Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. október 7.
"Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? címmel rendezett ökumenikus konferenciát Fugyivásárhelyen a Studium Academicum Alapítvány. 2000. áprilisában hat református bihari lelkipásztor hozta létre az alapítványt, melynek célja az ökumenikus gondolatok fejlesztése és a kapcsolatok ápolása, továbbá az egyházon belüli felnőtt és laikus képzés. A Studium Academicum két év alatt az európai akadémiák és laikusképző központok tagjává vált, tájékoztatott Kállay László alapítótag, fugyivásárhelyi református lelkipásztor. A konferenciára különböző angliai, hollandiai, németországi, cseh és magyarországi felekezeteket képviselő lelkészek és laikusok érkeztek. Október 4-én dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott erdélyi püspök értekezett a magyar felekezetek életéről a mai Romániában, Csernák Béla és Kiss Attila lelkipásztorok Magyarok a Kárpát-medecében címmel tartottak előadást. Kállay László Felekezeti és nemzeti együttélés Romániában címmel beszélt. A résztvevők a négy nap alatt ismerkedtek a helyi felekezetekkel és nagyváradi református gyülekezetekkel. A rendezvénysorozat okt. 6-án a váradhegyaljai ökumenikus istenházában kiértékelővel zárult. /(Balla Tünde): Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ Kállay László a Tőkés László püspökkel szembeforduló csoport vezetője."
2002. október 7.
"Okt. 5-6-án tartotta a városnapokat Szentegyháza. A sportrendezvények után megkoszorúzták a háborús emlékművet. Este Márton Árpád csíkszeredai festőművész tárlatát nyitották meg, majd a Gábor Áron Művelődési Házban a helyi színjátszó csoport adta elő a Néma leventét. Okt. 6-án a helyi hagyományőrző csoport előadásában emlékeztek Kossuth Lajosra, születésének 200. évfordulója alkalmából, valamint a 13 aradi vértanúra. Ezt követően leleplezték a Gábor Áron Művelődési Ház falán elhelyezett Kossuth-emléktáblát. /Városnapok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./"
2002. október 7.
"Okt. 5-én tartotta Kide a falutalálkozóval egybekötött szüreti bált. A nyugalmazás előtt álló kidei református pap, Darai tiszteletes emlékeztetett rá, hogy a falutalálkozót már a tizenkettedik alkalommal szervezték meg. A népviseletbe öltözött fiatalság állított emléket a tizenhárom aradi vértanúnak, Wass Albert-, Lászlóffy Aladár-, Vörösmarty-költeményekkel. A tájháznál Bancsov Károly, a Kolozsvári Magyar Opera művésze Kossuth-nótát adott elő, majd Kovács András Kidéből elszármazott budapesti filmrendező beszélt a leendő múzeumról, amelynek létrehozásában oroszlánrészt vállalt. A ház múzeummá alakításában fontos szerepe van Kallós Zoltánnak, aki használati- és dísztárgyakat bocsátott a leendő múzeum rendelkezésére. Lukács Éva, a múzeum és a falunapok egyik szervezője szerint jövő ilyenkorra már megtekinthető lesz a tájház-falumúzeum. /Jakab-Benke Nándor: Háromfelvonásos faluünnep Kidében. Falutalálkozó szüreti bállal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"
2002. október 7.
"Okt. 5-én harmadik alkalommal találkoztak Baróton az erdővidéki második világháborús frontharcosok és foglyok. A baróti református egyházközség szervezésében hagyományossá vált bajtársi összejövetelre közel háromszázan jöttek el, hogy a harctereken vagy fogolytáborokban életüket vesztett, illetve az évtizedek során azóta elhunyt társaikra emlékezzenek és emlékeztessenek. Boér Imre nyugalmazott tanár, volt frontszolgálatos a magyarhermányi katonák sorsát mutatta be, de szólt a gyimesi, csobánosi és Úz-völgyi véres csatákról is. Dr. Szőts Dániel nyugalmazott orvos, a frontharcosok sepsiszentgyörgyi elnöke az átélt borzalmakról beszélt. A frontszolgálatosok és a földvári foglyok nevében a nagybaconi Benedek József, az olaszteleki Bartha János, a bibarcfalvi Veress András, a bölöni Nagy Dénes, a köpeci Józsa Vilmos, a szárazajtai Nagy B. Imre szólt az emlékezőkhöz. /(hecser): Emlékezés igaz történetre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./ "
2002. október 8.
"Gheorghe Funar polgármester okt. 7-én úgy nyilatkozott: amennyiben az RMDSZ képviselői nem engedelmeskednek akaratának, betiltja a Fadrusz-napok egy részét. Gheorghe Funar levelet intézett Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnökhöz, amelyben tudatta, hogy okt. 11-én és 12-én a polgármesteri hivatal "Magyarország legnagyobb királya, a román Corvin Mátyás tiszteletére" több rendezvényt szervez. Okt. 12-én reggel tíztől gyászmisét tartanak, és a műemlék felavatásának századik évfordulója alkalmából virágkoszorút helyeznek el a szoborcsoport talapzatánál. A jelenlegi program szerint az RMDSZ és a magyar civil szervezetek fél tizenegytől ugyanott koszorúzási ünnepséget tartanának. Funar arra kérte Kónya-Hamart, fél tizenkettőtől tartsák az RMDSZ ünnepségét. Ellenkező esetben betiltja azt. Boros János alpolgármester, a védnöki testület tagja megbeszélést kezdeményezett Gheorghe Funarral, aki ennek során hajthatatlannak mutatkozott. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnöke kifejtette: Funarnak nincs joga betiltani az érdekvédelmi szervezet ünnepségét. /Kiss Olivér: Betiltaná a Fadrusz-napokat a polgármester. Boros egyeztetési kísérlete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2002. október 8.
"Egy nappal az okt. 6-i koszorúzás után az aradi vesztőhelyi emlékoszlopnál a koszorúkat, virágokat senki sem bántotta, nem dobálta szét, a lépcsőkre nem festett obszcén jeleket, feliratokat. Hát ezt is megértük, jegyzete meg Jámbor Gyula újságíró. A helybeli román nyelvű napilap, amely éveken keresztül a vértanú tábornokokat is minősíthetetlen rágalmakkal illette, most az eseményről tárgyilagosan tudósított. /Jámbor Gyula: Ünnep után, sértetlenül. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./"
2002. október 8.
"A Pro Familia családegyesület és a Vidéki Információs Központ Nyárádszeredán az elmúlt hét végén fórumot szervezett. Az erdélyi magyar családszervezetek első fórumának eredményeiről Csíki Sándor, a nyárádszeredai Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület elnöke kifejtette, hogy a fórum elérte a célját, hiszen a családszervezetek küldöttei Nagyváradtól Kézdivásárhelyig szép számban vettek részt. A külföldi előadók között volt dr. Benkő Ágota, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke és Kirizsán Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének elnöke. A fórumon megfogalmazták a családszervezetek szövetségbe való tömörülésének igényét. A megjelent szervezetek küldöttei állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben kérik az RMDSZ országos vezetését, hogy javítson családpolitikáján. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) már kidolgozott egy modellértékű családpolitikai programot, s ezt az RMDSZ rendelkezésére bocsátja. A családegyesület régi álma teljesült: felavatták Nyárádszeredán a Nagycsaládos Civil Házat, amely a szervezet székháza lesz. /(mezey): Fórum és házavató Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./"
2002. október 8.
"Okt. 5-én Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-es főpolgármestere jelenlétében adták át rendeltetésének Nagyszalontán a Magyar Ház felújított előadótermét, amely ezentúl a "fekete bojtár", Sinka István költő nevét viseli. A felújítás a magyar főváros támogatásával történt. Az avatóünnepség előtt megkoszorúzták a 48-as forradalmár, Lovassy László sírját a köztemetőben, megnyitottak egy Budapestet bemutató fotókiállítást, majd műsorral emlékeztek meg az aradi tizenháromról. Nagyszalontán évek óta tart nem tudták elérni, hogy a gimnázium újra Arany János nevét viselje: a helyi tanács erre vonatkozó törvényes döntését képtelenek végrehajtani. A tantestület nem mer ujjat húzni az SZDP támogatta iskolaigazgatóval. A szalontai magyarok az RMDSZ-től várnak segítséget. /T. P.: Szalontai huzavona. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"
2002. október 8.
"A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"
2002. október 8.
"Aradon a Continental Szálló konferenciaterme szűknek bizonyult annak a nagy számú érdeklődőnek a befogadására, akik Dávid Ibolya könyvének aradi bemutatójára érkeztek. Az MDF elnökének tavaly jelent meg a Miért éppen én? (Kráter Műhely Egyesület, Budapest) című kötete. A Szövétnek irodalmi szemle meghívta Dávid Ibolyát, az Országgyűlés alelnökét, exminisztert író-olvasó találkozóra. A Szabadság-szobor kiszabadítója megkülönböztetett tiszteletnek és szeretetnek örvend az aradi magyarság körében. Dr. Pálfi Sándor, a folyóirat egyik szerkesztője köszöntötte az illusztris vendéget, aki Kálmán Zsuzsa újságíróval, íróval érkezett. Dávid Ibolya erdélyi, nevezetesen barcasági gyökereiről, a Szabadság-szoborhoz fűződő gyermekkori élményeiről beszélt, pedig a kötete egészen másról, a magyar közélet ismert személyiségeiről szól. Meggyőződéssel vallotta, hogy sikerül egyszer felállítani Zala György gyönyörű alkotását, a Szabadság-szobrot. Könyvében Dávid Ibolya olyan személyiségekkel beszélgetett, mint Antall Józsefné, Boros Péter volt kormányfő, Göncz Árpád, volt köztársasági elnök, Pitti Katalin operaénekes, Kovács István (Kokó), olimpia-bajnok ökölvívó, Müller Péter író stb. /(Puskel): Dávid Ibolya beszélgetései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./"
2002. október 8.
"Székelyudvarhelyen, a városi könyvtárban 1999-ben megalakult az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport. A tudományos munkáról a csoport egyik tagja, a városi könyvtár igazgatója, Hermann Gusztáv adott tájékoztatást. A kolozsvári egyetemről több udvarhelyi származású fiatal történész tért vissza, jutott munkához Székelyudvarhelyen és a város környékén. Ők szorgalmazták a csoport megalakítását. Egyesületként idén jogi státust is nyert az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport, székhelye az udvarhelyi városi könyvtárban van. 1999 óta kéthetente találkoznak, minden alkalommal valaki beszámol kutatásairól. Tizenöt körül mozog a tagok létszáma. Eddig két tudományos évkönyvet adtak ki. A kollégák jelenleg a harmadik kötet anyagán dolgoznak. Ezenkívül szabadegyetemi rendszerben tartanak előadás-sorozatot. Az egyes szakterületeken otthonosan mozgó tudósokat hívnak meg. Vendégük volt például a tatabányai Balogh Béni, aki a második bécsi döntésről értekezett, vagy Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa, Vincze Gábor, a szegedi egyetemről, aki a székelyföldi autonómiapróbálkozásokról beszélt, no és Kordé Zoltán a középkori székelységről tartott előadást. Az Areopolisz fő kutatási területe Székelyföld története és részben jelenkori társadalma /Zilahi Imre: Karácsony előtt lesz szüret. Beszélgetés dr. Hermann Gusztáv székelyudvarhelyi könyvtárigazgatóval. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./"
2002. október 8.
"II. János Pál pápa a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság területén megalapította a munkácsi egyházmegyét a római katolikus hívek számára. Első megyéspüspökévé az addigi apostoli kormányzót, Majnek Antal püspököt nevezte ki. Az ünnepélyes beiktatás szeptember 27-én volt a munkácsi Szent Márton székesegyházban. Az ünnepségen 12 püspök vett részt, köztük Marian Jaworski lembergi bíboros, metropolita-érsek. A gyulafehérvári főegyházmegyét Jakubinyi György érsek, a szatmári egyházmegyét Ardai Attila egyházmegyei kormányzó képviselte. Az újonnan létrehozott munkácsi püspökség története hovatartozás szempontjából mozgalmas és változatos volt. A 16. századig a Szent István által alapított erdélyi püspökséghez tartozott, 1346-tól az egri egyházmegye, 1804-től az önálló szatmári katolikus püspökség része volt. 1944 után Kárpátalja egyházkormányzása a püspöki székhelyről gyakorlatilag lehetetlenné vált. Az 1947. február 10-én kötött párizsi békeszerződés értelmében a szatmári egyházmegyét négy részre darabolták: Csehszlovákiában 13, Magyarországon 27, Kárpátalján 40, Romániában pedig 55 plébánia maradt. 1993-ban létrejött a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság, 2002. március 27-én II. János Pál pápa kihirdette a Vatikánban, hogy a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot egyházmegyei rangra emelte. Az új egyházmegyét egyben alárendelte a lembergi érseki tartománynak. A munkácsi püspökség 12800 km2 területen fekszik, összlakossága 1205000. Ebből 70 ezer római katolikus, nemzetiségi szempontból többségében magyar, illetve német, szlovák, ukrán. Az egyházmegyében 28 pap működik, de csak 8 helyi születésű. /Katolikus püspökség Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ "
2002. október 9.
"Okt. 8-án a képviselőházban elfogadták /222 igen és 36 nem szavazattal, illetve 27 tartózkodással/ a román nyelv nyilvános helyeken, közkapcsolatokban, illetve közintézményekben való használatáról szóló jogszabályt. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a törvény ellen szavazott, az RMDSZ képviselői tartózkodtak. A kormánypárt néhány képviselője szintén tartózkodott, vagy a jogszabály ellen szavazott. A törvény szerint minden, román nyelven megfogalmazott írott vagy beszélt közérdekű szövegnek fogalmilag, nyelvtanilag helyesnek, a helyesírás és a központozás szabályainak megfelelőnek kell lennie. Minden, a romántól különböző nyelven írott vagy beszélt közérdekű szöveget méretétől függetlenül román fordítása kíséretében lehet közölni. Az előírások megszegése 20-50 millió lej értékű pénzbírsággal jár. A nem román nyelven sugárzott televíziós műsorokat román nyelven kell feliratozni, ha ez nem lehetséges, akkor élőben kell az adást fordítani. Szintén 20-50 millió lej a kiróható pénzbírság összege azokban az esetekben, ha a forgalmazott árukon szereplő idegen nyelvű szövegeket nem fordítják le románra is. Márton Árpád képviselő megindokolta az RMDSZ tartózkodó álláspontját. Mint elmondta, természetes az, hogy minden nyelvet megpróbálnak óvni a romlástól, amit az idegen szavak túlzott használata okozhat. Felmerült az is, hogy egy ilyen törvény a kisebbségi nyelvek használatának korlátozását szolgálhatja. Márton szerint sikerült olyan módosításokat kieszközölni, amelyek ezt az értelmezést nem teszik lehetővé, de a veszély még mindaddig fennáll. A törvényt a szenátus már elfogadta. /A képviselőház elfogadta a román nyelv használatáról szóló törvényt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"
2002. október 9.
"Ünnepi rendezvénysorozattal emlékeznek meg Kolozsváron október 25-én és 26-án a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának 10. évfordulójára. 1992. október 25-én 12 RMDSZ-es szenátor és 27 képviselő ünnepélyes fogadalmat tett a kolozsvári Szent Mihály templomban arra, hogy segíteni fogják "országunk épülését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés és a demokratikus jogállamiság megvalósítását." Az RMDSZ politikusai megesküdtek: "Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés". A belső önrendelkezés a válságból kivezető út a romániai magyarság és az ország számára, áll az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa és Parlamenti Csoportja által 1992. október 25-án elfogadott Az RMDSZ nyilatkozata a nemzeti kérdésről címmel kimondták: "Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút ebből a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban. Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja. A belső önrendelkezési elv ugyanakkor egyetemlegesen is előre mutat, hiszen számos, már létrejött vagy most alakuló közösségi önkormányzat utal arra: Európa működő demokráciájában ez a gyakorlat sikeres". Minderről Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: a Kolozsvári Nyilatkozat ma is érvényes. Az eltelt tíz évben az RMDSZ következetesen ennek a megvalósításáért dolgozott. - Minden munkánk arra irányult, hogy eszközöket adjunk az erdélyi magyarság kezébe ahhoz, hogy sorsáról önmaga rendelkezhessen - mutatott rá Markó Béla. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke más véleménnyel volt: Közel egy évtized óta szabotálja az RMDSZ vezetősége a belső választások és népszámlálás megrendezését. Az RMDSZ az önfeladás útján halad, éppen az ellenkezőjét végezte a szövetség vezetősége, mint amit 1993-ban a brassói kongresszuson megfogalmazott. Ezáltal a közképviselet és a valós érdekvédelem sikkadt el. /P. A. M.: Őrizni a Kolozsvári Nyilatkozat szellemét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"
2002. október 9.
"Kolozsvár polgármestere hajthatatlan a Fadrusz-napok okt. 12-i programpontját illetően. - Nekik kell alkalmazkodniuk hozzánk. Amúgy nem árt nekik, ha kicsit többet ülnek a templomban, Isten legalább megbocsátja egyes RMDSZ-vezetőknek a román nép ellen elkövetett bűneit. Nem értesítettek bennünket, magukra vessenek - mondta Funar. Boros János szerinte két megoldás lehetséges: a rendőrség kizárja a Főtérről a városháza embereit, lévén, hogy az RMDSZ korábban jelezte szándékát, vagy a magyar ünneplőknek várniuk kell 15-20 percet, amíg Funárék befejezik a szertartást és a koszorúzást. /K. O.: Hajthatatlan Fadrusz-ügyben a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"
2002. október 9.
"Sárközújlak közelében van a Meggyesgombásként ma már csak a község idősebbjei által nevezett Dumbrava. A település magyarok lakta része Magyargombás, ahol 66 ember él, de sohasem volt különálló település, a Romángombásnak is nevezett Dumbrava része. Kocsival ide nem lehet eljutni, a térdig érő sárrengetegben a traktor is elakadna. Magyargombás tanyát a kommunista rendszer halálra ítélte, sorra elköltöztek innen az emberek. Az utóbbi években pozitív folyamat kezdődött el a tanya életében. Egyre több községi fiatal lát abban lehetőséget, hogy itt letelepedjen, itt alapítson jövőt magának. A föld jó, főként zöldségtermesztésre alkalmas. Az utóbbi időben Magyargombáson több új ház épült, mégis elszigetelten, magukra hagyottan élnek a mellőzött tanyán. A magyargombásiak gumicsizmával tudnak csak a két kilométerre lévő vasútállomásig elmenni. Ilyen körülmények között járnak iskolába az itteniek gyermekei: 15 iskolás teszi meg naponta a három kilométert a romángombási iskoláig. A tanyán még mindig nem fejeződött be a villamosítás. A 66 ember jópár éve létrehozta a Helyi Közösség Egyesületét, amelynek célja az út rendbetételére és a villamosítás befejezésére vonatkozó támogatások megszerzése. Eredményt nem értek el. A vasút mellett régen nagy kultúrház és iskola is volt. Azonban az akkori párttitkár lebontatta, és a feléből kipótolták a romángombási, a másik feléből meg a sárközújlaki kultúrházat. A templomot közös munkával építette fel a falu 1961-ben. A pap csak havonta egyszer járt ki ide. A liturgia nyelve a legvadabb kommunista időkben is magyar maradt. Három-négy éve abbamaradtak a liturgiák, teljesen hívek nélkül maradt a templom. A templomban a látvány siralmas: a kegytárgyak és szentképek a helyükön, de madarak röpködnek, és mindent bepiszkolnak. A templom mennyezetén beázás nyomai láthatók. /Fodor István: Magyargombás. Egy elfeledett tanya, a világ végén (1.). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 9., (2.). = okt. 10./"
2002. október 9.
"Megalázva tértek haza az okt. 6-i bukaresti bajnokijukról Székelyudvarhely szuperligás asztaliteniszezői. Nagy Ferenc edző tanítványainak mérkőzés közben azt is felrótták: hogyan merészelnek magyarul beszélni az ország fővárosában. A házigazda Pro Auto Sport második csapatának tagjai, no meg a bírók semmitől sem riadtak vissza annak érdekében, hogy idegileg padlóra küldjék az ellenfelet. Az 5-5-ös, cseppet sem békés döntetlennel zárult találkozó jókora csúszással kezdődött. A bukaresti bírók semmiségekért állították le a játékot, a vendégek rovására. A házigazdák támogató-játékosa, Tigau azt rótta fel a vendégeknek, hogy magyarul beszélnek, emiatt a játék félóráig állt. A reklamáló udvarhelyiek "jutalma" minden esetben sárga lapos figyelmeztetés volt. /(Jakab Árpád): Udvarhelyiek kálváriája a fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ "
2002. október 10.
"Okt. 9-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Tanács ülésén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető elnök-helyettes, Frunda György a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Dr. Verestóy Attila az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Dr. Kelemen Atilla a Szövetség képviselőházi frakciójának elnöke és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Az Operatív Tanács közleményt fogadott el. A közlemény szerint az Operatív Tanács visszautasítja Tőkés Lászlónak a Szövetségi Képviselők Tanácsát rágalmazó állításait. Tőkés László intoleranciája, elvakultsága az RMDSZ belső demokráciát veszélyezteti. Inkább bízik Tőkés László a bukaresti igazságszolgáltatásban, mint a saját szövetségével való együttgondolkodásban. A belső választásokra az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa nem rendelt el határidőt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa elemezte a belső választások kérdését, és mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy közvetlen választásokat megrendezni úgy, hogy azt senki ne kérdőjelezhesse meg, rendkívül felelősségteljes feladat, az erről szóló döntést a következő kongresszusra bízta. Az egységes RMDSZ eddig is teljes elkötelezettséggel tudta képviselni a magyar nemzeti közösség ügyét. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elítéli azt, hogy Tőkés László a bírósághoz fordult. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"
2002. október 10.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalásában leszögezte: október 7-én kelt közleményében arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy egyfelől panasszal fordult az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságához, másfelől semmisségi kérelmet nyújtott be a fővárosi Bírósághoz a Szövetségi Képviselők Tanácsának az RMDSZ VII. kongresszusa összehívását kimondó, szeptember 21-i határozata tárgyában, és szorgalmazta ugyanakkor, hogy a nevezett törvényességi fórumok kötelezzék a Szövetséget a közel egy évtizede törvényellenesen elodázott belső választások megtartására. A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla szövetségi elnök durva, személyeskedő támadással válaszolt. "Az RMDSZ szövetségi elnökének tisztségéhez, erdélyi magyarságunkhoz és a demokratikus politikai kultúrához méltatlan, személyeskedő és rágalmazó vádaskodását ezennel határozottan visszautasítom. " Markó Béla elnök szerint Tőkés saját sorstársait feljelentett. A püspök sorstársainak nem az Iliescu-féle román utódkommunista párttal lepaktált Markó-csoport, hanem az erdélyi magyar nemzeti közösség tagjait tartja. Markó szerint "Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen" Valójában 2000-ben - kettős állampolgársága iránti kifogással - a román hatóságokkal maga az RMDSZ töröltette dr. Kincses Előd ügyvédet a parlamenti képviselőjelöltek listájáról; hasonlóképpen, az RMDSZ egyik minisztere indított peres eljárást az Udvarhelyért Polgári Egyesület székelyudvarhelyi és Hargita megyei tanácsosai ellen, másfelől a nevezett városi és megyei tanácsok RMDSZ-frakcióinak jogi keresete alapján a marosvásárhelyi Táblabíróság az UPE képviselőit éppen a minap zárta ki a helyi és megyei önkormányzati tanácsokból. A tusnádfürdői nyári szabadegyetem nemzeti eszmeiségét az RMDSZ-hez hasonlóan támadta Adrian Nastase román miniszterelnök, aki kijelentette: "Ha Corneliu Vadim Tudor magyarnak született volna, ő lehetne Tőkés László..." Lehetséges, hogy Markó Tőkés László tisztségéből való eltávolításának útját egyengeti. Egyébként a tiszteletbeli elnök meg- vagy újraválasztására nézve nincs rendelkezik. /Tőkés tiltakozik Markó kijelentése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2002. október 10.
"A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"
2002. október 10.
"Okt. 20-án nyílik Márton Árpád festőművészt kiállítása Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. A csíkszeredai alkotó barátja, Incze László muzeológus, nyugalmazott múzeumigazgató nyitja meg a tárlatot. /(D. Á.): Márton Árpád tárlata a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./"
2002. október 11.
"Az Európai Bizottság okt. 9-én elfogadta azt a jelentést, amely javasolja az Európai Unió tíz országgal való bővítését 2004-ben. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia hamarosan az EU-hoz fog tartozni. Románia és Bulgária csak reménykedhet, hogy 2007-ben, azaz a bővítés második körében az Unió tagjává válhat. Hírügynökségi jelentések szerint ez nem ígéret volt, hanem az Európai Unió "tudomásul vette", hogy 2007-ig e két ország is csatlakozni akar, de nem kötelezte el magát a felvételük mellett. - Az országjelentés Romániát elmarasztalja az igazságszolgáltatás reformjának elmaradását, a regionális politika nehézkességét, illetve a korrupciót. Kritika illeti a közigazgatás működését, továbbá gyorsítani kell a privatizációs folyamatot és erősíteni a vállalkozói szférát. Legelmarasztalóbb véleményt a mezőgazdaságról és a környezetvédelemről fogalmazott meg. - Adrian Nastase szerint az Európai Bizottság elismerte, hogy Románia 2001-ben helyes stratégiát választott, amikor úgy határozott, hogy felgyorsítja a csatlakozási tárgyalásokat. A kormányfő véleménye szerint a 2007-es időponttal az Európai Unió tulajdonképpen elfogadta a Románia által egyoldalúan kijelölt időpontot. Theodor Stolojan szerint azonban a jelentés azt bizonyítja, hogy az SZDP a korrupció országává tette Romániát. /Mózes Edith: "Tudomásul vettek". = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./"
2002. október 11.
"Az RMDSZ jövőre esedékes kongresszusa megvitatja Tőkés László református püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke magatartását, közölte okt. 10-i sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó szerint az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentése reális. A szövetségi elnök elmondta: a kongresszuson nem fogja kérni, hogy Tőkés többé ne legyen a szövetség tiszteletbeli elnöke, de nincs kizárva, hogy azt "mások" megteszik. "Tőkés úr megmaradhat tisztségében, én azonban nem tartom RMDSZ-tisztségviselőnek azok után, hogy feljelentett bennünket", fogalmazott Markó. A belső választásokról szólva Markó elmondta: az RMDSZ vezető testületeinek közvetlen megválasztása, ahogyan azt Tőkés szeretné, "premier lenne Romániában" és "rendkívüli erőfeszítést követelne". /Kongresszusi vita Tőkés magatartásáról. Reális az Európai Bizottság országjelentése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2002. október 11.
"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint a Markó kontra Tőkés nyilatkozatháborúban mindkét fél finom csúsztatásokkal félretájékoztatja a közvéleményt. Tőkés Lászlónak igaza van, amikor azt állítja, hogy a belső választások elodázásával az RMDSZ vezetősége több kongresszusi határozatot szegett meg. Köztudott, hogy a belső választások megtartásáról már 1993 januárjában döntött a brassói kongresszus, de azóta is minden maradt a régiben. Patrubány Miklós teljesen abszurdnak tartja, hogy például a székelyudvarhelyi fáklyás tüntetésen a püspök tüntetett az RMDSZ ellen. Patrubány szerint indokolatlan, hogy a tiszteletbeli elnök a pénzek felhasználásáról beszél, ugyanis az a 242 millió forint, amit a félresikerült nagyváradi református világtalálkozóra utalt át a magyar kormány, legalább ötvenszer nagyobb a szükségesnél. Ugyanakkor az MVSZ teljes 2002. évi költségvetése 237 millió forint. Patrubány leszögezte: Markó Béla részéről méltatlan politikai támadásnak tartja, hogy Tőkés Lászlót a magyargyűlöletről elhíresült C. V. Tudorhoz hasonlította. Aggasztó Frunda György csúsztatása, miszerint jogilag a bíróságot nem lehet felkérni, hogy egy párt belső életébe avatkozzon. Frunda György csúsztatása hasonlít ahhoz a félrevezetéshez, amit az 1995-ös kolozsvári kongresszuson az erdélyi magyar közösség megnevezése kapcsán tett. A szenátor akkor azt állította, hogy a törvény tiltja a nemzeti közösség fogalmának használatát, és a magyarság súlyosan hátrányos helyzetbe kerülne, ha önmagát nem kisebbségként határozná meg. Ez a csúsztatás visszavetette az erdélyi magyar közösség jogvédelmi harcát. Patrubány a Markó-Tőkés vitában a felektől önmérsékletet kért. Patrubány elhibázottnak tartja Tőkés László bírósághoz fordulását. /Borbély Tamás: "Bölcsen járna el a püspök úr, ha nem beszélne pénzekről". Patrubány szerint a 237 millió forint az MVSZ-é volt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2002. október 11.
"Okt. 10-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban, az egy épületben működő két iskola tanárai tisztázták a félreértéseket. Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója pontosított: az ingatlan visszajuttatását jogosnak tartja, de szívén viseli az általa vezetett intézmény sorsát és perspektíváit. A találkozón a pedagógusok egyértelműen elhatárolódtak a két szülő miniszteri közbenjárásának módjától és tartalmától. /Farkas Réka: Tisztázták a félreértéseket. Körvonalazódik az együttműködés a Székely Mikó Kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./"
2002. október 11.
"Ötéves a Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat. Ferenczes István költő, a lap főszerkesztője visszatekintett: a kilencvenes évek elején fölmerült egy székelyföldi regionális lap indításának a gondolata. Még a napilap is jó lett volna azokban az években, nagy szerepe lehetett volna egy egységesebb székelyföldi regionalitás megfogalmazásában. Végül a megoldás Csíkszeredában született meg: 1997 októberében megjelent a Székelyföld első száma. A napokban hagyja el a nyomdát az októberi Székelyföld, a 61. szám. A megyei önkormányzat égisze alatt megszületett a Hargita Kiadóhivatal, amely a folyóirat mellett könyvkiadási feladatokat is vállal. 2000 januárjától pedig Ferenczes Istvánék szerkesztik a Moldvai Magyarságot is, a csángó újságot, miután az 1998-ban Sepsiszentgyörgyön megszűnt. A Székelyföld regionális lap, kevesebb szépirodalmat tesz közzé. Székelyföldön jóval több történész, néprajzos, képzőművész, szociológus, népművész, alkotó újságíró, közíró él, mint szépíró. A munkatársak: Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince a szegedi doktoranduszi évek végeztével Kézdivásárhelyen él, onnan ingázik, Mirk Kata-Szidónia Debrecenben elvégezte a néprajz-antropológiát, illetve a szociológiát, azután jött haza. A folyóirat ezer - októbertől ezerszáz - példányban jelenik meg. - Elsősorban hiánypótló könyveket adtak ki. Többek között a Csíki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, a klézsei csángómagyar költő, Duma István András verseit és Az ember ott a legfájóbb magyar című, a csángómagyarokról szóló versek antológiáját. A Pro-Print Kiadóval közösen minden évben kiadott Erdélyi Szép Szó az erdélyi magyar írók az évi termésének a legjavából válogatott antológia. A Székelyföld folyóirat évfordulós ünnepségén kerül átadásra az Erdélyi Magyar Írók Alkotóház Csíkszeredában. A Székelyföld-díjakat 1998-ban osztották ki először. Azok a szerzők kapják, akik az előbbi évben a legszínvonalasabb közlésekkel jelentkeztek. 1998-ban Benkő Levente, Kovács András Ferenc és Tánczos Vilmos, 1999-ben Bogdán László, Gazda József és Vincze Gábor, 2000-ben Kányádi Sándor és Oláh-Gál Elvira, 2001-ben Király László, Lőrincz György és Máthé Éva kapta a folyóirat nívódíját. Idén Lászlóffy Aladár, Egyed Péter és Tófalvi Zoltán kapja a díjat. /Ferencz Imre: Ötéves a Székelyföld kulturális folyóirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./"
2002. október 11.
"Lugoson a Szombati Szabó István Irodalmi Kör fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Alapítótagok és az új nemzedék képviselői, sok kötetes tollforgatók és pártolók, a város magyarságának népes serege gyűlt össze. Az elmúlt évtizedekben több mint háromszáznyolcvan alkalommal tartottak ülést. Az újságok s az egyház mellett egyedüli civil szervezetként a Szombati Szabó István irodalmi kör vitte a míves magyar szót a Felső-Bega völgye elszigetelten élő szórványközösségeibe. Fülöp Lídia, a kör vezetője hangsúlyozta, hogy az olykor százat is meghaladó, máskor meg alig maroknyi tollforgató és irodalombarát a kisebbség számára legnehezebb korszakban is erős vára volt az anyanyelvű kultúrának. A kör lelkes alapemberei, dr. Higyed István, Bakk Miklós, Gergely Kálmán, Kovács László, Osztofi József, Simon István, Maylender Erzsébet, Molnár Klára, Király Rozália és még sokan mások hűségesen, önzetlenül szolgálták a nemes ügyet. Az örökös elnök, Fülöp Lídia, a költő és prózaíró, aki szíve-lelke a város irodalmi életének. A magyar költészet gyöngyszemeiből hallhattak válogatást a résztvevők. Makay Botond bemutatta dr. Higyed István Szomorú szerelmes igric című könyvét, amely az irodalmi kör névadójának, Szombati Szabó István egykori lugosi református tiszteletes életéről és munkásságáról nyújt képet. /Sipos János: Lugosi mementó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./"
2002. október 12.
"Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
2002. október 12.
"Nagyváradon a múlt hét végén Reform Estet tartottak. A fórum meghívott előadója Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő volt. A házigazda Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke az Orbán-kormány négy éves mandátumát nemzetstratégiai szempontból úgy jellemezte, hogy "akkor alakult ki a remény intézményesült hálózata". Abban a periódusban, amikor Németh Zsolt a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkáraként a határon túli magyarok ügyeiért felelt, megalakult a Magyar Állandó Értekezlet, és elfogadtatott a státustörvény. Németh Zsolt kijelentette: a nemzetpolitika akkora lendületet kapott az 1998-2002-es kormányzati ciklusban, hogy attól "megy még a dolog". A mostani romániai Mádl-látogatásról Németh Zsolt elmondta: a magyar államfő hivatalos útja sem lett volna lehetséges, ha annak idején nem "ágyaznak meg neki", a korábbi karakteres magyar külpolitika révén. "Magyarország az előző kormányzás idején NATO-tagként határozottan tudott fellépni Románia és Jugoszlávia irányában, eredményt tudott felmutatni a román vízummentesség érdekében, és egyértelműen kiállt Románia NATO-csatlakozásáért is" - mondta a politikus, a Fidesz s alelnöke, hozzátéve, hogy Magyarországnak azért is érdeke a prágai román siker, mert "a NATO egy olyan nemzetközi karám, amelyben szigorú viselkedési normák léteznek". Németh Zsolt a két ország kapcsolatában egy viszonylagos felfelé ívelő szakaszként jellemezte a mostanit. Jelezte: a polgári kormányzás idején négyszeresére nőtt a határon túli magyar közösségeknek juttatott támogatások összege, most azonban aggasztó jeleket tapasztalnak: a minisztériumokban és a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) zajló politikai tisztogatásoknak ("vérengzésnek") áldozatául esnek azok, akik a tárcáknál külön-külön feleltek ezért a területért, a HTMH-nál pedig azok, akik a nemzetpolitikai stratégia szürke eminenciásai, szakértői voltak. Németh Zsolt szerint a jelenlegi kormányerőkön belül erősek azok a "héják", akik a törvény megcsonkításában gondolkodnak, és a támogatásokhoz szükséges anyagi forrásokat is meg akarják nyirbálni. A határokon átívelő magyar összetartozásnak komoly társadalmi támogatottsága van, így remélhető, hogy a Medgyessy-kormányon belül is győzni fog a politikai realizmus és pragmatizmus a jelenleg tapasztalható indulati megközelítések felett. Németh Zsolt úgy ítélte meg, hogy a magyarországi ellenzék és a határon túli magyar közösségek határozott fellépése megakadályozhatja a korábbi nemzetpolitika gyökeres megváltoztatását. Németh Zsolt kiváló kezdeményezésnek tartja a váradi Polgári Együttműködési Mozgalmat, amely jó keretet biztosít a civil cselekvéseknek. /Wagner István: Fórum az új ezredi magyar nemzetpolitikáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 12./"
2002. október 12.
"Újabb kiadvánnyal gazdagodott a kolozsvári diáklappiac, megjelent az UBBreport, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb háromnyelvű kiadványa. Az Echinox nevű újságot éveken keresztül működtették a magyar egyetemisták, emiatt a sok román oldal mellett szorítottak nekik is egy kis helyet. Ez megszűnt a kilencvenes években, a mostani Echinox-szám már kizárólag román nyelvű írásokat tartalmazott. Az UBBreportban már van magyar oldal is. Igaz, hogy nem sok. /UBBreport. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"