilléreinek. A norvégiai látogatás az Adrian Severin lemondása után kinevezett új román külügyminiszter első bejelentett külföldi útja. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

A román ellenzék pártjai Emil Constantinescu elnök jan. 3-i, határozott állásfoglalása ellenére továbbra is az államfő elleni támadásokra igyekeznek kihasználni I. Mihály dec. 30-i nyilatkozatát, amelyben a volt uralkodó elsőszülött lányára, Margit hercegnőre testálta "jogait és előjogait". A támadásokban élen jár Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, akit Constantinescu jan. 3-án nevének említése nélkül bírált ama nyilatkozata miatt, amelyben őt a sajtó jelentése szerint "a külföld ügynökének" nevezte.Corneliu Vadim Tudor "helyesbített": nem a külföld ügynökének tartja az államfőt, hanem "hazaárulónak", mert az Ukrajnával kötött alapszerződésben úgymond "román területeket" engedett át a szomszéd államnak, továbbá mert bevette a "szeparatista RMDSZ-t" a kormányzásba, nemkülönben őt vádolja "a román nép kiéheztetésével, a nemzetgazdaság aláaknázásával és Románia banángyarmattá való változtatásával". C.V. Tudor szerint az elnököt "az amerikaiak és a németek állították a Demokratikus Konvenció élére és tették elnökjelöltté", nevezetesen azért, hogy ő legyen az a "bábfigura", aki elősegíti majd Romániában a monarchia restaurálását. A rágalomáradatban szerepel az is, hogy úgymond az államfő áll "Severin listája" mögött. Adrian Severin volt külügyminiszter, aki kénytelen volt lemondani, mivel állításait nem tudta bizonyítékokkal megfelelően alátámasztani, név említése nélkül vádolt két-három pártvezért és lapszerkesztőt azzal, hogy a külföld fizetett ügynöke. C.V.Tudor szerint - aki ebben az összefüggésben először említ neveket - Severin listáján ő, valamint Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért nevű párt elnöke, volt külügyminiszter és Viorel Salagean, Melescanu pártjának egyik vezetője, továbbá Dumitru Tinu, a hatalommal szemben élesen kritikus Adevarul igazgatója, Petre Mihai Bacanu, a kormányon lévő Demokrata Konvencióban részt vevő Polgári Szövetség egyik vezetője, aki a Romania Libera főszerkesztője és Octavian Paler, a Romania Libera publicistája szerepel. /Constantinescu elnök nem külföldi ügynök - hazaáruló! = Szabadság (Kolozsvár), jan.. 7./

Adrian Severin volt külügyminiszter, aki a Demokrata Párt alelnöke, jan. 6-i sajtóértekezletén bírálta Victor Ciorbea kormányfő washingtoni látogatását, amelyet szerinte nem hangoltak össze a külügyminisztériummal, ő maga nem is tudott előkészítéséről, és csak azt szolgálta, hogy a Parasztpárt is bizonyítsa diplomáciai aktivitását, továbbá Alexandru Herlea európai ügyekkel foglalkozó megbízott miniszter tevékenységét (Herlea szintén a KDNPP tagja). A miniszterelnökség erre a bírálatra még aznap válaszolt, a kiadott nyilatkozat szerint a kormányfő washingtoni látogatásának előkészítésében a román külügyminisztérium is részt vett, a kormányfőt kísérő delegációban pedig ott volt Sorin Ducaru, Severin tanácsosa is. A többi látogatáson, emlékeztetett a miniszterelnökség, Ciorbeát maga a külügyminiszter vagy más magasrangú külügyi funkcionáriusok kísérték el. A nyilatkozat szerint nem a külügyminisztérium határozza meg az ország külpolitikáját, hanem az elnök, a kormány és a kormányzati program. Ugyancsak jan. 6-án Ion Diaconescu, a Parasztpárt elnöke egy nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a kormányon és a pártokon belül érvényesülnie kell a fegyelemnek, a többségnek egyetlen hangon kell megszólalnia. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozatában a koalíció rossz működésével magyarázta a válságos helyzetet, amely a pártszövetség felbomlásával fenyeget, "bár nem hiszem, hogy erre sor kerülne." Az elmúlt évre az volt a jellemző, hogy sorozatosan ellentmondó nyilatkozatokat tettek a kormány tagjai. Markó szerint meg lehet érteni a Demokrata Párt érzelmeit abból a szempontból, hogy napok alatt két markáns politikusa, Adrian Severin és Traian Basescu is olyan helyzetbe került, hogy végül távoznia kellett miniszteri tisztségéből. Az éremnek viszont van egy másik oldala is, mutatott rá az RMDSZ elnöke: nem lehet megengedni, hogy a kormány bármely minisztere a sajtóban nagyon súlyos bírálattal illesse miniszterelnökét és kormányát, még akkor sem, ha a kabinet működésével kapcsolatos kifogásai megalapozottak. Ezeket a kérdéseket, vélekedett Markó, a koalíció egyeztető tanácsában, a kormány ülésén kellett volna megtárgyalni, megoldani. Markó Béla, hozzátette, hogy az RMDSZ mindkét demokrata miniszter távozását nagyon sajnálja, munkájukkal nagyon elégedett volt. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

Andrei Plesu, az új román külügyminiszter visszavonta a minisztérium működéséről és szervezéséről szóló, elődje, Severin által kidolgozott törvénytervezetet. A tervezet két külügyi államtitkári posztot írt elő, viszont a koalíciós pártok vezetői tavaly négy államtitkári tisztséget vettek tervbe, ezek közül az egyik az RMDSZ-t illette volna meg. A "22" című bukaresti folyóiratban Gabriel Andreescu politológus elemezte Adrian Severin örökségét, sikerei között kiemelve a Magyarországgal való kapcsolatok fellendítését, az Ukrajnával kötött alapszerződést, az Itáliával és az Egyesült Államokkal meghirdetett stratégiai partnerséget, a NATO-integrációs esélyek fenntartását. A román-magyar kapcsolatokban Severin volt a motor, távozása után egyetlen hiba az RMDSZ igényeivel kapcsolatos feszült légkörben lehűtheti a viszonyt Magyarországgal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10-11./

Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP sajtóértekezletén Adrian Nastase alelnök bejelentette, hogy pártja nem nyújt be bizalmatlansági indítványt a rendkívüli ülésszakon a kormány ellen. Adrian Nastase szerint nem Ciorbea miniszterelnök leváltására van szükség, amit a Demokrata Párt sürget, hanem az egész kormányéra. Az SZDRP a számára megfelelő pillanatban kíván bizalmatlansági indítványt benyújtani. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

"Metz A. Márton a kommunista időszak módszereinek újraéledését látta a Demokrata Párt fellépésében, a pártnak a restitutio in integrum elleni küzdelmében. Először zavart és bizonyságot keltettek /lásd Adrian Severin kémhistóriáját!/, nyilvánosan ellentmondtak Ciorbea kormányfőnek /privatizálandó vállalatok listája/, végül kivonultak a kormányból /de a koalícióból nem!/, stb. Jött az új kormány, amely ugyanolyan, mint a régi. Traian Basescu harmadszor kaparintotta meg a közlekedési tárcát és alig pár nappal az új kormány beiktatása után, ápr. 16-án bejelentette: az államosított házak bérlői "az igazságszolgáltatás áldozatai". Basescu az 1994-es, Iliescu idején hozott, 1994-es törvényre hivatkozott: a bérlők a bérelt házakban maradhatnak 1999-ig. Ez világos beszéd, figyelmeztetés a parasztpárti miniszterelnök számára: bánjék csínján az ingatlanok visszaadásával. A cél nem lehet más, mint olyan helyzet teremtése, hogy a koalíció életképtelen legyen. / Metz A. Márton: Meg sem száradt a tinta. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Adrian Severin volt román külügyminiszter, a Demokrata Párt alelnöke A magyarországi választások tanulságai címmel hosszabb elemzést publikált a Ziua című bukaresti lapban. Véleménye szerint a második forduló eredményétől függetlenül a Kisgazda Párt által képviselt radikális jobboldal és a MIÉP által megtestesített szélsőjobboldal, amelyek demokratikus úton jutottak a parlamentbe, doktrínájuk révén veszélyeztetik magát a demokráciát, ily módon csökkentve Magyarország és szomszédai biztonságát. Szerinte "egyes románok" is felelősek azért, hogy a magyar választók az első fordulóban fogékonyak voltak a szélsőjobboldal érveire. A szélsőjobb előretörésére a két országban "a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, ha nem akarjuk, hogy a világ e részének sorsát egy Csurka- és egy Vadim-kormány közötti kapcsolatok keretében döntsék el". "Fejleszteni kell, hogy minden román és magyar számára világos legyen: az érdekek szolidaritására alapozott közös cselekvésük haszna jóval nagyobb, mint egy gyűlöletre és konfrontációra alapozott politika bármiféle elképzelt hozadéka. Még egy esetleges nacionalista kormányt is olyan helyzet elé kell állítani, hogy úgy értékelje: a követeléseknél és a provokációknál hasznosabb az együttmunkálkodás." /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./"

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága úgy döntött, megszünteti a Romániával szemben mindeddig alkalmazott monitorizálást. A lapok szerint erre már a parlamenti közgyűlés áprilisi ülésszakán sor kerülhetett volna, akkor viszont az Amnesty International romániai emberi jogsértésekre vonatkozó, erősen kritikus jelentése miatt halasztottak. A jogi bizottság múlt heti párizsi ülésén Adrian Nastase, az SZDRP, valamint Frunda György, az RMDSZ szenátora egyaránt a monitorizálás ellen foglaltak állást, bár Frunda utalt arra is, hogy a romániai magyar kisebbség számára fontos jogokat biztosító oktatási, valamint helyi közigazgatási kormányrendeletek máig nem váltak törvénnyé. A jogi bizottság nyilatkozatot fogadott el, amely megerősíti, hogy megszűnik a Románia külön figyelemmel követése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

A Szocialista Munkapárt új tisztséget teremtett Adrian Paunescunak: ügyvezető elnökké választották. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Le kell mondaniuk azoknak a honatyáknak, kormánytisztviselőknek, akikről kiderül,hogy bedolgoztak az egykori Securitaténak. Az utóbbi napokban egymás után közölte a sajtó Adrian Biliau demokrata párti, Iona Ghise RTDP-s, C. V. Tudor /Nagy Románia Párt/ honatyák, valamint Daniel Daianu pénzügyminiszter Securitate-hűségnyilatkozatát. /Daniel Daianu is bevallotta kollaboráns múltját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Élesen bírálta a román igazságszolgáltatás működését Emil Constantinescu államfő a Legfelsőbb Bíróság új elnökének, Sorin Moisescunak, az eddigi legfőbb államügyésznek és a testület új tagjainak eskütétele alkalmából mondott beszédében. A korrupció és a nagy pénzügyi csalások elleni küzdelem gyakorlatilag siralmas véget ér a bíróságokon, mondotta az államfő. Sorin Moisescu sajtóértekezletén közzétette azoknak a listáját, akik ellen különböző feljelentések nyomán ügyészségi vizsgálat indult. Rágalmazás címén indítottak vizsgálatot többek között Ion Iliescu volt államfő, George Pruteanu parasztpárti képviselő, C. V. Tudor /Nagy Románia Párt elnöke - 11 különböző ügyben/, a nemzetgazdaság aláaknázása a vád egy további ügyben, amelyben Ion Iliescu volt elnök, Adrian Nastase, Petre Roman demokrata párti elnök és Radu Berceanu ipari miniszter az érintett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Jún. 29-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével. Elhatározták, hogy valamennyi olyan szervtől, amely egykori Securitate-dossziékat őriz - ide tartozik a Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium - bekérik a testület tagjaira vonatkozó dossziékat és adatokat, mindazt, ami arra vonatkozólag nyújthat eligazítást, hogy voltak-e kapcsolataik a volt kommunista titkosrendőrséggel, a Securitateval ügynökként, esetleg annak tisztjeként, együttműködőként vagy informátorként. A képviselőházban hétfőn Vasile Lupu parasztpárti alelnököt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy - bár elutasította a Securitatenak informátori kötelezvény aláírását - azt vállalta, hogy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről tájékoztatja a titkosrendőrséget, azzal vádolták, hogy informátor volt. Lupu cáfolta ezt, közölte, soha semmilyen jelentést nem írt a Securitate számára és kijelentette, hogy ha az ellenkezőjére bárki világos bizonyítékot tud felmutatni, visszavonul a politikai életből. Sorin Lepsa, a parasztpárt képviselőházi frakcióvezetője javaslatára az alsóház egyhangúlag megszavazta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az őrizetében lévő dossziék alapján július 14-ig tegyen jelentést arról, hogy kiknél talált a képviselők sorában a volt Securitatehoz fűződő kapcsolatokat. Adrian Vilau demokrata párti képviselő, aki már elismerte, hogy informátori kötelezvényt írt alá, még ha nem is ártott senkinek, bejelentette, hogy lemond a külföldi hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság éléről - erre eddig nem volt hajlandó, bár pártja rögtön ezt kezdeményezte. Romániában továbbra sincs átvilágítási törvény, bár a szenátus a múlt héten több hónapos vita után Ticu Dumitrescu szenátor javaslata alapján elfogadott egy szabályozást - azonban annyi módosítással, hogy maga a szenátor visszavonta nevét a tervezetről. Az RMDSZ szenátorai megszavazták a törvényt, de szükségesnek tekintik, hogy a képviselőházi vitában majd kiigazítsák a felhígult előírásokat. MTI, jún. 29./

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

A júl. 29-i kormányülésen határozatot hoztak az év végéig tartó, búzára kivetett 25 %-os, lisztre 45 %-os importvámról, ami Adrian Dobrescu mezőgazdasági államtitkár szerint csak Magyarországra vonatkozik, hiszen a CEFTA-országok közül egyedül Magyarország exportál búzát és lisztet Romániába. Halász János, a bukaresti magyar kereskedelmi iroda vezetője kijelentette, hogy ez barátságtalan, diszkriminatív lépés, hiszen a Magyarországról behozott búzamennyiség a romániai felhasználás 1 %-át sem teszi ki. /Megszülték az importvámot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Adrian Nastase volt külügyminiszter ismét elítélte Orbán Viktor miniszterelnököt azon kijelentése miatt, hogy Magyarország kormánya felelős a határain kívül élő magyarokért is. Nastase az RMDSZ-t a Palesztin Felszabadítási Fronthoz hasonlította. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Pártja /a legnagyobb ellenzéki párt/ alelnöke pártja nevében azt nyilatkozta, hogy az ortodox vallás az egyetlen hivatalos vallás Romániában, ezért csak ők jogosultak arra, hogy a kommunizmus alatt államosított ingatlanaikat visszakapják. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 26./

Két ellenzéki párt sajtótájékoztatón ismertette a Sepsiszentgyörgyön épülő csendőrlaktanyával kapcsolatos álláspontját. Gica Agrigoroaie, a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei elnöke kifejtette, hogy pártja kormányprogramjában szerepel a két székely megye militarizálása. Újabb katonai egységeket hoznának létre ezen vidéken, hogy visszaszorítsák az RMDSZ autonomista kísérleteit. Adrian Casunean-Vlad, a Társadalmi Demokrácia Pártja megyei elnöke közölte, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanyát eredetileg tízezres főre tervezték, végül az RMDSZ tiltakozására ezer fősre csökkentették. Amint visszakerülnek a hatalomra, növelni fogják a csendőrlaktanyát létszámát. /A Székelyföld militarizálása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

Adrian Severin volt külügyminiszter, akit a Demokrata Párt vezetőségéből is kiebrudaltak, szókimondásával tükröt tartott a román politikai elit elé. Ezt mutatja a Ziua szept. 9-i számában megjelent cikke is. Románia a gazdasági krízis mellett politikai válságot él át, írta. Egy parlamenti felmérés kimutatta, hogy a honatyák 75 százaléka inkább a kézi vezérlésű gazdaság, "az autarchia, az idegengyűlölet, a nacionalizmus és az Európa-ellenesség híve, mint a piacgazdaságé, a másság tiszteletéé, az euroatlanti csatlakozásé." "Románia megbízhatósága romhalmaz lett." Az országban a politikai osztályt került válságba. Ennek a politikai osztálynak ki kell cserélődnie, át kell alakulnia. /Válságban a politikai elit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 15./

Hatalmas vihart kavart az a kiáltvány, melyet a kolozsvári köztévé egyik szerkesztője, Sabin Gherman a Pro Transilvania Alapítvány elnöke a Monitorul de Cluj lapban tette közzé. A "Torkig vagyok Romániával" címet viselő felhívásban Gherman a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette, Bukarestet a vidék "diszkriminációjával" vádolva, fő érvként azt említette meg, hogy ebben az évben a fővárost nagyobb költségvetés illette meg, mint egész Erdélyt. Az 1918-as egyesülés arra adott esélyt az országnak, hogy elsajátítsa Erdély szervezettségét, értékrendjét, de valójában "Románia elnyelte Erdélyt": Bukarestben pedig csak korrupcióval lehet elérni valamit: "itt nem jogaid vannak, hanem engedményeid". Gherman az erdélyiek "ébredését" szorgalmazza, hiszen "minden rossz Bukarestből jön"; 75 éve csak beszélgetünk, és "75-ször szegényebbek vagyunk" - véli. A szerző ugyanakkor határozottan visszautasított mindenféle "etnikai" értelmezést kezdeményezésének; szerinte Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizáció csakis előnyökkel járhat. A fiatal tévésnek elege van abból, hogy a "nem erdélyiek" mondják azt neki, hogy itt "baja van a magyarokkal", de elutasította "Tőkés László etnikai aberrációit" is. "Elegem van Romániából, az én Erdélyemet akarom" - fejezte be Gherman. /Torkig vagyok Romániával, Erdélyemet akarom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ A lap főszerkesztője, Adrian Suciu napi rovatában arról írt, hogy neki is elege van a központ diktátumával és mindenféle, Erdély közigazgatási autonómiájára irányuló törekvést támogatni fog. A tegnapi és mai román lapok hosszú összeállításokban hozták az RNEP, a KDNPP és az ortodox egyház képviselőinek hazaárulást kiáltó nyilatkozatait. A mai Cotidianul a fő ellenzéki párt, az RTDP nyilatkozatát közölte, mely elítélte az "aljas" és "románellenes" nyilatkozatot és azt kéri a Főügyészségtől, vizsgálja ki az ügyet; az RTDP ugyanakkor a jelenlegi kormányt tette felelőssé az "autonomista irányzatok felerősödése miatt", annak "inkoherens és következetlen" politikája miatt. Az Adevarul de Clujban a Vatra Romaneasca Egyesület pedig a nemzet érdekei elleni összeesküvéssel vádolta nemcsak a kiáltvány szerzőjét, de az azt közlő lapot is. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 18./

A Demokrata Párt vezetőségi ülésén leváltották Adrian Severint az alelnöki tisztségből. A döntésre Petre Roman pártelnök javaslatára került sor. /Magyar Hírlap, szept. 21./

A román politikusok és a sajtó meglehetős ellenérzéssel értékelte Ungureanu Budapesten tett nyilatkozatait: a National szerint Adrian Nastase, a fő ellenzéki erő, az RTDP alelnöke a "minimális intelligencia" hiányával magyarázta azt, hogy Ungureanu "gyakorlatilag a román oktatás, illetve a magyar egyetem ügyében alkudozott Németh Zsolttal" - ami az ellenzéki politikus megítélésében Románia föderalizálását szorgalmazók törekvéseinek teljes mértékű felvállalását jelenti. Közleményében Nastase kifejtette: a Budapesten tárgyaló államtitkár "megalázta a román külügyminisztériumot". Az Adevarul viszont a magyar egyetem ellenzőinek vezéralakjához, Andrei Marga tanügyminiszterhez folyamodott némi "megnyugvásért": egy román középiskola felavatásán a miniszter újból hitet tett a román multikulturális felsőoktatás mellett kijelentve: a magyar egyetemet ellenző álláspontját akkor sem hajlandó megváltoztatni, még ha ez a leváltásával járna együtt. A multikulturalizmus igazi keresztmetszetét ajánlja viszont Ion Mihailescu a Bukarest Egyetem rektora a Cotidianulban. Az oktatási szakbizottságnak címzett nyílt levelében tiltakozik a bizottsági szavazatra való visszatérés ellen, és egyben újból kifejezésre juttatja az egyetem tanárainak, a multikulturális egyetemek létrehozására vonatkozó támogatását, azzal a "pontosítással", hogy "a multikulturalitás fogalma kizárja a kisebbségi nyelvű multikulturális egyetemek létesítését". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 28./

Dr. Adrian Krudy magyar származású /Budapesten született 1920-ban, 1944 óta külföldön, 1950-től az USÁ-ban él/ röntgenszakorvos fordításában megjelent T. S. Eliot: The Waste land - A kopár föld /Tinivár, Kolozsvár, 1998/ című kétnyelvű kötet. Eliot költeményét már többen fordították /Weöres Sándor: A puszta ország, Vas István: Átok földje, Szász János. A puszta ország/, Krudy azonban fontosnak tartotta a verset kísérő hatalmas jegyzetanyag miatt az újbóli átültetést. /Lászlóffy Csaba: Az első kétnyelvű /angol-magyar/ Eliot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Aurel Agache 1989 előtt Háromszék - különösen Kézdivásárhely - réme volt. Törvénytelen kivizsgálásokat indított, ezekből anyagi hasznot húzott. 1989. dec. 22-én a népharag áldozata lett. Hasonló esetek történtek Bukarestben, Nagyszebenben, Kudzsiron, de nem indítottak bűnvádi eljárást. Kézdivásárhelyen viszont az üggyel időnként előhozakodtak, ismertette a helyzetet Tamás Sándor képviselő. Adrian Casuneanu, Agache özvegyének ügyvédje, Nicolae Iorga ügyvéd, a Nagy Románia Párt Brassó megyei elnöke és Petre Turlea egységpárti képviselő igyekeztek az ügynek politikai színezetet adni. Kézdivásárhelyen nagy felháborodást keltett az ügy. Volt olyan ugyanis, akit Agache addig veretett, amíg leszakadt a mája, beszélik, hogy nőket erőszakolt meg, emberek tucatját nyomorította meg. Agachét mindezek ellenére post mortem hősnek nyilvánították és ezredesnek léptették elő. Az Agache meggyilkolásában vétkesnek kikiáltott hat ember közül egy időközbe autóbalesetben elhunyt, kettő - egyikük román nemzetiségű - ismeretlen helyen tartózkodik, egy súlyos baleset következtében ágyhoz kötött, a megmaradó két ember védekezhet majd szabadlábon az ügyben. Frunda György, aki a védőügyvéd szerepét vállalta el, kifejtette, hogy 1989. dec. 22-én Kézdivásárhelyen több milicista volt, de egyiknek sem esett bántódása, csak Agachénak. Frunda számára érthetetlen, hogy a demokratikus koalíció idején indított nyomozást a Kovászna Megyei Ügyészség és azt le is zárta. Az ügyész nem vette figyelembe a Nemzeti Megmentési Front 1990. jan. 4-én kiadott amnesztiarendeletét. Hiányos vádiratot terjesztett az ügyészség a bíróság elé. A vádló ügyvédei kérték az ügy áthelyezését, mondván, a helyi lakosság nyomást gyakorol a bíróságra, ezért a tárgyalást Bukarestbe helyezték át. A vádlottak nehezen találtak ügyvédeket, akik korábban hajlandók voltak erre, visszaléptek. Egyedül Fazekas F. Csilla - néhai dr. Fazekas Miklós RMDSZ-szenátor és alkotmánybíró lánya - tartott ki mellettük. Az ügyvédnőre nyomást gyakoroltak, de ő bátran kitartott. A sepsiszentgyörgyi magyar ügyvédek nem álltak ki a vádlottak mellett. /Béres Katalin: Kézdivásárhelyi milicista halála. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 16-22./