Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Brehariu-Bruja, Alma
49514 tétel
2002. december 4.
"Román civil szervezetek feljelentésükben kifogásolták, hogy a román nemzeti ünnep /dec.1./ alkalmából Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester nem lobogóztatta fel a főútvonalakat és nem cserélte ki a városháza zászlóit, ezért a prefektúra 65 millió lejes pénzbírsággal büntette. Albert Álmos megtagadta a jegyzőkönyv aláírását. Horia Grama prefektus elmondta, azért szabták ki a maximumot, mert Albert Álmos már "visszaeső" bűnösnek számít zászlóügyekben. Tavasszal a városháza tetejéről eltávolított lobogó miatt szabtak ki rá 100 millió lejes büntetést, a fellebbezést, majd a prefektúra áthelyezési kérelmét követően az ügy jelenleg az onesti-i táblabíróságon van. A polgármester megjegyezte, fellebbezést nyújt be a büntetés kiszabása miatt. Hozzátette: a büntetés célja a románok és magyarok összeugrasztása, az állandó konfliktushelyzet fenntartása, hogy erre hivatkozva ne kelljen teljesíteni az RMDSZ vagyon-visszaszolgáltatást célzó követeléseit. Hosszú évek óta először történt meg, hogy a dec. 1-jei ünnepen részt vett Sepsiszentgyörgy polgármestere. /Farkas Réka: Megbírságolták Albert Álmost. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"
2002. december 4.
"Nov. 22. és 24. között megszervezett Szatmári Magyar Ifjúsági Napokon mutatták be Kovács Jácint Éjtenger című verseskötetét, amely a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés kiadásában jelent meg. Kovács Jácint elmesélte, hogy versírással elég régóta foglalkozik. Először a Szatmári Friss Újságban jelentek meg versei, évekkel ezelőtt pedig az Ifjú tollforgatók pályázaton második díjat kapott. /E. A.: "Ha nem írhatnék, üresebbnek érezném magam". Interjú Kovács Jácinttal, verseskötetének megjelenése alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./"
2002. december 4.
"Ébert Tibor életműve elválaszthatatlan szülővárosa, Pozsony múltjától és örök jelenétől. Prózai írásainak és verseinek drámaisága és mondhatni: egész drámaírói útja az elveszített, elidegenített szülőváros létéhez kötődik. Ébert Tibor abszurd drámái először Franciaországban arattak sikert; későbbi: Bocatius Jánosról, Klapka Györgyről, Bartók Béláról és Esterházy Jánosról írt drámái (is) a Felvidékhez kapcsolják későn indult, mindenképpen szabálytalan életpályáját. (1926-ban született Pozsonyban, zenei, jogi, filozófiai tanulmányokat végzett; nyugdíjazásáig a budapesti Állami Hangversenyzenekar muzsikusa volt.) Ébert Tibor új könyve a Kaleidoszkóp /(C.E.T.) Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 2002./ novellák, portrék, útirajzok gyűjteménye és lírai életrajztöredék ("Önéletrajz-fantázia") is ugyanakkor. Az író a kötet első ciklusában a huszadik századi magyar történelem mártír alakjának, a vértanú és máig rehabilitálásra váró gróf Esterházy Jánosnak állít emléket. Ebből közölt részletet a lap. Pozsonyi magyar értelmiségiek 1945-ben emlékiratban fordultak a csehszlovák kormányhoz a szlovákiai magyarok érdekében, kérve a magyarellenes intézkedések leállítását. A memorandum érdekében Esterházy kihallgatást kért Gustav Husák belügyi megbízottól - a későbbi államelnöktől. Husák letartóztatta a nála megjelent Esterházyt és átadta a KGB embereinek. 1945. június 25-én a pozsonyi szovjet parancsnokság őrizetbe vette őt. Esterházy Jánost a vele letartóztatott Neumann Tiborral, Csáky Mihállyal, Teszár Bélával, Jabloniczky Jánossal, Párkány Lajossal, Böjtös Józseffel, Vircsik Károllyal, Szüllő Sándorral és Birnbaum Frigyessel Moszkvába deportálták. Koncepciós perükre a moszkvai butirszkajai börtönben került sor. Esterházy Jánost tíz évre ítélték. Közben odahaza Szlovákia első számú háborús bűnöseként akarták elítélni. Koncepciós per volt A Nemzeti Bíróság elfogatóparancsot adott ki a szökésben lévő Esterházy János ellen. /!/ Micsoda komédia! A Szlovák Nemzeti Bíróság tanácsa Karol Bedana elnökletével mintegy 15 percnyi tanácskozás után in contumaciam kimondta az ítéletet: halál. Kötél általi halál. "Azért kötél általi, mert az agyonlövetést általában becsületes halálnemnek tartják, és az eljárás során nem merültek fel olyan körülmények, amelyek a halálbüntetés végrehajtásának ilyen módját indokolnák." De elhangzik egy másfajta indoklás is Igor Daxner szájából, aki a bíróság elnöke. Dr Anton Rasla ügyész kérdésére, hogy miért kellett olyan szigorú ítéletet hozni Esterházy ügyében, Daxner azt válaszolta: "De hiszen ő magyar". Karol Bedrana, a perek hírhedt bírája, elutasította a kegyelmi kérvényt. Esterházy ott messze, a gulagon nem tud semmiről. Elhatalmasodik rajta a tuberkulózis. Barátai kegyelmi kérvényt adtak be. Végül döntöttek: nem fogják kivégezni. A halálbüntetést átváltoztatták börtönbüntetésre. A Szovjetunióból hazahozták, de börtönben maradt. Végül a morvaországi Mirov börtönében őrizték. Egyre romlott a fizikai állapota. Már csont és bőr, alig tud járni. 1955. május 9. Csehszlovákiában általános amnesztiát hirdettek. Esterházyt két szomszédja támogatta, olyan gyenge volt. A kapu kinyílt. Őrök megállították a menetet, a tántorgó Esterházynak vissza kellett jönnie.. Esterházy már annyira gyenge volt, hogy állni sem tudott, vacogott a hidegtől, vért hányt. Az őrök hordágyon vitték a beszélőbe. Testvére a börtön igazgatójától próbálta kikönyörögni, hogy a foglyot átvigyék a nyitrai kórházba. A válasz: "Nem adom ki maguknak a foglyot, sem élve, sem halva." 1957. március 8. Távirat Mirovból: "Fivére meghalt ma. Hamvasztással temetjük." Testvére kérte, hogy az urnát adják ki neki, hogy Újlakon eltemethesse édesapja sírjába. A börtönparancsnok így válaszol: "Egyszer már megmondtam, nem adom ki a foglyot sem élve, sem halva." Azóta eltűnt az urna. /Esterházy Jánosról születésének századik évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"
2002. december 4.
"Nem sikerült még időpontot találni a magyar és a román külügyminiszter találkozójára - közölte Tóth Tamás külügyi szóvivő dec. 2-i sajtótájékoztatóján, Budapesten. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román kifogásokról szólva megjegyezte, hogy azokat nem fogalmazták meg olyan konkrét formában, mint a szlovák észrevételeket. Azzal kapcsolatosan, hogy Adrian Nastase budapesti látogatása egybeesett Románia nemzeti ünnepével, Tóth Tamás kijelentette: a magyar diplomácia szeretne végre előre nézni, és a történészekre bízni 1918. dec. 1-je jelentőségének vizsgálatát. Kifejtette, hogy Magyarország és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása a határok jelentőségének csökkenését jelenti majd. Hozzátette, hogy ezáltal a magyar nemzet bizonyos értelemben vett egyesítése európai keretekben történik meg. Tóth Tamás elmondta, hogy a Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök által a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban átadott, 15 pontba foglalt észrevételére a magyar fél átadta válaszát. Jelenleg várják a választ Szlovákiától. A szóvivő visszautasította azokat a sajtóban megjelent vádakat, miszerint nem volt kellően előkészítve Medgyessy Péter és Mikulás Dzurinda találkozója. Mint mondta, az új kormány hivatalba lépése óta a kisebbségi vegyes bizottságok, valamint nemzetközi találkozók keretében volt lehetőség több alkalommal különböző szintű konzultációkra a szlovák féllel. /Magyar külügyi szóvivői tájékoztató. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ "
2002. december 4.
"Az Európa Tanács jogi bizottsága nem fogadta el Erik Jürgens jelentését, közölte Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának párizsi ülését követően. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a román küldöttség kérésére eldöntötte, hogy jelentést készíttet. Ezzel a feladattal az ET Erik Jürgenst, a jogi bizottság tagját bízta meg. A nemzetközi jogász negatív jelentéstervezetet készített, amely szerint a törvényt hatályon kívül kell helyezni. Az ET jogi bizottsága májusban tárgyalta a jelentést. Megszületett a Velencei Bizottság ajánlása is. Jürgens a jelentésében a francia "egy állam, egy nemzet" elvet tartotta modellértékűnek, s ezt szem előtt tartva ragaszkodott eredeti álláspontjához. Pár hónappal ezelőtt Jürgens elfogadta Frunda György érvelését: miszerint magyarként Romániában lehet jó magyar és jó román állampolgár. Ezt bizonyítja az RMDSZ tevékenysége, amely demokratikus eszközökkel harcol a magyarság jogaiért, de ugyanakkor támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ezért volt meglepő, hogy Jürgens nov. 26-án Párizsban kijelentette: újra átgondolta a dolgokat, és számára Tabajdi Csaba magyar, Frunda György román. Ezt Frunda mind politikai, mind jogi szempontból elfogadhatatlannak nevezte. Jürgens megígérte, hogy eljön Romániába és tárgyalni fog az RMDSZ-szel is. - Megkérdőjelezhető Erik Jürgens objektivitása, ugyanis elment Pozsonyba, ott tárgyalt két napig, röpke két-három órára átfutott Budapestre is, Romániába el sem jött, s megírta a jelentést. Amikor a jogi bizottság megbízta a jelentéskészítéssel, akkor azt kérte tőle, hogy tanulmányozza az európai modelleket, és ez legyen az anyagának az alapja. Ezt nem tette meg, ő csak a magyar példáról beszélt. Végül a bizottság nem fogadta el a Jürgens-féle jelentést. Dec. 16-án ül össze újból a bizottság. Mivel túl rövid az idő, Frunda azt kérte, hogy várják meg, amíg a magyar parlament elfogadja a módosításokat, s utána döntsenek, ezért jan. 10-re halasztották a döntést. Azt is sikerült elfogadtatni, hogy külön jelentés készüljön a nemzet fogalmáról is. Abban egyetértett a bizottság, hogy ezt a jelentést egy kisebbséginek kell elkészítenie, aki tudja, miről van szó. /Mózes Edith: A kisebbségeket nem lehet egy kalap alá venni! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ "
2002. december 4.
"A Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett budapesti fogadáson való részvétele miatt bírálta Medgyessy Péter miniszterelnököt Gémesi György (MDF) képviselő dec. 3-i napirend előtti felszólalásában. "Önök a megbékélésre hivatkozva csapják arcul mindazt, amit szívós, a magyar nemzeti érdekeket elsődlegesnek tartó diplomáciával elértünk" - hangsúlyozta. A történteket elfogadhatatlannak tartják és mélységesen elítélik. Kovács László külügyminiszter reagálásában leszögezte: a nemzeti ünnepek gyakran keltenek ellentétes érzelmeket különböző országokban; március 15-e sem olyan emlékeket idéz egyes szomszédos országokban, mint Magyarországon. Különben is, Erdélyt nem 1918. dec. 1-jén csatolták Romániához, akkor az erre irányuló román igényt nyilvánították ki. Kovács jelezte: a budapesti fogadáson az RMDSZ képviselői is jelen voltak. A megbékélés szellemét szerinte azok szolgálták, akik ott voltak és nem azok, akik tüntettek. Csurka István kérte az ellenzéket, a polgári köröket: ne működjenek többé együtt a kormánnyal. "Nemzetárulókkal, hazaárulókkal nem lehet együttműködni - fogalmazott. Azzal, hogy részt vett a Kempinski Szállóban tartott ünnepi fogadáson, amely a román függetlenségi nyilatkozat diadalünnepe, "teljes mértékben leleplezte magát". /Kempinski Hotel és környéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ "
2002. december 5.
"Az RMDSZ képviselői bírálták Ion Iliescu elnököt, aki kijelentette, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság nem minden döntése helyes. Székely Ervin RMDSZ-képviselő szerint a strasbourgi testület döntéseit alkalmazni kell attól függetlenül, hogy az ítéletek tetszenek-e az államfőnek vagy sem. - Állami intézményként az államfő nem gyengítheti az Európai Emberi Jogi Bíróság tekintélyét- nyilatkozta Székely Ervin. Ion Iliescu kijelentésével a Demokrata Párt sem ért egyet. /Székely Ervin kontra Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./"
2002. december 5.
"Magyar és dán tisztekből álló ellenőrző bizottság tartózkodik dec. 3-6. között az ország északnyugati régiójában. Dec. 5-én Nagyváradon a katonai helyőrség, a csendőrség, a tűzoltóság és a határrendészet vezetői ismertették a bizottsággal leggyakoribb küldetéseiket, és beszámoltak az alakulatokon belüli átszervezésekről is. Ezt követően az ellenőrző testület tagjai helikopteren terepszemlét tartottak a Nagyvárad-Szilágysomlyó-Nagybánya-Szatmárnémeti-Margitta útvonalon, dec. 6-án pedig a nagyváradi gépesített gyalogsági dandár egyik alegységét látogatják meg. Az ellenőrzési akció a román és a magyar hadsereg közötti bizalmat hivatott erősíteni. /Cs. P.: A bizalmat erősítik. Magyar honvédek körútja a Partiumban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"
2002. december 5.
"Tovább tart az RMDSZ-UPE konfliktus Székelyudvarhelyen. Antal István parlamenti képviselő partizánakciónak nevezte Szász Jenő polgármesternek a székelyudvarhelyi terelőútra vonatkozó javaslatát. Székelyudvarhely Hunyadi utcájának lakói évek óta arra panaszkodnak, hogy házuk falán ujjnyi repedések keletkeztek az utcán áthaladó teherforgalom miatt. Szakemberek szerint a Küküllő árterületén áthaladó utca ingatag talajon épült, és az alapja sem képes többtonnás terhelés elviselésére, így a forgalmat másik útvonalra kell terelni. Szász Jenő polgármester nov. 22-én ismertette a sajtóval a terelőút tervét, amelyet pár nappal korábban a Közmunkálati és Szállításügyi Minisztérium államtitkárának is bemutatott, és ígéretet kapott arra, hogy a 113 milliárd lejes beruházást a szaktárca belefoglalja a 2003-as állami költségvetésbe. Ehhez azonban a helyi tanácsnak elvi jóváhagyását kell adnia. A székelyudvarhelyi önkormányzat november 30-i ülésén az RMDSZ-es tanácsosok - arra hivatkozva, hogy a polgármester nem számolt be, milyen költségvetési keretből készíttette el a megvalósíthatósági tanulmányt - levették napirendről az előterjesztést. Az RMDSZ-képviselők a terelőútnál fontosabbnak tartják a Székelykeresztúr és Héjjasfalva felé vezető megyei út korszerűsítését. Szász Jenő polgármester kifejtette, felelőtlenségnek tartja, hogy a tanácsosok városfejlesztéssel kapcsolatos szakmai kérdésekben politikai döntéseket hoznak. "Akik még csak esélyt sem nyitnak az ifjúságnak otthont adó építkezési program folytatására, és még csak megvitatni sem merik a városlakók érdekét szolgáló fejlesztési terveket, alkalmatlanok bármilyen közigazgatási szerepvállalásra" - vélekedett a polgármester. Noha a csereháti ifjúsági lakások építési ütemével kapcsolatban Miron Mitrea miniszter is elégedettnek mutatkozott, a november végi ülésen az önkormányzat RMDSZ-tanácsosai nem kívánták tárgyalni a befektetés második szakaszát előkészítő terveket. /Mi lesz a terelőúttal, fejlesztéssel? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"
2002. december 5.
"Tavaly tavasszal indult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen építendő campusának tervezésére kiírt pályázat, s Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi kar dékánja arról tájékoztatott, hogy az első helyen végzett budapesti céggel és helyi partnerével már aláírására kész a tervezési szerződés. Ennek értelmében Marosvásárhelyen a főépület tervének valamint a közművesítési tervnek jövő év március 30-ig kell elkészülnie, a másik két épület tervének leadási határideje 2003. április 30-a. A Sapientia kuratóriuma által kinevezett bírálóbizottság kilenc neves magyarországi és erdélyi műépítészből állt, akiknek munkáját egy héttagú helyi szakértői csoport segítette. A pályázatot hat cég adta be, s a kiértékelés megtörtént. A pályázatok titkosak és jeligések voltak. Jeles szaktekintélyekre bízták a döntést, a felügyelő bizottság is egyetértett a rangsorolással. Ezt követően a második helyezett óvást jelentett be. A feladatfüzet tartalmazta, hogy a kuratórium határozatával szemben óvást benyújtani nem lehet, ennek ellenére a bírálóbizottság elnöke és a szakértői csoport vezetője pontonként elemezte az óvásban feltüntetett kifogásokat, és erről írásban tájékoztatta a kuratóriumot, amely egyhangúlag elfogadta a bírálóbizottság előző döntését. A Noll Tamás vezette budapesti M-Teampannon Kft. az Octavian Lipovan vezette marosvásárhelyi Arhigraf Kft.-vel közösen készített tervpályázata került az első helyre. A megbeszélésen a tervezési díjat sikerült 300.000 dollár alá csökkenteni. Borbély László képviselő közbenjárására a HTMH-nál olyan döntés született, hogy a működési költségen felül megmaradó összegből Marosvásárhely 2003-ban 600 millió forintot, és 2004-ben ugyanannyit kap beruházásra. A szóban forgó összegek fedik az egyetem központi épületének felépítésének költségeit is. /Döntött a Sapientia campus-pályázatának bírálóbizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./"
2002. december 5.
"Január folyamán Vízumköteles irodalom? címmel virtuális konferenciának ad helyet a kárpátaljai UngParty című internetes honlap, melyen erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, nyugati és anyaországi írók, nyelvészek, irodalomtörténészek vesznek részt. A vitaindító írását a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos jegyzi majd. Balla D. Károly ungvári költő, a Szalon házigazdája és webmestere, szerint a határon túli magyar irodalmakat illetően még a szakmai körök is csak néhány nevet és műcímet ismernek, sztereotípiákban gondolkodnak. Emellett léteznek bizonyos elvárások a határon túli magyar íróval szemben. A szakmai körök és a közönség egyik része ugyanis - írja Balla D. az UngParty virtuálé által kiadott sajtóközleményben - leginkább a nemzeti érzülettel áthatott szolgálatos irodalom eredményeit látja szívesen, elvárja a történelmi és társadalmi igazságtalanságok új és újabb felemlítését és a megpróbáltatások ellenére vállalt kitartás hősi pózát. Másik része örömszövegeket vár, és a befogadás feltételéül az éppen aktuális kánonba való maradéktalan beilleszkedést szabja. Mindkét elvárás, mint valami kötelező vízum, a magyarországi irodalomba történő beléptetés elengedhetetlen feltételeként működik. A virtuális konferencia arra keresi a választ, melyek az integrálódás belső és külső feltételei. A novemberben elindított projektbe erdélyi, vajdasági, kanadai, magyarországi, lengyelországi, kárpátaljai előadók kapcsolódtak be: Kántor Lajos (Erdély); Fekete J. József (Vajdaság); Kaslik Péter, Simándi Ágnes (Kanada), Zsille Gábor (Lengyelország); Elek Tibor, Kovács Imre Attila, Szénási Miklós, Szúnyogh Szabolcs (Magyarország); Beregszászi Anikó, Cséka György, Csernicskó István, Fedinec Csilla, Lengyel Tamás, Málnóczi Márk (Kárpátalja). Nyilvános vita is indul, amelynek során lehetőség nyílik szakmai hozzászólásokra és olvasói észrevételekre. /Gergely Edit: Vízumköteles irodalom? Virtuális fórum a határon túli magyar irodalomról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"
2002. december 5.
"Megjelent Fodor András Kolozsvári Képeskönyv /Erdélyi Híradó és Glória Kiadó, Kolozsvár, 2002/ című munkája, a néhány évvel ezelőtt megjelent Kincses Kolozsvár bővített kiadása. A szenvedélyes képeslapgyűjtő Fodor András gyűjteménye a város történelmének azon dokumentumait is tartalmazza, amelyek a modernizálásnak áldozatul esett épületek vagy a szándékosan lerombolt szobrok, emlékművek, feloszlatott intézmények fényképeit, kőnyomatait ábrázolják. A város hajdani életét felelevenítő ötletes báli meghívók, színlapok, gyógyszertári receptek, érettségi bizonyítványok, elemi népiskolai értesítők sem hiányoznak a kötetből. /Németh Júlia: Történetkönyv ez a város. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./"
2002. december 5.
"Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban tartott Markó Béla szövetségi elnök lakossági fórumot az elmúlt héten. Markó Béla kifejtette: senkit nem lehet erőszakkal itthon tartani. Nem szabad veszni hagyni a kisiskolákat, vonta le a következtetést a szövetségi elnök a becei kisiskola felemlegetése kapcsán, amely épp hogy megmenekült a bezáratástól. Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását el tudja képzelni korporatív úton, vagyis az a küldöttek részvételével működne a továbbiakban is, de belső választásokkal is. "Ki kell mondanom, hogy rendkívül elégedetlen vagyok az EBESZ jelenlegi kisebbségi főbiztosával, aki nyakra-főre nyilatkozik a státustörvényről és nem jól, főleg azért, mert meg sem kérdez minket" - szögezte le Markó Béla. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója felszólalásában elmondta: úgy érzi, az enyedi iskolát elfelejtették. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző 400 ezer dollárt kapott a Világbanktól, a Bethlen Kollégium csak 40 ezret, ami a konviktus tetőszerkezetének a felújítására lesz elég csupán. Pecsétes, aláírásos papírjuk van, miszerint a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztériumtól kiutalták már a 19 millió forintot a kollégium sportcsarnokának a felújítására, de a pénz még nem érkezett meg. Markó Béla ígéretet tett arra, hogy dec. 5-6-án Jánosi György, a magyar kormány sportminiszterének erdélyi látogatása alkalmából tisztázni fogja a helyzetet. /Papp Gy. Attila: A szövetségi elnök lakossági fóruma Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), dec.5./"
2002. december 5.
"A keresztény ember egyetlen ismertető jele, hogy szeretetben él és irgalmasságot cselekszik embertársaival, hiszen ez a legfontosabb krisztusi parancsolat - mondta a petrozsényi Caritas ház avató ünnepségén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A Caritas tulajdonképpen az egyház gyakorlati megnyilvánulása, ezen keresztül valósul meg az elesettek, gyengék megsegítése, oltalmazása. Varga Rezső plébános visszaemlékezett: öt éve került Petrozsényba, látta a nyomort. Öt év alatt sok akadályt kellett legyőzni, de közben elkezdődött a segítségnyújtás a rászorulóknak - ifjúsági, női és nyugdíjas klub alakult, az önkéntesek látogatni kezdték a gyermekkórházakat és öregotthonokat. 1998 karácsonyán elkezdte működését a szegénykonyha is, ahol hetente két alkalommal biztosítanak meleg ételt a többtucatnyi éhezőnek. Közben beindult a hétvégi óvoda. /Sziget a nyomor-tengerben. Felszentelték a petrozsényi Caritas házat. = Nyugati Jelen (Arad), dec.5./"
2002. december 5.
"Páskándi Géza életműve halála után sem zárult le, hiszen óriási kéziratos hagyatéka az utóbbi években kezd könyvek formájában is láthatóvá válni. Az Esszék, előadások, levelek (Az abszurd és az Isten) című kötet anyagát (Gondolat, 1995) még maga a szerző rendezhette sajtó alá, színházról szóló írásainak gyűjteményét (Száműzött szavak temploma, publicisztikai írások, esszék, tanulmányok, Codex Print Kiadó, 1998) már özvegye, hagyatékának gondozója, P. Sebők Anna állította össze, akárcsak a Méltó túlélés című, leveleket, esszéket, társadalompolitikai írásokat tartalmazó gyűjteményét (Hamvas Intézet, 2001). Tényfeltáró emlékirata: A megvallás (Nap Kiadó, 1999) ugyancsak érdekes. Bogdán László jelezte: tudnak kéziratban maradt drámákról is, s nagyszabású műve, az erdélyi apokalipszist megjelenítő, A sírrablók című regényének kéziratban maradt folytatásáról is. Az Ahutimov államtitka, majd később az Aki a himnuszban benne vót [A szekusok] című regényből részletek jelentek meg folyóiratokban a rendszerváltás fordulóján. A Méltó túlélés című gyűjteményében keveredik az "öreg" Páskándi két nagy visszatérő témája, az Erdély sorsáért érzett aggodalom és az 1956-os forradalom emléke. Páskándit ötvenhatos kolozsvári szerepléséért ítélték el 1957-ben. A megvallásban emlékezett a börtönvilágra, megfordult a Duna-csatornánál. Kiszabadulása után sem rehabilitálták, egy ideig saját nevén sem közölhetett, ez is közrejátszhatott döntésében: 1974-ben áttelepedett Magyarországra. /Bogdán László: Páskándi, 56 és Erdély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ "
2002. december 5.
"Faxüzenetében Ion Iliescu államelnök köszöntötte az idén 55. évét töltött Romániai Magyar Szót. Az évforduló - áll az üzenetben - alkalmat nyújt az államfő számára, hogy elismerését fejezhesse ki a szerkesztőségnek a lap szakmai színvonala, hitelessége és hírneve okán. /Az államelnök köszöntötte az 55 éves Romániai Magyar Szót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "
2002. december 5.
"A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár és a Wesselényi Miklós Egyesület dec. 3-án este bemutatta Fekete Vince A Jóisten a hintaszékből című verseskötetét. Az eddig kiadott két könyvéből válogatott és az utóbbi öt év során született verseket tartalmazó kötet első bemutatására Kolozsvárott került sor. /Iochom István: Fekete Vince harmadik verseskönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ "
2002. december 6.
"Kovács László magyar külügyminiszter dec. 5-én azt javasolta a Budapestre látogató Erik Jürgens ET-raportőrnek, hogy addig ne zárja le a kedvezménytörvényt elemző jelentését és ne terjessze az illetékes bizottság, illetve az Európa Tanács közgyűlése elé, amíg folynak a magyar-szlovák és a magyar-román konzultációk a jogszabályról. Erről a magyar diplomácia vezetője a csütörtöki budapesti találkozó után beszélt az MTI-nek. Erik Jürgens nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, mint ahogy Pozsonyban sem tette, és ígérete szerint Bukarestben sem teszi. Kovács László hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány hivatalba lépése után rögtön hozzálátott a kedvezménytörvény módosításának előkészítéséhez. Kiemelte: a kormány mindvégig ragaszkodik ahhoz, hogy a módosított törvény is megőrizze az eredeti jogszabály céljait, vagyis biztosítsa a határon túli magyar kisebbség számára a szülőföldjén való megmaradást, nemzeti, kulturális és nyelvi identitásának megőrzését. Kovács László közölte: még nem sikerült kölcsönösen alkalmas időpontot találni arra, hogy találkozzon Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Erik Jürgens megbeszéléseket folytatott Tabajdi Csaba szocialista képviselővel, a magyar ET-küldöttség vezetőjével, Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével is. /Jürgens megvárja az országok közti konzultációt. Romániába is ellátogat az ET-raportőr. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"
2002. december 6.
"Dec. 5-én Kolozsváron tanácskoztak az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői néhány fontos kérdésről. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, az első kérdés, a felekezeti oktatással kapcsolatos. Már korábban elkészült egy fölterjesztés a tanügyminiszterhez, amelyet most véglegesítettek. Ebben a felekezeti oktatás törvényesítését és a tanügyi törvénybe való beemelését kérték. Az egyházi iskolák éppúgy jogosultak állami támogatásra, valamint arra, hogy az állam ismerje el legális oktatási formaként, és alkalmazza ugyanazt a normatív támogatást, mint az állami iskolákkal szemben. Egy másik iratban találkozót kértek a miniszter asszonytól, hogy a kérdést politikai szinten megbeszéljék, ennek előkészítésében számítanak az RMDSZ segítségére. A Sapientia Egyetem rektora is jelen volt, tájékoztatást adott a közelmúltban történt eseményekről. Minden egyház beszámolt a tapasztalatairól, ami az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatában jelentkezett. Tárgyaltak még a gyulafehérvári római katolikus és a kolozsvári protestáns teológia helyzetéről. Mivel ezeket az önálló intézményeket magánoktatási rendszerbe sorolta be az állam, nem kapnak támogatást, illetve csak minimálisat. Ezért a múlt évben megkeresték az akkori magyar kormányt, a jövőre nézve pedig szeretnék, ha a mostani kormány is fölvállalná a támogatást. Végül a földek és erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvény egyházi vonatkozásait beszélték meg. /Köllő Katalin: Gazdag napirend a püspöki konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"
2002. december 6.
"Lőrincz György író, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kurátora rámutatott: azzal a céllal alakították meg az alapítványt" hogy egyrészt támogassák a pályakezdő fiatalokat, másrészt pedig azokat, akik megértek már egy tisztes öregkort. Az alapítvány nyújtotta támogatást a mecénások határozzák meg, többnyire az Illyés Közalapítványtól kaptak támogatást; a Hargita Megyei Tanács is támogatta őket, két éve a Communitas Alapítvány is. A támogatóknak köszönhetően 1996-97-ben kiírhatták az első pályázatot, amely az erdélyi magyar faluról szóló szociográfiai írásokra, szerzőkre irányult. Ezt követte az esszépályázat, amelynek díjazott írásait a Látó folyóirat közölte. A novellapályázat szintén sikeres volt, a munkákat ugyancsak a Látó közölte. A regénypályázatra 105 kézirat jött be, a nyertesek munkáit pedig a Pallas-Akadémia Kiadó támogatásával két kötetben meg is tudták jelentetni. Az egyik volt az Orient Lux című regény, Gáspár B. Árpád műve, a másik pedig Zsidó Ferenc, Penckofer János és Balogh László díjazott kisregényeit tartalmazta. A díjosztás és ünnepség mindig november végére esik. Idén először kiosztották a Hídépítő elnevezésű díjat is - ezt ezután minden évben azoknak adják, akik a legtöbbet tették az erdélyi magyar irodalom külföldi megismertetéséért, népszerűsítéséért. Ezt a díjat most posztumusz Szépfalusi Istvánnak, feleségének, Szépfalusi Mártának adták át. A kitüntetett öregek között volt Faragó József akadémikus, Fodor Sándor, Jánosházy György, Marosi Ildikó, Sütő András és Szász János, aki betegsége miatt nem tudott eljönni. A 2003-as évben a figyelmet a kritikára irányítják. /Ferencz Imre: Hagyományos díjazás, hagyományos köszöntés. Beszélgetés Lőrincz György íróval, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kurátorával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./"
2002. december 7.
"Nyilvánosság Napot rendezett a közelmúltban Magyarország bukaresti nagykövetsége. Balta János, a Nyugati Jelen munkatársa ebből az alkalomból beszélgetett Íjgyártó István nagykövettel. Az újságíró a Bánságban és Délnyugat-Erdélyben élő több mint 150 ezer fős szórványmagyarságra hívta fel a figyelmet. A nagykövet elismerte, hogy nem figyeltek kellően a szórványmagyarságra, de az erdélyi magyar politizálásban is több figyelmet kellene szentelni nekik. Ez azért is fontos, mert a szórványosodás folyamata kiterjedhet a tömb-magyar vidékekre is. Balta János kiemelte: e szórványmegyékben a magyar fiatalságnak több mint a fele nem az anyanyelvén tanul. Ha nem történnek sürgős intézkedések, 2-3 évtizeden belül teljesen megszűnhet az anyanyelvű oktatás, azután pedig végképp kihalhat a magyar szó is e térségben. A nagykövet egyetértett: a szórványkérdés kezelésére valóban külön programot kell kidolgozni, feltölteni megfelelő forrásokkal. A nagykövet továbbítja e jelzéseket a magyar kormány felé. E feladatra nem igazán alkalmas egy kis létszámú diplomáciai testület, amikor Magyarországon olyan szakosított intézmények léteznek, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala vagy a Miniszterelnökség mellett működő kisebbségi államtitkárság. E hivatalok az érintett szórványmagyarság intézményeivel, akár a helybeli magyar sajtóval együttműködve kidolgozhatnák az igényelt projektet. /Balta János: Exkluzív interjú a Nyugati Jelennek Íjgyártó Istvánnal, Magyarország bukaresti nagykövetével. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./"
2002. december 7.
"Saint- Michel kedvelt barokk szobrát /L Ange - Az Angyal/ ellopták, Miholcsa József szobrászművészt kérték fel, hogy készítse el a szobrot. Nov. 9-én felavatták a művész jelenlétében a szobrot. Miholcsa Józsefre a Hortobágyi Alkotótáborba ellátogató művészek felfigyeltek. A Sárpatakon élő marosvásárhelyi származású művész kezdeményezte annak idején az Incitato alkotótábort /Kézdivásárhely/, ez a tábor idén tizedszer nyitotta meg kapuit, Miholcsa József vezetésével. Miholcsa József Szent István- szobrát Sárpatakon kiállították. Azóta elkészült Árpád- szobra is. A 2,5 méteres műkő alkotást jövő tavasszal leplezik le Torján. Budapesten dec. 15-én a Bolyai János Szakközépiskolában, a Váci út 28. szám alatt avatják a névadó nagy matematikus portréját. A művész életműve koronájának nevezi a korondi iskola elé, a Firtos Művelődési Egyesület által rendelte emlékteret. Húsz méter sugarú az Erős várunk az anyanyelv című hatalmas térkompozíció. Úgy tervezi, hogy 2003-ban lesz az avatása. A hét méteres, a történelmet jelképező andezit "életfa" helyet ad a jelképeknek, a sámán kort szimbolizáló lélekmadárnak, a honfoglalásra utaló lófejnek, a későbbi korszakot idéző kettős keresztnek, a személyiség- és jelentéshordozó, félméteres átmérőjű bronzplakettnek és így tovább. Igazi kultikus helyévé válhat ez a magyarságnak. /Miholcsa József Angyala Franciaországban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"
2002. december 7.
"Megjelent Bálint Tibor Könyörgés kétségbeesés ellen /Neptun Impex Rt., Csíkszereda/ című posztumusz kötete, amely az író válogatott novelláit tartalmazza. A kiadó születésnapi ajándéknak szánta, a szerző nem érhette meg írásainak megjelenését. Szinte ezzel egyidőben került a könyvesboltokba Fodor Sándor Sündisznóállás /Neptun Impex Rt., Csíkszereda/ című kisregénye. /Két könyv szinte egyszerre. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./"
2002. december 7.
"Két antológia is megjelent az elmúlt hetekben. Az egyik, Az álmok szállodája az erdélyi magyar költészetet, a másik, a Lassított lónézés az erdélyi magyar elbeszélőket mutatja be. Mindkét kötet 1918-2000 közötti időszakot öleli fel, a Kalota Könyvkiadó /Kolozsvár/ gondozásában. A verses antológiát Balázs Imre József, a prózát Demény Péter állította össze. A két fiatal költő új szempontok szerint próbálta átrendezni az erdélyi magyar irodalmat. A kanonizálás első lépcsője mindig az antológia. Balázs Imre József válogatásába felvett néhány bánsági avantgardistát, emellett sok igazolatlanul hiányzó van a /Tompa László, Gellért Sándor, Páll Lajos, Magyari Lajos/. Demény Péter prózaantológiájában már a nagy nevek is hiányoznak, így Nyírő József, Kolozsvári Papp László, Berde Mária, Kocsis István vagy Wass Albert (!). /Bogdán László: Lassított lónézés az álmok szállodájában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7.) Balázs Imre József antológiát állított össze Álmok szállodája címen, Németh Júlia úgy értékelte: "nyugodtan rábízhatjuk magunkat." A kötet bevezető tanulmánya a részleges átértékelés szempontjait is felveti, s ebben a vonatkozásában annak az avantgárd vonulatnak néhány költőjét is felvonultatja. /Németh Júlia: Álmok szállodája. Válogatás 82 év költői terméséből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Úgy látszik, átveszik a magyarországi liberális irodalmi "kanonizálást": értékes magyar alkotók kihagyása és avantgárd írók felnagyítása. "
2002. december 7.
"Marosvásárhelyen a Bernády György Művelődési Központban tartotta meg irodalmi estjét a Kozsik színész házaspár. Kozsik József és Kozsik Ildikó rendhagyó produkciót adott elő: válogatásuk Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Szőcs Kálmán, Vásárhelyi Géza, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Kovács András Ferenc, Lendvay Éva, Egyed Emese, Dán Éva és Magyari Lajos verseiből állt össze. Az esten a költemények párbeszéde folyt. A Kozsik házaspár 1997-ben hívta életre a Tamacisza nevű minitársulatot. Öt éve járják Erdély, Székelyföld városait és falvait, s gyermekműsoraik mellett eleddig József Attila, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Arany János verseiből állítottak össze pódiumműsorokat. Kovásznán Illyés Gyula születésének századik évfordulója alkalmából tisztelgett emléke előtt a közönség, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub rendezésében. /Magyari Lajos: Versek és költők nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./ "
2002. december 7.
"A Kriza János Néprajzi Társaság választmánya Incze Lászlót, a kézdivásárhelyi múzeum immár nyugalmazott igazgatóját javasolta Bányai János-díjra, fél évszázados tudományos, múzeumalapító, valamint képzőművészet-pártoló, önzetlen, áldozatos tevékenységéért. Incze László /sz. Barót, 1928. dec. 14./ a Bolyai Tudományegyetemen a történelem-filozófia szakon diplomázott kiváló eredménnyel. 1953-tól kezdődően Kézdivásárhelyen oktatott. Kézdivásárhelyen az 1970-ben alapított 1848-as és céhtörténeti kiállítás gondozását és gyarapítását rábízták, mely 1972-től Kovászna megye múzeumi hálózatának helyi intézménye lett. A múzeum helyiségeiben megtekinthették a helyi céhek tárgyi szimbólumait és eszközeit. Itt őrzik a Zsuzsi és Andris-babakollekciót, mely elsősorban az erdélyi és a moldvai magyarság hagyományos ünnepi viseletét vonultatja fel. Incze László a múzeumban minden hónapban rangos képzőművészeti kiállításokat és tudományos értekezleteket szervezett, évtizedeken át az önismeret, az erdélyi magyar nemzettudat őrzésén munkálkodott. /Dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor, a KJNT elnöke: Incze László Bányai János-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./ "
2002. december 9.
"Dec. 7-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg közgyűlését a Bolyai Társaság. Wanek Ferenc elnök visszapillantott az idén megalakulásának százharmincadik évfordulóját ünneplő kolozsvári magyar nyelvű egyetem történetére, majd az önálló állami magyar egyetem újjászületése érdekében 1990-ben alakult Bolyai Társaság tevékenységét elemezte. A Sapientia Egyetem sem oldja meg gondjainkat, hangsúlyozta. Jelenleg Romániában 111 felsőoktatási intézmény működik, és ezeknek fele állami tulajdonú, tehát az itteni magyarságnak is kijár egy ilyen egyetem. Wanek Ferenc az RMDSZ vezetőségét is hibáztatta az önálló állami magyar egyetem beindításának késlekedéséért, valamint azért, mert nem elég nyitott a civil szervezetek felé. A Bolyai Társaság a közös stratégia kidolgozása érdekében eredménytelen tárgyalásokat folytatott az Apáczai és az Illyés közalapítványokkal. A közgyűlés megszavazta az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a Bolyai Társaság a jövőben egyszerűbben működik. Szilágyi Pál új stratégiát szorgalmazott, mert jelenleg a 25 ezer Romániában magyarul tanuló egyetemista mellett Magyarországon 3 ezer egyetemista tanul, akiktől nem remélhetnek hazatérést. Szerinte egyes szakterületeken az oktatási kapacitások túlméretezésével munkanélkülieket termelnek. A közgyűlés új, kilenc tagú választmányt jelölt ki. A régi-új elnök Wanek Ferenc, alelnökök Jung János és Péntek János, titkár Vallasek István. /Ördög I. Béla: A Sapientia sem oldja meg gondjainkat. Tisztújítás a Bolyai Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Bolyai Társaság közgyűlésén javasolta: ne az RMDSZ képviselje a felsőoktatási kérdéseket, hanem a Bolyai Társaságon belül működő és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság foglalkozzon az erdélyi magyar felsőoktatás problémáival. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. A tanácskozáson Péntek János, a BBTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetője kifejtette, a politika kudarca, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, hiszen ma az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent - mutatott rá. - Álkonzultációkra hívnak meg minket, hogy legyen mit alibinek felhasználni." Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy nem vehetett részt személyesen a Bolyai Társaság közgyűlésén. Nagy F. István furcsállotta a bírálatot, mert a Felsőoktatási Tanácsnak Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke is tagja. /Lázár Lehel: "Civilekre" bízzák az egyetem ügyét? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"
2002. december 9.
"Dec. 8-án Szatmárnémetiben átadták az erdélyi irodalmi díjakat, melyek az erdélyi magyar irodalom ez évi legjobb alkotásait jutalmazzák. A 2000 euró értékű Méhes György-nagydíjat Mózes Attila kapta életművéért és az Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket című prózakötetéért (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár). Az 1000 euró értékű Méhes György-debütdíjat Farkas Wellmann Éva kapta Itten ma donna választ című verskötetéért (szintén az Erdélyi Híradó kiadásában). Az egyenként 500 euró értékű Irodalmi Jelen-díjakat Bogdán László Drakula megjelenik (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) és A szoros délben (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda) köteteire, valamint Szálinger Balázs az Első Pesti vérkabaré (Palatinus Kiadó, Budapest) kötetére kapta. A 300 euró értékű Irodalomtudományi Díjat Fried István kapta Irodalomtörténések Transsylvániában (Erdélyi Híradó) tanulmánykötetéért. Az okleveleket és díjakat Fodor Sándor, az E-MIL elnöke adta át. /Mózes Attila kapta a fődíjat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"
2002. december 9.
"Dec. 7-8-án tizenharmadszor rendezték meg Szatmárnémetiben a Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Versenyt. A dr. Kötő József elnök vezette zsűrinek nem volt könnyű dolga. A Kárpát-medencei verseny első díját a Maros megyei Demeter Zoltán nyerte el. A díjakat az Erdélyi Magyar Könyvklub könyvjutalmai egészítették ki. Minden versenyzőt díjazott ezen kívül a Magyarok Világszövetsége, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság. /Báthory Éva: A XIII. Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 9./"
2002. december 9.
"Rajzkiállítással és dolgozatok bemutatásával fűszerezett könyvkiállítást szervezett dec. 7-én Kolozsvárott a Gál Kelemen Oktatási Központ és a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány Kossuth emlékezete címen. Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője elmondta, így próbálják a gyermekeket, a fiatalokat visszacsalogatni a könyvek világába. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE országos elnökségének titkára úttörő jellegűnek értékelte az eseményt. /Valkai Krisztina: Kiállítás és dolgozatok Kossuthról V. ETDK. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"