"Románia és az EU közös parlamenti bizottsága félévenként ülésezik, tagjait az Európa Parlament jelöltjei és a román parlament integrációs bizottságának képviselői alkotják. A bizottság munkájában az RMDSZ részéről Szilágyi Zsolt és Pataki Júlia képviselő vesz részt. Szilágyi Zsolt képviselőt beszámolt arról, hogy a bizottságnak a jelenlegi törvényhozási ciklusban három gyűlése volt eddig, kettőt Brüsszelben és egyet Bukarestben tartottak. Az utóbbi évben fontos kérdések szerepeltek napirenden, közülük a sokat vitatott egyházi ingatlanok restitúciója, amelyet a román kollégák szerettek volna elodázni. Rengeteget gáncsoskodtak, majd a legutóbbi brüsszeli gyűlés jegyzőkönyvéből - ahol egyébként szerepelt a napirendi pontok között - kitörölték. Szilágyi tiltakozása eredményeképpen a nov. 5-i ülésen ismét napirendre kerül az egyházi ingatlanok kérdése. Az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltató törvény alkalmazási utasításaiban a kormány az újabb görög katolikus templomok építése mellett döntött ahelyett, hogy a felekezet egykor elkobzott ingatlanainak visszaszolgáltatását szögezte volna le a jogszabályban. A román állam igyekszik kihúzni magát az ortodoxok és a görög katolikusok közötti konfliktusból. Ha az RMDSZ javasol valamit az Európa Parlament tagjaival együtt, de azt a román parlamenti képviselet nem vállalja, akkor a nemzetközi politikusok támogatása hiábavaló. /Borbély Tamás: Ellenszenvvel tekintik a restitúció kérdését. Beszélgetés Szilágyi Zsolt parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

"Nov. 1-jén kezdődött az a kereszténydemokrata értekezlet, amely Románia tizenhárom éves magyar kereszténydemokráciáját elemezte. Dr. Bárányi Ferenc hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) önálló politikai szervezet, az RMDSZ platformja, amely saját programját követi, amelynek célkitűzései egybeesnek az össz-RMDSZ céljaival. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke a helyi önkormányzatok helyzetéről és pénzügyi lehetőségeiről értekezett, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa pedig arról, hogy hogyan alkalmazhatja egy kereszténydemokrata politikus a szubszidiaritás elvét, ha tisztsége folytán a kormányzat hatalmi képviselője a megyében. /(mózes): Kereszténydemokrata értekezlet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./"

"Márkos Ervin unitárius lelkész lassan tíz éve Fogarason hordozza keresztjét. - Eltemetem ezt a várost - mondja a pöttömnyi unitárius templomban. Lassan vége mindennek, vége még a magyar nyomoknak is Fogarasban. Még eljönnek húszan az istentiszteletre, még köszöngetnek magyarul egymásnak az öregek, még van egy-két utolsó kifutó magyar osztály, aztán három év múlva elsötétül minden. Első osztály már nincs. Márkos Ervin az újságírónak megmutatta egykori színjátszó társulatának kellékeit. Akkor még magyar élet volt Fogarason, akkor még bíztak, talán éppen Márkos Ervin színjátszóköre lesz az, amely megállítja az elmúlást. Fogarason van az az iskola, ahol Babits Mihály tanított, odébb az egykori fogarasi képviselő, Mikszáth Kálmán nyomai. Hol van már a magyar Fogaras? Báthory Boldizsár, Tomori Pál? /Szabó Csaba: Fogaras temetése Márkos Ervin és az Istenküldte kecske. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

"Szakács István Péter szerint a középiskolások számára írt magyar nyelv és irodalom tanterv a legigényesebb horror- és krimikedvelők elvárását is kielégíti. Ezt a tantervet képtelenség gyakorlatba ültetni. A benne megfogalmazott követelményrendszer nem középiskolás diákoknak való. A tantervből kiiktatták a hagyományos irodalomtörténeti tagolást és ezt alárendelték a műfajok, szövegtípusok szerint történő rendszerezésnek. A X. osztályban egy ilyen füzér az alábbi művekből áll: Margit-legenda, Heltai Gáspár: Száz fabula, Voltaire: Candide, Jókai Mór: Egy magyar nábob, F. Kafka: A per. A középiskolai oktatásnak az általános műveltség elsajátíttatása a célja. A tanterv nem írja elő évfolyamonként a kötelező műveket. Ennek ellenére a tanterv meghatározza azokat a műveket, amelyeknek az olvasása valamelyik középiskolai évfolyamon kötelező jellegű. Ráadásul nincsenek tankönyvek, ez új tantervnek megfelelő tankönyveket nem írták meg. Tankönyv, szöveggyűjtemény és munkafüzet nélkül kell tanítani. A jelenlegi tantervet tehát módosítni kell. /Szakács István Péter: Tanterv-thriller. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./"

"Két új kottakiadvány látott napvilágot az Arpeggione Kiadónál: Márkos Albert két kamaraműve Buzás Pál gondozásában. A Márkos Albert (1914-1981) kamaraműveinek szentelt sorozat első füzete a zeneszerző egyetlen zongoradarabját tartalmazza. /Kulcsár Gabriella: Új erdélyi kottakiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

"Okt. 19-én Marosvásárhelyen a Bangkokban élő dr. Cey-Bert R. Gyula történész-kutató, a pszichológia doktora, a magyar ősvallás értékrendjéről, Horváth Lajos történész, nyugalmazott levéltárosa pedig a két Erdély, majd a Kárpát-medence Árpád-kori ősi nemzetségeiről tartott előadást. A rendezvényen a sok nyelven beszélő Cery-Bert doktor a Sólyom embere című kötetét dedikálta az érdeklődőknek. Cey-Bert Róbert, a magát világpolgárnak valló magyar elnöke a Gasztronómiai Világszövetségnek és az ENSZ-en kívüli népek nagykövete. /Őstörténeti tanulmányok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ "

"Romániában elsőként Nagyváradon alakult meg az Alkalmazottak Katolikus Mozgalma (AKM). Lőrincz Ottó, a váradújvárosi Szent László plébánia kanonok-plébánosa szerint a mozgalom fő célja megegyezik a Szentírás kitételével: "sok az aratnivaló, kevés a munkás". A munkások támogatása a mozgalom fő célja, tevékenységük hatékony védelme a munkáltatókkal, munkaadókkal szemben. Az ünnepi szentmise ökumenikus jellegét mutatta az is, hogy az evangéliumot három nyelven - magyarul, németül és románul - hallhatták a hívek. /Tüzes Bálint: Egyesület a dolgozókért. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 3./"

"A valóság és a mitológia érdekes egybekapcsolódásának nevezte a Szekuritáté-problémát Mircea Geoana külügyminiszter nov. 1-jei sajtótájékoztatóján. Arra a kérdésre, hogy miként vélekedik a Washington Postban megjelent cikkről, amely a volt szekusokkal foglalkozik, a külügyminiszter kijelentette: a románok által oly gyűlölt szervezet "hírneve" sokkal tovább él, mint az intézmény "valóságai". Jelenleg a titkosszolgálatok személyzetét mintegy 85 százalékban 1990 után képezték ki. Az elkövetkező időszakban a román hatóságok teljesíteni fogják mindazokat a kötelezettségeket, amelyek Románia leendő NATO-tagságával járnak, jelentette ki Geoana, majd hozzáfűzte: nov. 23-tól működik majd az az iroda, amelynek tevékenységéhez tartozik mindazon személyek ellenőrzése, akiknek a NATO-jelzéssel ellátott dossziékhoz lesz hozzáférhetősége. Romániának a prágai csúcstalálkozóra való meghívása pedig azt jelenti, hogy a szeku témája lassan el fog tűnni. Mircea Geoana üdvözölte a Moldova Köztársaság határozatát a kettős állampolgárságot illetően. Moldova Köztársaság állampolgárai a döntés szerint más országok állampolgárai is lehetnek, a külföldiek pedig Moldova Köztársaság állampolgáraivá válhatnak anélkül, hogy lemondanának eredeti állampolgárságukról. /Valóság és mitológia - az egykori Szekuritáté. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Geoana arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetkező években azt a problémát kell megoldani, hogy "a kibővített NATO és a kibővített Európai Unió határa" Románia keleti határa lesz. - Olyan megoldást kell találni, hogy ilyen körülmények között is a lehető legbensőségesebb kapcsolatok maradhassanak fenn a Prut folyó két oldalán élő románok között - fogalmazott a külügyminiszter. Prisacaru a szenátus külügyi bizottságának vezetője szerint Románia és a Moldovai Köztársaság tárgyalásokat kezdett a kettős állampolgárságról, de ezek a tárgyalások - - megszakadtak, mivel Moldova teljes listát és részletes adatokat kért azokról az állampolgárairól, akik megkapták a román állampolgárságot is. A két ország viszonyában komoly feszültséget okozott, hogy néhány évvel ezelőtt a román kormány rendkívüli mértékben megkönnyítette a román állampolgárság igénylését a Moldovai Köztársaság lakosai számára. A moldovai állampolgárok jelenleg a Moldovai Köztársasággal határos romániai megyék illetékes hivatalaiban is benyújthatják igényüket a román állampolgárságra. /Kettős állampolgárság a moldovaiaknak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./"

"Nov. 3-án új fejezet kezdődött a romániai magyar színjátszás krónikájában. Évadnyitó előadáson mutatkozott be a Jelen Ház színháztermében az immár hivatalos státussal rendelkező Aradi Magyar Színház. Fél évszázados szünet után újraindul a nagy múltú aradi magyar színjátszás. A Te rongyos élet! kabaréműsor alkalmas arra, hogy becsalja a közönséget az előadásra. /Puskel Péter: Szűknek bizonyult a nagyterem. Az Aradi Magyar Színház évadnyitója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Homoródalmás azon ritka községek egyike, amelyek egyetlen faluból állnak. Almás a legkevesebb lakossal rendelkező, egy faluból álló község Udvarhelyszéken. A negyedévenként megjelenő Almási Közélet, a falu lapja szerint a lakosság száma 1415 fő. A jelenlegi törvények szerint csak olyan település kérheti a községi rangra emelést, amelynek lakossága meghaladja az 1500 főt. /Kovács Attila: Udvarhelyszék legkisebb községe. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"

"Puskás Attila /Kolozsvár/ hozzászólt Nagy Károlynak és Nagy Istvánnak a Romániai Magyar Szóban folytatásokban közölt visszaemlékezéseihez. Puskás Attila apja, Puskás Lajos tanár a két világháború között ugyanolyan meghatározó személyisége volt Kolozsvárnak, mint Nagy István, de polgári oldalról. Nagy István elkötelezett kommunista volt - mindvégig, csalódásai ellenére is. Nagy Károly leszögezte: "Csakis és kizárólag azt írom meg, amit tényként ismerek.". Puskás Attila épen ezt kérte számon. Kolozsvár október 11-i "felszabadításáról" (megszállásáról) így ír: "A szovjet járőrök próbálták megakadályozni a fosztogatását..." Puskás Lajos naplója szerint: "...a szovjet parancsnokság október 17-én felnyittatta a széfeket, s minden ott talált értéket elvitt..." Nagy Károly szerint a szovjet városparancsnok a város életének az újraindítását követelte. Puskás Lajos naplója szerint: "Maga a T.SZ. (Tizes Szervezet. P.A. megj.) a szovjet katonai hatóságoknál mint "kémszervezet" lett feljelentve... Okt. 17-én értem jött egy patrula és elvitt a főtéri Erdélyi Bank emeletén lévő szovjet parancsnokságra... Végül is a parancsnok nagyon barátságosan elengedett azzal, hogy érdekes és jó munkát végeztünk... s még további jó munkát kívántak (t.i. a Tizes Szervezet aktivistái a háborús években. P.A. megj.)". A T.Sz. politikamentes magyar szervezet volt, azzal a céllal, hogy a nehéz háborús időkben segítse Kolozsvár közigazgatását. Magyar szervezet volt, de bizonyítható módon segítette a szegény zsidó és román kolozsváriakat is, amit annak idején nem "díjaztak"! Nagy István a Réz Mihályék kóstolója című regényében teljesen igazságtalanul és félretájékoztatva állítja be a képbe a "tizedes" alakját. Kitessékelésük a T.Sz.-ből annyira "távhatású" volt, hogy bár apám is aláírója volt az elítélt kommunisták börtönből való kiengedése folyamodványnak és a Békepártnak aktív tagja, nyugtot soha nem hagyott neki, újságcikkben és - befolyásánál fogva - a tanügyi hatóságoknál, míg élt addig üldözte N.I. apámat "reakciósként, revizionistaként". Nagy Istvánnak sikerült börtönbe juttatnia 1947-ben, több magyar polgári személlyel együtt Puskás édesapját is. Nem igaz, hogy a székely hadosztály kisebbik része beolvadt a magyar vörös hadseregbe. Valójában a székely hadosztály állandó harcokban - hátba támadva a magyar vörös hadseregtől is! - Dunántúlig visszavonulva harcolt. Az 1956-os év forradalmat illetően Nagy Károly beismerte, hogy akkor a hivatalos kommunista verziót elfogadta, s helyeselte a szovjet beavatkozását. Puskás Attilát 20 évre ítélték 1956-ért. - Az igaz az, hogy "...a marxista magyar értelmiség itt Erdélyben elárulta a népét." Majd: "...az vesse rájuk az első követ, aki nálunk többet tett." Nagy Károlynak ehhez a megállapításához Puskás Attila hozzáfűzte: ne felejtsék el azokat a magyar tanárokat, papokat, földműveseket, diákokat, iparosokat, akik sokkal, de sokkal többet tettek, mint a "marxisták", azokat, akiket kivégeztek, akik sok éves börtönt szenvedtek, hogy 1989 megvalósulhasson. /Puskás Attila: A "tények és tettek" bal fele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ "

"Nov. 2-én megemlékezés keretében az 1944/45-ben a 2-es számú fogolytáborba hurcoltak és ott elhunytak emléke előtt Földváron. Bálint László brassói református lelkész emlékeztetett: a hírhedt haláltáborba hurcoltak elsöprő többsége észak-erdélyi magyar polgári személy volt, akikre a kollektív bűnösség pecsétjét sütötte rá az 1944 őszén berendezkedő új hatalom. "Nem szabad felednünk Szárazajtát, Földvárt, Lügetet, Foksányt, Tigyinát és a többi székelymagyar, múlt századi Golgotánkat" - fogalmazott a lelkipásztor. A koszorúzás után Hídvégre, a református parókiára mentek az emlékezők, ahol szeretetvendégség keretében könyv- és filmbemutató volt. Ungvári Barna András helybéli református lelkész ismertette Boros Ernő Mindennap eljött a halál című könyvét, amelyben a szerző a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar és sváb polgári személyek, illetve az elhunytak hozzátartozóinak visszaemlékezéseit közölte. Végezetül a gyülekezet megtekintette Somogyi Csaba, Bartók Emese és Benkő Levente közös alkotását, a Megbocsátás című filmet, amelyben székelyföldi túlélők és tanúk szólalnak meg. /(ajtai): Megtartó emlékezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./ "

"Legalább tízezer román állampolgárt érint közvetlenül az izraeli kormánynak az a közelmúltban hozott rendelete, amellyel ideiglenesen felfüggesztették a munkavállalási vízumok kiadását a külföldi vendégmunkások számára - írta a román sajtó. Izrael várhatóan a jövő év végéig nem ad ki újabb munkavállalási vízumokat. A román lapok szerint jelenleg 45 ezer román állampolgár dolgozik érvényes munkaszerződéssel Izraelben. Az illegális román munkavállalók számát ugyanakkor 150-200 ezer főre becsülik. Izraelben elsősorban az építkezéseken alkalmaznak romániai vendégmunkásokat. A román lapoknak nyilatkozó magán munkaközvetítők úgy vélik, hogy az izraeli vállalkozók külföldi vendégmunkások nélkül képtelenek lesznek befejezni a megkezdett építkezéseket. Az izraeli vállalkozók komoly károkat fognak szenvedni. Emiatt minden bizonnyal a bírósághoz fordulnak majd, és nyerni fognak. Hamarosan minden visszaáll a régi kerékvágásba - mondták. A román gazdaság számára igen fontos a munkaerő exportja. A fizetési mérleg szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható az a több mint egymilliárd dollár, amelyet a külföldön élő és dolgozó román állampolgárok utalnak haza évente. Az ilyen átutalások évi nagysága eddig elérte, illetve meghaladta a teljes román export 10 százalékát. A román állampolgárok elsősorban Németországba, Izraelbe, Olaszországba, Spanyolország és Portugáliába mennek munkát vállalni, a romániai magyarok közül pedig nagyon sokan Magyarországon keresik a boldogulást. /Legalább tízezer vendégmunkást érint az izraeli kormány döntése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"A román közvélemény számára a szélsőséges politika fogalma jelentős részben az országban élő magyar nemzeti kisebbséghez és Magyarországhoz kapcsolódik - derült ki egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatásból. Októberben Romániában országos felmérést végeztek arról, hogy miként vélekednek a románok a szélsőséges politikáról és a társadalmi diszkriminációról. A megkérdezettek szerint a világon leginkább szélsőséges politikát folytató államok közül Irakot követően (17,1 százalék) Magyarország áll a második helyen (11,7 százalék), az arab államok összességét (11 százalék) megelőzve. A románok a szélsőséges romániai pártok közé kizárólag a Nagy-Románia Pártot (PRM) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget sorolják. A románok közel 30 százaléka egyetért azzal, hogy a szélsőséges pártokat be kellene tiltani. A betiltással egyetértők 52,1 százaléka szerint a Nagy-Románia Pártnak, 37,5 százaléka szerint pedig az RMDSZ-nek kellene eltűnnie a politikai színtérről. A válaszolók a romániai politikusok közül Corneliu Vadim Tudor szenátort és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, a PRM elnökét, illetve főtitkárát, valamint Tőkés László püspököt és Markó Bélát, az RMDSZ tiszteletbeli, illetve szövetségi elnökét tartják szélsőségesnek a románok. A romániai magyarokat a megkérdezett románok döntő többsége "elfogadhatónak" tartja, de a megkérdezettek 44 százaléka úgy vélekedik, hogy a magyarok "nem lojálisak" a román állammal szemben. /A magyarságot a legszélsőségesebbek közé sorolják! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./"

"Új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólítottak falragaszok és röpcédulák, amelyek a napokban tűntek fel Marosvásárhelyen. A Romániai Magyar Polgári Szövetség kezdeményező bizottsága jegyezte ugyan, de a további információk, a kapcsolatteremtés és -tartás céljából megadott e-mail címről - rmpsz@freemail.hu - Kiss Kálmán aláírásával ellátott szövegek érkeznek az érdeklődőkhöz. Mint ismeretes, Kiss Kálmán a hivatalos RMDSZ által szalonképtelennek tartott politikai alakulat, a Románia Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke. A sajtónak nyilatkozva az RMDSZ direktíváit vakon követő Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke rögtön Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést vagy az RMSZDP-t jelölte meg feltételezett elkövetőként. Kiss István, az RT Maros megyei elnöke és Kiss Kálmán pártelnök egyaránt cáfolták, hogy az RMDSZ belső ellenzéke vagy a szabaddemokraták állnának a diverzió mögött, Kelemen inszinuációit mindketten visszautasították. Viszont Kiss Kálmán kifejtette: semmi köze a nevében szignált szövegekhez, de a romániai magyar szabaddemokraták egyetértenek a röpcédulákban megfogalmazottakkal, s ha létrejönne az új politikai alakulat, akkor örömmel csatlakoznának hozzájuk. /Sz. L.: A diverzió neve: Romániai Magyar Polgári Szövetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./"

"A kolozsvári Kiss András után második erdélyiként Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltáros vehette át a Pauler Gyula-díjat. Pál-Antal Sándor 1963 óta dolgozik a marosvásárhelyi levéltárban. Kutatómunkáját 1984-ben, a diktatúra nyomása fel kellett adnia. Több mint negyed évszázad alatt a kéttucatnyi tanulmánya közül mindössze három jelenhetett meg magyarul. Nem volt publikációs lehetőség. Pál-Antal Sándort elsősorban a középkor érdekli, levéltári kutatásai során inkább a történelem segédtudományaival: intézmény- és pecséttörténettel, illetve a levéltárosi tevékenységgel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Társszerzője a Backamadaras 600 éve /1992/ című kötetnek, Csíkmadarasról szóló helytörténeti munkája követte 1995-ben, majd a legutóbbi, az idén megjelent Karcfalva múltjából című. Helytörténetnek számít a Marosvásárhely helynevei című kötete: Vígh Károly könyvtáros kutatásait neki kellett befejeznie, kiegészítenie. Megjelentek a gyűjteményes kötetek - A Maros megyei magyarság történetéből 1-2, valamint a Marosvásárhely múltjából címűek. - Manapság igen nehéz a pályakezdő történészek dolga, szinte lehetetlen szakintézménybe bekerülniük. A fiatal történészek a különböző pályázati lehetőségeket keresik. A kényszerűségből egyéni műhelyekben munkálkodó történészek számára szervezett tevékenységi keretet kellene létrehozni, a már működő kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi kezdeményezések mintájára. Pál-Antal Sándor megjegyezte: levéltáros-utánpótlás sajnos nem létezik. Romániában, más európai államoktól eltérően, az állami levéltár a belügyi tárcához tartozik, a képzést is ők szervezik. A Bukarestben már több mint tíz esztendeje működő fakultáson egyetlen magyar anyanyelvű fiatalt sem képeztek még. Az állami levéltári hálózatban ő az egyetlen magyar nemzetiségű szakember, az utolsó mohikán, hisz nyugdíjasként egy évre szóló meghosszabbított munkaszerződéssel dolgozottam. Ki kellene harcolni, hogy a levéltári fakultáson bizonyos számú magyar nemzetiségű fiatalnak is helyet biztosítsanak. Az értékes anyagokat tartalmazó egyházi levéltárakból is hiányoznak a képzett szakemberek, bár Nagyváradon indult ilyen képzés. Pál-Antal Sándor kedvenc témája a székely önkormányzatok történetének kutatása, egy kötetnyi anyag az idén már meg is jelent. /Szentgyörgyi László: Aki eleget tesz a "társadalmi megrendelésnek". Interjú Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárossal, a Pauler Gyula-díj idei kitüntetettjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./"

"Nov. 6-án Szászrégenben a könyvtár nagytermében Arany János halálának 120. évfordulója alkalmából szervez irodalmi estet a Kemény János Művelődési Társaság. Vendégük dr. Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára. /Arany János-emlékest Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./"

"Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ "

"Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) okt. 26-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor, a SZET elnöke tájékoztattak a romániai és a magyarországi támogatásokról. Az Illyés Közalapítványtól érkező támogatások elosztására az alkuratórium hét szaktestülete - összesen 87 személy - hivatott javaslatot tenni. Az RMDSZ szerint "a romániai magyar közösség építkezési programjának megvalósítása érdekében a jelenlegi támogatási gyakorlat újragondolására lenne szükség." A támogatási stratégia kidolgozásába a helyi közösségeket is be kell vonni. Az RMDSZ szeretné, ha az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületeinek összetételére a SZET tenne javaslatot. Az RMDSZ úgy véli, hogy a támogatásoknak nem rendezvény-, hanem tevékenységközpontúaknak (projektközpontú) kell lenniük. Romániában 1994 óta a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban szereplő, parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek támogatásban részesülnek. Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően az ügyvezető elnökség volt hivatott a költségvetésből kiutalt támogatások kezelésére. A támogatások elosztási rendszerébe az RMDSZ bevonta a civil és a szakmai szféra képviselőit is, és létrehozta a sajtó és művelődési szaktestületeket. Az 1996/27-es törvény életbe lépése után a Kisebbségi Tanács pénzalapjainak kezelésével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) bízták meg. 1998 márciusában bejegyezték a Communitas Alapítványt, amely "céljainak megvalósítása érdekében kizárólagosan a költségvetésből származó pénzalapokat használja fel." 2001-ben a 9 milliárd 435 ezer lejből 2 milliárd 800 ezer lejt a sajtónak, 700 millió lejt könyvtámogatásra, 1 millió 880 ezer lejt közművelődésre, 400 millió lejt az ifjúság támogatására, 1 milliárd lejt az alapítvány székházépítésének előkészítésére, míg 1 milliárd 520 millió lejt programok, állandó alkalmazottak javadalmazására, irodafenntartásra és más adminisztrációs költségek fedezésére ítéltek. 2002-ben a támogatás 18,6 milliárdra növekedett. Ebből 2 milliárd 600 millió lejt sajtótámogatásra, 900 millió lejt könyvtámogatásra ítéltek, míg 450 millió lejt ifjúsági keretként különítettek el. A művelődés 2 milliárd lejt kapott, a programok és adminisztrációs költségek 886 millió lejt tettek ki. Ugyanakkor építkezésre 2 milliárd 400 millió lejt, adminisztrációs költségekre újabb 500 millió lejt, az ifjúságnak 450 millió lejt, az év végi, be nem tervezett sajtótámogatásra, valamint a 2003. első hónapjaira 2 milliárd 500 millió lejt, valamint ingatlanvásárlásra és infrastrukturális fejlesztésre 1 milliárd tartalékot szánnak. /B. T.: Magyarországi és romániai támogatások. A stratégia kidolgozásába be kell vonni a helyi közösségeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett emléknap keretében nov. 3-án, vasárnap Magyarremetén adóztak az áldozatok emlékének. Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök hangsúlyozta a múlttal való szembenézés fontosságát. /Magyarremetei megemlékezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./ Magyarremetén 1944 szeptemberében a román csapatok 35 ártatlan magyar polgári lakost meggyilkoltak, köztük 12, 14 és 15 éves fiúkat is. A román csapatok más településeken is folytatták a vérengzést, Gyantán 47, Kishalmágyon 6 és Szentmihályon is 6 magyart öltek meg. /Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról, RMDSZ, Kolozsvár, 1995/"

"A szórványban élő magyarok számára rendezték meg idén hetedik alkalommal a Hagyaték nevet viselő találkozót a Beszterce-Naszód megyei Vicén. Népviseletben felvonultak, majd felléptek a mezőségi falvak hagyományőrző csoportjai. Idén 14 hagyományőrző csoport előadását láthatták a megjelentek. /Óradna, Zsejk, Mezőkeszü, Várkudu, Magyarborzás, Bálványosváralja, Magyarpalatka, Cegőtelke, Ördöngösfüzes, Magyardécse és Vice hagyományőrző csoportjai, a csíkszeredai Hargita Székely Népi Együttes, a csíksomlyói gyermek néptánccsoport, valamint a marosvásárhelyi Napsugár gyermekcsoport./ Már románul beszélő, még magyarul éneklő csoport is fellépett. A Hargita Székely Népi Együttes mezőségi turnéjára indult, Magyarborzáson, Almásmálomban és Bethlenben tartott előadásokat. /János Enikő, Csíkszereda: Találkozó Vicén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./"

"Nov. 9-én ünneplik, hogy 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/. A 75 év történetét dr. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, egykori ifjúsági vezető foglalja össze. Szót kap Pintér Sarolta, aki 1927-ben alapító tagja volt az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek. Az IKE 1990-es újraindulásáról ifj. Tolnai István nagykárolyi lelkész idézi fel emlékeit. Béres Margit a belvárosi református egyházközség hitéletének és közösségének fáradhatatlan szervezője: presbiter, egyházmegyei világi főjegyző, a vasárnapi iskola vezetője, szenior IKE-tagként pedig a hagyományok továbbéltetésén, a fiatalok vallásos alapú szervezetének megerősítésén fáradozik. Temesváron az IKÉ-t 1927-ben Szabolcska László, a templomépítő papköltő Szabolcska Mihály fia alapította. Béres Margit 1947-től a szervezet politikai okokból való betiltásáig, 1956-ig volt az ifjúsági szervezet tagja. Az ő idejében hetenként többször is találkoztak a fiatalok a belvárosi bérpalota gyülekezeti termében. Az IKE újraszervezését Tőkés László szorgalmazta: az alakuló ülés 1990. június 18-án volt. /Szekernyés Irén: 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"A Digital Stúdió Kft. társtulajdonosa, Toró Attila /sz. Barót, 1969/ 1991-től grafikusként tevékenykedik. A cég honlapkészítéssel, reklámgrafikával és multimédia-tartalmak szerkesztésével foglalkozik. A közelmúltban internetes portált nyitott www.sepsiszentgyorgy.info címmel, ahol helytörténeti anyagok, városbemutató fotók, térkép, programajánló, képes eseménynaptár lesz elérhető. Most folyik az anyag felvitele. Ugyanitt civil szervezetek számára nyújtanak bemutatkozási lehetőséget. Már fellapozható a Csigalépcső ifjúsági folyóirat legfrissebb száma, a Háromszék Táncegyüttes bemutatkozója, a virtuális művészeti galérián helyi képzőművészek, fotósok, szobrászok munkáit mutatják be. Tervezik, hogy elérhetővé váljanak a Sepsiszentgyörgyön megjelenő újságok is. A www.webexpo.ro portálon a vállalkozók fogják bemutatni termékeiket, szolgáltatásaikat. /Czompó János: Háromszékiek az interneten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./ "

"Olvasói levélben Szabó Rozália elkeseredetten sorolta a tényeket. Az RMDSZ elnöke és tiszteletbeli elnöke pert folytat, ahelyett, hogy egyeztetnék nézetüket. A Marosvásárhelyre száműzött magyar orvosi egyetem ma már csak a látszat kedvéért fenntartó magyar részlegekkel rendelkezik. Egyesítik a városi és a megyei kórházat a magyar orvosok megkérdezése nélkül, hogy könnyebben kiszoríthassák azt a néhány magyar orvost is, akik még dolgoznak benne. És az RMDSZ, a romániai magyarság képviselője? Egyetértően bólogat. Még most sem veszi észre, hogy ő csak cégér az állam vezetőségében a külföld számára. Az RMDSZ megalakult 1990-ben, tehát a szeme előtt zajlik le 12 év minden eseménye. 1990 tavaszán a marosvásárhelyi program, halottaival és az amnesztia ellenére is bebörtönzött ártatlan áldozataival. 1992. dec. 6-án Funar a Mátyás szoborra fölszerelt egy feliratot. Az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. 492380 írta alá, még románok is, de semmi eredmény. A Securitate elhíresztelte, hogy Tőkés László besúgó volt. 1995: Funar hirdeti, hogy a magyarok polgárháborút akarnak... 1995. márc. 30-án megszavazták, hogy a kormány bírálása bűntény. Újraszületett a cenzúra! Bárányi képviselőre ráfogják, hogy kettős ügynök volt. 1995. jún. 24-én a bálozó magyarnemegyei fiatalokat románok megtámadták. A hadseregben magyar katonákat bántalmaztak, sőt meg is öltek. 2002 februárjában végre felmentették Bárányi Ferencet, Rákóczi Lajost, Aranyosi Istvánt. Aranyosi elmondta, hogy a per folyamán az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselők, szenátorok voltak. Közben a román püspökség betelepedett Csíkszereda főterére. Azzal a hazugsággal, hogy az udvarhelyi fogyatékos gyermekek számára építenek iskolát, elfoglalják a csereháti területet, s mikor az épület annyira elkészül, titokban belopják a román apácákat. Törvényt hoztak arról, hogy magyar vidéken a jelzőtáblák kétnyelvűek lehetnek. Azóta folyik a kétnyelvű táblák leverése. 2001. nov. 5-én ellopták a gyimesbükki gyermekotthon teljes felszerelését. Az RMDSZ hallgatott. 2002. áprilisában a RomTelecom megszüntette Kovászna és Hargita megyékben a magyar nyelvű tudakozót. A tanügyben megengedték a történelem, földrajz magyar nyelven való tanítását, de hamar visszavonták. Újra elővették a Har-Kov jelentést a hazugságaival. Egy- egy helységben nagy nehezen megengedik magyar osztály indítását, más helyen megszüntetik a magyar iskolát. Ugyanakkor tiszta magyar faluban egyetlen román gyermekért román tagozatot indítanak. Kovács László magyar külügyminiszter a kapcsolatok javításáról, a kisebbségek sorsáról, újabb konzulátusok, határátkelők megnyitásáról, egyszóval időszerű kérdésekről beszélt. Mircea Geoana a határ légiesítéséről, Románia NATO-ba segítéséről (amit a magyar kormány már rég megígért), a magyarországi románok parlamenti képviseletéről, a Gojdu alapítvány rendezéséről beszélt. Egyszóval a két miniszter kétfelé beszélt. Romániának csak követelése van, kötelezettsége semmi. "Jó volna, ha a mi vezetőink végre ráébrednének a felelősségükre", jegyezte meg a levélíró. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Lesz-e Romániából európai ország? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7., Postafiók rovat/ "

"Káli Király István, a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ igazgatója elmondta: a könyvkiadást 1993-ban kezdték, és első évben öt kötetet jelentettek meg. Folyamatos fejlődéssel jutottak el a mai szintig, eddig 281 kiadványuk jutott el az olvasókhoz. Elindították az Erdély emlékezete című sorozatot. A Minoritate sorozatban az Európában kisebbségben élő népek irodalmának magyar fordítását nyújtják, a Könyvbarátok sorozatban a magyar és világirodalom eddig kiadatlan remekműveit. Még van egy Shakespeare- és egy erdélyi gyermekirodalmi sorozatuk is. A kötetek előállítása napról napra drágul. Szerencsére van néhány kiadványunk, amely eltartja magát, sőt az 1998-ban indult Wass Albert-életműsorozatból eddig 22 kötet látott napvilágot. A szerzői jogot vitató per első fokán a budapesti fővárosi bíróság eltiltotta a Mentor Kiadó Wass Albert-könyveit a magyarországi forgalmazástól, ami nagy érvágás. Ezt pályázatokkal próbálják pótolni. /László Miklós: A Mentor Kiadó kinőtte magát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./"

"Takács Péter, a debreceni egyetem professzora értékes kiadvánnyal gazdagította a Csíki Székely Múzeum könyvtárát, az általa szerkesztett és gondozott Székelyföldi urbárium öt kötetével, melyet Cziráky-féle urbáriumként is ismernek a történészek. E kiadvány eddig csak a budapesti és a marosvásárhelyi levéltárakban volt hozzáférhető. Immár kötetekbe szedve az 1820-ból származó, a jobbágyok földesuraikkal szembeni kötelezettségeit tartalmazó iratanyag szélesebb körben is ismertté válhat. /Kristó Tibor: Értékes ajándék a csíki múzeumnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"

"A Hivatalos Közlöny nov. 6-i számában megjelent az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény végrehajtási utasítása, közölte Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ nov. 7-i sajtóértekezletén. Elmondta, nov. 8-án Kolozsváron az RMDSZ küldöttsége megbeszélést folytat a magyar történelmi egyházak vezetőivel. Winkler Gyula a költségvetés- tervezettel kapcsolatosan hangsúlyozta, az RMDSZ két fontos célkitűzés alapján fogalmazta meg javaslatait: a helyi, illetve megyei tanácsok finanszírozása, valamint a decentralizáció elve mentén. Puskás Bálint szenátor ismertette az RMDSZ állásfoglalását a gazdasági, illetve pénzügyi reformról: ezen a téren is jelentős elmaradások tapasztalhatók, ezeket pedig törvénytervezetekkel, és nem kormányrendeletekkel kellene szabályozni. Romániában még mindig az 1972-es munkatörvénykönyv van érvényben, ez nehezíti a decentralizációs törekvések érvényesülését. /Megjelent az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény. A gazdasági reformot kritizálta Puskás Bálint. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"A Svéd Királyi Akadémiához, Nobel-díjra nem Magyarország, hanem Németország terjesztette fel Kertész Imrét. Így már érthető, hogy a magyar Nobel-díjas miért nem az, aki elevenen él a magyar irodalmi köztudatban. Magyarországi olvasókhoz magyarországi tartózkodás kell - Kertész évek óta Németországban él - , ékesen bizonyítja ezt Bodor Ádám esete, aki hiába volt nagyszerű író Erdélyben, mert csak azóta állandó szakdolgozati téma az ELTE-n, mióta megírta Pesten(?) a Sinistra körzetet. A Svéd Akadémia ítélete azt jelenti, hogy Kertész Imre nemcsak a világ legjobb írója, de stílusban, írói technikában lekörözi az összes élő magyar írót, jobb, mint Nádas, jobb, mint Eszterházy, Krasznahorkai, Bodor Ádám és Grendel Lajos. Főműve, a Sorstalanság (1975) jobb, mint Nádas 1977-ben megjelent Egy családregény vége című regénye. Oda az egyetemek biztos mércéje. A díj odaítélése nem irodalmi szempontok, hanem a téma alapján történt. Kertész Imre témaválasztása (a holokauszt) teljesen érthető választás. Rettenetes gyermekkori élmény: az auschwitzi haláltábor az írás "ihletője". "(Vajon Sütő Andrásnak vagy Beke Györgynek adtak volna-e Nobel-díjat a kisebbségben élő magyarok elsiratása miatt...)". A művelt Nyugat számára ezután a magyar irodalmat Kertész neve fogja beragyogni, és nem azokéi, akiket oly nagyon szeretek - írta Orbán Kinga. /Orbán Kinga: Valaki más. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./"

"A háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsall emlékét ápoló szervezet működik Kolozsváron. Az Antonescu Liga kolozsvári székhelye ugyanabban az ingatlanban található, ahol a kormánypárt helyi szervezete is irodákat bérel. A Nagy-Románia Párt egyik szenátora által vezetett Liga a törvényes rendelkezések dacára - miszerint tilos háborús bűnösök kultuszát, nyilvános népszerűsítését űzni - zavartalanul működik tovább. Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora kifejtette: a kolozsvári eset azt bizonyítja, hogy a román kormány rendelkezéseit helyi szinten nem alkalmazzák. Eckstein kilátásba helyezte, hogy interpellál a parlamentben a szervezet betiltása és kilakoltatása érdekében. /Zavartalanul működik az Antonescu Liga. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "

"Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára az Európa Tanács (ET) strasbourgi székhelyén tartott kétnapos miniszteri tanácsülés alkalmából több kétoldalú megbeszélést tartott, Mircea Geoana román külügyminiszterrel a kedvezménytörvény módosításának jelenlegi állásáról folytattak eszmecserét. A magyar külügyi államtitkár és Walter Schwimmer ET-főtitkár találkozóján Magyarországnak a strasbourgi szervezetben betöltendő jövőbeli szerepéről volt szó. /Bársony-Geoana megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./"