Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. május 9.
Kolozsvárra a szovjet csapatok 1944. október 11-én hajnalban vonultak be, gyakorlatilag harcok nélkül. Megkezdték a zsákmányolást. Óra, töltőtoll, fényképezőgép, feltört üzletek apró árui mind-mind zsákmánynak számítottak. A fosztogatásban leginkább a kolozsvári lumpenek s a környékbeli falvak lakói jeleskedtek. Szovjet járőrök próbálták akadályozni a fosztogatást, de nem sok eredménnyel. A román hadsereg egységei 12-én vagy 13-án érkeztek meg. Veress Pál mesélte Nagy Istvánnak, hogy valamilyen rejtélyes lista alapján román–szovjet járőrök magyar értelmiségieket tartóztattak le, jogászokat, újságírókat, tanárokat, köztük kommunistákat is. Elhurcolták többek között a Református Kollégium több tanárát is. Egeresen román csendőrök és Maniu-gárdisták megkínozták és kivégezték azt a 12 bányászt és erőművi munkást, akik fegyverrel akadályozták meg, hogy a németek az egeresi villamosművet felrobbantsák. A Monostori úton magyarfenesi Maniu-gárdisták lemészárolták az Óvári családot, amely 44 nyarán részt vett az ellenállási mozgalomban. A gyilkosságot tehát nem szovjet katonák követték el. Következett aztán Szárazajta, Csíkszentdomokos, Belényes és más gyilkosságok, amelyekről Balogh Edgár, Demeter János, Kovács András visszaemlékezéseikben már hírt adtak. Ekkor, valamikor október közepén jelent meg Malinovszkij marsallnak, az Erdélybe bevonult II. ukrán front parancsnokának a rendelete, amelynek értelmében a román adminisztrációnak, a rendfenntartó erőknek, a gárdáknak és a hadseregnek 24 óra alatt el kellett hagynia Észak-Erdély területét, s azon csak a frontra menő alakulatok haladhattak át. – Nagy István megbízta fiát, ezt az emlékezést író Nagy Károlyt, hogy gyűjtsön anyagot önéletrajzi regénye 5. kötetéhez. Nagy Károly 1969 őszén Moszkvába utazott tudományos dokumentáció céljából. Borisz Polevoj 1967-ben egy íróküldöttséggel Kolozsváron járt, és elmondta, hogy 1944 őszén a kolozsvári szovjet parancsokságon dolgozott elhárító tisztként, alezredesi rangban. Nagy István kérte fiát, Hogy beszéljen Polevojjal, hogy megtudjanak részleteket a civil férfilakosság ’44-es elhurcolásáról. Nagy Károly beszélt is Polevojjal. Azt válaszolta, hogy a hadijog értelmében munkára vitték őket, hogy újjáépítsék azt, amit a tengelyhatalmak leromboltak. Polevoj kérte, keresse fel újra, addig előszedi az 1944-es feljegyzéseit. Polevoj a következőket mesélte el: A román hadsereg vezérkari főnöksége úgy tájékoztatta a szovjet hadsereg vezérkarát, hogy a magyar hadsereg helyben mozgósítással sok férfit hagyott hátra Észak-Erdélyben és Kárpátalján azzal a megbízatással, hogy a front átvonulása után folytassanak diverziós és partizán tevékenységet, akadályozva ezzel a szovjet hadsereg előnyomulását. Ugyanakkor átadták nekik a legveszélyesebb fasiszta elemek névsorát is. Ezért a bevonulás után városon a szovjet hadsereg járőrei, falun pedig a román csendőrség megkezdte a férfi lakosság összeszedését. Később fény derült arra, hogy a románoktól kapott lista nem a legveszélyesebb fasiszták nevét és a címét tartalmazta, hanem többségükben haladó szellemű magyar értelmiségiekét, sőt kommunistákét is. Ugyanebben az időben tájékoztatták a szovjet szerveket a román csendőrök kegyetlenségeiről, sőt nagyszámú gyilkosságról is. Ekkor a szovjet vezetés leállította a férfiak összeszedését, s Malinovszkij marsall parancsára a román hatóságoknak, a rendfenntartó erőknek és a Maniu-gárdáknak el kellett hagyniuk Észak-Erdély területét. Az elfogottak közül azokat, akik még a II. ukrán front hadműveleti területén voltak, szabadon bocsátották, de akiket már elszállítottak, azokon nem tudtak segíteni. Visszatekintve ezekre a szomorú eseményekre, nyilvánvaló, hogy a szovjet katonai hatóságok egy súlyos és aljas provokáció alapján jártak el. Ezt tudta meg Borisz Polevojtól. /Nagy Károly: Felszabadulás!? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8., A kulisszák mögött. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Az Erdélyi Történelmi Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete máj. 7-i rendkívüli ülésén áttanulmányozta az SZDP–RMDSZ által jegyzett, az elkobzott egyházi javak visszaadásáról szóló törvénytervezetet, melyet az RMDSZ elnöksége küldött meg. 2001 szeptemberében, közös megegyezés alapján az egyházak, az RMDSZ szakértőinek részvételével, önálló ingatlanügyi törvénytervezetet fogalmaztak meg, melyet az RMDSZ benyújtott a parlamentnek. Az egyházvezetők meglepetéssel szereztek tudomást arról, hogy az RMDSZ-szel való megegyezéssel ellentétben a kormány egy teljesen más, az érdekeltek által elkészített szöveget figyelmen kívül hagyó törvénytervezetet készített el. A magyar egyházak ragaszkodnak eredeti törvénytervezetük tartalmához, és a meghozandó törvény kiindulópontjának tekintik azt. Ezzel szemben a 94/2000. számú kormányrendelet módosított változatát jelenlegi formájában teljességgel elfogadhatatlannak ítélik. Az RMDSZ vezető képviselőivel való tanácskozás nyomán, az erdélyi magyar történelmi egyházak elfogadják azt a célszerű lehetőséget, hogy a 94/2000. számú módosított kormányrendelet az egyházak eredeti törvénytervezetének lényeges elemeivel kiegészülve a szenátus elé kerüljön. Az egyházak különleges hangsúlyt fektetnek a következőkre: a kormány haladék nélkül szerezzen érvényt az ez ideig kibocsátott sürgősségi kormányrendeleteknek. Az egyházak ragaszkodnak ahhoz, hogy a folyamatos visszaszolgáltatás végső határidejét 10 évről 5 évre csökkentsék. A jogcím nélkül elkobzott ingatlanok visszaadása azonnal történjen meg. A törvény végrehajtási utasításait az egyházakkal egyeztetve annak elfogadásával egyidőben fogadja el a kormány. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Elhunyt Fejér Miklós /Zabola, 1913. nov. 30. – Kolozsvár, 2002. máj. 8./ tanár. Hadifogságba került, 1948 októberében tért haza. Újrakezdte tanári működését Kolozsváron. 1951-ben mint a kolozsvári magyar szakos tanárok pedagógiai körének vezetőjét, megbízták a magyar nyelv és irodalom I–VII. osztályos tantervének elkészítésével. Ez a tanterv alapozta meg lényegében Romániában a magyar irodalom tanításának anyagát. Gazda Ferenccel és Nagy Jenővel, majd Bartosné Lengyel Katalinnal magyar nyelvtant, Jócsák Jánossal magyar olvasókönyvet állított össze az V–VII. osztály számára (1954–58). Tagja volt az első Romániában megjelent magyar irodalomelméleti tankönyv szerkesztőkollektívájának. 1956-ban megjelent meg a középiskolák felső tagozata részére Csehi Gyulával és Jócsák Jánossal írt Irodalomelméleti alapfogalmak című tankönyv, 1956–57-ben pedig a Jócsák Jánossal és Székely Erzsébettel összeállított Magyar irodalomtörténet és egy Irodalmi szöveggyűjtemény. Később nacionalistának minősítették a szöveggyűjtemény szerzőit, amiért szerepelt benne a Himnusz, a Szózat, a Nemzeti Dal. E vádak alapján 1958 szeptemberében kitették a tanügyből, munkanélkülivé vált. 1959. április 1-jén letartóztatták, mivel közben felfedezték, hogy a VI. osztály részére írt nyelvtankönyv ellenforradalmi szöveget tartalmaz, ugyanis a tankönyv végén lévő helyesírási szótárban a szavakat felülről lefele olvasva, mondatokat véltek felfedezni, amelyek románra fordítva félelmetesen hangzottak. Néhány példát érdemes megemlíteni. A következő szavakat olvasták össze: Lenin, lenn–románra fordítva: Jos cu Lenin; bolondság, bolsevik–románul: bolsevizmul prostie. 1959 októberében megszüntették a vizsgálati eljárást, kiengedték a szekuritáté börtönéből és teljes rehabilitációt ígértek, a tanügybe mégsem vették vissza azonnal. 1965-ben sikerült egy tanári állást kapnia a szucsági általános iskolában, ahol 1975-ig, nyugdíjazásáig tanított. Szucsági tanársága idején kapcsolódott be a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztőbizottságának munkájába. Még munkatársa a Kanadában szerkesztett Encyclopedia Hungarica-nak is. /Szőcs Judit: Nekrológ helyett laudáció. Fejér Miklós. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 10.
Egyre egyértelműbbé válik, hogy az RMDSZ nem képviselheti hitelesen az egyes emberek és az általuk alkotott kisebb közösségek érdekeit is, nem lehet szószólója egyszerre az egyes embereknek, a történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek is. Az RMDSZ politikájával szemben ugyanis lám, nemcsak az egyházak, hanem a civil társadalom is megfogalmazza fenntartásait. A civil parlament egyelőre csak egy ötlet, de a tendencia nyilvánvaló: a civil társadalom széles körű döntési jogot szeretne saját sorsának alakításához. Ha pedig az RMDSZ képtelen integrálni a kezdeményezést, félő, hogy elszigetelődik a civil társadalomtól. /Lukács János: Szép, komoly fiak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./
2002. május 10.
A magyarországi választási kampány idején, főleg a két forduló között, számos erdélyi politikus, újságíró kifejtette: a szocialisták és a "bal-liberálisok" nem nemzetben gondolkoznak, kevésbé törődnének a határon túli magyarokkal, csökkenne, vagy meg is szűnne a számukra juttatott segítség. Fey László kiállt a baloldal mellett és kirohant Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke ellen. Fey szerint a Fidesz kiépítette klientúráját, akiket támogatott és megosztotta a magyar társadalmat. /Fey László: Kuvikol már…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2002. május 10.
Április 11-én Esztelneken az immár 300 éves múltra visszatekintő Szacsvay-Köntzey kúria, a székely nemesi udvarház felújításának befejezését ünnepelték. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást a Szacsvay családról, annak híres leszármazottairól. /(nagy): Egy 300 éves épület Esztelneken. A legrégibb székely kúria. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./
2002. május 10.
A magyar igazolványt igénylők felkeresése alkalmat adott az Ókirályság déli tartományaiban (Munténia, Dobrudzsa, Olténia) élő magyar közösségek meglátogatására. Általában idősebbekről van szó, túlnyomó többségük vegyes házasságban él, gyermekeik, unokáik már nem tudnak vagy csak nagyon alacsony szinten tudnak magyarul. Ennek ellenére vállalják magyar identitásukat és legtöbbjük igényli a magyar igazolványt, egyes esetekben a vegyes házasságból született gyermekek és unokák is. Eddig 151-en igényeltek magyar igazolványt és ez a szám a közeljövőben legalább megkétszereződik. A találkozások alkalmával mindenütt igényelték, hogy nemzeti identitásuk megtartásához szükség lenne anyagi feltételeit megteremteni az együttlétüket biztosító helyiség működtetésének. Galacon létezik az RMDSZ-nek egy területi szervezete. A galaci református templom rendelkezik egy melléképülettel, ahol a lelkész lakásán és irodáján kívül még létezik egy szoba, itt RMDSZ-irodát lehetne működtetni, és alkalmas lenne a városban élő magyarok napi találkozóhelyének létrehozására. Konstancán jelenleg nincs RMDSZ területi szervezet. Egy, ezt megcélzó javaslatot eljuttattak a Szervezési Főosztályra, de még nem terjesztették az SZKT elé. A városban és a megyében (elsősorban Mangálián) élő magyar közösség létszáma a helyiek és a református lelkész becslése szerint lehet tízszerese is a galacinak, így egy magyar ház létesítésére még nagyobb az igény. Konstancában a református egyház megvásárolt egy ingatlant, ahol jelenleg egy imaház működik. Az épületben van egy helyiség, ahol RMDSZ iroda valamint egy kölcsönkönyvtár működhetne. Ramnicu Valceán is több száz, egyesek szerint ezren felüli magyar közösség létezik. A református egyház bérleti szerződés alapján használja az evangélikus szász templomot, melyet a bérleti díj ellentételeként felújítottak az Illyés Alapítvány támogatásával. A templom mellett létezik egy volt, kéttermes iskolaépület, ennek egyik szobáját a Német Demokrata Fórum használja, a másikat átadnák a református egyháznak. Amennyiben döntés születik az RMDSz Ramnicu Valcea-i szervezetének újraalakulására,, akkor az említett helyiség rendelkezésére állna. /Czédly József: Az ókirályság déli tartományaiban élő magyar közösségek helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2002. május 10.
Máj. 7-én Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban teltház előtt léptek színpadra a Kusztura Sándor festőművész-énekes által szervezett nótagála neves előadói, Máté Ottília és Bokor János, valamint két fiatal lány, akik nemrég tűntek fel a népdaléneklés színterén: a zeteváralji Bokor Tünde és a homoródalmási Sorbán Enikő. A házigazda Kusztura Sándor is fellépett, aki szeretné meghonosítani ezt a műfajt itt, Székelyudvarhelyen. /Nagyálmos Ildikó: Nótagála sztárvendégekkel. "Ott, ahol zúg az a négy folyó..." = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./
2002. május 10.
Marosvásárhelyen a Tulipán utcai református gyülekezet csaknem 3500 tagja több mint tíz évvel alakulását követően, kénytelen egy imaházzal beérni. Az egyház templom építésére alkalmas területre vonatkozó kérésekkel kezdte ostromolni az önkormányzatot. 199l-ben a tervrajzokat is elkészítették. A tanács elutasította, mondván, ezt a területet a művészeti líceumnak szánták. Ennek ellenére a területen egy görög katolikus templom építése kezdődött el. 1992-ben újból kérvényt nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz. A visszautasítás után újabb területet igényeltek. Jöttek az újabb folyamodványok és az újabb nemleges válaszok. 1993-ban kértek újra területet, majd 1995-ben. Választ azóta sem kaptak. Az egyház vásárolt egy háromszintes családi házat, ez nem mindenben felelt meg a gyülekezeti célnak. Átalakítás után 1993. decemberében két, egymásba nyíló szobában - az ülőhelyek száma mintegy 120 -, tartották az első istentiszteletet. /Járay Fekete Katalin: Templomkálvária. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./
2002. május 10.
Kézdivásárhelyen a tanítóképző immár 10 éve viseli Bod Péter református lelkész és polihisztor nevét. Az idei Bod Péter napok /máj. 10-11/ gazdag műsort kínáltak: rendhagyó órák, előadások, kiállítások, tolmács- és szónokverseny, játszóház, sportrendezvények, s táncház. A Pro Hungaris Alapítvány, valamint a városi tanács jóvoltából könyvjutalmakkal és oklevelekkel tüntették ki a tantárgyversenyek díjazottjait. Két nagyobb kiállítás volt Ady és a világ, valamint Múlt, jelen és jövő Székelyföldön címmel. Ezzel egyidőben zajlott le a Kossuth-szónokverseny és az immár negyedik alkalommal megrendezett tolmácsverseny. Megkoszorúzták a Haszmann Pál Tájmúzeum udvarán lévő Bod Péter-szobrot, majd a nevezetes református lelkész szülőhelyén elhelyezett kopjafát. /(dimény): Kétnapos rendezvény a Tanítóképzőben. Bod Péter Napok – 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./
2002. május 11.
Máj. 9-én került végső szavazásra a parlament alsóházában a mezőgazdasági és erdőterületek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó 2001. évi 102. számú sürgősségi kormányrendelet, amely tartalmazza az RMDSZ által kezdeményezett javaslatokat. Egyebek között azt, hogy az 1945- 1959 között erőszakkal elvett, majd a téeszekbe bevitt földek az eredeti tulajdonosokhoz kerülnek vissza, illetve, hogy az egyházak és oktatási intézmények közbirtokosságokban található erdőterületeit nem adják hozzá ezen intézmények más formában visszakapott erdőterületeihez. /(mózes): A képviselőház megszavazta a 102. törvényt. Tartalmazza az RMDSZ javaslatait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2002. május 11.
A kormány folytatja az elkezdett gazdasági reformot, de figyelembe veszi annak társadalmi hatásait — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott szokásos telekonferenciáján a Világbanknak azzal a döntésével kapcsolatban, amely a PSAL II program megbeszélésének elhalasztására vonatkozott. Nastase hangsúlyozta: Egy olyan viszonylag szegény országban, mint Románia, nem alkalmazhatunk annyira túlzó módszereket, mint amilyeneket sugallnak nekünk. Az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoktól csupán 1 100 alkalmazottat bocsátott el, holott a stand-by szerződésben vállaltak szerint 4 200-at kellett volna leépítenie - a kormány tehát nem teljesítette egyik vállalását. Együttműködünk a nemzetközi intézményekkel, de a végső döntést mi mondjuk ki - mondta Nastase. - A 2000–2006 időszakban Románia több mint egymilliárd euró értékben kap vissza nem térítendő támogatást a SAPARD-program révén. /Elégedetlen a Világbank, elhalasztotta a tárgyalásokat. Nastase: nem a nemzetközi pénzintézetek diktálnak Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2002. május 11.
Udvarhelyi polgárok egy csoportja Nyírő József Egyesületet kíván létrehozni, melynek céljai közt szerepel az író hamvainak hazahozatala Madridból, Nyírő utolsó kívánsága szerint. A kezdeményező, dr. Pál Gyula nyugalmazott ügyész az elmúlt napokban megbeszélést folytatott Szász Jenő polgármesterrel, tájékoztatta a város elöljáróját az egyesület célkitűzéseiről. Az egyesület munkáját támogatásáról biztosította Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, aki ígérete szerint megteremti majd a szükséges kapcsolatot a rokonokkal és a spanyol hatóságokkal a formaságok elintézése érdekében. /Hazahoznák Nyírő József hamvait. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./
2002. május 13.
Antje Vollmer, a német Bundestag alelnöke nemzetközi kisebbségi törvényszék létrehozását javasolja a szélsőséges nacionalizmus erejének megtörésére a Neue Zürcher Zeitung-ban máj. 11-én megjelent írásában. Vollmer emlékeztetett arra, hogy Václav Havel cseh államfő nemrégiben a lap hasábjain óvott attól, hogy Edvard Benes államfőt nemzetközi bűnbakká tegyék, hiszen ő csak az etnikailag homogén állam korára jellemző eszméjét követte, amely az első világháború után fatálisan összekapcsolódott a népek önrendelkezési jogával. A németek (és magyarok) elűzése azért nem váltott ki nagyobb ellenállást, mert ezt a gondolkodást osztotta a legtöbb nyugati politikus is. Antje Vollmer megállapította: egy állam nemzeti identitása szélsőséges esetben csak más etnikai csoportok kizárásával valósítható meg. Ezért a szélsőséges nacionalista mozgalmak mindig elűzéshez vezetnek, s ez az aktualitása a Benes körüli, látszólag múltba forduló vitának is. "A populisták saját népüket a többi nép fölé helyezik, s ezzel közvetlenül Benes mellé beállnak egy olyan eszmetörténetbe, amely mindig is fenyegette Európát " - írta a német politikus. "Meg kell találni az utat a saját nemzetállamon belüli önrendelkezéshez és kulturális autonómiához. Javaslom, hogy hozzunk létre nemzetközi kisebbségi törvényszéket, ahová olyan kisebbségek fordulhatnak, amelyek úgy érzik, hogy egy adott államban sérülnek jogaik, ott vádat emelhetnek, s ahol megvádolt nemzetállam is meghallgatást nyer. Azok a kisebbségek pedig, amelyek maguk is erőszakhoz folyamodnak, elvesztik nemzetközi védettségüket" - írta Antje Vollmer. /Német javaslat nemzetközi kisebbségi törvényszék felállítására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2002. május 13.
Március hetedikén lejárt a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának határideje, tehát minden olyan településen, ahol a román többségi lakosság mellett valamely nemzeti kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot, az illető kisebbség nyelvén is ki kellett tenni a feliratokat. Március hatodikán helységvezetők ezreinek eszébe jutott, hogy másnap lejár a határidő. Magyarázkodni kezdtek: nincs pénz; nincs határozat; nincs idő a megrendelésre stb. Romániában lehetséges a törvény végrehajtásának megtagadása. /Kerekes Edit: Kétnyelvű nyilak nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2002. május 13.
Máj. 14-én, rendkívüli ülésén dönt a gyergyószentmiklósi városi tanács arról, mi lesz a sorsa Burján Gál Emilnek, a Figura Stúdió-Színház volt díszlettervezőjének. A Szent Miklós-szobor alkotóját létszámcsökkentés miatt menesztették a színháztól. Pál Árpád polgármester áthidaló megoldásnak nevezte, hogy Burjánt őszig a Tarisznyás Márton Múzeum alkalmazná, szeptembertől pedig remélhetőleg a tanügyben találna állást. A polgármester belátta, hogy a díszlettervező a Figuránál nem maradhat tovább. A múzeum hajlandó lenne alkalmazni Burjánt, de csakis abban az esetben, ha a város az állást is létrehozza számára – fejtette ki Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A Tarisznyás Márton Múzeum jelenleg öt alkalmazottal működik, holott a Művelődésügyi Minisztérium által megkövetelt normarendszer szerint 22 munkatársra lenne jogosult. A múzeum jelenleg két muzeográfusi és négy múzeumőri állásra nyújtott be kérést az önkormányzathoz. /Lukács János: Holnap döntenek. Muzeográfus lesz a díszlettervező? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2002. május 13.
Máj. 11-én Bánffyhunyadon a Transilvania Ökoklub, a Kalotaszegi Kistérségfejlesztési Egyesület és a Vermonti Fenntartható Fejlesztési Intézet szervezésében nagyszabású térségfejlesztő fórumra került sor. A munkaértekezlet egyik tétje az USAID által területfejlesztési célra felajánlott 5000 dollár további sorsának eldöntése volt. Az értekezleten a 12 község és egy kisváros (Bánffyhunyad) küldöttei munkacsoportokat hoztak létre. Bánffyhunyad két kategóriában is elnyerte az egyenként ezer dolláros pálmát: 1. turisztikai és törvényismereti dokumentációs központ épül, és 1000 dollárt kapott a város arra, hogy a szemétgödör létrehozásának megvalósíthatósági tervét kidolgoztathassák. A megmaradt, támogatást Jósikafalva, Reketó és Csucsa (Gyalu) kapta. Jósikafalván a sípálya korszerűsítésére, Reketón két turisztikai létesítmény (menedékház) felújítására, Csucsán (és Gyaluban) turisztikai ismertető táblák elkészítésére fogják fordítani a támogatásokat. /Szabó Csaba: Sikeres kalotaszegi területfejlesztési fórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2002. május 13.
Az utóbbi tízegynéhány esztendőben pünkösd hava az egyházmegye katolikus fiataljai számára a találkozás hónapja is. Temesváron máj. 11-én volt az idei találkozó, erre mintegy 900 fiatal érkezett. Közösen vettek részt a szentmisén, melyet Roos Márton megyés püspök tartott, beszédét az Egyházmegyei Ifjúsági Központ kiadványa, a Laudetur tartalmazta. A záróprogram szórakoztató kulturális műsor volt, ének, tánc, kifejező pantomim jelenetek. /Bánsági Csilla: Egyházmegyei Katolikus Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./
2002. május 14.
A román hatalomnak egy pillanatig sem volt őszinte szándéka visszaadni az egyházak ingatlan és ingó javait. Az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződésből az utolsó pillanatban kimaradtak az egyházi ingatlanokra vonatkozó előírások. Az elmúlt tizenkét évben nem volt komoly politikai szándék a román hatalom részéről a mintegy kétezer ingatlan ügyének rendezésére. Bársony Andrással, az ET bizottság elnöke ígérte, hogy a máj. 15-i bukaresti tanácskozáson fel fogja vetni az 1997/1123-as ötpontos ajánlás teljesítésének kérdését. Ezek egyike előírja, hogy 1998-ig Romániának rendeznie kell az egyházi ingatlanok ügyét a restitutio in integrum elve alapján. Azóta nem egy, hanem öt év telt el és az ET lemaradt a saját maga megszabta feladatok ellenőrzésében. Az RMDSZ is lemaradt, hiszen képviselői ott ülnek a román küldöttség tagjaiként az ET parlamenti közgyűlésében. Mi sem lett volna természetesebb, mint hogy számon kérjék a határozat rendelkezéseinek betartását. Ehelyett Frunda György élen járt abban, hogy Románia monitorizálását felfüggesszék, éppen ennek az öt pontnak a feltételével. Az RMDSZ politikusának hivatása lett volna, hogy a számonkérést is legalább ugyanolyan következetesen szorgalmazza, mint Románia monitorizálásának a megszüntetését. Erre nem került sor. A püspökök legutóbbi strasbourgi látogatásuk alkalmával szorgalmazták, hogy kérjék számon Romániától az öt pontot, és ezen belül az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elodázását. Bruno Haller, az ET parlamenti közgyűlésének főtitkára támogatásáról biztosította a magyar püspököket. Az RMDSZ-t felkérték a püspökök, hogy az egyházak által elkészített törvénytervezet minden lényeges elemét építsék be a 2000/94-es kormányrendelet szövegének módosításába. Amennyiben nem történik meg az ígért rendezés, akkor az egyházak kérni fogják Románia monitorizálásának a folytatását. - Ma már szinte minden európai dokumentumból kimarad a magyarság, annak puszta említése sem történik meg. Ezzel szemben a romákról, a homoszexuálisokról, a hátrányos helyzetű gyermekekről mindig szó van. Az, hogy a magyarságot kifelejtik, és ezt éppen az RMDSZ segédletével, ez az egyházak számára elfogadhatatlan. /Sürgős rendezést követelnek az egyházak. Máj. 15-én Bukarestben ülésezik az ET felügyelő bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2002. május 14.
Marosvásárhelyen máj. 10-én megtartott Magyar Vállalkozók Napja (szervező: a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége, az ITD Hungary, a Maros Megyei tanács) célja volt az, hogy az üzleti lehetőségeket kereső magyar vállalkozások megismerkedhessenek a már itt működő cégek gyakorlatával. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet elemezte a mai román politikai helyzetet. Kifejtette, hogy a két országnak össze kell kapcsolnia infrastruktúráját, konvergenciát kell kialakítani a jogi kérdésekben. Kismartoni Endre, az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelem- fejlesztési Közhasznú Társaság) igazgatója ismertette: a legtöbb magyar tőke Kolozs, Maros megyébe és Bukarestbe érkezett, a legnagyobb hazai magyar beruházó a MOL Rt (85 millió dollár) és a Richter Gedeon. Magyarországra a legtöbb tőkét a román Petrom, a Kunex és a C.E.T. ruházta be. Az élelmiszerek forgalmazása terén a román hatóság még mindig 10-40 százalékos adót ró ki a magyar gabonára, húsra, feldolgozott élelmiszerekre. /Máthé Éva: Magyar Vállalkozók Napja - Marosvásárhely - 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. május 14.
Düledező biharfélegyházi portát varázsoltak újjá és adták át a napokban a falu közösségének oktatási, kulturális, hagyományőrző célra, közösségi és teleházként fog működni. Megmentették a település egyik legszebb parasztházát. A külföldi egyházak és különböző segélyszervezetek karolták fel a félegyháziak közös álmát. /Regionális közösségi ház és teleház Biharfélegyházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. május 14.
Dr. Szász István Tas kolozsvári család sarja a református kollégiumban tanult. Tanára volt Nagy Pál, aki annyi év után máj. 10-én olvasótalálkozón mutatta be az egykori diák munkásságát, köteteit Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban. A Szász család kolozsvári lakása adott otthont a Hitel szerkesztőségének. Az édesapa, Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) ügyvezető elnökeként működött annak megszüntetéséig. Szász István Tas 1954-ben érettségizett, majd Marosvásárhelyen folytatta tanulmányait: orvosnak készült. 1959-ben elvtelen szolidarizálás címén két évre eltávolították az egyetemről, nehéz fizikai munkára kényszerült, ólombányában is dolgozott. 1962-ben végzett, majd Kolozsváron folytatott praxist. A szeku miatt el kellett hagynia az országot, Magyarországra ment. Az orvos-író ma Leányfalu megbecsült polgára. Mikor elment, barátjának mondhatta az erdélyi magyar írók, költők színe- javát. Azt tapasztalta, hogy az anyaország tudatában kipusztult a történelmi Magyarország képe, a magyarságkép egyáltalán. " Vitázó írásaival folyamatosan jelen van - az ilyen jellegű gondolatok közlését vállaló - magyar lapokban, folyóiratokban. Feljegyzéseit tematikus kötetekben adja ki a budapesti Accordia Kiadó. A sorozat címe: Egy haza - két ország. A találkozón bemutatott kötetek: Egy orvos adventi levelei (levelek), Trianon sodrásában (memoár), Nemzet és kisebbség keresztje (publicisztika), Árnyékbokszolás (versek), Dr. Egyszerű családorvos (Dr. E. Cs.) elmélkedései ( a KÖR című családorvosi lap rovata 1995-2002). Szász István Tas azt a szellemiséget képviseli, amely - mint Sütő András mondotta - szembeszáll azokkal a "diadalmas kozmopolitákkal és kozmofiakkal, akik magyarságundorban szenvedve csak azt szeretik, ami nem magyar, ami nyugati", mert tudván tudja, hogy ha együtt akarunk lenni az anyaország szellemével, a határok fölötti egyesülés tudatában, éppúgy meg kell küzdenünk érte, mint azért, hogy a művelt Nyugat elfogadjon, befogadjon bennünket. - Maradj továbbra is tiszteletbeli szellemi főkonzulunk Magyarországon! - fejezte be köszöntőjét Sütő András. /Bölöni Domokos: Tiszteletbeli szellemi főkonzulunk. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2002. május 14.
Szászrégenen bosszúságot okozott a terjeszkedő városi piac. Magyar alpolgármestere van a városnak /Nagy András/, de nincs magyar polgármester, jellemezte helyzetüket Erőss Csaba főmérnök, a tanács RMDSZ-es frakcióvezetője. Az RMDSZ frakció kisebbségben van a városban. A megyei egyezménybe a szászrégei RMDSZ javasolta, hogy a művelődési ház vezetőségébe kerüljön be egy magyar anyanyelvű személy. Javasolták az önálló magyar középiskolát, ám a pedagógusok nem voltak egyöntetű állásponton. Szinte minden régeni iskolában van magyar tagozat, csakhogy valamennyi leépülő, meglehetősen vérszegény. Nem életképesek a nyolc-tíz gyerekkel induló tagozatok. A magyar nyelv ismeretét a kórházakban kellene kötelezővé tenni, sok az idős beteg, aki nem tud orvosával megfelelőképpen kommunikálni. Négyéves a Szászrégen és Vidéke címen megjelenő folyóirat. Darvas Ignác nyugalmazott tanár emlékezett: 1999 tavaszán sikerült kihozni az első számot. Semmiféle politikai vitának, polémiának nem adnak helyet, a művelődést tartják elsődlegesnek. A lapot Csernátoni József nyugalmazott újságíró főszerkeszti. Sok helytörténeti írás jelenik meg Bíró Donát tollából, ő már többkötetes helytörténész./Lokodi Imre: Berajzolás a kockába…= Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2002. május 14.
Máj. 12-én Temesváron dr. Neumann Ernő főrabbit köszöntötték 85. születésnapja alkalmából a zsidó hitközség (zömmel magyar ajkú) tagjai, a történelmi egyházak püspökei, a Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének vezetői és a sok vendég. A temesvári főrabbit levélben köszöntötte Ion Iliescu államelnök, az ünnepségen jelen volt és köszöntőt mondott többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Tőkés László püspök és Schöner László, a Budapesti Rabbiképző Egyetem rektora. Dr. Neumann Ernő 1940-ben, a Budapesti Rabbiképző Intézetben szerzett teológiai oklevelet, közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiából is doktorált. Temesvár kiemelkedő személyisége, a nemzet- és felekezetközi megbékélés, az ökumenizmus rendíthetetlen híve 61 éve szolgálja a helyi zsidó közösséget. Ezalatt tanúja volt az 1941-ben még 12.000 lelket számláló temesvári zsidóság meghurcoltatásának, majd tömeges elvándorlásának, amelynek eredményeképpen mára néhány százra fogyatkozott a közösség. Az ünnepelt arra hívta fel a figyelmet, hogy alig több mint fél évszázaddal a Holokauszt után megjelentek és hódítanak az antiszemitizmus és a rasszizmus új apostolai, mint Jean-Marie Le Pen, Jörg Haider, Corneliu Vadim Tudor, Csurka István, Vladimir Zsirinovszkij és társaik. /(Pataki Zoltán): A béke és a fény papja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. május 15.
Máj. 13-án az intézményesített korrupció — Adrian Nastase és Miron Mitrea — elnevezésű egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a demokrata és a liberális párt nyújtott be, elutasította a képviselőház. A bizalmatlansági indítványban a Maritime Training Centre Television társaság létrehozása miatt vádolták a kormányt, mivel ezáltal állami érdekeltségű országos társaságokat "körülbelül 6 millió dollártól fosztottak meg, amelyeket pénzügyi manőverek révén román és külföldi magántulajdonban lévő cégek hasznára irányítottak". Az indítvány aláírói Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter menesztését követelték. Miron Mitrea miniszter válaszában elutasította a vádakat. /Elutasított bizalmatlansági indítvány. A közpénzek magáncélú eltérítésével vádolták a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2002. május 15.
Máj. 7-én Kolozsváron zárt ajtók mögötti tárgyaláson kompromisszumra jutottak az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ országos vezetői restitúció—ügyben: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendelet módosításával akarnak jogorvoslást szerezni az egyházaknak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kifejtette. Az egyházak is alkottak egy felterjesztést az elvárásokról, ugyanakkor az állam is készített egyet az RMDSZ-szel egyetértésben. Az volt az érzésük, állapította meg a püspök, hogy nem az egyházak elvárásait akarják beterjeszteni, hanem azt a másik tervezetet. Azt mondják: minden létező ingatlant visszaadnak megszorítás nélkül, amennyiben az egyház igényli, azonban a közhasznú rendeltetésű ingatlant jelenleg használó még tíz évet maradhat bérleti szerződés alapján. Ez a kitétel diktátum. Ebben az időszakban az egyház adót nem fizet — ez természetes, az ingatlan karbantartását a használó állja. Ez megint nagyon labilis dolog. Komoly vita volt az RMDSZ vezetőivel, már majdnem abbamaradt a tárgyalás. Végül az egyházak változtattak nyilatkozatukon, mert előtte kemény szöveget fogalmaztak meg. Az új szöveg szerint az egyházak azonnal kapjanak meg minden olyan épületet, amelyet sürgősségi kormányrendelettel adtak vissza, de eddig nem szereztek érvényt neki. Azt kérték: legalább öt évre csökkentsék le a visszaszolgáltatási időt és tartsák meg fejenként tíz ingatlanra tett ígéretüket. /(Balla Tünde): Restitúció egyházi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2002. május 15.
Helyi referendum kiírását szorgalmazza a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület, hogy népszavazáson döntsenek Szász Jenő polgármester leváltásáról. Szász Jenő hívei szerint az RMDSZ irányította politikai lejáratásról van szó. Ferencz István, az egyesület elnöke jelezet, amennyiben a többség Szász Jenő távozása mellett dönt, akkor újabb polgármester-választást kell tartani. Ferencz aljas rágalomnak minősítette azt a vádat, miszerint az RMDSZ felső vezetése által elrendelt akciót vezényelne. - Referendumot szervezni valaki ellen, negatív dolog. Ráadásul rengeteg pénzbe kerülne a negativista referendum, ugyanannyiba, mint a helyhatósági választás, és mindezt a helyi költségvetésből kell fedezni – jegyezte meg Szász Jenő az aláírásgyűjtésről. Szerinte egyértelmű, hogy politikai lejárató akció indult ellene. Az RMDSZ szűk politikai elitje nemhogy visszafogná, hanem bátorítja ezt az akciót. /Szüszer-Nagy Róbert: Polgári kezdeményezés vagy politikai lejáratás Udvarhelyen? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./
2002. május 15.
A nem hivatalos adatok szerint a népszámlálás alkalmával Csanálos községközpontban és a hozzá tartozó Csanáloserdőben összesen 1520 lelket írtak össze. Közülük 144 (9,47 százalék) román, 1036 (68 százalék) magyar, 340 (22,53 százalék) sváb. Az 1992-es népszámlálás alkalmával 1613 lelket írtak össze, amiből német 715, magyar 684, román 136, cigány 78 fő. /(boros): Csanálos: Több magyar, kevesebb német. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./
2002. május 16.
A Wall Street Journal Europe-ban Philip Shishkin tollából megjelent, a román Védelmi Minisztériummal kapcsolatos utalásokat tartalmazó cikk kapcsán a szaktárca sajtóirodája közleményt adott ki, mely így zárul: "Így nekünk nem marad más, minthogy köszönetet mondjunk azoknak, akik folyton másra vigyáznak és emlékeztetjük őket arra, hogy az ő életük is rövid, az egészség pedig számukra is igen értékes és nem kellene veszélyeztetniük bizonyos magas érzelmi szintű viták beindításával". Több párt, köztük az RMDSZ honatyái bírálták a minisztérium közleményét, míg a kormánypárt Cozmin Gusa főtitkár révén úgy vélekedett, hogy a közleményben szereplő kijelentéseket félreértelmezték. Ion Iliescu államfő kijelentette, hogy a közleményben foglaltak nem fenyegetik a sajtót, az újságírókat. "Azokról a tisztességes viszonyokról van szó, amelyeknek a honvédelmi tárca és a sajtó képviselői között kell fennállniuk", mondta az államelnök. /Iliescu másképp értékeli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 16.
Románia Hivatalos Közlönyében (XIV. évfolyam, 313. szám) megjelent az ideiglenes működésre jogosult felső fokú akkreditált vagy engedélyezett oktatási intézmények egyetemi struktúrájára és képesítéseire vonatkozó kormányhatározat. A kormányhatározat tartalmazza többek között a Sapientia Tudományegyetem keretén belül engedélyezett karok listáját. Így a nappali tagozaton ideiglenes működésre 9 szakot jóváhagytak - 4 Csíkszeredában, 5 Marosvásárhelyen. Ezzel a Sapientia Egyetem megkapta a működésének folytatásához szükséges törvényes jóváhagyást. /Engedélyezett a Sapientia ideiglenes működése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./