Az elmúlt év pénzügyi gazdálkodását vizsgálta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) igazgatótanácsa január 10-én, Marosvásárhelyen tartott ülésén. A testület állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát az utóbbi időben országszerte egyre gyakoribbá váló, az újságírók megfélemlítését célzó akciók miatt. Szó esett a nemzetközi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokról, illetve a körvonalazódó egész napos erdélyi magyar magántelevízióról is. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke vázolta a vonatkozó elképzeléseket, ugyanakkor hangsúlyozta a magyar nyelvű közszolgálati televíziózás fejlesztésének szükségességét is. /Üléseztek az újságírók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

Nagyváradon január 9-én ünnepelték a városháza épületének százéves évfordulóját. Biró Rozália alpolgármester egy emlékkönyvet indított el a teremben ülők között, hogy az ünnepségen résztvevők aláírásukkal hagyjanak üzenetet a száz év múlva ünneplőknek. A városháza építéstörténetét Péter I. Zoltán újságíró- helytörténész ismertette. Tőkés László királyhágómelléki református püspök kiemelte, Váradon 30 százalék alá csökkent a magyarság aránya, s a többi erdélyi város magyarsága is jelentősen megfogyatkozott. Rais István, a Bihari Napló főszerkesztője méltatta Péter Zoltánnak a városvédő írásait tartalmazó új kötetét, amiket tíz éves újságíróskodása idején közölt a lap hasábjain. /(Balla Tünde): Száz éves a városháza. Van-e még magyar dal Váradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kinyilvánítja igényét, hogy Románia EU-csatlakozásának előzetes feltételeként kezeljék Székelyföld autonómiájának kérdését – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke január 12-én Budapesten, miután Németh Zsolt fideszes képviselővel tárgyalt. Az SZNT autonómiatörekvései nem különböznek az RMDSZ 1993-ban megfogalmazott hármas autonómiakoncepciójától – mondta Csapó József. Hozzátette: amióta az RMDSZ 1996 nyarán kormányzati szerepet vállalt, az autonómiatörekvéseket nem tudta kellőképpen képviselni. Mint elhangzott, legkésőbb február közepéig a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte: támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT képviselőit is hívják meg. "Január 17-re összehívtam a Székely Nemzeti Tanácsot a módosított és kiegészített autonómiastatútum jóváhagyására" – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó József elmondta: a román szenátus és képviselőház frakcióvezetői mellett a magyar parlament frakcióvezetőit egyaránt megkeresték az autonómia ügyének támogatása érdekében, és utóbbiak közül egyelőre csak a Fidesz reagált erre. "Az SZNT alkotmányos, a demokráciákra jellemző eszközöket használ és csakis azokat" – szögezte le a szervezet vezetője. Csapó József közölte, hogy az SZNT vezetői az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőivel is találkoztak, és ismertették álláspontjukat az autonómiáról. Azzal kapcsolatban, hogy Kovács László külügyminiszter egy néhány héttel ezelőtti nyilatkozatában "veszélyesnek" tartotta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az SZNT "bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre", Csapó József azt mondta: ha valaki meg akar maradni szülőföldjén őshonosként, tényleges egyenlőségben, akkor nem mondhat le arról, hogy saját kebeléből választott elöljárók révén saját sorsáról döntsön. "Az autonómiáért való küzdelmet nem szabad olyan politikai eszközként felhasználni, ami megoszthat egy közösséget" – fűzte hozzá. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar kormányzat "világosan és egyértelműen kötelezze el magát az autonómia támogatása mellett". Egyben felajánlotta, hogy a Fidesz nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatni fogja az autonómia ügyét. A fideszes képviselő azt is rendkívül lényegesnek tartja, hogy "a román hatalom szüntesse be mindazok zaklatását, akik Erdélyben kiállnak az autonómia mellett". Kitért arra, hogy az SZNT tavaly októberi megalakulását "olyan atrocitások kísérték, amelyek ellentétben állnak az alapvető európai normákkal". "Támogatjuk Románia EU-csatlakozását, Bukarestnek pedig meg kell felelnie az alapvető demokratikus európai normáknak, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának" – mondta Németh Zsolt. Megjegyezte, hogy az SZNT az európai szervezetek ajánlásai alapján jár el. Ennek kapcsán arra is kitért, hogy az Európa Tanácsban nemrég az európai autonómia charta kidolgozására tettek javaslatot. /Németh–Csapó megbeszélés Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Kovács László külügyminiszter néma maradt, amikor a kolozsvári magyar konzulátus zászlaját minősíthetetlen módon eltávolították, aki a magyar–román alapszerződés idején kijelentette, nem hajlandó feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát a határon túli kétmilliós magyarság vélt érdekeiért, az idén viszont, amikor ismét fölmerült a kettős állampolgárság kérdése, meglepő módon előbb hárommillióra, majd gyorsan három és fél millióra emelte a határon túli magyarság számát! A magyar gazdaság nem bírná el, ha ezek, úgymond, mind Magyarországra telepednének át. Árva szót sem szólt, amikor 2001 decemberében az MSZP 23 millió román Magyarországra özönlésével rémisztette a hiszékeny polgárokat. Kovács aggódva óvta az erdélyieket az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) önkormányzati elképzelésétől, amelyek, úgymond, veszélyesek lehetnek. Amikor Kolozsvárt, az EMNT alakuló ülésén Kövér László arról szólt, hogy "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi.", Kovács támadásba lendült: a Duna Tv Heti Hírmondó című adásában arról akarta meggyőzni a nézőket, hogy Kövér László nyilván az északírekre, a baszkokra, a korzikaiakra utalt, akik terrorista módszerekkel akarják elérni céljaikat, hogy ezzel nyilván hasonló cselekedetekre bujtogatja az erdélyi magyarságot. A külügyminiszter módszere pártja cégtáblacseréje előtt alkalmazott kommunista módszerével azonos: a lejáratásra kiszemelt szájába olyasmiket ad, amiket az soha nem mondott. A szélsőséges rendszerek, a fasiszta, a náci és a kommunista évtizedekig ezzel dolgoztak, ezt alkalmazták a koholt vádak alapján folytatott perekben. /Asztalos Lajos: Bolhából elefánt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Sütő András az erdélyi magyar középiskolai igazgatók tanácskozásának résztvevőihez küldött üzenetét közölte a lap. Az író veretes szavakkal köszöntötte a tanácskozókat, kiemelve, hogy a magyarság követeléseinek nemzetállami nacionalista ellenzői „kemény utóvédharcokat folytatnak Trianon szülte előjogaik és asszimilációs álmaik védelmében.” Mögöttük még mindig tömegek állnak, ezért „politikai rózsasándoroskodással, erőink oktalan megosztásával velük szemben csak kudarcot vallhatunk”- hangsúlyozta, az egységnek nincs. Az erdélyi-romániai magyarság fennmaradásának feltétele, „hogy állampolgári jogain felül kollektív jogait is elnyerje.” – írta. Sütő András sorolta a súlyos problémákat, nem sikerült a magyar iskolai hálózat teljes újrateremtése. Három éve hangzott el a szórványgondozó lelkipásztorok drámai algyógyi kiáltványa. Milyen kevés cselekvést hírül adó visszhangja volt. Az író szólt „az anyanyelvi ipari-szakmai-műszaki oktatás lehetőségétől megfosztott fiatal magyar nemzedék” súlyos problémájáról is. /Sütő András: Gond és remény. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Böjte Csaba ferences pap 1992 novemberében kapott kinevezést Dévára. Romhalmazt talált a régi épület helyén. Böjte bejárta a dél-erdélyi szórványt, és tapasztalhatta, hogy semmiféle intézménye sincs annak a közel 40 ezer magyar embernek, akik falvakban, kisvárosokban élnek és próbálnak megmaradni. Az első napokban kolduló gyerekeket látott. Felkereste a gyermekek legközelebbi rokonait, és szinte mindegyikük kérte, hogy fogadják be őket és biztosítsanak nekik oktatási, nevelési lehetőséget. 1993 szeptemberében indultak egy összevont, I–IV. osztályos iskolával, 21 gyerekkel. Jelenleg 374 gyermek van Déván és Szászvároson, akik az ország minden részéből jöttek. Minden gyereknek a története más. Más gondok, más problémák. A szerzetes szerint Déva hídfő is lehetne a Székelyföld és Magyarország között, fontos lenne a magyarságnak Dél-Erdélyben egy ilyen hídfőállást kiépíteni. Úgy látja, hogy az RMDSZ-nek nincs kiforrott stratégiája sem a szórvány-, sem a szociális támogatások terén. – A szórványba olyan lelkipásztorok, papok kellenének, akik mernek megszólítani vegyes házasságból jött gyermekeket is, mernek nyitni az emberek felé. Három évvel ezelőtt kezdték el a munkát Szászvároson. Akkor ott hét magyar gyerek volt az I–IV. osztályos iskolában. Most 87-en vannak az óvodában és az iskolában együttesen. – Minden gyermek lelki sebbel érkezik hozzájuk. /Fábián Tibor: A dél-erdélyi szórvány apostola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 13./

Az Adevarul című napilap szerint a kormánypárt megsérti a sajtószabadságot. Ugyanabban a lapban terjedelmes írást közöltek, amelynek minden mondata tele van magyarellenes uszításokkal. A kormánypárt támogatja a marosvásárhelyi orvosi egyetemen a szeparatizmus megvalósítását. Ha megnő a magyar helyek száma, ehhez megfelelő számú egyetemi előadótanárt, professzort, tanársegédet stb. kell alkalmazni, állami költségvetésből kell fizetni. Mózes Edit megjegyezte: nem sajtószabadság, hogy nap mint nap írhatják minden következmény nélkül a magyarellenes, romaellenes irományokat? A román lap elfelejtette megírni, hogy a marosvásárhelyi egyetem (egyébként a kolozsvári is) létesítésekor kizárólag magyar tannyelvű volt. /Mózes Edith: Memóriazavarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Az Oktatási Minisztérium (OM) a határon túli magyar oktatás támogatására 1,365 milliárd forintot irányozott elő az elmúlt évben, 2004-ben ez a keret két milliárd forint körül van. Az idén az OM a legfontosabb feladatának a szórványvidékeken történő magyar oktatás támogatását tekinti. Ugyanakkor a hazai állami egyetemeken dolgozó magyar oktatók továbbképzését is finanszírozza. Egy magyarországi kormányrendelet értelmében tavalytól az erdélyi pedagógusok egyénileg is jelentkezhettek az anyaországi programokra. A gond viszont az volt, hogy ezeket a tanfolyamokat tanév közben szervezték, csak 45 határon túli pedagógus vett részt anyaországi tanfolyamokon. A 2004-re vonatkozó pályázati kiírások január közepétől jelennek meg a minisztérium honlapján, amelynek a címe: www.OM.hu. Március 15-ig lehet majd jelentkezni. Ettől az évtől a határon túli magyar pedagógusok évente 14 ezer forint értékben ingyenesen szakkönyveket kaphatnak. A szaktárca két könyvkereskedéssel: a budapesti Kódex és a szegedi Kazinczy Ferenc Könyvesbolttal kötött erre vonatkozó szerződést, ott lehet majd válogatni. A könyveket személyesen lehet átvenni, illetve egy személy még egy másik tanárnak adhat megbízást. A OM idén nagyobb összeget áldoz a Julianus testvériskola programra, főként az azonos földrajzi régiókban levő magyar, illetve határon túli magyar tanintézetek együttműködését szorgalmazza. Arra is figyelnek, hogy tankönyvíró műhelyeket támogassanak. /(Máthé Éva): Ingyenes szakkönyvek magyar pedagógusoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

A Temes megyei RMDSZ az idei első kisrégiós találkozót Újszentesen tartotta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, Bodó Barna és Szász Enikő megyei tanácsosok, illetve négy Temesvár környéki település RMDSZ vezetősége és önkormányzati képviselői jelenlétében. Szász Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Temes megyei magyar közösség létszámának aggasztó fogyása (tíz év alatt 62.000-ről 51.000-re csökkent) mellett a helyi és megyei tanácsosok létszámának csökkentése is feladja a leckét a helyi RMDSZ-nek. A jelöltek listáját minden településen legalább két, jól látható helyen közzéteszik, majd megkérdezik a jelölteket, vállalják-e a jelölést, végül kifüggesztik a végleges jelöltlistákat. A helyi előválasztásokkal kapcsolatban különvéleményt fogalmazott meg Szilágyi Géza újszentesi polgármester: két nappal az urnás szavazás előtt házról házra járva szétosztják a jelöltlistákat, bárkinek, aki részt akar venni az RMDSZ jelöltek állításában. Azután ismét kimennek az urnával és begyűjtik a szavazatokat. /(Pataki Zoltán): A helyhatósági választásokra összpontosítanak Temesben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

A volt zilahi Wesselényi Református Kollégiumban, a jelenleg "Colegiu National SILVANIA" névre hallgató főgimnáziumban a közel tíz román tannyelvű párhuzamos osztály mellett évfolyamonként két magyar tannyelvű osztály működik, ezenkívül itt tartja óráit a Vasile Goldis magánegyetem néhány tagozata is. A napokban az egyházi javak visszaszolgáltatását elemző bizottság átiratot küldött a Zilahra, a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben pontosítást kértek a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek az épületre igényt tartó kérésére. A város polgármestere ismertette a polgármesteri hivatal válaszát. Eszerint az igényelt ingatlan tulajdonosa a román állam általi átvétel pillanatáig a Wesselényi Kollégium volt, a Wesselényi Kollégium épülete soha nem volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vagy valamely református egyház-község joghatósága alatt. Az egyházkerület által megfogalmazott igényt a fenti indokok alapján elfogadhatatlannak tartja. /J. L., K. E.: Kié a zilahi Wesselényi Kollégium? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Tízéves a Castellum Alapítvány, az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete. Torma Miklós ügyvezető alelnök elmondta, hogy az évfordulóra március elején fognak emlékezni, egyszerre az 1949. márciusi kitelepítés 55. évfordulójával. 1949. március 2-áról 3-ára virradó éjjel az összes nemesi családot kitelepítették, kényszerlakhelyre hurcolták, ahol személyazonossági igazolványába bekerült a félelmetes két betű: D.O., vagyis domiciliu obligatoriu, ami kényszerlakhelyet jelentett. Ez az intézkedés 1963 végéig hatályban maradt, majd enyhült a gyakorlati alkalmazása. 1989 után az összes politikai üldözöttnek – romániai viszonyok között – jelentősebb pénzösszeget havi illetmény formájában biztosítottak. Majd sorban jöttek más kárpótlási törvények is, de a gyakorlati alkalmazásuk csaknem teljesen elakadt. Kevés család esetében történtek meg a visszaszolgáltatások. A minisztériumok igyekeznek fékezni a sokat módosított törvények előírásainak alkalmazását. Papp László nagyenyedi plébános 1992-ben megkezdte a szervezési munkát: levelek százait küldte el a történelmi családok tagjainak, majd 1993 októberére meghirdette az első, lelkigyakorlattal összekötött találkozót Nagyenyedre. A kezdeményezés sikerrel járt, még három találkozó zajlott le Nagyenyeden, majd Papp László 1998-ban megalakította a jogilag bejegyzett Castellum Alapítványt. A szervezetet a nemes és haladó hagyományok felkarolásának, ápolásának szándékával hozták létre. /Komoróczy György: Tízéves a Castellum Alapítvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Három új kötete jelent meg a korondi születésű, Székelyudvarhelyen élő K. Kovács András népművésznek. Mindhárom (két verseskötet és egy kisregény) a székelyudvarhelyi Infoprint Kiadó gondozásában látott napvilágot. A fészek melege című verseskötet a szerző 1969–2003 közötti időszakban írt költeményeit tartalmazza. Mondogató címmel a szerző harmadik gyerekverseskötetét is kézbe vehetik az érdeklődők. A szerző legfrissebb könyve, a Félrevert harangok című, önéletrajzi ihletésű kisregény. /Szász Emese: K. Kovács András új könyvei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Románia Csillaga (Steaua Romaniei) érdemrend tiszti fokozatával tüntette ki január 13-án Ion Iliescu államfő Domokos Gézát, volt RMDSZ elnököt (1990–1993) irodalmi munkásságáért és közéleti tevékenységéért. A kitüntetés átadása alkalmából rendezett ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Kitüntették Domokos Gézát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Január 10-én Almásmálomban a kultúrotthonban tartották a hagyományos farsangi mulatságot. A helyi Almavirág Hagyományőrző Csoport előadásával indult a rendezvény. Az Almavirág Hagyományőrző Csoport 2001-ben kezdte tevékenységét, és hivatásos táncoktatók segítségével sajátította el a hagyományos mezőségi táncelemeket. A hagyományőrző csoport lelkes tagjai, Krizbai Rózsika óvónő irányításával a mezőségi népdalok és néptáncok megőrzését és továbbadását próbálják megvalósítani a szórványfaluban. /Székely Emese: Csodálatos szombat este. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

A Korunk folyóirat a 2004. esztendővel kezdődően kiemelten jutalmazni kívánja egy-egy munkatársát, aki fontos szerepet vállal a folyóirat munkájában. A jelképes kulcsot, Korunk Kulcsát a szerkesztőség első alkalommal Tettamanti Béla Budapesten élő grafikusnak ítélte. Tettamanti 1991 januárja óta közel kétszáz rajzával volt és van jelen a lapban. Munkái szerepeltek a Korunk Galériában (Kolozsvár, 1996) és a Műcsarnokban szervezett Korunk-esten (Budapest, 1998). – A Kulcs átadására 2004 februárjában, a Korunk szerkesztőségében kerül sor. /Korunk Kulcsa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Január 9-én a bukaresti Calvineumban a Koós Ferenc Kör megtartotta ez évi első gyűlését, melynek keretén belül Reinhart Erzsébet mutatta be az általa szerkesztett és tavaly a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában Budapesten megjelent magyar–román és román–magyar szótárt. A szótár mintegy 20.000 címszót tartalmaz, melyek összeállításánál a különböző szavak legalább két-három szinonímájának megadására törekedtek. /Gáspár Hajnal: Új kétnyelvű szótár jelent meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

"Ez a sorozatban a negyedik kiadvány. Az eddigiekben nem csalódtunk, és remélhetőleg ez is tartalmas" – mondta megnyitójában dr. Egyed Ákos elnök és házigazda Kolozsváron, az EME zsúfolásig megtelt tanácstermében január 12-én, amikor a Romániai Magyar Évkönyv 2003-at mutatták be. A kötet öt fejezetre tagolódik: A demokrácia útján; Adatok és folyamatok; Magyar nyelvű oktatás és művelődés; Tanulmányok; Kronológiák, dokumentumok. Dr. Péntek János professzor, az egyik fontos tanulmány (A többpólusú magyar felsőoktatás) szerzője kijózanító szándékúnak nevezte ezt a nem klasszikus értelemben kalendáriumnak tekinthető munkát, mivel az szakszerű, tárgyilagos és felelősségteljes módon tár fel a nemzeti közösség számára fontos témákat. Dr. Bodó Barna felelős szerkesztő elmondta, a legfrissebb kötet szerzőinek több mint fele kolozsvári szakember és diák, az első bemutatót ezért itt tartották. A megjelentetés támogatói, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Új Kézfogás Közalapítvány mellett a Communitas Alapítvány. /Ö. I. B.: Bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv 2003-at. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Sorozatos verekedésekkel, garázdálkodással tartja rettegésben a Gyimesek völgyét a tarhavaspataki Suba-klán. A legutóbbi áldozatukat, a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasát a marosvásárhelyi klinika sebészeti osztályán kezelik, közben a támadó a gyimesbükki polgármesteri szék elfoglalására készül. A 36 éves Szentes Szilárd lemelovast december 28-án vitték kórházba a mentők, aki többnapos kóma után kezdett ébredezni. Édesanyja a tettesek marosvásárhelyi villámlátogatásával hozta összefüggésbe, hogy a törvényszéki orvos azt írta jelentésébe, nem lehet életellenes cselekedetnek minősíteni a fiát ért agressziót. A Hargita megyei rendőrségen nem számít ritkaságnak a kocsmai verekedéssel kapcsolatos iratcsomó. A tettesek, Ioan Barsan és társa, Görbe Imre később ügyvédjük társaságában önként jelentkeztek. Moise Cristea ügyész szerint 40-45 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett az áldozat, és ezek nem veszélyeztették az életét. Az adatok alapján az eset a könnyű testi sértés kategóriájába tartozik. Az ügyészség csak a súlyos testi sértések esetében köteles vádat emelni a tettes ellen. Az emberek félnek, nem mernek beszélni. A Szentes Szilárdot félholtra verő Ioan Barsantól – akit a környéken csak Suba Jánosként emlegetnek – jószerével mindenki fél a Gyimesekben. Az emberek Suba János pénzének és összeköttetéseinek tulajdonítják, hogy a törvény előtt még soha nem kellett felelniük a tetteikért. /Gazda Árpád: Az ököljog hatalma a Gyimesekben. = Krónika (Kolozsvár), jan.14./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nem ért egyet Markó Béla szövetségi elnöknek azon javaslatával, hogy az EMNT helyet kapjon az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) működő platformok között, amennyiben politikai csoportosulásként határozza meg magát, vagy a Szövetségi Egyeztető Tanácsba (SZET) kerüljön, ha civil szervezetként szeretne tevékenykedni az elkövetkezőkben. Az EMNT Állandó Bizottsága (ÁB) párbeszédet ajánlott Markó Béla szövetségi elnöknek és az erdélyi polgári köröknek. Ezzel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: Tőkés Lászlóval püspökként, az RMDSZ tagjaként, bármikor szívesen tárgyal, egyéb "minőségében" azonban nem. Tőkés László püspök leszögezte, hogy az elmúlt években Markó Bélának alkalma lett volna párbeszédet folytatni vele, de erre nem mutatott hajlandóságot. A püspök szerint Markó Béla ki akar bújni a párbeszéd erkölcsi kötelessége alól. Markó Béla ajánlata cinizmus és formalizmus. Ugyanis az RMDSZ-vezetősége elsúlytalanította a platformokat és az RMDSZ-en belüli nemzeti pluralizmust. „Az EMNT nem párt, nem platform, hanem az egész romániai magyarságra kiterjedő önkormányzati kezdeményezés, tehát nem lehet tagja egy partikuláris politikai alakulatnak.” – hangsúlyozta a püspök. Nem fogadják el Markó ajánlatát, ennek ellenére a püspök bizakodó, mert egyre erősebb Erdélyben az egységkeresésre, konszenzusra irányuló, alulról jövő nyomás. /Papp Annamária: Lesz-e vagy sem párbeszéd? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Január 14-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőtestülete. Az ülésről Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Tőkés András, a szövetség Maros-megyei, valamint Tulit Attila a sepsiszéki szervezet vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, az ülésen nyílt levelet fogalmaztak meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részére, melyben kérték, hogy – az RMDSZ-szel együtt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az MPSZ képviselői is kapjanak meghívást a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére. Ugyanakkor felkérték a miniszterelnököt, hogy támogassa a magyar kormányzat az erdélyi magyarság kettős állampolgárság iránt megfogalmazott igényét, illetve autonómia-törekvéseit. A vezetőtestület döntése értelmében január 31-én Székelyudvarhelyen kerül sor az MPSZ első kongresszusára. /Szász Emese: Levél Medgyessynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ Szász Jenő kifejtette, hogy valamennyi olyan településen részt fognak venni a helyhatósági választásokon, ahol a magyarság a lakosság 15-20 százalékát képezi. Polgármester jelölésre ott kerül sor, ahol 50 százalék fölötti a magyar lakosság. A helyhatósági választásokra a jelöltállításokat áprilisig el fogják dönteni. Az MPSZ arra törekszik, hogy a romániai magyarságnak legyenek parlamenti jelöltjei is. /Bágyi: Udvarhelyen az MPSZ vezetősége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 15./

Közös nemzetstratégia kidolgozását és a határon túli magyar szervezetek egységes támogatását kéri a Markó Béla, az RMDSZ elnöke a magyarországi értelmiségtől tanulmányában /Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről/, mely ezen a héten jelenik meg két magyarországi hetilapban, az Élet és Irodalomban, valamint a Heti Válaszban. Tanulmányában az RMDSZ elnöke emlékeztet arra, hogy a szerbiai magyarok parlamentből való kimaradásának egyik fő oka az anyaországból exportált megosztottság volt. Markó szerint "sem a két világháború közti vitézkötéses Csonka-Magyarország frusztrációja, sem a kommunista internacionalizmus, sem az 1989 utáni versenyfutás Európáért nem volt alkalmas arra, hogy kialakuljon egy konszenzusos nemzetstratégia". Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: "itt az ideje, hogy gyermekeink már a bölcsőben ne kapják el tőlünk a legszörnyűbb betegséget: a trianoni lelkifurdalást". – Ebbe a helyzetbe belenyugodni nem kell, de a múltat újratermelni már nem lehet – véli az RMDSZ elnöke. – Politikusok és civilek, kereszténydemokraták, szociáldemokraták, liberálisok, radikálisok és mérsékeltek, magyarok mindannyian, határon innen és határon túl, beszéljük meg közös dolgainkat – áll Markó Béla tanulmányában, amelyet a legfőbb magyarországi közjogi méltóságoknak és vezető értelmiségieknek is elküldött. Az RMDSZ elnöke január 19-én a Teleki László Alapítvány által szervezett kerekasztal-megbeszélésen magyarországi kisebbségkutatókkal vitatja meg az általa felvetett kérdéseket. /Tanulmány a közös nemzetstratégia szükségességéről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

Hantz Lám Irén tollából az utóbbi években három könyvecske jelent meg, amelyek a torockói völgynek és lakóinak életét hivatottak ismertetni: Torockói útikalauz, 1998; A Vár árnyékában Torockószentgyörgy, 2003.; A torockói konyha, ízek, szokások /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/. Az utóbbi 74 receptet tartalmaz. /(hi): Ízek, zamatok könyvalakban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Becsmérlően beszélt a kolozsvári roma közösségről a városi tanács január 14-i ülésén Eugen Pop Nagy-Románia párti tanácsos. A testület újból nem fogadta el a Gheorghe Funar polgármester által javasolt napirendi pontokat, végül egyetlen határozattervezetet tartalmazó napirendet szavazott meg, amelyben a tanács egy hajléktalan család számára utalt ki szociális lakást. Ekkor Pop szót kért, és arra hívta fel kollégái figyelmét, hogy vigyázzanak, nehogy ezzel precedenst teremtsenek. „Nehogy kiköltözzék az összes cigány az erdőbe, hogy aztán mindannyian szociális lakást kérjenek” – hangzott az indoklás. /Lepedus Péter: Fajgyűlölő PRM-s városatya? = Krónika (Kolozsvár), jan.15./

Romániának szomszédai közül talán Magyarországgal a legjobb a viszonya – jelentette ki január 15-én Mircea Geoana román külügyminiszter, aki a Bukarestben akkreditált újságírókkal folytatott sajtóbeszélgetés alkalmával ismertette az ország külpolitikai törekvéseit, különös tekintettel az európai integrációra, a jövendő NATO-tagságra, az iraki szerepvállalásra, a szomszédos országokhoz fűződő viszonyra. Míg Romániának tíz évvel ezelőtt a Moldovai Köztársasággal volt a legbensőségesebb a viszonya, Magyarországgal pedig talán a leghűvösebb, mára épp fordított helyzet alakult ki. (MTI) /Geoana Budapestre látogat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke január 15-i sajtótájékoztatóján kijelentette: kisebbségpolitikai és magyar szempontból áttörésre számít, és szerinte a tavalyi behódolás után az idei esztendő az autonómia éve lesz. Ezért kezdeményeztek dialógust a megosztottság leküzdésére. "Az erdélyi magyarság sorsa és jövője iránti aggodalomtól és felelősségtől indíttatva az EMNT Állandó Bizottsága párbeszédet kezdeményezett az RMDSZ vezetőségével. Megítélésünk szerint a romániai magyarság képviseletét egyoldalúan kisajátító, totalitárius párttá torzult szövetségünk kudarcpolitikájából egyedül az 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott közösségi önrendelkezés jelenthetne kiutat."– állapította meg az EMNT elnöke. A három szintű autonómia része az RMDSZ-programnak. Tőkés László sajnálatosnak tartja azt, hogy Markó Béla visszautasította a párbeszédet /Péter I. Zoltán (Bihari Napló): EMNT: 2004 az autonómia éve lesz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Tőkés László emlékeztetett, egyik nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette, hogy: "Csak robbantásokkal lehet egyik napról a másikra autonómiát kivívni!" Markó Béla elnök a szerbiai választások rémképével igyekszik sokkolni az erdélyi magyarságot, nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy "az ottani magyarság elsősorban azért veszítette el parlamenti képviseletét, mert nem lépett fel egységesen a választásokon". A valóság az, hogy a szerbiai választások elvesztése a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség hatalombarát politikájának a csődjét jelenti. Tőkés László kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ vezetősége jobban szót ért és inkább hajlandó tárgyalni az utódkommunista román Szociáldemokrata Párttal, mint saját nemzettársaival – az EMNT-vel. Hozzátette: érthetetlen, hogy az MSZMP jogutódjának, az MSZP-nek a pártelnöke, Kovács László miért fogja vissza a párbeszédtől az RMDSZ-t. Tőkés László kérte a magyar kormányt, hogy az RMDSZ-t ne tekintse a romániai magyarság "egyedüli legitim képviselőjének", hanem az EMNT képviseletét is hívja meg a Magyar Állandó Értekezlet rövidesen sorra kerülő tanácskozására. /Az EMNT nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./ Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd és összefogás megvalósulására szólította fel Tőkés László püspök, az EMNT elnöke az RMDSZ tagságát és választóit, valamint a helyi és területi RMDSZ-szervezeteket január 15-i sajtónyilatkozatában. Erre azt követően került sor, hogy Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: csakis az RMDSZ-en belül képzeli el a párbeszédet. /Papp Annamária: Egyedüli megoldás: az RMDSZ keretében párbeszédet folytatni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Nem vehet részt az RMDSZ belső előválasztásain a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezete – mondotta Tulit Attila, az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke január 15-i sajtóértekezletén. Tulit tisztázta, az MPSZ nem platformja az RMDSZ-nek, hanem a magyar nemzeti közösség önálló érdekvédelmi szervezete. Tulit ismertette a polgári szövetség választási stratégiáját: ahol a magyarság a lakosság felénél nagyobb hányadát teszi ki, ott szervezete önálló magyar polgármesterjelöltet és tanácstagjelölteket állít, ahol pedig 50 százalék alatti a magyar lakosság aránya, ott közösen szervezett összmagyar előválasztásokat tart szükségesnek, tisztázandó, ki induljon magyar színekben az önkormányzati (tanácsi) választásokon. Másként képzeli el az MPSZ március 15-e megünneplését, fel is kértek két ,,olyan hiteles személyiséget”, mint Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és Gazda Zoltán színművész, hogy mint társszervezők folytassanak tárgyalásokat a többi magyar szervezettel a nemzeti ünnep közös megülése érdekében. /(b. kovács): Közösen ünnepelni, külön politizálni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

Kallós Zoltán fontosnak tartja a Világszárnya című, moldvai magyar népmeséket tartalmazó kötetének megjelenését. Moldvai meséskönyv nemigen jelent meg. A népmese kihalófélben levő műfaj. Itt még lehet gyűjteni, de már a huszonnegyedik órában vagyunk. Most megjelent gyűjtését 1956 és 1964 között készítette. Volt egy olyan időszak, amikor Moldvába több mint tíz évig nem lehetett bemenni. Akkor épp azok az emberek haltak el, akik a legtöbb ilyen értéket hordozták magukban, állapította meg. Kallós Zoltán gimnazista korában szülőfalujában, a mezőségi Válaszúton kezdett gyűjteni, és kiderült, hogy a magyar hangszeres népzenének legszebb változatai maradtak meg a Mezőségen. Erdélyben megőrizték és tovább éltették azt a tradíciót, amely a magyar királyi udvarokban élt. Ezért van az, hogy itt a legszebb a magyar hangszeres népzene, főleg a Mezőségen. Kallósnak gyermekkori álma volt egy múzeum létrehozása. Ez most megvalósult Válaszúton, egyelőre négy helyiség van berendezve. Kallós zenei anyaga letétben van a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjánál, ez tízezernél több dallamot jelent. /Csomafáy Ferenc: A lankadatlan népzenekutató meséli. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

K. Kovács András népművész /sz. Korond, 1947/ Székelyudvarhelyen él, tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek. Három verseskötete, egy regénye, egy monográfiája, valamint egy sporttörténeti kiadványa jelent meg. Kiállításai voltak Székelykeresztúron, Csíkszeredában, Parajdon stb. 1980-tól kezdődően foglalkozik szalmamegmunkálással. Székelyudvarhelyen egyéni tárlattal először most jelentkezett, január 13-án nyitották meg kiállítását. Tematikája a népművészeti és egyéb közismert, más népek képzeletvilágából vett motívumok – kapuk, kopjafák, udvarok, házak, virágok. /Fekete B. Zoltán: Szalmavilág képekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16./

Kovács László pártelnök-külügyminiszter január 15-én a Magyar ATV-ben elutasította a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részvételét a közeljövőben sorra kerülő budapesti MÁÉRT-értekezleten. A Tőkés László püspök vezette ,,erdélyi autonómiásokat” mint legitimációval nem rendelkező csoportosulásnak, RMDSZ-egységmegbontónak mondta. Kovács László figyelmen kívül hagyta azt, hogy az alkotmányban továbbra is szerepel az egységes román nemzetállam fogalma, amelyet – valahányszor valaki autonómiát emleget – a román politikai elit az alkotmányra szavazó magyarok orra alá dörgöl, emelte ki cikkében Sylvester Lajos, aki az SZDSZ-es Bauer Tamást idézte: ,,az RMDSZ pedig, Tőkés Lászlóékkal szemben, eltökélt támogatója volt annak a román alkotmánymódosításnak, amely, miközben fontos kisebbségi jogokat garantál, nem változtat Románia nemzetállami meghatározásán...” /Sylvester Lajos: Az autonómia szögletes kerekasztala. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

A Nagybánya-kultusz legújabb bizonyítéka s a témában megjelent kötetek méltó társa a Thorma János Múzeum és a Halasi Múzeum Alapítvány gondozásában 2003-ban, Kiskunhalason napvilágot látott Thorma János-kötet (szerkesztette Szakál Aurél, együttműködő munkatársak, Boros Judit és Szűcs György). A tanulmánygyűjtemény a festő születésének 130. évfordulójára, 2000-ben, a szülővárosában rendezett tudományos konferencia anyagát tartalmazza. /Németh Júlia: Thorma-tanulmányok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./