Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. november 19.
"Nov. 15-16-án Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Csomafalvi Érzelmiség Fórum Csomafalvi csángó napokat rendezett, amelyen Frumószáról és Pusztináról vettek részt csángó felnőttek és gyermekek. Kiderült, két csángó asszony most mozdult ki először szülőfalujából, a csomafalviak meghívására. A tanácskozáson Vass Ibolya, Frumósza magyartanárnője elmondotta, hogy csángóföldön már 11 településen tanítják a magyar nyelvet, ebből Pusztinán, Lészpeden, Frumószán, Somoskán, Klézsén, Diószénon, Trunkon és Külsőrekecsinben hivatalosan az iskolában, míg Magyarfaluban, Labnicon és Tuttán iskolán kívül. Frumószán a magyar nyelv hivatalos oktatása idén szeptemberben indult, azelőtt 2 éve iskolán kívül tanította a gyerekeket Nyisztor Ilona óvónő. Kezdetben 70 gyermek járt a hétvégi órákra, ám a pap közbelépése miatt számuk 30-ra csökkent s ebből 28 gyermek szülei vállalták, hogy aláírják a kérést: gyermekük az iskolában, hivatalosan tanulhasson magyarul, így sikerült szeptembertől heti 3 órában beindítani az anyanyelvi oktatást. A fiatal tanárnő tapasztalata szerint a csángó gyermekek ügyesek, törekvőek. Mirk Szidónia a Hargita Kiadóhivatal munkásságát ismertette, amely kiadja a Moldvai Magyarságot. A kiadó könyvújdonságai között megemlítette A legfájóbb magyar című versantológiát, amely Lakatos Demeter, Duma András és Demse János csángó költők verseit is tartalmazza, illetve csángó témájú verseket más költőktől, valamint Nastase professzor könyvét. Nastase Jászvárosban volt professzor a két világháború között, aki a csángók moldvai letelepedésének körülményeit kutatta, a könyv 1935-ben megjelent kötete újrakiadása, fordításban. A Duna Televízió mindössze 80 csángó család számára elérhető, s a csángók nem tudják fogni a román rádió magyar adását sem. A Romániai Magyar Szó pályázott, hogy újságot küldhessen csángóföldre, így 120 csángó családnak biztosít RMSZ-előfizetést. A Krónikát régebben terjesztették itt, de ma már nem, a hetilapok és megyei napilapok sem jutnak el a térségbe. A legszélesebb körben a Moldvai Magyarságot terjesztik. Nyisztor Ilona óvónő hétvégeken szülőfalujában, Pusztinán és Frumószán csángó és magyar népdalokra, táncokra, hagyományápolásra tanítja a gyermekeket. Sok csángó igényelt magyar igazolványt is. Mi, moldvai csángók címmel csángó szőttesekből és varrottasokból nyílt kiállítás. Vasárnap a szentmise után a csángó gyermekek a cserkészekkel találkoztak, akik ajándékcsomagokat nyújtottak át nekik, majd Gyergyószárhegyre is ellátogattak. Borsos Géza megyei tanácsos, a csángó napok fő szervezője így vallott a rendezvényről: A 80-as évek elején, amikor felülről szorgalmazták, hogy az iskolák moldvai testvériskolát válasszanak, mi Pusztinát választottuk. A testvérkapcsolat nem jött létre az ottani tantestület ellenállása miatt, de már akkor kapcsolat alakult ki az ottani emberekkel. Most, hogy éledőben a csángók iránti érdeklődés, úgy gondoltuk, Csomafalvának is kötelessége bekapcsolódni e folyamatba. /(Gál Éva Emese): Csángó Napok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona Onesti-en hivatásos óvónő, emellett hétvégeken szülőfalujában és Frumószán korábban magyar írás-olvasásra tanította a csángó gyermekeket. Elmondta, hogy Pusztinán régebben egy román család élt, most van néhány vegyes házaspár, a többiek magyarok. Frumószának a 70%-a magyar. Frumószán elkezdte a magyar nyelv tanítását, amikor megtudta a pap, prédikációjában sátánista fészeknek nevezte a magyar órákat, s azt mondta, a nép válasszon közte és köztünk, mert vagy minket hajtanak el, vagy ő megy el. Emiatt csökkent a gyermekek száma 30-ra, de ebből 28 szülő aláírta a kérést, és beindulhatott az iskolai magyar oktatás. Pusztinában már két éve van magyar oktatás az iskolában, és iskolán kívül már négy éve. A kezdetekben az emberek nagyon a magyarság ellen voltak, mert rádióban, tévében, mindenütt befeketítették őket, azt is mondták például, hogy Székelyföldön nem szolgálják ki az üzletekben azt, aki nem magyarul kér, s az emberek azt mondták, ha a magyarok ennyire rosszak, akkor nem kellenek nekünk. Jöttek magyar látogatók a faluba, meg akarták nézni az oltárképet a templomban, amely Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja a szent koronát a Boldogságos Szűzanyának, s az emberek elállták az útjukat, nem engedték be a templomba őket. De azóta változott a helyzet, kimozdultak az emberek a faluból, a fiatalok elmentek külföldre dolgozni, s látták, nem olyanok a magyarok, amilyeneknek lefestették őket. Régen több csángó település templomának volt védőszentje Szent István király. Sok faluban, mint például Magyarfaluban a papoknak sikerült meggyőzniük az embereket, hogy megváltoztassák a templom védőszentjét. Pusztinán ez nem sikerült. Az emberek azt mondták, hogy ezt ők így örökölték az őseiktől, és szeretnék, ha Szent István maradna a templom védőszentje. És így is maradt. Szép énekük a Szent István dicsértessél, a búcsú napján, a nagymisén kérték a papot, hogy mint hagyományt, énekeljék el magyarul, és el is énekelték. A pusztinai emberek már 90 óta kérik a magyar misét. 200 aláírást is gyűjtöttek, a Csángó Szövetség írta meg a kérvényt, s csatolva az aláírásokat, továbbította a pápához, de az a válasz érkezett, hogy nem tudják teljesíteni a kérést, mert csángó nyelvre nincs lefordítva a biblia. Azonban ők nem csángó, hanem magyar misét kértek. 1990-óta Gergely Géza csíkszépvizi plébános, mindig eljön Pusztinára magyar misét tartani, egy-egy udvaron gyűlnek össze, 100- 200-an, mert a pap nem engedi be őt a templomba. /(Gál Éva Emese): Magyar misét Pusztinának! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "
2003. november 20.
"Az Orbaiszéki Székely Tanács (OSZT) sajtótájékoztatót tartott Adrian Casunean-Vlad kormánypárti képviselő, az SZDP megyei elnöke nyilatkozata kapcsán. A politikus múlt heti sajtótájékoztatóján az állította, hogy "Székelyföld nem létezik". Ferencz Botond, az OSZT elnöke elmondta: az ilyen kijelentések tulajdonképpen azért hangzanak el, hogy bosszantsák a székelységet. Gazda József, az OSZT tiszteletbeli elnöke kifejtette: "Európa a régiók Európája. Casunean úr kijelentése tagadja a régiók létét. Egységes "nemzetállamról" beszél, és valótlanságokat állít. Eszerint Románia egységes, és nincsen Moldva, nincsen Munténia, nincsen Olténia, Erdély, és nincsen Székelyföld sem." "Az autonómia tagadásával árt Románia nemzeti érdekeinek - folytatta Gazda József. - Azzal, hogy tagadja a romániai magyarság jogát saját szülőföldjéhez, hazájához, tagadja a hazát, a haza fogalmát is, és azt, hogy Románia minden fiának hazája." - Az ilyen megnyilatkozások ellen alkotta meg az Európa Tanács Parlamenti Bizottsága 2003/1334-es határozatát - mondta Gazda József. - Ennek egyik cikkelye szerint a nemzetiségek alapvető jogai és szabadsága azokban az országokban, amelyek tiszteletben tartják azokat, jórészt úgy tekinthető, mint egy államon belüli megoldás, mely lehetővé teszi a kisebbség számára, hogy gyakorolja jogait, és megőrizze kulturális önazonosságát. /(faragó): Casunean árt Románia nemzeti érdekeinek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./"
2003. november 20.
"Fey László megvett egy vasgárdista füzetet, hogy lássa, hogyan dolgozik ez a fasiszta szervezet. A brosúra csalódást okozott, mert csak a harmincas évekből keltezett anyagok újranyomtatását tartalmazta. A füzet terjedelmének túlnyomó részét A fészekfőnök könyvecskéje (Carticica sefului de cuib) tölti ki, amit maga Codreanu, a Vasgárda hajdani vezére írt. A Vasgárda szervezeti felépítése jellegzetesen militarista: minden hierarchikus fokozat élén egy főnök áll, aki egy személyben dönt és parancsol. Nincs elnökség vagy titkárság, vita és szavazás, csak felülről jövő parancsok. Ismertette a Légió ideológiáját, aminek a lényege egy misztikus, ortodoxiába csomagolt vad nacionalizmus, sovinizmus; elsősorban zsidógyűlölet, de a "magyar veszély" sem maradhat el. Harcot hirdet a kommunizmus ellen, ugyanakkor keményen elítéli a kizsákmányolást, a gazdagok fényűzését, mindezt a kommunista propaganda jellegzetes osztályharcos stílusában. Elsősorban a parasztságot szólítja meg, eszményképe a konzervatív, "romlatlan" falu. Codreanu egy eszményi, "új embertípus" megteremtéséről álmodozott, ilyennek kell lennie a legionáriusnak is. Mindenekelőtt istenfélőnek, mélyen vallásosnak és lángoló hazafinak, harcosnak, hősnek, aki bármikor kész az életét is feláldozni a Népért, a Hazáért. A valóságban a Gárda pogromokról, fosztogatásról, valamint az I. G. Duca, Armand Calinescu miniszterelnökök, Virgil Madgearu volt miniszter, Nicolae Iorga volt miniszterelnök és mások ellen elkövetetett politikai gyilkosságokról lett hírhedt. Az egész ideológiájukat a gyűlölet hatja át, ami ellenkezik a keresztény szellemiséggel. A füzet ismertette Codreanu beszédét, amelyet 1931 decemberében mondott el a parlamentben. Felszólalását heves zsidóellenes kirohanással kezdte, majd demagóg támadást intézett a kormány, sőt, általában a parlamentáris demokrácia ellen. Azt állította, "a demokrácia a hazai és nemzetközi zsidónagytőke érdekeit szolgálja". Ezeket a szövegeket olvasva megdöbbentő, hogy stílusban és tartalomban egyaránt kísértetiesen hasonlítanak C. V. Tudor tirádáihoz. Ez a fasiszta szervezet ma is működik, kiadványokat terjeszt, Bukarestben saját kiadója és könyvtára van, sőt, még arra is van pénze, hogy emlékműveket emeljen. /Fey László: A Vasgárda él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
2003. november 20.
"Székelyföld önrendelkezését rögzítő autonómiatervezetet mutatott be nov. 19-én Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A tervezetet romániai magyar, valamint nemzetközi politológusokból és jogászokból álló szakértői csoport dolgozta ki. A munkálatokban részt vett Bodó Barna és Székely István politológus, Fórika Éva temesvári jogász, Kovács Péter, a miskolci egyetem tanszékvezető tanára és Komlósi József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) alelnöke. A tervezet munkadokumentumnak számít. Az első kerettörvény a regionális tanácsok által vezetett romániai régiók működéséről szól. A második és a harmadik kerettörvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozását, és autonómiájának statútumát tartalmazza. A tervezet szerint Székelyföldön bevezetik a teljes kétnyelvűséget, így mind a román, mind a magyar nyelv hivatalossá válik a régióban, ami arra kötelezi a köztisztviselőket, hogy mindkét nyelvet ismerjék. A szakértői csoport a nem Székelyföldön élő romániai magyarok számára a nem területhez kötött kulturális-személyi elvű autonómiát képzel el, ennek a tervezete még nincs kidolgozva. Csapó József elmondta, hogy a szakértői csoport munkája magánkezdeményezés, ezt egyelőre nem ismeri el sem az EMNT, sem az SZNT. /Borbély Tamás: Alternatív autonómiatervezetet mutattak be. December 13-án megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"
2003. november 20.
"Nemrégiben Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülőházának megnyitásakor kifütyülték Medgyessy Péter miniszterelnököt, ráadásul tojást, almát, követ dobáltak feléje. Az úgynevezett régi demokráciákban, demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megtörténik hasonló eset. De ott nem kerítenek nagy feneket az effélének. Az egybegyűltek az október 23-i megemlékezések, koszorúzások alkalmával sem éppen lelkesedéssel fogadják a baloldali kormánypártok vezetőit. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést: miért mindig a jobboldal rendbontó? A baloldal vezetői soha nem gondolkodtak el azon, mi ennek az oka? Hiába vették ki a Magyar Szocialista Munkáspárt nevéből a Munkást, a párt vezetői az 1989. évi cégtáblacsere után ugyanazok maradtak, mint azelőtt. Ugyanazok, akik a forradalom vérbefojtásában részt vettek. Akik a véres megtorlást irányították, támogatták. Vagy azután, az elnyomó rendszert vezérlő párt első vonalbeli vezetői voltak. Akik a kivégzett és titokban elföldelt áldozatok sírját is titokban tartották, majd miután kiszivárgott, hol kaparták el őket, lovas rendőrökkel kergettették el a közelbe merészkedő hozzátartozókat. Horn Gyula karhatalmista, vagyis pufajkás, aki jelen volt a Nyugati pályaudvar előtti, 1956 decemberi sortűznél, aki állítólag szódásüveggel verte szét az áldozatok állkapcsát, akinek nyomtalanul "eltűntek" az e tevékenységére vonatkozó iratai, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus "Na és?"-sel felelt. 1989 októberében, külügyminiszterként ő nyitotta meg az NDK-s turisták előtt a nyugati határt. Nos, 1989 októberében, a cégtáblacsere után Nyers Rezső lett az újsütetű MSZP elnöke, Németh Miklós pedig a miniszterelnök. Ők határozták el a határ megnyitását. De Horn Gyula hallani sem akart erről. Németh Miklós többszöri utasítása ellenére sem. Csak határozott parancsára. Arról sem igen tud a közvélemény, hogy 1989 júniusában, amikor Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésekor Orbán Viktor a szovjet csapatokat megszállóknak mondta, Horn Gyula dührohamot kapott. Kovács László egy alkalommal kijelentette, nincs miért megkövetnie a magyar népet, mert a forradalom idején gyermek volt. Az persze csekélység, hogy 1989 előtt, Kádár elvtárs keze alatt hosszú évekig az MSZMP élvonalában tevékenykedett. Vagy Medgyessy Péter, ugye, az elnyomó rendszer D209-es titkos ügynöke. Megkövetni a magyar népet? Az áldozatokat? Igaz, Hiller István, a művelődésügyi miniszter, dicséretére legyen mondva, MSZP-s politikusként elsőnek, ezt megtette. A régi párt emberei a magánosítás során megszerezték a gazdasági hatalmat is, és most örök időkre be akarják betonozni magukat a politikaiba. A baloldalnak három nagy országos napilapja van (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap), az ellenzéknek egyetlenegy, a Magyar Nemzet. De nekik ez is sok: hirdetési bojkottot szerveznek ellene úgy, hogy apróhirdetést se közölhessen, a nyomdát, ahol nyomják, ráveszik, az árakat tegye megfizethetetlenné. Megszüntették a közszolgálati tévé vasárnap esti, A Hét című műsorát, nemrég ugyanitt az Éjjeli menedéket. A Kossuth rádió Vasárnapi Újságját már régóta célba vették. Most egyenest a rádió elnökét, Kondor Katalint. Most nincs veszélyben a szólásszabadság. Csak akkor volt, , amikor ellenzékben voltak.. Ellenzékben azzal vádolták a Fidesz-MDF kormányt, hogy fajüldöző, mert menekülésre kényszeríti a zámolyi cigányokat, hogy fasiszta, mert a miniszterelnök a keresztényszocialista bajor miniszterelnökkel barátkozik, hogy zsidógyűlölő, hogy Magyarországon igenis zsidógyűlölet van. Júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt, máig ismeretlen tettesek kis híján agyonverték. Kitört a K&H sikkasztási és pénzmosási botrány, amelyben a jelek szerint több baloldali politikus is érintett. Nemrégiben, persze éjszaka, "kigyúlt" a Terror Háza pengefala. Az októberi megemlékezések alkalmával az 1956-os véres eseményeket megörökítő, az Országház előtt kiállított képeket letépték. A Fidesz-MDF-kormány idején kinevezett főügyészt az MSZP elnöke bűnpártolással vádolja, a Nemzeti Banknak az ugyanazon kormány idején kinevezett elnökét a kormány azzal szorongatta, hogy hígítsa a forintot. A jelenlegi hatalomnak erősen szúrja a szemét a Terror Háza Múzeum. Gondoljuk el, 1989 előtti rendszerük szennyese ott alaposan ki van teregetve. A múzeum évi költségvetését újra meg újra le akarják faragni, hátha sikerül megfojtani. Na és a gyűlöletbeszéd elleni törvény. Egyelőre csak tervezet. De ha meglesz, akkor mindenkinek kuss, aki a jelenlegi hatalom ellen ki akarná nyitni a száját. /Asztalos Lajos: Ó, az a megátalkodottan rendbontó jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"
2003. november 20.
"A Tizenegyek antológiája kiadásának nyolcvanadik évfordulójára jelent meg A Tizenegyek- az első erdélyi írónemzedék indulása és fogadtatása (1923-2003) címet viselő kétkötetes kiadvány a Kriterion Kiadónál. Cseke Péter irodalomtörténész, a kötet szerkesztője a Kolozsvári Népfőiskola összejövetelén tartott ismertetőt a könyvről. Cseke Péter elmondta, bár másképp fogalmaztak, más nyelvezetet használtak, gondjaik ma is nagyrészt ugyanazok: a kisebbségi lét alapvető, meghatározó eleme az irodalomnak. A kisebbségi élet új követelményeket támasztott: erősebb belső szerkezetet, az erkölcsi törvények szigorú betartását. Az ő megjelenésük óta beszélhetünk önálló erdélyi magyar irodalomról, a magyar irodalom népi vonala is innen indult. Murádin Jenő művészettörténész elmondta, az 1923-ban megjelent kötetnek van egy másik, nagyon fontos üzenete is: irodalom és képzőművészet kapcsolata a kisebbségi sorsban sokkal erősebb volt, mint a maradék Magyarországban. Elszakadtak Budapest nagy művészeti intézményeitől, létfontosságúvá vált tehát egyfajta koherens, szerves művészi életnek a megteremtése. A Tizenegyek elsőként ismerték fel az egymásrautaltság lényegét. /F. I.: A Tizenegyek - egy antológia elő- és utóélete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"
2003. november 21
"Az RMDSZ még nem alakította ki álláspontját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének képviselői által ismertetett, a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezetekkel kapcsolatban, mivel még nem tanulmányozta azokat. "Talán komolytalanoknak tűnünk, de sürgősebb dolgaink voltak annál, hogy tervezet-csomagokat olvassunk", jelentette ki nov. 20-i sajtótájékoztatóján az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó elmondta: tudomása szerint a tervezetek formáját az RMDSZ nem fogadhatja el, de azok tartalmazhatnak olyan elemeket is, amelyeket a szövetség támogathat. /Kilin Sándor: Markó álláspontja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/"
2003. november 21.
"Tettlegességig fajuló vita robbant ki nov. 18-án a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori irodájában Tánczos Vilmos, az intézmény rektor-helyettese és Xántus Gábor, az idén alapított fotó, filmművészet és média szak egyik vezetője között. Az incidens Szilágyi Pál rektor jelenlétében zajló szakmai megbeszélésen történt. Xántus Gábor elmondta, hogy az egyetem média szaka új felszerelésének elhelyezéséről tárgyaltak. Ebben nem sikerült egyetérteniük, Tánczos Vilmos ezért nekiment. Az EMTE 114 ezer euró értékű fotó- és filmstúdió felszerelést vásárolt Magyarországról. A konfliktus valós oka, hogy Pethő Ágnes, Tánczos Vilmos felesége az elméleti képzés irányába fejlesztené a szakot, addig Xántus a filmes-televíziós gyakorlati oktatásra fektetné a hangsúlyt. Szilágyi Pál rektor kezdetben cáfolta, hogy tettlegességig fajult volna a megbeszélés, utólag kijelentette: az esetet a kuratórium vizsgálja meg. /-or-: Tettlegességig fajuló konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Tánczos Vilmos Kató Béla kuratóriumi elnökhöz eljuttatott levelében tagadta, hogy tettlegességre, vagy pedig verbális agresszióra került volna sor közte és Xantus között. Tánczos szerint Xantus - annak hallatára, hogy a rektor-helyettes független kolozsvári és budapesti szakemberekkel is konzultált a médialabor kapcsán - "felugrott a székről, majd az asztalom sarkához állva, az előttem álló papírnyalábot felragadva, megvető gesztussal folyamatosan csapkodni kezdett, egészen közel az arcomhoz, miközben hangosan azt kiabálta, hogy velem soha többé nem áll szóba, és végül a papírköteget megvetően felém lökte. Az előkészített érveim belémfojtása és a sértő gesztus miatt magam is indulatba jöttem, felugrottam, azzal a szándékkal, hogy Xantus Gábort saját irodámból, sőt az egész épületből kikergessem. Ekkor a jelen lévő Szilágy Pál rektor úr elém állt, Xantus kolléga ijedtében kiugrott az ajtón, én pedig utána szaladtam, és az emeleti üléstermen átvágva a titkárságig követtem, ahová ő előlem bemenekült. Az incidens során sem testi, sem pedig szóbeli inzultus nem történt, egyikünk részéről sem" - áll a Katónak címzett levélben. Szilágyi Pál a Krónika kérdésére elismerte, hogy az irodában szóbeli konfliktus alakult ki a két fél között, de több ízben is kijelentette: irodáján belül nem történt tettlegesség, szerinte az ügy rendkívüli mértékben "fel van fújva". A rektor úgy nyilatkozott: nem hallott senkitől semmit a testi bántalmazásról. Xantus kifejtette, megvárja a szenátus és az alapítói közgyűlés döntését. Mint mondta, számára teljesen elfogadhatatlan, hogy Tánczos és Szilágyi tagadják a testi bántalmazás tényét, és fontolóra veszi, hogy távozni fog a Sapientiáról. A filmes szakember egyelőre nem tartja meg előadásait az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Lepedus Péter: Akadémiai tettlegesség? = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"
2003. november 21.
"Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke összeegyeztethetetlennek tartja a nevével fémjelzett autonómia-tervezetet a szakértők által kidolgozott tervezettel. A Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt által bemutatott, valamint Bakk Miklós politológus szakértő által ismertetett csomag azáltal újszerű, hogy a Székelyföld autonómiáját az Európai Unió által is szorgalmazott regionalizmus keretébe próbálja beilleszteni. Az általuk felvázolt aszimmetrikus regionalizmus azt jelentené, hogy a székelyföldi régió a kulturális, nyelvi sajátosságai folytán többlethatásköröket kapna a többi romániai régióhoz képest. Egyenrangú lenne benne a magyar és a román nyelv, a régió közgyűlésében pedig a népszámlálási adatok alapján különítenék el a román és a magyar közösséget megillető helyeket. Csapó I. József értékelése szerint az aszimmetrikus regionalizmus csomagja ellentmond az Európa Tanács 2003/1334-es autonómiahatározatának. Csapó ennek ellenére megjegyezte, ha az SZNT állandó bizottsága úgy határoz, hogy elemzi a tervet, és egyes elemeit beépíti a SZNT munkadokumentumába, akkor tartja magát ehhez. /Gazda Árpád: Ütköznek az autonómiatervek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"
2003. november 21.
"A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István, a sajtó nyilvánossága előtt ismertetett néhány, az emberi jogokat súlyosan sértő esetet Maros megyéből. Ezekből kiderül, hogy az ügyészség, a bíróság, vagy akár a helyhatóságok nemegyszer visszaélnek a hatalmukkal, és sokan kerülnek miattuk hátrányos helyzetbe. A legsúlyosabb eset, amikor egy alig 20 éves kiskatona hanyagság és nem megfelelő gyógykezelés miatt meghalt. N. F. A. sorkatona volt Nagyszebenben. Két egymást követő napon jelentkezett az egység orvosánál fejfájás, láz, szédülés, hányinger-panaszokkal. Az orvos Paracetamolt, Algocalmint, Trecidet írt fel, majd kiképzésre küldte. A következő napon a kiképzésen elájult, majd a kórházban meghalt - mondta el Haller István. A fiú anyjának semmiféle magyarázatot nem adtak a halál okával kapcsolatosan. Az anya panaszt tett a brassói katonai ügyészségen, továbbra sem méltatták válaszra. A Pro Európa Liga két ízben küldött levelet a brassói ügyészséghez, amelyre 2001 novemberében válaszoltak: "a kérés ellenére, a Szeben Megyei Törvényszéki Orvostani Intézet (SBTOI) nem tette meg a szükséges ténymegállapításokat". 2002 januárjában a brassói katonai ügyészség (BKÜ) "megállapította, hogy a kezelés megfelelő volt, és semmi sem igazolja, hogy egy másfajta kezeléssel az elhalálozás elkerülhető lett volna". Utólag, 2002 júniusában, a BKÜ újabb levelet küldött az anyának, kijelentve, hogy "a nyomozás során" kiderült, hogy a halált a "Waterhouse-Friderichsen kór" okozta. Ez a nem kezelt agyhártyagyulladás nyomán léphet fel. Utólag az is kiderült, hogy a fent említett kórt rögtön a halál beállta után diagnosztizálták, ennek ellenére másfél éven át félrevezették az anyát. A katonai egység orvosa ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, a törvényszéki orvostani intézet ellen hivatali visszaélés, a brassói főügyész ellen hivatali visszaélés, és hamisítás miatt beadott bűnügyi panaszokat a katonai ügyészségek visszautasították azzal, hogy a vádak megalapozatlanok. Az ügy jelenleg a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróságra került. Bár a panaszt október elején tették, választ még nem kaptak. Másik ügy: H. G.-t 1991-ben 12 év börtönre ítélték gyilkosság vádjával. 9 évet letöltött, és ártatlansága tudatában tanúvallomásokat kért az ügy tisztázása érdekében. E tanúvallomásoknak megfelelően, nem H. G. követte el a gyilkosságot, hanem az első tanú, akit hozzá közelálló személyek támogattak. H. G. a Maros Megyei Törvényszékhez fordult az ügyével. A tanúk meghallgatása nélkül utasították vissza a kérését, ugyanezt tette a megyei fellebbviteli bíróság is. További eset: Gy. V.-nak saját háza volt Marosvásárhelyen. A kommunista rezsim idején lebontották és a család máshol kapott egy lakrészt. 1991-ben lakáscserét igényelt. Hivatalosan is lakhatatlannak minősítette lakrészét, mégsem sikerült más lakáshoz jutniuk. Bár rendesen fizetik a közköltséget, nincs fűtés, meleg víz, sokszor az ivóvizet is elveszik a szomszédok adóssága miatt. Most megszüntették az áramszolgáltatást is. Gy. V. beperelte a lakáshivatalt és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát, normális lakáskörülményeket követelve. Első fokon pert nyert, másodfokon azonban megváltoztatta a kérést, és más lakrészt igényelt. Mivel a lakástörvényben nincs ilyen előírás, Gy. V. elveszítette a pert. Egy újabb per során az igazságszolgáltató szervek, tévesen, arra hivatkoztak, hogy az ügyet már egyszer tárgyalták. Ezért a panaszos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. További eset: L. A. megnyert egy tulajdonba való visszahelyezési pert Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben. Bár az ítélet végleges, a polgármesteri hivatal nem hajlandó végrehajtani, mert, úgymond, nincs olyan beltelek, amit a panaszosnak adhatnának. Végül a segesvári Gota Alexandru esete, aki egyike a S.O.S. Segesvár kezdeményezőinek. Még a kampány idején megpróbálták megfélemlíteni, s ez nem ért véget máig sem. Dorin Danesan, Segesvár polgármestere rágalmazó cikket tett közzé a helyi lapban, amelyben mind szakmai, mind emberi méltóságában sértette. Haller István szerint az eset újabb bizonyítéka a hatóságoknak a civil társadalom visszaszorítására irányuló szándékainak. /Maros megyében súlyosan megsértik az emberi jogokat! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./"
2003. november 21.
"Az RMDSZ szárnyai alatt ügyködő ifjúsági szervezet Nem akarok "somer" lenni címmel indított programot. Vezetőjük azzal érvel, hogy így lehet megnyerni a fiatalságot, mert ez a "saját nyelvükön" van. ("A fiatalok kornert rúgnak, nem szögletet, a primariára és nem a polgármesteri hivatalba mennek, a szüleik a somerpénzből élnek és nem a munkanélküli-segélyből" - fogalmazott az újkori mozgalmár.) Ez a MIÉRT-nek keresztelt ifjúsági gyűjtőszervezet frontemberének "vallomása" - akit/amit nemrég még a magyar kormány illetékes minisztere is a "kiválasztott" kategóriába sorolt, nem beszélve az RMDSZ védőszárnyairól. /Ferencz Csaba: Kinek a nyelve? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./"
2003. november 21.
"A Bihar megyei RMDSZ vendégeként Nagyváradon járt Glatz Ferenc akadémikus fogalmazta meg, hogy Erdély az erdélyieké. Előzőleg Glatz Ferencet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták. A nemzetiségi kérdés a jövő Európájának nagy kérdése lesz, vallja Glatz Ferenc. Az identitás kialakításához egy komoly Európa-történet is szükséges, ennek megírására vállalkozott Glatz Ferenc történész. Véleménye szerint a romániai magyar egyetem kérdését is meg kell vizsgálni. "Erdély az erdélyieké" - mondotta. "Az erdélyiek fölnőttek, hogy meghatározzák sajátosan erdélyi érdekeiket, a magyarság érdekei igencsak közösek az erdélyi románokéval, amit be kell látnia előbb-utóbb a román értelmiségnek is. Tragédia, hogy Budapestről kettéosztják az erdélyi magyar értelmiséget. Itt kell feltalálniuk magukat az erdélyieknek." Erkölcstelenség véleménye szerint ebből pártpoltikát fabrikálni. /Balla Tünde: Erdély az erdélyieké. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"
2003. november 21.
"Nov. 14-16. között a Kortárs Történelem Román Intézménye valamint a brassói November 15 Egyesület az 1987-es brassói munkásmegmozdulás emlékére rendezett szimpóziumot. A rendezvényen olyan személyiségek vettek részt, mint Doina Cornea, Vladimir Bukovszkij, Cohen Stork. Constantin Ticu Dumitrescu képviselő, aki megpróbált a volt politikai rendőrség tevékenységére és alkalmazottjaira fényt deríteni, de mint nyilatkozott, a nevét viselő, a szekuritátét dekonspirálóból épp az ellenkezője lett: a szekut konspiráló törvény. Mindezért a jelenlegi államelnököt hibáztatta. Sajnos, az RMDSZ megyei szervezetének vezetősége részéről senki sem vett részt a rendezvényen. Aranyosi István megyei tanácsos, a brassói magyarság elmondta, hogy ő is rajta volt az országos választások előtt közzétett azon informátorok listáján, azonban ezt nem tudták alátámasztani, ennek ellenére a RHSZ azóta sem kért bocsánatot a történtekért. Doina Cornea asszony kifejtette: "Vártam én is a bukaresti tavaszt, de 1975- ben aztán felébredtem: Ceausescu kérte, tegyünk hűségesküt. Senki sem ellenkezett. Én úgy gondoltam, egy jogállamban nem kell hűségesküt tenni senkinek sem." - Én nagyon gyáva és félős természetű vagyok, de a politikai félelmemet legyőztem, jegyezte meg. Vladimir Bukovszkij szerint Romániában is sor kell hogy kerüljön a kommunizmus perére. - A társadalomban nem foglalhatnak el többé beosztást a múlt rendszer kiszolgálói, hangsúlyozta. /Tóásó Áron Zoltán: 16 évvel ezelőtt Brassóban kivonultak az utcára a munkások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"
2003. november 21.
"Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban megnyílt a 67 éves székelyudvarhelyi Nagy Péter festőművész alkotásait tartalmazó 29. egyéni kiállítása. 1970-től egyéni kiállításainak színhelyei Székelyföld városai voltak. Fülöp Lajos múzeumigazgató többek közt szólt arról, hogy Nagy Péter életútját kitartó és következetes alkotókedv jellemzi. Számára a legmegfelelőbb technikák az akvarell és a pasztell, de nem idegen tőle az olaj és a tempera sem. A bikafalvi születésű Nagy Péter munkái az ember és a táj elválaszthatatlan kapcsolatát mutatják. /László Miklós: Nagy Péter és a táj elválaszthatatlan kapcsolata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./"
2003. november 22
"Komoly erőfeszítéseket tesz a Román Hírszerző Szolgálat annak érdekében, hogy megszabaduljon szekus múltjától, és modern titkosszolgálat látszatát keltse. Mindez csak kozmetikázás a CNSAS szerint. Törökországban a múlt hét végén és ezen a héten sok emberáldozattal járó merényleteket követtek el. A török titkosszolgálat azt gyanítja, hogy a felrobbantott bombákat Románián és Bulgárián keresztül csempészték a helyszínre. Szeptemberben az egyiptomi belügyminiszter azt állította, hogy az al-Kaida többek között Romániában is szorgalmasan építi hálózatát. Ennek az állításnak a valódisága nem bizonyosodott be. /Chirmiciu András: Titkosszolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/"
2003. november 22.
"Nov. 20-án megszavazták a képviselők és a szenátorok a jövő esztendei állami költségvetést, nagyvonalúan eltekintve az ellenzék kifogásaitól. A költségvetési hiányt 3 százalékosra tervezték, 5,5%-os gazdasági növekedéssel, 9%-os inflációval számolva, az export 8,2%-os gyarapodást jegyezne, az import pedig 8%-ost. A költségek egyharmadát a szociális kiadások jelentik (a bruttó hazai termék 10,8%-a). Jelentős mértékben nő a helyi költségvetéseknek szánt pénzmennyiség is, elérve a 23 400 milliárd lejt. Megemelték a tanügy, az egészségügy és a kultúra 2004-es költségvetéseit. A szakértők szerint a jövő esztendei költségvetés kiegyensúlyozottabbnak ígérkezik, mint az idei. A személyi jövedelemadó tekintetében újdonság lesz az adózandó adószintek számának 5-ről 3-ra való csökkentése. A gyógyszerekre és a szállodákra alkalmazott hozzáadott értékilleték 19%-ról 9%-ra csökken. Növekedni fog a fogyasztói adó, ami az üzemanyagok, a dohányáruk és a szeszes italok kiskereskedelmi árait fogja gerjeszteni, az energiahordozókét és az energiákét, az előbbi pedig az importárukét is. /Hecser Zoltán: Megszavazás után a költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./"
2003. november 22.
"A tolerancia és a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció volt a fő témája a Közpolitikák Intézete szervezte nov. 21-i kolozsvári vitafórumnak. Az intézet munkatársai a Gallup közvélemény-kutató intézettel közösen készített, Intolerancia, diszkrimináció és autoritarizmus Romániában című szeptemberi felmérés eredményeit ismertették. A Közpolitikák Intézete az év elején indította az Extrémizmus Romániában elnevezésű projektjét, amelynek célja elemezni a romániai közéletben megnyilvánuló intoleráns és diszkriminatív viselkedést. A projekt vezetői szembesíteni kívánják a politikai osztály, a sajtó és a civil szervezetek tagjait a jelenlegi romániai közvéleménnyel, hogy együtt dolgozzanak ki olyan programokat, amelyek hozzájárulhatnak a változtatáshoz. A román társadalomban több mint tíz évvel a forradalom után is nagy az intolerancia az etnikai, vallási és szexuális kisebbségekkel szemben. A jelentés szerint a lakosság majdnem fele úgy gondolja, hogy a romák szaporodását hatósági úton kellene megfékezni, 36 százalék szerint pedig a romáknak a társadalom többi részétől külön kellene élniük. A megkérdezettek 82 százaléka vallja azt, hogy a romák megszegik az ország törvényeit, és tíz megkérdezettből három úgy gondolja, hogy a közösség tagjait asszimilálni kellene. Az intolerancia a magyar nemzetiséggel szemben is megmutatkozik: a lakosság 81 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a tömbben élő magyarok használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban, és 88 százalékuk ellenzi a Székelyföld autonómiájának gondolatát. A román lakosság 46 százaléka hiszi azt, hogy az államnak nem kellene támogatnia a magyar nyelvű oktatást, és 57 százalékuk szerint a magyarok soha nem mondanak le arról a vágyukról, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. A vizában egy nyugalmazott főtisztként bemutatkozó kijelentette: az ország törvényei szerint Romániában nincsenek sem magyarok, sem romák, csak román állampolgárok vannak. /Pap Melinda: Az intolerancia veszélyezteti a demokráciát. Nagy az etnikai, vallási és szexuális diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"
2003. november 22.
"A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ vezetősége megdöbbenéssel értesült az EMTE-Sapientia egyetemen történt incidensről. Xantus Gábor panaszt tett a MÚRE elnökénél, Csép Sándornál, miszerint egy intézményi vita során a Sapientia prorektora, Tánczos Vilmos testileg bántalmazta őt. A MÚRE-t érdekképviseleti és érdekérvényesítési szerepe arra kötelezi, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel megvédje tagjait és támogassa őket hivatásuk gyakorlásában. Az újságíró-társadalom elvárja a Sapientia kuratóriumától és az illetékes testületektől a tárgyilagos kivizsgálást. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"
2003. november 22.
"Az Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ nov. 13-i számában a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal munkaközössége aláírásával nyilatkozat jelent meg, amely elmarasztalta dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt "jelentgetései" miatt, melyek, "gátolják" a térség fejlődését, s több milliárd lejjel károsították meg a kis- és középvállalkozásokat. A háttérben a november eleji bizottsági kivizsgálások állnak, melyek számos törvénytelenségre vetettek fényt. Az esetről dr. Garda Dezső kifejtette: Rendhagyónak számít az Új Keletben megjelent nyilatkozat. Eddig még nem fordult elő, hogy egy parlamenti képviselőt azért vádoljanak, mert teljesíti kötelességét. Dr. Garda Dezső a korrupciót kivizsgáló bizottság tagja, ezért támadják. A képviselő hangsúlyozta, hogy a hatalmas erdőirtások a Gyergyói-medencében ökológiai katasztrófával fenyegetnek, megváltozhat a vízhozam, éghajlat, környezet, így a térség alkalmatlanná válhat az otthon megtartására. 1997 óta próbálja visszafogni a törvénytelen erdőirtásokat. Akkoriban Hargita és Kovászna megyékből regáti vállalkozók hordták szinte számlatömbök nélkül a fát. Maga az erdészet létrehozott egy céget, az S.C. Compos Exim Rt-t, amelyben bekapcsolódtak a gyergyóalfalvi, remetei, szárhegyi és csomafalvi közbirtoksosságok vezetői. Céljuk az volt, hogy kiszorítsák a helyi vállalkozókat a fakitermelés piacáról, monopolhelyzetet teremtsenek. Ezt bizonyítják a pénzügyőrség és környezetvédelmi gárda által kivizsgált árverések. Az erdőirtás egyik legkézenfekvőbb példája a szárhegyi alsó erdő, ahol a védősávot annyira meggyérítették, hogy elég volt egy közepes erősségű légvonat a széldöntéshez. Az alsó erdőben csak tisztító vágásokat lett volna szabad végrehajtani. A kitermelés viszont jóval meghaladta a vágási lehetőségeket: az erdészeti felügyelőség jelentése szerint 10 000 köbméter fát loptak el. Mindez súlyosan érinti Gyergyószárhegy lakosságát. /Gál Éva Emese: A lopás megszüntetése teszi lehetővé térségünk reális fejlődését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"
2003. november 22.
"Nov. 19-én, Erzsébet napon került sor Erzsébetbányán a helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselők és az RMDSZ-elnök tevékenységi beszámolójára. Vaum Kálmán, RMDSZ-elnök elmondta: hosszas harc után beindulhatott Erzsébetbányán is a magyar nyelvű óvoda és fakultatív elemi nyelvoktatás. Kb. 110 I-VIII. osztályos korú diáknak adatik meg újból a lehetőség, hogy anyanyelven tanulhasson. Több évtizede csak államnyelven tanultak Erzsébetbányán a magyar gyermekek, lassan kialakult egy sajátságos nyelvkeverék, erősen román nyelvi dominanciával átitatott erzsébetbányai tájszólás. Több, mint 20 szülő aláírásával, a helyi intézmény egyes vezetőinek kemény ellenállása ellenére, beindulhatott a magyar nyelvű. Sajnálatos, hogy 11 szülő, megunva az indulás körüli huzavonát, román óvodába íratta (át) gyermekét. /(Farkas E. Zoltán): Erzsébetbányán beindult a magyar óvoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"
2003. november 22.
"Az alkotmánymódosítás utáni helyzetről szervezett konferenciát egy hete az RMDSZ Kolozsvárott. Az autonómia kérdése is felmerült. A konferencián megfogalmazták: az autonómia kérdése egészen másképp néz ki az Európai Unió szemszögéből. Egy újságírói kérdés a következőképpen hangzott: "ha annyira anakronisztikus és dilettáns a Csapó József által fémjelzett autonómia-statútum, akkor hol vannak azok a korszerű, szakmailag is kimagasló értékű autonómia-statútumok, melyeket 1996 óta az RMDSZ kidolgozott?" Markó Attila megjegyezte, sajnálja, hogy nem neki tették fel a kérdést, az ő válasza ez lett volna: az RMDSZ autonómia-koncepciója az építkezés. Megkérdezte: vajon része-e az autonómiának az, ha magyar vidéken magyar ember tulajdona a termőföld? Továbbá: része-e az autonómiának a mindennemű ingatlanok tulajdonviszonyának rendezése? A magyar egyházak autonómiája, és a felekezeti oktatás léte? A magyar anyanyelvű oktatási intézményhálózat? A magyar nyelvhasználat joga az államigazgatás és közigazgatás minden területén, beleértve az igazságszolgáltatást is? Az autonómia nem koncepció: de eredmény /Markó Attila: Hétvégi "feleselés" Autonómia-koncepció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"
2003. november 22.
"Szabó Károly Szatmár megyei RMDSZ-es szenátor, a szenátus védelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági bizottságának a vele készült beszélgetésben kifejtette: a Medgyessy Péter miniszterelnök által bejelentett magyar nyelvű televíziót az RMDSZ régen szorgalmazza. Már a kormánypárttal megkötött tavalyi protokollumban szerepel az a kitétel, hogy növelni kell a magyar nyelvű regionális stúdiók sugárzási idejét, hogy majdan ezekből egyféle állandó jelleggel sugárzó országos adó jöhessen létre. A Duna Televíziótól, az MTV-től, de a román televízió regionális stúdióitól is független adásról van szó. Bár nem zárható ki, hogy idővel műsorkészítés és egyebek szempontjából történne beleolvadás. A stúdió vélhetően Marosvásárhelyen lesz.A jugoszláviai magyarok igénylik a kettős állampolgárságot. Szabó Károly szerint az etnikai alapon adható állampolgárság már idejét múlta, nem járható út. A szenátor szerint a kettős állampolgárság a kivándorlást segítené elő. - NATO-sugallatra haderőcsökkentés van folyamatban, de ezzel párhuzamosan növelik a csendőrség létszámát. Szabó ezt elfogadhatónak tartja, még érvel is mellette: a rendfenntartó erők esetében a jelenlegi keret feltöltetlen. /Boros Ernő: "Az Európai Unió nem ismer el etnikai alapú állampolgárságot". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22."
2003. november 24.
"A nagykárolyi kórházhoz tartozó övezetben a magyar anyanyelvűek élnek többségben, ennek ellenére az utóbbi hónapokban a nagykárolyi kórházba helyezett hat orvos közül csak egy tud magyarul, és további 14-et várnak. Tavaly Nagykárolyban 12 667-en (54,46 százalék) vallották magukat magyarnak, és 9675-en (41,6 százalék) románnak. A környező falvak közül például Mezőfény 1883 lakosából 1816 (96,4 százalék) magyar anyanyelvű, Csanálos községben a számlálóbiztosok összesen 1520 lelket írtak össze, közülük 1036 (68 százalék) magyar, 340 (22,53 százalék) sváb, de a svábok nagy része is magyarul beszél jobban. Kálmándon, Kaplonyban, Mezőpetriben, Csomaközön, Gencsen, Berében nagyjából hasonló a helyzet, és Mezőteremen, Szaniszlón, Kis- és Nagymajtényban, Domahidán, Piskolton stb. is sok magyar anyanyelvű személy él. Kórházba leginkább idős személyek kerülnek, akik ezen a környéken igen rosszul beszélnek románul. Most az ápolónő a tolmács szerepét is betölti. Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere minderről kifejtette: a Szatmár Megyei Egészségügyi Igazgatóság, illetve a helyi kórház vezetői ilyesmiről nem konzultálnak a tanács tagjaival. Az orvosok kihelyezéséről ő csak utólag értesült. /Boros Ernő: Ápolónők - tolmácsszerepben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./"
2003. november 24.
"Nov. 22-én kiosztották a Gábor Dénes Főiskola erdélyi végzőseinek oklevelét Kolozsváron A magyarországi székhelyű tanintézet hét erdélyi távoktatási helyszínének eredményeit értékelve Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, bár a Gábor Dénes Főiskola által nyújtott informatikai képzés lehetővé teszi a végzősök számára, hogy a világon bárhol elhelyezkedjenek a szakmájukban, a fiatal erdélyi magyar informatikusoknak itthon kellene érvényesíteniük tudásukat, hiszen ez "előbb vagy utóbb megtérül". "A Gábor Dénes Főiskola nagyon nehéz körülmények között, ellenséges hangulatban kezdett működni Erdélyben. Az RMDSZ akkor csak az állami magyar egyetem ügyét támogatta, a magyar magánegyetem tabutéma volt" - fogalmazott Boros János kolozsvári alpolgármester. Zárda Sarolta, a főiskolát működtető Gábor Dénes Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kifejtette, Selinger Sándornak, a főiskola romániai vezetőjének érdeme, hogy a román oktatási minisztérium főiskolai oklevélként és mindössze nyolc különbözeti vizsgával egyetemi oklevélként ismeri el a Gábor Dénes végzőseinek diplomáját. Az ünnepségen kiosztották a főiskola kolozsvári, nagyváradi, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi végzőseinek oklevelét. /Salamon Márton László: Tabutémából eredményes tanintézet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"
2003. november 24.
"Érdekes dokumentumra bukkant nemrég Szatmárnémeti múltjával kapcsolatban Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Főgimnázium aligazgatója, a város históriájának jeles kutatója. Az iskola egyik kincse a tanári szoba falán lévő számos festmény. Isteni csodának köszönhető, hogy e képek túlélték a kommunizmust, miként a katolikus püspökség elfalazott kápolnája, ahol olyan nemzeti és irodalomtörténeti emléket sikerült megőrizni, mint az erdődi vár kápolnájából származó oltár, mely előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött egymásnak örök hűséget. A tanári szobával az történt, hogy azokban a nehéz időkben tisztességes magyar pedagógusok "eldugták". Szertárt csináltak belőle, s a képek elé szekrénysorokat raktak. Balogh Géza kutatni kezdte, hogy mikor készültek a festmények. A Láncos templom egyházközség levéltárában rálelt Széles András kéziratára, amely a Szatmári tisztelt traktus címet viselte. Széles András a református gimnázium tanára s egyúttal a Láncos templom segédlelkésze volt az 1700-as évek végén. A kézirat összesen 103 községre, lényegében az egész (akkori) szatmári egyházmegyére tartalmaz igen fontos információkat a reformációt követő időkből. Néhány jelentősebb egyházközségnek, mint Szatmár, Németi, Csenger, Fehérgyarmat vagy Matolcs a reformációt megelőző történelmét is bemutatja. Egyik fő érdeme, hogy levéltári adatokra utalva külön összeállította a papok és a tanítók, illetve tanárok névsorát 1810-ig, egyes esetekben pedig 1830-ig. Külön említi a templomok és parókiák építésének évét és más adatait, felsorolva az adományokat, a kegytárgyakat, valóságos leltárát adva az egész eklézsiának. Adatokat sorolt fel községenként az elhaltakról. Az elnéptelenedett, majd végleg eltűnt falvakról, például Uráról és Zajtáról is vannak benne adatok. A labancok 300 éve égették fel Németi városát. Széles András pontos leírását adja ennek. Ezt az értékes kéziratot megjelentetik. /Sike Lajos: A szatmári kutató károsnak tartja a kuruckodást és labanckodást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"
2003. november 24.
"Nov. 22-én Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban nyitották meg Róth Attila István nyugalmazott nyomdász és grafikus ex libris-kiállítását. Megnyitóbeszédet Salamon Ferenc tanár, a Vigadó igazgatója mondott. /Bartos Lóránt: Ex librisek kiállítása Kézdivásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"
2003. november 24.
"Nov. 24-én került sor a hagyományos évi kórustalálkozóra Kovásznán, a református templomban. A Kovásznán született Török Csorja Viola, Budapesten élő muzikológus egy szép zászlóval és egy, a férfikórus eddigi történetét bemutató kétkötetes albummal ajándékozta meg a kovásznai 1-es számú református egyházközség férfikórusát, amelyet közel húsz éve Csorja Fernc nyugalmazott tanár irányít. A zászló és szalag kivitelezője Móni Aranka képzőművész, a németországi Kastl magyar gimnáziumának tanára, az ezüstözött zászlórudat és a zászlótartót Vajna Béla presbiter és Demes József készítette. A zászlóavatás után következett a kórustalálkozó. /Bodor János: Kórustalálkozó és zászlóavatás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./"
2003. november 24.
"A XI Erdővidéki Közművelődési Napok keretében a Kós Károly-emlékkiállítást Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója nyitotta meg. Dávid Gyula író, szerkesztő és Jánó Mihály művészettörténész tartott előadást. /(hecser): Kós Károly - az ember és a gondolkodó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./"
2003. november 24.
"Nov. 19-én a bukaresti Petőfi Házban Molnár Szabolcs, a Bukaresti Hungarológia tanszékvezetője jóvoltából a Szent László hermát bemutató rövid filmet mutatták be. Ezután a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula a kiadói könyvújdonságokról számolt be. Kiadták Harsányi Zsolt Mathias rex című könyvét; egy fiatal nyíregyházi tanár, Antal Attila Világalkotó elemek Áprily Lajos költészetében című monográfiáját és Balázs Imre József Hervay Gizella költészetét újraértékelő könyvét. A régi Téka sorozatból harminc könyvet szeretnének ismét kiadni, ezek közül megjelent Kőrösi Csoma Sándor Buddha élete és tanítása című könyve; a második (újra)kiadásnál tart Szabó Attila és Erzsébet alkotása, melynek három nyelvű címe közül a magyar: Erdélyi helységnévszótár. A 60 éves Király Lászlót köszöntötte a kiadó egy, a szerző prózai írásait tartalmazó kötet kiadásával, miután CD-t is készítettek verseiről. Magyar fa sorsa címmel jelent meg a Makkai Sándor négy tanulmányát tartalmazó kötet. Egy fiatal szerző, Vallasek Júlia Sajtótörténeti esszéiben a Pásztortűz, a Helikon, a Hitel és a Termés folyóiratokról írt. /Gáspár Hajnal: Este a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"
2003. november 25.
"Tőkés László püspök nov. 24-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy az RMDSZ hivatalos vezetősége "elszabotálja" az autonómia létrehozását és a magyar kormányzat sem támogatja az ügyet. "Úgy látjuk, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség egyértelműen támogatja az autonómiát, a másik ellenzéki párt, az MDF gyakorlatilag támogatja, a kormánypártok viszont erőteljesen az autonómiát elszabotáló RMDSZ-csúcsvezetőség mellé állnak" - jelentette ki. "Meginog az egyetemi kérdés, minden olyan összmagyar politikai célkitűzés, amelyben valaha sikerült egyezségre jutni, meginog, megzavarodik a magyar diplomácia, elbizonytalanodnak a határon túli magyar szervezetek" - mondta Tőkés László. Az erdélyi autonómiáért fellépők szövetségest keresnek Magyarországon és "odahaza" is - tette hozzá. Tőkés László megjegyezte: a romániai hatalom és az "ellenérdekeltek" odáig mentek el az autonómia megkérdőjelezésében, hogy nemrégiben a román parlament elé került nemzetbiztonsági törvénytervezetben az autonómiát célzó törekvéseket a korrupcióval, fajgyűlölettel, kábítószer-kereskedelemmel, adócsalással együtt a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek közé sorolják. Az RMDSZ 1993-ban elfogadott programja - amelyet azóta minden kongresszuson megerősítettek - tartalmazza az úgynevezett három szintű autonómia programját. Tőkés László emlékeztetett az 1996-os magyar-magyar csúcstalálkozón kiadott nyilatkozatra, amelyben az olvasható: az aláírók megerősítik, hogy "a határon túli magyarok identitása megőrzésének, közösségként való fennmaradásának és fejlődésének, valamint a szülőföldön való megmaradásának alapvető kérdése az önkormányzat, az autonómia létrehozása, összhangban a működő európai gyakorlattal és a nemzetközi normák szellemiségével. Összehangolt támogatásban részesítik a határon túli magyar közösségek ennek megfelelő autonómiatörekvéseit...". Ezt a dokumentumot a Horn-kormány képviselői, az akkori magyarországi parlamenti pártok képviselői írták alá. Tőkés László szerint az erdélyi magyar televízió létrehozása nem helyettesíti az autonómiát, az csak azt jelentené, hogy az RMDSZ önálló televízióhoz jutna. Egy RMDSZ-televízió az RMDSZ jövő évi választásokra tekintő médiamonopóliumának kulcsintézménye lenne, állapította meg Tőkés László. /Tőkés László az erdélyi autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"