Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. április 3.
Bihar és a magyarországi Hajdú- Bihar megye közti kistérségi együttműködésben és kapcsolattartásban nélkülözhetetlen a közlekedés javítása, az utak építése. A két szomszédos határ menti megye önkormányzati vezetői fogalmazták ezt meg múlt hét végén Berettyóújfaluban azon az egynapos értekezleten, amelynek főtémája az úthálózat bővítése, pontosabban a kelet-magyarországi gyorsforgalmi utak, autósztrádák kiépítése volt. Autósztrádák ügyében rendszeresen tárgyal egy román és egy magyar kormányközi tagbizottság. A két hasonló múltú és rangú város, Debrecen és Nagyvárad számos területen együttműködhet, a gazdasági partnerkapcsolatok is erősödhetnek, vélte a debreceni polgármester. /(Balla Tünde): Szállításügyi lobbi Hajdú-Bihar és Bihar között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2002. április 4.
Megjelent a Litera Könyvkiadónál /Székelyudvarhely/ Veres Péter muzeológus szerkesztésében egy zsebkönyv, tartalmazza gróf Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció elnökének 1920. január 16-án Trianonban elhangzott beszédét és a magyar kedvezménytörvényt. /Komoróczy György: Hasznos kiadvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./
2002. április 5.
Ápr. 4-én Kolozsváron, egy nacionalizmust dicsőítő konferencián Nicolae Lupan, a Pro Basarabia és Bucovina Világegyesület elnöke élesen támadta a jelenlegi hatalmat, amelyet azzal vádolt, hogy "románellenes politikai erőkkel szövetkezik, amelyek az ország federalizálásra törekednek". Ahelyett, hogy az "igazi román pártokkal" keresse a szövetséget. A második világháború utáni valamennyi politikai hatalomnak a rovására írta azt, hogy nem próbálták meg újraegyesíteni az összes, valaha Romániához tartozott területeket. /"Világ románjai, egyesüljetek!" = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2002. április 5.
Ápr. 3-án prefektusváltásra került sor Maros megyében. Megjelent a közigazgatási miniszter is. A sajtótájékoztatón a román nyelvű újságírók egy része etnikai kérdésekre próbálta élezni a problémát. Az egyik román újságírónő azt állította, hogy az RMDSZ a népszámlálás idején olyan szórólapokat terjesztett, amelyen azt ígérte, hogy "aki magyarnak vallja magát, jól jár". Felháborodottan kérte számon a közigazgatási minisztertől, miért nem "intézkedett" idejében, mert ki tudja, hány millió magyar "született" ilyképpen. A miniszter hiába magyarázta, hogy elszigetelt esetekről lehet szó, hogy nem az RMDSZ szervezte. A hölgy tovább erősködött, hogy az RMDSZ úgymond a szemük láttára, büntetlenül megszegi a törvényeket, a kormány pedig szemet huny eme égbekiáltó vétek fölött. Végül a miniszter "megnyugtatta", megbeszélik az RMDSZ-szel. Mózes Edith sajtótájékoztatókon sűrűn megforduló újságíróként látja, hogyan működik az előítéletek újraélesztésének, "szinten tartásának" mechanizmusa 2002 tavaszán is, 12 évvel a rendszerváltás után. Nem kivénhedt "patrióták" művelik, hanem fiatal, háttérből távirányított újságírók. Az SZPD - RMDSZ együttműködésben talán érdemes lenne erre az aspektusra is odafigyelni. A bizalmatlanságot, gyanakvást keltő erők elleni közös fellépést sem ártana a protokollumpontok közé sorolni. /Mózes Edith: A kézlegyintés kevés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./
2002. április 5.
Hargita megyében is megkötötték a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodást. A protokollumot a megyében működő három területi RMDSZ-szervezet elnöke, illetve a Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének elnöke írta alá. Ápr. 4-én az RMDSZ udvarhelyszéki és csíki területi szervezete is elfogadta a korábban aláírt dokumentumot. Heves vita előzte meg az RMDSZ Csíki Területi Szervezete döntéshozó testületében a protokollum elfogadására vonatkozó szavazást. A felszólalók többsége azt kifogásolta, hogy a dokumentum nem tartalmaz konkrétumokat, csupán az általánosságok szintjén mozog. Ráduly Róbert Kálmán képviselő, a területi szer vezet elnöke elmondta, hogy bár a szövegben több utalás van a függelékekre, ezek még nem léteznek. /Sarány István: Kormánypárt?RMDSZ együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2002. április 5.
Tordán ápr. 2-án az RMDSZ szervezte a tordai magyar kisebbség kulturális napját, a színpadon fellépett egy 14 tagú bábcsoport, továbbá szerepeltek modern táncosok, iskolások, aprók táncháza is volt, mindez Vincze Márta nyugalmazott tanítónő munkáját dicséri, akinek Szilágyi Katalin nyugalmazott tanítónő segített. Az est fénypontját a várfalvi Aranyosszék népi táncegyüttes jelentette. /P. J.: Telt ház a magyarok kulturális napján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2002. április 5.
Ápr. 6-án nyílik a marosvásárhelyi Teleki Tékában a bibliakiállítás nyílik, amelynek egyik legjelentősebb darabja a szentírás, amely magyar nyelvemlékeink egyik legértékesebbikét, a Marosvásárhelyi sorokat tartalmazza. A Teleki- könyvtár különböző gyűjteményekben több mint ezer régi bibliát őriz, ezek nagy része nem díszkiadás, hanem a mindennapi használatban megrongálódott szentírás. /Antal Erika: Értékes bibliák kiállítása. Holnap megtekinthetők a Marosvásárhelyi sorok a Teleki Tékában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
2002. április 5.
Ferencz Imre költő, újságíró elmondta, hogy manapság a verseskötetek ötszáz példányban ha megjelennek, és rendszerint ottmaradnak a könyvesboltokban. Szerkesztőként, újságíróként is három könyvet tett le az asztalra, költőként is hármat. Ferencz Imrének idén két könyve is napvilágot látott: aGyufa a zsebben (Státus Kiadó, Csíkszereda) rövid publicisztikai írásokat, jegyzeteket tartalmaz, a Járomtánc (Pro Print Kiadó, Csíkszereda) verseskötet. Ferencz Imre bevallotta, hogy él benne egy mellőzött szobrász. Egy-két év múlva össze szeretne összehozni egy kis tárlatot, hogy bemutasson húsz-harminc plasztikát. /Borbély László: Beszélgetés Ferencz Imre költővel. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2002. április 6.
Eddig 130 ezer magyar igazolványért folyamodó kérelmet vettek át országos szinten a státustörvény végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák ? jelentette ki Székely István, a központi Tájékoztató Iroda vezetője a magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazásáért felelős Országos Felügyelő Testület ápr. 5-i ülését követően. Március 11-én megkezdték a diák- és pedagógusigazolványok, illetve oktatói kártyák iránti kérelmek átvételét, eddig 1750 kérést iktattak. Tőkés László, a Református Egyházkerület püspöke tiltakozásképpen távozott az ülésről amiatt, hogy a státustörvény életbe léptetése óta eltelt három hónap alatt nem sikerült megalakítani a kedvezménytörvény végrehajtásában segítséget nyújtó zilahi információs irodát, mivel a Szilágy megyei RMDSZ nem hagyta jóvá az egyház által a felügyelő testületbe kijelölt személyt. /Eddig 130 ezren kértek magyar igazolványt. Jó ütemben halad a munka a tájékoztató irodákban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2002. április 6.
Indokolatlannak tartja az RMDSZ Bihar megyei vezetése az érmellékiek kiválási szándékát. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy a megyei vezetés a sajtó útján szerzett tudomást az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulási szándékáról. Lakatos rámutatott, az Érmellékről egyszer sem érkezett beadvány a megyéhez, melyben valamilyen gondra hívták volna fel a figyelmüket. A megyei elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy 60 ezer ember sorsáról alig 75-en döntsenek. Ezért is indulnak érmelléki körútra. Kiss Sándor válaszmányi elnök elismerte azonban, hogy kommunikációs hibák történtek, nem ismertették kellőképpen az eredményeiket. Az előzmény: kilenc érmelléki helyi szervezet, valamint Kovács Zoltán képviselő szándéknyilatkozatot fogalmazott meg és juttatott el a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT), melyben kérték az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulásának jóváhagyását. /Simon Judit: Lakatos: hamis állítások. Érmelléki körútra indulnak a Bihar megyei RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2002. április 6.
Erdélyben mintegy 130 ezren kérvényezték eddig a magyar igazolványt, közel 30 ezer erdélyi kérvényező számára a magyar hatóságok már ki is állították az okmányt. Zökkenőmentesen zajlik a munka a kedvezménytörvény alkalmazására alakult romániai tájékoztatási irodákban ? nyilatkozta a Markó Béla, az Országos Felügyelőtestület (OFT) elnöke a testület ápr. 5-i, kolozsvári ülése után. A kisebb neoprotestáns egyházak kérték, hogy az általuk kibocsátott egyháztagsági igazolás is számítson a jogosultságot bizonyító okiratnak. A testület ezt a jogot csak a Magyar Pünkösdi Gyülekezetek Szövetségének ítélte meg. Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden és Szászmedgyesen jelenleg sem megoldott az adatok számítógépes továbbítása. Ezekben a városokban a RomTelecom nem tudta még biztosítani az ISDN telefonvonalat. /Gazda Árpád: Nincs fennakadás kedvezményügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2002. április 6.
A Váradi Biblia nyomtatójának, Szenczi Kertész Ábrahámnak nevét viseli az a nagyváradi sajtóház és nyomda, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyitott anyaországi támogatással. A jan. 5-i avató ünnepségen hangsúlyozta Tőkés László püspök: nagyobb építkezés első lépése a sajtóház megnyitása. Szabó Tibor, a HTMH elnöke avatóbeszédében a sajtóház további támogatását ígérte. A sajtóházban nyomda és a Partiumi Közlöny és a Harangszó mellett helyet kap a kárpát-medencei tudósítói hálózat fiókja, amely a Duna TV, a Magyar Televízió, a bukaresti és a kolozsvári magyar stúdiók tudósítóiból áll. Könyvbemutatókkal köszöntötték az eseményt: Csetriné Lingvay Klára Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét. Balaskó Vilmos Élet a föld alatt című, a román börtönök összeírását tartalmazó könyve másodkiadást ért meg. Bemutatták a Heidelbergi Káté revidiált kiadását, végül Szabó István tanár átfogó Ottomány monográfiáját mutatta be Dukrét Géza, a Partiumi Könyvek szerkesztője. A nagyváradi regionális sajtóház a harmadik a marosvásárhelyi és a kolozsvári után. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2002. április 6.
Verestóy Attila szenátor 11 cég tulajdonosa. Családi birodalma behálózza az egész székelységet, tudósított a Romania Libera napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2002. április 8.
Meg kell tisztítani a hadsereg, a Belügyminisztérium és a román titkosszolgálatok berkeit a volt Szekuritáté tagjaitól még az Észak-atlanti Szövetség (NATO) prágai bővítési csúcsértekezlete előtt ? határozta el a Legfelső Védelmi Tanács /CSAT/ ápr. 5-i ülésén. Ioan Talpes, a nemzetbiztonsággal foglalkozó államelnöki tanácsos az ülést követően a sajtóval közölte, habár a NATO még nem kérte konkrétan, névre szólóan a volt titkosszolgálati személyzet elmozdítását, a CSAT úgy döntött, hogy saját politikát alkalmaz ebben a kérdésben. Eszerint minden olyan ügynök, aki közreműködött a hírhedt KGB-vel, vagy a román politikai rendőrséggel, vagy a NATO-államok kikémlelésével foglalkozott, a továbbiakban nem tevékenykedhet azon román belügyi struktúrákban, melyek NATO-dokumentum-hozzáféréssel rendelkeznek. A CSAT-ülésen részletekbe menően leszögezték Románia NATO-csatlakozási nemzeti tervének prioritásait, ezek között szerepel a hadsereg létszámának csökkentése, a hadsereg költségvetésének növelése és a korrupció visszaszorítása. A CSAT eldöntötte, hogy a következő öt évben az országos bruttó össztermék (GDP) 2,4 százalékát fordítják a hadsereg támogatására. Ioan Talpes elnöki tanácsos közölte, a prágai csúcsig 230 ezerről 140 ezerre csökkentik a hadsereg létszámát, azaz 112 ezerre a katonai állományt és 28 ezerre a hadsereg struktúráihoz tartozó civil személyzetet. /Incze Ferenc: Kisepert szekusok? Románia igazodik a NATO-feltételekhez. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2002. április 8.
A román hatóságok hangsúlyozták az elmúlt héten Romániában járt magyarországi román képviselők előtt, hogy ugyanazon európai kisebbségi normák alkalmazását igényeljék a magyar hatóságoktól, amelyeket Románia alkalmaz a romániai magyar kisebbség esetében. Az ápr. 2-5. közötti bukaresti látogatásról kiadott külügyi közleményben megállapítják: a magyarországi románok képviselői kedvezően értékelték, hogy Románia kétmilliárd lejt ad a budapesti román ortodox kápolna tatarozására, s oktatási téren folytatja az együttműködést, amelynek keretében tanulmányi ösztöndíjakat és felkészülési lehetőségeket biztosít a magyarországi román nemzetiségű tanulók és a magyarországi román iskolák tanerői számára, illetőleg közvetlen kapcsolatot létesít a határmenti megyék tanintézetei között. Az állásfoglalás végül rámutatott, hogy a szóban forgó látogatás és az annak során lezajlott megbeszélések lehetővé tették "a magyarországi román közösségek gondjainak és terveinek jobb megismerését, s (a látogatás) beilleszkedik a román állami intézmények által a román-román párbeszédnek, a határon túli románok pragmatikus támogatásának szentelt figyelem új dimenziójába". /A román külügyminisztérium biztatja a magyarországi románokat: Kérjenek európai szintű jogokat! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
2002. április 8.
A Romániai Magyar Pedagógusszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából ápr. 6-án a besztercei Művelődési Házban átadták a Beszterce-Naszód megyei pedagógusoknak odaítélt RMPSZ-életműdíjakat. A megye új pedagógusszövetségi elnöke, Borsos K. László meleg szavakkal méltatta annak a 16 díjazott pedagógusnak a sokéves tevékenységét, akik nélkül a megye magyar nyelvű oktatása talán már nem is létezne Erdély ezen vidékén. Ugyancsak ápr. 6-án felavatták Besztercén a Magyar Házat. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az impozáns épület a megye magyarsága 12 éves kitartásának, összetartásának és közös munkájának eredménye. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője ünnepi beszédében meleg szavakkal biztatta a megye magyarságát, és biztosította őket, hogy fáradozásaik, harcaik a HTMH-nál nem találnak süket fülekre. Szilágyi János megyei RMDSZ elnök elmondta: a Magyar Ház megszületésével egy álom valósult meg Besztercén. /Szabó Csaba: Közösségi ünnepek Besztercén. Átadták az RMPSZ-életműdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2002. április 8.
Nem választották újra Éder Ottót az Arad megyei oktatás támogatásában kiemelkedő szerepet játszó Alma Mater Alapítvány élére az ápr. 6-i közgyűlésen. Az Arad megyei magyar oktatás egyik legfontosabb intézménye az 1991-ben létrehozott Alma Mater Alapítvány. Király András, az RMDSZ megyei elnöke ? aki maga is pedagógus ?kifejtette: Éder nem lehet egyszerre a Csiky Gergely Iskola igazgatója és a jelentős pénztámogatásokat elosztó alapítvány elnöke. A 26/2000. számú kormányrendelet megtiltja, hogy az alapítványi támogatást élvező intézmények vezetői az alapítvány vezetésében is szerepet vállaljanak. Az elmúlt másfél évben az Alma Mater erőfeszítései kétségtelenül a Csiky Gergely Iskola s főként a visszakapott bentlakás felújítására irányultak. Király András szerint fontos, hogy az alapítvány jogszerűen működjék, és szeretnék, ha az RMDSZ-nek nagyobb betekintése lenne az Alma Mater vezetésébe. A közgyűlésen megválasztották a kilenctagú kuratóriumot. Az RMDSZ által javasolt három személy közül csak egynek sikerült bekerülnie a kuratóriumba. A kuratórium által megválasztott új elnök, Pálfi Sándor kijelentette: ?Nem tartom szerencsésnek, ha a politikum beavatkozik a civil szervezetek működésébe.? /Nótáros Lajos: Tisztújítás két menetben. Éder Ottót leváltották, mégsem nyert az aradi RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2002. április 8.
Ápr. 3-án Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét 50. születésnapja alkalmából nagyszabású fogadáson köszöntötték a Teleki (ma még Antonescu) utcai püspöki szákházban. Jelen voltak az egyházmegyék képviselői, a nagyváradi közéleti elit, mintegy 80 személy. Az egyházvezetőt Csűry István generális direktor és Forró László előadótanácsos köszöntötte, az ünnepelt pedig hangsúlyozta, hogy nemcsak gyökerei kötik ide, hanem itthon is érzi magát ebben a közösségben, ami folytonos cselekvésre sarkallja. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban most kiállító Vassy Erzsébet egyik pasztelljével lepték meg hívei az 50 éves egyházvezetőt. /(balla): A királyhágómelléki püspök 50 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
2002. április 8.
A marosvásárhelyi magyartanárok pedagógia köre múlt év szeptemberében mozgalmat hirdetett a gimnáziumi tagozatos tanulóknak szüleik, nagyszüleik Maros vagy más megyei lakhelyének megismerésére, felkutatására, úgynevezett kismonográfiák írására. A diákszerzők ápr. 6-án beszámoltak munkájukról. Összesen 67 dolgozat készült, a megye 19 iskolájából. A dolgozatok készítői megjelölték a megye térképén a helységet, amelyről írtak, és röviden elmondták, amit a faluról tudni érdemes. Ez a kezdeményezés falujárásra, régi okmányok, könyvek, elfeledett családi iratok tanulmányozására készteti az ifjakat, voltaképpen a honismereti körök munkáját pótolja. /B.D.: Honismeret - nem kisiskolás fokon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
2002. április 9.
Ápr. 3-án Marosvásárhelyen Vártemplomi Nőszövetség rendezvényén az EMKE javasolta, hogy a kilencvenedik évébe lépett id. Haáz Sándort a város fogadja díszpolgárává. A Napsugár táncegyüttes tagjai tánccal köszöntötték id. Haáz Sándort. Az EMKE megyei alelnöke, Barabás László néprajzkutató a szakma nevében méltatta id. Haáz Sándor néprajzos munkásságát. /Bölöni Domokos: Marosvásárhely díszpolgára lesz Haáz Sándor. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Id. Haáz Sándor tanárt, képzőművészt és néprajzkutatót köszöntötték Marosvásárhelyen. A magyarországi szakoktatásban ma tankönyvként használatos Székelyek ünneplőben című monumentális munka 150 Haáz-rajzot tartalmaz, szövegét Gazda Klára írta. Haáz Sándor munkásságának jelentős állomása az Udvarhelyi varrottasok (1976) című könyve, de ő készítette a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (1978), valamint a Széki iratosok (1983) című kötetek rajzait is. /Sz. L.: A gondviselés vigyázza lépteit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
2002. április 9.
A határon túli magyarság figyelemmel kísérte a magyarországi országgyűlési választások első fordulóját /ápr. 7./, hiszen annak tétje az anyaország határain kívül élők számára úgyszintén nagy. Markó Béla szövetségi elnök: A határon túli magyarság helyzetének nem lenne szabad pártpolitikai viták tárgyát képeznie Magyarországon, nem megosztó, hanem konszenzusteremtő kérdés kellene hogy legyen. Számunkra az a hasznos, ha a mindenkori magyar kormánnyal minél szorosabb kapcsolatot tartunk fenn, és minél közelebbi viszonyban vagyunk minden jelentős magyarországi politikai párttal. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Árulkodó Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata, amely folytatja a kilencvenes évek elején indult számmisztikát a magyarság létszámát illetően. A szocialista politikus kijelentette, hogy kétszer ötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ő is felvette Horn Gyula volt miniszterelnök tízmillió magyar állampolgárra vonatkozó nyilatkozatának fonalát, és sietett a tudtunkra adni, hogy nem folytatja az Antall?Orbán féle tizenötmilliós össznemzetben gondolkodó nemzetpolitikai irányvonalat, megjegyezve ugyanakkor, hogy a felelősséget nem hárítja el. Számunkra azonban ez a kiegészítése kevés vigaszt jelent, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a Fidesz-kormány által beindított azon nemzetpolitikai koncepcióról, amely a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére törekszik. Ebben a tekintetben már-már áttörésnek számított a státustörvény elfogadása. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy amennyiben valóban az MSZP?SZDSZ alakíthat kormányt, akkor egyrészt a múltból átörökölt proletárinternacionalizmus, másrészt pedig a kozmopolitizmus által meghatározott szűkkeblű országpolitikai gondolkodásnak nincs szüksége a nemzetpolitika szélesebb távlataira. Ez a határon túli magyarok számára már-már lesújtó. Nemzetpolitikai vonatkozásban értékelve az eseményeket, lesújtónak merem nevezni, ha az Orbán-kormány által elkezdett nemzetpolitikai irányvonal megtörik, eltorzul, vagy leveszik napirendről. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a miniszterelnökjelöltek vitája azt mutatta, hogy Magyarországon bármelyik nagy párt is nyerné meg a választásokat, radikális hangsúlyeltolódásra nem kerülhet sor, többek között a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyt illetően sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő: Hogy mi mindent sikerült elérnie az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben, a saját bőrünkön is lemérhetjük, hiszen amit a határon túli magyarságért tettek, nem kevés. Gondolok itt az egyetemre, a státustörvényre, a kulturális és gazdasági téren tett kezdeményezésekre, amelyeknek azonban politikai áldatlansága mindig megvolt, és meglesz. - A határon túli maggyarokkal kapcsolatban Kovács László úgy fogalmazott, hogy tízmillió magyar kormánya kerülhet személyükben hatalomra, az anyaországon kívül élők pedig boldolguljanak ott, ahova a történelmi sors helyezte őket. Nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a szocialisták nem nemzeti, hanem állami keretben gondolkoznak, olyan politikai entitásban, amelyet 1994, és 1998 között is hangoztattak, és gyakoroltak. Semmiképpen nem az antalli és az orbáni megfogalmazást vállalják át. Vekov Károly parlamenti képviselő: ? Nagyobb szükségünk van a magyar kormány támogatására, mint valaha, s ez érvényes volt tegnap is, ma is és holnap is. Úgy vélem, lényegi változás nem fog bekövetkezni a magyar kormány politikájában a határon túli magyarságot és bennünket illetően sem. /Papp Annamária: Szükségük van a határon túli magyaroknak a budapesti kormány további támogatására. Erdélyi magyar politikusok a magyarországi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2002. április 9.
A szenátus ápr. 8-i ülésén Eckstein-Kovács Péter szenátor Gheorghe Funar kolozsvári polgármester néhány utóbbi nyilatkozásával kapcsolatban mondott politikai nyilatkozatot. A szenátor megemlítette, hogy a nagy-románia-párti tisztségviselő továbbra is makacsul elzárkózik a többnyelvű hivatalos feliratok rendjére vonatkozó jogszabály előírásainak alkalmazásától. Funar bejelentette ugyanakkor, hogy a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő jelképek nyilvános használatát tiltó, 2002. évi 31. számú kormányrendelet értelmében fog eljárást indítani a Magyar Köztársaság kolozsvári Főkonzulátusára hivatalosan kitűzött zászló levétetése céljából. Éppenséggel az a köztisztviselő minősíti habozás nélkül ekképpen a magyar felségjelet és követeli eltávolítását, a külképviseletekre vonatkozó nemzetközi jogszabályoknak fittyet hányva, aki a városháza egyik díszteremében - pályázatra szánt Antonescu szobor-makettekkel a háttérben - avatta a város díszpolgárává március 22-én Razvan Theodorescu művelődésügyi minisztert. /RMDSZ Tájékozató, ápr. 9. ? 2181. sz./
2002. április 9.
Rácz Levente, illetve Ioan Rus elnökök ápr. 6-án aláírták a Fehér megyei RMDSZ?SZDP megállapodást. A megegyezés 8 fejezetbe foglalja a két politikai szervezet 2002-es évi együttműködési irányelveit és módozatait, amelyek a magyar iskolahálózat anyagi és szervezési támogatásával, a magyar kulturális értékek megőrzésével, a státustörvény alkalmazásával, közösségi javak visszaszolgáltatásával, a megyei úthálózat javításával kapcsolatosak. A megállapodás értelmében támogatni fogják a nagyenyedi középkori vár, valamint a magyar történelmi egyházak templomainak renoválását, illetve az elhagyott templomok, udvarházak (Martinuzzi-kastély, alvinci, szentimrei, magyarigeni templomok) állagmegőrzését. A magyarlapádi népi együttesek és az enyedi Nemzetközi Művésztábor támogatása is biztatónak ígérkezik. Egy kérdés a Batthyaneum Könyvtárral kapcsolatosan, így szólt: az SZDP visszavonja-e törvényszéki keresetét? A prefektus szerint e kérdés megoldását az országos monitorizáló bizottság hatáskörébe utalta át a két tárgyaló fél. /Krecsák-Bakó: Megszületett a Fehér megyei RMDSZ?SZDP megállapodás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./
2002. április 9.
Kincses Előd ügyvéd szerint vitatható és elavult gondolkodásmódra vall az a döntés, amit az Alkotmánybíróság márc. 5-én hozott az általa kezdeményezett "egylejes perben". Mint ismeretes, a neves ügyvédet - hathatós RMDSZ-segédlettel, egy feljelentés alapján - a választási törvényre hivatkozva kettős állampolgársága miatt törölték a 2000-es parlamenti választások jelöltlistájáról. A hivatkozási alapul szolgáló jogszabályt alkotmányellenesnek minősítve, Kincses ? amiként a hasonló elbánásban részesült liberális Dinu Zamfirescu is ? beperelte a román államot, egylejnyi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az ügyet, és jogszerűnek találta Kincsesnek a jelöltlistáról való törlését, mivel a kettős állampolgárságúak nem lehetnek a törvényhozás tagjai Romániában. Ilie Ilascu ugyan kettős, román és moldovai állampolgárként lett szenátor a Nagy-Románia Párt színeiben, de őt nem jelentette föl senki emiatt, ügye nem került bíróságra. Kincses alkotmányellenesnek nevezte a 10-es számú, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt, mivel az nem vonatkozik az egyházi és kisebbségi közösségi javakra is. Véleménye szerint az említett jogszabály sérti a tulajdonformák egyenlőségének elvét, illetve a diszkrimináció tilalmát. A premontreiek jogi képviselőjeként eljáró Kincses ? a szerzetesrend egyebek mellett egykori félixfürdői ingatlanjait követeli vissza ? beadványának helyt adva a területileg illetékes Bihar Megyei Törvényszék az Alkotmánybírósághoz utalta az ügyet. Kincses elmondta még, hogy a Tőkés László püspök által az Associated Press tudósítója, Allison Mutler ellen indított, az alsóbb fokokon megnyert, de felsőfokon végül elveszített rágalmazási per után memorandumban kérte a szaktárca vezetőjét, indítványozza a határozat semmissé nyilvánítását. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy bepanaszolta az RMDSZ Etikai Bizottságánál Markó Attilát, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnökét. Kincses elfogadhatatlannak tartja, hogy az említett testület elnöke már húsz hónapja halogatja a Maros megyei szervezet elnöki tisztségéből történt szabálytalan eltávolítása kapcsán beadott panaszának kivizsgálását. /(szentgyörgyi): Kincses nem adja fel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
2002. április 9.
Ebben az évben a Bihar megyei Tanítók Klubja szervezte meg az Országos Magyar Drámapedagógiai Napokat március 22. és 24. között, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. Erdély hét megyéjéből, tizennyolc helységéből jöttek a részvevők. A háromnapos rendezvény bemutató foglalkozásokat, előadásokat és szakmai beszélgetéseket kínált. A találkozó több mint félszáz részvevője azt bizonyította, hogy nő a gyermekközpontú oktatók száma, gyarapodnak a drámapedagógia hívei. Lassan kikristályosodik a pedagógusok tudatában, hogy a dramatikus nevelés nem csak a magyar szakos oktatók által alkalmazható módszer és feladat. Az óvónőtől az egyetemi tanárig bárki alkalmazhatja bármilyen tantárgyon belül, ha alaposan ismeri a módszertant. /T. P.: Játszva tanulni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
2002. április 9.
Péterfy László /sz. Nyárádselye, 1910/ református lelkész történelem?földrajz szakos tanári képesítést szerzett. 1942-től nyugdíjba vonulásáig, 1974-ig Nagykenden szolgált. A második világháború alatt és után pedagógusi feladatokat is vállalt. Egyház- és falutörténeti kutatásait már a harmincas években elkezdte, de a ?89-es politikai változások előtt nem jelenhettek meg munkái. 2000-ben és 2001-ben a millennium tiszteletére sorozatban láttak napvilágot falumonográfiái, szám szerint nyolc. Péterfy László, most is dolgozik, Makfalva monográfiáját állítja össze. Negyvenöt esztendeje Siklóddal kezdte a falumonográfia írását, majd párhuzamosan gyűjtötte az anyagot a Balavásárról és Gyulakutáról és Kibédről. Megírta szülőfaluja Nyárádselye monográfiáját, aztán jött a Kend(ek)-ről szóló kötet. Végül szintén párhuzamosan végzett gyűjtő- és kutatómunka eredményeként megszületett Bonyha és Héderfája monográfiája is. 1994-ben Mátyus András, Mátyus Mihály és Bálint Mózes felkérésére nekilátott az anyagok aktualizálásához. A kötetek kiadása az ő közreműködésük és támogatásuk nélkül nem történhetett volna meg. /Szentgyörgyi László: Nem csak hittel, tollal is. Beszélgetés Péterfy László nyugalmazott lelkésszel, falumonográfia-íróval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
2002. április 9.
Mazalik Alfréd gimnáziumi tanár, politikus, közismert publicista, a történelmi táj, Máramarossziget jeles kutatója, több évtizedes kutatói munkálkodásának eredményét tartalmazza a Máramaros az évszázadok tükrében /Máramarossziget, 2001/ című munka. Viszonylag ritkán jelentkezik Máramaros a médiában, a szakirodalomban. Mazalik Alfréd megszólaltatott több Máramaroshoz kötődő, de jelenleg szerte a világban élő szülöttet, könyvtárnyi írott emléket lapozott és tanulmányozott át hézagpótlásért, a történelmi tények igaz voltáért. A kötetben 158 szerző sorakozik, de Mazalik Alfréd írta, állította össze zömét, építette köztük az összekötő kapcsokat. Lehet használni útikönyvként, történelmi segédirodalomként, ugyanakkor szórakoztató olvasmány is. /Szöllősy Tibor: Összerakott töredékek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
2002. április 10.
A magyarországi választások két fordulója közötti idő előrevetíti a bármi áron győzni rémképét. A magukat győztesnek kikiáltó pártvezérek a második fordulóban bárkivel ? régi marxista tétel: az ördöggel is ? szövetkeznek, csak kormányváltó legyen az. Thürmerrel is. Medgyessy egyik kijelentése: ,,A határon túli magyarok tekintetében elképzelésünk az, hogy semmiképpen sem akarnánk, ha Trianon ismét beteljesülne." Négy esztendő alatt az SZDSZ megbocsáthatatlan politikai merényletek sorozatát követte el a határokon kívüli magyarok vonatkozásában. ?A kedvezménytörvény ellen az Orbán-féle jobboldali ,,szellemi terror időszakában", mindegyre Csurkával rémítve a gyerekded magyar társadalmat, a Trianon kreálta államok szélsőséges irányzatainak képviselőivel szövetkeztek Magyarország és a magyar nemzeti értékek belföldi-külföldi lejáratásáért, mosdatlan nyilatkozatokat engedtek meg maguknak a magyar Szent Koronával kapcsolatosan, a magyar millenniumi ünnepségsorozatot, kétezer-valahányszáz település lakóinak emelkedettebb történelmi meditációját meggyalázták ? sokatmondó, hogy Nemeskürty István pápai kitüntetésének a Magyar ATV-ben nem volt hírértéke (az Uránia Filmszínházban A hídember bemutatójának sem, az Antall Józsefről való megemlékezésnek sem), mert kellettek a drága percek a Sajtóklub négy politikai alkimistájának arra, hogy most a Fideszbe bekebelezett Csurka-pártiakkal riogassák határon innen és túli nézőiket ?, a legaggasztóbb viszont Erdély felől és minden határokon túlról nézvést, amint kegyeskednek majd rólunk gondoskodni. Újratárgyalják a magyar?román megállapodást, amelyet felváltva neveznek paktumnak és diktátumnak. /Sylvester Lajos: Megbűnhődte már e nép? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./
2002. április 10.
Az anyaország körüli államokban élő magyar közösségek életének is fontos, bizonyos szempontból meghatározó jellegű eseményei az anyaországi választások, szögezte le Máthé Éva. Az a kérdés is megfogalmazódott, mi lesz az ősszel magyar állami támogatással beindított Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sorsa? Megkapja-e a további, elengedhetetlenül szükséges támogatásokat, vagy az első tanév után csúfosan kimúlik Antall József- 15 millió magyar vezetőjének tekintette magát - még ha csak lélekben is. Horn Gyula már csak tízmillió magyarban gondolkozott. Orbán Viktor négy évvel ezelőtti kijelentésére, miszerint az ország határai nem azonosak a nemzet határaival - Romániában felszisszentek a vezető politikusok. Medgyessy Péter "közjogilag" ismét elengedte a határon túli magyarok kezét. Helyes és értelmes kijelentés az, hogy közjogilag csakis tízmillió magyar miniszterelnöke lesz. De most, 2002-ben nekünk már nem elég azt mondani: természetesen a mindenkori magyar kormány felelősséggel tartozik az elszakadt nemzetrészeknek, hogy tevőlegesen hozzá kell járulnia életünk jobbításához. Ezen túl valami más is kell. Talán egy kevés érzelmi töltet, talán ígéret arra, hogy a kedvezménytörvény érvényben marad, s a Sapientia egyetem tovább járja a maga göröngyös, de biztos útját.? ?? sem Szili Katalinról, sem Lendvai Ildikóról nem tudom (sajnos) elképzelni, hogy álmatlan éjszakáik vannak a mi sorsunk sanyarúsága miatt.? ?Az MSZP nyilvánvalóan melléfogott akkor, amikor nemcsak több százezer, de több millió romániai munkavállaló várható beözönléséről papolt a kedvezménytörvény kapcsán. Jó lenne, ha kiegyensúlyozott, de nem elhidegülő nemzeti, nemzetiségi politikával maga mellé állítaná a határon túli magyarságot, nem csak a magyar választópolgárok felét. Az, hogy a pártnak nincs is szüksége ránk, mit se változtat azon, hogy a magyar nemzethez tartozunk. Valamit kezdeni kell velünk, még akkor is, ha egy más államnak (is) lojalitással tartozunk.? /Máthé Éva (Marosvásárhely): Értünk? Ellenünk? = Magyar Hírlap, ápr. 10./
2002. április 10.
Továbbra sincs előrelépés az RMDSZ és a kormánypárt Kolozs megyei szervezete közti együttműködési megállapodás véglegesítése terén. Ioan Rus megyei elnök nem siet leülni az RMDSZ-vezetőkkel, hogy pontot tegyenek a protokollum végére. A megyei együttműködési megállapodások megkötésének határidejét ápr. végéig hosszabbították meg. megyei RMDSZ szerint a két szervezet közti együttműködés Kolozs megye valamennyi kiemelten fontos problémájára kiterjedne. A kormánypárt helyi szervezetének el kellene köteleznie magát az elkobzott földterületek visszaszolgáltatásának felgyorsítása mellett; anyagi támogatást kellene biztosítania az egyházaknak, ugyanakkor ígéretet tenne, hogy az egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását felgyorsítja, azok az ingatlanok pedig, amelyeknek visszatérítéséről már van sürgősségi kormányrendelet, ápr. végéig visszakerülnek a jogos tulajdonoshoz; a két párt monitorizálná a helyi közigazgatási, illetve a rendőrségi törvény gyakorlati alkalmazását a megyében; a kormánypárt ugyanakkor biztosítaná a magyar kisebbség arányos képviseletét az állami intézmények helyi és területi fiókszervezeteinek vezetőségében stb. A megállapodás többek közt leszögezi: külön figyelmet kell fordítani a szórványban élő magyar közösségekre, illetve meg kell előzni, hogy különböző polgármesterek túlkapásai megmérgezzék a kisebbség és a többség közötti együttélést. Az RMDSZ kéri a minden szintű anyanyelvi oktatás fejlesztését az igényeknek megfelelően, a magyar pedagógusok arányos képviseletét a különböző oktatási intézményekben, illetve hogy a megyei iskolahálózat átszervezésekor vegyék figyelembe a magyar oktatási szakértők véleményét is. A szöveg külön hangsúlyt fektet a felsőfokú anyanyelvi oktatásra is, kérve az országos protokollum erre vonatkozó részeinek az alkalmazását /a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, illetve a kolozsvári Zeneakadémián és az Agronómián létesítendő magyar karok és katedrák ügyét/. Az RMDSZ továbbá kéri a megyei tanács hatáskörébe tartozó kulturális intézmények művészeti vezetése függetlenségének biztosítását; a Kolozs megyei műemlékek, hagyományos utcanevek tiszteletben tartását; külön pénzalap biztosítását a Mátyás-szobor 100 éves évfordulójának megünneplésére. /Sz. K.: Várat magára az RMDSZ?SZDP megállapodás. A kormánypárt nem érti a szövetség türelmetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./