Újabb csapás a katolikus iskolának
Érvénytelenített tanfelügyelőségi határozat
A marosvásárhelyi törvényszék elsőfokú ítéletben érvénytelenítette kedden a Maros megyei tanfelügyelőségnek azt a határozatát, amellyel 2015-ben a Római Katolikus Teológiai Líceumba sorolta az Unirea Főgimnázium magyar osztályait.
Az ítélet kivonata a bíróságok portálján jelent meg. A tanfelügyelőségi határozatot mind a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, mind pedig az Unirea Főgimnázium szülői bizottsága megtámadta a közigazgatási bíróságon. A bíróság összevonta a két pert, és helybenhagyta a felperesek keresetét. Elutasította ugyanakkor, hogy a katolikus iskolába átkerült diákok szüleinek egy csoportja is csatlakozzék a perhez.
Az ítélet nem jogerős, a feleknek a hivatalos kikézbesítéstől számítva 15 nap áll rendelkezésükre a fellebbezéshez.
Csíky Csengele, a civilek a katolikus iskoláért szülői csoport szóvivője az MTI-nek elmondta, az ítélet újabb csapás az iskola számára. Hozzátette: kedvezőtlen ítélet született korábban abban a perben is, amelyben a katolikus iskola és az iskola szülői bizottsága annak a tanfelügyelőségi határozatnak az érvénytelenítését kérték, amely megtiltotta, hogy a katolikus iskolában cikluskezdő osztályok induljanak a következő tanévben.
Az aktivista elmondta, éppen Lucian Goga prefektusnál voltak az iskolaügyről tárgyalni, amikor a kormány képviselője a keddi ítéletről értesült. Hozzátette: a prefektus azonnal intézkedett is, és felszólította a marosvásárhelyi önkormányzatot, hogy állítsa össze, és az önkormányzati testület sürgősségi szavazásával fogadtassa el a város iskolahálózatára vonatkozó határozatot. Ennek a hiánya ugyanis egyformán sújtja a román és a magyar tanintézeteket.
Csíky Csengele elmondta: arra kérték az RMDSZ képviselőit, hogy ne szavazzanak meg olyan marosvásárhelyi iskolahálózatot, amely nem tartalmazza a Római Katolikus Teológiai Líceumot, ez ugyanis azt jelentené, hogy a katolikus tanintézet nem működhet már tovább önálló jogi személyként, osztályait egy másik tanintézet fennhatósága alá rendelik.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly november elején indított eljárást Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója és Ştefan Someşan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá az iskola működéséhez, hogy tudták: valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az igazgató elleni eljárás hónapokra ellehetetlenítette a tanintézet működését. A Maros megyei tanfelügyelőség február végén arról rendelkezett, hogy a vizsgálat miatt bizonytalan jogi helyzetűnek vélt tanintézet nem vehet fel diákokat a cikluskezdő osztályokba. 
MTI Népújság (Marosvásárhely)

A fogadatlan prókátor és a díszpolgár
Sütő András író fogalmazta meg azt, hogy az 1990. február 10-i gyertyás-könyves méltóságteljes tüntetésen azért jelent meg százezres tömeg, mert a magyarok 70 éve vártak arra, hogy jogaik védelmében kiállhassanak. A Ion Iliescuék hathatós részvételével megszervezett marosvásárhelyi fekete márciusi „ţărăniada” a magyarság jogszerző lendületét és a gyűlölt szekuritáté visszaállításának elfogadtatását célozta meg. 
A román hatalom már akkor is bevetette ellenünk az (i)gazságszolgáltatást, és ennek a törvénytelen, jogsértő eljárásnak volt önkéntes eszköze a marosvásárhelyi születésű Lucian Chiriac, a Marosvásárhelyi Ügyészség ügyésze, akinek díszpolgárságát egyhangúlag megszavazta a marosvásárhelyi tanács. Néhai Vitos Lajos megyei ügyész mondta el azt, hogy ő és a Maros megyei ügyészség másik bűnügyi nyomozója, Liviu Moica megtagadták a Cseresznyés Pál és Barabás Ernő elleni nyomozati eljárás le-folytatását, és ezt vállalta el helyettük a marosvásárhelyi helyi ügyészségen dolgozó L. Chiriac. A 25 éve ügyvédként munkálkodó egykori ügyész elismerte a Cseresznyésék elleni nyomozati eljárásban játszott szerepét, de azzal kisebbítette tettének következményeit, hogy a vádiratot nem ő szerkesztette meg. Ez így is van, mivel helyi ügyészként hatáskör hiányában nem folytathatott volna nyomozást a gyilkossági kísérlettel vádolt Cseresznyésék ellen. Védekezése viszont megerősíti néhai Vitos Lajos megyei ügyésznek Chiriac túlbuzgóságára vonatkozó leleplezését. Viselkedése annál elítélendőbb, mivel marosvásárhelyiként Chiriac pontosan tudta, hogy ki volt az agresszor és kik gyakoroltak jogos önvédelmet, de lelkesen részt vett az igazság ki nem derítésében, a valóság meghamisításában. 
Ebben az összefüggésben érthetetlen Vass Levente marosvásárhelyi RMDSZ-elnök hozzáállása, akit tiszavirág-életű Maros megyei RMDSZ-elnökségem idején alelnöknek neveztem ki, és úgy mutattam be a sajtónak, hogy ő az „RMDSZ politikai jövője”. Ebben a minőségében (?) a sajnálatos tények nyilvánosságra hozatala után is lelkesen védelmezi Lucian Chiriac díszpolgárságát, mondván, hogy a fekete március óta olyan sok jót tett a magyaroknak, hogy kitüntetését bármikor ismét megszavaztatná az RMDSZ-frakcióval (!?). A jótétemény abban állhat, hogy Chiriac ügyvédként honorárium ellenében magyarok védelmét is ellátja, ill. egyetemi tanárként a magyar diákokat is oktatja. Vass szerint ezért hálásnak kell lenni, és Chiriac leleplezése nem egyéb, mint „magyar kekeckedés”. Halkan megjegyzem, hogy néhai dr. Kiss Árpád agysebész is megmentette a magyarokat megtámadó Mihai Cofariu életét, hiszen a szakmát nem szabad a politikával összekeverni. Hozzáteszem, mindig azt vallottam, hogy hazugságra, meghunyászkodásra nem alapozható a valódi román–magyar megbékélés.
Befejezésül egy adalék a marosvásárhelyi magyarság igazságszolgáltatás általi sikeres megfélemlítésével kapcsolatban: Sütő András Kossuth-, Herder- és állami díjas írót, a Maros megyei RMDSZ akkori elnökét, a sérelmére elkövetett gyilkossági kísérlet után a bukaresti katonai kórházban felkereste Ion Iliescu akkori államfő, és megígérte, hogy a tetteseket felelősségre fogják vonni. A félrenyomozás miatt, amikor Sütő sikertelen szemműtéte után visszatért az Egyesült Államokból, rábeszélték, hogy nyugalma érdekében vonja vissza a bűnvádi feljelentést. Ennek következtében – törvénytelenül – beszüntették a nyomozati eljárást, noha hivatalból üldözendő cselekményről volt szó, amelyben nincs helye a kibékülésnek.
Marosvásárhely 2017. június 13.
Kincses Előd Népújság (Marosvásárhely)

Emlékek és tervek keltek életre a falubálon
Lozsád élni akar!
Harminc esztendős szünet után került sor hétvégén egy igazi bálra a Hunyad megyei Lozsádon. A falu 700 éves fennállásának megünneplésére készülve merész revitalizációs terveket szövöget.
– Talán pillanatnyilag merésznek, akár vakmerőnek tűnhet e vállalkozás, melyet Lozsád revitalizációja néven hirdettünk meg. A falu azonban 700 éves múlttal rendelkezik, illetve különleges hagyományokkal, melyeket mindenképp érdemes feléleszteni. Jelenleg száz körüli magyar embert tartanak itt számon, de sokan közülük a szomszédos településeken élnek, dolgoznak, illetve gyakori a külföldön dolgozó fiatal is.  Így nehéz előre megjósolni, hogy e projektnek milyen dinamikája lesz demográfiai szempontból. Azt azonban tapasztalatból állíthatom, hogy Lozsádon még van akkora a közösség, hogy jövőt tudjon építeni. Ehhez elsősorban a szervezettséget kell magasabb szintre emelni – gazdakör megalakítását tervezzük, hiszen a mezőgazdasági támogatások, magyarországi együttműködések révén gazdasági dimenziót is kaphat a revitalizáció. De fontosnak vélem a hasonló létszámú román közösséggel való együttműködést is, a helyi és megyei tanács támogatását és természetesen az EU-s lehetőségek kiaknázását is. Ilyen vonatkozásban már elmondható, hogy uniós pénzből épül ki a falu vízhálózata, az utak le vannak aszfaltozva, tehát egy lakható környezetről beszélünk. Mindenképp el kellene készíteni a falu monográfiáját is, és tudományos igényességgel feltérképezni a feledés szélére sodródott hagyományokat, illetve a sajátos lozsádi nyelvjárást – sorolta a terveket egy szuszra Winkler Gyula EP-képviselő, megyei RMDSZ elnök, Lozsád revitalizációjának ötletgazdája és fő támogatója, hangsúlyozva, hogy valamennyi megvalósításra váró elképzelés a faluban kell gazdára találjon.
Lozsádon meglehetősen elöregedett a lakosság. Van azonban aki fantáziát lát a projektben, és szívvel-lélekkel az ügy mellé áll. – Lozsád nagy múltú falu. Eredetileg a Maros völgyén kanyargó főút mentén volt a település, a mai Pad helyén, aztán a tatárjáráskor a lakosság felmenekült a dombok közé, sűrű erdős vidékre. Gazdálkodásból éltek, a falu szépen gyarapodott. Az 1850-es években 1108 lakosa volt, melyből 801-en vallották magukat reformátusnak. Szép középkori templomunk volt, melyet bő száz éve újjá kellett már építeni. Gyermekkoromban még a románok is magyar iskolába jártak. Aztán az 1960-as évek végén megszűnt az iskola, ma már az egész községben egyetlen óvoda és elemi működik – foglalja össze a falu történetét Székely Attila, RMDSZ tanácsos és egyházi gondnok.  A mai lozsádi életről mesélve fátyolosodik a hangja. A fiatalok szinte mind elköltöztek, vagy a közeli városokban dolgoznak. Van még pár egyéni gazdálkodó a faluban, de jól jönne az összefogás, másképp lehetne értékesíteni a termést, ha együtt próbálkoznának a gazdák. 
– Azért is tartottuk fontosnak e bál megszervezését, hogy az emberek eljöjjenek, találkozzanak, felelevenítsük, hogy is volt rég és megbeszéljük, mit tudnánk tenni a jövőnk érdekében – kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss Endre, aki már készítgeti is az egyházi tulajdonban lévő régi iskolaépület felújítási tervét. Kápolnává szeretnék alakítani az ingatlant, melyet a falu teljes közössége használhatna. Kiss Endrének hagyományélesztés terén is vannak elképzelései. A falu történetét, folklórját többen kutatták. – A 20. század végén még petrozsényi diákok is jöttek, beszélgettek az idősekkel, összeírták a különleges tájszavakat. Aztán Zudor Endre tanár úr foglalkozott sokat a falu történetével, az utóbbi időben Vetési László szórványmissziós lelkész jött többször is a faluban, diákok, szakemberek kíséretében. Bő egy évtizede egy falunkbeli házat elvittek a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. És nem olyan régen felkeresték édesanyámat, hogy meséljen a lozsádi kertről, mert ezt is szeretnék valahol megörökíteni – mondja Kiss Endre.
Székely Attila a tájszavakat próbálja emlékezetéből előcsalogatni, merthogy a faluban a padlást csak padnak mondják és a kiejtésbeli hangsúly is egészen sajátos. – Volt egy érdekes lozsádi tánc is, a lin. Ma már senki sem járja. Ha mulatság van vagy esküvő, esetleg a csárdást ropják. De van még egy idős néni a faluban, aki ismeri ezt a táncot. Szándékunkban áll őt is kikérdezni – mondja a helyi RMDSZ elnök, aki belátja: hagyomány, kultúra, gazdaság terén egyaránt sok lenne a tennivaló a faluban.
A falu monográfiájának összeállításában sokat segíthetnek az utóbbi évtizedekben sorra itt szolgáló lelkészek, akik szintén eljöttek a hétvégi bálba. Albert István nyugalmazott esperes a hetvenes években még állandó lelkészként szolgált a gyülekezetben. Kun Árpád lelkipásztor is hosszú évekig szolgált Lozsádon. Ma Sipos Szabolcs szászvárosi lelkipásztor havonta két alkalommal tart istentiszteletet a felújításra szoruló százsztendős templomban. A gyülekezet a több száz éve álló papi lakot is szeretné újraépíteni. – A falai düledeznek, a tetőszerkezet megomlott. Új parókiaépületre lenne szükség – állítja a gyülekezet gondnoka.
Miközben múltat emlegetünk, s jövőbetekintő tervek kapnak szárnyra, a dévai Szőts testvérek és Domokos Balázs hangszerein megszólal a muzsika, s a szépen felújított falusi kultúrház nagytermében, udvarán egyre többen gyülekeznek. – 120 felnőtt és 13 gyermek jelentkezett be a bálra. Sokan közülük már csak évente egy-két alkalommal jönnek haza Lozsádra. Nagy szeretettel fogadjuk őket, tombolát is szerveztünk, zenekart fogadtunk, hogy megadjuk a módját a bálnak – mondja Székely Attila, s az érkezők között tisztelettel köszönti a falu polgármesterét, Botescu Adinelt is.
A szépen terített asztalok mellett megoldódnak a nyelvek. Magyar és román szavak keverednek és a bálozók szemmel láthatóan jól érzik magukat Lozsádon. A gyermekek is hamar birtokba veszik a jókora udvart. – Én bízom abban, hogy lassan újraéled a falu és 2020-ban, Lozsád 700 éves fennállásának megünneplése nem csupán egyszeri nagy rendezvényről szól majd, hanem egy kis külső segítséggel és a közösség szervezettségi fokának emelésével már életképes fejlesztésekről, jövőbeni tervekről beszélhetünk – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő.  
Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad)

Grindeanu: nem mondok le!
Bár az ALDE után a Szociáldemokrata Párt (PSD) is megvonta a bizalmat Sorin Grindeanutól, a kormányfő a Victoria-palotában tartott éjféli sajtóértekezleten bejelentette: nem mond le.
A PSD végrehajtó bizottságának döntését Liviu Dragnea pártelnök azzal indokolta, hogy a kabinet késett a kormányprogram gyakorlatba ültetésével. A PSD és az ALDE elnöke is azt állította: a pártjukhoz tartozó miniszterek már előterjesztették lemondásukat.
Grindeanu korábban távozott a PSD üléséről anélkül, hogy nyilatkozott volna a sajtónak. Médiaértesülések szerint a PSD vezetőségével azt közölte: koholt vádak alapján próbálják eltávolítani, ezért nem hajlandó lemondani.
A PSD-ülést követő sajtóértekezleten Dragnea azt állította: nem biztos, hogy a PSD végrehajtó bizottsága megvonta volna a támogatást a teljes kormánytól, de Grindeanu még a szavazás előtt távozott, előtte pedig jelezte, hogy aláveti magát a pártvezetés akaratának, hozzátéve: kész lemondani, ha az államfő ismét szociáldemokrata politikusnak ad kormányalakítási megbízást.
Dragnea szerint ezt úgy értelmezték, hogy Grindeanu bejelentette lemondását, annál is inkább, mivel jelenleg olyan kormányt vezet, amelynek nincsenek miniszterei.
Ha Grindeanu nem terjeszti be hivatalosan lemondását, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a szociálliberális koalíciónak saját kormánya ellen kell bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia.
Újságírói kérdésre válaszolva Dragnea elhárította ezt a lehetőséget, képtelenségnek nevezve, hogy a miniszterelnök politikai támogatás nélkül megpróbáljon tisztségben maradni. A PSD mindenesetre elfogadott egy olyan határozatot, miszerint megfosztják párttagságától azt a PSD-s politikust, aki miniszteri tisztséget vállal egy olyan kormányban, amelyet a PSD nem támogat. Ezzel próbálják elejét venni annak, hogy Grindeanu a lemondott kormánytagok helyett más tisztségviselőket jelölve próbálja megtartani tisztségét. Ha nem a PSD-ALDE koalícióból jelölne minisztereket, a kormány megváltozott politikai összetételét a parlamentnek kellene jóváhagynia - figyelmeztetett Dragnea.
A kormánykoalíció döntéséről hivatalosan levélben értesítik az államfőt - zárta beszámolóját a PSD elnöke. Szabadság (Kolozsvár)

Politikai “bányászjárás” – még egyszer
A címnek nem csak az 1990-es június 13-15 bányászjárás évfordulója ad aktualitást, hanem a friss romániai belpolitikai válság is, az a lincshangulat, amelyet ezúttal Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök és hívei keltenek egy ideje kikezdve a Grindeanu-kormányt. Sokak vélekedése szerint mondvacsinált okokra hivatkozva.
“Kifejezetten kérem, hogy Románia elnöke vagy a többi politikai erő magyarázza meg az országnak és nekem személyesen, miért akarják leváltani a kormányt, mit akarnak elérni ezzel, mivel vádolnak, mi áll e vádak mögött és valójában hova akarnak kilyukadni. Erkölcsi jogom van magyarázatot kérni a kormány ellen indított "politikai bányászjárásra", amit a világon mindenki elítél. Ha a kormány mindegyik minisztere lemond is, én erkölcsi meggondolásokból még nyomásra sem vagyok hajlandó lemondani a miniszterelnöki megbízatásról!” Ezek nem Sorin Grindeanu, hanem valamikori elődje, a kormányfői tisztséget 1998-1999 között betöltött Radu Vasile segélykiáltása, de nyugodtan tulajdoníthatnánk a mostani kormányfőnek is. Emlékezhetünk, a Vasile és Emil Constantinescu akkori államfő közötti konfliktusnak az lett az eredménye, hogy a koalíciós pártok utasítására a kabinet minden minisztere lemondott, Vasile pedig elbarikádozta magát a kormányépületben, végül azonban csak hajlandónak mutatkozott megválni tisztségétől. Vasile akkor azért tartotta méltánytalannak menesztését, mert mindez néhány nappal azután történt, hogy Romániát - érdemei elismerése mellett – meghívták az uniós csatlakozási tárgyalásokra. A Romániában annak idején elhatalmasodó társadalmi feszültségek miatt a népszerűségét rohamosan veszítő koalíció és államfő azonban szabadulni akart Vasilétől, akit a kialakult helyzet felelősévé tett. 
Székely Kriszta Szabadság (Kolozsvár)

Nem hazafiaskodhattak a székelyföldi románok a bukaresti Falumúzeumban
Megsértődtek a Kovászna és Hargita megyei románok, mert a bukaresti Falumúzeumban nem engedték, hogy kimutassák hazafias érzelmeiket.
A Székelyföldön kisebbségben élő közösség tagjai egy hagyományos fonót szerveztek a múzeumban, azonban már az előkészületek során e-mailben hívta fel figyelmüket a vezetőség arra, hogy tilosak a hazafias megnyilvánulások, ne tegyenek olyat, amivel hátrányosan megkülönböztetik a két megyében élő magyar lakosságot.
Odaérkezésük napján, június 10-én pedig a bejáratnál szólították fel őket arra, hogy a 200 küldött egyetlen román zászlót vihet be. A „sértett fél” ügyét egy brassói egyesület karolta fel: a Nemzet útja (Calea neamului) szervezet nyílt levélben szólította fel a Falumúzeum vezetőségét, hogy nyilvánosan kérjenek bocsánatot a Kovászna és Hargita megyei románok küldöttségétől, mert súlyosan megsértették nemzeti büszkeségüket”.
A levélben úgy fogalmaznak: megdöbbentette és felháborította a románokat a múzeum hozzáállása, annál is inkább, mert nagy erőfeszítéseket tettek, hogy nemzeti identitásuk szimbólumaival érkezzenek Bukarestbe.
Arra is kitérnek: a Székelyföldön élő románok csak nehezen tudják kifejezésre juttatni „saját országukban” nemzeti identitásukat, így részükről hősies cselekedet, ha kitűzik a román zászlót.
Paulina Popoiu múzeumigazgató közösségi oldalán úgy fogalmazott: az intézményben nincs helye sem a politikának, sem a nacionalizmusnak, ugyanakkor rámutatott: az e-mailt egy új alkalmazottjuk írta, aki nem tudott különbséget tenni a politika és a hazafiasság között.
Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár)

Születésnapi beszélgetés – Nagy Benedekkel Megcsúfolása mindannak, amiben hittem…
Nyolcvan évet töltött május 29-én Nagy Benedek tanár, közíró, történész, volt politikai elítélt. A kolozsvári születésű, Csík­sze­re­dá­ban élő emlékiratíró többször vallott életéről, meghurcoltatásairól – ezúttal az általa gyakorolt szakmákról, foglalkozásairól kérdeztük.
– Oly fiatalos, akár le is tagadhatna a korából… Mi ennek a titka?
– Nem az én érdemem, lehet, a gének teszik, lehet, a szerencse, s lehet, hogy sokan imádkoznak értem. Reggelenként százévesnek érzem magam, a diszkosz, a csigolyák, a reuma – amit a börtönben felszedtem – kínoznak, aztán mint egy rossz motor, ha fel tudtam kelni, meg tudtam inni a kávémat, le tudtam zuhanyozni, akkor megyek egész nap.
– Hogyan ünnepelte a nyolcvanadik születésnapját?
– Elég nehéz volt összehozni az egész famíliát. Végül is június 1-jén gyűltünk össze Szentkirályon, felszereltünk a kerti asztal fölé egy árnyékolót, alája beültünk, jól éreztük magunkat és örültünk egymásnak.
– Hány személyből áll a család?
– Tizenhárman voltunk, a három gyermekem: Imola, Anna, Benedek, a gyermekeik is és a társaik. Nem vagyok babonás, nem tartom szerencsétlen számnak. Most már többet éltem, mint édesapám, édesanyám, a négy testvérem közül három és a négy nagyszülőm. A két nagyapám 64-64 évet élt, cigaretta vitte el őket, én tíz éve elhagytam, de ötven évet szívtam. Tivai Nagy Imre dédapám 82 évet élt. Én a nyomába sem léphetek sem neki, sem apámnak, Nagy Andrásnak, én egy nagyon nehéz korszakot meglábalt, sok irányú érdeklődésű, elvetélt történész, elvetélt író, zsurnaliszta vagyok. Nagyot egyikben sem alkottam, mindegyikbe belekapdostam, úgy, ahogy az élet engedte.
– Az életrajzában közel tucatnyi foglalkozás szerepel, amelyet ideig-óráig, olykor kénytelen-kelletlen folytatott. Melyikből mit tart fontosnak? Kezdjük a faipari munkással…
– Amikor a börtönből kijöttem ’61 novemberében, egyszerűen nem volt, amihez kezdjek. Két hónapi pihenés és házi koszt után az apám „megbótolta” Szabó Gézával, a volt gyárigazgatóval, hogy vegyenek fel segédmunkásnak a csíkszentkirályi dongagyárba. Így lettem faipari munkás 1962. február 1-jétől májusig. Májusban egy volt osztálytársam, a taplocai András Gyárfás, akit politikai okokból kidobtak a gimnáziumból, és ekkor főmester volt, átvitt a villanyszerelő műhelybe. Az első három nap csak vinklivasat vágtam. Ez volt a tűzkeresztség, és éjjel nem tudtam aludni, úgy begyulladt a karom, addig húztam egész nap a vasvágó fűrészt. Utána szenzációs életünk volt, összeforrott csapat lettünk, hétvégén mentünk a madarasi pisztrángoshoz, vittünk egy-egy bárányt András Jakabtól, Taplocáról, s megsütöttük. Gyafi szenzációs ember volt, rajta kívül ott volt az öccse, Csaba, András Antika, aki most Svédországban van, Szőcs János, aki meghalt, Bilibók Szilvia, a szép csángó leány, akit küldtünk sörért és szivarért… Tartott egy pár hónapig, aztán meghallottuk, hogy van egy technikum Bukarestben, ahol nem kérnek önéletrajzot, s az ilyen rossz dossziéval rendelkezők, mint mi, oda gyúródnak az országból. Én hároméves posztliceális technikumba felvételiztem, és el is végeztem 1962–65 között, megszerezve a magasfeszültségű energetikus technikusi diplomát. Ez az alapszakmám. Három évig dolgoztam, hogy megszerezzem, és kevesebb mint három évet dolgoztam benne, mert ahogy visszavettek az egyetemre, 1968-ban, azonnal otthagytam a bányatrösztöt.
– Mi volt a feladata bányaipari technikusként?
– A 100 lejes voltmérőtől a több millió lejes aggregátokig, amit a bányában használtak, mindenhez kellett értenem. Nemcsak a villamossági, hanem a bányaberendezéseket is meg kellett tanulnom a csillétől a legbonyolultabb gépekig. Mindezek beszerzése, követése volt a munkám.
– Volt muzeológus is…
– 1968-ban, amikor visszavettek az egyetemre, levelezési tagozatra, akkor a megyei kultúrbizottság elnökénél, Becze Antal volt osztálytársamnál jeleztem, hogy vágyom vissza a humán pályára a gépek közül. Az ő javaslatára kerültem a múzeumhoz, és ott voltam két évet, éppen amikor a Zakariás-házból átköltöztünk a Mikó-várba, csakhogy épp amiatt leállt akkoriban minden tudományos munka, s én 1970-ben átmentem a mozivállalathoz.
– A múzeumnál egyébként mi volt a feladata?
– Minden, csak nem régészet. Főleg néprajzzal foglalkoztam, mert azt szabadott, ásni nem nagyon lehetett. Írtam egy-két tanulmányt a társadalmi mozgalmakról a Csíki-medencében 1849–1918 között, de János Pál mellett inkább néprajzos voltam. Például megjelent a Művelődésben egy ötrészes tanulmányom a felcsíki kerítésekről, nemcsak lefényképezve, hanem lerajzolva, lemérve az összes kerítésmintát. Vagy a csíki székely rokolya történetéről is készítettünk közösen tanulmányt.
– A mozivállalatnál?
– Filmműsorszerkesztő voltam az egész megyében. Havonta kellett menni Kolozsvárra, el kellett végezni az összes megyebeli mozi, falusi filmszínház és filmkaraván programjának összeállítását. Sokan kritizáltak, hogy a szakmámat otthagytam egy ilyen link dologért… De abban az időben kezdtek behozni nagyon jó filmeket Nyugat-Európából, Amerikából, nagyon sok értékes alkotás bejött. Ez volt az első nyitás 1948 után, kulturális nyitás, ez a Ceaușescu-féle enyhülésnek volt a csúcsa…
– Az életrajzban a történész megnevezés is szerepel.
– Inkább elvetélt történész… Nyolcéves koromtól készültem történelem szakra és mindig a magyar őstörténet, illetve a székelység eredete érdekelt. 1954-ben, amikor láttam, hogy merre alakul a történelem szak, elkezdtem a biológiát tanulni, hogy felvételizzek orvosira, ugyanis az ideggyógyászat is érdekelt. Egyik nap tanultam a történelmet, másik nap a biológiát, de édesapám javasolta, hogy végezzek el két évet a történelmen, s ha úgy látom akkor is, hogy az orvosi vonz inkább, akkor folytassam az orvosin. De persze nem volt rá szükség. Amúgy mint történész sohasem tudtam működni, a múzeumnál néprajzzal foglalkoztam,…
– Laptudósító is volt...
– Nagyon érdekes epizód, már az enyhülés végén történt, és a beszigorodás elején, amikor Kínát és Koreát megjárta Ceaușescu, s utána meghirdette a nagy kulturális forradalmat. Behúzták a féket. A mozivállalatnál dolgoztam és egyre többet publikáltam az Előrében, az Utunk évkönyvben, a Korunkban, az Ifjúmunkásban, a helyi lapokról nem is beszélve. Többen mondták – Barabás Pista s még Fodor Sanyi is –, hogy legyek újságíró. De nem voltam párttag. Ennek ellenére felvettek az Előréhez Hargita megyei tudósítónak, és ez egy nagy tisztesség volt abban az időben. Így dolgoztam 1973. április 1-jétől 1974. augusztus 31-ig, még másfél évet sem. Közben Ceaușescu kiadott egy nyilvánosságra nem hozott elnöki rendeletet, amely kimondta, hogy a központi sajtóban csak párttagok lehetnek. Én nem voltam párttag, nem volt mit tenni. Ott álltam munkanélküliként másfél év után.
– Mit jelentett akkoriban a tudósítói munka?
– Híreket kellett közölni. Antal András volt a szerkesztőségi főtitkár, mindig kellett legyen neki „lesilózva” 15-20 hír, hogy tudjon válogatni, turkálni benne. Ma is megvan a kimutatásom az összes leközölt cikkemről: riportok, kis jegyzetek, szösszenetek, nagy riportok, ritkán kértek ún. vonalas anyagot. Sohasem felejtem el: egy augusztus 23-i lapszámhoz elmentem Bükklokára, s írtam egy riportot a Póra Lívia apjáról, akinek egy lába volt, s özvegyen felnevelt több gyereket… Rövid volt ez az időszak, s maradtam munkanélküliként két gyerekkel, már második családommal, gyerektartással. Akkorra már az egyetemet befejeztem, államvizsgáztam, és véletlenül találkoztam Nicu Vrabievel, aki a későbbi Goga középiskola igazgatója lett, kiváló romántanár. Azelőtt készítettem vele két kis interjút… Mondtam, hogy egy katedrára lenne szükségem. Karon fogott, felvitt az iskolába és negyed óra alatt összevakarták azt a 18 órát. Három évig tanítottam ott. 1977. július 31-én telefonált Orbán Zoltán tanfelügyelő, hogy másnap versenyvizsga van a 2-es ipari líceum történelemtanári állására. Sikerült a versenyvizsgám és a 2-es ipariban töltöttem el másfél évtizedet, 1990-ig, amíg be kellett vonulni Bukarestbe a május 20-i választások után. Nagyon érdekes esztendők voltak, sok jó, értékes tanítvánnyal: katolikus papok, mérnökök, szociológusok is kerültek ki az iskolából.
– Miért lett képviselő?
– Lehet, titkos vágyam volt, hogy hozzájáruljak a romániai magyar közösség helyzetének javításához, jogainak elismeréséhez a többség által, és ezért vetettem bele magam a politikába 1990 tavaszán. A listának a farkán kerültem be, és a legnehezebb helyre állítottak, a tanügyi bizottságba, amelynek titkára voltam. Agyagbirkózást folytattunk egy elfogadható tanügyi törvényért, amelybe sikerült bevinni a kisebbségi történelem oktatását. Ma is működik, és életem egyik legnagyobb eredményének tartom azt, hogy magyar történelmet tanítanak a magyar iskolák 6–7. osztályaiban, illetve választható a román osztályokban is a magyar nyelv mellett, külön tantárgyként a kisebbségek történelme. Megszületett a tankönyv is, Erdélyre fókuszál, nagyon jó kicsi tankönyv, nagyon jó térképekkel, jó idézetekkel.
– Lassan már nyugdíjas, de még mindig van egy-két foglalkozás. Pl. a vallásügyi államtitkárság tanácsosa…
– Az történt, hogy 1996-ban az előválasztásokon Ráduly Róbert nagyon ránk vert: kapott vagy 13 000 szavazatot, s mi többiek, négyen szereztünk összesen 13 000-et. Úgy gondoltam, világos a dolog: fiatal, dinamikus, jár az esze, mögé álltam, támogattam, átadtam neki titkárnőt, irodát, autót, bevittem Bukarestbe, bemutattam mindenütt, sínre állítottam. Én pedig hirtelen felindulásból nyugdíjaztattam magamat 59 évesen. Hazajöttem, elkezdtem írogatni, s másfél év után Markó Béla és Jakubinyi érsek úr felkérésére bementem – két-három évre – a vallásügyhöz, a magyar egyházak képviselőjeként 1998. július 1-jétől. Előbb Tőkés Elekkel, majd kilenc évig egyedül vittem ezt a funkciót, végül tíz és fél év lett a két-három évből. Mióta elmentem nyugdíjba, kétszer voltam Bukarestben, egyszer a legfelsőbb bíróságon kihallgattak a Ficior-ügyben, és egyszer Hajdú Gáborral jártunk meghívásra a parlamentben. Az államtitkárságnál töltött éveimből azt tartom a legfontosabbnak, hogy Székelyföld kulcsgimnáziumait sikerült visszaszolgáltatni történelmi egyházainknak.
– A foglalkozások közül már csak egy maradt a listámon: emlékiratíró.
– Nekem ez az egy lehetőségem maradt, miután nyugdíjba mentem: a krónikás szerepe. Tudom, Erdélyben az emlékirat-irodalom mindig kedvelt műfaj volt, sok művelője akadt. Ha szabad, a sor legvégére magam is beálltam, és igyekeztem úgy írni meg az Erdélyi kötéltáncot, hogy ne magamat sajnáltassam, hanem az legyen benne, ami megerősíti, megmaradásra készteti a következő generációkat. Utána parlamenti küzdelmeink krónikájának a megírásához láttam hozzá. Szeretném legalább azt a hat és fél évet, amit a parlamentben töltöttem, de ha lehet, a tíz és fél évet, a vallásügyi minisztériumban töltött éveket is rögzíteni. Ebből sikerült az első három évet megírnom az Ellenzékben és ellenszélben első kötetében. A második kötetet sajnos még nem írtam meg, amióta a lányom, Horváth Anna kolozsvári alpolgármester meghurcoltatása megkezdődött, azóta nem tudok leülni az íróasztal mellé… Ez emberileg is megvisel, a lányomat abszolút tiszta embernek és olyan társadalmi lénynek, közéleti embernek tartom, aki mindent szívből és legmélyebb belső indításból tesz. Ez a meghurcoltatás most egy nagyon nagy kereszt, és abszolút megcsúfolása mindannak, amiben hittem valaha, amikor itt maradtam ebben az országban. Megcsúfolása mindannak, amiben hittem és hiszek. S ez lehetne a végszó is…
Daczó Katalin Hargita Népe (Csíkszereda)

Az erdélyi képzőművészet hírvivője
Életöröm és áradó ötletek
Újabb díszpolgárral lett gazdagabb a céhes város: tegnap délután régi adósságát törlesztette Kézdivásárhely, amikor a néhai Kosztándi Jenő festőművészt hivatalosan is beemelte legnagyobbjai közé.
Neje, Kosztándi Katalin, számos tisztelője, volt tanítványa és művészkollégák jelenlétében zajlott az ünnepség a Nagy Mózes Elméleti Líceum aulájában, majd emlékplakettet, Vetró András szobrászművész alkotását leplezték le a Márton Áron utcai szülőháznál.
– Kosztándi Jenő élete több szállal kötődik a Nagy Mózes Elméleti Líceumhoz, a kiváló festészetórák, a tanítványok szeretete, a kollegiális kapcsolatok, a fizikaterem csillagos mennyezete mind-mind az ő emlékét őrzik – fogalmazott Bejan András, a tanintézmény igazgatója. – A Kosztándi házaspár kezdeményezésére és irányításával 1971-ben jött létre a rajztagozat – Jenő bácsi órái életre szóló élményt jelentenek számtalan nemzedék számára. A színek és formák összhangjának elkötelezett híveként, gazdag szellemi és lelki hagyatékot adott át tanítványainak, a képi ritmusokat a klasszikus zene szeretetével kötötte össze. Nyugdíjaséveiben is életben tartotta és ápolta kapcsolatát az iskolával, a tehetséges diákokat műtermében oktatta, a rajztagozat éves, számadó kiállítását figyelemmel követte, a nagyobb rendezvényeken mulasztás nélkül jelen volt. Kiváló kapcsolatteremtő képessége, oldott humorérzéke által az erdélyi művésztársadalom és a kisváros kulturális életének meghatározó alakja volt, műterme a helyi értelmiség és az átutazó művészek találkozóhelye.
Dr. Deák Ferenc magyartanár – a megtisztelő személyes barátság birtokában – a festőművész életművéről nyújtott tartalmas összefoglalót, a munkákon keresztül az alkotó személyiségjegyeit, emberi nagyságát is felvillantva.
– Szegényebb lett a világ, amikor örökre letette az ecsetet Kosztándi Jenő, aki nemcsak művészként, emberként is hatalmasat alkotott. Fájó szívvel búcsúztam tőle, akit mi, kézdivásárhelyiek a legnagyobb büszkeségeink között tartunk számon, de tisztelték őt egész Erdélyben és a határon túl is. 87. életévében hirtelen hunyt el, hatalmas kulturális örökséget hagyva hátra. Hosszú és tartalmas életet élt, vidámsága és életkedve mindvégig töretlen volt. Mindig volt a tarsolyában egy vicc, amelyet örömmel osztott meg azzal, akivel éppen szóba elegyedett, és ilyenek nagyon sokan voltak, hiszen mindenki tisztelte, szerette őt. Halálával fontos feladatot hagyott ránk: örökségét immár nekünk kell őriznünk, és vigyáznunk arra, hogy munkásságát az utánunk jövő nemzedékek is ismerjék, megismerjék. Szívünkben örökké élni fog – osztotta meg gondolatait Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere.
„A művész nem titkolt szándéka a fehér vásznon a rendteremtés, hogy a kor ritmusát úgy láttassa, amint érzelmei sugallják és értelme vezérli” – őrzi Kosztándi Jenő hitvallását az emlékplakett.
Farkas Imola Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Felhívás nyári egyetemen való részvételre
A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2017-ben is megrendezi a Kisebbségvédelem Európában c. nyári egyetemet, melyre elsősorban határon túlról származó joghallgatók, fiatal jogászok, ügyvédek jelentkezését várjuk, de indokolt esetben más tudományterületek hallgatóinak, képviselőinek is lehetővé tesszük a részvételt.
Többek között várható előadóink: Potápi Árpád János, Dr. Navracsics Tibor, Kalmár Ferenc, Dr. Kardos Gábor, dr. Elek Zsófia. Várható szabadidős programjaink: beszélgetés és közös éneklés Sebestyén Márta előadóművésszel, parlamenti látogatás, QuizNight, nemzetpolitikai vetélkedő, kastély- és templomlátogatás, városnézés.
A nyári egyetem 2017. július 30. – augusztus 5. között kerül megrendezésre Gödöllőn és Budapesten. A hallgatók számára ösztöndíj biztosított, amely magában foglalja a képzést, a szállást, a napi háromszori étkezést, a rendezvény keretében megszervezésre kerülő utazások költségét, valamint a belépődíjakat. Az ösztöndíj nem tartalmazza az oda- és hazautazás költségét. erdon.ro

Nagy-Dobrudzsa álmodói
Van, akinek nem kell Erdély, van akinek Románia nem kell. Szilágyi Aladár írása.
Nem lehet tudni, kicsoda, milyen célból, miért éppen napjainkban, előkotort a facebook-világ mocsarából egy három esztendeje nagy visszhangot, ribilliót, majd látványos iszapbirkózást provokáló blogböffentést, bizonyos Liviu Andrei megfogalmazásában. A caracali (tehát oltyán…) szerző már nyílt levélnek szánt irománya címében: Nu mai vreau Transilvania asta jegoasă la mine-n ţară! üzeni: ennek a koszos Erdélynek nincs semmi keresnivalója az ő országában, mi több, referendumot javasol avégett, hogy ezt az ő hazájához nem illő régiót szakítsák el Romániától. Miután lefordíthatatlan szitoközönt áraszt Transzszilvánia minden ördögfattyára a cigányoktól a bozgorokig, kijelenti, hogy ott nem érzi jól magát, mert… Erdély nem Románia, kedves közvetlenséggel bejelenti, hogy veri a f…szát Erdélybe, és annak magyar történelmébe. És így tovább…
Persze annak idején mind román, mind magyar részről ez a példa nélküli böffentés hatalmas fölháborodás-lavinát indított el. De volt egy nem érdektelen mellékhatása is: román fórumozók tucatjai az ország minden sarkából – nem csak Erdélyből, hanem Bukovinából, a Bánságból és főleg Dobrudzsából – azzal vágtak vissza, hogy ők viszont Liviu Andrei Romániájához nem akarnak tartozni, autonómiát, akár Bukaresttől való teljes függetlenséget óhajtanának! Persze, ennyiből nem lehet messze menő következtetéseket levonni a közhangulatot illetően, de tény, hogy a Duna és a Fekete-tenger közötti tartományban a mai napig eleven izzik a függetlenedés parazsa…
Amidőn elkezdődött az EU-régiók kialakítása körüli huzavona, Konstanca két akkori, azóta bokros érdemei miatt sittre vágott erős embere: Radu Mazăre polgármester és Nicuşor Constantinescu, a megyei tanács elnöke, erősen ütötte a vasat, hogy Dobrudzsa két megyéje, Konstanca és Tulcea külön entitásként, „autonóm” eurórégiót alkothasson. Adott pillanatban azzal fenyegetőztek, hogy ha kell, akár megalakítják a Dobrudzsaiak Pártját, még egy eredménytelen (és törvénytelen) referendumot is kiírtak a szent ügy érdekében. A két uraságot persze, nem valamiféle történelmi fogantatású regionális identitástudat, hanem a saját pecsenyéjük minél zavartalanabb sütögethetése vezérelte. Végül nem jött össze a Mazăre (Borsó) Köztársasága-ként aposztrofált képződmény, négy környező megyével együtt gyúrták egybe az úgynevezett Második, Dél-keleti Fejlesztési Régiót. Viszont a médiában, főleg az internet világában, a mai napig eleven téma Dobrudzsa viszonylagos vagy teljes függetlenedésének a kérdése. Olyannyira, hogy az elszakadás híveinek külön honlapjuk van, s egy merész fiatalember, bizonyos Cosmin Dumitru pedig történelmi, földrajzi, gazdasági, etnikai és politikai érvek fölsorakoztatásával komolyan eljátszott a gondolattal, kereste a választ arra a kérdésre, hogy mi történne, ha Dobrudzsa függetlenné válhatna Románia többi részétől?
Az viszont talán a legpikánsabb fejleménye a dolognak, hogy Ioan Coja professzor, a Vatra Românească egyik hajdani, hírhedett alapítója, maga is Konstanca szülötte, 2014. februárjában  Autonómiát akarunk Nagy-Dobrudzsa számára! címmel cikkezett, melyből kiderül, hogy ő már egyetemista korában kérte Dobrudzsa függetlenné válását és leszakadását Romániától. Az is, hogy „Nagy-Dobrudzsát” a Bulgáriához tartozó déli részek, az úgynevezett Quadrilater megkaparintásával hozná létre, s az elárvult, konstancátlanított Romániát Besszarábiával kárpótolná, hiszen annak is van kijárata a tengerre!
Végül hadd fordítsuk komolyra a szót. Lucian Boia történész, 2015-ben napvilágot látott, Hogyan románosították Romániát? című könyvében emlékeztet arra, hogy 1878-ban, abban a pillanatban, amikor a román királyság megkapta Dobrudzsát, az a terület „Európa legfantasztikusabb etnikai-vallási mozaikját képezte”. Annyira, hogy akár Dobrotics, a román/bolgár/török/kún, avagy ki tudja, milyen gyökerű despota idejében, félezer évvel korábban, ismét független államocskává alakulhatott volna. A bolgárok, törökök, tatárok, stb. szétszórása, áttelepítése, a havasalföldi, moldvai, erdélyi románok tömeges betelepítése után, az „anyaország kebelére visszakerült” országrészben csupán a kebelreölelést követően majd négy évtizeddel, 1912-ben mert a román kormány választásokat tartani… erport.ro

Csángóföldi Nyári Egyetem – Pályázati felhívás
A Partiumi Michiel de Ruyter Tudományos Társaság, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület, valamint a Z Generációért Alapítvány közös pályázatot hirdet a 2. Csángóföldi Nyári Egyetemen való részvételre, melyre Romániában, a Bákó megyei Kosteleken kerül sor 2017. július 21-27. között.
A 2. Csángóföldi Nyári Egyetem az előző évihez hasonlóan egy olyan hat napos találkozó lesz, melyre a Kárpát-medence minden régiójából várjuk a jelentkezőket. A nyári egyetemek felépítését követve szekcióülések, előadások, ifjúsági kerekasztal-beszélgetések, szabadidős és kulturális programok képezik a rendezvény programpontjait. Társadalomtudományi és gazdasági szekciókon keresztül szeretnénk megvizsgálni az idei év két alaptémáját:
1. Európa jövője – magasabb szintű integráció vagy nemzetek Európája?
2. A Kárpát-medencei fiatalság gazdasági migrációjának visszaszorítása: a családi vállalkozások valamint a helyi természeti-, és kulturális értékek turisztikai kihasználási lehetőségei
E két szekció kiegészíti egymást, vizsgálni szeretnénk az Európa előtt álló kihívásokat és a magyarságra ható következményeket, különös tekintettel a fiatalok gazdasági migrációjára, változó élethelyzetükre és az előttük álló lehetőségekre.
Néhány szemelvény az előadásokon feldolgozott témák közül:
- Szürke marha tenyésztés családi gazdasági környezetben. Kis családi gazdaságok gyors felfuttatása online eszközökkel. Hun-csángó-magyar rokonság. A kivándorlás visszafordítása a nemzeti sportbefektetések által. 2017. a családi vállalkozások éve
- Lesz-e Európai Egyesület Államok? - A közös európai jog harmonizációs és gazdasági kihívásai, Európai oktatási rendszer – Erasmus+
Az idei rendezvény főbb, nem szakmai témakörei, programpontjai:
Természetjárás, esztenázás, sajtkészítés, vajköpülés, kenyérsütés, fafaragás, kovácsmesterség, bőrdíszművesség, gyógynövénygyűjtés, táncház, népdaltanulás
Jelentkezni a http://nyariegyetem.ro/regisztracio  honlapon lehet a regisztrációs űrlap kitöltésével.
Jelentkezési határidő: június 30, éjfél.
A jelentkezések elbírálása július 3-ig történik meg, ezen a napon értesítünk ki mindenkit a jelentkezésének elbírálásról. Ezt követően további hasznos információkkal látjuk el a sikeresen pályázókat.
További információ a csnyekostelek@gmail.com címen igényelhető.
Fontos információk:
A programon való részvétel díja 5000 Forint vagy 70 lej, melyet a kiválasztott résztvevőknek az eredményhirdetés után kell befizetni.
Utazás
Az utazást mindenki egyénileg kell megoldja. Akik vonattal érkeznek az állomásról a program helyszínére való szállításukról gondoskodunk.
Szállás, ellátás
Szállást és napi háromszori étkeztetést a szervezők térítésmentesen biztosítanak.
Szeretnénk felhívni a jelentkezők figyelmét arra, hogy Kosteleken és környékén nincsenek szállodák, kollégiumok, így az elszállásolás követni fogja Kostelek vadregényes jellegét. Szálláshellyé átalakított csűrökben fogunk aludni 5-6-10 ágyas szobákban. Ágyneműt nem tudunk biztosítani. A településen több hegyi patak fut keresztül így a fürdőszobák száma végtelen. A fázósabbak természetesen használhatják a két fürdőszobánk valamelyikét.
Az étkezések során kizárólag Kosteleken és 20 km-es körzetében megtermelt, előállított alapanyagokból készített ételeket fogyasztunk. A reggelit, ebédet, vacsorát helyiek készítik számunkra a helyi szokásoknak megfelelően. Helyben sütött kenyeret, helyben készített sajtot, túrót, ordát, vajat fogunk fogyasztani, helyi birkát, marhát és disznót fogunk enni.
Az ételek elkészítése során a helyiek betekintést engednek számunkra gasztronómiájukba, az ételkészítés, kenyérsütés, sajt és vajkészítés vagy éppen egy birkavágás a nyári egyetem tanulási folyamatának részét képezi, melybe reményeink szerint minél több résztvevő bekapcsolódik. A fentiekből kifolyólag speciális ételérzékenységgel vagy nehezen alkalmazkodó ízlésvilággal rendelkező résztvevőinknek az étkezést egyénileg kell megoldaniuk. http://itthon.ma/kult

Román kormányválság - Erdélyi elemző: szükség lehet az RMDSZ-re egy új többség kialakításában
Salat Levente kolozsvári politológus szerint szükség lehet a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) annak a parlamenti többségnek a kialakításában, amely véget vet a romániai kormányválságnak.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) politológia karának a dékánhelyettese az MTI kérdéseire válaszolva elemezte a romániai kormányválság kialakulásának a körülményeit, és megoldási lehetőségeit. Úgy vélte: a román kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párton (PSD) belüli hatalmi harc vezetett a Grindeanu-kormány iránti bizalom megvonásához.
Salat Levente szerint kicsi az esélye annak, hogy a Liviu Dragnea PSD-elnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök közötti konfliktus pártszakadáshoz vezessen, de ha Grindeanu néhány követője kilép a pártból, egyre törékenyebbé válik a koalíció parlamenti többsége, és egyre nagyobb szüksége lesz a koalíciónak az RMDSZ támogatására.
A politológus nyilvánvalónak tartotta, hogy a koalíciós pártok a kormány teljesítményének a felmérésével csupán ürügyet kerestek Sorin Grindeanu menesztésére. Szerinte ez annak ellenére is igaz, hogy sok vonatkozásban jogos a kormánnyal szembeni kritika. "Elég csak a közszférában megígért, majd aztán több lépésben visszavont fizetésemelések körüli egészen nevetséges oda-visszalépegetésekre gondolni" - részletezte Salat Levente. A valós okot azonban abban látta, hogy Liviu Dragnea úgy érezte: lépnie kell ahhoz, hogy ne csússzék ki a kezéből a párt irányítása.
Megemlítette: a PSD-ben hagyománya van annak, hogy a párt "megeszi a saját vezetőit". Így történt ez Adrian Nastasevel, Mircea Geoanával, majd Victor Pontával is. "Most bekövetkezett az, amitől Dragnea tartott: a miniszterelnök, miután beletanult a szerepébe, hatalmi pozícióból lépett fel ellene. Dragnea veszélyeztetve érezte a pozícióját, ezért lépett" - magyarázta az elemző.
A kormányfő menesztését szerinte a párton belüli több érdekcsoport is szorgalmazhatta. Ezek közül a gazdasági érdekcsoportot tartotta a legjelentősebbnek. Ezt a csoportot az zavarhatta, hogy a kormány nem hozta létre a kormányprogramban szereplő szuverén befektetési és fejlesztési alapot. "Ez azt jelentette volna, hogy a pénzügyi alapokból elkülönítenek egy olyan részt, amelyből átláthatatlan és diszkrecionális módon lehetett volna kiszolgálni a klientúrát" - értelmezte. A párton belüli fontos érdekcsoportnak nevezte a korrupciós ügyekben érintett politikusoknak a csoportját is. Őket azoknak az intézkedéseknek a késése fordította a kormány ellen, amelyek a büntetlenségüket biztosítják.
Megemlítette: sajátos Liviu Dragnea esete is, hiszen a bíróság választási csalás ügyében már jogerősen elítélte, de felfüggesztett büntetést kapott, és közeleg a másik - hivatali visszaélési - ügyében is az ítélethirdetés, amely letöltendővé alakíthatja a korábbi, felfüggesztett ítéletet is. "El lehet képzelni, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ennek elejét vegye" - fogalmazott Salat Levente.
A politológus kizártnak tartotta, hogy Grindeanu a PSD szakadását tudja elérni. Ehhez szerinte nem eléggé erős a kormányfő hátországa. Salat Levente szerint a miniszterelnök csupán a presztízsét próbálta védeni, amikor elutasította, hogy - a pártelnök forgatókönyve szerint - lemondjon a tisztségéről. "Részéről ez egy reménytelen személyes ambíció kibontakozása, aminek nincs támogatottsága a PSD-n belül, és komoly politikai projekt sincs mögötte" - vélekedett.
Salat Levente a kormányfő időhúzásaként értelmezte, hogy csak arra az esetre helyezte kilátásba lemondását, ha Klaus Iohannis államfő biztosítja, hogy a PSD soraiból jelöli ki a következő miniszterelnököt is. Megjegyezte: az államelnök csak akkor jelölhet új miniszterelnököt, ha már megüresedett a miniszterelnöki szék, ez a helyzet pedig a kormányfő lemondása által, vagy egy bizalmatlansági indítvány parlamenti megszavazását követően állhat elő. Úgy vélte, a PSD nevetség tárgyává válna, ha arra kényszerülne, hogy bizalmatlansági indítvánnyal buktassa meg a saját kormányát. Ha mégis ez a forgatókönyv érvényesülne, a politológus biztosra vette, hogy a párt előre bebiztosítaná a szavazás számára kedvező kimenetelét.
Salat Levente felidézte: Liviu Dragnea már többször is utalást tett arra, hogy szívesen látná az RMDSZ-t a baloldali kormányban. Szerinte a magyar szövetségnek azt kell elemeznie, hogy érdemes-e "hírbe hoznia magát" a meglehetősen rossz megítélésű baloldali kormánnyal. Hozzátette azonban, hogy a szövetségnek nagyon nehéz lenne ellenállni egy kormányzási felkérésnek. "A stabilitásra az országnak nagyon nagy szüksége van, és ha ez csak az RMDSZ kormányra lépésével válik lehetővé, akkor nem egyszerű ez elől kitérni" - fogalmazott az elemző. Úgy vélte azonban, hogy az RMDSZ-nek csak akkor lenne szabad kormányzati szerepet vállalnia, ha "a PSD demagóg választási ígéreteitől" mentesítenék a kormányprogramot, és egy teljesen átlátható, számon kérhető program megvalósítására vállalkozna a koalíció. Minimálisnak látta egy ilyen program kialakítási esélyét.
Az MTI kérdésére Salat Levente elgondolkodtatónak nevezte, hogy mivel járna, ha az RMDSZ kormányon lenne Nagy-Románia megalakulásának a jövőre esedékes centenáriumán. Valószínűsítette, hogy az évforduló miatt fel fognak lángolni, és olykor el is fognak szabadulni a nemzeti indulatok. Úgy vélte azonban, hogy a koalíció részeként az RMDSZ éppen "a fék szerepét tudná eljátszani", ha kiegyensúlyozottan, szakszerűen viszonyulna a várható kilengésekhez.
Gazda Árpád, MTI

Kormány nélkül
Tegnap tovább fokozódott a nagy román abszurd: van miniszterelnökünk kormány nélkül, kormánykoalíció, amelynek nincs kabinetje, de nyakán maradt a kormányfő, és csak bizalmatlansági indítvánnyal szabadulhat tőle. S van válság minden szinten, minden területen, pedig egy héttel ezelőtt úgy tűnt, nyugodt, unalmas nyárnak nézünk elébe.
A szociáldemokraták megcsinálták. Nagy elődjükhöz, a Román Kommunista Párthoz híven akartak szabadulni kényelmetlenné vált emberüktől. Ajánlgattak neki mindenféle pénzes állást, majd, hogy nem állt kötélnek, pártgyűlésen végezték ki, mondvacsinált bűnök sorát varrva nyakába. A régi aktivisták is megirigyelték volna azt a módot, ahogy eljártak, ráaggatták a múlt és a jövő bűneit, számonkértek rajta mindent, még azt is, amiről esélye sem volt dönteni, megvalósítani. Harsogott a pártelnökhöz hű kórus, s akik néhány hete még igen elégedettek voltak Grindeanu munkájával, most földbe döngölték. A piszkos munka oroszlánrészét arra a Darius Vâlcovra bízták, aki ellen korrupció vádjával zajlik büntetőeljárás, s aki úgy marad meg a köztudatban, mint méregdrága festményeket ágya alatt rejtegető politikus. Kiderült, ő az SZDP zseniális kormányprogramjának atyja, és egykori pénzügyminiszterként nemcsak a gazdasági megvalósításokat kérte számon, de azt is, miért nem fűzték szorosabbra a kapcsolatot Oroszországgal. Erről már a sarokba szorított miniszterelnök pakolt ki, Grindeanu néhány nap, óra alatt Dragnea csicskásából önjáró, önálló politikussá nőtte ki magát.  Rengeteg forgatókönyv-változat látott napvilágot arról, ki milyen érdeket szolgál ebben a csatározásban. Nem csoda, hisz nehéz józan ésszel megérteni egy ilyen faramuci helyzetet. Dragnea párton belüli gyengülése miatt volt szükség a tisztogatásra? Vagy azért, mert végre el kell fogadni azokat a törvényeket, amelyek nemcsak őt, de sok más vezetőt is megóvnak a börtöntől? Lapátra kellett tenni azokat, akik ennek útjában álltak? Esetleg valóban a titkosszolgálatok, a sötét erők vonták bűvkörükbe Grindeanut, és elejét kellett venni tovább erősödésüknek? Romániában élünk, ahol minden megtörténhet, így lehet, az összes szcenáriumban igazság rejlik.
Az már bizonyos, a szociáldemokraták által kirobbantott kormányválság nem oldódik meg egyik napról a másikra. Ha sikeres is lesz bizalmatlansági indítványuk – itt is lehetnek még meglepetések, akár új többség is alakulhat, hisz Tăriceanunak is, Dragneának is sikerült jó néhány korábbi hívüket elmarniuk –, Klaus Iohannis legfennebb tíz nap múlva kezdi meg az új kormány alakításáról szóló konzultációt, jövő héten Németországba, Brüsszelbe hivatalos. Hetekbe is telhet hát, míg újra feláll egy legitim kabinet, s addig akár az is kiderülhet, hogy jobban működnek a dolgok enélkül. Ki tudja, még valami jó is kisülhet ebből a mesterségesen kreált, nagy politikai zűrzavarból. Ha más nem, legalább néhány hétig szünetel a kormányzásnak nevezett nagy szocdem ámokfutás. 
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Túlszaporodtak a medvék, de csak keresik a megoldást
Elmaradt az Ötvös Mózes által bejelentett bukaresti utcai megmozdulás, ehelyett a környezetvédelmi minisztérium vezetősége megbeszélésre hívta a medvekérdésben érintett feleket. A szerdai ülésen a tárca hivatalnokai prefektusi intézmények, önkormányzatok, gazdaszervezetek, vadgazdálkodók, környezetvédők, csendőrök véleményére voltak kíváncsiak, olyan javaslatokat vártak, amelyek kimozdítják holtpontról a medvék teljes kilövési tilalma okozta feszült helyzetet, és megoldást hoznak a medvekárok megelőzésre. A gyűlésen mintegy ötvenen vettek részt az ország több megyéjéből. Háromszéket több mint húszan képviselték, gazdák, vadgazdálkodók, önkormányzatok küldöttei közösen próbálták felhívni a figyelmet a megyében uralkodó áldatlan helyzetre. Hogy a vad valóban probléma a megyében, a szerda délelőtti bejelentések is bizonyították: Bálványoson a szálloda bejáratánál pihent a medve, Ozsdolán egy ház előtt telepedtek le, lehetetlenné téve, hogy az ott lakók kimenjenek, Erdővidéken egy szarvasmarhát támadott meg a mackó. Grațiela Gavrilescu tárcavezető köszöntötte elsőként a résztvevőket. Régóta lappangó kérdés a ragadozó nagyvadak problémája, főként a medvék körül feszült a helyzet. Megoldást kell találni, nem lehetnek fontosabbak az EU elvárásai, mint az emberek biztonsága, ezért miniszteri határozattal kívánja rendezni az ügyet. Más álláspontot kell találni Brüsszel­lel, egyenlő feleknek, nem alárendelteknek kell lennünk – hangoztatta. Elmondta, a nagyragadozók kérdésében néhány nappal korábban volt széles körű megbeszélés, ő úgy tudja, az érintett felek közös megegyezésre jutottak. Kijelentése a vadgazdálkodók képviselőinek értetlenségét hozta – valóban volt összejövetel, de ott beléjük fojtották a szót, követeléseik nem kerültek záródokumentumba. Megoldást akar, így hamarosan két miniszteri rendelettervezete is megjelenik a tárca honlapján – jelentette be a politikai válság miatt később lemondott miniszter. Több megye prefektusi hivatalának képviselője – megyénket nem képviselték – szólt a témához. Mindannyian megállapították: a medveállomány túlszaporodott, károkat okoznak – mindezt konkrét esetekkel nyomatékosították. Sürgős megoldásra van szükség, a csendőröket kell bódító lövedékes fegyverekkel felszerelni, hogy ők léphessenek közbe medvés incidensek alkalmával – állították a gazdák és vadászok további ámulatára. Fodor István, Bodok polgármestere a helyzetet ecsetelve felvetette: ha Bukarestben nem hiszik, milyen gondot okoznak a medvék, jöjjenek el, szervezés nélkül összejön a találkozás a medvékkel. A felvetett csendőrös megoldáson enyhén mosolygott: hogyan közelítik meg a bozótban, a megölt állat mellett fekvő medvét? – kérdezte. Különben is, a vadásztársaság felel a vadászterületért – érvelt.
Ötvös Mózes kijelentette: mindenki beszél jobbra-balra, de a helyzet tarthatatlan, a gondozók félnek a medvéktől, nem lehet embert találni az állatok mellé. Drágább a medve élete, mint az emberé, a minisztériumnak mielőbb jó döntést kell hoznia – mondta szenvedélyesen, mire a miniszter visszaszólt, lassabban, mert felmegy a vérnyomása. 
Kovászna megye tanácselnöke, Tamás Sándor üdvözletét Sárkány Árpád, az Abies Hunting vadászatszervező vállalkozás vezetője tolmácsolta a résztvevőknek, elmondva, az elöljáró nem tud jelen lenni, de szorgalmazza, támogatja az ember és medve közötti együttélés rendezését. Az országban hivatalosan számontartott medvék közel nyolcvan százaléka Hargita (1577 db), Kovászna (1377 db), Brassó (1077 db) és Maros megyében (1020 db) él, napi problémát okozva a lakosságnak. A létszám meghaladja az élőhely befogadóképességét, erre kell megoldást találni. Azt pedig nem a csendőrök biztosítják, hanem engedélyezni kell a problémás medvék kilövését, illetve a prevenciós, állományszabályozó kilövést is – jelentette ki. Benedek Barna, a Pro Silva küldötte törvénykezési űrként értékelte a kialakult helyzetet. A vadászokat vádolják, közben megkötik kezüket, tehetetlenek a medvékkel szemben. Megnyugtatóan kell rendezni a helyzetet, az állományt természetes egyensúlyba kell hozni – javasolta a megoldást. Hasonló véleményeket fogalmaztak meg Hargita megyei vadgazdák is. Farkas Sándor (Vargyas), Bocskor László (Nagybacon) is a konkrét helyzetet taglalta, rámutatva, néhány évtizeddel ezelőtt a medve nem volt probléma, ritkán lehetett találkozni vele. Markos Barna elmondta, Ozsdolán az utóbbi időszakban 11 medvetámadást jegyeztek. „Védjük a vadakat, de ki gondol a jószág védelmére?” – kérdezte. Farkas Attila (Pro Silva) kijelentette: nem kell összetéveszteni a vadászt a vadgazdálkodóval, utóbbi a vadállománnyal foglalkozik, így érintett a kérdésben.
A környezetvédők, a zöldek képviselői továbbra is kitartanak a medveállomány megőrzésének fontossága mellett, ugyanakkor beismerték: csődöt mondtak az eddigi medveszámlálási módszerek. Ennek ellenére továbbra is a védelem mellett kardoskodnak, szót sem ejtettek a túlszaporodott populáció visszaszorításáról, viszont beszéltek az emberi magatartásról, a háztartási szemétről, a medvéket ért sérelmekről, amelyek miatt átlátható, elfogadható megoldásokat kell keresni. A több mint kétórás megbeszélés során körvonalazódott: mindenki egyetért abban, hogy túlszaporodtak a medvék, és a zöldek kivételével a többség a létszám korlátozásában látja a megoldást – a hivatalosságok a csendőrök közbelépésében, a gazdák, vadgazdálkodók a medve kilövési tilalmának feloldásában.
Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Grindeanu kitart
Szerdán késő este a kormánykoalíció mindkét pártja, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) is megvonta a politikai bizalmat Sorin Grindeanu kormányfőtől, ő azonban kijelentette: csak akkor mond le, ha az államfő szociáldemokrata miniszterelnököt nevez ki a helyébe. Klaus Iohannis államfő a kormánypártoktól vár megoldást a szociálliberális koalíció „belső válságára”, akik tegnapi ülésükön megszavazták, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a miniszterelnök ellen, és a pártból is kizárják Grindeanut. A kormányfő tegnap esti sajtótájékoztatóján kijelentette: csak azután mond le kormányfői tisztségéről, miután a helyzetért fő felelős Dragnea lemond. Az SZDP végrehajtó bizottságának döntését Liviu Dragnea pártelnök azzal indokolta, hogy a kabinet késett a kormányprogram gyakorlatba ültetésével, a célkitűzések alig 13 százalékát teljesítette, a választási programban vállalt intézkedések 60 százalékának teljesítésével késik, ezenfelül a program számos további vállalása is csak részben teljesült. Az SZDP-ülést követő sajtóértekezleten Dragnea azt állította: nem biztos, hogy a SZDP végrehajtó bizottsága megvonta volna a támogatást a teljes kormánytól, de Grindeanu még a szavazás előtt távozott, előtte pedig jelezte, kész lemondani, ha az államfő szociáldemokrata politikusnak ad kormányalakítási megbízást. A szociáldemokraták egy olyan határozatot is elfogadtak a gyűlésen, miszerint megfosztják párttagságától azt a SZDP-s politikust, aki miniszteri tisztséget vállal egy olyan kormányban, amelyet a párt nem támogat.
Grindeanu a lemondatásáról
A miniszterelnök, aki az SZDP szerda késő esti ülésének vége előtt távozott a tanácskozásról, a kormány székházában tartott sajtóértekezletén azt állította, az eltávolítását célzó kísérlettel az SZDP végrehajtó bizottsága a jobbközép ellenzéket és Klaus Iohannis államfőt „ajándékozta meg”. Grindeanu ismét nyomatékosította: csak abban az esetben hajlandó lemondani, ha az államfő az SZDP-ből nevesít kormányfőjelöltet. Arra a kérdésre, hogy miként fog kormányozni miniszterek nélkül (ugyanis a koalíciós pártok vezetői azt állították, hogy a kabinet minden minisztere megírta lemondását), Grindeanu leszögezte: a kormánynál még nem iktattak egyetlen lemondást sem, de ha ez be is következne, 15 nap áll rendelkezésére, hogy ezeket az iratokat továbbítsa a miniszterek felmentésére jogosult államfőnek, és a lemondott tisztségviselők helyére esetleg újakat jelöljön. 
Grindeanu beszámolt arról, hogy lemondása fejében különböző állami intézmények vezetését, illetve egy következő kormányban való tagságot is felajánlottak neki. Érthetetlennek nevezte, hogy az EU legnagyobb gazdasági növekedésével, legkisebb inflációjával, számottevő reálbérnövekedésével rendelkező országának fél éve beiktatott kormánya ellen saját pártvezetése intézzen támadást. Ürügynek nevezte azt, hogy a kormányprogram végrehajtásának késései miatt próbálják lemondatni, amire nem talál más magyarázatot, mint egyetlen ember – Liviu Dragnea pártelnök – vágyát a korlátlan hatalom birtoklására. Elmondta: a pártülésen felajánlotta Dragneának, hogy mondjanak le mindketten tisztségükről, hiszen kormánya névsorát az SZDP elnöke állította össze, így mindkettejüknek vállalniuk kell a felelősséget a kabinet állítólagos kudarcáért.
Az államfő álláspontja
Klaus Iohannis államfő a kormánypártoktól vár megoldást a szociálliberális koalíció „belső válságára”, rámutatva, hogy egyelőre még nem állt elő olyan helyzet, amelyben az alkotmány szerint az államfőnek kell lépnie – tudatta tegnap Mădălina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője. Iohannis szóvivője szerint az elnök tudomásul vette, hogy a koalícióban elégedetlenség állt elő a kormány tevékenységével kapcsolatban, és a teljes kabinet leváltását akarják. Ugyanakkor felszólította a kormánykoalíciót, hogy a politikai bizonytalanság megelőzése érdekében mielőbb oldja meg belső válságát. Amikor a miniszterelnöki tisztség megüresedik – vagy lemondás, vagy a parlament által elfogadott bizalmatlansági indítvány nyomán –, akkor az államfő késedelem nélkül elindítja egy új kormányfőjelölt megbízásához szükséges alkotmányos eljárást – szögezte le az elnöki hivatal szóvivője.
Bizalmatlansági indítvány és kizárás a pártból
Bizalmatlansági indítványt terjesztenek be hétfőn a parlamentben Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen, aki megtagadta, hogy lemondjon tisztségéről – erről a kormányt eddig támogató SZDP–LDSZ szociálliberális kormánykoalíció vezetőtestületei döntöttek tegnap. A kormány leváltásához 233 voksra van szükség a kétkamarás parlament együttes ülésén, az SZDP–LDSZ koalíciónak pedig összesen 247 törvényhozója van. A Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén azt is egyhangúlag megszavazták, hogy Grindeanut megfosztják párttagságától – közölte Liviu Dragnea pártelnök. Így a koalíció elkerüli azt, hogy „saját kormánya” ellen terjesszen be bizalmatlansági indítványt. A SZDP ülésén médiaértesülések szerint „a kormánypalotában kísértő volt kollégaként” emlegették Grindeanut, arra utalva, hogy kormánya valamennyi minisztere benyújtotta lemon­dását.
Összeesküvés-elméletek Egyes hírforrások arról számoltak be tegnap, hogy az SZDP jelenlegi vezetőjével nyílt konfliktusban álló Victor Ponta volt kormányfő kormányfőtitkári tisztséget vállalna az elnéptelenedett Grindeanu-kormányban. Liviu Dragnea a tegnapi gyűlés után azt nyilatkozta, egyedül ő a hibás a kialakult helyzetért, mert bízott Grindeanuban, és párttársait is meggyőzte, hogy kormányfőnek jelöljék. Dragnea szerint a kormányfő nagyon sokat változott az utóbbi időben, jelenleg csupán eszköz valakik kezében, a párt ostrom alatt van, a kormánypalotát pedig „egy illegális csoport” foglalta el, amely „puccsra készül”. Azt nem tudta megmondani, ki irányíthatja a háttérből a kormányfőt, de szerinte „professzionális módon koor­dinált akciót” hajtott végre.  Az SZDP „politikai dramolettje” az egykori Demokrata Liberális Párt két tagjának a műve, akik „tudják, hogyan kell belülről tönkretenni egy pártot” – véli a Népi Mozgalom Párt elnöke, Traian Băsescu.
Csak Dragnea után mondana le
Sorin Grindeanu tegnap esti sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy bármennyire is szeretne megszabadulni tőle Dragnea, az egykori LDP-s politikus, ő mindig szociáldemokrata volt és marad, mert Liviu Dragnea nem tudja kisajátítani magának a pártot. Mint mondta, egy pártot nem lehet végrehajtó bizottság által irányítani, amint az utóbbi időben történt, és felszólította Liviu Dragneát, vállaljon felelősséget a politikai válságért, mert ő nevezte ki a minisztereket, egyedül neki köszönhető, ami az országban történik. „Azt kérem Liviu Dragneától, hogy hétfőig gondolkozzon, és lemondásával vállalja a felelősséget ezért a válságért. Amint Liviu Dragnea lemond, én is lemondok” – mondta Grindeanu, hozzátéve: nem ő az, aki ragaszkodik a székéhez azért, hogy megmeneküljön a múltjától. A kormányfő arról is beszélt, hogy csupán a pártvezetés irányából érkező nyomás miatt mondtak le a miniszterek, de azért még vannak támogatói a párton belül. Grindeanu két félretájékoztatással kapcsolatosan is állást foglalt: Dragnea összeesküvés-elméletével kapcsolatosan kijelentette, nem ő szokott teniszezni, italozni a hírszerző szolgálat munkatársaival, a miniszterek pedig azért nem tudtak vele kommunikálni, mert a párt vezetősége irányából más utasítások érkeztek, mint amiket a kormányfőtől kaptak. Kérdésekre válaszolva cáfolta, hogy Dragnea lemondatásával maga törne a pártelnöki tisztségre.
Az RMDSZ lehetséges szerepe
Salat Levente kolozsvári politológus szerint szükség lehet az RMDSZ-re annak a parlamenti többségnek a kialakításában, amely véget vet a kormányválságnak. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem politológia karának dékánhelyettese felidézte: Liviu Dragnea már többször is utalást tett arra, hogy szívesen látná az RMDSZ-t a baloldali kormányban. Szerinte a magyar szövetségnek azt kell elemeznie, hogy érdemes-e „hírbe hoznia magát” a meglehetősen rossz megítélésű baloldali kormánnyal. Hozzátette azonban, hogy a szövetségnek nagyon nehéz lenne ellenállni egy kormányzási felkérésnek. „A stabilitásra az országnak nagyon nagy szüksége van, és ha ez csak az RMDSZ kormányra lépésével válik lehetővé, akkor nem egyszerű ez elől kitérni” – fogalmazott az elemző. Az MTI kérdésére Salat Levente elgondolkodtatónak nevezte, hogy mivel járna, ha az RMDSZ kormányon lenne Nagy-Románia megalakulásának jövőre esedékes centenáriumán. Valószínűsítette, hogy az évforduló miatt fel fognak lángolni és olykor el is fognak szabadulni a nemzeti indulatok.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Erősödött a NATO-val szembeni „orosz agresszió” (Bukarestbe látogatott a brit védelmi miniszter)
Az elmúlt három évben folyamatosan erősödött a NATO-val szembeni „orosz agresszió”, ami igazolja, hogy az észak-atlanti szövetség helyesen döntött 2014-ben az új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról – jelentette ki Michael Fallon brit védelmi miniszter tegnap Bukarestben. Fallon kétnapos romániai látogatása alkalmából megbeszélést folytatott Gabriel Leş román nemzetvédelmi miniszterrel. A találkozót követő közös sajtótájékoztatón elmondta, az ukrajnai Krím félsziget 2014-es önkényes elcsatolása, a kelet-ukrajnai válságba történő orosz beavatkozás, az orosz propaganda jelenléte több nyugati ország választási kampányában mind azt mutatja, hogy növekedett az „orosz agresszió”, ami különösen a NATO déli és keleti határán érezhető. A brit miniszter arról biztosította román kollégáját, hogy Nagy-Britannia továbbra is részt vesz a kelet-európai térség biztonságának szavatolásában, annak ellenére, hogy kilép az Európai Unióból. Közölte, 1500 brit katona teljesít szolgálatot a NATO keretében Európa-szerte.  A brit és a román fél kifejezte eltökéltségét az észak-atlanti szövetség erősítése mellett, hogy az bármely irányból érkező veszélyt képes legyen elhárítani. Fallon tegnap Klaus Iohannis román államelnökkel is megbeszélést folytatott. A bukaresti elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint a felek megerősítették elszántságukat a brit–román stratégiai partnerség megerősítése mellett. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mire jó a parlamenti mentelmi jog? (Borbély László példája)
Borbély László volt környezetvédelmi miniszter megúszta a korrupciós vádakat, miután a parlament szavazatával megakadályozta egy korrupció miatti vizsgálat lefolytatását. Tanácsadóját, Szepessy Szabolcsot, aki állítólag közvetítőként vett részt a megvesztegetésben, elítélték, és börtönbe került.
Szepessy Szabolcs (37 éves) volt miniszteri tanácsadót 2016. november 24-én zárták börtönbe egy olyan ügyben, amely példátlan a romániai igazságszolgáltatásban. A jogerős ítélet: 2 év 6 hónap börtön befolyással való üzérkedésért és befolyásvásárlásban való cinkosságért. Szepessy Szabolcsot konkrétan abban találták bűnösnek, hogy olyan megvesztegetésben segédkezett, amelynek végül állítólag Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter volt a haszonélvezője. Ugyanebben az ügyben két üzletembert, Ioan Ciocant és Molnár Antal Pétert is elítéltek, mindkettejüket 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre, befolyás vásárlása vádjával. Őket abban találták bűnösnek, hogy megvásárolták Borbély László befolyását annak érdekében, hogy az avasfelsőfalui Les­caci Com Kft. és az ákosfalvai Azimut Kft. nyerjen a Román Vízügyi Hatóság által kiírt pályázatokon. A megvesztegetés tárgya: egy bukaresti lakás felújítása, berendezése és felszerelése (80 952 lej értékben) és egy marosvásárhelyi ingatlan felújítása és kibővítése (112 199 lej értékben), amelyek a Borbély család egyes tagjai tulajdonát képezik. Bizonyítékok: telefonlehallgatások, tanúvallomások és számlák. A jogerős ítéletet a Nagyváradi Bíróság mondta ki.
Az eset azért egyedülálló, mert a megvesztegetés haszonélvezőjének végül nem kellett felelnie tetteiért. A parlament kétszer is elutasította az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság kérését (legutóbb 2015 márciusában), hogy engedélyezzék a bűnvádi nyomozás elindítását Borbély László volt környezetvédelmi miniszter ellen, akit három lehetséges befolyással való üzérkedési bűncselekménnyel gyanúsítottak. A parlamenti szavazás nyomán Borbély ügyét lezárták, és a vállalkozókat, valamint a tanácsadóját állították bíróság elé.
Korrupció a miniszter kérésére
Ezt az atipikus helyzetet a Szatmárnémeti Törvényszék is érzékelte, amely első fokon tárgyalta az ügyet, és felfüggesztett börtönbüntetéseket adott, arra hivatkozva, hogy Borbély megúszta a vizsgálatot. Molnár és Ciocan 2–2 év felfüggesztettet kapott, Szabolcs (Szepessy – a szerk.) pedig egy év felfüggesztettet. „A bíróság azt is megállapítja, hogy ebben az ügyben csak a befolyást vásárlókat küldték bíróság elé és vonták büntetőjogi szempontból felelősségre, miközben a minisztert, magas közjogi méltóságot betöltő köztisztviselőt a parlamenti mentelmi jogi helyzet miatt nem állították bíróság elé”, állapította meg a Szatmárnémeti Törvényszék. „Ami Szepessy Szabolcs vádlottat illeti, a bíróság megállapítja minimális részvételét a terhére rótt bűncselekményben, de az elkövetés körülményeit is, azt, hogy Borbély miniszter kérésére tette, akinek a tanácsadója volt”, mutattak még rá a bírák.
Megvásárolt befolyás
A Nagyváradi Fellebbviteli Bíróság azonban megnövelte a büntetéseket, és úgy döntött, hogy börtönben kell letölteni. „E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vádlottak által elkövetett bűncselekmények természetéhez képest, akiknek sikerült megvásárolniuk a központi szintű állami közigazgatás egyik fontos tisztségét betöltő személyének befolyását, és figyelembe véve a vádlottak per alatti viselkedését, akik nem ismerték el a terhükre felrótt tetteket, valamint a Szepessy Szabolcs által betöltött tisztséget, nem indokolt semmilyen enyhítő jogi körülmény a vádlottak javára és a büntetés letöltésének feltételes végrehajtása sem, ugyanis a törvény által követett célt csak magasabb mértékű büntetések kirovásával és szabadságvesztő módon történő végrehajtásával lehet elérni”, magyarázták az ítélet indokolásában a bírák. A bírák 80 952 lejt is elkoboztak Ciocantól, 112 199 lejt pedig Molnártól.
„Kellene még ez-az; legalább az ajtók… ”
A bíróság indoklása szerint Ciocan vállalkozó esetében a közte és Borbély között lezajlott „give and take” (adni és kapni – a szerz.) típusú, kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolat Szepessyn keresztül zajlott, a Borbély és Molnár közötti hasonló típusú viszonyban pedig a kapcsolat közvetlen és régebbi volt.
„Ezáltal a Ciocan Ioan és egyrészről Szepessy Szabolcs, másrészről Borbély László között meglévő bizonyított kapcsolatokból az következik, hogy a bukaresti Győzelem (Victoriei) úton lévő lakás felújítása volt az ára annak a befolyásnak, amellyel az utóbbi környezetvédelmi és erdészeti miniszteri minőségében rendelkezett ahhoz, hogy biztosítsa vagy elősegítse pályázatok megnyerését azon vállalat számára, amelynek Ciocan Ioan vádlott volna az ügyvezetője”, szögezték le a bírák.
A lehallgatások szerint Szepessy volt az, aki közvetlenül a lakásokban zajló munkálatokkal foglalkozott, és ő tartotta a kapcsolatot az ingatlan felújítója és az anyagokat beszerző Ciocan között. Szepessyt akkor is lehallgatták, amikor Borbéllyal beszélgetett a lakásról: „Kellene ott néhány dolog; legalább az ajtók, egyebek...” A minisztert 2011. április 6-án is lehallgatták, amikor a feleségével beszélgetett, aki állítólag az avasfelsőfalui Lescaci Com pénzéből vásárolt be. „Ööö, rendben volt. Mindent kiválasztottam és rendben van”, mondta a hölgy. „Ez jó”, mondta elégedetten Borbély.
A lehallgatások voltak a kulcsbizonyítékok
A Nagyváradi Fellebbviteli Bíróság rámutatott: Borbély odafigyelt arra, hogy Ciocan vállalata nyerje meg a pályázatokat. Ez állítólag a Román Vízügyi Hatóság egyes alkalmazottai telefonbeszélgetéseinek lehallgatásából derült ki, akik arról beszélgettek, hogy Borbély utasította tanácsadóját, hogy meghatározott vállalatok, köztük a Ciocané is nyerjenek a Szamos–Tisza Folyómedencei Igazgatóság által kiírt pályázatokon. Az avasfelsőfalui Lescaci Com 19 szerződést kötött az vízügyi hatósággal a 2010–2011-es időszakban, amelyek értéke 295 037 846 lej volt (áfával).
Szintén a lehallgatások voltak a kulcsfontosságú bizonyítékok Molnár és a cége esetében is. Az egyik ilyen, Molnár és Szepessy között 2010. október 6-án lezajlott beszélgetés során az előbbi arra kéri az utóbbit, hogy járjon közbe az érdekében, amire a tanácsadó azt válaszolja, hogy „Közben fogok járni. Persze, jó.”
Negatív példa a GRECO-konferencián
A korrupcióellenes ügyészség vezetője, Laura Codruţa Kövesi a romániai kormányzati korrupciót ezzel a példával illusztrálta 2017 márciusában, a GRECO, az Európa Tanács korrupcióellenes szervezetének strasbourgi konferenciáján. 
„A képviselőház elutasította a korrupcióellenes ügyészek mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérését. A vizsgálat a szóban forgó miniszter esetében nem folytatódhatott, de másik két érintett személy esetében igen, akiket (…) börtönbüntetésre ítéltek. A miniszter elleni vizsgálatot lezárták, mert nem függesztették fel a mentelmi jogát. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben nem lehet törvény előtti egyenlőségről beszélni. Ezért úgy véljük, hogy felül kell vizsgálni a miniszterek mentelmi jogára vonatkozó törvényeket”, mutatott rá Kövesi.
Ionel Stoica (Adevărul/
Eurocom.wordpress.com Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szórványreformációi nap
A reformáció 500. évfordulója alkalmából szórványreformációi napot szerveznek Nagysármáson. A rendezvény 10 órakor istentisztelettel kezdődik, igét hirdet Jakab István, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese, 12 órától szeretetvendégséget tartanak, majd 13 órától Benke János lelkipásztor előadása következik Újratervezés címmel. 14 órától a nagysármási fúvószenekart hallhatja a gyülekezet. Népújság (Marosvásárhely)

Tanévzáró a Gerhardinumban
Kétnapos ünneplés keretében búcsúztatta a tanévet a Gerhardinum Római Katolikus Líceum tantestülete és a növendékek. Csütörtökön, június 15-én délelőtt a temesvári Szent György-székesegyházban Msgr. Dirschl Johann általános helynök celebrált hálaadó szentmisét. Pénteken a nevelők, a tanulók és a szülők a líceum nagytermében gyülekeztek a tanévzáró ünnepségre és a díjkiosztásra. Az elmúlt iskolai évet Jakab Ilona igazgató értékelte, és egyben köszönetet mondott a líceumban dolgozó pedagógusoknak, tanároknak, nevelőknek áldozatos munkájukért, a szülőknek pedig a kiváló együttműködésért és az iskola iránt tanúsított bizalomért. A Gerhardinum énekkarának fellépését követően került sor a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért növendékek eddigi munkájának elismerésére, vagy a díjkiosztásra.
A Gerhardinum Római Katolikus Líceumban az idei tanév végén összesen 384 gyermek és fiatal – a magyar tannyelvű osztályokban 35 óvodás, 28 előkészítős és elemi iskolás, 47 középiskolás – búcsúzott az iskolától, a végzős osztály kivételével a többiek természetesen csak a nyári vakáció idejére. Őket és az újonnan beiratkozott társaikat ősztől (vissza)várja az alma mater.
Sipos Enikő Nyugati Jelen (Arad)

Kizárták Grindeanut a PSD-ből. Bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormánypárt 
A PSD vezetősége úgy döntött: kizárja soraiból Sorin Grindeanut, illetve bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Klaus Johannis csütörtökön bejelentette: a kormánypártoktól várja a jelenlegi helyzetre a megoldást. Bár az ALDE után szerdán a Szociáldemokrata Párt (PSD) is megvonta a bizalmat Sorin Grindeanutól, a kormányfő a Victoria-palotában tartott éjféli sajtóértekezleten bejelentette: nem mond le.
A PSD végrehajtó bizottságának döntését Liviu Dragnea pártelnök azzal indokolta, hogy a kabinet késett a kormányprogram gyakorlatba ültetésével. A PSD és az ALDE elnöke is azt állította: a pártjukhoz tartozó miniszterek már előterjesztették lemondásukat.
Grindeanu korábban távozott a PSD üléséről anélkül, hogy nyilatkozott volna a sajtónak. Médiaértesülések szerint a PSD vezetőségével azt közölte: koholt vádak alapján próbálják eltávolítani, ezért nem hajlandó lemondani.
A PSD-ülést követő sajtóértekezleten Dragnea azt állította: nem biztos, hogy a PSD végrehajtó bizottsága megvonta volna a támogatást a teljes kormánytól, de Grindeanu még a szavazás előtt távozott, előtte pedig jelezte, hogy aláveti magát a pártvezetés akaratának, hozzátéve: kész lemondani, ha az államfő ismét szociáldemokrata politikusnak ad kormányalakítási megbízást.
Dragnea szerint ezt úgy értelmezték, hogy Grindeanu bejelentette lemondását, annál is inkább, mivel jelenleg olyan kormányt vezet, amelynek nincsenek miniszterei.
Ha Grindeanu nem terjeszti be hivatalosan lemondását, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a szociálliberális koalíciónak saját kormánya ellen kell bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia.
Újságírói kérdésre válaszolva Dragnea elhárította ezt a lehetőséget, képtelenségnek nevezve, hogy a miniszterelnök politikai támogatás nélkül megpróbáljon tisztségben maradni. A PSD mindenesetre elfogadott egy olyan határozatot, miszerint megfosztják párttagságától azt a PSD-s politikust, aki miniszteri tisztséget vállal egy olyan kormányban, amelyet a PSD nem támogat. Ezzel próbálják elejét venni annak, hogy Grindeanu a lemondott kormánytagok helyett más tisztségviselőket jelölve próbálja megtartani tisztségét. Ha nem a PSD-ALDE koalícióból jelölne minisztereket, a kormány megváltozott politikai összetételét a parlamentnek kellene jóváhagynia - figyelmeztetett Dragnea.
A kormánykoalíció döntéséről hivatalosan levélben értesítik az államfőt - zárta beszámolóját a PSD elnöke.
Grindeanu: célom az, hogy a kormányfőt a PSD adja
Sajtónyilatkozatában a kormányfő kijelentette: célja az, hogy a kabinet vezetője továbbra is a Szociáldemokrata Párt kötelékéből kerüljön ki.
Hozzátette: nem mond le.
ohannis: a kormánypártoktól várom a megoldást
Klaus Johannis a kormánypártoktól vár megoldást a szociálliberális koalíció "belső válságára", rámutatva, hogy egyelőre még nem állt elő olyan helyzet, amelyben az alkotmány szerint az államfőnek kell lépnie - tudatta ma Mădălina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.
Mint ismeretes, azt követően alakult ki kormányválság, hogy a koalíciós pártok a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva szerdán megvonták bizalmukat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani.
Johannis szóvivője elmondta: az elnök tudomásul vette, hogy a koalícióban elégedetlenség állt elő a kormány tevékenységével kapcsolatban, és a teljes kabinet leváltását akarják. Ugyanakkor felszólította a kormánykoalíciót, hogy a politikai bizonytalanság megelőzése érdekében mielőbb oldja meg belső válságát. "Ez a koalíciót alkotó pártok kizárólagos felelőssége" - nyomatékosította szóvivőjén keresztül az államfő.
Egy kormánytag megbízatása akkor szűnik meg, ha lemond, felmentik, elveszíti választójogát, megsérti az összeférhetetlenségi előírásokat vagy meghal. Ha a kormányfő az említett helyzetek egyikébe kerül, a felmentés kivételével, vagy képtelenné válik feladata ellátására, akkor az államfő egy másik kormánytagot nevez ki ideiglenes miniszterelnöknek, aki az új kormány megalakulásáig marad tisztségben - idézte az elnöki szóvivő az alkotmányos előírásokat, rámutatva: ezen helyzetek egyike sem állt elő.
Amikor a miniszterelnöki tisztség megüresedik - vagy lemondás vagy a parlament által elfogadott bizalmatlansági indítvány nyomán -, akkor az államfő késedelem nélkül elindítja egy új kormányfőjelölt megbízásához szükséges alkotmányos eljárást - szögezte le az elnöki hivatal szóvivője.
A koalíciós pártok úgy próbálják kikényszeríteni Grindeanu távozását, hogy valamennyi miniszterüket lemondatták szerdán, lemondó leveleik azonban még nem kerültek az államfő elé, aki hivatalosan is felmentheti őket. A Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága azt is határozatba iktatta, hogy kizárják a pártból azokat, akik olyan kormányban vállalnak tisztséget, amelyet a párt nem támogat.
Grindeanu leszögezte, csak abban az esetben hajlandó lemondani, ha az államfő a kormányalakítási tárgyalások nyomán a választásokon legtöbb szavazatot szerzett Szociáldemokrata Pártból nevez meg kormányfő-jelöltet.
Ha Grindeanu nem terjeszti be hivatalosan lemondását, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a szociálliberális koalíciónak saját kormánya ellen kellene bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia.
****
A Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött, kizárja a politikai alakulatból Sorin Grindeanut, illetve bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen – döntött politikai források szerint a párt Országos Végrehajtó Bizottsága (CExN) mai ülésén.
A PSD végrehajtó bizottságának tagjai ma  úgy döntöttek, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Grindeanu-kormány ellen, miután a hivatalban lévő miniszterelnök nem volt hajlandó lemondani tisztségéről, holott a kormánykoalíció mindkét tagja, a PSD és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) is megvonta tőle a politikai támogatást.
A kabinet minden minisztere benyújtotta lemondását, a lemondások ma el is jutottak Sorin Grindeanu kormányfőhöz.
Utóbbinak15 nap áll rendelkezésére, hogy tudomásul vegye és továbbítsa azokat az államelnöki hivatalhoz, ezt követően pedig az államfő aláírja a visszahívásról szóló rendeleteket. Szabadság (Kolozsvár)

A kultúra „fehér éjszakája” Kolozsváron
Negyedik kiadásához ért a Kolozsvár Sosem Alszik (Cluj Never Sleeps) rendezvény, amelynek rendezvényeit az év legrövidebb éjszakáján, június 17-ről 18-ra virradóra szervezik meg. Az esemény a kultúra „fehér éjszakája”, amikor a város életre kel, még dinamikusabbá és fiatalabbá válik, a művészet, multikulturalitás és az éjszakai élet is kibontakozik. A programok izgalmas, szokatlan helyszíneken zajlanak, és a fiatalok kreatív kezdeményezéseit promoválja. Koncertek, musical, vetítések, újszerű helyszíneken zajló rendezvények, interaktív művészeti installációk, performanszok és tematikus bulik által kel életre vibráló atmoszféra Kolozsvár utcáin. Szabadság (Kolozsvár)

Közel négyszáz mesteris ballagott a BBTE-n
Aktuális, mondhatni örök érvényű gondolatokkal búcsúztatta el Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese azt a közel négyszáz fiatalt, aki közel húsz karon most fejezte be mesteris tanulmányait.
Ezt követően Rés Konrád Gergely diák-alprefektus búcsúzott a ballagóktól, majd Péntek Imre adjunktus tartott előadást. Közreműködött a magyar egyetemistákat tömörítő Visszhang kórus (karnagy: Molnár Botond) és Polgár Kristóf I. éves színművészetis hallgató, aki Márai Sándor Füveskönyvéből olvasott fel részleteket.
– Ma nem illik hálát adni, pedig, ha hálásak vagyunk, akkor észre tudjuk venni az élet kezdeményezéseit, rájövünk, hogy nincsenek értelmetlen események, és nem csak a rosszat, hanem a jót is észre tudjuk venni. Hálásnak lenni jót tesz nekünk is és a környezetünknek is.  Ma van okunk a hálára és az örömre is. Több száz ballagónak adunk ma át oklevelet, gratulálunk sikereikhez. Tudjuk, hogy a mostani siker mögött mennyi munka áll. Ezt követően egyenrangú kollégaként együtt dolgozhatunk, tehetünk azért, hogy a világ élhetőbb legyen. Tanuljunk meg hálásan élni, tegyük jobbá ily módon közösségünket – fogalmazott Soós Anna rektorhelyettes.
Rés Konrád Gergely szerint az egyetemi évek azok, amelyekre mindig vissza fogunk emlékezni, és amelyek megalapozzák életünket.
Nagy-Hontós Diana Szabadság (Kolozsvár)

Képviselői tevékenységét ismertette Csoma Botond
Az elmúlt fél év parlamenti munkájáról számolt be csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselője, aki egyben az alsóház közigazgatási szakbizottságának is az alelnöke. Elmondta: képviselőként a közigazgatási vagy a jogi szakbizottság tagja lehetett volna, ám tízéves városi tanácsosi tevékenysége miatt az előbbit választotta. Csoma Botond a kolozsvári Vasutas park, a Brassai-líceum természettudományi osztályának megszüntetése, a március 15-i Erdély-zászló kapcsán kirobbant ügy és per, a 215-ös közigazgatási törvény módosítása kapcsán interpellált a parlamentben. Az első mandátumát töltő politikus kifejtette: parlamenti képviselőként elsődleges célja a Kolozs megyei lakosok érdekeit képviselni. Az öt interpelláció közül négyre már szóbeli és írásos választ kapott.
A Vasutas park jelenlegi helyzete tarthatatlan. A kolozsvári önkormányzat felújítaná a területet, ám ezt nem teheti meg csak abban az esetben, ha rendelkezik a tulajdonjoggal. A közlekedési minisztériumba benyújtott interpellációmban kértem a minisztert, hogy egy kormányhatározat segítségével szolgáltassák vissza a park tulajdonjogait Kolozsvárnak. Erre meg is kaptam az írásos választ március 27-én, miszerint hamarosan napirendre kerül a téma. Két hónap elteltével ismét beadvánnyal fordultam a közlekedési miniszterhez, mivel semmilyen előrehaladás nem történt ebben az ügyben, erre még várom a választ” – ismertette az ügy állását tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Csoma Botond.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum esetében március 21-én adta be azt a dokumentumot az oktatási minisztériumhoz, amelyben kéri, hogy a nagy múltú iskola természettudományi osztálya maradjon meg és a turisztikai szakosztályt szüntessék meg. A válasz mindenki számára ismert: a beiskolázási tervben a tanfelügyelőségnek kizárólagos döntő joga van, így a minisztérium ebben az esetben semmit sem tehetett – fejtette ki a képviselő, aki szerint az ügy megoldása csakis úgy lehetséges, ha módosítják az oktatási törvényt, és a minisztériumnak több hatáskört biztosítanak ilyen esetek megoldásakor.
„Az Erdély-zászló körül kialakult botrány részleteit már közöltük korábban is: a csendőrség a szervezőkre hárította azt a felelősséget, amelynek következtében négy magyar embert büntettek meg a kolozsvári március 15-i ünnepségen, mert Erdély-zászlóval vonultak fel. A jegyzőkönyv szerint a szervezőknek kötelességük volt szólni a zászlót lobogtatóknak, hogy csomagolják össze azokat. Ellenben a csendőrség azt nyilatkozta, a szervezők kérték őket, hogy emeljék ki a tömegből az említett személyeket. Ezzel kapcsolatosan a belügyminiszterhez fordultam beadvánnyal. A válasz a csendőrség álláspontját támogatta, viszont tudomásunkra hozták, hogy a sértetteknek 15 napjuk van fellebbezni az üggyel kapcsolatosan” – fejtette ki Csoma. Az ügyben már volt egy tárgyalás, és a határozat meghozatala rövid időn belül megtörténhet. 
A képviselő beadvánnyal fordult az illetékes miniszterhez a Kalotaszentkirály és Kiskalota községeket érintő elkezdett vízgyűjtő miatt. 2008-ban kezdték el a vízgyűjtő tó kialakítására vonatkozó munkálatokat, viszont a projektet nem fejezték be. Következményként veszélybe kerülhet a DN1N közlekedési híd, amely 20 lakóhely elszigetelését és további öt ház, illetve a DN1 közút elárasztását okozhatja Nagykalota településen. A képviselő kérte a munkálatok sürgősségi befejezését. A víz és erdőgazdálkodási minisztérium forráshiánnyal indokolta a munka leállítását és a költségvetés módosítását javasolták megoldásként.
A múlt héten megszavazott egységes bértörvényről Csoma Botond elmondta: az RMDSZ azért támogatta, mivel a méltányos fizetések hozzájárulnak egyrészt ahhoz, hogy felkészült szakemberek vállaljanak munkát az önkormányzatokba, másrészt pedig a polgármesterek, alpolgármesterek is hatékonyabb munkát tudnak folytatni a közösségeik érdekében.
A jövő héten kezdődik a 215-ös, a helyi közigazgatásról szóló törvény módosításáról szóló vita a képviselőház közigazgatási bizottságában. Az RMDSZ szándéka az, hogy az anyanyelv-használati küszöböt 20 százalékról 10-re csökkentsék. Továbbá vezessenek be egy újnak számító kedvezményes küszöböt, amely szintén előírná azt, hogy a településen bizonyos számban élő nemzeti kisebbség használhassa anyanyelvét a közigazgatásban. A törvénytervezet szankciókat is tartalmaz a törvény be nem tartása esetén.
A képviselő beszámolt arról is, hogy a héten konzultációt kezdeményezett az önkormányzati vezetőkkel, amelyben arra kérte őket, fogalmazzanak meg javaslatokat a közbeszerzési törvény módosítására, jobban mondva egyszerűsítésére. 
Nagy-Hontós Diana Szabadság (Kolozsvár)

Grindeanu: Dragnea mondjon le, mert ő a felelős a kormányválságért
Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnökre hárította a kormányválság felelősségét Sorin Grindeanu román miniszterelnök, és felszólította, hogy hétfőig mondjon le a PSD éléről. Csütörtöki sajtóértekezletén azt ígérte: maga is lemond a kormány éléről, ha Dragnea megválik párttisztségétől.
Grindeanu nem adott magyarázatot az ultimátumban megszabott határidőre. Csütörtökön a koalíciós pártok úgy döntöttek: hétfőn bizalmatlansági indítványt terjesztenek a parlament elé, hogy leváltsák Grindeanut.
A szociálliberális parlamenti többség hétfőn terjeszti be a bizalmatlansági indítványt – közölte Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke. Hozzátette: a parlamenti voksoláson lezárják a politikai válságot.
Az MTI emlékeztet: a kormány leváltásához 233 voksra van szükség a kétkamarás román parlament együttes ülésén. A PSD-ALDE koalíciónak 247 törvényhozója van.
Romániában azt követően alakult ki kormányválság, hogy a koalíciós pártok a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva szerdán megvonták bizalmukat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén azt is egyhangúlag megszavazták, hogy Grindeanut megfosztják párttagságától – közölte Liviu Dragnea pártelnök. Így a PSD–ALDE koalíció elkerüli azt, hogy „saját kormánya” ellen terjesszen be bizalmatlansági indítványt. A PSD ülésén médiaértesülések szerint a „kormánypalotában kísértő volt kollégaként” emlegették Grindeanut, arra utalva, hogy kormánya valamennyi minisztere benyújtotta lemondását. Grindeanunak törvényesen 15 nap áll rendelkezésére, hogy továbbítsa a lemondásokat az államfőnek. Amíg az államfő azokat nem veszi tudomásul, és nem bocsátja ki a felmentésükről szóló rendeletet, a tárcavezetők hivatalosan tisztségben maradnak. Román hírforrások arról számoltak be csütörtökön, hogy – a PSD jelenlegi vezetőjével nyílt konfliktusban lévő – Victor Ponta volt kormányfő kormányfőtitkári tisztséget vállalna az elnéptelenedett Grindeanu-kormányban.
Grindeanu csütörtökön Facebook-üzenetben szólította meg azokat, akik „valóban hisznek a PSD-ben”.
Azt állította: két évtizede tagja a pártnak, és nem ragaszkodik a kormányfői tisztséghez, de úgy véli, a pártvezetés döntésével minden hatalmat politikai ellenfelük, a jobboldali Klaus Iohannis elnök kezébe ad. Grindeanu szerint ő azt akarja elérni, hogy a PSD kormányon maradjon, az államfő ismét szociáldemokrata jelöltnek adjon kormányalakítási megbízást.
Tăriceanu: újrakezdhetjük a tárgyalásokat az RMDSZ-szel
A Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu csütörtökön az Agerpres szerint úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy a bizalmatlansági indítványt a kormányon kívüli pártok parlamenti képviselői közül is néhányan meg fogják szavazni. Tăriceanu ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az új kormányba bevonják az RMDSZ-t is.
„Ha a jövőben, miután a bizalmatlansági indítvány eredményeképpen Grindeanu urat távozásra szólítják fel, az RMDSZ hajlandóságot mutat részt venni a koalícióban és a kormányban, ismét tárgyalhatunk erről a lehetőségről, hisz amint tudják, mi már tavaly is beszéltünk erről és nyitottak voltunk rá” – mondta az ALDE elnöke, hozzátéve, hogy egyelőre még korai arról beszélni, hogy az RMDSZ-szel fennálló parlamenti együttműködésből lesz-e kormányszintű együttműködés.   Krónika (Kolozsvár)

Szent László-terv a váradi magyarság megmaradásáért
A nagyváradi magyarság megmaradását célzó, átfogó és hosszú távú terv elkészítését jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke.
Hangsúlyozta: ez nem politikai kezdeményezés, hanem példátlan civil indítvány, amelytől a magyarság fogyásának megállítását remélik, és a gyarapodáshoz szükséges konkrét tennivalókat rögzítik.
Csomortányi emlékezetett: a bihari megyeszékhely magyarságának száma az elmúlt évtizedek alatt szinte megfeleződött, a zsugorodási folyamat pedig szerinte gyorsulóban van a fiatalok kivándorlása és az asszimiláció egyre erőteljesebb megnyilvánulása miatt. „Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a magyarságnak Nagyváradon jövője van” – szögezte le.
A városalapító Szent Lászlóról elnevezett tervben fejezetekre bontva javasolnak megoldásokat. Teljes önállóságot képzelnek el a művelődésügy tekintetében, és külön kitérnek az oktatásra, a műemlékvédelemre, a gazdaságra, az infrastruktúrára, a városrendezésre, a környezetvédelemre, az egészségügyre és a nyelvhasználatra.
A 11. fejezet a regionális szerepkörre vonatkozik, ennek kapcsán Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem professzora közölte: szeretnék, ha Nagyvárad régióközponttá válna. A továbbiakban civilek és szakértők bevonásával dolgozzák ki az egyes fejezeteket, reményeik szerint pedig ősszel „letehetik a váradiak asztalára” a konkrét stratégiát.
A sajtótájékoztatón a vasárnap kezdődő nagyváradi Szent László Napok fesztivál főszervezőjeként jelenlévő Zatykó Gyula úgy vélte: hiánypótló projektről van szó, amely „kiáltó szó”, összefoglalja, és megoldást keres a magyarságot érintő összes problémára. A Krónika felvetésére, miszerint a terv több, a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatot tartalmaz, Csomortányi úgy fogalmazott: ezáltal egyértelműen tudják majd közvetíteni a magyarság igényét a városvezetés felé, a célkitűzéseket pedig hatékonyan fogják képviselni, főként, hogy egyre jobb a viszonyuk képviselő-testülettel. Egyes témakörökben ugyanakkor magyarországi támogatásra is számítanak. Az EMNP Bihar megyei elnöke azt is elmondta: legutóbb a 40-es években készült a városra vonatkozó fejlesztési terv, amelyből viszont több pont máig nem valósult meg. Lapunk kérdése nyomán Csomortányi leszögezte: a felgyorsuló mindennapok is igényelnek hosszú távú tervet. „Dinamikusan, rugalmasan kell tervezni, de a kitűzött célok stabilak” – állapította meg. Krónika (Kolozsvár)

Nem irgalmazott a bíróság, ismét perre megy az egyház a váradi pénzügyi palotáért
Két fronton harcol a hazai igazságszolgáltatás által visszaállamosított irgalmas rendi ingatlanért, az egykori nagyváradi pénzügyi palotáért a római katolikus egyház. Egyrészt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán fellebbezi meg a jogerős bírósági döntést, ugyanakkor itthon új pert indít az ügyben, mondta el a Krónikának Böcskei László megyéspüspök.
Az egyházi elöljáró szerint a jogászokkal való tanácskozás során ezt a két lehetőséget azonosították, és egyikről sem akarnak lemondani. Kifejtette, első körben nemzetközi jogorvoslatért folyamodnak, az európai bíróságra benyújtandó iratcsomót hamarosan leadják, de az új per is előkészítés alatt áll. „A kettő nem zárja ki egymást,
a strasbourgi per egy előző döntésnek a megfellebbezése, a másik pedig egy teljesen új eljárás” – mondta a püspök. Hangsúlyozta, az egyház tovább harcol jogos tulajdonáért, bár a Bihar Megyei Tanács – melynek a korábban visszaszolgáltatott épületet ítélték – már a leromlott állagú épület felújítását tervezi. „Mivel megnyerték az előző pert, lépniük kell, hiszen az épület elég rossz állapotban van, és napról napra romlik. De ettől függetlenül a mi eljárásunk megy tovább” – jelentette ki lapunknak Böcskei László.
Beomolhat a felső emelet?
Az irgalmas rendi ingatlan felújítására a megyei tanács nemzeti liberális párti (PNL) frakciója be is nyújtott egy határozattervezetet, közölte pénteki sajtótájékoztatóján Ionel Avrigeanu frakcióvezető. Elmondta, pártja stratégiát vált a tanácsban, az eddigi ellenzéki szerep után a jövőben kezdeményezőként kíván fellépni.
A liberálisok ugyanis, miután nem sikerült megszerezniük az elnöki tisztséget, az RMDSZ-es Pásztor Sándor által elnökölt testület számos fejlesztési projektjét akadályozták meg. Avrigeanu a konstruktív ellenzékiség első lépéseként a pénzügyi palota felújítását említette.
A megyevezetésnek rendeltetést kell találnia az ingatlan számára, melynek felújítását megyei vagy helyi forrásokból is el lehet végezni, vélte. „Vannak alternatívák, csak akarat kell” – mondta Avrigeanu azt inszinuálva, hogy a magyar megyeelnök számára nem sietős a restaurálás. Hozzátette, következő lépésként a nagyváradi filharmónia székhelyének a felújítására nyújtanak be határozattervezetet, melyet szintén visszaigényel a katolikus egyház.
Pásztor Sándor tanácselnök nemrég a Reggeli Újságnak úgy nyilatkozott, nem tudja, mennyibe kerül az impozáns épület restaurálása, jelenleg zajlik a statikai felmérése. Az eddigi eredmények szerint félő, hogy az évek során károsult az épület stabilitása, és beomolhat a felső emelet. A statikai jelentés a következő hónapokban készül el, ekkor derül ki, mekkora volumenű munkáról van szó.
Az anyagi fedezetet azonban nehéz lesz biztosítani, vélte a tanácselnök, mivel jelenleg más projektek élveznek prioritást, mint a múzeum új székhelyének felszerelése vagy a nagyváradi reptér fejlesztése.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Jelenlévő múlt: bemutatták Tompa Andrea kolozsvári ihletésű regényét
A budapesti könyvhét után közvetlenül a kincses városban is bemutatták Tompa Andrea legújabb, Omerta – Hallgatások könyve című, kolozsvári ihletésű regényét.
Nem tud „sötét könyveket” írni, mindig kell egy „kulcslyuk”, melyen beszűrődik a fény, mondta kolozsvári olvasóinak Tompa Andrea, akinek legújabb, Omerta – Hallgatások könyve című regényét mutatták be szerdán este szülővárosában. A Minerva-ház kiállítótermét zsúfolásig megtöltő hallgatóság már a pármondatos részlet felolvasása során ráismert a mű ihletőjére, Palocsay Rudolf kolozsvári biológusra, kertészeti szakíróra. Köllő Kata szerkesztő az est házigazdájaként elmondta: fontosnak tartották, hogy a budapesti könyvhét után közvetlenül Kolozsváron is bemutassák a könyvet, melyből Albert Csilla színművész olvasott fel részleteket.
Tompa Andrea legújabb regénye ugyanis, akárcsak az előzőek – A hóhér háza és a Fejtős s lábtól – kolozsvári ihletésű, de a szerző szerint teljesen más Kolozsvárt mutat meg benne. A külváros, Kolozsvár „konyhája”, a Hóstát világát, melynek nagy része már nem létezik.
Nem tudom, hogy ez a város még hány réteget tartogat számomra, de mindig más város” - jelentette ki szülővárosáról az 1990 óta Budapesten élő szerző, aki bevallása szerint ezt a sokrétűséget próbálja megérteni.
Az író négy ember összefonódó történetén keresztül mutatja be a kommunizmus első időszakát, az 1950-es évek Kolozsvárját: egy széki asszony, egy kolozsvári leány, egy szerzetesnő és egy rózsanemesítő férfi mesél sorsáról. Mint kiderült, elsőként a kertész figurája született meg, hiszen az írót mindig érdekelték a biológiai kísérletek, az, hogy „hogy valaki Isten-pozícióba helyezi magát, és azt mondja: alkotok egy új növényt”. Vilmos figuráján keresztül az alkotó ember zsigeri vágyát próbálta bemutatni, hogy a nyilvánosságban érvényesüljön, elismerést kapjon, másrészt azt a mindig aktuális kérdést feszegeti, miként „csábítgatja” a hatalom a művészeket. Bár a kertész él a felkínált lehetőséggel, alakja mégsem lesz ellenszenves – mutatott rá Nagy Boglárka, a könyv szerkesztője, a Jelenkor Kiadó főszerkesztője.
A férjétől a kincses városba szökő széki asszony figurájával Tompa Andrea a középkorú asszonyok „kibeszéletlen történetét” mondja el, akiket meglátása szerint szinte mellőz az irodalom. Másrészt azt érzékelteti, milyen, amikor valaki átlépi a falu-város határt.
A szerző négy perspektívából, személyes szemszögből láttatja ugyanazokat a történéseket, történelmi eseményeket, mindig annyit mond, amennyit az adott szereplő felfoghat. Bár könnyen ír, a négy egymásra mutató történet összehangolása nagy kihívást jelentett, faxpapírra rajzolt kronológiákkal tudta „összefésülni” őket. A szerkezet mellett a regény nyelvezete is sajátos keveréknyelv, a román szavak használatával a szerző jelezni akarta, hogy a II. bécsi döntés után vagyunk, amikor egy másik világ kezdődik. Vilmos is tanulja a román kifejezéseket, vele az olvasó is, mondta Nagy Boglárka, aki úgy fogalmazott, mivel a legtöbb szó intuitíve értelmezhető, a magyarországi olvasóknak sem okozhat gondot, „legalább bővül a szókincsük”
Tompa Andrea számos forrásból merített, sok emberrel személyesen beszélgetett az időszakról, de mint mondta, „nincs semmilyen igazság birtokában”, csupán szemlélődik, keresi az értelmet a regényben. Az átlagember optikáján keresztül akarta láttatni a sötét kort, ugyanis a legdrámaibb történetekbe nem lehet belemenni hitelesen, így társszenvedőkről ír, és nem mártírokról.
„Ezek a történetek jelen vannak, a hatásuk érezhető” - mondta a szerző arra a kérdésre, miért ezt az időszakot választotta, és úgy vélte, a művészet támogatja a múlton való gondolkodást. Hozzátette, a legnagyobb fájdalmat az okozza műve olvasásakor, hogy bár a cselekményben a szereplőknek még csak a földjüket veszik el, az olvasó tudja, hogy mi következik: kertjüket, házukat is elveszik, és a lehetőséget, hogy azt az életet éljék, amit elterveztek.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)

Az utolsó évadra készül az igazgató
Évadzáróra készül a Csíki Játékszín társulata, a gálaműsorra – amelyen az is kiderül, hogy idén a nézők kit választottak az évad színésznőjének és színészének – vasárnap este 7 órától válthatnak jegyet az érdeklődők. Parászka Miklós igazgató szerint az évadban növekedett a bérletes nézők és a bemutatott produkciók száma, az intézményben pedig a következő évadban nem lesz vezetőségváltás.
Parászka Miklóssal 2018 decemberéig kötött szerződést a csíkszeredai önkormányzat, és bár a színházigazgató januárban tölti be a 65. életévét, vagyis éri el a nyugdíjkorhatárt, megbízott igazgatóként szeretné a 2017–2018-as évadot végigvinni.
– A gördülékeny ügyintézés és zavartalan szakmai tevékenység érdekében jobb, ha évad közben nincs igazgatóváltás egy társulatnál, ezért szeretném a következő évadot még végigdolgozni, aztán a 2018–2019-es évadban átadom a stafétát – mondta Parászka Miklós.
A színházigazgató szerint a csíkszeredai társulat az elmúlt tizennyolc évben stabil nézőközönséget alakított ki magának a megyeszékhelyen és a térségben, minden évben képviselte a székelyföldi várost az anyaországi fesztiválokon és a budapesti színházak színpadán.
– Ha a számokat tekintjük, elmondhatjuk, hogy idén 51 805 néző látta előadásainkat, tavaly 49 631-en. Bérletet váltott az évadban 8217 személy, 660-nal többen, mint egy évvel korábban. Természetesen a számok növekedésében közrejátszik az is, hogy a 2016–2017-es évadban több előadásunk volt, mint korábban: tizenegy különböző színházi (nagyszínpadi, gyermek, kamaratermi, költészet napi és bábszínházi) produkcióval álltunk a nagyközönség elé – ismertette a fontosabb számokat az igazgató.
A színház statisztikai adatai szerint Csíkszeredában a társulat 113 előadást tűzött műsorra az évadban, vidéken 49 alkalommal játszottak, Magyarországra három alkalommal utaztak. Június 23-án újabb turnéra indul a Csíki Játékszín, mivel a Tisztelt ház című zenés vígjátékot beválogatták a budapesti Városmajori Színházi Szemle idei programjába.
Furcsa hangulat és helyzet alakult ki idén a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja körül, az erdélyi társulatok egy szatmári találkozót követően ugyanis arra a döntésre jutottak, hogy idén nem vesznek részt a határon túli társulatokat is felvonultató fesztiválon.
– Úgy látjuk, korszerűsíteni, frissíteni kell ezt a fesztivált. A találkozó utóbbi években megfogalmazott koncepciójával és adottságaival már nem tudtunk egyetérteni. A személyes döntésünkben, hogy idén nem leszünk jelen a kisvárdai fesztiválon, az is közrejátszott, hogy a Tisztelt ház című zenés vígjátékunkat beválogatták a budapesti Városmajori Színházi Szemle programjába, a két színházi találkozó pedig ugyanabban az időpontban van – tudtuk meg Parászkától.
Az igazán furcsa a történetben ugyanakkor az, hogy míg a szatmári találkozón az erdélyi magyar társulatok egyhangúan döntöttek arról, hogy idén nem vesznek részt a kisvárdai fesztivál programjában, információink szerint végül csupán négy társulat tartotta szavát, a csíkszeredai színház mellett a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti magyar társulatok.
Az évadzáró gálaműsort követően a 2017–2018-as színházi évad repertoárját is nyilvánosságra hozza a Csíki Játékszín vezetősége, elöljáróban annyit elárultak, hogy a következő évadban is lehetőséget biztosítanak a fiatal rendezőknek és lesznek kamaratermi előadásokkal is.
– Újdonság, hogy a következő évadban négy előadásra szóló bérletet biztosítunk a román ajkú városlakóknak is, ezt a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi és a bákói színház produkciói adják majd, amit intézményünk megvásárol – jelentette be az igazgató.
Pál Bíborka Hargita Népe (Csíkszereda)

Élet/Tér az atyhai Kakasülő Galériában
Atyha bekerült a nemzetközi művészeti körforgásba: Vinczeffy László képzőművész idén is folytatja a neves művészek alkotásait felvonultató tárlatsorozatát. Az előkészületekről Simó Márton számol be.
Vinczeffy László Munkácsi-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja folytatja a saját telkén elkezdett kiállítássorozatot: idén június 24-én, szombaton 12 órakor nyitja meg a csűrkaput az érdeklődők előtt. A tervek szerint július 31-ig tart majd nyitva a kiállítás, amelynek híre és rangja messze túlmutat a Sóvidék és a Székelyföld határain, hiszen a kétszáz főnél is kisebb faluba ilyenkor akár több ezren is ellátogatnak. Maga a megnyitó is immár hagyományos közösségi és médiaeseménnyé terebélyesedik, eljönnek ilyenkor a művészeti élet jelesei, a helyi és megyei vezetők, illetve sokak külföldről is, hiszen az alkotó szerteágazó kapcsolatrendszere, a magas művészi színvonal vonzza az érdeklődőket.
Idén Bartos Jenő festőművész (Jászvásár), Berze Imre szobrász (Székelyudvarhely), Bocskai Vince szobrász (Szováta), Éltes Barna szobrász (Feldoboly), Jakabos-Olsefszky Imola képzőművész (Brassó), Madaras Péter szobrász (Zalán), Kolozsi Tibor szobrász (Kolozsvár), Kuti Botond festőművész (Szováta), Kuti Dénes festőművész (Szováta), Sánta Csaba szobrász (Szováta), a nemrégiben elhunyt Siklódi Zsolt grafikus (Szováta), Vargha Mihály szobrász (Sepsiszentgyörgy) és Zsombori Béla szobrász (Székelyudvarhely) különböző technikákkal és szerteágazó műfajokban készült alkotásait tekinthetik meg az idelátogatók, persze a tárlaton szerepelnek a házigazda alkotásai is.
Érdekesség, kiegészítő esemény lesz a pajtában berendezett új kiállítótér, a Homloktörő Galéria megnyitása is, ahol a 14 éves sepsiszentgyörgyi Csáki Apor Bogár/Virág című egyéni tárlatát láthatják majd.
A megnyitóbeszédet – a köszöntők elhangzása után – Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese mondja. Külön megemlékeznek a tragikus hirtelenséggel elhunyt Siklódi Zsolt (1966–2017) grafikusművész-tipográfusról, aki a korábbi években mindvégig alkotóként és szervezőként segítette a Vinczeffy által megálmodott galéria létrehozását és népszerűsítését. A megnyitót követően kulturális műsor és vendégség is lesz. Ilyen alkalmakra Vinczeffy gondoskodik a jó hangulatról, ételről, italról, s hogy az időjárás se okozzon meglepetéseket, sátrat is állíttat vendégeinek. Olyan szép példával mutat utat a helyi születésű és erősen ide kötődő alkotó, hogy az mindenképp követendő a kis közösség számára is, amely a múlt év szeptemberében elveszítette a templomát. Mindig új élet épül, hittel és reménységgel a romokon. Hargita Népe (Csíkszereda)

Sütő András 90 éve született
Kilencven éve, 1927. június 17-én született Sütő András Kossuth- és Herder-díjas író, a romániai magyar kulturális és politikai élet kiemelkedő alakja. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:
 A Kolozsvártól mintegy 50 kilométerre fekvő, mezőségi Pusztakamaráson (Camarasu) jött a világra. Tanulóéveit a nagyenyedi református kollégiumban és a kolozsvári református gimnáziumban töltötte. Már diákkorában riportokat írt a kolozsvári Világosságnak, majd a Falvak Népe című hetilapnál dolgozott, 1950-től főszerkesztőként, 1954-ben került a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirathoz. A város haláláig otthona maradt, 1971-től 1989-ig a helyi Új Élet főszerkesztője volt. Tevékenyen részt vett a kulturális és politikai közéletben, 1973 és 1981 között a Román Írószövetség alelnöke volt.
1948-ban szinte berobbant a romániai magyar irodalom élvonalába, jó ember- és valóságismeret birtokában, ízes humorral adott képet az erdélyi paraszti életről. Félrejáró Salamon című kisregénye (1956) és Pompás Gedeon című színműve (1968) már összetettebb ábrázolásmód felé mutatott, felvetette a személyiség és a hatalom összeütközésének problematikáját. Az Anyám könnyű álmot ígér című esszéregénye (1970) szociográfusi hitelességű lírai vallomás Pusztakamarás, családja és a nemzetiségi lét gondjairól és reményeiről, a megmaradásról. Drámaíróként az Egy lócsiszár virágvasárnapja (1976) című művével debütált, amelyet Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című kisregénye nyomán írt. Ezt történelmi drámák követték - Csillag a máglyán (1976), Káin és Ábel (1978), A szuzai menyegző (1982) -, amelyekben a személyiség és a hatalom sokrétű elemzését adta.
Művészetében külön fejezet a magyar nyelv ápolására tanító esszék sorozata. 1977-ben tette közzé visszaemlékezéseinek gyűjteményét Engedjétek hozzám jönni a szavakat címmel. A Nagyenyedi fügevirág című esszéje szintén az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének értékét hangsúlyozza. A nyolcvanas években, amikor memorandumai, tiltakozásai miatt Romániában hallgatásra ítélték, Magyarországon jelentek meg művei, ezek kiadását Száműzött könyvek címmel 2001-ben kezdte meg a csíkszeredai Neptun kiadó. Ezek közé tartozik esszégyűjteménye Az idő markában címmel, a Sikaszói fenyőforgácsokban cikkeit, A lőtt lábú madárban jegyzeteit gyűjtötte kötetbe, 1987-ben adták ki Advent a Hargitán című színdarabját. Az álomkommandó című drámája (1986) a magyar színikritikusok díját kapta. 1990-ben megjelent Omló egek alatt című kötetében azokra az elődökre, "égtartó emberekre" emlékezik vissza, akik a szellem erejével próbálták megtartani a romániai magyar kisebbség puszta létét. Ismertebb művei a kilencvenes évekből: Sárkány alszik veled (beszélgetések könyve), Szemet szóért (dokumentumok, naplójegyzetek), Csipkerózsika ébresztése (arcképvázlatok, esszék), Heródes napjai (naplójegyzetek), Az ugató madár (dráma), Balkáni gerle (a mű a Nemzeti Színház drámapályázatának megosztott első díját nyerte el). 2001-ben Erdélyi változatlanságok, 2006-ban Létvégi hajrában címmel jelent meg esszéinek, beszélgetéseinek gyűjteménye. Több monográfiát írtak róla, portréját Ezüst György és Simon Endre is megfestette.
Jóllehet a kommunista diktatúra idején folyamatos zaklatásokban, fenyegetésekben volt része, emberi tartásból nem hagyta el szülőhelyét, és erre biztatott mindenkit. Műveiben és életében ugyanazt az igazságot hirdette: az Erdélyben élő nemzetiségek csak békében, egymást kölcsönösen gazdagítva és segítve érhetnek el eredményeket. Úgy tartotta, hogy mindenféle ellenségeskedés, a nacionalizmus és nemzeti felsőbbrendűség bármely megnyilvánulása árt az egyénnek és közösségnek, az országnak és Európának. Valamennyi művében az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének fontosságát vallotta.
Az 1989. decemberi romániai fordulatot követően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei bizottságának elnökévé, tiszteletbeli elnökévé választották. 1990. március 19-én a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején az RMDSZ székházában kíméletlenül bántalmazták, egyik szeme világát elvesztette.
1990. június 22-én a Magyarok Világszövetsége budapesti ülésén a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották, 1990-ben az Osztrák Pen Klub tiszteletbeli tagja lett. Ő volt Marosvásárhely első díszpolgára, s ugyancsak díszpolgára volt Székelyudvarhelynek. Nyelvújító, közösségmegtartó szerepe előtt tisztelegve az erdélyi anyanyelvápolók róla nevezték el nyelvőrző díjukat. 1992-ben Kossuth-díjat kapott "kiemelkedő prózaírói munkásságáért, nyelvőrző és nyelvteremtő művészetéért, napjaink magyar színházművészetében játszott kimagasló szerepéért". 1995-ben Kisebbségekért-, 1996-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, s a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Hetvenötödik születésnapján, 2002-ben Mádl Ferenc államfő Köztársasági elnöki érdemérmet adományozott neki.
Sütő András 2006. szeptember 30-án hunyt el Budapesten, október 7-én helyezték örök nyugalomra Marosvásárhelyen. Születésének 80. évfordulóján bronzplakettet helyeztek el marosvásárhelyi házán. 2011-ben Sopronban, 2013-ban Székelyudvarhelyen állítottak mellszobrot emlékére. 2013-ban magyar közösségi tulajdonba került pusztakamarási szülőháza, amelyet felújított emlékházként 2015-ben avattak fel. Halálának tizedik évfordulóján Jégtörő írók címmel a Pesti Vigadóban tartott konferenciával emlékezett rá és Tamási Áronra (1897-1966) a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). szatmar.ro