"A Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ helyi vezetői feszültségkeltő akciókra akarják felhasználni azt, hogy Erdélyben több településen máris alkalmazzák a helyi közigazgatási törvénynek a kisebbségi anyanyelv használatát lehetővé tevő egyes előírásait. A Nagy-Románia Párt Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a városban 10 ezer aláírást gyűjtött az oktatási és a helyi közigazgatási törvény módosítása ellen, és 5 ezret arra a javaslatra, hogy váltsák le Fodor Imre polgármestert. Adrian Moisiu, a párt helyi vezetője nem zárta ki az "erőszakos fellépést a helyzet normalizálása érdekében" a felállított kétnyelvű helységnévtábla miatt. Szatmárnémetiben az RNEP követelte Riedl Rudolf prefektus leváltását, amiért a prefektúra épületére kétnyelvű táblát tett ki. /Lázítanak a kétnyelvű táblák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Bill Clinton amerikai elnök elismerte, hogy Románia kivételes erőfeszítéseket tett az integrációért, pozitív tényezőként aláhúzta, hogy rendezte viszonyát Magyarországgal, illetve azt, hogy a magyar kisebbség minisztereket küldhetett a kormányba. Hozzátette: "A gond az, hogy nem merem kijelenteni, hogy Románia és Szlovénia, összehasonlítva a másik három országgal, nyilvánvalóan kész eleget tenni a szövetség követelményeinek." Közben éles és következetes kampány folyik Magyarország és az RMDSZ ellen, állapította meg Gyarmath János főszerkesztő. Ebben nemcsak a nacionalista, ellenzéki pártok vesznek részt, hanem az ország egyik legnagyobb példányszámú napilapja, az Adevarul is. A lap rögeszmésen visszatérő témája az "álnok" magyar külpolitika, illetve az erdélyi magyarság "szemtelenül túlzott követelései", illetve az RMDSZ zsarolásig menő akciói az erdélyi magyarság problémáinak megoldásában. Az Adevarul szövetségeseket talál a koalíción belül is. Jeles példa erre a parasztpárti szenátorok akciója a tanügyi törvény módosítása ellen. Gyarmath azonban bizakodik: szerencsére Románia kül- és belpolitikáját Emil Constantinescu, Victor Ciorbea és Adrian Severin irányítja. /Gyarmath János: Mi fáj jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform júl. 5-én nyílt levelet intézett az SZKT-hez és az ügyvezető elnökséghez. Még mindig nem kodifikálták dr. Csapó József személyi elvű autonómia-tervezetét. Az EMK megdöbbenését fejezte ki azért, mert Bardóczy Csabától megvonta az RMDSZ a bizalmat. Az SZKT még sohasem foglalkozott a székelyföldi román betelepítéssel, holott erre 1994 óta fölkérték. Az EMK kifogásolja, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem tárgyalt az Európa Tanács bizottságának Bukarestbe érkezett küldöttségével, helyette Adrian Nastase tájékoztatta az illetékeseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"A kolozsvári magyar főkonzulátus júl. 15-től ügyfeleket fogad, ünnepélyes megnyitására pedig egy héttel később, júl. 23-án Kovács László magyar és Adrian Severin román külügyminiszter részvételével kerül sor. /Népszabadság, júl. 11./"

"Bill Clinton amerikai elnök júl. 7-én nyolcórás hivatalos látogatást tett Romániában. A repülőtéren Victor Ciorbea miniszterelnök fogadta, a hivatalos fogadás az elnök palotában, a Cotroceni-ben volt. Clinton Emil Constantinescu államelnökkel tárgyalt, majd kormánypárti és ellenzéki politikusokkal találkozott. Az amerikai elnök Bukarestben, az Egyetem téren mondott beszédet. Kijelentette: büszke arra, hogy az első amerikai elnök lehet, aki a szabad Romániába látogat. Elismerőn szólt a Romániában bekövetkezett változásokról, kiemelte az RMDSZ kormányban való részvételének fontosságát, a román-magyar megbékélés jelentőségét. A NATO-hoz való csatlakozás a hazai politikai élet, a reform alakulásától, a kisebbségi kérdés jogszerű megoldásától függ. Az elnököt kísérő Madeleine Albright külügyminiszter pedig Adrian Severin külügyminiszterrel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Emil Constantinescu államelnök több minisztere - köztük Adrian Severin külügyminiszter- , valamint üzletemberek kíséretében júl. 12-én Japánba utazott. Elutazása előtt nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy húsz év óta először látogat román kormányfő Japánba. Az elnök Japánból jún. 17-én Indonéziába látogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"Székelyföldön 1990 óta megrendezik Bálványoson a Nyári Szabadegyetemet. Hagyományossá vált, hogy jeles politikai személyiségeket meghívnak a rendezvényre. Idén - júl. 21-25 között - a találkozó színhelye nem Bálványos üdülőtelep, hanem a közeli Tusnádfürdő. Az idei Nyári Szabadegyetem címe: A poszkommunizmus nyomorúsága. Az előadók között lesz Adrian Severin külügyminiszter, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Markó Béla RMDSZ-elnök, Petre Roman, a szenátus elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az utolsó nap témája: Román és magyar nemzetpolitika, az egyik előadó Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. /Új Magyarország, júl. 15./"

"A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./"

"Júl. 23-án Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több képviselője, szenátora és államtitkára részt vett a Magyar Köztársaság Konzulátusának ünnepélyes megnyitóján. A rendezvényen beszédet mondott Bitay Károly konzul, Adrian Severin román és Kovács László magyar külügyminiszter is, valamint Alexandru Fãrcas Kolozs megyei prefektus. A megnyitót követő sajtótájékoztatón a román külügyminiszter kifejtette, a dolgok visszatértek a régi, rendes kerékvágásba, s a román-magyar kapcsolatok javulása hozzájárul az európai integrációhoz és a térség biztonságához. Fogadtatásának hangulatát (többszáz kolozsvári polgár éljenezte ? magyarul is ? a konzulátus előtt) a külügyminiszter úgy fogta fel mint amely igazolja politikájának helyességét. A román külügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi időben őszintén és erőteljesen támogatta Románia integrációját. Kovács László megerősítette, hogy Magyarország az elkövetkezőkben is kiáll amellett, hogy Románia minél hamarabb felvételt nyerjen az európai és euroatlanti struktúrákba, majd úgy értékelte, hogy a külképviselet megnyitása lezár egy időszakot, a mesterségesen szított feszültségek korát. A vendéglátók és a lakosság fogadtatására hivatkozva a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy hároméves minisztersége eddigi legfelemelőbb és legmeghatóbb pillanatait élte át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Funar polgármester kijelentette, hogy "sohanapján" fogadja a magyar diplomatákat, a főkonzulátus megnyitásán pedig nem óhajt részt venni. A kolozsvári magyar főkonzulátus kilenc évi szünet után nyílt meg újra.Kolozsváron a két világháború között is működött konzulátus, Eichhorn Richárd konzul vezetésével. 1933-tól mint magyar útlevélosztály folytatta tevékenységét. Kádár János és Nicolae Ceasescu 1977-ben állapodott meg a főkonzulátusok létesítéséről. Hosszú huzavona után nyílt meg a kolozsvári, majd 1981. dec. 21-én a debreceni főkonzulátus is. Budapesten a román falurombolás ellen tüntettek 1988. jún. 27-én. Másnap a román hatóságok elrendelték a kolozsvári magyar főkonzulátus bezárását, 48 órát engedélyezve a konzulátus felszámolását. Vékás Domokos főkonzult és a képviseleten dolgozó magyar diplomatákat kiutasították az országból. 1989 után esély volt a főkonzulátus újbóli megnyitására, hiszen ere a román kormány 1990. jan. 30-án hivatalosan is ígéretet tett. Utána azonban a román fél kiért az elől, hogy a magyar kormány rendelkezésére bocsássa a főkonzulátus volt épületét. /Népszabadság, júl. 23./"

"A Stirea megírta, hogy Iliescu szükségtelennek nevezte a konzulátus létesítését, mivel szerinte egy ilyen intézmény az olyan országok között szükséges, amelyek esetében vízum szükséges a határ átlépéséhez. Szerinte a román-magyar alapszerződés, melyet aláírt nem tartalmazott a konzulátus létesítésére vonatkozó utalást, másrészt "az RMDSZ nincs miért beleavatkozzon ebben a kérdésbe". Adrian Severin az RTDP vezetőjének kijelentésével kapcsolatosan kijelentette, hogy gyakran a politikusok a nép bölcsességszintje alatt helyezkednek el. Szerinte olyan jelenleg igazolt olyan pártok jelenléte az ellenzékben, mint az RTDP. A lap idézi Kovács László kijelentését, miszerint ha szükségesnek látszik, akkor közben fog járni a román kormánynál egy magyar konzulátusnak Marosvásárhelyen való létesítése érdekében is. A kolozsvári konzulátus Kolozs, Szilágy, Fehér, Arad, Bihar és Szatmár megyékre bír tevékenységi hatáskörrel. Az Adevarul de Cluj is ismerteti beszámolójában Iliescu kijelentését. Az RTDP elnöke gyanúsnak minősítette azt az állhatatosságot, amellyel a konzulátus Kolozsváron való megnyitását követelték. A lap ismerteti az RNEP megyei irodája nyilatkozatát, mely kém-fészeknek, valamint a románellenes akciók székhelyének minősíti a kolozsvári magyar főkonzulátust. A Ziua tájékoztat, hogy Funar kérte Constantinescu államfőt, lépjen közbe a magyar zászlónak a konzulátus faláról való eltávolítása érdekében. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 24., 139. sz./"

"Funar polgármester Adrian Severin külügyminiszterhez írt nyílt levelében a magyar főkonzulátus bezárását és Bitay Károly főkonzul nem kívánatos személlyé nyilvánítását követelte. Hasonló tartalmú nyílt levelet küldött Ciorbea miniszterelnöknek is. /Népszabadság, júl. 30./"

"Adrian Severin külügyminiszter aug. 11-én Koppenhágába látogatott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Szept. 4-én Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan József gazdasági alelnök, Niculescu Antal kormányfőtitkár-helyettes, Kozsokár Gábor, Hajdú Gábor és Puskás Bálint szenátorok az RMDSZ bukaresti székházában fogadták Dr. Habsburg Ottót, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökét és az Európa Parlament tagját, akit Romániába elkísér fia, Habsburg György főherceg is. Markó Béla ismertette a romániai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció erőfeszítéseit hazánk integrációja irányába. Az RMDSZ vezetői ugyanakkor kiemelték a külföldi befektetések fontosságát is. Dr. Habsburg Otto emlékeztette a jelenlevőket, hogy eddig következetesen kiállt az európai eszme mellett és ezért aktívan támogatja a közép-kelet-európai országok felzárkózását. A Páneurópai Unió elnöke szerint a novemberi változások óta állandóan javul Románia külföldi megítélése, ami alapfeltétele az integrációnak. "A demokratikus erők, köztük az RMDSZ kormányalakítása után teljes mértékben támogatom Románia integrációs törekvéseit. Sok még az előttünk álló feladat, de optimista vagyok" - mondta az Európa Parlament tagja, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az integrálódni kívánó országok megítélésében elsőrendű fontossággal bír a kisebbségi kérdés megfelelő kezelése is. Bukaresti látogatása során Dr. Habsburg Ottó találkozni fog Adrian Severin külügyminiszterrel, Alexandru Herlea integrációs miniszterrel, Tokay György kisebbségvédelmi miniszterrel, Victor Bostinaruval, a képviselőház külügyi bizottságának tagjával és a román parlament integrációs bizottságainak tagjaival. A találkozókon Habsburg György azt próbálja feltérképezni, hogyan segítheti konkrétan Románia európai integrációját. Otto von Habsburg, a politikai és társadalmi tudományok doktora, 1979 óta tagja az Európa Parlamentnek; a jelenleg kormányzó német Keresztényszociális Unió /CSU/ listáján választották meg. A Külpolitikai és Biztonsági, illetve a Költségvetési Bizottság tagja, a Közép-Kelet-Európa munkacsoport elnöke. 1936 óta küzd a közös Európáért a Páneurópai Unió keretében, melynek elnökévé 1973-ban választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1997. augusztus 30. és szeptember 2. között került sor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottságának soros ülésére, melyen a romániai delegáció képviseletében részt vett Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei képviselője is. A bizottság beszámolókat hallgatott meg a Szovjetunió utódállamainak demokratikus fejlődéséről, majd elfogadta az európai kisebbségek általános helyzetéről szóló jelentést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 1106. sz./"

"Szept. 7-én este ötnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott Emil Constantinescu elnök, útjára elkísérte a kormány több tagja, köztük Adrian Severin külügyminiszter. Elutazása előtt a román elnök elmondta, hogy a két ország közötti árucsere volumene az utóbbi három évben drasztikus módon csökkent. Az 1989-es fordulat óta Ion Iliescu volt elnök két látogatást tett Kínában, 1994-ben Li Peng miniszterelnök, 1996-ban pedig Csing Cö-min államfő látogatott el Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./"

"Szept. 16-án "csúcstalálkozó" volt a szocialisták székházában. Pár nappal korábban Ion Iliescu, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke fenntartását hangoztatta az ilyen szövetséggel kapcsolatban, ennek ellenére pártját Adrian Nastase képviselte, a Szocialista Munkapártot Ilie Verdet, a Nagy-Románia Párt delegációját pedig Corneliu Vadim Tudor. A megbeszélésen pártszövetség létrehozásáról volt szó. - Olyan szövetség körvonalazódik, amely egyenesen a romániai magyarság megsemmisítését hirdeti meg. A jogállamnak nevezett Romániában meddig képesek elbagatellizálni a magyarellenes uszításokat. Az Antena 1 lett a módszeres magyarellenes kampány telephelye. Uszító kijelentésekben nincs hiány: a magyarokat, az RMDSZ-t egy-két nap alatt el kell intézni /C. V. Tudor/, lakhelyükről el kell űzni /Funar/. "

"Funar meghívására és polgármesteri hivatala, továbbá az Avram Iancu Társaság szervezésében szept. 12-én Kolozsváron, az Avram Iancu téren Avram Iancu halálnak 125. évfordulóját ünneplő rendezvényt tartottak, amely valójában magyarellenes népgyűlés volt. A népgyűlést az ortodox katedrálisban ortodox istentisztelet előzte meg, majd megkoszorúzták Avram Iancu szobrát. A koszorúzás után a népgyűlésen a szónokok többsége dühödt magyarellenes és kormányellenes beszédet mondott. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnökének beszéde vehemens magyarellenes támadás volt, hasonló hangnemben beszélt Kolozs megye tanácselnöke és a hadsereg képviselője. Adrian Paunescu veresit olvasta fel, majd kikelt az RMDSZ ellen. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tüntetően otthagyták a rendezvényt. /Magyarellenes népgyűlés az Avram Iancu téren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az Avram Iancu ünnepség része volt a szimpózium, amelyet ugyanezen a napon, szept. 12-én rendeztek Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban. A szimpózium után este a város főterén nagygyűlést tartottak, magyarellenes beszédet mondott C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Paunescu, a Szocialista Párt alelnöke. Funar az RMDSZ betiltását, az RMDSZ-vezetők elleni bűnvádi eljárás elindítását, a románellenes tevékenységet kifejtő magyarok elbocsátását, illetve nyugdíjuk megvonását, a magyar-román alapszerződés felfüggesztését, a kolozsvári főkonzulátus bezárását, az RMDSZ-es polgármesterek menesztését követelte. A népgyűlésen Tudor nyilvánosan széttépte az RMDSZ egyik szenátora által kidolgozott autonómia-tervezetet. Tudor bejelentette, hogy a megjelent pártokból megalakult a Haza Újjászületésének Nagy Szövetsége, és a román nemzetben hívő pártok és szervezetek csatlakozását várják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Bíró Béla példákat hozott fel arra, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az autonómia. A skótok is az autonómia mellett döntöttek. 1999-ben megválasztják a skót parlamentet. A párizsi Le Monde a skót szándékokat szerencsésnek nevezte, hiszen a nacionalisták lefegyverzése csak az autonómia megadásával lehetséges. "Vajon milyen érzésekkel olvashatják az ilyen jellegű cikkeket a közismerten frankofil Adrian Nastase és társai? - tette felé a kérdést a cikkíró. /Bíró Béla: Autonómia? Igen! = Brassói Lapok (Brassó), szept. 19./ "

"Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke szept. 23-án beadvánnyal fordult Adrian Severin külügyminiszterhez, amelyben kérte az Eva Maria Barki nemzetközi jogász ellen hozott korlátozó intézkedések eltörlését. Eva Maria Barkit ugyanis az előző kormányzat persona non gratának nyilvánította. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./"

"Szept. 23-án Adrian Severin külügyminiszter elnökletével valamennyi minisztérium képviselői üléseztek, kialakították a magyar-román alapszerződés bizottsági ülésére a román álláspontot. Kovács László külügyminiszter okt. 8-án és 9-én Bukarestbe látogat, hogy a két ország közötti alapszerződés alkalmazását ellenőrző bizottság első ülésén részt vegyen. Az első ülés eredményeit a bizottság október végén ismerteti majd, Horn Gyula kormányfő romániai látogatásakor. /Október elején összeül az alapszerződést ellenőrző bizottság. =Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ "

Ion Catamitru művelődési miniszter okt. 4-én a tévében felszólította Adrian Severin külügyminisztert: mondjon le, mert törvénysértő kijelentéseket tett, amikor azt állította, hogy néhány román lapigazgató és pártvezér külföldi ügynökként működik az országban. Hozzátette: ha Severin záros határidőn belül nem mutatja fel a kijelentéseit alátámasztó bizonyítékokat, akkor ő maga távozik a művelődési tárca éléről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke okt. 9-én megbeszélést folytatott Kovács László magyar külügyminiszterrel, aki Adrian Severin külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tesz Romániában. A megbeszélés során az RMDSZ elnöke elemezte a szövetség jelenlegi helyzetét a kormánykoalícióban, és elmondta, hogy a két sürgősségi kormányrendelet valóban fontos lépés a kisebbségi jogok rendezésének területén, de szükség van minél szélesebb körű alkalmazásukra és mielőbbi parlamenti megerősítésükre. A beszélgetés folyamán szóba kerültek a két ország közötti kapcsolatépítés legsürgősebb teendői, köztük az, hogy a román-magyar vegyes bizottság minél hamarabb kezdje meg a munkáját. A vegyes bizottságon belül létrehozott kisebbségi albizottságban jelen lesz a romániai magyarság és a magyarországi románság egy-egy képviselője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 9., 1029. sz./

Okt. 8-án Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestbe érkezett, Adrian Severin kollégája meghívásának eleget téve. A külügyminisztériumban Adrian Severinnel együtt megnyitották a magyar-román alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság alakuló ülését. Ezen részt vettek a kilenc szakbizottság elnökei, Törzsök Erika, a HTMH elnöke és Klaus Fabritius, a Kisebbségvédelmi Hivatal államtitkára. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Emil Constantinescu államelnök okt. 8-án Kovács László magyar külügyminiszterrel egybehangzóan pozitívan értékelte a román-magyar kapcsolatok alakulását. A találkozót követően Kovács László a magyar sajtó romániai tudósítóinak kérdéseire válaszolva, a tanügyi törvénnyel kapcsolatos romániai vitákra reagálva kijelentette, hogy az RMDSZ jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek szerepelnek a két ország közötti alapszerződésben és megfelelnek az európai normáknak. Az Európai Unióba való betagozódásra és a NATO-tagságra törekvő Romániának meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek, mondotta a magyar külügyminiszter, és hozzátette, hogy bár nem könnyű a több évtized alatt kialakult kisebbségpolitikán változtatni, Románia érdekei ezt megkövetelik. Kovács László történelmi jelentőségűnek értékelte az RMDSZ kormányzati részvételét, és hozzáfűzte: némi túlzással öngyilkosnak nevezhető az, aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei. Kifejtette: ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSZ kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz, és talán jobb is, ha nem foglalkozik politikával. A magyar külügyminiszter kifejtette, nem tartja reálisnak a romániai magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó elképzelést, a magyar kormány nem is foglalkozik ezzel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 1030. sz./

A koalíciós egyeztető tanács úgy döntött, hogy a négy külügyi államtitkári poszt egyike az RMDSZ-t illeti meg. Ezután a külügyminisztériumi szóvivő kijelentette: Adrian Severin külügyminiszter módosítást tervez, nemhogy négy, de a jelenlegi háromról kettőre akarja csökkenteni az államtitkárok számát. - Az RMDSZ továbbra is fenntartja igényét az államtitkári posztra, mondotta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Okt. 20-án küldöttség élén Romániába látogatott Horn Gyula miniszterelnök, viszonozva Victor Ciorbea kormányfő márciusi budapesti látogatását. Horn Gyulát a repülőtéren Adrian Severin külügyminiszter üdvözölte, akivel rögtön külön-megbeszélést tartottak. A magyar küldöttség tagjai között több miniszter mellett Tabajdi Csaba politikai államtitkár is jelen volt. Horn Gyula tárgyalt Victor Ciorbea miniszterelnökkel, aki kijelentette: a látogatás fontos állomás a két ország kapcsolatainak folyamatában. Horn Gyula válaszában elmondta, szeretné, ha ezek a találkozók gyakorlattá válnának. "Az ön kormány több évtized óta az első, amely valóban végig akarja vinni az érdemi változásokat és reformokat." Először tapasztalja, hogy amiben megállapodtak, azt teljesítik, amire ritkán volt példa az eddigi kapcsolatok történetében - mondotta a magyar miniszterelnök. - Horn Gyula helikopteren néhány órás látogatásra Sepsiszentgyörgyre érkezett. A városban Orbán Árpád Kovászna megye tanácselnöke és Gheorghe Tatu prefektus magyarul, illetve románul köszöntötte. A magyar kormányfő eszmecserét folytatott a megye vezetőivel, a téren üdvözölte a lakosokat, majd a Székely Mikó Kollégiumba látogatott, ahol a sajtó képviselőivel is találkozott. Este visszatért Bukarestbe. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ A magyar kormányfő Sepsiszentgyörgyön mondott rövid beszédében kifejtette: "megvan a reális esélye, hogy itt a székelyek, a magyarok valóban egyenjogúak legyenek. És ez óriási dolog." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Az Adevarul, Evenimentul Zilei, National és a Romania Libera okt. 25-i számai részletes beszámolót közölnek a parlamenti ellenzék képviselőinek múlt hétvégi, Hargita és Kovászna megyei látogatásáról. A cikkek szerint a magyar gyerekek alig vagy egyáltalán nem tudnak románul, a történelmet magyarul tanulják. Az Adrian Nastase RTDP-s szenátor által vezetett küldöttség átvett egy helyi román kulturális szervezetek által aláírt jegyzéket, melyben a többségben magyarok lakta megyék román lakói egy olyan központi tanácsadó testület létrehozását követelik, amely garantálná a románok "alkotmányos jogait és szabadságait". Az Adevarul cikke a legdrámaibb hangvételű: "Elhagyatva a bukaresti hatóságoktól, az Erdély szívében élő románok elvesztik identitásukat", ez Lia Bejan cikkének címe. Bejan szerint az RTDP-s küldöttség "megtörte a két megyére kirótt politikai embargót". A lap statisztikai adatokat közöl, melyek az 1918 előtti és 1992-es székelyföldi román lakosság számát hasonlítják össze. Az Evenimentul Zilei okt. 25-i száma is foglalkozik az eseménnyel. A lap szerint a Zabola nevű helységben a magyar kisebbség történetét oktatják, Rétyen pedig csak a "székely zászló volt kifüggesztve". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 25./

Adrian Nastase vezetésével ellenzéki képviselők népes küldöttsége járt Kovászna és Hargita megyében, román újságírók is elkísérték őket, akik a helyi románság "erőszakos asszimilációjáról" tudósítottak, és azt állították, hogy a magyar diákok többsége nem tud románul. A Szabadságnak erről fejtették ki véleményüket a következők. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő elmondta a lapnak: értesüléseink szerint terepszemléjük során a képviselők el sem jutottak Hargita megyébe. Szerinte, mint kiderült, Kovászna megyében is csak néhány helységben tett látogatásukból vonták le a sommás következtetéseiket a különben semmiféle felhatalmazással nem rendelkező képviselők. Tokay György elmondta, hogy az elmúlt hatalom képviselői jelenleg az ellenzékben is a nemzeti uszítást politikai fegyvernek használják. "Mint láthattuk, most már oda jutottak, hogy hat-nyolc éves gyerekeket is képesek »felhasználni« céljuk elérésére" Tokay hozzáfűzte, hogy a gyűlöletszítás problémája nem oldható meg adminisztratív úton. Amennyiben ez kimeríti a nemzetiségek elleni uszítás fogalmát, akkor az igazságszolgáltatási szerveknek kötelessége fellépni ellene. Elvárja, hogy a szövetségesek fellépjenek ebben az ügyben. Takács Csaba ügyvezető elnök visszautasította a két megye román lakosságának "elnyomásáról" szóló híreket. Annak ellenére, hogy a román lakosság kisebbségben van, a jelentős funkciók felét románok töltik be. Kovászna megye 12 törvényszéki bírájából csak három magyar. 1990-ben Kovászna megyében 21 román óvónő volt, most 127 van! A román tanítónők száma 180-ról 250-re emelkedett, a tanároké 352-ről 488-ra. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Tamás Sándor, Kovászna megye RMDSZ-képviselője elmondta, hogy tudomása szerint ennek a küldöttségnek nem volt felhatalmazása arra, hogy vizsgálatot végezzen. Nem is a pontos tájékozódás volt a céljuk, hanem a politikai hírverés, az uszítás. A parlamenti delegációt Bercu Ioan volt és Nitu Stefan jelenlegi ortodox pópa, valamint az exprefektus, Adrian Casunean Vlad kísérte. Tamás Sándor úgy látja, hogy ez a látogatás csak egy szem egy nagyobb szabású diverzió folyamatában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

Adrian Severin külügyminiszter okt. 28-án Bécsben Heinz Fischer parlamenti elnökkel folytatott megbeszélésén sürgette, hogy Romániával is kezdődjenek meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Severin okt. 29-én Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszterrel és Werner Fasslabend védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke a parlamentnek tett jelentésében /székelyföldi útja tapasztalatának alapján/ javasolta, rendeljék el Hargita és Kovászna megyék monitorizálását: olyan különleges bizottság felállítását sürgette, amely kivizsgálja az említett térségben az emberi jogokat és az alkotmány tiszteltben tartását. Kötelezni kell az anyanyelven tanulókat, hogy képességpróbát tegyenek román nyelvből. Külön pénzalap létrehozását követelte román tanítóknak a magyarlakta településekre való helyezésére. Pártja ragaszkodik ahhoz, hogy vegyes iskolák élére román igazgató vagy aligazgató kerüljön. Ugyancsak javadalmazási pótlékot kell adni az ortodox papoknak. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Okt. 30-án Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti képviselője a következő felhívást intézte a romániai magyar nőszövetségekhez és nőegyletekhez: Felkérem a romániai magyar nők összes szervezetét, hogy minél előbb nyílt levélben tiltakozzon az Adrian Nastase által vezetett, 20 ellenzéki politikusból és számos újságíróból álló csoport okt. 24-én és 25-én Kovászna és Hargita megyében eszközölt, az emberi jogokat és ezen belül a gyermekek jogait sértő kiszállása ellen. Nem tűrhetjük, hogy egy politikusokból és újságírókból álló csoport kénye-kedve szerint etnikai zavargások szítására használja fel gyermekeinket. Semmivel sem igazolható az az eljárás, amely során 8-10 éves kisiskolásokat videokamerák "tűzében" durva provokatív hangon, megfélemlítő fellépéssel kérdőre vonnak olyan oktatási kérdésekről, amelyekre még a náluk idősebbek sem felelhettek volna kielégítően. - Nem tűrhetjük, hogy gyerekeinket politikai kampány céljaira használják fel! Nem tűrhetjük azt sem, hogy az iskolát politikai célokra használják fel, hiszen gyermekeink azért járnak oda, hogy tanuljanak és nem azért, hogy súlyos lelki megrázkódtatást szenvedve segítsenek egyes felelőtlen ellenzéki pártoknak politikai tőkét gyűjteni. - Felkérem a pedagógusokat, hogy minden esetben, személyektől és ezek minőségétől függetlenül tartsák tiszteletben a törvényes előírásokat és leghatározottabban tiltsák meg minden politikai célzatú tevékenység lebonyolítását az iskolákban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 1144. sz./

Az RMDSZ Kézdiszéki Területi Szervezetének Operatív Tanácsa a felerősödő magyarellenesség, George Pruteanu szenátor és Adrian Nastase képviselő Kovászna és Hargita megyei látogatásáról fejtette ki véleményét: a látogatás a romániai magyarság és a kormánykoalíció ellen irányult. Határozottan támogatják az RMDSZ azon célkitűzését, hogy minden tantárgyat magyarul oktassanak, a román nyelv megtanulására pedig külön tantervez készítsenek. /Az iskolát vették célba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./