"Júl. 1-jén ültek tárgyalóasztalhoz a megyei RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői. A protokollum aláírása óta először ültek le tárgyalóasztalhoz a két párt megyei vezetői. A megbeszélésen az RMDSZ vezetői kifogásolták a tavaly érvénybe lépett közigazgatási törvény helyi alkalmazását, elsősorban a kétnyelvű helységnévtáblák, valamint az intézményeken elhelyezett kétnyelvű táblák hiányát. /Túrós Lóránd: Megyei RMDSZ-SZDP tárgyalás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./"

"Az RMDSZ-hez hasonló erős szervezetet kell alakítaniuk a Hargita és Kovászna megyei románoknak - hangzott el a Román Társadalom Civil Fóruma alapszabály-tervezetének sepsiszentgyörgyi megvitatásakor. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett hétvégi Andrei Saguna Napokon ismét összegyűltek a Hargita és Kovászna megyei román civil szervezetek képviselői, és folytatták a Román Társadalom Civil Fóruma megalakítási munkálatait. /Farkas Réka: Oltalmat kér a románság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatott a Zilahhal kapcsolatos két peres ügyről. Június 12-én az egyház számára kedvező ítélettel ért véget a zilahi Kálvineum művelődési ház peres ügye, melyet a város önkormányzata indított mintegy két éve az egyház ellen. A Kolozsvári Ítélőtábla hivatkozott ítélete a Zilahi Polgármesteri Hivatal fellebbezését visszautasította. A közvetlenül a felépítése (1947) után önkényesen elkobzott épület visszajuttatásával zilahi reformátusok régi vágya teljesült. A Kálvineumért folytatott küzdelmében a Szilágy megyei RMDSZ magára hagyta az egyházat. Június 13-án a Seres Dénesné - az egyházkerület által felmentett igazgatónő - önkényes intézkedésével állásából elbocsátott László Kálmán iskolagondnok és a Zilahi Református Egyházmegye perét tárgyalta a Kolozsvári Ítélőtábla. A Zilahi Református Egyházmegye pert vesztett. Az egyháza elleni perben Seres Dénesné elbocsátott, de a hatalom által hivatalban tartott igazgatónő periratában tagadta az iskola egyházi jellegét. Seres Dénes RMDSZ-szenátor, a férj által elnökölt Szilágy megyei RMDSZ az igazgatónő oldalán áll. / Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Közlemény a zilahi helyzetről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./"

"Június 27-én a Mátyás József-emléktárlat nyílt Déván, születésének 72. évfordulóján. Ez életműtárlat, Mátyás József ugyanis örökre eltávozott január 14-én. Mátyás József rendkívüli tehetséggel és hatalmas alkotóerővel alkotott egy életen át. 1960-ban részt vett a velencei biennálén, 1980-ban a besztercebányai grafikai biennálén, 15 egyéni kiállítása volt. Monumentális alkotásai közül megemlítendők a petrozsényi (1968), a brádi (1972) és a hajdúhadházi (1994). Kiállított alkotásait megtaláljuk Moszkvában, Genfben, Milánóban, Bécsben, Buenos Airesben, Pekingben, Hyvinkaaben, Schwetingenben, Helsinkiben. Csíkszentmártoni szülőházában állandó Mátyás József festészeti és grafikai kiállítást nyitottak. /Schreiber István: Mátyás József-emléktárlat Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./"

"Tartalmas volt a diakonissza-avatás idén is Marosvásárhelyen. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató aggódik, mert napvilágot látott az a hír, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium egyezsége alapján megszüntetik az egészségügyi posztliceális iskolákat, s végzettjeiket másodrangú asszisztenseknek nyilvánítják, akik csak a hároméves kollégium elvégzése után léphetnek elő elsőfokú asszisztensekké. Az elmúlt tíz év nem volt könnyű. Az elmúlt tíz év alatt végzett 246 általános és 19 laboratóriumi asszisztens közül a legtöbben sikeresen versenyvizsgáztak az egészségügyben meghirdetett helyekre. A kezdetekre dr. Nagy Attila igazgató emlékezett: a főiskola szervezése 1992 nyarán kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület kérésére. Egy hónapig tartották az előadásokat a templom padjaiban, mert épületet nem akartak biztosítani. Később a sportiskolában Klósz Bálint igazgató befogta őket. Végül a 2001-2002-es iskolai évben jöttek át az időközben felépült impozáns épületbe. Az iskolában lelkesedéssel vállalták a tanítást a frissen nyugdíjazott és még aktív egyetemi tanárok, adjunktusok, tanársegédek, főorvosok és a gyakorlati oktatást végző asszisztensek. Egyetemi színvonalon adtak elő, s a szakmai ismereteken túl az volt a célunk, hogy a szép magyar nyelvre is megtanítsák a hallgatókat. Ősztől csak az orvosi egyetemek mellett működő kollégiumok képezhetnek egészségügyi középkádereket. Öt magyar tannyelvű posztliceális iskola működik Erdélyben: itt Marosvásárhelyen, továbbá Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Vajdahunyadon. Látszólag a marosvásárhelyiek helyzete lenne a legkönnyebb, hisz itt van az egyetem. Asztalos Ferenc, a Képviselőház Tanügyi Bizottságának alelnöke szerint azért született meg a szóban forgó oktatási formával kapcsolatos rendelkezés, mivel a parlament jóváhagyta a strasbourgi egyezményt, s az európai uniós szabályoknak megfelelően csak az egyetemek mellett működő kollégiumokban lehet egészségügyi középkádereket képezni. Az RMDSZ törvénymódosító indítványt nyújtott be, amelyet minden frakció és minden párt aláírt. Az indítvány célja a két oktatási forma párhuzamos fenntartása. A törvénytervezet zöld utat kapott a képviselőház egészségügyi bizottságában, s ha minden szinten elfogadják, akkor ősztől továbbra is működhetnek a szóban forgó iskolák. /Bodolai Gyöngyi: Egy lépés előre, kettő hátra? A megszűnés árnyékában az orvosi asszisztensképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"Vaskos könyv a nemrégiben megjelent Szilágysági magyarok című kötet. Nem történeti monográfia, a szerzők honismereti munka megírására törekedtek. A honismeretben jelen van történelem, néprajz, földrajz, művelődéstörténet, nyelvészet, irodalom, oktatás, zene, építészet, műemlékfeltárás. Egyed Ákos, a kötet előszó-írója szerint a Szilágyság eléggé elszigetelt tájegység volt és maradt is, ami nemcsak hátrányt, de előnyt is jelent, ugyanis "a Szilágyságban sok még a természet közeli kistáj, ahol a népi kultúra tovább megőrizhette értékeit, mint legtöbb más tájegységünkben". A szilágysági népi kultúra kapcsán képet ad a könyv a népdal- és népballada-hagyományokról, farsangi és karácsonyi szokásokról, népzenéről, néptáncról, népi mesterségekről és a népi építkezésről. Különböző fejezetek szólnak a szilágysági magyar nyelvű oktatás helyzetéről, a régió irodalmáról, sajtójáról és képzőművészetéről is. A kötet jelentős fejezetét alkotják a faluleírások és városbemutatások - 54 falu és 4 város múltjáról és jelenéről található ismertető. Egyed Ákos szerint a kötetnek óhatatlan hiányosságai is vannak: többek között kimaradt belőle - a felkért szerző korai elhalálozása miatt - a Szilágyság demográfiai helyzetének alakulásáról, a népesség nemzetiségi megoszlásának történeti változásairól tervezett tanulmány. 1901-1904 között jelent meg Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című műve, s az azóta eltelt egy évszázad alatt történt változások miatt szükség volt újabb összegzésre, "hogy a pusztuló-eltűnő magyar történeti örökséget, vagy annak legalább egy részét számba lehessen venni". A Szilágyság című közéleti, közművelődési hetilap júniusi híradása szerint a kötet példányszámát meghaladta az érdeklődők száma, ezért a Kriterion, a könyv kiadója annak utánnyomását határozta el. /Mezei Kinga: Szilágysági magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Csíkszereda vendége volt Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) szervezett felsőoktatás-politikai fórumon. Markó beszédet mondott a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetsége által szervezett közbirtokossági konferencián. Markó csíkszeredai tartózkodása alkalmával részt vett az új RMDSZ-székház avatásán is. Markó Béla a vele készült interjúban az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényről leszögezte: a román hatóságoknak most már rendezni kell a tulajdonkérdést, ha euroatlanti integrációt akarnak, ugyanis rendezetlen tulajdonviszonyokkal nem lehet belépni az unióba. Markó szerint a magyar történelmi egyházak számára elfogadható megoldás született Romániában. Hangsúlyozta: az RMDSZ érdeme, hogy nem egy rossz megoldás jött létre, hanem egy jó: Románia mégiscsak a teljes restitúció mellett döntött az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényben. Markó elfogadta az újságíró közbevetését, hogy nagyon sok gond lesz az alkalmazás körül. Valószínűleg épületről épületre haladva kell az alkalmazást végigvinni, kikényszeríteni. Romániának most alapvető politikai és gazdasági érdeke az, hogy illeszkedjék Európához. Markó hozzátette: még minden visszafordítható. De van egy politikai érdek, ami kapcsolódik a NATO-felvételhez. Markó leszögezte: a magyar nyelvű állami egyetemi oktatás bővítésére kell súlyt helyezni a következő hónapokban. Nem mondtak le az állami magyar egyetem létrehozásáról. /Sarány István: Az érdekek határozzák meg a szemléletet. Markó Béla a román politikusok szemléletváltásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"

"Júl. 3-án dr. Faragó József akadémikus Balladaéneklés a moldvai csángóknál címmel tartott előadást Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Szerinte a csángó balladakincs "a magyar népzene azon dialektusa, amely a legjobban különbözik a többitől", a gyűjtő ugyanis különleges hangzásvilágú, régi epikus műfajjal találkozhat Moldvában. A kutató a balladarögtönzés elterjedt jelenségére figyelt fel csángóvidéki útjai során. Észrevette, hogy egy balladát előadója képtelen pontosan megismételni, valamit mindig átalakítanak benne, a régebbi szöveget egy-egy sorral vagy gondolattal mindig kiegészítik. Akár kérésre is rögtönöznek egy-egy újabb balladát, akár valamelyik falubelijük tragikus történetéről is. Alkalmanként sort ismételnek, hogy közben időt nyerjenek a következő gondolat tökéletes, nyolcas sorokba szedéséhez. Végül bemutatták dr. Faragó József Csángó népballadák című, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent gyűjteményét. /Kónya Klára: Balladaéneklés a moldvai csángóknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Dr. Egyed Emese professzor vezetésével Kolozsváron színháztudományi kutatócsoport alakult. Második kiskonferenciájuk is, amely a Fordítás és színpad témát járta körül. A Thé - Thália helyi élete nevet viselő csoport tagjainak egész évi munkásságát Egyed Emese értékelte: három szakdolgozat készült és folynak az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok keretében a színháztudományi kutatások. Ősszel színháztörténeti értekezletet szerveznek Kótsi Patkó János tevékenységéről. A nemrégiben megjelent Theátrumi könyvecske című kiadvány ugyancsak a csoport színháztudományi dolgozatait tartalmazza. /Köllő Katalin: Iskola és játék - színháztudományi kutatások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Júl. 6-án Kolozsváron lesz a két kormányfő, Adrian Nastase és Medgyessy Péter miniszterelnök találkozója. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint van ennek a látogatásnak egy szimbolikus jelentősége is. Azzal, hogy első útja egyikén Erdélybe jön a magyar miniszterelnök, Kolozsvárra, illetve Nagyváradra, mindenképpen hangsúlyozni akarja azt, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak, meg a határon túli magyarokkal való kapcsolatnak kiemelt jelentőséget tulajdonít. Markó szerint egyelőre egyfajta probléma-felleltározó, problématisztázó megbeszélések lesznek az RMDSZ-szel is és a román miniszterelnökkel is, mivel ez tulajdonképpen nem hivatalos látogatás. Valószínűleg szóba kerül a státustörvény. Arról nincs szó, hogy esetleg valamiféle végkövetkeztetéseket is megfogalmazzanak ezzel kapcsolatosan. RMDSZ szeretné, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a gazdasági kérdések a két ország közötti viszonylatban. Az RMDSZ valamiféle közvetítői szerepet próbált betölteni a román és a magyar kormány között. /Holnap Nastase- Medgyessy találkozó. RMDSZ-várakozások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./"

"Az Aurel Agache milicista őrnagy 1989. decemberi 22-i meglincselésének vádjával elítélt kézdivásárhelyiek közül eddig csak Héjja Dezső Gyula kapott elnöki kegyelmet, Reiner Antal jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti Csíkszeredában. A háromszéki kisvárosban kegyetlenkedéseiről hírhedt Agachéval a népharag végzett, az elkövetők esetében is alkalmazni kellett volna az amnesztiarendeletet. Ennek ellenére a tömegből kiragadtak hat személyt és vád alá helyezték őket (időközben Kanabé Sándor István autóbalesetben életét vesztette, így ellene megszüntették az eljárást). A koncepciós kirakatperekre emlékeztető eljárás során 1999 novemberében, egy hónappal az elévülési határidő előtt hoztak ítéletet ügyükben, amelyet tavaly márciusban emelt jogerőre a Legfelsőbb Bíróság. Frunda György ügyvéd, RMDSZ-es szenátor, aki az érdemi perben képviselte a kézdiszékieket, törvényellenesnek minősítette az ítéletet s az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu államfőhöz. A három évre ítélt Reiner Antal szívproblémáira hivatkozva kérte az ítéletvégrehajtás felfüggesztését, de tavaly decemberben visszavonta ezt az ebben a keresetben őt képviselő Hajdú Dezső csíkszeredai ügyvéd tanácsára. "A gyógyszereit a börtönben is megkaphatja, így felesleges lett volna a huzavona. Mivel büntetlen előéletű, a büntetését harmadolni fogják, így valószínűleg jövő ilyenkor helyezik szabadlábra, hacsak közben nem kap elnöki kegyelmet" - nyilatkozta az ügyvéd. Arra, hogy eddig miért csak Héjja kegyelmi kérvényét bírálták el pozitívan, Frunda György szolgált magyarázattal: az amnesztiatörvény nem kollektív, hanem személyes jog, mondta az ügyvéd-szenátor. /P. L. Zs.: Reiner Antal kegyelmi kérvénye az államfő előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök kolozsvári látogatása jó alkalom lehet arra, hogy valamiképpen nyugvópontra kerüljön végre a kedvezménytörvény és ennek romániai alkalmazását lehetővé tevő Orbán-Nastase egyezmény sorsa körüli magyar-román vita. A Magyar Szocialista Párt akkor azzal vádolta Orbán Viktort, hogy maga is presztízskérdésként kezelte a státustörvényt, és csak azért kötötte meg a - szocialisták szerint - magyar érdekeket sértő egyezményt Nastaséval, hogy januártól mindenképpen érvénybe léphessen a jogszabály. A magyar választási kampány hevében az MSZP azzal riogatott, hogy a "paktumnak" köszönhetően az olcsó román munkaerő megszállja az ottani munkaerőpiacot, és az Orbán-Nastase egyezmény újratárgyalását helyezte kilátásba szocialista győzelem esetén. Az MSZP-nek ezzel annyit sikerült elérnie, hogy négy-öt százalékot lefaragott a Fidesz népszerűségi hányadosaiból. A jelek szerint azonban a magyar munkaerőpiac elárasztása elmaradt, most tehát az MSZP-nek vannak presztízs-gondjai, ami az egyezmény módosítására tett ígéretek betartását illeti. Arról nem is beszélve, hogy mind a román fél, mind pedig az RMDSZ határozottan ellenzi az Orbán-Nastase egyezményben foglaltak módosítását, az előbbi ehelyett a jogszabály felülbírálását sürgeti. Időközben kiderült, a Fidesznek is volt egy tervezete a törvény "technikai jellegű" módosítására is, amely a jogszabály lényegét nem érintené. Ennek értelmében esetenként el lehet tekinteni majd a hozzátartozói igazolvány alkalmazásától, és - többek között - változhat a határon túli ajánló szervezetek törvényben megfogalmazott működési rendje is. Reménykedhetünk, írta Székely Kriszta, hogy a kedvezménytörvény módosításával lezárul a jogszabály körüli, gyakran mesterségesen keltett vita, s a kolozsvári találkozó alkalmával sikerül további, a határon túli magyarok szempontjából fajsúlyos kérdéseket feltérképezni. /Székely Kriszta: Presztízs-ügyek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Brassóban tanácskoztak a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és az RMDSZ képviselői. A találkozón jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Gáspárik Attila, az Audiovizuális tanács tagja, valamint Csép Sándor, a MÚRE elnöke, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Ambrus Attila és Vincze Loránt alelnökök. Az RMDSZ és a MÚRE vezetőinek ilyen tanácskozására eddig nem volt példa, a két szervezet viszonya az elmúlt években nem volt mentes az ellentétektől. Markó Béla szövetségi elnök a negyedévenkénti találkozók megtartását javasolta, amit a jelenlevők elfogadtak. Karácsonyi Zsigmond a támogatási rendszer átláthatóságát, a MÚRE jelenlétét szorgalmazta a sajtó-szaktestületben. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi sajtószaktestületében a MÚRE és az RMDSZ paritásos alapon képviseltesse magát, eltérően az utóbbi három év gyakorlatától, amikor a MÚRE alulreprezentált volt. A MÚRE kérte, hogy RMDSZ az írott kultúra támogatásáról szóló törvénytervezet vitája során igényelje: a kedvezményeket terjesszék ki a kisebbségek nyelvén megjelenő sajtóra, valamint a művelődési jellegű tv- és rádióműsorokra is. /MÚRE-RMDSZ találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"

"Ősztől hét szakon 325 elsőéves diákkal kezdi a tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszíne. Az akkori másodévesekkel 500 fölé emelkedik a csíki sapientiás diákok száma. - Bővül az egyetem - adta hírül Lányi Szabolcs professzor, a csíkszeredai karok dékánja, a legújabb az általános közgazdász - gazdasági jog szakirány. A dékán szerint a műszaki tudományok, a mérnökképzés lesz az egyetem erőssége. Lányi Szabolcs elmondta, hogy a gazdasági és a műszaki képzést kombináló mérnök-közgazdász képzést szeretnék meghonosítani, az alkalmazott szociológia területén pedig a vidékfejlesztés mellett a gazdasági szociológiát és a szociál-politikát. A gazdasági szakon két alapozó év után három szakirányba szeretnék bővíteni a képzést: gazdasági jog, ipari közgazdaság és a közigazgatás gazdaságtana. Ősszel tehát hét szakra lehet Csíkszeredában felvételizni: agrár- és élelmiszeripari gazdaság; általános közgazdaság; könyvelés és gazdasági informatika; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom; szociológia szak - vidékfejlesztés szakirány; élelmiszeripari mérnöki szak és környezetmérnöki szak. /Sarány István: Új szakok a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./"

"Leleplező adatokat tárt a nyilvánosság elé júl. 4-én egy Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón Bíró György, a Transilvania Szállítók Egyesületének alelnöke az autóbuszokkal történő nemzetközi utasszállításra vonatkozóan. Véleménye szerint az adócsalásnak egyik bevett gyakorlata, hogy a - főként Románia és Magyarország között utasszállítást lebonyolító - cégek nem vallják be a személyszállításból származó jövedelmüket. Ez vonatkozna olyan közismert marosvásárhelyi cégekre, mint a Transexpres, Intertours, Ballótrans, Lavinia, Royal, vagy a Hargita megyei Transtour Inernational, Corund-Trans, Csavargó-Trans, Tomi-Trans, Scorpion-Trans, melyek az utóbbi öt-hat évben - az alelnök becslése szerint - mintegy 400 milliárd lejes adócsalást követtek el azáltal, hogy nem a reálisan eladott jegyek számát vezették be könyveléseikbe, s az így szerzett többletjövedelmük után nem fizettek adót az államnak. A törvény kijátszásának egy másik kitaposott útja a leasing kereskedelemre vonatkozó vámkedvezményekkel való visszaélés. Az adócsalásokból származó összegekkel a cégek készpénzzel külföldön gépjárműveket vásárolnak, majd ezeket a vámnál leasingben vásároltaknak tüntetik fel, több százezer eurós illegális jövedelmet vágva így zsebre. Ily módon, csupán az utóbbi időben és csak Maros megyében - Bíró György adatai szerint - legalább 10 autóbusz került az Intertours, a Lavinia, a Ballótrans, a Royal és a makfalvi Inka kft. tulajdonába. Vádként hangzott el továbbá a dömping árak alkalmazása (főleg az udvarhelyi szállítók körében), a tisztességtelen konkurencia, valamint a feketén dolgozó cégek nagy száma (csak Marosvásárhelyen legalább 30 cégnek nincs működési engedélye). /Bögözi Attila: A fehér szerecsen - feketében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Csíksomlyó neve ma már nem csupán kegytemplomáról, valamint a pünkösdkor minden esztendőben sorra kerülő nagy zarándoklatról - búcsúról - ismert, hanem a templom közvetlen szomszédságában található Jakab Antal Tanulmányi Házról is. 1996 szeptemberében történt az épületkomplexum átadása. Elsődleges célja a továbbképzés, az ifjúság katolikus szellemiségben való nevelése. A komplexum magába foglal egy kétcsillagos szállodát, továbbá több előadótermet. A házat a Csíksomlyó Tours Kft. működteti, amelynek egyetlen részvényese a gyulafehérvári Caritas. A tevékenység kiszélesítését szolgálta az úgynevezett konferenciaturizmus beindítása, amely szimpóziumok, előadások, továbbképző tanfolyamok, országos és nemzetközi konferenciák megszervezését jelenti. A nyereséget mindig visszafordítják a fejlesztés, modernizálás, esetleges javítások céljára. A jövőben szeretnének egy nagyobb konferenciaközpontot kialakítani/építeni egy 500-600 személy befogadására alkalmas előadóteremmel, valamint az ehhez szükséges szállodával és étteremmel. Távlati tervük: hasonló irodák/fiókok megnyitása nagyobb városokban, így Kolozsváron és Marosvásárhelyen. /Forró Miklós: Keresztény hittel a közösség szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Június utolsó napjaiban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két előadással két magyarországi fesztiválon vett részt: A csoda című játékkal a Zsámbéki Szombatok XX. kiadását nyitotta meg, az Ilja próféta című csodás történettel pedig Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválján vett részt a társulat. A Magyar Nemzet néhány szép kritikát közölt a zsámbéki szereplésről: "Maga is csoda volt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vendégjátéka; ha ezt a Bocsárdi László rendezte produkciót egy nyugati fesztiválon bemutatják, a nagyvilágnak nem lenne kétsége afelől, hogy van diadalmas magyar kultúra." /Váry O. Péter: Turnén a Tamási-társulattal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./"

"Nagy Pál köszöntötte a nyolcvanadik évében is munkálkodó Jánosházy Györgyöt, több műfordításkötet, verseskötet és esszégyűjtemény szerzőjét. Legújabb kötete újabb szonettkötet, az Úszó sziget /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Évekkel ezelőtt napvilágot látott már szonettkötete. Jánosházy György sokoldalú, rangos műfordító, a spanyol, a francia, az olasz, a román a portugál, a katalán, az angol, a német irodalom értékeit tolmácsolta- tolmácsolja. Hatalmas vállalkozásával: Shakespeare-fordításaival a klasszikus magyar irodalom nemes hagyományait folytatja. Emellett színikritikus, irodalomtörténész, a képzőművészet és a zene kiváló értője /Nagy Pál: Szemtől szembe az évekkel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"

"A Háló a Kárpát-medencei, magyar katolikus kisközösségeket összekötő szervezet. A Háló Pedagógiai Munkacsoportjának szervezésében Bélfenyéren megtartott konferencia központi gondolata: a keresztény pedagógus szerepe a jövő társadalmában. Elekes András, a csíksomlyói Jakab Antal tanulmányi központ rektora a fogyasztói társadalom meghatározásával indította előadását. Jelenits István budapesti piarista volt tartományfőnök kifejtette, hogy a pogány világ nem csupán a missziós területeken lakókra értendő. A ma embere elszakadóban van a kereszténységtől. Feledésbe merült, hogy már az írásbeliség előtt imádkozott az ember. Diaszpóra-helyzetben van az egyház, nem elzárkózni kell, hanem szigeteket teremteni, hidat verni, szót érteni a közösségen kívüliekkel. Huszonhat erdélyi, magyarországi, vajdasági pedagógus találkozott Bélfenyéren. /Tüzes Bálint: Konferencia Bélfenyéren. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"

"Krassó-Szörény megye 333 396-os lélekszáma az előző népszámláskor kimutatottnak csak 88,6 %-a. A hatalmas apadás oka a kivándorlás, aminek elsősorban gazdasági okai vannak. A megye magyarsága 2003 fővel apadt, ami azt jelenti, hogy 5854 a magyarok száma az 5 székely és csekély magyar anyanyelvű zsidó nélkül. A megye községeiben 769 magyar él, a megyeszékhelyen és a városokban 5085, amelyből Resicabánya 3045-en laknak. /Makay Botond: Két falunyival kevesebben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./"

"Mircea Geoana külügyminiszter sikeresnek ítélte meg a román-magyar miniszterelnöki találkozót. A Magyarországgal kialakítandó gyümölcsöző kapcsolatok sikerességét lehetővé teszik elsősorban a konkrét gazdasági ajánlatok, mint például a kis- és középvállalatok együttműködési rendszerének kiépítése, valamint az energiaszerkezet szabályozása - mondotta a külügyminiszter. Mircea Geoana leszögezte, hogy a tavaly decemberben aláírt Orbán-Nastase memorandum előírásai ezentúl is érvényben maradnak. A kedvezménytörvény és a két kormány közötti megállapodás alkalmazásának esetleges felfüggesztése elsősorban a magyar parlamenttől függ. A külügyminiszter kifejtette: bizakodóan tekint a román-magyar vegyes bizottság tárgyalásai elé, és remélhetőleg a szakembereknek sikerül majd kialakítaniuk olyan közös módosítási javaslatokat, amelyek mindkét fél számára elfogadhatók lesznek. /Borbély Tamás: Mircea Geoana külügyminiszter bizakodó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ "

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókja újraalakulására került sor a tudományos intézmény elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus jelenlétében. Az újraalakulás alkalmából dr. Egyed Ákos előadásában ismertette az EME történetét és jelenlegi állapotát. Dr. Egyed Ákos tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, ezután július első napjaiban szándéknyilatkozatot fogadtak el az EME és az MTA párhuzamos együttműködéséről. Az EME Zilah és Vidéke fiókja elnökének dr. Bajusz István történészt, egyetemi adjunktust választották meg, alelnökéül Kovács Kuruc János tanárt, helytörténészt, a titkári feladatokat a szilágycsehi Vida Katalin tanár, a Tövishát Társaság vezetőségi tagja látja el. /Fejér László: Zilah és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"A hét végén az Európa Tanács küldöttei Jászvásáron tartottak úgynevezett csángószemináriumot: "szakértői" vitát folytattak e népcsoport múltjáról. Az eseményt az ET szorgalmazta, ugyanis a szervezet miniszteri bizottsága tavaly novemberben az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvű misézés bevezetését kérte a csángó közösség számára. Négy magyar és tizenkét román szerző értekezett a csángókról. A kimerítő előadások miatt két nap alatt alig egy óra jutott vitára. A román szakértők vehemensen igyekeztek bizonyítani a csángók románságát. Ezekkel a "szakvéleményekkel" állították szembe a moldvai katolikusság több évszázados asszimilációját igazoló hiteles történelmi elemzéseket, illetve a csángók képviseloinek a jogsérelmekrol, valamint a román hatóságokkal és a római katolikus egyházzal folytatott harcról szóló eloadásait. /Mózes Edith: Eroszakkal is... ha jólesik. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ A tanácskozáson Gheorghe Bejan, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke kifejtette: az Európa Tanács bedőlt a magyar propagandának, amikor a csángóajánlásokat megfogalmazta, mert "a moldvai katolikusok románok, és mindig is azok voltak". A vendégeket olyan két katolikus faluba vitték helyszíni szemlére, amelyekben ma már valóban a román identitás, a román nyelv a meghatározó. E demonstráció azonban alighanem balul sült el. A színpadon a csángókat gyalázó csasztuskákat szavaltak, amikor a közösség apraja-nagyja túlfűtötten harsogta a "Noi suntem romani" (mi románok vagyunk) kezdetű dalt. /Gazda Árpád: Félresikerült demonstráció. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ Sógor Csaba szenátor szerint a konferencián főördögnek Tánczos Vilmos néprajzkutatót kiáltották ki, akinek az előadását ízekre szedték a botcsinálta nyelvészek, etnográfusok és történészek. Könyvészeti forrásként a Dumitru Martinas féle művekből merítettek a román előadók, mire Tánczos elmondta, hogy azok írója egyszerű, magát románnak valló moldvai csángó volt, írásaiból nem lehet sokra következtetni. -Martinas szerint a csángók lél vagy rér szavára egy latin megfelelőjű kifejezést találtak, amely alátámasztja a csángók román eredetét. Erre Tánczos válaszként elmondta, hogy a szó a sógorsági viszonyt jelenti, és sehol máshol a román nyelvterületen nem fordul elő, csak a moldvai csángók körében, miközben a magyar nyelvterületen nagyon sokfelé megjelenik. A csángó szervezetek képviseletében előadást tarthatott Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Az előadásokat végighallgató Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök agresszíven vitatkozott Tánczos Vilmossal, aki szó szerint idézte a csángó megfélemlítetteket, akikről templomi szószéken jelentették ki, hogy nyelvük az ördögé. /K. L.: Szemet szúrt az olasz lobogó, hát meggyalázták. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./"

"Pozsony Ferenc néprajzkutató a hét végén Jászvásáron megrendezett, a csángók eredetét, nyelvét vizsgáló nemzetközi konferenciának egyik résztvevője volt. Pozsony Ferenc nemrég kiadta a csángókról szóló román nyelvű kötetét. Ahogy a dr. Kós Károly, Szentimrei Judit és Nagy Jenő szerzőhármas által 1981-ben megjelentetett A moldvai csángók népművészete című kötet elhagyta a nyomdát, csakhamar átírták és 1985-ben nagy példányszámban kiadták Dumitru Martinas csángókról szóló munkáját. A dilettáns szerző művében azt próbálta bizonygatni, hogy a moldvai csángók ősei voltaképp Délkelet-Erdélyben félig-meddig elmagyarosított románok. A római katolikus egyház közreműködésével forgalmazott kötet tételeit a hivatalos propaganda csakhamar dogmává merevítette, majd 1990 után angol és olasz nyelven is megjelentette. A Benda Kálmán történészprofesszor által vezetett munkacsoport kutatásaiból megszületett Moldvai Csángó-Magyar Okmánytár című munka vitathatatlanul alátámasztja az erdélyi magyarság folyamatos kitelepedését a Kárpátok és a Szeret folyó közötti területre. A csángók anyanyelve tükrözi a moldvai magyar közösségek folyamatosságát is, hiszen közöttük találunk középkori nyelvjárásban beszélőket, mások pedig éppen a 18-19. századi Székelyföld nyelvállapotát őrizték meg. A hatalmas mennyiségben összegyűjtött magyar nyelvű folklóralkotásaik szintén magyar eredetüket és kultúrájukat támasztják alá. A kutatók csupán Klézsén az utóbbi másfél száz év alatt több ezer magyar népköltészeti alkotást gyűjtöttek össze, ami egész Európában páratlanná és híressé teszi ezt a moldvai falut. A konferencia légkörét tükrözi, hogy Tánczos csak háromperces felszólalási lehetőséget kapott, ő a moldvai csángóság nyelvi asszimilációjának a tényét igyekezett nyomtatott szöveggel dokumentálni. Felolvasta az 1880-ban, Szamosújváron megjelent Amicul Familiei-ből egy szövegrészt, amelyben Ioan Polescu helybéli író a kéthetes moldvai útján tapasztaltakról számolt be. Az erdélyi román értelmiségi megrökönyödve tapasztalta, hogy Moldvában az erdélyinél is rosszabb a helyzet, mivel kéthetes utazása alatt román nyelven még vizet sem tudott kérni a helybéliektől. Sokatmondó, hogy a 19. század végén a csángó gyerekek még jó napotot sem tudtak köszönni románul. Az író levélben tájékoztatta az akkor bukaresti román kultuszminisztert, akit felszólított a román nemzeti érdek által megkövetelt gyors románosítás végrehajtására. A szamosújvári író a leghatékonyabb asszimilációs eszközként a román nyelvű iskolai tanítás és liturgia bevezetését jelölte meg. - Az 1992-es népszámlálás szerint Moldvában összesen 239 938 római katolikus élt. Tánczos Vilmos terepkutatásai szerint a kilencvenes évek közepén a moldvai katolikusok 25,8 százaléka beszélte még ősei anyanyelvét, a magyart. A néprajzkutató a magyarul beszélők számát, különböző terepmódszerek segítségével 62 ezerre becsülte. A tizenkilencedik század végén a moldvai csángóknak több mint 70 százaléka magyar anyanyelvű volt. Bő száz év alatt a csángóság háromnegyede veszítette el anyanyelvét. - Az idei népszámlálás torz, mert számos megfélemlítési és manipulálási technika érte a moldvai csángókat. Például a jászvásári püspök körlevélben igyekezett befolyásolni a csángók identitásválasztását, amit a papok minden templomban tovább magyaráztak. Többek között azzal is győzködték híveiket, hogy ők azért románok, mert "sunteti romano-catolici", tehát a felekezet megnevezésében római szó voltaképpen a román eredetükre utal. Ezt csak betetőzték a számlálóbiztosok által elkövetett csalások is, amit akkor részletesen tálalt a magyar nyelvű sajtó. /Borbély Tamás: Az anyanyelvű mise esélye a csángóknál. Beszélgetés Pozsony Ferenccel, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"A Dumitru Martinas Egyesület a moldvai római katolikusok nagy többségének a nyomására alakult. Azok nyomására, akik románoknak vallják magukat, akik a katolikusság 95 százalékát teszik ki, és akiknek korábban nem volt semmilyen képviseletük, jelentette ki Gheorghe Bejan, az egyesület elnöke a vele készült intejúban. - Amikor a többséget arra kötelezik, hogy egy más nyelvet beszéljen, mint amit szeretne, természetes, hogy megsértették az érdekeit - mondta Bejan, aki az Európa Tanács 1521-es ajánlásáról beszélt. Gazda Árpád közbevetette, hogy az ajánlás ezt nem tartalmazza, továbbá a szociológiai felmérés szerint a moldvai katolikusok közül minden negyedik beszéli a csángó nyelvet. Gazda emlékeztetett: Dimitrie Cantemirtől Nicolae Iorgáig valamennyi neves román történész egyetértett abban, hogy a moldvai katolikusok magyarok. Bejan szerint felületesen kezelték az eredetük kérdését. /Gazda Árpád: Magyar veszély? Interjú a Martinas Egyesület elnökével. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"

"A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi humán karán induló Társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 20 tandíjmentes és 20 tandíj-hozzájárulásos helyet hirdettek meg. Most induló új szakról van szó, a humán kart vezető Albert Lőrincz Enikő előadótanár, Ungvári Zrínyi Imre és Ungvári Zrínyi Ildikó adjunktusok, valamint Gagyi József kutató beszélt a szaktól, ez ugyanis a romániai magyar egyetemi oktatásban újdonságnak számít. A hosszú távú cél az, hogy a műszaki kar mellett egy életképes humán kart építsenek fel Marosvásárhelyen. Ennek keretében a pedagógia-szociálpedagógia szakirány mellett a kommunikációt indítják. Olyan szakembereket szeretnének képezni, akik szervezetek, intézmények kapcsolattartásában vállalnak szerepet, végzik az információk gyűjtését, tárolását és feldolgozását egy adott intézményen belül, továbbá a szellemi termékek forgalmazásának megtervezését és kivitelezését. A jövendő kommunikációs szakemberei hasznos szerepet tölthetnek be az emberi jogi, kisebbségvédelmi, környezetvédelmi és egyéb szervezetek tevékenységében. Gagyi József csíkszeredai kutató, az egyetem leendő tanára szerint a hallgatókat arra is fel fogják készíteni, hogy a múlt örökségét hogyan lehet vonzóvá, eladhatóvá tenni a helyi közösségek szintjén. A szak elvégzése az újságírói, sajtóreferens, sajtószóvivő, hírszerkesztő és elemző reklámasszisztens, médiamenedzser, kommunikációs szakreferens, műsorvezető, közösségi mediátor állások betöltésére képesíti a hallgatókat. /(bodolai): Kommunikáció szak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./"

"Történelmi eseményre került sor júl. 8-án a Bákó melletti csángómagyar faluban. Lujzikalagor hatalmas katolikus templomában először hallgathattak anyanyelvükön misét a helyi hívek. Adam Valerian, a budapesti Csángó Koordinációs Iroda vezetője elmondta, mintegy 100-150 helyi lakos vehetett részt az esztergom-budapesti érsekség frissen felszentelt papja, a lujzikalagori származású Tampo Ababei József által magyarul celebrált szentmisén, amelyen prédikációt - szintén magyar nyelven - Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott. Az eseményre azután került sor, hogy egy nappal korábban az idén felszentelt, Lujzikalagorból származó hat kispap díszes ünnepség keretében, rokonai és falusfelei előtt első szentmiséjét celebrálhatta. A primíciát tartó kispapok között ott volt Tampo Ababei József is, aki a román nyelvű szertartás keretében is néhány szó erejéig magyarul szólt a hívekhez. Ismeretes, a jászvásári római katolikus püspökség ellenzi azt, hogy a moldvai templomokban magyar nyelven is misézzenek. Tampo Ababei József ugyan az esztergom-budapesti érsekség papja, aki legfeljebb szabadságra látogat majd haza szülőfalujába, ám reméli, hogy a magyar misét igénylő csángók hamarosan saját templomukban anyanyelven is rendszeresen hallgathatják Isten igéjét. /(Ferencz): Történelmi esemény Moldvában. Magyar mise Lujzikalagorban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./"

"Varga Attila képviselő az alkotmánymódosítás indoklásául leszögezte, hogy a jelenlegi román alkotmánynak vannak fogyatékosságai. Néhány lényeges alkotmányos alapelv nincsen, vagy hibásan van megfogalmazva az alaptörvényben. Ilyen a hatalommegosztás elvének a hiánya, a szuverenitás elve egy teljesen elavult formájának a szentesítése, a nemzetállam szintén anakronisztikus megjelenítése, az integrációs feltételek alkotmányos szabályozásának a hiánya. Az anyanyelv használatának alkotmányos szabályozást kell biztosítani; garanciális jelleggel kell biztosítani a kisebbségi jogokat, ezen belül pedig különösen az oktatási és kulturális intézményalapítási és fenntartási jogokat; a helyi autonómia bővítését. Szükséges az alkotmánybíróság szerepének a növelése, a nép ügyvédje tekintélyének a növelése, a prefektus intézményének a megszüntetése. Fontos, hogy az anyanyelv használata szóban és írásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, általában a közéletben alkotmányos jog legyen, továbbá hogy a felekezeti iskolák mint különálló oktatási forma megjelenjen az alaptörvényben. /Mózes Edith: Romániának elsősorban Románia-konform alkotmányra van szüksége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"

"Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad. Bölcsészettudományi Kar: Református vallástanár - Szociális munka: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Szociológia: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Szociális munka: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Református vallástanár - Német nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Német nyelv és irodalom:30 hely, amiből 5 tandíjas, Református vallástanár: 25 hely, amiből 5 tandíjas. Filozófia: 25 hely, amiből 5 tandíjas. Angol nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Román nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Alkalmazott Tudományok Kar: Zenepedagógia 20 hely, amiből 5 tandíjas, Menedzsment 70 hely, amiből 20 tandíjas. Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana: 50 hely, amiből 10 tandíjas. Képzőművészet - reklám grafika, vizuális kommunikáció: 20 hely, amiből 10 tandíjas /Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad. Felvételi tájékoztató a 2002-2003-as tanévre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"