Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Brehariu-Bruja, Alma
49514 tétel
2002. október 12.
"Csíkszereda legnagyobb lakótelepén, a Bethlen negyedben háromezer lélekszámú a református egyházközség. 1993-ban elkezdődött a Bethlen negyedben a templomépítés, 1995. júl. 16-án Csiha Kálmán akkori erdélyi püspök végezte a templomszentelést. Azóta ifjúsági házat is építettek. Következik az emelet, a könyvtár és a hiányzó templomtorony. Az ifjúsági házban ismeretterjesztő előadások lesznek, továbbá ifjúsági bibliaórák. Van negyedévenként megjelenő újságjuk is, a Gyülekezeti Levél. /Komoróczy György: Torony is épül a Bethlen negyedben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./"
2002. október 12.
"A húszas években Fredrik Böök svéd publicista, író, a lundi egyetem irodalomtörténeti tanszékének tanára hosszabb látogatást tett a Trianonban megcsonkított Magyarországon, valamint az elszakított Felvidéken és Erdélyben. Élményeiről, lényeglátó tapasztalatairól könyvet írt Rese till Ungarn (Utazásom Magyarországon) címmel; kiadták Stockholmban, 1931-ben. Nemrégiben ez a könyv magyarul is megjelent Budapesten, a Püski Kiadónál, Bartha István fordításában. Fredrik Böök professzor így értékelte: "Magyarországot, mely akarata ellenére ment a világháborúba, ettől függetlenül sokkal kegyetlenebbül megcsonkították, mint akármelyik másik országot. Területének kétharmad részét s lakosságának közel kétharmadát vesztette el: három és fél millió magyar, tehát a magyarság egyharmada kívül rekedt az ország határain (...) Az elveszített területek pedig szerves részét képezték annak a történelmi egységnek, fogalomnak, melyet Magyarországnak neveznek; tartományok, színültig telve emlékekkel, hagyományokkal, a magyar néplélek erős váraival. Ezeket elveszíteni annyit jelent, mint az egyéniséget megfosztani múltjának részeitől, önmagától (...) Egész Európában nem volt még egy olyan harmonikusan kerek egység és nemzetgazdasági szempontból oly kiegyensúlyozott államalakulat, mint Magyarország." A professzor szerint Erdélyt illetően: "Az egyetlen ésszerű és gyakorlati megoldás, ha már a régi status quo-hoz nem lehet visszatérni, az lenne, ha Erdély mindenképpen önrendelkezést és teljes önállóságot nyerne, mint egy új unio trium nationum (...) Az új három nációnak a románokból, magyarokból és szászokból kellene állnia (...)". Böök a Felvidéken megnézte az Ipoly vizét, mert emlékezett, hogy Benesék a trianoni tárgyalások alkalmával azt állították: ez egy hajózható, nagy folyó, tehát itt kell lennie a jövendőbeli Csehszlovákia déli határának. És mit látott a helyszínen? Azt, hogy az Ipoly vize bizony a benne állingáló bivalyoknak csak a bokájáig ér. Erdélyben széttekintett Kolozsvárott, ahol észlelte, hogy "a románok még Corvin Mátyást is annektálták", aztán ellátogatott Nagyenyedre, Gyulafehérvárra, Torockóra, meglátogatta Bonchidán Bánffy Miklós grófot, aki - mint megjegyzi - "azzal a Bethlen Gáborral származott egy ágról, aki Erdély fejedelme és II. Gusztáv Adolf svéd király sógora volt". "A román hivatalnokok sáskahadként csaptak rá a szerencsétlen Erdélyre" - jegyezte meg Fredrik Böök. /Nagy Pál: Egy svéd, akinek fájt Trianon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./"
2002. október 12.
"Balázs Antal fafaragó magyarországi kopjafás csillagtúráról érkezett haza. Mezőkeresztesen és Monokon a Kossuth-ünnepségen felavatták az általa egy kétszáz éves sepsiszentkirályi ház gerendájából faragott kopjafát. Balázs Antal az ünnepségen felszólalt: "Kossuth Lajossal egyidős székely ház gerendájából készült, és Gábor Áron harisnyás székely népének nevében arra kérjük a monokiakat, hogy a március 15-i ünnepi koszorúzások alkalmával a kopjafa mellett fújják el a Gábor Áron rézágyúja kezdetű dalt, s emlékezzenek arra, hogy szívünk együtt dobban, s népünket sohasem választhatja el még egy gúnyhatár sem." A kopjafa a művelődési háztól nem messze áll. /Sylvester Lajos: Gábor Áron rézágyúja Monokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./ "
2002. október 14.
"Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"
2002. október 14.
"A Fadrusz-napok rendezvénysorozata okt. 12-én Zilahon, a Wesselényi-szoborcsoport előtt rendezett koszorúzási ünnepséggel ért véget. A viharos sorsú Fadrusz-alkotást megtisztították, a környékét kitakarították. A szobor előtt magyar és román politikusok, egyházi és világi vezetők, cserkészek, néptáncosok és nagyszámú ünneplő hallgatta végig a román és a magyar himnuszt. A mintegy kétezer résztvevő előtt Csóka Tibor Szilágy megyei alprefektus Marc Tiberiu prefektus üzenetét olvasta fel. Kiemelte: báró Wesselényi Miklós úttörő szerepet játszott Európa e részén, ahol a feudális törvények korában még rendkívüli módon hatottak. Emlékezetes cselekedete a birtokain élő magyar és román jobbágyok felszabadítása volt. Gondolkodása korát jóval meghaladta, s műveiben a szabad piacon, a parasztság felemelésén és a nemzetiségi egyenlőségen alapuló társadalom létrehozását szorgalmazta. Wesselényi alakja Fadrusz Jánosnak köszönhetően él ma is a szilágyságiak emlékezetében, akik számára a művész a múlt század legnagyobb szobrászainak egyike - mutatott rá az üzenet. A magyar kormány nevében Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter mondott beszédet. Mint fogalmazott, Fadrusz János báró Wesselényi Miklóst ábrázoló szobra előtt a Magyarország határain túl élő magyarok több évszázados áldozatos munkájára emlékezünk. - Mind Magyarország, mind Románia belátható időn belül csatlakozni fog az Európai Unióhoz. Nekünk sikerülni fog az, amire Wesselényi és társai egy mostohább korszakban csak törekedhettek. Ehhez azonban még számos tennivaló vár ránk. Otthoni dolgainkban és az itt élő magyarok megsegítése terén - szögezte le. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a zilahi Wesselényi-szobor sorsa is hányatott volt, hiszen 1935-ben eltávolították, majd 1942-ben újra felállították. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében utalt arra, hogy a Fadrusz-napok kolozsvári és zilahi ünnepségei - mint egyébként a Szilágylompérton avatott Ady-szobor, a bihardiószegi Kossuth-szobor visszaállítása, vagy pedig az aradi október 6-i emlékünnepségek - azoknak a közelmúltban tartott erdélyi és partiumi megemlékezéseknek a sorába tartoznak, amelyek azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság képes visszaszerezni történelmét. A koszorúzás után a megyei tanács épületében tudományos ülésszakot tartottak. /Tibori Szabó Zoltán: Méltóságteljesen ünnepelték Zilahon Fadruszt és Wesselényit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"
2002. október 14.
"Teoctist pátriárka Rómába utazott, október 13-án fogadta őt a pápa. A megbeszélés eredményeként közös közleményt adott ki II. János Pál pápa és Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője, konkrét lépéseket szorgalmazva a keresztény egység helyreállítása érdekében. A katolikus egyházfő szilárd intézményi háttér megteremtését is indítványozta a párbeszédhez. II. János Pál az ezeréves megosztottság megszüntetését tűzte maga elé pápaságának egyik legfontosabb céljaként. E cél érdekében felkeresett több ortodox vallású országot, köztük (1999-ben) Romániát is. Teoctist kárhoztatta a keresztény egyházak versengését a volt keleti tömb országaiban élő emberek lelkéért. /Javuló viszony. Katolikus-ortodox egyházfői párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"
2002. október 14.
"Kétséges a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legitimitása, mivel évek óta elodázzák a belső választásokat, és gyakorlatilag nincsen semmi hatalma a Kongresszus fölött - jelentette ki okt. 12-én Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke. A politikus sajnálatosnak tartja az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Tőkés László püspöknek a tettét, hogy feljelentette az RMDSZ-t a román bíróságon, akárcsak a nézetellentétek miatt a szövetségen belül kialakult helyzetet. Toró T. Tibor a Rompresnek azt nyilatkozta, hajlandóságot mutat az RMDSZ-en belüli béke visszaállítására. /Toró T. Tibor hajlandó a megbékélésre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"
2002. október 14.
"Okt. 12-én Nagyváradon Bihar megyei és székelyföldi gyermek népi tánccsoportok léptek föl az I. Csillagocska gyermeknéptánc-találkozón. A rendezvény egyúttal a váradi gyermektáncház megnyitó ünnepsége is volt. Elsőként Pálfi József várad-réti református lelkész köszöntötte a sokadalmat. A réti református egyházközség immáron harmadik esztendeje ad otthont a templom alagsorában a gyermektáncháznak. Benedek Árpád zenepedagógus, a gyermektáncház vezetője bejelentette: jövő keddtől ismét várják a gyerkőcöket a táncházba. A gála a váradi Csillagocska fellépésével kezdődött, majd fellépett a balánbányai Ördögborda, a csíkszentdomokosi Elevenek, a micskei Kisgörböc népi tánccsoport. /Tóth Hajnal: Csillagocska gyermeknéptánc-találkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./"
2002. október 14.
"A közelmúltban Fugyivásárhelyen megrendezett, Milyen a romániai (kisebbségi) magyar keresztények élete? címet viselő nemzetközi konferencián A magyar felekezetek élete a mai Romániában címen előadást tartott dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. A kommunizmus visszaszorította az egyházat a templomba. Az 1990-es változás nem hozott meg mindent. Az egyházi javak visszaszolgáltatása is csak most kezdődött meg, az Európai Unió nyomására. Azonban ezek a visszaszolgáltatások nagyon kétarcúak. A kolozsvári református kollégiumot négy éve sürgősségi rendelettel visszaadtak, és most olyan helyzet alakult ki, hogy az egyház fizeti az adót érte, de az épületbe nem léphet be. A két református egyházkerületben csak húsz tanintézményt tudtak létesíteni, noha a kommunizmus előtt több mint ötszáz volt. Az egyikben, az Erdélyi Református Egyházkerületben az elmúlt években 44 új egyházközséget és ugyanennyi szórványt tudtak létrehozni; építettek 220 egyházi épületet, ezek közt 34 templom van. A kitartást és hűséget jelképezi, hogy 80 lelkes gyülekezet is van, amely lelkipásztort tart fenn. A legkisebb gyülekezet, amely templomot épített, 34 tagból áll. A népszámlálás szerint 200 ezerrel csökkent a magyarság száma. Ha Jézus velünk van, megmaradunk, szögezte le. /Tököli Magdolna: A megmaradás nem politika, hanem hit kérdése. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./"
2002. október 14.
"Okt. 12-13-án megrendezték Szatmárnémetiben a tizenkettedik Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Az idei versenyen 22 versenyző indult, 16 megye képviseletében. A második napon tizenöten vettek részt a Kárpát-medencei döntőn, a zsűri (Almási István népzenekutató - Kolozsvár, Birinyi József népzenekutató, a KÓTA alelnöke - Budapest, Guttman Mihály zenetanár, a Romániai Dalos Szövetség tiszteletbeli elnöke - Kolozsvár, Kovács László népzenész, a Népművészet mestere - Budapest, Major László, a Romániai Magyar Dalos Szövetség elnöke - Farkaslaka, Miskolczy Mariska népdalénekes - Budapest, Szép Gyula zenetanár - Kolozsvár) döntése alapján két első (Boros Erzsébet - Szamosújvár és Müller Borbála - Kolozsvár), egy második (Csűri Katalin - Érmihályfalva) és egy harmadik helyezett (Kiss Kamilla Bíborka - Magyarlapád) kapott díjat. /Elek György: Hajnal akar lenni - tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./"
2002. október 14.
"Életének 76. évében elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ tudománynépszerűsítő író, nyugalmazott nagykárolyi pedagógus. 1950-ben végezte el a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz szakát, és Nagykárolyban a 2-es Számú Általános Iskola, majd 1953-ban az itteni középiskola földrajztanára lett. 1980-tól 1989-ig a mezőgazdasági líceumban tanított. Megjelent könyvei: A szőke Szamos földjén (1973); Az időjárás előrejelzése (1977); Vándorló kontinensek, vándorló tengerek (1977); A Szilágyságtól Új-Guineáig (1979); Az élet fejlődése a Földön (1980); A Föld élete (1980); Növény- és állatföldrajz (1988); Az ősember nyomában (1993); Nagykároly-Carei-Grosskarol (1994); Érmellék (1996); A nagykárolyi Károli Gáspár templom (1998); Nagykároly kultúrtörténete (2000); A nagykárolyi görög katolikus magyar templom (2001). Írásai, tanulmányai gyakran megjelentek a magyar és a román lapokban szakkiadványokban. Kutatási területe: volt Szatmár és Bihar megye földrajza, továbbá földrajztanítás módszertana. /Boros Ernő: Elhunyt Benedek Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./"
2002. október 15.
"Fejcserék a HTMH-ban címmel jelent meg rövid hír a Magyar Nemzet október 2-i számában. Eszerint leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, Misovicz Tibor gazdasági alelnököt, Pirityiné Szabó Juditot, a Jugoszláviával foglalkozó főosztály vezetőjét és Tóth Istvánt, a Kárpátaljával foglalkozó főosztály vezetőjét. Ezzel kapcsolatban Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Magyar Televízió Határátkelő c. műsorában, amelynek rendszeres vendége, október 8-án nyilatkozott. Kérdés: Komoly személyi változások álltak be most a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Egyes újságok azt írták, hogy a HTMH-t szétverték. Miért volt szükség ezekre a személyi változásokra? Bálint-Pataki József: Én semmilyen formában nem tudom elfogadni, különösen ezt a múlt idős megfogalmazást, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatalában nem álltak be - még - személyi változások. El kell mondanom, hogy a jó munkaszervezés érdekében várható a közeljövőben egy strukturális átalakítás, amelynek meglesznek a személyi konzekvenciái. De magam is éppen múlt héten, Mádl Ferenc köztársasági elnök látogatása idején értesültem abból az újságcikkből, ahol múlt időben: "változások történtek, lefejezés történt"... Meg kell mondanom, hogy ezt egy kicsit érdeklődéssel olvastam én is, és valahol a lefejezés azt jelentené, hogy a Hivatal elnökét fejezik le, és megvagyok, a fejem pedig a nyakamon van. Kérdés: Azt szerettem volna még megkérdezni, hogy azoknak a munkatársaknak, akik most már nem fognak olyan pozíciót betölteni esetleg a HTMH-ban, mint amilyenben voltak, marad az állásuk a HTMH-ban, vagy el kell hagyniuk a Hivatalt? Bálint- Pataki József: Arról, hogy valakinek el kell hagynia a HTMH-t, én nem tudok, és vélhetően leginkább én kellene erről tudjak. Akinek a szakértelmére szükség van, és vannak bőven a HTMH-ban, azokkal szeretnék a jövőben is együtt dolgozni. /Guther M. Ilona: Személyi változások a HTMH-ban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"
2002. október 15.
"Az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) a hét végén Kolozsváron rendezte ez évi műhelytáborát, aminek célja a MIT és tagszervezetei helyzetállapotának értékelése volt. Az értekezleten kidolgozták a szervezet közeljövőre szóló stratégiai tervét. Jakab István, a MIT elnöke felkérte Kovács Pétert, a MIÉRT elnökét, hogy a MIT által javasolt feladatkörök és a MIÉRT javaslatai mentén együtt vitassák meg az együttműködés lehetőségeit. Ugyanakkor a MIT felszólította az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságát, hogy a másfél évvel ezelőtt beterjesztett SZKT-döntés megóvásának ügyében a hivatalos határozatukat hozzák a MIT tudomására. A másfél évvel ezelőtti SZKT-döntés felülbírálta a MIT által az SZKT-ba delegált emberek nevét tartalmazó listát. E döntés után a MIT kilépett az SZKT-ból. /B. T. MIT-MIÉRT barátság? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"
2002. október 15.
"Szomorú kislexikont lehetne összeállítani a román hadseregben gyanús körülmények között elhunyt magyar katonákról. Sok erdélyi magyar fiatalember azért fogott vándorbotot a kezébe, mert félt attól, hogy élve nem tér vissza szerettei körébe. Tófalvi Zoltánnak, a cikk írójának két emléke is van. A Korondhoz tartozó pálpataki tanyavilágban élő egyik fiút vitték katonának. Néhány hónap múlva lezárt koporsóban hozták haza. Az édesanya később tudta meg, hogy a fiának tüdőgyulladása volt, de az orvos azt mondta: alkalmas. Ott halt meg a gyakorlótéren. Az anyát annyira megviselték a történtek, hogy megőrült, nemsokára követte a fiát a Semmibe. A másik megrázó élmény Marosvásárhelyen érte: egy érettségi előtt álló fiatalember felakasztotta magát, mert katonai behívót kapott. Előzménye: 1990-ben - nem sokkal a véres márciusi események után - kisdiákként társával indiánosdit játszottak Somostetőn. Egy szakasznyi katona vette körül a két gyereket, bekísérték a rendőrségre, órákon át vallatták őket, hogy hol őrzik a "fehér fegyvereket". A megalázó bánásmód, az ordítozás, gyanúsítgatás, vallatás olyan sokkot jelentett a gyerek számára, hogy a katonai behívó kézbevétele után még aznap öngyilkos lett. Sok erdélyi magyar fiatal meghalt a hadseregben. Arra is volt példa, hogy őrségben álló magyar fiút lőtt le román anyanyelvű társa. Egy kalotaszegi legény önként jelentkezett katonának, hogy minél hamarabb megnősülhessen. Néhány hónap múlva koporsóban hozták haza. A katonai hatóság magyarázata: öngyilkos lett. Egyetlen ilyen halálesetben sem találtak bűnöst, mindig a katona volt a hibás. Haller István, a Smaranda Enache polgárjogi harcos nevével fémjelzett Pro Europa Liga Emberjogi Irodájának vezetője egy ilyen tragédiát ismertetett. (Haller egyébként maga sem szívesen emlékszik vissza az egyetem elvégzése után letöltött hat hónapos katonai szolgálatára: sorstársai közül négyen meghaltak, őt pedig többször megalázták.) Az érettségizett N. A. Nagyszebenben volt katona. Levélben értesítette az édesanyját, hogy nem érzi jól magát, fejfájása van. Bár jelentkezett az alakulat orvosánál, semmilyen kezelést nem kapott. N. A. 2001. jan. 31-én elhunyt. Lezárt koporsóban vitték haza a holttestét. A kétségbeesett édesanya azóta próbálja keresni az igazságot. Felvilágosítást kért: mi történt a fiával, miért kellett meghalnia? Semmilyen választ nem kapott. 2001. máj. 10-én kéréssel fordult a brassói katonai ügyészséghez: vizsgálják ki, milyen körülmények között hunyt el a fia. Választ nem küldtek. Szeptemberben az asszony értesítette a Pro Europa Liga Emberjogi Irodáját. Két levélre volt szükség, hogy az ügyészség 2001. nov. 8-ai keltezéssel válaszoljon. Azt írták: "a nagyszebeni igazságügyi orvostani szakértő a megfelelő időben nem végezte el a halál okának kivizsgálását". Ezt követően az édesanya panaszt tett a nagyszebeni törvényszéki orvosi szolgálat ellen. A brassói katonai ügyészség - 2002. jan. 16-ai átiratában - nem rendelt el bűnügyi nyomozást, mondván, "a törvényszéki orvosszakértői vélemény szerint minden szinten elvégezték az ilyenkor szokásos kezelést - a betegség lefolyásának arányában -, nem volt olyan jel, amely azt bizonyítaná, hogy más kezeléssel elkerülhető lett volna a halál". Az édesanya újból panasszal fordult a brassói katonai ügyészséghez, a nagyszebeni katonai kórháztól is kért felvilágosítást, ott viszont minden információ kiadását megtagadták. A brassói ügyészség 2002. jún. 4-ei válaszában - öt hónappal az ügy lezárása után! - azt közölte: "a kivizsgálás során" (még említés sem történik, hogy milyen kivizsgálásról van szó!) megállapították, hogy a halál oka Waterhouse-Friderichsen-szindróma (vagyis veseelégtelenség) volt. A betegség olyan gyors lefolyású volt, hogy a fiú életét nem lehetett megmenteni. Ez az újabb levél teljesen ellentétes az előzőekkel. /Tófalvi Zoltán: Ismét magyar sorkatona az áldozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"
2002. október 15.
"Temesváron Millenniumi templom főoltárát magyar szentjeink - István, Imre, László - szobrai díszítik, az oltárképen a Szűzanya alakja a Kisdeddel. Fején ékes korona, kezében országalma és jogar - koronázási jelvényeink -, ahogyan a népét oltalmazó és segítő királynőt, Patrona Hungariaet látta és örökítette meg egykor a művész, Vastagh György. Magát a hajlékot a honfoglalás ezeréves évfordulójára építették és a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlották. A Millenniumi templomot Temesvár legmagyarabb templomaként tartják számon. Okt. 13-án, vasárnap a hajlék százegy évvel ezelőtti felszentelésére emlékeztek. Tamáskó Péter Pál kanonok, Marosi főesperes, a templom plébánosa üdvözölte a résztvevő paptársakat, Augustinov György kanonokot, Temesvár esperesét és a többieket. - Háborúk, idegen elnyomás, beolvasztási kísérlet - csak néhány a magyarságot eddig ért sebekből. Jelenlegi helyzetképünk is szomorú: alkoholizmus, prostitúció, szétesett családok, kábítószerező, céltalanul lézengő fiatalok, gyermekükre időt ritkán fordító szülők, az anyagi jólét és az élvezetek hajhászásában élő felnőttek. Ugyanolyan veszteséget idéznek elő sorainkban, mint a kívülről érkező ártó szándék. Segítséget kitől várhatunk? Önmagunktól - és a Szűzanyától, aki oltalmaz, mutatott rá beszédében Tamáskó Péter Pál plébános. /Bánsági Csilla: "...melyhez minden szent nevet/ Egy ezredév csatolt" A Millenniumi templom búcsúünnepén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./"
2002. október 15.
""A délibáb határán..." /Helvetica Lap- és Könykiadó, Nagybánya/ címmel jelent meg a napokban a máramarosszigeti Pop Iosif ötödik verseskötete. Okt. 12-én a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Kör székházában tartották a hivatalos bemutatót. A 71 éves Pop Iosif román verseskötetei után Marosvásárhelyen megjelent egy magyarnyelvű (Sebzett gondolat) verskötete. A szerző francia nyelven is írt verseket. Nem fordítja saját verseit, hanem magyarul, románul illetve franciául írja azokat. Új kötete magyar nyelven írt verset tartalmazza. /(Farkas E. Zoltán): "A délibáb határán...". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ "
2002. október 16.
"Az RMDSZ-en belüli szimpátiák alakulása és ennek funkcióbeli megnyilvánulása néha úgy tűnik, hogy kiismerhetetlen, öntörvényű folyamat. A szenátusi frakció a tisztújító első ülésen titkos szavazással újra Verestóy Attila szenátort választotta meg a frakció elnökének. Ez furcsa, figyelembe véve Verestóy megnyilvánulásait vagy a sajtó által megszellőztetett ügyeit, amelyek megbotránkoztatók még akkor is, ha csak a fele igaz a leírtaknak. A Transindex internetes újság által meghirdetett, több hónapig tartó választáson például ebben az időszakban messzemenően Sógor Csabát, a legfiatalabb RMDSZ-es szenátort választották meg a legnépszerűbb szenátornak. A magyar tömegeknek szükségük volna arra, hogy vezetőink elmondják a román politikum, a román társadalom képviselőinek a sérelmeket. Nemcsak a román többség lehet érzékeny, hanem a kisebbség is. Hasonlóan váratlanul alakult a Campus diáklap oldalain 1999 februárjában leleplezett Borboly Csaba pályája. Ha a Campusban leírt, magyar közösségi pénzek sikkasztásának csak a tizede is igaz, akkor az illetőnek már rég el kellett volna tűnnie a közéletből. Az illetőnek azonban csak indult felfelé a pályája. Az általa indított és elvesztett rágalmazási per után Hargita megyei tanácsos lett, majd az RMDSZ csúcsvezetőségének bábáskodásával létrehozott MIÉRT fórum egyik vezető személyisége. A Transindex internetesben Markó Béla és Kelemen Hunor védelmébe vette őt. Ezek után felmerül a kérdés: mi az az értékrend, amely alapján egyeseknek felfelé, illetve másoknak lefelé ível a pályájuk az RMDSZ-ben? A két említett, felfelé ívelő pályafutású személyben egy közös dolog van: jelentős pénzforrások által a hatalom birtoklása. Úgy tűnik, az erkölcsi tőke egyre kevesebbet számít. /Herédi Zsolt: Öntörvényű pályaalakulások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"
2002. október 16.
"Korondon magyar civileket megvertek a csendőrök. Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője levélben fordult a belügyminiszterhez ebben az ügyben. A válasz, ha késve is, de megérkezett: a csendőri akció minden szempontból szabályszerű volt, Jérét és Dézsyt nem bántalmazta senki, az ügyben a csendőrségnek tanúi is vannak. Úgyhogy "biztosítjuk afelől, képviselő úr, hogy a román csendőrség kötelességét teljesíti, és mindenféle- fajta diszkrimináció nélkül vigyázza a közrendet, a törvényes előírásoknak megfelelően." /"Biztosítjuk, képviselő úr..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ Előzmény: Aug. 11-re virradó éjszaka komoly indok nélkül gumibottal verték meg a korondi fazekasvásár hangosítását biztosító cég tulajdonosát és lemezlovasát, Dézsy Károlyt a csendőrök. Jére Ágoston elmondta: látta, hogy a csendőrök durván bánnak valakivel, így a mikrofonban kérte a közönséget, tiltakozzon hangosan az ilyen eljárás ellen. Ezután őt is igazoltatatta egy csendőrt, majd ütni-verni kezdték őt is. /Zilahi Imre: Csendőri erőfitogtatás Korondon? = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"
2002. október 16.
"Saját pénzén építtetett szent hajlékot Sepsikilyénben a sepsiszentgyörgyi pap - saját állítása szerint. Már az utolsó simításokat végzik. Sepsikilyénben összesen mintegy 30 ortodox vallású ember él, 4-5 család a hétszáz fős településen. A Sepsiszentgyörgytől négy kilométerre fekvő Sepsikilyén, a megyeszékhely csatolt települése. A magyar lakosság fogy, öregszik. A Washington Post 2000. febr. 11-i számában az amerikai újságíró, Peter Finn is furcsállta, hogy "Románia közepén, 96 százalékban magyarok által lakott faluban egy új ortodox templom épül, 30 hívőnek, állami pénzből". Az amerikai riporter kitért az akkori magyar kormány aggodalmaira, Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa szerint a "végső cél az ország etnikai arculatának megváltoztatása", Orbán Viktor egykori miniszterelnök pedig "érdekeltségnek" nevezte a Kovászna és Hargita megyei templomépítéseket. Ugyanebben a cikkben szerepelt Nicolae Branzea akkori vallásügyi államtitkár nyilatkozata, mely szerint 1999-ben a kormány 85 ezer dollárt utalt ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyháznak. Peter Finn a sepsikilyéniekre hivatkozva írt arról, hogy a helyi ortodox egyházmegye 20 ezer dollárt kapott az államtól a templom építésére, és a helybeliek tulajdonképpen azt rosszallták, hogy a katolikus és protestáns felekezetek semmilyen állami támogatást nem élveznek. /Farkas Réka: Ortodox templom néhány hívőnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"
2002. október 16.
"Petrozsényban a Caritas Házban Bara Matild nyugalmazott orvosnő a könyvtáros. Elmesélte, hogy gyakran bejárt a Caritas Házba és fájt a szíve, amikor láttam, hogy rengeteg értékes könyv a nagyteremben ládákban hever. Jólelkű adakozók ideajándékozták e köteteket, de nem volt aki rendbe rakja őket. A doktornő Heinz Hilda kolléganőjével leltároztak, a könyvekről kartotékot készítettek. A könyvtár alapját a plébánia régi, 1920-ból átmentett könyvtára képezi. Ezt egészítette ki a testvérváros, Várpalota több száz kötetes adománya, a Gyulafehérvárról érkezett könyvek és rengeteg helybeli lakos adománya. Petrozsényban egyre több az olyan fiatal, aki már nem tud magyarul. Szüleiktől szép könyveket örökölnek, de nincs már rá szükségük. Ide hozzák ingyen, mert tudják, hogy itt megőrizik a könyveket. /Gáspár Barra Réka: Madarat tolláról, embert könyvtáráról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"
2002. október 17.
"A Szabadelvű Kör és a Társadalmi Párbeszéd Csoport Mit vár a civil társadalom az RMDSZ-től címen vitaestet szervezett Bukarestben. Az RMDSZ olyan kompromisszumokat kötött, amelyek megingatták a vele szembeni bizalmat. Eltávolodás észlelhető a román civil társadalom és az RMDSZ között, ami könnyen nézeteltéréssé válhat - hangzott el a vitaesten. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint fontos, hogy ez a jelzés eljusson az RMDSZ-hez. Dinu Zamfirescu, a Társadalmi Párbeszéd Csoport tagja szerint az RMDSZ feladott olyan értékeket, amelyeket mindig is képviselt, amikor megszavazott olyan törvényeket, mint a titoktörvény, a replikatörvény, a párttörvény és - bizonyos mértékben - a Pruteanu-féle nyelvtörvény. /Salamon Márton László: Civilben az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./ A Társadalmi Párbeszéd Csoport és az RMDSZ Szabadelvű Köre által szervezett bukaresti vitaesten viszont kiderült: nem csak Reform Tömörülés vagy Tőkés László áll szemben az RMDSZ vezetésével. A Szabadelvű Kör társrendezőként való feltűnése azt jelenti, hogy az eddig a csúcsvezetés támogatójaként ismert platform is fontosnak tartja erősíteni az önvizsgálatra való hajlamot. /Csinta Samu: Össztűz. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"
2002. október 17.
"A háromszéki RMDSZ vezetősége kijelentette, nem nagyon van esély arra, hogy az elkövetkező évben is protokollum szülessen a Szociáldemokrata Párt és a szövetség között. Az SZDP háromszéki vezetői Cosmin Gusa, az SZDP főtitkárának sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmából kifejtették, hogy Keresztély Irma főtanfelügyelőt meneszteni kell tisztségéből. Előzőleg Adrian Vlad Casunean, a kormánypárt Kovászna megyei elnöke kijelentette: a főtanfelügyelő asszonynyal való kapcsolatuk eredményes. Cosmin Gusa kifejtette, a közeljövőben Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel megbeszélést folytat Keresztély leváltásáról. /Kiss Edit: Az SZDP a főtanfelügyelő asszony leváltását kéri. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 17./"
2002. október 17.
"1956 eszméje Székelyföldön is visszhangra talált. Jancsó Csaba visszaemlékezett a történtekre. Akkor 14 éves volt, nyolc sepsiszentgyörgyi mikós diák megalakította a Székely Ifjak Társaságát, mely az ellenállást akarta megszervezni. A magyar szabadságharcot leverték, de ők szerettek volna valamit tenni. 1957. márc. 15-én megkoszorúzták Sepsiszentgyörgyön az 1848-as emlékművet. A következő évben is megismételték, de akkor már vártak rájuk a Szekuritáté emberei, és letartóztatták őket. Kilencen összesen 96 év börtönbüntetést kaptak. Jancsó Csaba akkor 16 éves volt, és 10 évet kapott. Köztük volt három felnőtt is, többek között Szalay Attila textilgyári alkalmazott, aki 1959-ben a szamosújvári börtönben halt meg. Az ő tiszteletére egy emléktáblát helyeztek el, annak a Csíki utcai háznak a falára, ahonnan elhurcolták. A börtönben mindennapos volt a verés, a kínzás. Éheztették őket. A börtönben a lakosság számarányához viszonyítva a magyarok álltak az első helyen. /Némethi Katalin: 1956 októberében Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Ifjak Társasága. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 17./"
2002. október 17.
"A marosvásárhelyi Kővirág együttest vezetője és dalszerzője, László József 1992 őszén alapította. A verséneklés műfaját követik, repertoárjukat elsősorban erdélyi költők, valamint magyar klasszikusok megzenésített versei alkotják. A Kővirág együttes megalakításának tízéves évfordulója alkalmával nemcsak egy nosztalgia-koncertet terveznek, hanem kétnapos fesztivált /okt. 18-19/, amelyre a verséneklés műfaját folytató zenészeket, énekeseket, együtteseket hívják meg Marosvásárhelyre, a Kultúrpalotába. /Kővirág fesztivál - A verséneklés fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./"
2002. október 17.
"Okt. 15-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban bemutatták dr. Ferenc László tanszékvezető egyetemi tanár A belgyógyászati diagnosztika című kézikönyvét. A négy kötetre tervezett, és a későbbiek során társszerzőket is felvonultató kézikönyv több mint 900 oldalas első kötetét a magyar orvosi irodalom maradandó értékű megvalósításának nevezte a könyvet méltató dr. Monoki István nyugalmazott előadótanár. A bemutatót dr. Kovács Dezső előadótanár, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke ünnepnapnak nevezte a szervezet életében. /(bodolai): Maradandó értékű szakkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./"
2002. október 18.
"Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttsége Magyarországon tárgyalt olyan intézmények képviselőivel, amelyek hatáskörébe tartoznak a határon túli magyar ifjúsági szervezetek. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Borboly Csaba titkár, Benedek Csaba elnökségi tag és Krézsek Vilhelm csíkszeredai városi tanácsos, az RMDSZ-t Porcsalmi Bálint, az Ügyvezető Elnökség ifjúsági előadója képviselte. Okt. 15-én a MIÉRT képviselői találkoztak Gy. Németh Erzsébet országgyűlési képviselővel, a Magyar Szocialista Párt budapesti főpolgármester-jelöltjével, majd okt. 16-án tárgyalásokat folytattak a Metszéspont iroda és a Mobilitás munkatársaival. Ezt követően a MIÉRT küldöttségét Zilahi László, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztályának vezetője fogadta. Okt. 17-én az MSZP országos kampányzáró rendezvénye alkalmával a MIÉRT képviselőinek alkalma volt Medgyessy Péter miniszterelnökkel is beszélgetni. /A MIÉRT küldöttsége Magyarországon folytat tárgyalásokat. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 18., 2309. sz./"
2002. október 19.
"A Rákóczi Szövetség (RSZ) erdélyi szervezeteinek képviselőivel találkoztak október elején Erdélyben a szövetség budapesti képviselői - Halzl József, Ambrus Sándor és Szabó Zoltán. A találkozók során sor került a Pannonhalmán évi rendszerességgel megszervezett, történelmi vetélkedővel és a Gloria Victis rendezvénysorozattal kapcsolatos kérdések megbeszélésére, valamint új Rákóczi szervezetek létrehozására. Kőrösfőn Péntek Lászlóval, a kalotaszegi Rákóczi szervezet képviselőjével, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnökével találkoztak. Az RSZ képviselőinek erdélyi útja Marosvásárhelyen - könyvadománnyal -, majd Csíkszeredában folytatódott, ahol a Segítő Mária egyházi középiskola dísztermében megalakult az RSZ helyi szervezete. az RSZ képviselői Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármesterrel, Hegyi Sándorral, a helyi RSZ szervezet vezetőjével és a szervezet több más tagjával találkoztak. Szovátán meglátogatták az Illyés Közalapítvány támogatásával elkészült új előadótermet, Marosvásárhelyen a helybeli diákszövetség, a Rákóczi szervezet és az OMDSZ képviselőivel találkoztak. Nagyváradon részt vettek a Sapientia Egyetem tanévnyitó ünnepségét követően Tőkés László által szervezett fogadáson, majd Temesváron megalakították az RSZ szervezetét. Az erdélyi körút az aradi vértanúk emlékoszlopának megkoszorúzásával ért véget. /Erdélyi körúton járt a budapesti Rákóczi Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"
2002. október 20.
"Zalatna Magyarország két volt miniszterének születési helye, itt született Lukács Béla, kereskedelemügyi miniszter 1847-ben és Lukács László pénzügyminiszter 1850-ben. Zalatnán szept. 29-én ökumenikus istentisztelet keretében megemlékeztek a néhai Lukács Béláról, aki sokat tett Zalatnáért: a Gyulafehérvár-Zalatna vasútvonal építésével a várost bekapcsolta a vasúthálózatba, megépíttette az almási utat, létrehozta a kőfaragó ipariskolát. A Mária-Valéria híd építése is az ő nevéhez fűződik. - Zalatnán 1896-ban emeltek emlékművet, amelyet az út javításakor 1995-ben ledöntöttek. Most újra látható restaurálva a református templom mellett, Gyulafehérvártól 10 km-re, Zalatna felől jövet az 1848. október 23-i vérengzésben 700 meggyilkolt magyar áldozatnak (köztük Lukács Béla szüleinek és öt testvérének) állított obeliszk. Az ünnepségen és a koszorúzáson részt vettek az ügy támogatói, köztük Kovács Jenő, a Vas megyei Közútkezelő KHT igazgatója, Feist György levéltáros, volt szombathelyi alpolgármester, Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei ügyvezető elnöke, Vetési László, az erdélyi református egyházkerület szórványügyi előadója és mások. /Megemlékezések az Ompoly völgyében. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 20./"
2002. október 21.
"Maros és Kovászna megyében járt Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. A nemzetállam fogalma nem képezheti alku tárgyát az RMDSZ-szel - nyilatkozta. Cozmin Gusa abszurd igénynek nevezte az RMDSZ-nek azt az alkotmánymódosító tervét, mely az első cikkelyre vonatkozik. A nemzetállam fogalma nem képezheti alku tárgyát - hangsúlyozta Gusa, aki csodálkozását fejezte ki, amikor szóba került a magyar állami egyetem létrehozásának kérdése. "Megegyeztünk az RMDSZ-szel: ha valamilyen gondja van, nyíltan fejtse ki. Az állami egyetem kérdését viszont nem vetették fel" - mondta Gusa. A főtitkár kifejtette, azért kénytelenek az RMDSZ-szel szövetkezni, mert a politikai porondon nincs jobb kínálat. A PRM-vel semmi szín alatt nem akarnak paktálni - sem most, sem később; a PD meg a PNL pedig ellenséges magatartást tanúsít. A főtitkár kifejtette: "Reméljük, az RMDSZ-nek valamiféleképpen sikerül kezelnie a Tőkés-kérdést, mert tiszteletbeli elnökének nincs joga rendszeresen sértegetni a román népet." Gusa közölte: a következő időszakban Román Szolidaritás címmel számos kulturális rendezvényt, tudományos ülésszakot rendeznek a Hargita és Kovászna megyében élő románság számára. Döntés született arról is, hogy kormánytámogatással napilapot jelentetnek meg a két megyében élő 100 ezer román nemzetiségűnek. /Farkas Réka, Szucher Ervin: Gusa: a nemzetállam nem alku tárgya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./"
2002. október 21.
"Okt. 21-én Marosvásárhelyen szervezett tanácskozást a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és az RMDSZ vezetősége. Az RMDSZ prioritásként kezeli a marosvásárhelyi közszolgálati televízióstúdió létrehozását, valamint a jelenleg működő három magyar területi szerkesztőség helyzetének hathatós javítását - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ kiemelt feladatának tekinti az önálló magyar közszolgálati televízió létrehozását, ennek megszületéséig azonban jelentősen erősíteni kell a Kolozsváron, Bukarestben és Temesváron működő regionális magyar szerkesztőségeket. Az RMDSZ képviselői vállalták, hogy szorgalmazni fogják a magyar műsorok adásidejének növelését, valamint jobb időzónába való helyezését is. A Médianap elnevezésű egésznapos rendezvény a romániai magyar közszolgálati rádiózás helyzetéről és lehetőségeiről szóló tanácskozással zárult. /RMDSZ-MÚRE tanácskozás Marosvásárhelyen. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 21., 2310. sz./"