Gheorghe Funar polgármester hivatali visszaélés és Románia törvényeinek (nevezetesen a helyi közigazgatási törvénynek) a be nem tartására való bujtogatás vádjával bepereli Vasile Soporan prefektust — adja hírül a Mediafax. Kolozsvár polgármestere elvárja az igazságszolgáltatástól, hogy kényszerítse a prefektust az említett jogszabály alkalmazására, amely — Funar értelmezése szerint — a helyi tanács feloszlatására kötelezi a kormány Kolozs megyei helytartóját. A polgármester azt követeli, Soporan minden nap késedelemért fizessen 100 millió lejt. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei szervezete közleményében kifejtette: véleményük szerint is fel kell oszlatni a tanácsot, tekintettel a tanácsosok soraiban tapasztalható összeférhetetlenségi esetekre. Az előrehozott választásokat azonban nem csak az önkormányzati képviselők, hanem a polgármester újraválasztására is ki kell terjeszteni. /Bepereli a prefektust a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Máj. 25-26-án rendezték meg az I. Mérai Napokat. A hagyományteremtés a céljuk, jelentette ki Sárosi Arthur, a Diakoniai Keresztény Alapítvány igazgatója, az egyik főszervező. A vásáron a könyvvásártól kezdve az ínyenc falatokig sokrétű szórakozási lehetőséget biztosítottak a szervezők. A díszes kalotaszegi népviseletet legalább tíz helyen árusították. Itt vasárnaponként még mindig népviseletben szokás templomba járni. A hagyományos gyermekfoglalkozásokra is hangsúlyt fektettek, így a kicsinyeknek alkalmuk adódott megismerkedni a gyöngyfűzés, a babakészítés és a szalmafonás fortélyaival, míg este fele a tánctanítást, énektanítást és legényes-táncvetélkedőt tűztek műsorra. A Mérai Hagyományőrző Tánccsoport, az Ördögtérgye és a Bogáncs tánccsoportok után zenés-humoros összeállítással és szobanézéssel zárták a Mérai Napokat. /Borbély Tamás: I. Mérai Napok. A hagyományteremtés rögös útjain. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Spiró György próza, Kovács András Ferenc líra, Sipos Gyula (írói néven Albert Pál) esszé-kritika kategóriában nyerte el a Szépírók Társaságának ez évi díját, az elismeréseket pénteken adták át Budapesten. Spiró György A jégmadár című regényéért, Kovács András Ferenc a Kompletórium című verses kötetéért, a Franciaországban élő Sipos Gyula pedig az Alkalmak című kötetért kapta meg a díjat. A Szépírók Társasága Egyesület 1997 tavaszán jött létre, mintegy százötven ismert alkotó, elsősorban író tagja van. /Kovács András Ferenc újabb díja. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Máj. 25-én tartották a Kurutty általános műveltségi vetélkedő országos döntőjét Csíkszeredában, a József Attila Általános Iskolában. Nagybányáról, Nagyváradról, Déváról, Kolozsvárról, a Szilágy megyei Varsolcról, Aranyosegerbegyről, Csíkszentmártonból egy-egy, Kézdivásárhelyről és Csíkszeredából két-két csapat mérte össze tudását. A helyismereti, matematika, híres emberek, anyanyelv, állatok, Európai Unió, zene témakörökben bizonyították a gyermekek tudásukat. A Napsugár, a Kispajtás és a Szemfüles egyéves előfizetéssel jutalmazta a legügyesebbeket. A fődíjat, az egyhetes tengerparti nyaralást a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola Fejtörők csapata nyerte el. /Takács Éva: Felkészülten kuruttyoltak a kisiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Kovács László új külügyminiszter a kormány eskütétele után nyilatkozott a nemzet- és szomszédságpolitika feladatairól. Hangsúlyozta, a magyar külpolitika három fő célja 12 év óta változatlan, és továbbra is az ország euroatlanti integrációja, a térség stabilitását erősítő szomszédsági kapcsolatok bővítése, valamint a határon túli magyarok támogatása áll az első helyen. - A három célt, a mi felfogásunk szerint, nem lehet fontosság szerint rangsorolni, elengedhetetlen, hogy az Európa-politika, a Kárpát-medencében folytatott regionális politika és a nemzetpolitika egymással harmóniában érvényesüljön — mondta. - A határon túli magyarságnak segíteni igazán az európai integráción belül lehet, és a kisebbségi jogok érvényesítése is akkor a legkönnyebb, ha azt a szomszédos országok kormányaival együtt tudjuk biztosítani — szögezte le. Fontosnak nevezte, hogy a térség országai a jórészt történelmi okokkal összefüggő kétoldalú vitáikat ne vigyék be az euroatlanti szervezetekbe. Szavai szerint a NATO és az Európai Unió viszolyog attól, hogy ezek a problémák az új tagállamokkal együtt bekerülhetnek a két szervezetbe és ott belső feszültséget okozhatnak, gyengíthetik a belső összetartó erőt. Úgy vélekedett, a csatlakozási követelmények maradéktalan teljesítésénél "hiába keresnénk a magyar kedvezménytörvényhez való viszonyt". - Nem lehet Szlovákia vagy bármely más ország csatlakozásának feltétele az, hogy miként viszonyul egy magyar törvényhez — mondta. Elmondása szerint Románia esetében a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött egyetértési nyilatkozatról tér el a négy érintett fél, a korábbi és az új magyar kormány, a román kormány és az RMDSZ véleménye — az érdekek miatt. Adrian Nastase elérte, hogy a romániai munkavállalók számára megteremtődött Magyarországon a legalább szezonális munkavállalás lehetősége; az RMDSZ a romániai magyarság érdekeinek képviseletekor minden olyan lépést támogat, amelyik lehetővé teszi a kedvezménytörvény romániai végrehajtását. Az Orbán-kormány pedig presztízskérdésnek tekintette, hogy a kedvezménytörvény január elsejével életbe lépjen. Az MSZP vállalta fel — akkor még ellenzékben — annak a 900 ezer magyar munkavállalónak az érdekeit, akik nem rendelkeznek állandó jövedelemmel, maguk, családjuk megélhetését főként idénymunkával biztosítják — mondta. Kovácsa hangsúlyozta: beható véleménycserét kell folytatni a határon túli magyarok szervezeteivel és a szomszédos országok kormányaival. - Elkerülhetetlen annak a konzultációsorozatnak a megtartása, amelyet az előző kormány elmulasztott. Emiatt alakult ki ez a szerencsétlen helyzet, ezért kell nekünk helyrehozni azt, amit az elődünk elrontott — fogalmazott. /Nyugat viszolyog vitáinktól. Kovács László a szomszédságpolitikáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A MÚRE Becsületbíróságának Fellebbviteli Bizottsága megerősítette az Etikai Bizottság alapfokon hozott határozatát, amely elmarasztalja Tibori Szabó Zoltánt, aki ellen a Reform Tömörülés emelt panaszt rágalmazás és megalapozatlan állítás címén. Miként fogadta ezt a hírt Tibori Szabó Zoltán? – érdeklődőtt a Népszabadság kolozsvári tudósítójától Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Tibori szerint a becsületbíróság tagjai - Baranyi László, Wágner István és Bögözi Attila - elfeledkeztek arról, hogy ő fordulhat még a Magyar Újságíró Szervezetek közös etikai testületéhez is. A Reform Tömörülés kifogásolta Tibori kommentárját. Tibori ebben azt írta, hogy van egy csoport fiatal politikus, akik arról vitatkoznak titokban, mit kellene tenniük a hatalom átvétele érdekében. Tibori szerint a döntés mögött nem szakmai, hanem politikai szempontok húzódnak meg. /(Gyarmath János): Túltettek a hadúron is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Gyarmath János nem kérdezte meg a másik felet, de a becsületbíróságot sem. Ő csupán baloldaliként a baloldali kollégája mellé állt.

A dési EMKE szervezésében máj. 24-én író–olvasó találkozóra került sor. Király László költő és Katona Éva színművésznő találkozott a dési közönséggel. A Király László–Katona Éva művészházaspár jelenlétében megnyitották Gál Róbert tusrajzait tartalmazó kiállítását. /Lukács: Író–olvasó találkozó Désen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Máj. 25-26-án a kőrösfői diákok történelmi vetélkedőjével kezdődött az a kétnapos ünnepség, amelyet a Magyarok Világszövetsége és az Illyés Közalapítvány támogatásával a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet szervezett Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg Nagyasszonya születésének 159. évfordulója alkalmából. Bemutatták a Kalotaszegi Madonna című filmet is. Az emlékünnepség Bánffyhunyadon folytatódott. Dr. Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "Gyarmathy Zsigáné, a néprajzkutató" című előadásában ismertette Gyarmathyné életének fontosabb eseményeit. Zsakó Erzsébet textilmérnök és Orbán Erzsébet tanárnő az "Erdélyi népi varrottasok" című előadása sorána megjelentek betekintést nyerhettek a népi varrottasok készítésének titkaiba. /Csáki Jutka: Gyarmathy Zsigáné-emléknapok Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Bukarest álláspontja változatlan: nem kívánja módosítani a magyar kedvezménytörvényre vonatkozó román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozatot — jelentette ki máj. 28-án Cristian Diaconescu, külügyminisztériumi államtitkár. A román–magyar vegyes bizottság legközelebb júniusban ül újra össze. Cosmin Gusa, a kormánypárt főtitkára szerint ekkor várhatóan szó esik a módosításról. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvény módosítását sürgette. Kifejtette: minden országnak kötelessége védeni a kisebbségeket. "Eltökélt szándékunk, hogy ezen az úton haladunk, és védjük a romániai magyar kisebbséget" — mondta. A magyar kedvezménytörvény diszkriminatív elemeket tartalmaz, és Európában egyedülálló — tette hozzá, megjegyezve, hogy az Orbán Viktor volt magyar kormányfővel aláírt memorandumot csakis köztes megoldásnak tudja tekinteni. /Nastase, a romániai magyarok "védelmezője". = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint Gheorghe Funar polgármesternek semmi jogalapja nincs arra, hogy a tanács felfüggesztését kérje. Bizonyos esetekben a polgármestert is fel lehet függeszteni tisztségéből, és új polgármesteri választásokat kiírni, de oda más feltételek szükségesek — mondta a szenátor, aki szerint különben nagyon megérett már a helyzet, hogy a polgármesterrel szemben is alkalmazzák a törvényt. /Sz. K.: Funarnak nincs jogalapja a tanács feloszlatását kérni. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) elnöke máj. 29-én kijelentette, hogy kérni fogja a Szabályzat-felügyelő Bizottságot, foglaljon állást a Reform Tömörülés azon kezdeményezése kapcsán, hogy egy RMDSZ-en belüli struktúrát hozzon létre. - Az RT a platformoknál nagyobb szuperstruktúrát próbál létrehozni, amit a szövetség szabályzata nem enged meg - szögezte le Frunda. Frunda nem hiszi, hogy "autoriter" módon vezeti az SZKT üléseit, ahogy Toró T. Tibor RT-elnök bírálataiban megfogalmazta, véleménye szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elveit próbálja érvényesíteni. /Frunda kontra Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

A Bethlen és környéki magyar óvónők már a tanév elejétől rendszeresen tartottak közös módszertani megbeszéléseket és mintaórákat. A tanév utolsó módszertani köre máj. 27-én volt az almásmálomi óvodában, ahol a vidék óvónőit Krizbai Róza Jolán óvónő fogadta. Krizbai Róza Jolán nyugdíjazásáig nevelte a magyar gyerekeket. Nyugdíjasként talán még többet tesz a magyar szórványközösségek megmaradásáért, a magyar oktatás továbbfejlesztéséért. Elvállalta az újraindult almásmálomi magyar óvodai csoport irányítását. Szász Mária, a megye magyar óvónőinek módszertani felelőse építő jellegűnek nevezte a Bethlen környéki továbbképzések sorozatát, hisz Magyarnemegyétől Magyardécséig, Veresegyházától Felőrig a magyar óvónők megismerhették egymást. /Borsos Károly László: A mese a felnőttek szívéből jövő ajándék Sikeres volt az óvónők továbbképzője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

A magyar történelmi egyházak képviselői, de mások is, fenntartásokkal éltek az RMDSZ által kiharcolt restitúciós törvénnyel szemben. Minderről Eckstein Kovács Péter szenátor kifejtette: a törvény sínen van, tartalmában is elfogadható. 2000-ben, az Isarescu kormány idején az akkori egyházügyi államtitkárság beterjesztett egy sürgősségi rendelet-tervezetet: a vallásfelekezetek püspökségenként visszakapnak tíz-tíz ingatlant. Végül a visszaadandó ingatlanok számát már nem korlátozták, viszont hozzátették: azokat az ingatlanokat, amelyekben közintézmények működnek, nem lehet visszaadni természetben, és csak kártérítés jár érte. Ez a szöveg került a szenátushoz. Az SZDP és az RMDSZ megegyezett abban, hogy e korlátozás ki fog kerülni a jogszabályból, és majd azokat az ingatlanokat is vissza lehet szolgáltatni természetben, amelyekben iskolák, kórházak, polgármesti hivatalok, kultúrházak és -otthonok stb. működnek. Amennyiben az épületben közintézmény működik, megejtik a tulajdonjog visszaszállását az egyházakra, ugyanakkor azok öt évre további használati jogot biztosítanak a bérlőnek. Az egyházak kifogása az volt, hogy az öt év alatt az épületek állaga tovább romolhat. Eckstein Kovács Péter reméli, hogy a törvény megszületik. /(Gyarmath János): Egyházi ingatlanokról - a tervezett ütemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Egynapos konferenciát szervez jún. 1-jén a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete Kolozsváron A Tudomány és önismeret Erdélyben. 1990–2001 címen. Ez kísérlet az erdélyi magyar tudományosság utóbbi tizenkét éves hozadékának összefoglalására. Az értekezleten neves szakemberek számolnak be az erdélyi magyar bölcsészet-, történelem-, társadalom-, természet-, műszaki, valamint orvostudomány 1990–2001 között elért eredményeiről. A Kutatási Programok Intézetének igazgatója, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, Tánczos Vilmos szerint 1989 óta tulajdonképpen most teremtődik először lehetőség az erdélyi magyar tudományos élet tényleges problémáinak megfogalmazására. A rendezvényre egy kétkötetes könyvet is megjelentetett az intézet kiadója, a Scientia Kiadó, amely harminchét kutatástörténeti tanulmányt tartalmaz. A Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről című kötet kapcsán Tánczos igen élénk érdeklődésre számít. Terveznek egy harmadik kötetet is, amely kiegészítő tanulmányokat, korreferátumokat, az előző két kötetben foglaltak vitáját tartalmazza. A kerekasztal-beszélgetés a Van-e erdélyi magyar tudomány? kérdést járja körül. A vita moderátora a magyarországi történész-politológus Bárdi Nándor lesz. /Botházi Mária: Erdélyi magyar tudomány? = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A dési Amicitia baráti társaság civil szervezet két éve kezdeményezett terve vált valóra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével: felállították Kádár József tanár, író, közéleti személyiség emléktábláját. Ráskai Mária, az Amicitia elnöke méltatta e napot, amikor az utókor hálával adózik a kiváló szakírónak és tanárnak, a dési református egyház örökös főgondnokának, aki írói munkásságával a közösség, a város tekintélyét emelte. Kiss Ferenc történelemtanár ismertette Kádár József életét, munkásságát. Kádár József /Várfalva, 1850. jan. 23. –Dés, 1939. febr. 12./ A magyar irodalom-történelem szakos tanár mindenhol ott volt, ahol közössége javára cselekedni kellett. Helytörténeti kutatásának eredményei: Deési egyházkerület története (1882), Belső Szolnok és Doboka megye története 1848-49 (1890), Szolnok-Doboka Vármegye nevelés- és oktatásügyének története (Dés, 1896), A dési Kaszinó történetét (Dés 1897). Tíz éves munkájának eredménye az 1900–1905 között Désen megjelent Szolnok–Doboka Vármegye Monographiája hét hatalmas kötetben. Kádár munkája a magyar vármegyékről írt hasonló jellegű művek közül mindmáig a legjelentősebb. "Ő volt a Szamosok völgyének Orbán Balázsa" írja róla halála után a korabeli sajtó. /(lukács): Kádár József-emléktáblát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A budapesti Könyvhét rendezvényei során, Szabó Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából, június 6-án lesz a Magyar Írószövetség szociológiai osztálya (elnöke: Beke György) díjkiosztó ünnepsége. Az először kiosztásra kerülő díjakat a következő írók vehetik át: Tüskés Tibor és Varga Domokos (Magyarország), Duba Gyula (Szlovákia), Gál Sándor (Jugoszlávia), Gálfalvi György (Románia). A díjazottak között van Lőrincz György jeles székelyudvarhelyi író, a Hargita Népe munkatársa is. /Lőrincz György Szabó Zoltán-díjas. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

Máj. 24-én került sor a Magyar Állatorvosok Világszervezetének dobogókői rendezvényére. Az erdélyi állatorvosokat harmincketten képviselték, a küldöttséget dr. Gámentzy Zoltán, a régió szervezetének elnöke vezette. Dr. Sikó Barabás a romániai vadegészségügy helyzetét, dr. Komlóssy Antal az ukrajnai vadállomány állapotát vázolta fel. /Dr. Gál Lajos nyugalmazott állatorvos: Magyar állatorvosok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Dr. Kincses Előd, az RMDSZ marosvásárhelyi alapító tagja közleményében felrótta az RMDSZ vezetésének, hogy az SZKT legutóbbi ülésén semmibe vették az RMDSZ alapszabályzatának 44. szakaszát, mely szerint az SZKT nem jogosult arra, hogy felülbírálja a társult tagok, mint a MIT-küldött állítását. "Aggasztó, hogy pont a változtatni akaró, saját véleményüket egyéni karrierjük kockáztatásával is felvállaló ifjakat akarjátok kiutálni, kiirtani a romániai magyar politikai életből. Azt próbáljátok meghonosítani, hogy az RMDSZ alkalmazásában álló »független« fiatalok meghatározó szerepet játszanak az általatok hatalmi támogatással létrehozott »alternatív« ifjúsági szervezetben" — áll a marosvásárhelyi politikus közleményében. /Tiltakozik Kincses Előd. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

A Kárpát-medencére kiterjedő magyar médiastratégia szükségessége mellett foglalt állást a Duna Tv küldöttei és a romániai magyar sajtó képviselői részvételével Szovátafürdőn megrendezett máj. 30-i médiakonferencia. A Duna Tv tizedik születésnapja és legnépszerűbb hírmagazinja, a Heti Hírmondó négyszázadik adása alkalmából szervezett értekezleten Szitnyai Jenő, a Duna Tv határon túli műsorainak igazgatója felvetette a megváltozott magyarországi politikai helyzetben egy ilyen stratégia vállalásának és támogatásának fontosságát. Bodzsoni István főszerkesztő ismertette, hogy az általa vezetett tudósítói hálózat huszonegy ponton végez munkát a Kárpát-medencében, a magyar kormány fél milliárd forintos támogatásából. Az olyan stúdiók fenntartására, mint amilyen a kolozsvári is, évi 220–250 millió forint szükséges, amit a megrendelésekből nem lehet fedezni. Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának a vezetője a kisebbségi sorsot kifejező közszolgálati médiában dolgozó értelmiségiek felelősségéről beszélt. Kovács László MSZP-s magyar politikus azon nyilatkozatára, hogy az új magyar kormány a határon túli magyarok hivatalos szervezeteit támogatja, azok bírálóit nem, megjegyezte: ez megosztáshoz vezethet, inkább a magyar állam egészének kellene az összes határon túli magyart támogatnia. Az értekezleten bemutatkoztak a Duna Tv székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi tudósítói is. /B. Á.: Tanácskozás a Duna Tv-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

A Bákó megyei tanfelügyelőség fél évvel ezelőtt indított pert a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ellen. Arra hivatkozva kérte a szövetség betiltását, hogy oktatási tevékenységet folytat, és ez nem szerepel alapszabályzatában. Máj. 30-án felperes egy földrajzi, nyelvi és irodalmi ismereteket tartalmazó magyar füzettel akarta bizonyítani az engedély nélkül oktatási tevékenységet a sepsiszentgyörgyi bíróságon tartott tárgyaláson. A bákói tanfelügyelőség jogtanácsosa időt kért, hogy tanulmányozhassa a csángószervezet válaszait az általa a per során korábban feltett kérdésekre. A bizonyítási tárgynak szánt füzetről a következő tárgyaláson, jún. 13-án lesz szó. Hegyeli Attila, a gyermekek délutáni foglalkozásának programvezetője a Háromszéknek elmondta, a szóban forgó füzet nem bizonyít semmit, csupán azt, hogy a tanfelügyelőség újból a megfélemlítés eszközéhez folyamodott. /(fekete): Magyar betűvel a csángószövetség ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

A Debreceni Zsidó Hitközség immár negyedik alkalommal hívta össze a határon túli testvér–hitközségeket. A tanácskozás alkalmával osztották ki a Debreceni Zsidó Hitközség által alapított és a zsidó–magyar közeledést ösztönző, egyházi és művelődési személyiségeknek odaítélt Tolerancia–díjat. Több neves magyarországi személyiség mellett e kitüntetésben részesült Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke is. /Bokor Ágota: Muzsnay Árpád toleranciadíjban részesült. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 31./

Ünnepi istentisztelettel emlékezett a Kovászna megyei Réty református gyülekezete egykori mártírlelkészére, Somogyi Endrére (1902- 1952), aki a kommunista rezsim politikai üldöztetése nyomán Dobrudzsában halt meg. 1991-ben a község emléktáblát szentelt személyének, melyet a helybeli műemlék-templom falára helyeztek el. Születésének 100-dik, halálának fél- évszázados évfordulójára tartott a falu istentiszteletet. Somogyi Endre életére és munkásságára egykori kortársa T. Vántsa Dezső, volt bitai és középajtai nyugalmazott lelkipásztor emlékezett meg. /(kisgyörgy): Somogyi ünnepség Rétyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Mádl Ferenc és Ion Iliescu, Magyarország és Románia köztársasági elnöke máj. 31-én a szlovéniai Bledben tartott megbeszélést, a közép-európai államfők találkozója alkalmával. Egyetértettek abban, hogy az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek a két ország kapcsolatai. A magyar államfő — valószínűleg szeptemberben vagy októberben — Romániába utazik, ezt megelőzően pedig magyar–román miniszterelnöki találkozót is tartanak. Mádl hangsúlyozta, hogy a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez további államközi lépésekre is szükség van. Nagyon fontos lehet ebből a szempontból is a határátkelőhelyek számának gyarapítása, a konzulátusok számának a növelése. Ez utóbbival kapcsolatban példaként említette Csíkszeredát, vagy más romániai települést. Iliescu elnök kifejtette: országa számít a magyar–román tapasztalatcserére. Az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban a román elnök kifejtette, úgy látja, hogy a magyarországi román kisebbség jogi és kulturális helyzete általában jó — mondta el a magyar elnök. /Magyar–román államelnöki találkozó Szlovéniában. Rendeződtek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nehézségek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A BBTE bölcsészettudományi karán a 2002–2003-as tanévre a magyar nyelv és irodalom főszakosoknak 40 tandíjmentes helyet biztosítanak, míg a magyar és a finn nyelv és irodalom mellékszakosoknak a helyeit a főszakokra bejutottak jelentkezésének függvényében állapítják meg. A román nyelv és irodalmat főszakként, illetve a magyar vagy német nyelv és irodalmat mellékszakként választók a néprajzot választókhoz hasonlóan 15 tandíjmentes helyre felvételizhetnek A román–magyar (német) 2001-ben bevezetett szak külön beiskolázási kerettel rendelkezik a magyar iskolák leendő román tanárai számára. /Beiskolázás a bölcsészettudományi karon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Két évvel ezelőtt hunyt el dr. Ferenczi István történész, egyetemi tanár /Kolozsvár, 1921. ápr. 15.- Kolozsvár, 2000. máj. 8./, a Posta Béla által alapított neves régészeti iskola hagyományainak, Roska Márton, Kovács István, László Gyula munkásságának folytatója, az erdélyi magyar régészet kiemelkedő képviselője. Ferenczi István a történelmi múlt kutatásának szeretetét, szenvedélyét édesapjától, Ferenczi Sándor régésztől örökölte. 1949-ben László Gyula Kolozsvárról való kényszerű távozása után Ferenczi átvette neves professzorától a régészeti előadásokat és azokat ő tartotta mindaddig, amíg ezt a diszciplínát magyar nyelven lehetett előadni. 1959-ben a Bolyai Tudományegyetem lejáratási kampánya keretében Ferenczi István Bevezetés a régészetbe című kurzusát románellenesnek minősítették és nyilvánosan megbélyegezték. Később megfosztották egyetemi katedrájától, és az Erdélyi Történelmi Múzeumba helyezték át, ahol 1982. évi nyugdíjazásáig osztályvezető volt. Nemzetközi elismertséget az erdélyi római limes kutatásával szerzett. Átfogó régészeti terepbejárásai, kiegészítő ásatásai Erdély legkorábbi keleti védelmi rendszerének alaposabb megismeréséhez vezettek (ezeket a kutatásokat többnyire testvérével, Ferenczi Géza régésszel közösen végezte). Feltárta, hogy ez a védelmi rendszer a Keleti-Kárpátok vonalát belső oldalról követte, és az ún. "égett cserépfalú várak" sorából állt Krasznától Kozárváron (Dés), Besztercén, Dobokán, Küküllőváron át Fogarasig, illetve Brassóig. Megállapítása szerint ezek a földvárak a X. század második felében és a XI. század elején épültek, mélységben tagoltak voltak, és a folyóvölgyeket, kora középkori utakat védték. Legjelentősebb kora középkori kutatása a Szent László király (1077–1095) által megkezdett erdélyi védelmi rendszer fölfedezésével és igazolásával végződött. (Székelyföldi gyepük. Korunk, 1972. 2.) Ferenczi István e várrendszer létezését a Rapsonné (Parajd), Tartód- (Székelyvarság), Firtos- (Korond), Budvár (Székelyudvarhely), Kustaly (Homoródoklánd) stb. várakban folytatott ásatásaival igazolta. Egyik kedvenc kutatási területe Kalotaszeg volt, az itt végzett régészeti megfigyeléseinek, ásatásainak eredményeit Régészethelyrajzi kutatások Kolozsvárott és környékén című tanulmányában közölte (Studia Universitatis Babes–Bolyai, 1962. 2.). Ferenczi István fontosnak tartotta a századok folyamán eltűnt erdélyi falvak régészeti vizsgálatát, ebből a célból 1977-ben a kalotaszegi Kőrösfő határában az elpusztult Ordományos középkori település feltárásába kezdett. László Gyula "kettős honfoglalás" elmélete tekintetében Ferenczi egykori professzora véleményét osztotta. Meggyőződése szerint a 670–680-as években a Kárpát-medencébe ősmagyar népcsoport települt, amelyet onogur–bolgár uralkodó réteg vezetett. A több mint két évszázados együttélés során az ősmagyar tömeg beolvasztotta a türk nyelvű uralkodó réteget. Árpád népének beköltözésekor tehát az onogur ősmagyar ötvözésű népesség már jelen volt a Kárpát-medencében. /Sebestyén Kálmán: In memoriam dr. Ferenczi István. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A BBTE teológiai karának célja olyan teológiailag képzett világiak felkészítése, akik hitoktatóként, történelem- vagy nyelvtanárként, illetve különböző más egyházi és civil intézményekben szolgálatot teljesítő értelmiségiként a keresztény értékeket képviselik a társadalomban. A végzettek feladata a bekapcsolódás a helyi egyházi közösségek megújítására irányuló munkába. A kar hallgatói teológiai tanulmányaik mellett egy második szakot is végeznek: történelmet, illetve magyar vagy egy idegen – angol, német, francia – nyelvet és irodalmat tanulnak. A teológiai alapképzés négy éves. Az alapképzés befejezése után lehetőség van igény szerint doktorátusi tanulmányok végzésére. /Felvételi tudnivalók a kolozsvári teológiai karon. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 2./

Demeter János a Romániát képviselő öt küldött egyike lett volna a Helyhatóságok Európai Kongresszusán, amely az EU égisze alatt jún. 3—5-e között ülésezik az ismert francia városban. Az ülésszak napirendjén a romániai közigazgatási reform helyzetéről szóló jelentés megvitatása is szerepel. Tekintve, hogy Háromszéken a központi hatalmat képviselők sorozatosan keresztbe tesznek az önkormányzatnak, úton-útfélen fékezik a regionális politika megvalósulását, gáncsoskodásaikkkal akadályozzák a helyhatósági döntések alkalmazását, Demeter János úgy véli: ő maga nem szavazhatja meg tiszta szívvel a Strasbourgban előterjesztendő jelentést. Ezért úgy döntött, nem utazik el, részletes feljegyzést küld az államvezetésnek, a törvényhozás két háza elnökeinek, a kormányfőnek, amelyben kifejti álláspontját a prefektúra, illetve a megyei tanács, a közigazgatás és a kormányszervek kapcsolatáról. Amennyiben beterjesztésére sem kap érdemi választ s tovább folytatódik a regionális törekvések elleni politika, akkor a dokumentumot eljuttatja az Európai Régiók Közgyűlése vezetőtestületéhez. /(Flóra Gábor): Nem utazott Strasbourgba Demeter János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Tudomány és önismeret Erdélyben, 1990–2001 címmel első tudományos konferenciáját tartotta jún. 1-jén a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézete. Tonk Sándor fejtette ki véleményét a mai erdélyi tudományosság helyzetéről. Létezik erdélyi, magyar és egyetemes tudományosság, ezt pedig egységben kell elfogadni. Feladat: működtetni a tudományos műhelyeket, szorgalmazni az egységes erdélyi magyar tudományos munkát. Ugyanakkor elérkezett az ideje az anyaországi és az európai tudományos élettel való integrációnak. A kolozsvári születésű, New Yorkban élő és 95 éves kora ellenére ma is aktívan dolgozó dr. Óváry Zoltán immunológus professzor, a szakma elismert nagysága, szülei emlékére és az erdélyi magyar tudományosság iránti elkötelezettsége jeléül 21 ezer dollárt adományozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára. Részt vesz az egyetem nemzetközi védnöki testületének megszervezésében. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetéről tartott ismertetőt. A tíztagú Tudományos Tanács által vezetett intézet célja az erdélyi magyar kutatási tevékenység elősegítése, a magánegyetemi hálózat nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása. Jelenleg a három színhelyen (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda) 40 oktatóval, 14 magánegyetemi hálózati kutatási program bonyolódik le. A külső kutatási programok száma 50, ezeken 137 személy (zömükben fiatalok) vesz részt. A doktori ösztöndíjprogram 57 személyt érint (30 Magyarországon, 1 Nyugat-Európában, 26 pedig itthon doktorál). A Scientia Kiadó eddig 6 szakirányban összesen 9 kötetet jelentetett meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés színvonalának erősítése érdekében vendégtanári program és szakkollégiumok működnek. Eszményük a teljes szerkezetű erdélyi magyar társadalom. A konferencia plenáris előadásokkal, szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: Megtartotta első konferenciáját a Kutatási Programok Intézete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Krisztus szeretete sürget minket. Ez a jelmondata a Kolozsváron /Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 6. szám/ működő Római Katolikus Szent Mihály Caritasnak. Tevékenységük elsősorban a lelki segítségnyújtás, de nagy hangsúlyt fektetnek az orvosi, jogi, pszichológiai tanácsadásra, alkalmanként kisebb anyagi segítséget is nyújtanak. /Bors László: Caritas Christi urget nos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség (ANS) helyzetét elemzi következő ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), nyilatkozta jún. 3-án Adrian Nastase miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogyan szabályozzák az ügynökség működését, a kormányfő azt mondta: "Úgy, ahogyan a CSAT következő ülésén döntünk". Az utóbbi két héten a kormány elfogadta az Államtitkok Nemzeti Nyilvántartási Hivatala működésére és szervezésére vonatkozó határozatot, amely a kormánynak alárendelt szerv és az egyetlen olyan kormányzati szervezet, amely felelős az államtitkok védelmi standardjaihoz való egységes alkalmazkodásért. A hivatal létrehozásával egyidőben a Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség, amelyet kizárólag a NATO-titkokért illetett felelősség, befejezi működését. Az ANS megszüntetésére vonatkozó határozat előírásait a kormány a CSAT tagjaival együtt tárgyalja meg. /A Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség (ANS) helyzetét elemzik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./