"Székelyudvarhelyen bemutatták Kolumbán Sándor Gyűlölve az önkényt című kötetét. A könyv novellákat tartalmaz, a kommunista rezsim kegyetlenségeit, hiábavaló áldozatköveteléseit eleveníti fel nagyjából a nyolcvanas évek időszakából. Kolumbán Sándor munkáját saját költségén adta ki, mivel egyik kiadó sem vállalta megjelentetését. /(bb): Gyűlölve az önkényt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./"

"A közelmúltban újra ünnepelt a nagybányai magyar könyvszerető közönség: bemutatták Kis Kornél rendező, műkedvelő színjátszó, tollfogató újabb, második kötetét. Címe: Elvinni a szót, tartalmát a helyi magyar amatőr színjátszó mozgalom története adja. Megközelítőleg egy évszázaddal ezelőtt olyan kiadványok kerültek ki a jó hírnevű nagybányai és misztótfalusi nyomdákból, mint például a Woditska-féle bányászati monográfia, Palmer Kálmán turista-kalauza, Révai Károly költő és műfordító verseskötetei, Schönherr Gyula helytörténeti kiadványai, Teleki Sándor emlékiratai vagy Révész János evangélikus lelkész egyházi jellegű eszmefuttatásai. Az 1989-es fordulatot követően megnőtt a helyi jellegű kiadványok száma. Metz József, Oszóczky Kálmán, Balogh Béla, Dávid Lajos és még sokan mások asztalunkra tették az EMKE-füzetek most már több mint tucatnyi kötetet meghaladó sorozatát. Értékes helytörténeti munkák jelentek meg Máramarosszigetről, Felsőbányáról, Kapnikbányáról, Szinérváraljáról, Szamosardóról, Erzsébetbányáról és más magyarlakta helységekről. Kis Kornél évtizedeken át a nagybányai műkedvelő színjátszás szíve-lelke volt. Idősebb korában, matematikatanári pályafutása végén döbbent rá, hogy a tollforgatáshoz is ért. Első könyve, a Riportok a Kereszthegy tövéből. Most megjelent könyvében legértékesebbek azok a fejezetek, amelyek saját műkedvelői tevékenységéből, élményeiből táplálkoznak. A kötetből megismerhetők azok a műkedvelők, akik több mint fél évszázadon át, hivatásos színház hiányában vállalták az amatőrködés cseppet sem könnyű szerepét. /Klacsmányi Sándor: Elvinni a szót. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 12./ "

"Dec. 9-10-én került sor Bukarestben a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés 22. ülésszakára. A román szenátus elnöke, Nicolae Vacaroiu elnökletével folyó munkálatokon egy sor ajánlást és nyilatkozatot fogadtak el. A szociális együttműködés terén jóváhagytak egy ajánlást, amely a szegénység leküzdését célozza. Ezzel kapcsolatosan Kerekes Károly RMDSZ-képviselő ismertette a román küldöttség álláspontját. A közgyűlés nyilatkozatban ítélte el a legutóbbi törökországi és oroszországi terrorcselekményeket és a terrorizmus leküzdésére irányuló térségbeli együttműködést szorgalmazta. /Elítélték a terrorizmust. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek leszögezte: Látni kell, hogy román oldalról milyen ravasz módon próbálják megosztani a magyarságot, megfosztani parlamenti képviseletétől. Markó ezzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításának kezdeményezőire utalt, akik szombaton Kolozsváron tervezik életre hívni az erdélyi autonómiát szorgalmazó testületüket. /Szombaton összeül az RMDSZ "parlamentje". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13.//Salamon Márton László: Támogatást támogatásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Frunda György RMDSZ-szenátor pénteken kijelentette, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői csúfot űznek a szövetségből azáltal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának dec. 13-i i, marosvásárhelyi ülésével párhuzamosan rendezik meg az EMNT alakuló ülését. "Az SZKT ülését megtartjuk, az EMNT képviselőit pedig esélytelen opportunistáknak tartjuk, akiknek nem sikerült megmutatni magukat az RMDSZ-en belül" - fogalmazott Frunda, az SZKT elnöke. Frunda György szerint szinte biztos, hogy Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselők, az EMNT autonómia- tervezetének legelkötelezettebb támogatói részt vesznek az SZKT marosvásárhelyi ülésén. - Emlékeztetnék az SZKT korábbi döntésére: szankciókra számíthatnak az RMDSZ-választmány tagjai, és főként honatyái, ha a szövetség elleni, párhuzamos struktúrákban tevékenykednek. - Ők azt akarják, hogy az RMDSZ átvegye álláspontjukat, az autonómiával kapcsolatos terveiket is. Nekünk azonban megvan a saját programunk. A lényegi különbség az, hogy mi építjük az autonómiát, amely nem etnikai, hanem regionális alapokon nyugszik, ők pedig nacionalista diskurzust folytatnak - fogalmazott az SZKT elnöke. /Frunda: az EMNT képviselői esélytelen opportunisták. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./"

"Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a vele készült interjúban megállapította, hogy autonómiáról többnyire csak a kinyilatkoztatás szintjén tárgyaltak, igen kevesek jutottak el az elemzés talajára. Elővettek "egy nyolcéves tervezetet, amelyet egy volt szenátor kolléga a kilencvenes évek derekán megfogalmazott, nem valami nagy sikerrel." Borbély szerint az új nemzeti tanácsok legitimitásával van gond, általában közfelkiáltással döntöttek. Legtöbbször néhány tucat résztvevőt volt jelen. Az RMDSZ-ben viszont belső választásokkal vagy népes küldöttgyűléseken döntenek a különböző tisztségekről. Az RMDSZ úgy értékelte: anélkül, hogy lemondana a programjában megfogalmazott autonómiáról, addig, amíg annak megvalósítására nem érik meg az idő, annak legfontosabb elemeit próbálja bevinni különböző törvényekbe. Borbély úgy értékelte, hogy a Csapó-féle tervezet szerint a magyarok által választott Székely Nemzeti Tanács lényegében minden hatáskört átvenne az államtól. A statútum ugyanakkor nem tisztázza: mi lesz a más nemzetiségekkel. Csapó tervezete "megvalósíthatatlan, jogilag nem megalapozott, múltba tekintő valami." /Gyarmath János: Sokszínűségünkben is lehetünk egységesek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"

"Az Apáczai Közalapítvány szervezésében dec. 12-én kezdődött Budapesten a második Apáczai Konferencia. A kétnapos rendezvényen a határon túli magyar nyelvű oktatás helyzetéről és a támogatási lehetőségekről tárgyalnak. A konferencián közel kétszáz résztvevő van jelen, akik az Apáczai Közalapítványtól 2003-ban támogatást nyert pályázatoknak a szerzői, lebonyolítói. A rendezvény fővédnökei Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történelemtudományi Intézetének igazgatója és Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. A kuratórium döntése alapján idén az Apáczai Éremben részesült dr. Gáll Tibor, a nyitrai főiskolán tanuló magyar diákoknak szánt kollégium létrehozásáért, Vass Levente pedig a marosvásárhelyi tanári lakások és szakkollégium létrehozásának a koordinálásáért. A rendezvényen bemutatják a "Ki Kicsoda Adatbázis"-t is, amely a határon túli magyar nyelvű oktatásban tevékenykedő pedagógusok, intézményvezetők, programvezetők adatait tartalmazza. A szekcióülések témái: a határon túli magyar tannyelvű közoktatás, a középfokú szakképzés és felnőttképzés, valamint felsőoktatás fejlesztése. /P. M.: Oktatási támogatásokról tárgyalnak. Második Apáczai Konferencia Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kroó Norbert tíz pedagógusnak adta át december 17-én a 2003. évi Pedagógus Kutatói Pályadíjat, közöttük dr. Borsos Szabolcsnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanárának. Az elismerést olyan középiskolai tanárok kapják, akik oktató munkájuk mellett érdemes tudományos eredményeket tudnak felmutatni. Dr. Borsos Szabolcs pályamunkáinak címe: Intervallum - Kreatív jövőképek kisebbségi léthelyzetben; A mentálhigiéné fogalmának megközelítése. /(Guther M. Ilona): Pedagógus Kutatói Pályadíj. Az idén erdélyi tanár is a díjazottak között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"

"Magyarságunk élő lelkiismerete, egyik legszorgalmasabb és legtermékenyebb írónk, jellemezte Beke Györgyöt Bölöni Domokos, aki Erdély magyarságának ébresztője, prédikátora, anyanyelvi kultúránk propagátora. Beke György intézmény volt, és tán ma is az. Barangolások Erdélyben címmel jelennek meg szociográfiai sorozatának darabjai, az ötödik kötetet - címe: Déva vára alatt - két másik könyvével együtt (Advent a kaszárnyában, Makacs realizmus) novemberben mutatták be Magyarországon. A Makacs realizmus. Tanulmányok, interjúk, portrék /Közdok, Budapest, 2003/ két kötetbe gyűjtött írásai között van 1946-os keltezésűt (az Új Székely Népben megjelent interjúban Szabédi Lászlóval), hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években írottak és természetesen az 1990-2002 között keletkezett termés legjava is itt sorakozik.Olyan alkotókról ír, mint Veres Péter, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Bánffy Miklós, Kós Károly, Tamási Áron, Nyirő József, Molter Károly, Mikó Imre, Féja Géza, Ilia Mihály, Horváth Imre, Sütő András, Czine Mihály, Veress Dániel, Kibédi Varga Áron, Sombori Sándor, Pomogáts Béla, Páll Árpád, Holló Ernő, Viljo Tervolen finn vendégprofesszor, Tamás Menyhért, Lakatos Demeter csángó költő stb. Hiteles a beszéde, mert nyílt, egyenes, őszinte, érthető. Népét, nemzetét híven szolgálja. /Bölöni Domokos: Egy társadalmi gyalogló hajtóereje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./"

"Dec. 12-én bemutatták a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Sebestyén Péter római katolikus plébános Készenlétben /Gloria Kiadó, Kolozsvár/ című, kisesszéket, rádiós beszédeket, meditációkat, tanulmányokat tartalmazó újabb kötetét. /Könyvbemutató a Corvinában. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./"

"Az Ószövetség mindössze öt kis könyvet tartalmazó legelső része, tudományos nevén a Pentateuchus, zsidó szóhasználat szerint a Tóra, a Mózes nevével fémjelzett Törvény könyve feldolgozását adja Lászlóffy Csaba Verses ótestamentuma. /Jakab Gábor: A Biblia üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Az szatmári egyházmegye 200. évfordulójának megünneplésére készül. Az egyházmegye múltbeli életére vonatkozó adatokat gyűjtötte össze Bura László A második évszázad. A szatmári római katolikus egyházmegye kislexikona /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című munkájában. A könyv tehát lexikon, de a lexikoni szokástól eltérően a betűrendes tárgyalásmódot nagyobb tematikus fejezeteken belül érvényesíti. Az egyházmegye története mellett bemutatta az egyházmegye intézményeit, a szerzetesrendeket, a lelkiségi mozgalmakat és az egyházmegyében működők közül az irodalomban, a művészetekben alkotó, a közéletben kiemelkedő személyiségeket. /Schupler Tibor: Lexikon a szatmári egyházmegyéről. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 14./"

"Dec. 14-én tartották Kolozsváron, a Magyar Színházban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülését, amelyen a négyszáz megválasztott küldöttből 373-an vettek részt. Tiszteletbeli elnökké és egyéves mandátumra elnökké választották Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, megszavazták a 8 alelnökből, a 8 jegyzőből, valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács elnökéből (dr. Csapó I. József) álló Állandó Bizottságot. Az alakuló ülésen a magyarországi ellenzéki pártok, a FIDESZ és az MDF képviseltette magát, illetve több civil szervezet, közöttük a Magyarok Világszövetségének a hivatalos küldötte is jelen volt. A küldöttek megfogadták: legjobb tudásuk szerint szolgálják az autonómia ügyét. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában az EMNT megalakulásához vezető út különböző állomásait ismertette, amely a Szatmárnémeti Fórummal vette kezdetét, majd folytatódott Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, és végül Sepsiszentgyörgyön, ahol megalakult a Székely Nemzeti Tanács. A Székely Nemzeti Tanács 156 küldöttel érkezett, emellett valamennyi kistérségi fórum küldöttsége is eljött Kolozsvárra. Szilágyi Zsolt bejelentette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Tőkés László kifejtette, hogy Kolozsvár tíz év alatt, 1992 és 2002 között több magyar veszített, mint amennyit Mohácsnál veszítettünk. Sabin Ghermanra utalva kijelentette, hogy torkig vagyunk azzal a régi Romániával, amely trianoni vállalásaiból semmit nem teljesített. Tőkés szerint az RMDSZ vezetői hibás utat választottak, amivel az egész romániai magyar közösség létét veszélybe sodorták. A romániai magyarság helyzete annak ellenére rosszabbodik, hogy az RMDSZ együttműködik a román kormánnyal. Tőkés László bírálta az RMDSZ médiamonopóliumra való törekvését is, amelynek intő példája, hogy az új erdélyi magyar tv-adó a szócsöve legyen. Szerinte a régi Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ közötti hasonlóság kísérteties. A románok rájöttek, hogy a magyar törekvéseket, az erdélyi magyarság jogos igényeit magyarokkal lehet a legkönnyebben leszereltetni. A püspök úgy fogalmazott, a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Ennek megvalósításához arra is szükség van, hogy az egykoron RMDSZ-keretben elképzelt román-magyar kerekasztalt hozzanak létre, ahol párbeszédet folytassanak az autonómiaigényről. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Kezdeményező Testület tagja felkérte Tőkés Lászlót, hogy átmeneti időszakra, egy évre vállalja el az EMNT elnöki tisztségét. Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ezt követően az EMNT házszabály-tervezetét ismertette. A megszavazott tervezet szerint 9 szakbizottság fog felállni, ezek összetételére az Állandó Bizottság az EMNT következő küldöttgyűléséig terjeszt majd elő javaslatokat, amikor a házszabállyal kapcsolatos módosításokat is megvitatják majd. Az Állandó Bizottságba a következő tagok kerültek be: Szász Jenő, Sánta Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Boros Zoltán, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter. Az EMNT-nek nyolc alelnöke és nyolc jegyzője van, a SZNT elnöke és az EMNT elnöke pedig szintén szavazati joggal vehet részt az Állandó Bizottság ülésein. A legrövidebb időn belül véglegesítik az autonómiatervezetet. Dr. Csapó I. József rámutatott: Aranyosszék, az egyetlen már elveszített székely szék intő példa kell hogy legyen, hogy nincs várakozásra való idő, cselekedni kell. A küldöttek határozatot és kiáltványt fogadtak el az erdélyi magyarság önkormányzásáról. Ebben leszögezték, hogy az Erdélyben őshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia hagyományaihoz, amely nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását: "kinyilvánítjuk igényünket a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája, valamint ezen autonómiaformák törvénybe foglalása és statutumai törvény általi jóváhagyása iránt. Kijelentjük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját a demokratikus jogállamokban használatos eszközökkel, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánjuk elnyerni." Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az összes politikai erőt, a civil szféra képviselőit, a történelmi egyházakat, hogy a jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósítását. Szintén felhívást intéztek a magyar országgyűléshez, a magyar kormányhoz és a magyar közélet összes szereplőjéhez, hogy a romániai magyarság szülőföldjén való megmaradása érdekében segítse az EMNT autonómiatörekvéseit. Dr. Újvári Ferenc leszögezte: az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ egyik arculata. Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő az EMNT fontosságát gyakorlati tényezővel magyarázta. Iliescu amerikai látogatása kapcsán Tom Lantos Bushhoz intézett kérését, miszerint kövesse figyelemmel a romániai restitúciót, illetve a kisebbségi jogok többi vetületét, azért nem sikerült a megbeszélések napirendjére tűzni, mivel az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Romániában a kisebbségek helyzete példásan alakul, ezt RMDSZ-források is megerősítették az amerikai külügyminiszter számára. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében szólt arról, hogy a magyar gazdaság mélyrepülésben van. Az EU-csúcson nem sikerült egyezségre jutni többek között arról sem, hogy az alkotmányba bekerülhessen a keresztény múltra, az Istenre való utalás. Kövér aggasztónak tartotta azokat a vélekedéseket is, miszerint 2050-re Magyarország lélekszáma 7,5 millióra csökken. Elképzelhető, mondotta, hogy milyen elszívó erőt jelent majd az évek során az anyaország a határon túli magyarság számára. Kövér László szerint, aki a magyarság nevében azt állítja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége autonómiára, az a totalitárius rendszerek, a fasizmus és a kommunizmus nyelvén beszél. Az MDF nevében Bedő Ápád alelnök pártja támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Király Zoltán, az MVSZ alelnöke szintén üdvözölte a résztvevőket, és az elnökségnek átadta az európai alkotmány módosítására tett javaslatok többnyelvű iratcsomóját. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF amerikai emberjogi alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak az üzenetét olvasta fel. Az amerikai magyar emberjogi aktivista szerint fontos a világpolitikát meghatározó tényezőkre figyelni, és úgy tálalni külföldön a magyarság jogos igényét, mint amilyen sikerrel tálalják az azt elutasító országok ennek ellenkezőjét. A Bocskai Szövetség részéről szintén teljeskörű támogatásról biztosították az EMNT törekvéseit. Szőcs Géza felszólalásában arra intette a nemzeti tanács vezetőit, hogy óvakodjanak azon külső erők összeugratási szándékaitól. /Makkay József: A határmódosítás alternatívája az autonómia. Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Tőkés László sajtóértekezletén hangoztatta: a tanács az RMDSZ legjobb erőit szeretné bevonni ebbe a munkába. /Megalakult az EMNT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"Rendeletek, törvénycikkek és vámszabályok labirintusában az önkéntesek áldozatos munkavállalása és a szükséget szenvedők iránti szeretete a Máltai Segélyszolgálat működésének legfontosabb garanciája - fejtette ki dr. Bárányi Ildikó Temesváron, a Temes megyei szervezet közgyűlésén. A 2003-as év első két hónapjában állami támogatás hiányában nem tudták munkaszerződéses alkalmazottaikat fizetni, mindenki önkéntesen dolgozott, de senki sem távozott emiatt. Az ország legnagyobb múltra visszatekintő Máltai Segélyszervezete 2003-ban 213 aktív és 25 támogató taggal és ifjúsági csoporttal folytatta munkáját. Segélycsomagokat (élelmiszert és ruhát) osztott 472 nélkülöző családnak, iskolákat, kórházakat, gyermekotthonokat támogatott, összességében több tízezer rászorulót. A segélyszolgálat vezetőjének beszámolója kitért az idősek állandó és napközi otthonában zajló tevékenységre, a szociális kantin, az orvosi rendelő és gyógyszertár, valamint a Segítő Jobb keretében végzett munkára. A temesvári szervezet saját erőforrásokból teremti elő költségvetése nagy hányadát. A Temes megyei szervezet vezetője a következő négy évre is dr. Bárányi Ildikó maradt. /Szekernyés Irén: Közgyűlés és tisztújítás a Máltai Segélyszolgálatnál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./"

"Az árvaház részére a határon túl gyűjtötték össze az ajándékot, a szállítás költségét is vállalták. Kamionokat béreltek, küldtek meleg ruhát, téli cipőt, déligyümölcsöt, édességet, játékot, de számítógépet és tanszereket is. Kivonultak az ajándékra várakozók az intézet elé, de a konvoj nem akart felbukkanni. Az igazgató visszaparancsolta a hidegben topogó gyerekeket a fűtött termekbe. Reggel hatra érkeztek a kamionok a nagylaki vámhoz, és déli egy óráig még nem engedték belépni őket az országba. A vámosok miért éppen az ajándékot hozó szállítmányozókkal szemben ilyen bizalmatlanok, miközben nem egyszer a csempészek kamionjai percek alatt átjutnak a határon? /Sipos János: Adjonisten - fogadjisten. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./"

"Tanácsi határozattervezetet terjesztett elő Funar kolozsvári polgármester az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szorgalmazott autonómiatörekvések elítélésére. Funar szerint dec. 13-án a Kolozsvári Magyar Színházban elénekelték a magyar himnuszt, és Nagy-Magyarország zászlaját lengették. Szerinte Tőkés László, az EMNT frissen megválasztott elnöke azt nyilatkozta: az erdélyi magyarság egyetlen alternatívája az országhatárok módosítása. Funar azt állította, hogy az EMNT súlyosan megsérti a román alkotmányt, ezért felszólította a testületet, határozatban ítélje el az EMNT megalakulását, és tegyen feljelentést Románia főügyészénél a vétkesek elítélése érdekében. Máté András RMDSZ-es tanácsos jelezte, javasolni fogja, hogy töröljék a kérdést a napirendről, hiszen a tanácsnak semmi köze nincs ehhez. Szólásszabadság van, bárki bármit kérhet. /(k. o.): Elítélni az autonómia-törekvéseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Románia egységére és stabilitására tör a hétvégén megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amely programjával fegyverhasználatra buzdít - tolmácsolta a kormánypárt álláspontját Bogdan Niculescu Duvaz PSD-alelnök. Mint kifejtette, pártja tájékoztatja az EU fórumait a "rendkívül veszélyes fordulatot vett fejleményekről". Pártja elutasít minden etnikai kritériumok alapján történő autonómiaszerveződést: "Az EMNT vezetői által tett nyilatkozatok rendkívül agresszív és veszélyes megnyilvánulásai a magyar irredentizmusnak." Duvaz szerint nyílt bujtogatás hangzott el a területi szeparatizmus és a kitűzött célok - akár fegyverhasználat útján való - elérésére, amelyet egyes budapesti hivatalosságok is támogatnak. "A magyar irredentizmus tanácsának létrehozása és az ebből az alkalomból elfogadott működési tervek egyenes támadások Románia stabilitására és egységére nézve, kétségen kívül túllépve az alkotmányos előírásokat" - fogalmazott a kormányfő. A PSD felszólította az illetékes államszerveket, hogy azonnal tegyenek meg minden ellenlépést az interetnikai feszültségek megelőzésére. "A PSD úgy véli, hogy Magyarország kormányának is határozottan fel kellene lépnie a revizionista propagandát keltő csoportosulások ellen, amelyek fegyverhasználatra buzdítanak. Az ilyen politikai áramlatok tolerálása Románia és Magyarország európai uniós integrációját is veszélyeztetik" - áll a PSD közleményében. Tőkés Lászlónak az EMNT elnökévé választása a PSD szerint az RMDSZ hitelességének aláaknázására tett kísérlet, és veszélybe sodorja a szövetségnek a román többség és a magyar kisebbség jobb együttélése érdekében tett erőfeszítéseit. A kormányszóvivő szerint Románia nyílt levélben fordul az Országgyűléshez, mivel a magyar politikai elit (itt a Fidesz-re utalt) "megengedhetetlen módon beavatkozik" Romániai politikai életébe. /Ellentámadásba lendült a PSD. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./"

"Nem őszinte, nem erdélyi, nem fogalmaz meg alternatívát - így foglalható össze Takács Csaba álláspontja a dec. 13-án megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról /EMNT/. Az RMNT kezdeményezői hangsúlyozták: nem kívánnak az RMDSZ ellenpártjaként indulni a választásokon, hanem olyan nemzetpolitikai testület létrehozását tervezik, amelynek célja nem ellentétes az RMDSZ programjában megfogalmazott célokkal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Az EMNT és az RMDSZ közti viszonyt a viszonynélküliség jellemzi, mert szerinte ez a mozgalom nem őszinte. Nyilatkozataival ellentétben az EMNT igenis készül a helyhatósági választásokra. Mivel nem tudják megkérdőjelezni az RMDSZ eredményeit, az erdélyi magyarok számára a legérzékenyebb, legnépszerűbb témával hozakodnak elő, az autonómiával. Dél-Tirol is 34 év után kapta meg ezt a státust. Takács bizonygatta az RMDSZ útjának helyességét. Elkészítettek egy autonómia-tervezetet. Ezeknek a tervezeteknek a vitáját viszont azok akadályozták meg az évek során, akik most számon kérték az RMDSZ-től. Takács szerint az EMNT bölcsője Budapesten van. Ezek a politikai erők megosztják az erdélyi magyarságot, az RMDSZ felszámolását célozzák. Takács ezt Kárpát-medencei kominternnek nevezi. Köszönettel fogadták a státustörvényt, amely tagadhatatlanul a Fidesz-kormány érdeme, de az a határon azért tudott "átjönni", mert az RMDSZ Romániában rendelkezett azzal a politikai súllyal, hogy azt alkalmazhatóvá tegye. A Sapientia is a magyar kormány és az erdélyi magyar történelmi egyházak jó szándékú elképzelései szintjén maradt volna, ha engedélyeztetését az RMDSZ nem viszi-gyűri át a nacionalista román politika obstrukcióin. Takács hangsúlyozta, hogy az EMNT kezdeményezője, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyon szigorú politikai pártként működő szervezet. A más véleményen levő egyházi személyeket folyamatosan kiszorították, mert "politikai meggyőződésük nem esett egybe a Vezér véleményével." /Székely Kriszta: Megosztani a magyarságot, ez az EMNT célja - véli Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Helyénvalónak tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozását a Pozsonyban megjelenő Új Szó főszerkesztője, Szilvássy József, aki a szlovákiai magyarok autonómiájának gondolatát is mérlegelve azonosul azzal a felismeréssel, hogy további óvatoskodással, kivárással történelmi esélyt lehet elszalasztani. A lap szerint a brüsszeli aláírással valószínűleg magyar-szlovák vonatkozásban is végre nyugvópontra jut a kedvezménytörvény ügye, kiváltképpen ha Mikulás Dzurinda kormányának két pártja, a kereszténydemokraták (KDH) és a Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDK) képes lesz magyarfóbiáit háttérbe szorítva magára erőszakolni az európai értékrendet. Aláhúzza: az anyaországból érkező anyagi segítség lassíthatja a felvidéki magyarság asszimilációját. Hódi Sándor vajdasági közíró intelmeire hivatkozva kiemelte: a kettős állampolgárság és a státustörvény szorgalmazása önmagában csupán pótcselekvés, a jelentősége csak akkor domborodhatna ki, ha kellő fundamentumra, nevezetesen az autonómiára épülne. Mint emlékeztet: "Az Európa Tanács és a strasbourgi közgyűlés júniusi állásfoglalása szerint a területi és a kulturális autonómia különböző formái hozzásegítenek az adott államon belüli feszültségek fokozatos feloldásához." Ha a Nastase-kabinet erőszakos, netán rendőrállami módszerekkel igyekszik elfojtani az erdélyi magyarság törekvéseit, akkor Románia négy év múlva esélyes uniós csatlakozása el is tolódhat. A szlovákiai magyarok helyzetét mérlegelve így fogalmazott: "Sokkal nagyobb figyelemmel kellene követnünk a romániai és a vajdasági történéseket, mert a szlovákiai magyar politikusoknak nincs semmi okuk a kincstári önelégültségre. /Üdvözlik az EMNT megalakítását. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./"

"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) támogatja a megbékélés parkjának létrehozását Aradon, amelyben helyet kapna a Szabadság-szobor és egy, az 1848-as román forradalmároknak emléket állító szoborcsoport, jelentette ki Ion Solcanu, a kormánypárt alelnöke. "Megoldást kell találnunk az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban, de nem úgy, ahogy ők akarják" - mondta Solcanu. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a szövetség akkor veszi figyelembe a 2004-es RMDSZ-SZDP megállapodás lehetőségét, amikor rendeződik a Szabadság-szobor ügye. /Megbékélési park SZDP-módra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dec. 13-i ülésén határozattervezetet fogadott el a 2004-es helyhatósági választások előkészítéséről. Ennek tartalmáról Nagy Zsolt önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök számolt be. A jelöltek rangsorolásában az RMDSZ öt alapelvet tart irányadónak: az egységes képviseletet, nyitottságot, esélyegyenlőséget, szakmaiságot és a fiatalítást. Az RMDSZ megyei szervezetei határozzák majd el, hogy álló- vagy mozgóurnás előválasztások útján, avagy küldöttgyűlés keretében választják meg az önkormányzati képviselőket. Azok is indulhatnak RMDSZ-színekben, akik korábban függetlenként vagy más párt képviselőiként vettek részt az önkormányzati választásokon. Az RMDSZ-tagság összeférhetetlen egyéb politikai szervezeti tagsággal. /P. A. M.: Esélyegyenlőség a helyhatósági választásokon. Interjú Nagy Zsolt önkormányzati ügyvezető alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"A magyar egyházak és az RMDSZ a tanügyi törvény módosítására tesznek javaslatot.Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályának vezetője nemrég Kolozsváron egyeztetett a történelmi magyar egyházak képviselőivel a tanügyi törvénynek a felekezeti oktatásra vonatkozó módosításairól. "Az oktatási törvényben rögzíteni kell az államilag elismert felekezetek intézményalapítási jogát, ezek állami finanszírozását, valamint a felekezeti oktatásnak az állami szerkezetbe való illeszkedésének módját" - közölte Kötő József. Rendkívül bonyodalmasnak ítélte a törvénymódosítás folyamatát. "Döntő szerepe lehet ebben az ortodox egyháznak, és természetesen a kormánypártnak is, akikkel egyeztetéseket kell majd folytatni" - vélekedett Kötő. Valamennyi püspökség megfelelőnek találja az elveket, de javítana a javaslatcsomagon. A 2004/2005-ös tanév beiskolázási tervére vonatkozó módszertanban továbbra is olyan előírás szerepel, hogy a felekezeti oktatáson csak teológiai képzés értendő. Bihar megyében például magyar nyelven a római katolikus és a református, román nyelven pedig az ortodox, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház működtet felekezeti iskolát, illetve osztályokat. A világi iskolák mellett azonban eddig csak a belényesi ortodox iskola kapta meg a minisztérium által is megígért, az ország valamennyi iskolájának kijáró 25 számítógépet. A nagyváradi Szent László Gimnázium igazgatója, Zalder Éva úgy tudja, a nekik, valamint a többi felekezeti iskolának járó gépeket másutt szerelték fel. /Benkő Levente: Alkotmány van, törvény kell a felekezeti oktatáshoz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./"

"Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, az RTV Igazgatótanácsának tagja a vele készült interjúban rámutatott, meglepte az audiovizuális szakmát, de még inkább az erdélyi magyarságot az a bejelentés, mely szerint a magyar kormány anyagilag is támogatni fogja a magyar nyelvű erdélyi televízió alapítását, beindítását. Többen mondják, hogy mivel ez az RMDSZ bábáskodásával születne meg, emiatt nem lenne semleges. Célszerű lenne egy műholdas sugárzású televízió megteremtése. Szükséges szakembergárda kinevelése. Tárgyilagos műsor szükséges, emellett a televíziónak szórakoztatnia is kell. Mindemellett a romániai adófizető magyarságnak az az igénye, hogy a román közszolgálati televízió számarányának megfelelő adásidőben szolgálja őt ki. A törvény szerint a területi stúdióknak önálló frekvencia járna, de ennek alkalmazására most kerül sor. Ezután tehát elméletileg akár 24 órán át sugározhatnak önálló műsort. Azt tervezik, hogy a kolozsvári és a temesvári stúdió magyar adásának idejét megkétszerezik. Temesvár esetében ez csak azt jelenti, hogy nem fél-, hanem egyórás lesz a magyar nyelvű műsor. Kolozsváron viszont három óráról hatra emelkedhet az adásidő, ami azt jelenthetné, hogy mindennap legyen egy egész órás műsor, ehhez majd társítani lehet a marosvásárhelyi eleve egyórás adást. /Gyarmath János: Erdélyi tévé: A kínálat nagyobb lesz, a versenyhelyzet is megnövekszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"Kétévenként szervezi meg választmányi ülését a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /régebbi nevén Anyanyelvi Konferencia - továbbiakban AK/. Az idei, Budapesten tartott választmányi gyűlésen a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselői mellett a nyugati magyar "szigetek" vezető egyéniségei is megjelentek. Pomogáts Béla, a társaság elnöke, valamint Komlós Attila ügyvezető elnök újból kinyilvánította az AK politikai semlegességét. Tavaly az AK 45 millió forintnyi állami támogatást kapott, jövőre öt millióval kevesebbet irányoztak elő számára a költségvetésben. Tavaly az AK önállóan konferenciákat, különféle tanfolyamokat, nyelvőrző táborokat, ifjúsági programokat szervezett, határon túli magyar szervezetekkel együtt pedig szintén számtalan rendezvényt, ifjúsági programot bonyolított le. Ezen kívül 2003-ban több kötetet adtak ki, és folyamatosan megjelentetik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. A nov. 12-i választmányi gyűlés után, délután tartották a "Nemzet, nemzettudat, nemzeti kisebbség, Európai Unió - magyar kulturális stratégia" című konferenciát. Szabó Vilmos, a MeH kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkára szerint a kettős állampolgárságról és az autonómiáról higgadtan, indulatmentesen kell tárgyalni. Az MSZP a FIDESZ nemzetegyesítés fogalma helyett a nemzeti kapcsolatépítés fogalmat használja akkor, amikor az anyaország és a határon túli magyarság közös jövőjének a stratégiáját építi. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő, a magyar parlament integrációs bizottságának szocialista alelnöke úgy véli: igen jelentős lépés az, hogy első ízben sikerült bevinni egy nemzetközi dokumentumba, jelesül az uniós alkotmány tervezetébe a kisebbségi jogok fogalmát, anélkül, hogy kollektív jogokról lenne benne szó. Tabajdi kíváncsian várja, hogy ha életbe lép majd az EU-alkotmány, akkor mitévő lesz annak a 15 eddigi tagországnak némelyike, amelyek még annyi jogot sem adnak kisebbségeiknek, mint azok az államok, amelyek most készülnek csatlakozni az Unióhoz. Tabajdi szerint "kiváló autonómiatervezetet lehet gyártani 3 nap alatt, de egyetemet és más intézményeket csak évek alatt lehet kiépíteni, és azok mind az autonómia mozaikkövei. Én a megapásztoroknál sokkal merészebbeket tudok álmodni, csakhogy az álmokat valóra kell váltani" - üzent leplezetlenül a konferenciáról Tabajdi Tőkés László püspöknek. A magyarságpolitikáról átfogó elemzést tárt a hallgatóság elé Bárdi Nándor szociológus, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa. Egyetlen adat tanulmányából: 1989 óta a magyar kormányok csaknem 50 milliárd forintot fordítottak a határon túli magyarság támogatására, de ennek az összegnek a fele Magyarországon maradt. Ebből finanszírozták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a közalapítványokat, amelyeknek tevékenysége e közösségekhez kapcsolódik, a Duna Televíziót, a státustörvény végrehajtását stb. Bárdi Nándor bírálta az Új Kézfogás Közalapítvány tevékenységét, illetve azt mondta: nem lehet nyomon követni, mire is ment el az általa kezelt pénz, nem lehet bizonyítani azt, hogy valóban 30 ezer munkahely teremtődött a vállalkozások támogatása révén. Bárdi azt sem tartja helyesnek, hogy a magyar állam sok pénzt költ egy bizonytalan jövőjű Sapientia Egyetemre, ahová a gyengébben felkészült fiatalok jelentkeznek, miközben a több ezer magyar diákot oktató Babes-Bolyai Tudományegyetemet, az oktatókat szinte egyáltalán nem támogatja. Az Anyanyelvi Konferencia égisze alatt lezajlott rendezvény tanulsága az, hogy a határon túli magyar kisebbségek ügyével kapcsolatban az anyaországban politikai konszenzusnak kell kialakulnia. A határon túlra induló támogatásokkal 2004 májusa után, amikor Magyarország uniós tag lesz, nagyon pontosan el kell majd számolni, miközben jelenleg igencsak szabálytalan, laza, szakszerűtlen a pénzekkel való elszámolás. /(Máthé Éva): Anyanyelvi Konferencia. A kettős állampolgárság és az autonómia is szóba került. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"Rendhagyó szórványtalálkozót szeretett volna szervezni Szabó Csaba újságíró. Azért rendhagyót, nem viselte magán sem az RMDSZ, sem az ismertebb hazai magyar civil szervezetek védőjegyét. Négy olyan magyar közösségszervezőt szeretett volna kerekasztal mellé ültetni, akik egymástól távol, de ugyanolyan sajátos gondokkal küszködve dolgoznak. Mind a négyen úgy gondolják, hogy munkájukkal egyedül vannak Erdélyben, és nemigen hisznek abban, hogy van még felmentő csapat. Nem volt könnyű meggyőzni őket, hogy nem kell kötelezően RMDSZ-ernyő. Szabó Csaba határon belüli testvérkisvárosi kapcsolatok kialakítását szorgalmazta, diákcserét, közös fellépést, állásfoglalást, EU-irányba való együttpályázást a szórványt érintő ügyekben. Tervbe vettem ezen kisvárosok magyar vállalkozóinak "összeültetését" is. Nem bejegyzett egyesület, nem "hivatalos" fórum, hanem "csak" működőképes civil szerveződés-kezdemény lett volna. Egyik kisváros RMDSZ-e sem vállalta a társ-főszervezést. Mindegyik megyei RMDSZ-vezetőjétől, püspökétől félt, arra gondolva, majd megkérdezik tőlük, hogy milyen alapon szerveznek ők olyan civil fórumot, ahol nincs ott a Nagyfőnök. Aztán jött a másik üzenet: ha X-et nem hívjuk, akkor a markóisták, ha Y-t, akkor a tőkésisták fognak hümmögni. "Fentről" jön a pénz, ott futnak a pályázatok - nem jó ujjat húzni sem ezekkel, sem azokkal. A szórványnak mindig lapulnia kell. A pártfegyelem az pártfegyelem, és egyetlen politikai tömörülés sem működhet úgy, hogy tisztségviselői összevissza járnak mindenféle fórumokra. Szabó Csabát nem törte le a Szóban-képben Kolozsvár rendezvénye elmaradása. Belátta, nekik van igazuk. Azonban most, amikor a "vagy Tőkés vagy Markó" kizárósdi-politika dívik, mi lesz azokkal, akik középen vannak? /Szabó Csaba: Csakmagyar sors. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Kovács Júlia, az óvodákért felelős tanfelügyelő elmondta, hogy Mezőpaniton két-három éve járt a polgármesteri hivatalban, mivel tudomására jutott, hogy az óvoda egyik termében fagypont alatt volt a hőmérséklet, s szivárgott a gáz is. A polgármester arra hivatkozott, hogy nagy a község, sok a gond, kevés a pénz, s a Panithoz tartozó falvakban is rendbe kellett tenni az óvoda- és iskolaépületeket. A több mint százéves, s az árvíz által is megrongált épület falairól körös-körül mállik a vakolat, mellmagasságban nedves, salétromos alatta a tégla. Mezőpaniton 105 gyerek jár hat csoportban óvodába. Szükség lenne egy új óvodára. Be kellene vezetni a vizet is. A kút vize fogyasztásra nem alkalmas. A mezőpaniti tanács másfél milliárd lejes költségvetésének 50 százalékát a tanerők fizetésére fordítják, a többiből pedig csak a közintézmények fenntartására futja, ennek ellenére, a polgármester ígéretet tett, hogy a 2004-es büdzsébe belefoglalják egy új óvodaépület előtanulmányának költségeit. Pitó Antal református lelkész elmondta, lehetőségük szerint támogatták az óvodát. /(bodolai): Mezőpanithoz méltó óvodát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"A Communitas Alapítvány támogatásával, az EMKE besztercei szervezete, valamint az Andrei Muresanu Főgimnázium magyar tagozatának tanári kara közös szervezésében tizenegyedik alkalommal tartották meg dec. 13-án A nyelv csak élve tündököl című, az V-VIII. osztályos diákok megyei vers- és prózamondó vetélkedőjét. Több mint 90 diák vett részt a megmérettetésen. Minden résztvevő emléklapot, a díjazottak könyvjutalmat kaptak ajándékba a besztercei EMKE-től. /A nyelv csak élve tündököl. XI. vers- és prózamondó vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"Dec. 15-én Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában Csegzi Sándor alpolgármester, az EMTT marosvásárhelyi fiókjának elnöke ünnepélyesen átadta Sebestyén Mihálynak, a Teleki Téka vezetőjének azokat a könyveket, okiratokat, tanácskozási dokumentumokat, amelyeket a jubileum alkalmával adtak ki. Budapestről eljött Kitzinger Dávid, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Politikai Államtitkári Hivatalának főosztályvezető-helyettese, aki elmondta, a minisztérium jövőben beindít egy olyan határokon átnyúló programot, amelynek keretében el szeretnék készíteni a magyarság kulturális, tudományos adattárát. Erre a tárca a költségvetésből már kiutalt 200 millió forintot, amiből 97 milliót határon túli szervezetek kaphatnak meg pályázat útján. Folyamatban van az adattár elkészítési módjának a kidolgozása. A következőkben mintegy 1,5 milliárd forintot szán majd a minisztérium az adattár elkészítésére, bővítésére. A Bolyai-hagyatékot valószínűleg az elsők között rögzítenek majd digitális formában, és lehetővé teszik, hogy a dokumentumok interneten is hozzáférhetőek legyenek. /Vajda György: Digitalizált Bolyai-hagyaték. Bővül a Teleki Téka Bolyai- tára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"Váratlanul elhunyt dr. Török István /sz. Szatmárnémeti, 1951. júl. 29./ fogszakorvos helytörténész, tudományos kutató. Az egyetem elvégzése után kihelyezték Jászvásárra (Iasi), majd Avasújvárosba, 1989-től élt Szatmárnémetiben. A Szent-Györgyi Albert Társaság aktív tagja volt. Megírta Szatmár megye fogászatának történetét. Elkészítette az Irgalmas rend szatmári kórházának történetét. Számos szakdolgozat szerzője, melyek egy része szaklapokban jelent meg, illetve tudományos ülésszakokon mutatta be azokat. A helyi könyvtárak és levéltárak mellett kutatott a kolozsvári, nagybányai, debreceni, szentendrei, budapesti intézményekben is. Évtizedes munkával összehordott hatalmas orvostörténeti kötete kéziratban készen áll. Címe: Szatmári orvosok az évszázadok folyamán. Ebben az anyagban fellelhető a megye területén 1948-ig tevékenykedő összes orvos és a róluk összegyűjtött minden adat. A szerző tervei szerint jövőre lett volna a közel ötszáz oldalas könyv bemutatója, így tervezte ezt, alig egy hónapja. /Csirák Csaba: Búcsú dr. Török Istvántól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./"

"Vincze Gábor szegedi történész Nagy Mihály Zoltán kollégájával írott, rövidesen megjelenő újabb kötete: Autonomisták és centralisták. Észak-Erdély a két román bevonulás között (1944. szeptember-1945. március). Ez egy bevezető tanulmányból és 48 mellékelt dokumentumból áll. A dokumentumokból kiderül, hogy Erdély sorsa más alternatívák szerint is alakulhatott volna, ha a magyarság egyes vezetői, a kommunista csoportosulásai másképpen viselkednek. Ezek azután a romániai kommunista diktatúra áldozatává váltak. Szolgálataikra csak addig volt szükség, amíg Erdély státusát a nagyhatalmak, a békecsináló nagyhatalmak eldöntötték. /Sylvester Lajos: Világháború utáni autonómiakísérletek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./"