Vajda Zoltán és Gál Ilona második osztályos magyar nyelv könyve, a Titkok Könyve sikerült munka,elősegíti a szövegértő olvasás elsajátítását, a nyelvi-nyelvtani ismeretek alkalmazásának helyességét. /Takács Éva: Új magyar tankönyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

A román kormány szorgalmazza a magyar kedvezménytörvény módosítását, de addig is szükségesnek tartja a kormányközi egyetértési nyilatkozat maradéktalan tiszteletben tartását - hangoztatta jún. 25-én Adrian Nastase miniszterelnök. /Nastase a román-magyar egyetértési nyilatkozat sorsáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Az Európa Tanács (ET) jogi és emberi jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentést jún. 25-i döntésével átdolgozásra visszautalta a jelentéstevőnek, és felkérte, hogy készítsen új jelentést. A kérdés megvitatása a szervezet parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán folytatódik — tájékoztatta az MTI-t Strasbourgból a bizottsági vitában részt vett Kelemen András és Németh Zsolt. Magyar sikerként könyvelhető el, hogy az eredeti javaslatot visszavonták, és nem született határozat a kedvezménytörvény ügyében. Erik Jürgens holland raportőrnek el kell végeznie a nemzetközi gyakorlatban létező kisebbségvédelmi törvények összevetését, és figyelembe kell vennie a magyar kedvezménytörvényhez fűzött kormányrendeleteket, amelyek az eredeti jelentésben nem szerepeltek. A magyar fél javasolta, hogy az új jelentésből kerüljenek ki azok a fejtegetések, amelyek az eredetiben a nemzet és állam fogalmának összemosásával arra a téves következtetésre jutottak, hogy a magyar kedvezménytörvény nem veszi figyelembe a létező államhatárokat. A kedvezménytörvény vitájában "a nemzeti egység a közös amnéziában nyilvánult meg" — jelentette ki Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint Tabajdi Csaba, Németh Zsolt és Kelemen András megfeledkezni látszanak arról, hogy tavaly még azt állították, a kedvezménytörvény összhangban áll a velencei bizottság ajánlásaival. Most az utólag hozzáfűzött rendeletekkel próbálják igazolni, hogy a magyar kormány eleget tett az elvárásoknak. Ez a magyar közvélemény félrevezetését szolgálja — hangoztatta a képviselő. "Meg kell változtatni a magyar kedvezménytörvényt" – hangsúlyozta Peter Weiss, a szlovák parlament baloldali képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén résztvevő állandó szlovák küldöttség vezetője. /Át kell dolgozni a Jürgens-jelentést. A kedvezménytörvény vitája szeptemberben folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Szinte egyhangúlag fogadta el a román parlament alsóháza az államosított és kisajátított egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását rögzítő jogszabályt. A döntést – a korábbi restitúciós tapasztalatokból okulva – az egyházfők óvatos optimizmussal fogadták. A legutóbbi, nem hivatalosan összesített adatok szerint 2107 egykor államosított vagy kisajátított ingatlan kerülhet vissza az erdélyi magyar egyházak tulajdonába, a törvény értelmében. Az épületek közül 864 elemi iskolaként, 80 gimnáziumként, 102 közösségi otthonként működött egykor, de szerepel a listán 743 lakás, 43 templom, 47 monostor és 19 malom is. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte: most kell a törvény alkalmazási útmutatásait véglegesíteni, most kell a kártérítési törvényt elfogadni a természetben vissza nem igényelt épületekre. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a törvény nemcsak az egyházaknak, az egész magyar közösségnek is sokat jelent. Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke egyelőre kivár az értékeléssel. Az elmúlt években ugyanis többször örvendtek már egyes egyházi ingatlanok kormányrendelettel történt visszaszolgáltatásának; az elméletben visszaadott épületek közül azonban alig néhányat sikerült ténylegesen birtokba venni. "Az őszi prágai NATO-csúcs előtt valamit mindenképpen vissza fognak adni, mert ez az ország nemzetközi megítélését javíthatja, de nehéz elhinnem, hogy mindent visszakapunk" – tette hozzá az érsek. Tőkés László püspökbe n él a gyanú, hogy ez csupán a mostani politikai konjunktúrának szóló kirakatesemény. A püspök elmondta, amiatt is hiányérzete van, hogy a törvény nem rendezi a görög katolikus egyház ingatlanügyeit. /Gazda Árpád: Óvatos örömmel fogadták a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Adrian Paunescu kormánypárti szenátor jún. 24-én a szenátusban politikai nyilatkozatában rátért a "semmirekellő" polgármesternek a gesztusára, akinek még a nevét sem tudta megjegyezni, és miután kollégái "kisegítették", végig Almos polgármesterként aposztrofálta. "Lehetetlen – harsogta, hogy egy senkiházi saját akaratából, csak úgy, valamiféle gulyásmentalitás felsőbbrendűségétől vezérelve levétesse a nemzeti zászlót, amelyet a felszabadító hadsereg tűzött ki." Szerinte az igazságszolgáltatásnak le kell sújtania a városvezetőre, a bűnöst ítéljék el, és példás büntetéssel sújtsák. "Almos polgármester senkiházi, gazember, terrorista..." Az RMDSZ-t pedig felszólította, hogy hagyjon fel ezzel a cinkos kiváró magatartással, és foglaljon állást az ügyben. - A csángók – Paunescu szenátor értesülései szerint – nem akarnak magyarok lenni, de az RMDSZ-ből többen is azon munkálkodnak, hogy tagjai közt csángók is legyenek. Ezeknek a provokációknak véget kell vetni – adta ki a szenátor a parancsot. Az RMDSZ és a kormánypárt együttműködése, amelynek során – Paunescu szerint – az RMDSZ privilégiumokat ért el, mert a kicsikart eredmények meghaladják a jogok határát. Másfelől egyes RMDSZ-politikusok, akik nevetségesen radikálisoknak mondják magukat, a szégyentelen magyar sajtóval együtt már a román állam fundamentumát támadják, és megkérdőjelezik az alkotmányos előírásokat is. Szerinte hiba volt beleegyezni abba, hogy a kisebbségek ünnepeiken használhassák saját zászlaikat. Paunscu a következőképpen zárta szavait: "Az RMDSZ-nek színt kell vallania. Ilyen szent dolgokkal nem lehet tréfálni. Ha nem sikerül Romániát megszabadítani a terroristáktól, ilyen terrorcselekményektől, akkor szégyellhetjük magunkat!"... Taps, viharos elismerés követte a beszédet, főként a Nagy-Románia Párt traktusában, amelynek egyik tagja később külön megköszönte Adrian Paunescu szenátornak ezt a politikai nyilatkozatot, hozzátéve: jó, hogy kormánypárti politikus mondta ki mindezeket, mert ha ők tették volna, rögtön rájuk sütik, hogy szélsőségesek, xenofóbok stb. Verestóy Attila, az RMDSZ-frakció vezetője, az RMDSZ alelnöke válaszolt. Amikor beszélni kezdett, egyes szenátorok a jilavai börtönt emlegették mint jövendő szálláshelyet az RMDSZ-politikusok számára. Másról van szó, jelezte Verestóy. A törvény értelmében a nemzeti zászlót a középületeken és a polgármesteri hivatalokon kell kitűzni. És ez a zászló most is ott lobog a sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal épületén. Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épületén régen volt egy kétnyelvű tábla, amelyet eltávolítottak. Az érv a törvény betűje volt, mely szerint a táblának ott nincs helye. Erről hosszas vita folyt, döntés született, az ügyet rendezni kell. Álmos polgármester sértve érezte magát, hogy a prefektúra ilyen szűklátókörűen értelmezte a törvényt, úgy döntött, hogy a Polgármesteri Hivatal oromzatán kéthavonta cserélt nemzeti zászlót – és mivel éppen a csere ideje volt – nem tűzeti vissza, mert a törvény ezt nem írja elő. Verestóy hozzátette: egymás szimbólumait kölcsönösen tisztelni kell. A prefektus hibát követett el, amikor megtagadta a tábla visszahelyezését, és nem volt helyes az eljárás a polgármester úr részéről sem, aki úgy vélte, ha a prefektúra így akarja alkalmazni a törvényt, akkor ő is cselekedhetik ekképpen. /Béres Katalin: Adrian Paunescu politikai "gyöngyszemeiből": "Almos polgármester senkiházi, gazember, terrorista..." . = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

A kolozsvári magyarság egyik jelképe a Bocskai-ház /itt született 1557. január 1-jén Bocskai István erdélyi fejedelem/. Az ingatlan tulajdonosa a Sapientia— Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az épület felújítási munkálatai megkezdődtek. Tonk Sándor, a Sapientia megbízott rektora kifejtette: a Sapientia rektori hivatala, az alapítvány irodái, valamint két, előadásokra és tanácskozásokra alkalmas előadóterem kapna helyet az épületben. A rektor kifejezte reményét, hogy ősszel a környezettudomány- és médiaszak is beindulhat, hiszen a napokban várható az akkreditációs bizottság pozitív döntése. /Borbély Tamás: Felújítási munkálatok alatt a Bocskai-ház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

A román közszolgálati televízió (RTV) magyar adásának főszerkesztője, Boros Zoltán által a médiához eljuttatott közlemény nagy hullámokat vert. A főszerkesztő kifogásait, vádjait /a dialógus teljes hiánya lépett fel a szerkesztőség és a szövetség között/ Kelemen Hunor képviselő elutasította. Kelemen szerint Boros az RMDSZ-től a megfelelő időben több mint bizalmat kapott, ezért állításai mindenképpen rosszindulatúak, és ferdítőek. Még akkor is mellette álltak ki, amikor a Boros Zoltán által vezetett szerkesztőség már nem igazán honorálta ezt, inkább támadta az RMDSZ választott vezetőségét. Kelemen szerint Boros a rádió igazgatótanácsában gyakorlatilag a romániai magyarságot képviselte. A területi stúdiók vezetői már hosszabb ideje panaszkodtak Borosnak az igazgatótanácsban kifejtett tevékenységére. Boros egyetlenegy alkalommal sem jelent meg a heti tanácskozásokon, amelyen az RMDSZ által tisztségbe juttatottak találkoznak. – Boros azt állította, hogy több ízben fordult írásban a képviselőházi frakcióhoz, de beadványaira vagy nem kapott választ, vagy néhány sorral kifizették. Kelemen szerint Boros javaslatai olyanok voltak, amelyek nem hoztak semmi újat. Kelemen szerint az egész napos magyar nyelvű rádiózás bevezetése az RMDSZ gondolata volt. – Boros szerint az RMDSZ szeretné saját hatáskörébe vonni a bukaresti magyar médiát, ám szomorú lenne - teszi hozzá -, ha ezt csak úgy tudná megoldani, ha az RMDSZ-tisztségviselők családtagjait próbálná elhelyezni különböző sajtóorgánumoknál. Kelemen ezt cáfolta, szerinte Borosnál a székhez való esztelen ragaszkodásról van szó. /(Gyarmath János): A székhez való ragaszkodásról van szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Marosvásárhelyen zajlottak a Katolikus Napok. Jún. 23-án a Marosvásárhelyen élő katolikus öregdiákok ünnepelték meg, hogy 300 éve indult újra a városban a katolikus oktatás. Az ünnepség fő szónoka dr. Péter Mihály akadémikus orvosprofesszor volt. Az öregdiákok jól dokumentált emlékkönyvet jelentettek meg a Lyra Kiadó gondozásában. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen neves tanárai, diákjai voltak a gimnáziumnak, például dr. Gáspár Lóránd, Apollinaire-díjas, Franciaországban elő költő, aki 1995-ben elnyerte a Francia Akadémia költészeti nagydíját, és akit a héten a Marosvásárhelyi Napok keretében Pro Urbae-díjjal tüntetnek ki; Gergely Géza színházi rendező; Gherasim Emil Áron szerkesztő, költő, műfordító; dr. Horváth Ágoston latin-francia szakos író, tanár; dr. Horváth Attila vegyész, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának a megalapítója; Kacsó Sándor író; Kozma Géza gordonkaművész, a Marosvásárhelyi Filharmónia lapító tagja; Kozma Mátyás orgonaművész; Mikó László jogász, gazdasági szakíró; Murádin László nyelvész; dr. Szabó György egyetemi tanár; Szász Endre képzőművész, a híres hollóházi porcelángyár stúdiójának megalapítója; Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató és sokan mások. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az ünnepség alkalmából levelet intézett az öregdiákokhoz, melyben emlékeztetett: tizenkét év szabadság ellenére sem állíthatták vissza hitvallásos iskoláikat. /Máthé Éva: Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A Temes Megyei Művelődési és Művészeti Központ könyvsorozatot indít Interferenciae Banaticae címmel a többnemzetiségű régió kulturális örökségének feltárására. Az első könyv nemrégiben látott napvilágot a temesvári Marineasa Könyvkiadónál Bodó Barna politológus egyetemi tanár szerkesztésében Hagyomány és interkulturalitás címmel. A háromnyelvű könyv tizenhárom tanulmányt tartalmaz, amelyek 2001 decemberében hangzottak el egy tudományos ülésszakon a Bega-parti városban. A rendezvény a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió együttműködésének keretében jött létre. A könyvben Simon András, a szegedi Tudományegyetem tanára a jugoszláviai Szaján község hagyományőrző egyesületeinek olyan rendezvényeit mutatja be, mint az aratóünnep, tojásfestő-verseny, kenyér- és péksütemény-kiállítás és -szentelés. Ljubomir Stepanov egy falusi pap amatőr munkájáról, az első szerb–román szótárról értekezik. Rodica Giurgiu muzeológus Bartók Béla és a román zene című írásában a nagy zeneszerző és zenetudós bánsági gyűjtésének történetét tárja fel. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének kutatója "A tánccal kapcsolatos ideológiák kutatása a Bánság hagyományos kultúrájában" címmel vizsgálja a tánccal kapcsolatos szimbólumoknak és eszméknek a szerepét a bánsági nemzetiségi, etnikai, vallási közösségek azonosságtudatában. Hajdó Khell Noémi Az arad-gáji székelyek csoport-tudatáról és más etnikumokkal való kapcsolatairól végzett kutatásait foglalja dolgozatba. Benedek Katalin összehasonlító mesevizsgálatait mutatja be. Bodó Barna: Kisebbség, elitek, etnikumközi kapcsolatok c. tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy "Amennyiben belső tudatosodási folyamat és kívülről érkező támogatás a mai folyamaton nem változtat, a kisebbségi elit felmorzsolódásával maga a kisebbség kerül veszélybe, magyarul asszimilálódik". /Szekernyés Irén: Könyvsorozat a régió szellemi értékeiről és hagyományairól. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

A "Három tenger" isztambuli találkozóján megtárgyalták az energiahordozók Kaszpi-tengertől a Fekete-tengerig és a Földközi-tengerig történő szállítására vonatkozó projekt stratégiai jelentőségét – közölte Ion Iliescu államfő azt követően, hogy hazaérkezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Kezdeményezésének Isztambulban megrendezett csúcstalálkozójáról. Iliescu elnök hozzátette: a kérdésről a július 1-3-án sorra kerülő grúziai hivatalos látogatása alkalmával is szó esik. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

A legitimitás a fő problémája annak a nemzetközinek szánt csángókonferenciának, amelyet Iasi-ban szerveznek július elején a csángók román eredetét bizonyítandó. Korábban Bukarestben ugyanezzel a céllal megrendezett konferencián a jelen levő román történészek maguk között "megbeszélték", hogy a csángók hamisítatlan dákivadékok. A Iasi-ba meghívott kevés magyar történész-nyelvész dilemmája ugyanakkor, hogy elfogadja-e a meghívást, ezzel legitimálva a konferenciát, vagy maradjon távol, és ezáltal hagyja érvényesülni a román verziót. Első esetben azt kockáztatja, hogy – amint az május 6-án Bukarestben Demény Lajossal, az egyetlen jelen levő magyar kutatóval történt – beléfojtják a szót, és rá hivatkoznak majd olyan ellenfélként, aki megkapta az esélyt nézetei kifejtésére. Ha nem fogadja el a meghívást, akkor pedig megtörténhet, hogy a román eredet szószólói úgy fogadtatják el egyoldalú következtetéseiket az Európa Tanáccsal, hogy végig egyetlen ellenvetés sem hangzik el. Tánczos Vilmos a kettő közül az utóbbi utat látta járhatóbbnak, és minden bizonnyal igaza volt. /Salamon Márton László: Csángók, svédek és bantu négerek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ A szervezők csak szimbolikus magyar jelenlétre tartanak igényt. Csupán három magyar név szerepel a 66 fős listán, melyet a július 5–6-án Iasi-ban tartandó nemzetközi csángószeminárium meghívottjainak küldtek el. A névsorban külföldi meghívottak, tudományos kutatók, valamint romániai intézmények – így a parlament, az államelnöki hivatal és a kormány – meghívott képviselőinek a neve szerepel. A külföldiek sorában ott található a csángójelentést elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony és Joao Ary portugál politikusé, aki az Európa Tanács kulturális bizottsága titkáraként járt korábban Csángóföldön. Ugyanebben a csoportban található meg Szabó T. Attila és Benkő Loránd neve. A kérdés kutatóinak 24-es listáján Tánczos Vilmos képviseli a magyar tudományosságot. Az utóbbi még a meghívó átvétele napján levélben válaszolt a szervezőknek. Tájékoztatta őket arról, hogy Szabó T. Attila évekkel ezelőtt elhunyt, és előrehaladott életkora miatt Benkő Loránd sem valószínű, hogy el tudna menni a rendezvényre. "Örömmel veszek részt az ebben a tárgykörben szervezett valamennyi konferencián, ha megfelelő fellépési lehetőséget biztosítanak a magyar tudományosságnak és a moldvai csángómagyar szervezeteknek képviselői is" – áll a Tánczos Vilmos levelében. A kolozsvári néprajzkutató hét magyar kutató, valamint a három csángószervezet négy vezetője nevét küldte vissza, és egyben fel is ajánlotta: közvetít a javasolt személyek felé. Az általa javasolt kutatók között ott van Demény Lajos, Pozsony Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, valamint a budapesti Halász Péter is. Úgy tűnt, Bartha Andrást, a csángószövetség elnökét és Demény Lajos professzort elfogadnák, Kolozsvárról viszont csak egy kutatóra tartanak igényt, Budapestről pedig egyre sem. Mihai Baciu képviselő a Krónika kérdésére elmondta, ideiglenes jellegű a meghívottak listája. "Ezt a magyar részről közismert személyiségek névvel egészítjük ki" – fogalmazott a képviselő. Kérdésünkre, hogy a Tánczos Vilmos által kért személyiségek ott lesznek-e ezek között, Baciu így fogalmazott: "Tanácskoztam az önök itteni képviselőivel, és annak függvényében küldünk még meghívókat, hogy ők mit mondanak." A képviselő Borbély László ügyvezető alelnököt és Asztalos Ferenc képviselőt név szerint is említette. Borbély kérdésünkre elmondta, ismeri Tánczos listáját, és az RMDSZ azért harcol, hogy megfelelő magyar jelenléttel tartsák meg a szemináriumot. Amint korábban már megírtuk, tavaly májusban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, novemberben pedig a szervezet miniszteri bizottsága ajánlotta az anyanyelvi oktatás és misézés bevezetését a moldvai csángó falvakban. A miniszteri bizottság némiképp tompított a parlamenti közgyűlés ajánlásán. Míg a korábbi a csángókat a magyar nyelv archaikus változatát beszélő római katolikus népcsoportnak tekintette, az utóbbi kijelentette, nem illetékes nyilatkozni a csángók nyelvéről, eredetéről. Az ezt vizsgáló nemzetközi szeminárium megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője még tavaly megígérte. Az első ilyen szemináriumot május 29-én a bukaresti parlament termében tartották. Az arra meghívott román kutatók azonban csak maguknak bizonygatták a csángók román eredetét, az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői távol maradtak a rendezvényről. Az egynapos konferenciára az utolsó pillanatban belobbizott Demény Lajos professzor csupán három percben fejthette ki a magyar tudományosság álláspontját a témáról. /Gazda Árpád: Bajos meghívások. Újabb szeminárium a csángók eredetéről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöke bírálta Medgyessy Péter magyar kormányfő egykori titkosszolgálati tevékenységét, kijelentvén, hogy "nem érezte túl jól magát" a hír hallatán. Az RT elnöke szerint az ilyen jellegű problémákat közvetlenül a kommunizmus bukása után rendezni lehetett volna egy világos törvényrendszerrel. Hozzátette: ezzel nem csupán Magyarországra utal, hanem az összes térségbeli államra, amelyek szembesültek a titkosszolgálatok egykori alkalmazottainak kérdésével. /Medgyessyt bírálja Toró T. Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Magyar Örökség díjat odaítélték Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. (EME), A díszes oklevél szövegét dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke olvasta fel jún. 25-én, az EME-házban megtartott választmányi ülésen. Az ünnepségen felszólalt Hámori József elnök is. Egyed Ákos beszámolt arról, hogy folytatódnak a felújítási munkálatok az EME Jókai utcai székházában. Az utóbbi időben tíz magyarországi kutató iratkozott be pártoló tagként az egyesületbe. A ballagások alkalmával az EME 332 darab könyvet adományozott a különböző kolozsvári iskolák végzősei számára. Idén és ezentúl minden évben november 23-án tartja meg az EME A magyar tudomány napja Erdélyben című konferenciáját, azért választva november 23-át, mert 1859-ben ezen a napon alakult meg az egyesület. Október 13-án kerül sor a zsibói Wesselényi Társaság, a zsibói Református Egyházközség, valamint az EME Zilah és Vidéke fiókjának összefogásaképpen megszülető ifj.Wesselényi Miklóst ábrázoló szobor leleplezésére. /Köllő Katalin: Magyar Örökség-díj az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Pomogáts Béla igent mondott a felkérésre: feltételei teljesülése esetén vállalja az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöki tisztét. Szavai szerint azért módosított néhány nappal korábbi álláspontján — amikor még erkölcsi okokra hivatkozva, illetve a távozó kuratórium melletti szolidaritását hangsúlyozva kizárta a funkció elvállalását —, mert sok határon túli magyar szervezet és a most leköszönő testület is arra kérte: vállalja el a megbízatást. Pomogáts Béla az államtitkárral folytatott megbeszélésen alapelvként fogalmazta meg a közalapítvány teljes függetlenségét, illetve azt, hogy olyan személyek kapjanak helyet a kuratóriumban, akikben megbízik. A kuratórium munkájának folytonosságát az elnöki poszt várományosa azzal is szeretné kifejezésre juttatni, hogy az új testületben is szerephez jutna több kuratóriumi társa, így például a névadó lánya, Illyés Mária és Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze. Pomogáts Béla legalább ötven százalékkal szeretné megemeltetni a közalapítvány költségvetését, ami az idén 2,4 milliárd forint volt. /Pomogáts Béla vállalja az elnökséget. Az Illyés Közalapítvány függetlenségét ígéri. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Jún. 27-én Kovászna és Hargita megyében járt jún. 27-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Csíkszeredában keményen bírálta a két megye polgármestereit a birtoklevelek kiállításának késése miatt. Sepsiszentgyörgyön zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ és a PSD vezetőivel. A megyei konzultatív bizottság ülésén Demeter János tanácselnök megfogalmazta, hogy költségvetés-kiegészítésként 114 milliárdra van szüksége Háromszéknek, jövőre pedig az idei büdzsé 60 százalékos emelése lenne elegendő, illetve az útalapból 90 milliárdot kellene átutalni a szaktárcának a megkezdett munkálatok folytatására. Cozmanca tárgyalásokat ígért. A közvagyonleltár, a Lábas Ház, a sepsiszentgyörgyi atlétikapálya, a Keleti-Kárpátok Múzeumának székhelye, a baróti ipari parknak szánt területek, illetve az állami vállalatok ingatlanátadásáról szóló kormányhatározatok mielőbbi elfogadását a miniszter támogatja. Csíkszeredában az ülésen Zsombori Vilmos megemlítette, hogy az elmúlt harminc évben a megye egyetlen komoly beruházásban sem részesült. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kitért arra, hogy több intézmény továbbra sem annak a településnek fizeti az alkalmazottak béradóját, ahol ezek dolgoznak. /Farkas Réka, Rédai Attila: Sárga lap az elöljáróknak. Székelyföldön járt Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

A Medgyessy-ügyből eredően a rendszerváltás utáni idők legsúlyosabb erkölcsi-politikai válsága árkolja most keresztül-kasul Magyarországot. Kilábalni belőle látszólag könnyű volna: Kis János megfogalmazása szerint Medgyessynek mennie kell! A Kádár-korszak vezető káderei hemzsegnek a párt és a kormány új apparátusában. A balliberális és szocialista Medgyessy-mentés, a szerecsenmosdatás egyenes következményeként — a Juszt-féle médiasakálok igen aktív közreműködésének eredményeként is - tömegesen állnak ki a Medgyessy kémelhárítása, titkostiszti mivolta, a választóit félrevezető sunyisága védelmében, állapította meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Gödörásás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Megjelent egy könyv az Ecsedi-lápról. Végh Balázs Béla, a szatmári tanítóképző főiskola tanára, a könyv egyik szerzője emlékeztetett: Az egykori láp peremén született Ady, Móricz, Kaffka, Krúdy szinte egyszerre emeli be a lápot a század eleji magyar irodalomba. Az ismert nagykárolyi régész, dr. Németi János az Ecsedi-láp vidékének településtörténetét rajzolta meg. Az élő falvak (Kaplony, Kálmánd, Börvely, Domahida, Kismajtény, Nagyecsed, Vállaj, Mérk) után képet adott az elpusztult településekről, nevesen Tagyról, Kozárdról, Szentmártonról, Bobáldról és Ebesfalváról. Karácsonyi Károly az Ecsedi- láp kialakulásáról és lecsapolásáról értekezett. Napirenden van a láp rehabilitációja, egy részének visszaállítása. Mára egyértelműen kiderült, hogy a száz évvel ezelőtti lecsapolással nem csak nyert (elsősorban termőföldet), de sokat vesztett is a vidék. /Sike Lajos: Lápi könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Román-magyar kulturális közeledés jegyében született meg A költők hajója című versantológia, amelynek bemutatója a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Központban volt a napokban. A 28 szerző verseit tartalmazó kötet a nagyváradi Civil Akadémia Alapítvány, a Kiss Stúdió és a Familia folyóirat közös kiadása, a programot a Kárpátok Eurorégió Alapítvány támogatta. Szerveztek már szimpóziumot a kulturális közeledés jegyében, fotó- és ikonkiállítást, gyulai és nagyváradi poéták alkotóműhelyét. /A költők hajója alkalom a közeledésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Jún. 27-én ért véget az idei első (február–június) parlamenti ülésszak. Az említett időszakban a szenátus 401 törvénytervezetet fogadott el. Eckstein Kovács Péter szenátort szerint ezt az időszakot az elfogadott törvénytervezetek sokasága, a megfeszített munka jellemezte. Eckstein szerint a parlamenti ülésszak talán legfontosabb jogszabálya az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény. Az RMDSZ-szenátor kifejtette: fontosnak tekinthető a közigazgatási törvénynek a kisebbségekre vonatkozó szakaszainak gyakorlati alkalmazása, az egészségügyi biztosítás kötelezettségének eltörlése Magyarország vonatkozásában. Az RMDSZ azt szerette volna, ha a február–júniusi időszakban a szenátus ratifikálja a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját — jelentette ki Eckstein Kovács Péter. Kónya Hamar Sándor képviselő szerint az alsóház munkáját a sürgősségi kormányrendeleteknek törvényerőre emelése jelentette. A romániai magyarság vonatkozásában legfontosabb törvénynek Kónya azokat ítéli, amelyek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szólnak. A gond viszont az, hogy legtöbb esetben ezeket nem tartják be. Kolozsváron kivételt képez a Brassai-líceum épülete, amely visszakerült az unitárius egyház tulajdonába. Továbbra is gondot jelent viszont a Bocskai téri ingatlan, amely a kormánypárt és az RMDSZ helyi szervezete közötti együttműködési egyezmény aláírásának elodázását eredményezte. Szerinte a 12 év tapasztalata kimutatta, hogy amit normatív értelemben sikerült rendezni, azt a mindennapi életben nem alkalmazzák. Kónya bírálta az RMDSZ vezetését, mondván: a Szociáldemokrata Párttal kötött egyezmény során nem egy esetben került olyan helyzetbe, hogy saját társadalma, választói tábora ellenérzését kiváltó érdekeket kellett képviselnie. /Kiss Olivér, Papp Annamária: Véget ért a parlamenti ülésszak. Az RMDSZ részéről jó és rossz kompromisszumok születtek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A Reform Tömörülés aradi szervezete jún. 28-án az RMDSZ székházában tartotta első ülését. A nyolc részvevő megtárgyalta az alapszabályt, a rövid és hosszú távú tennivalókat. Nagy István, az RMDSZ aradi szervezetének művelődési alelnöke, a reformerek aradi elnöke, Pécska alpolgármestere elmondta: a közelmúltban tartott szövetségi küldöttgyűlés jól alakult számukra, s az Éder Ottóval való szolidaritásukkal berobbantak a köztudatba. Nagy István elmondta, hogy a közeljövőben lejár Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes négyéves mandátuma. Nagy István szerint az RMDSZ-nek meg kellene vonnia a bizalmat a főtanfelügyelő-helyettestől. Borbély Zsolt szerint Erdélyben is indulnia kellene a magyarországihoz hasonló polgári együttműködési mozgalomnak. /Irházi János: Ülésezett az aradi Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Lészai Bordy Margit mindig hangsúlyozza, hogy szülőfaluja, a Maros megyei Unoka Erdély talán legkisebb települése. A csöppnyi Unoka szimbolikus jelentőségűvé vált számára, ezt mutatja a szülőfalut megörökítő számtalan rajza, pasztellje. Mostani kiállításán Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában az erdélyiség, a szülőföld szeretete nem annyira a konkrét, külső jegyekben, mint inkább a lényegben, a munkák szellemiségében nyilvánul meg. Lészai Bordy Margit pasztellben dolgozik, alkatához talán ez a technika tűnik a legalkalmasabbnak. /Németh Júlia: Lészai Bordy Margit formaritmusai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A hetvenkét éves, Kézdivásárhelyen élő Kosztándi Jenő festőművésznek ítélték oda a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-napok alkalmával Az év művésze címet. Kosztándi Budapesten, az Ernst Múzeumban egy munkájával jelen lesz a július 14-én nyíló Felezőidő - a romániai magyar művészet identitáskeresése, 1965—75 című kiállításon. Sepsiszentgyörgy feleségével, Kosztándi B. Katalinnal és Katalin lányával együtt állított ki. /Iochom István: Az év festőművésze: Kosztándi Jenő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

A sepsiszentgyörgyi születésű, nagyajtai nevelkedésű Moyses Márton mindössze 29 éves életének történetét legfőképpen a mellette mindvégig kitartó húga, Moyses Éva ismerte. 1970. február 13-án Moyses Márton felgyújtotta magát Brassóban, a Román Kommunista Párt székháza előtt. 1969 telén a prágai egyetemi hallgató, Jan Palach, majd néhány napra rá Budapesten a Nemzeti Múzeum lépcsőin a középiskolás Bauer Sándor, egy év múlva pedig Moyses Márton felgyújtotta magát. Ezt tette a brassói Liviu Babes is 1989-ben, Brassó-Pojánán. - Moyses Márton egyetemi hallgatót 1960-ban tartóztatta le a Securitate. A kiváló képességű fiatalembert a matematikatudományok, az irodalom, a folklórkutatás, a társadalomfilozófia, az atomfizika mellett különféle találmányok is foglalkoztatták. Az 1956-os magyar forradalom idején a baróti gimnáziumból megszökve nekivágott negyedmagával a román—magyar határnak, hogy a szabadságharc oldalára szegődjön. Moyzes 1962-ben kiszabadult a börtönből, nem folytathatta tanulmányait, sőt, állami munkahelyet sem kaphatott, hanem a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak. A lap két részletet közölt a Moyses Márton kálváriáját összeállítani igyekvő, Bűn volt a szó című kötetből. 1960. decemberében Moyzes a marosvásárhelyi Securitate egyik kihallgatója előtt elismerte, hogy ő írta a Holnap forradalom című verset, továbbá a Szomorú beszéd magamról (Barátomnak) és az Igaz emberséggel ölni címűt. Moyzes a börtönben levágta a nyelvét, mert olyasmire kényszerítették, hogy mondja azt, amit nem csinált. Erre a kegyetlenül, érzéstelenítés nélkül visszavarrták a nyelvét. Az öncsonkítás 1962. szeptember 28-án történt. - Moyses Mártont a Szovjet Kommunista Párt Központi Vezetőségéhez Moszkvába írt levelében /1969-ben/ az erdélyi magyarság kérdését is felvetette: Erdély 1944 utáni kérdése olyan problémát jelenthet, amely ,,a kommunista tábor egységét veszélyeztető tényezővé válhat". ,,Az 1944 után kialakult helyzet marxista elemzését sem a romániai, sem a magyarországi kommunisták nem végezték el (Ezért a felelősség kölcsönös.)". Mindkét állam kommunista vezetőségének oda kell hatnia, hogy megkülönböztetett barátság alakuljon ki Románia és Magyarország között, hogy a két állam között levő határ váljon adminisztratív határrá, ne legyen politikai határ, javasolta. - Moyses Márton folklórgyűjtéssel is foglalkozott. ,,A válogatásnál arra törekedtem, hogy olyan termékeket mutassak be, amelyeket a Konsza-gyűjtemény nem közöl (sok esetben a Vadrózsák sem)" — írta. /Benkő Levente: Bűn volt a szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28., jún. 29./

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 30%-os jutalékot kér azokért a tanárokért, akiknek oktatói munkáját más intézmények is igénylik. Ezenkívül a BBTE a 2002-2003-as tanévre alkalmazott tanáraival egy hűségnyilatkozatot is aláírat. A BBTE magyar tanári közösségének nagy része elkötelezett a magyar egyetemi hálózat bővítéséért, és a Partiumi illetve a Sapientia Egyetemeken vállaltak óraadást. Kérdéses, hogy honnan fogják ezek az államilag nem támogatott intézmények előteremteni a tanári kar fizetésén felül a plusz 30%-os jutalékot? /L. I.: Sorvasztják a magánegyetemeket. A BBTE tanárokkal akar kereskedni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"Nagyenyeden jövőre ünneplik a klasszikus tanítóképzés beindulásának 150. évfordulóját, de ezt az ünnepet lényegesen beárnyékolja az a tény, hogy ősszel már nem indul első év a főiskolai oktatási vonalon. A Bethlen Gábor Kollégium 1999-től ad otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Lélektan és Neveléstudományi Kara tanítóképzőjének, azóta egyetemi kisváros Nagyenyed. Három évig párhuzamosan folyt a középiskolai és az egyetemi szintű oktatás a kollégiumban. Eddig minden évben volt annyi jelentkező, hogy beinduljon az első év. A minisztérium, illetve a BBTE úgy döntött, nem indít első évet a 2002-2003-as tanévben Nagyenyeden. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója úgy tudja, a 2003-2004-es tanévben újra indul Nagyenyeden a főiskolai szintű tanítóképző, de mellékszak nélkül. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta: azért szűnt meg ideiglenesen Nagyenyeden a főiskolai szintű tanítóképzés, mert a jelentkezési arány nagyon alacsony volt. A másik ok a tanári kar képzettségi szintje, ugyanis a kollégium az utóbbi időben nem alkalmazott kellő számban olyan tanárokat, akiknek joguk lenne egyetemi szinten is oktatni. /Szabó Csaba: Zátonyra futott tanítóképző-stratégia. Ősztől már nem egyetemi kisváros Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

"Orbán Péter csíkszeredai lakost államellenes fegyveres szervezkedés miatt 25 év börtönbüntetésre ítélték. Még ma sem tudja, hogy hová temették édesapját, Orbán Istvánt, akit halálra ítéltek, és valószínűleg az aradi szekuritáté pincéjében lőtték főbe 1958. szeptember elsején. Mindkettőjüket a Szoboszlay-ügyben ítélték el. Szoboszlay Aladár katolikus plébános volt Aradon, és ő ott kezdte szervezni az összeesküvést, amely a kommunista rendszer ellen irányult. A szervezkedés 1955-ben elkezdődött, Szoboszlay beszervezett több személyt Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, majd Kovászna megyében is úgy, hogy ez a szervezkedés átfogta majdnem az egész országot. Belekerültek brassói, bukaresti személyek is, továbbá Draganita Constantin egy tankos ezred parancsnoka. A szervezkedés célja az volt, hogy 1956. augusztus 23-án a bukaresti nagy felvonulás alkalmával zűrzavart keltsenek, s ezzel lázadásra, forradalom kirobbantására ösztönözzék a tömeget. Szoboszlay 1956 tavaszán eljött Csíkszeredára, s Orbánék házában, Csíktaplocán tartottak titkos megbeszéléseket. A tervek szerint augusztus 22-én kellett volna indulniuk Bukarestbe, a Csíkszeredán át Bukarestbe tartó gyorsvonattal. A megadott jelzés szerint minden vagon lépcsőjén, miután megállt a szerelvény, egy-egy cigarettára gyújtó férfinak kellett volna megjelennie, ezzel igazolva, hogy minden rendben van. Azonban nem jelentkezett senki, így Orbánék héttagú csoportja nem szállt fel a vonatra. Néhányuknál fegyver is volt. Nem tudták, mi történhetett, később tudták meg, hogy akkor már Szoboszlayt és néhány társát letartóztatták. 1957-ben Orbánékat is őrizetbe vették. A Securitate kezébe került a teljes Szoboszlay-féle lista, amely az összes szervezkedő nevét tartalmazta. A vallatás ellenére nem árulták el, kik tudnak még a szervezkedésről, így elkerülhetővé vált, hogy Csíkszeredából még 10 vagy 15 személyt letartóztassanak. Csíkiak végül heten kerültünk a bíróság elé. A Szoboszlay-ügyben több mint kétszáz személyt vettek őrizetbe, közülük 57-et ítéltek el, Orbánék családjából apját, őt és nővérét. Tíz személyt Szoboszlay Aladárral az élen, köztük az akkor 58 éves Orbán Istvánt halálra ítélték, majd kivégezték. A tárgyalás egy temesvári munkásklubban zajlott, amelyen többségében pártfunkcionáriusok vettek részt, valamint meghívottként a vádlottak családjából egy-egy személy. A bíróság elnöke magyar nemzetiségű volt, Macskási Pál, aki halálos ítéleteket kért, amit az ügyészek megalapozottnak minősítettek. A tíz halálos ítéleten kívül négy vádlottat életfogytiglan, négyet 25 évi, a többieket ennél kevesebbre, de minimum öt év börtönbüntetésre ítéltek. A tárgyalás után két hónapig a halálraítéltek, a 25 évre és az életfogytiglanra ítéltek, köztük Orbán Péter is vasra verve szenvedtek, egy napon megszabadították őket láncaiktól. Ebből következtettek arra, hogy a halálos ítéleteket végrehajtották 1958. szeptember elsején. A halálos ítéleteket az aradi Securitate pincéjében hajtották végre, ahol főbe lőtték a foglyokat. A mai napig nem tudják, hová temették el a kivégzetteket. Orbán Péter a 25 évi börtönbüntetésből hetet letöltött különböző helyeken, Aradon, Zsiláván, Galacon és Szamosújváron, majd a nyugati nyomásra hozott közkegyelmi határozat értelmében szabadult. A rendszerváltás után kérte az RMDSZ-es parlamenti képviselők segítségét, közbenjárását a Szoboszlay-ügy tisztázásához, sikertelenül. Erdélyben a politikai elit tagjai jóformán nem is tudnak róla és a hasonló sorsú emberekről. /Fülöp D. Dénes: Tíz embert végeztek ki a Szoboszlay-ügy miatt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"Június 29-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában a 70 éves Karancsi Sándor festőművész rendezett összegző tárlatot. Nyugaton élő barátok anyagi támogatásának köszönhetően, a helyi Mark House Kiadó gazdag képanyagot és a művészről valló írásokat tartalmazó katalógust adott ki. Ezután megnyitották Gyergyói Nyári Fesztivált, fellépett a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekara. Másnap fényképkiállításon, a sárrétudvari Parasztkórus, a kecskeméti Öregdiákok Kórusa, az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Kar, majd a szentegyházi Gyermekfilharmónia hangversenyén "töltődhettek" a gyergyóiak és nem gyergyóiak. /Bajna György: Gyergyói Nyári Fesztivál 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./"

"Kossuth Lajos születésének bicentenáriuma alkalmából szimpóziumot rendezett Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). A rendezvényen előadást tartott magyarországi kutatókon kívül Egyed Ákos kolozsvári történész professzor, az MTA külső tagja. /Kossuth-szimpózium Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

"Tervezik, hogy idén első ízben megrendezik Avasújváros Napját, augusztusban vagy szeptemberben. Felavatják az első és második világháborúban elesettek tiszteletére állítandó emléktáblát. Ennek költségeit részben a helyi RMDSZ-es tanácsosok felajánlott illetményéből fogják biztosítani: megválasztásuk óta eltelt két évben egyetlen lej tanácsosi illetményt nem vettek fel, hanem azt egy közös bankszámlán gyűjtötték össze, és közösségi rendezvényeket támogatnak. A községnap alkalmából szeretnének egy füzetecskét is kiadni, amely a falu történelmi leírását tartalmazza. /(fodor): Avasújváros. Községnap, emléktábla, faluleírás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./"

"A mindenkori román kormányzatot látszólagos megállapodásokkal, de valójában feltétel nélkül kiszolgáló RMDSZ-vezérek köré az alapítványi támogatások úgymond központosításával a meglévőnél még erősebb támfalat épít a jelenlegi magyarországi kormányzat, írta Nits Árpád. Tabajdi Csaba jelenleg Strasbourgban a lelkét kiteszi a kedvezménytörvény elleni áskálódás leszereléséért. De ki táplálta be a Jürgensbe azokat a hiedelmeket, hogy a polgári kormányzat idején Magyarország feszültséggóccá változott? Kinek a leleménye az, hogy a Fidesz túlszerette a határon túli magyarokat? Jürgens ellenérveit Tabajditól, valamint pártjától, az MSZP-től és az SZDSZ-től kapta. Amennyiben egy szomszédos ország miniszterelnöki hivatalában maradhat egy fedett tiszt, ez a tény önmagában is erősíti az itteni szekusok politikai és gazdasági hatalmát. Érdekes, hogy Medgyessy Péter nem tanult meg angolul, amikor a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalásokon kellett állítólag a fülét hegyeznie, viszont jól tud románul. Medgyessy sikeres pártaktivista és bankár. Nem véletlenül seper végig Magyarországon a leváltások hulláma. /Nits Árpád: Őrnagyangyalok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./"