Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. május 20.
Dr. Mátyus András: hangsúlyt fektettem az áldozatkészségre
Monumentális munka jelent meg Udvarhelyszék egészségügyi történetéről, a nyugalmazott kórházigazgató két kötete napvilágot látott.
Két igencsak vaskos kötetben, Az udvarhelyszéki gyógyászat története címmel jelent meg dr. Mátyus András nyugalmazott főorvos munkája – a kötetet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát Haza elnevezésű kiadója jelentette meg. A Művelődési Házban két hete mutatták be a könyvet a szerző, valamint a kórház munkaközössége és az NSKI vezetősége előtt.
A székelyudvarhelyi kórház egykori igazgatója, fül-orr-gégész főorvosa nyugdíjba vonulása, 2000 ősze után kezdett részletesen foglalkozni a város és a környék egészségügyi történetével – kórházi archívumokban, levéltárakban kutatott évekig, rengeteg adatot összegyűjtött az itteni kórházak, gyógyszertárak, orvosi rendelők történetéről. Több mint tizenöt évet dolgozott rajta, tehát óriási kutatómunka gyümölcse a most megjelent két kötet.
„Szükségességét, gazdagságát a jövő megmutatja. Megpróbáltam a gyógyászat termőföldjén ottfelejtett, elfelejtett, elhullatott aranykalászokat összegyűjteni, kis kévékbe összekötni. Megpróbáltam Udvarhelyszék gyógyító templomainak ajtajait kinyitni, szélesre kitárni, kicsi mécsessel megvilágítani, kivilágítani. Úgy érzem, hogy ez a könyv egy egészségügyi üzenet évtizedekre, de lehet, hogy évszázadokra" – mondta az ünnepélyes könyvbemutatón a 86 éves nyugalmazott főorvos.
Otthonában beszélgetve dr. Mátyus András a részletekbe is beavatott. A nappali asztalán a kétkötetes mű, a tiszteletpéldányokat húsvét előtt kapta az idős orvos.
Sok időt igényelt, egy évtizednél több, tizennégy év kellett, amíg összehoztam ezt az anyagot, mert sokfelé kellett járni leellenőrizni az adatokat – mondja Mátyus doktor. – Ami a szomorú, hogy leginkább Udvarhelyen és Csíkszeredában nem jutottam hozzá adatokhoz. Csíkban azt kérték a levéltárban, hogy mondjam meg a számát annak, amit keresek – azt nem tudtam megmondani. De így is kaptam néhány adatot, amit be tudtam építeni a könyvbe.
Mennyire elégedett a megjelent könyvvel?
Ezalatt a sok idő alatt egy kicsit bele is fáradtam, egyfajta patthelyzetből követtem a könyv kiadását. Már le is mondtam arról, hogy állandóan valakit keressek, hogy mi a helyzet a kiadással. A megjelenés előtt pár hónappal aztán bemutatták a borítót, húsvét előtt pedig örömmel vehettem kézbe a köteteket.
Én kezdetben egy jóval kisebb anyagra gondoltam, de ahogy kezdtem mélyebben belelátni a dolgokba, kötelezőnek éreztem aprólékosan felkutatni és leírni. Sok olyan dolgot sikerült felkutatnom, amire nemigen számítottam – ilyen volt például az udvarhelyi kórház története. Úgy indultam neki, hogy nem tudtam, hogy hogyan fogom kibontani, de sikerült megoldani, nyomtatványokkal bizonyítani a kórház múltját.
Az 1848-49-es szabadságharc után jöttek az osztrákok és kötelezővé tették egy kórház, a széki kórház létrehozását – ezt is sikerült egy írott jelentéssel dokumentálnom. Tehát osztrák „nyomásra" jött létre az udvarhelyszéki, Udvarhely megyei kórház pedig fennált egészen a rajonok megjelenéséig, de azután is, még ma is tartja megyei jellegét.
A könyv milyen inspirációt adhat a mostani orvosoknak?
Itt elakad a szavam, mert amennyire ismerem a kollégákat, kevés érdeklődés van ez irányban. A régiekben több volt. Például dr. Bódi András mindig mondogatta, hogy jó volna, ha valaki megírná Udvarhelyszék egészségügyi történetét. Én még kezdő orvos voltam akkor, de akkoriban sem akadt senki, aki nekifogott volna.
Úgy fogtam neki, hogy láttam próbálkozást az itteni történészek részéről, de éreztem, hogy nem jó úton járnak. Egy jelenségből nem lehet történetet írni. Aztán amikor nyugdíjba jöttem, kezdtem ezeket a dolgokat apró részekre bontani, és belelovalltam magam a kórház történetének megírásába.
Sok segítséget kaptam Zepeczener Jenő és Róth András Lajos történészektől. Nagyon értékes anyagot kaptam Fülöp Máriától, a vásárhelyi orvosi egyetem könyvtárosától, az nagyon jó dokumentáció volt. De kaptam adatot – főleg gyógyszerészeti szempontból – a Semmelweis Egyetem gyógyszerészeti könyvtárától.
Tamás Kincső, az Országos Széchenyi Könyvtár részéről, míg Mátyus Kinga a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban segített sokat – kiderült, hogy ő is kibédi származású, de a többiek is nagyon szimpatizáltak velünk. Még Kibédi Mátyus István latin nyelvű disszertációját is elővették. Aztán így lassan összejött az anyag, kezdtem rendszerezni, a számítógépbe Péter Attila vitte be az adatokat.
Én a keresztmetszetét láttam az egészségügynek, kivéve a régmúltat. 1957-ben idekerültem és akkor már találkoztam azokkal a kollégákkal, akik a háború előtt, alatt és után már orvosok voltak, így tudtam az anyagot hozzájuk kötni. Például dr. Csiszér Zoltán sebészorvosnak volt egy naplója, amit a lánya rendelkezésemre bocsátott. Csiszér főorvos volt Koreában is, a háborúban, az ötvenes évek elején ő volt a romániai orvoscsoportnak és az ottani román hadikórháznak a vezetője. Magyarláposról származott, 1945 áprilisában jött ide Kolozsvárról, itt volt öt évet, majd utána ment Koreába, ahol egy igazi riportot írt a háborúról, ez kéziratban maradt fenn.
De az említett Bódi Andrásnak is voltak hasonló naplójegyzetei – ezekből is inspirálódtam.
Nagyon sok rövid orvosportrét, életrajzot is közöl a könyvben.
Azokra nagy hangsúlyt fektettem és próbáltam szültetésüktől elkezdve halálukig mindent megírni róluk. Erre kicsit büszke is vagyok, mert ilyen nem nagyon volt eddig még – minden egyes orvosportré egy-egy tudományos munka, hiszen még az első világháború előtti orvosokról is sikerült részletes életrajzokat írnom.
Figyeltem az orvosra, a gyógyszerészre és az egészségügyi dolgozókra, ezek közül óriási hangsúlyt fektettem a magyar orvosi áldozatkészségre. Külön rész van a katonaorvosokról, akiknek óriási szerepük volt Udvarhelyszéken a kulturális életben is.
A munka két nagy részre van osztva, az első Udvarhelyszék, a második a város egészségügyi történetét taglalja.
Az első rész magába foglalja a szék összes kórházának, a baróti, székelykeresztúri és szentkeresztbányai kórházaknak a történetét – azért volt fontos, mert azt sem tudták, hogy mikor jöttek létre. Ezeket tisztáztam, a fejlődésüket is leírtam. A második teljesen Udvahelyről szól. A címet nem én adtam, hanem a szerkesztői, de jó címet adtak – én eredetileg az Ispotályoktól a modern kórházakig címet adtam volna.
A bemutatóra szánt példányok elfogytak, a könyv egyelőre nem kapható a könyvesüzletekben, de a szerző tudomása szerint hamarosan érkeznek új példányok.
KATONA ZOLTÁN / Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
Monumentális munka jelent meg Udvarhelyszék egészségügyi történetéről, a nyugalmazott kórházigazgató két kötete napvilágot látott.
Két igencsak vaskos kötetben, Az udvarhelyszéki gyógyászat története címmel jelent meg dr. Mátyus András nyugalmazott főorvos munkája – a kötetet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát Haza elnevezésű kiadója jelentette meg. A Művelődési Házban két hete mutatták be a könyvet a szerző, valamint a kórház munkaközössége és az NSKI vezetősége előtt.
A székelyudvarhelyi kórház egykori igazgatója, fül-orr-gégész főorvosa nyugdíjba vonulása, 2000 ősze után kezdett részletesen foglalkozni a város és a környék egészségügyi történetével – kórházi archívumokban, levéltárakban kutatott évekig, rengeteg adatot összegyűjtött az itteni kórházak, gyógyszertárak, orvosi rendelők történetéről. Több mint tizenöt évet dolgozott rajta, tehát óriási kutatómunka gyümölcse a most megjelent két kötet.
„Szükségességét, gazdagságát a jövő megmutatja. Megpróbáltam a gyógyászat termőföldjén ottfelejtett, elfelejtett, elhullatott aranykalászokat összegyűjteni, kis kévékbe összekötni. Megpróbáltam Udvarhelyszék gyógyító templomainak ajtajait kinyitni, szélesre kitárni, kicsi mécsessel megvilágítani, kivilágítani. Úgy érzem, hogy ez a könyv egy egészségügyi üzenet évtizedekre, de lehet, hogy évszázadokra" – mondta az ünnepélyes könyvbemutatón a 86 éves nyugalmazott főorvos.
Otthonában beszélgetve dr. Mátyus András a részletekbe is beavatott. A nappali asztalán a kétkötetes mű, a tiszteletpéldányokat húsvét előtt kapta az idős orvos.
Sok időt igényelt, egy évtizednél több, tizennégy év kellett, amíg összehoztam ezt az anyagot, mert sokfelé kellett járni leellenőrizni az adatokat – mondja Mátyus doktor. – Ami a szomorú, hogy leginkább Udvarhelyen és Csíkszeredában nem jutottam hozzá adatokhoz. Csíkban azt kérték a levéltárban, hogy mondjam meg a számát annak, amit keresek – azt nem tudtam megmondani. De így is kaptam néhány adatot, amit be tudtam építeni a könyvbe.
Mennyire elégedett a megjelent könyvvel?
Ezalatt a sok idő alatt egy kicsit bele is fáradtam, egyfajta patthelyzetből követtem a könyv kiadását. Már le is mondtam arról, hogy állandóan valakit keressek, hogy mi a helyzet a kiadással. A megjelenés előtt pár hónappal aztán bemutatták a borítót, húsvét előtt pedig örömmel vehettem kézbe a köteteket.
Én kezdetben egy jóval kisebb anyagra gondoltam, de ahogy kezdtem mélyebben belelátni a dolgokba, kötelezőnek éreztem aprólékosan felkutatni és leírni. Sok olyan dolgot sikerült felkutatnom, amire nemigen számítottam – ilyen volt például az udvarhelyi kórház története. Úgy indultam neki, hogy nem tudtam, hogy hogyan fogom kibontani, de sikerült megoldani, nyomtatványokkal bizonyítani a kórház múltját.
Az 1848-49-es szabadságharc után jöttek az osztrákok és kötelezővé tették egy kórház, a széki kórház létrehozását – ezt is sikerült egy írott jelentéssel dokumentálnom. Tehát osztrák „nyomásra" jött létre az udvarhelyszéki, Udvarhely megyei kórház pedig fennált egészen a rajonok megjelenéséig, de azután is, még ma is tartja megyei jellegét.
A könyv milyen inspirációt adhat a mostani orvosoknak?
Itt elakad a szavam, mert amennyire ismerem a kollégákat, kevés érdeklődés van ez irányban. A régiekben több volt. Például dr. Bódi András mindig mondogatta, hogy jó volna, ha valaki megírná Udvarhelyszék egészségügyi történetét. Én még kezdő orvos voltam akkor, de akkoriban sem akadt senki, aki nekifogott volna.
Úgy fogtam neki, hogy láttam próbálkozást az itteni történészek részéről, de éreztem, hogy nem jó úton járnak. Egy jelenségből nem lehet történetet írni. Aztán amikor nyugdíjba jöttem, kezdtem ezeket a dolgokat apró részekre bontani, és belelovalltam magam a kórház történetének megírásába.
Sok segítséget kaptam Zepeczener Jenő és Róth András Lajos történészektől. Nagyon értékes anyagot kaptam Fülöp Máriától, a vásárhelyi orvosi egyetem könyvtárosától, az nagyon jó dokumentáció volt. De kaptam adatot – főleg gyógyszerészeti szempontból – a Semmelweis Egyetem gyógyszerészeti könyvtárától.
Tamás Kincső, az Országos Széchenyi Könyvtár részéről, míg Mátyus Kinga a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban segített sokat – kiderült, hogy ő is kibédi származású, de a többiek is nagyon szimpatizáltak velünk. Még Kibédi Mátyus István latin nyelvű disszertációját is elővették. Aztán így lassan összejött az anyag, kezdtem rendszerezni, a számítógépbe Péter Attila vitte be az adatokat.
Én a keresztmetszetét láttam az egészségügynek, kivéve a régmúltat. 1957-ben idekerültem és akkor már találkoztam azokkal a kollégákkal, akik a háború előtt, alatt és után már orvosok voltak, így tudtam az anyagot hozzájuk kötni. Például dr. Csiszér Zoltán sebészorvosnak volt egy naplója, amit a lánya rendelkezésemre bocsátott. Csiszér főorvos volt Koreában is, a háborúban, az ötvenes évek elején ő volt a romániai orvoscsoportnak és az ottani román hadikórháznak a vezetője. Magyarláposról származott, 1945 áprilisában jött ide Kolozsvárról, itt volt öt évet, majd utána ment Koreába, ahol egy igazi riportot írt a háborúról, ez kéziratban maradt fenn.
De az említett Bódi Andrásnak is voltak hasonló naplójegyzetei – ezekből is inspirálódtam.
Nagyon sok rövid orvosportrét, életrajzot is közöl a könyvben.
Azokra nagy hangsúlyt fektettem és próbáltam szültetésüktől elkezdve halálukig mindent megírni róluk. Erre kicsit büszke is vagyok, mert ilyen nem nagyon volt eddig még – minden egyes orvosportré egy-egy tudományos munka, hiszen még az első világháború előtti orvosokról is sikerült részletes életrajzokat írnom.
Figyeltem az orvosra, a gyógyszerészre és az egészségügyi dolgozókra, ezek közül óriási hangsúlyt fektettem a magyar orvosi áldozatkészségre. Külön rész van a katonaorvosokról, akiknek óriási szerepük volt Udvarhelyszéken a kulturális életben is.
A munka két nagy részre van osztva, az első Udvarhelyszék, a második a város egészségügyi történetét taglalja.
Az első rész magába foglalja a szék összes kórházának, a baróti, székelykeresztúri és szentkeresztbányai kórházaknak a történetét – azért volt fontos, mert azt sem tudták, hogy mikor jöttek létre. Ezeket tisztáztam, a fejlődésüket is leírtam. A második teljesen Udvahelyről szól. A címet nem én adtam, hanem a szerkesztői, de jó címet adtak – én eredetileg az Ispotályoktól a modern kórházakig címet adtam volna.
A bemutatóra szánt példányok elfogytak, a könyv egyelőre nem kapható a könyvesüzletekben, de a szerző tudomása szerint hamarosan érkeznek új példányok.
KATONA ZOLTÁN / Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
2017. május 20.
Tizenötödjére támogat fiatal erdélyi magyar művészeket a Communitas
Egy évig tartó támogatást kap 40 fiatal alkotó. Gálaműsor keretében díjazták őket.
Tizenötödik alkalommal osztották ki a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjait, amire idén is öt szekcióban pályázhattak 35 év alatti művészek. A nyertesek egy éven keresztül havi 800 lejt kapnak az alapítványtól, ennek célja, hogy amennyire tehetik, az alkotók fölszabadíthassák a kreativitásra szánt idejüket és a munkájukra koncentrálhassanak. A gálaműsornak idén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdióterme adott helyet, a “műsorvezető” pedig Dimény Áron, az intézmény színésze volt, aki köszöntőjében elmondta: egyre többször lépnek abban a térben fel fiatal alkotók, úgyhogy jó hely a gálának. Dimény örült annak, hogy egyre több olyan nevet lát a díjazottak között, akik már nem ismeretlenül tűnnek fel, így valamiképpen életművek beérésének is tanúi lehetünk, ha a Communitas-díjazottakra tekintünk.
Az eseményen az alkotói ösztöndíj zsűrielnökeként részt vevő Markó Béla Csontváry Kosztka Tivadar életének és élete utáni epizódjaira építette fel beszédét. Az egyik egy levél, amit a festő 1913-ben írt politikusoknak, és mindenki a sajátos őrület jelének vette, hogy egy művész a hatalomnak akar beszámolni keleti utazásának eredményeiről, mert úgy érzi, ez a hatalomra tartozik.
“Ki tudja, hogyan alakult volna a világ sorsa, ha a kormány 1913-ban erre figyelt volna igazán, a művészek és alkotók helyzetére, hogyha ez lett volna akkor az igazi hír, és nem a feszültségek és a háborús készületek?” - tette fel a kérdést Markó, aki elmondta “nekik az a feladatuk, hogy egy természetes kötelességet teljesítsenek, ami azt jelenti, hogy egy közösségnek, társadalomnak felelőssége és feladata, hogy a maga tehetségeit ne szorítsa háttérbe. “Nem hiszek abban, hogy a tehetség bármilyen mostoha körülmények közt érvényesül, hogy felszínre tör a legnehezebb körülmények között is." Ezt követően arról beszélt, hogy a Csontváry-festményeket 1919-ben a család a fuvarosoknak akarta eladni, mert művészeti értéket nem láttak bennük, a vászonnak viszont ponyvaként jó ára volt. Végül a család egyik tagjának jelentős erőfeszítései miatt nem végezték a képek a szekereken. Markó szerint ezt a történetet kétféleképpen is lehet érteni: hogy lám, a tehetség úgyis mindig eléri a közönségét, vagy úgy, hogy ki tudja, hány meg hány Csontváry végezte így világszerte, szerencse és támogatás hiányában. Ő az utóbbi értelmezést tartja jobbnak. Az RMDSZ volt elnöke után Bagossy László és Bagossy Norbert léptek fel két dallal, majd Varga László Edgár mondta el az Arany János Arany Jánoshoz című versét, amit a Látó felkérésére írt. Ezután elkezdték kiosztani az ösztöndíjakat, idén ők lettek a díjazottak: Színházművészet:
Benedek Ágnes, Bonczidai Dezső, Csiki Szabolcs, Györfi Csaba, György Botond, Katona Dávid, Simon Boglárka-Katalin, Szekrényes László, Varga Balázs.
Zeneművészet: Benedek Tibor Magor, Bordos Nagy Kinga, Diószegi Benjámin, Fonte di Gioia, Györgyjakab Miklós-Csaba, Koncz Kriszta, Kovács Dalma Lidia, Nagy Gergő, Sófalvi Emese.
Film és televízió: Antal Szabolcs, Balla Zoltán, Bende Attila, Boros Melinda, Demeter Katalin és László Rozália Annamária.
Irodalom: Bertóti Johanna, Biró Árpád Levente, Fischer Botond, Gál Hunor, György Alida, Kali Ágnes, Kiss Lehel, Sárkány Tímea és Varga Melinda.
Vizuális művészetek: Csala Hermina, Csóka Szilárd Zsolt, Dobribán Melinda, Hátszegi Zsolt, Koter Vilmos, Kürti Andrea, Nyiri Dalma Dorottya, Péter Emőke Eszter, Ungvári-Zrínyi Kata.
A díjazásokat különböző felolvasások, zenélések szakították meg. Adorjáni Anna felolvasott egy részletet készülő regényéből, aminek A fürdőszoba a címe, aztán Szép András zongorához és Koncz Krisztával adtak elő egy dalt, majd Demeter Zsuzsánna elbeszélése következett volna, a Mosoly című, de a mosoly csak generálva lett végül, mert neki nem lett szólva, hogy fel kell olvasnia, s mint ilyen, ő jelen volt, az elbeszélése meg kevésbé, így helyette Dimény adott ötleteket a Communitasnak, hogy lehetne közös jam-session a díjazott zenészekkel, antológia a szerzőkkel.
Az esemény vége kissé összesűrűsödött, főleg mert ekkor futottak be, akik eladdig elkéstek, Köllő Csongor még program szerint előadta Kulcsár Árpád (tavalyi ösztöndíjas és a cikk szerzőjének, na hát megint ilyen hülye újságírói helyzet van) A hívás című versét, aztán befutott a kardiológustól Kántor Lajos. A kardiológustól jó hírt kapott, ezért jókat mondott a tavalyi év képzőművészeti díjazottjainak kiállításáról is, mint mondta, egyesek már fel is nőttek az igen nívós kolozsvári szcénához, többen meg felnövőben vannak. Aztán a Melodeus kórus is betoppant, és Eric Whitacre Cloudburst című kórusművel avantgárd zárlatot adtak a gálának.
Kulcsár Árpád / Transindex.ro
Egy évig tartó támogatást kap 40 fiatal alkotó. Gálaműsor keretében díjazták őket.
Tizenötödik alkalommal osztották ki a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjait, amire idén is öt szekcióban pályázhattak 35 év alatti művészek. A nyertesek egy éven keresztül havi 800 lejt kapnak az alapítványtól, ennek célja, hogy amennyire tehetik, az alkotók fölszabadíthassák a kreativitásra szánt idejüket és a munkájukra koncentrálhassanak. A gálaműsornak idén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdióterme adott helyet, a “műsorvezető” pedig Dimény Áron, az intézmény színésze volt, aki köszöntőjében elmondta: egyre többször lépnek abban a térben fel fiatal alkotók, úgyhogy jó hely a gálának. Dimény örült annak, hogy egyre több olyan nevet lát a díjazottak között, akik már nem ismeretlenül tűnnek fel, így valamiképpen életművek beérésének is tanúi lehetünk, ha a Communitas-díjazottakra tekintünk.
Az eseményen az alkotói ösztöndíj zsűrielnökeként részt vevő Markó Béla Csontváry Kosztka Tivadar életének és élete utáni epizódjaira építette fel beszédét. Az egyik egy levél, amit a festő 1913-ben írt politikusoknak, és mindenki a sajátos őrület jelének vette, hogy egy művész a hatalomnak akar beszámolni keleti utazásának eredményeiről, mert úgy érzi, ez a hatalomra tartozik.
“Ki tudja, hogyan alakult volna a világ sorsa, ha a kormány 1913-ban erre figyelt volna igazán, a művészek és alkotók helyzetére, hogyha ez lett volna akkor az igazi hír, és nem a feszültségek és a háborús készületek?” - tette fel a kérdést Markó, aki elmondta “nekik az a feladatuk, hogy egy természetes kötelességet teljesítsenek, ami azt jelenti, hogy egy közösségnek, társadalomnak felelőssége és feladata, hogy a maga tehetségeit ne szorítsa háttérbe. “Nem hiszek abban, hogy a tehetség bármilyen mostoha körülmények közt érvényesül, hogy felszínre tör a legnehezebb körülmények között is." Ezt követően arról beszélt, hogy a Csontváry-festményeket 1919-ben a család a fuvarosoknak akarta eladni, mert művészeti értéket nem láttak bennük, a vászonnak viszont ponyvaként jó ára volt. Végül a család egyik tagjának jelentős erőfeszítései miatt nem végezték a képek a szekereken. Markó szerint ezt a történetet kétféleképpen is lehet érteni: hogy lám, a tehetség úgyis mindig eléri a közönségét, vagy úgy, hogy ki tudja, hány meg hány Csontváry végezte így világszerte, szerencse és támogatás hiányában. Ő az utóbbi értelmezést tartja jobbnak. Az RMDSZ volt elnöke után Bagossy László és Bagossy Norbert léptek fel két dallal, majd Varga László Edgár mondta el az Arany János Arany Jánoshoz című versét, amit a Látó felkérésére írt. Ezután elkezdték kiosztani az ösztöndíjakat, idén ők lettek a díjazottak: Színházművészet:
Benedek Ágnes, Bonczidai Dezső, Csiki Szabolcs, Györfi Csaba, György Botond, Katona Dávid, Simon Boglárka-Katalin, Szekrényes László, Varga Balázs.
Zeneművészet: Benedek Tibor Magor, Bordos Nagy Kinga, Diószegi Benjámin, Fonte di Gioia, Györgyjakab Miklós-Csaba, Koncz Kriszta, Kovács Dalma Lidia, Nagy Gergő, Sófalvi Emese.
Film és televízió: Antal Szabolcs, Balla Zoltán, Bende Attila, Boros Melinda, Demeter Katalin és László Rozália Annamária.
Irodalom: Bertóti Johanna, Biró Árpád Levente, Fischer Botond, Gál Hunor, György Alida, Kali Ágnes, Kiss Lehel, Sárkány Tímea és Varga Melinda.
Vizuális művészetek: Csala Hermina, Csóka Szilárd Zsolt, Dobribán Melinda, Hátszegi Zsolt, Koter Vilmos, Kürti Andrea, Nyiri Dalma Dorottya, Péter Emőke Eszter, Ungvári-Zrínyi Kata.
A díjazásokat különböző felolvasások, zenélések szakították meg. Adorjáni Anna felolvasott egy részletet készülő regényéből, aminek A fürdőszoba a címe, aztán Szép András zongorához és Koncz Krisztával adtak elő egy dalt, majd Demeter Zsuzsánna elbeszélése következett volna, a Mosoly című, de a mosoly csak generálva lett végül, mert neki nem lett szólva, hogy fel kell olvasnia, s mint ilyen, ő jelen volt, az elbeszélése meg kevésbé, így helyette Dimény adott ötleteket a Communitasnak, hogy lehetne közös jam-session a díjazott zenészekkel, antológia a szerzőkkel.
Az esemény vége kissé összesűrűsödött, főleg mert ekkor futottak be, akik eladdig elkéstek, Köllő Csongor még program szerint előadta Kulcsár Árpád (tavalyi ösztöndíjas és a cikk szerzőjének, na hát megint ilyen hülye újságírói helyzet van) A hívás című versét, aztán befutott a kardiológustól Kántor Lajos. A kardiológustól jó hírt kapott, ezért jókat mondott a tavalyi év képzőművészeti díjazottjainak kiállításáról is, mint mondta, egyesek már fel is nőttek az igen nívós kolozsvári szcénához, többen meg felnövőben vannak. Aztán a Melodeus kórus is betoppant, és Eric Whitacre Cloudburst című kórusművel avantgárd zárlatot adtak a gálának.
Kulcsár Árpád / Transindex.ro
2017. május 22.
Iszlám Állam – Böjte Csaba: az elüldözött iraki keresztények „talpra fognak állni"
A menekülttáborban élő, otthonukból elüldözött iraki keresztények összetartanak, szeretik és segítik egymást, és „talpra fognak állni" – mondta Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Budapesti Székely Kör rendezvényén hétfő este Budapesten.
Böjte Csaba előadásában kiemelte: iraki utazása során azt tapasztalta, hogy azok káld keresztények, akiket az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei elüldöztek otthonukból, és három éve az erbíli menekülttáborban élnek, lelkileg egészségesebbek mint mi.
Hozzátette: az erbíli menekülttáborban 1400 konténerben 5000 ember lakik, de vasárnaponként több szentmisét is tartanak a tábor közepén felállított, 1000 férőhelyes sátorban. Mert, mindazok ellenére, ami velük történt és történik, bíznak és hisznek Istenben. „Ezt a lelkületet kellene megtanulnunk nekünk is" – hangsúlyozta.
Böjte Csaba kitért arra: a térségben az elmúlt ezer évben 12 nagy népirtás volt, többek között az örmény népirtás idején „egy füst alatt közel hatszázezer káld keresztényt is kivégeztek".
Csak a ninivei fennsíkon több mint háromszáz olyan kolostor- és templomrom van, amit az elmúlt száz években pusztították el – fűzte hozzá.
Ugyanakkor az Erbílbe érkező menekültek szinte azonnal egyetemet építettek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a magyar kormány adományából épülő iskola pedig, amelynek alapkövét tavasszal tették le, ősszel már működni fog.
"Azért mentem, hogy vigasztaljam őket, de én kaptam erőt, bátorítást tőlük" – fogalmazott Böjte Csaba.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta: egy várost nem csak az épületei, hanem a benne élők szellemisége, lelkülete is meghatároz. Budapest pedig leginkább szellemileg, lelkileg szorul fejlődésre, hogy szociálisan érzékenyebbé, elfogadóbbá váljanak lakói. Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke arról beszélt: Csaba testvér „áldozatos munkája" erősíti a Kárát-medencében és a világban szétszórtan élő magyarok összetartozását. „A nemzetstratégiáról sokat és sokan beszélünk, de Csaba testvér csinálja" – fogalmazott.
MTI; Erdély.ma
A menekülttáborban élő, otthonukból elüldözött iraki keresztények összetartanak, szeretik és segítik egymást, és „talpra fognak állni" – mondta Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Budapesti Székely Kör rendezvényén hétfő este Budapesten.
Böjte Csaba előadásában kiemelte: iraki utazása során azt tapasztalta, hogy azok káld keresztények, akiket az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei elüldöztek otthonukból, és három éve az erbíli menekülttáborban élnek, lelkileg egészségesebbek mint mi.
Hozzátette: az erbíli menekülttáborban 1400 konténerben 5000 ember lakik, de vasárnaponként több szentmisét is tartanak a tábor közepén felállított, 1000 férőhelyes sátorban. Mert, mindazok ellenére, ami velük történt és történik, bíznak és hisznek Istenben. „Ezt a lelkületet kellene megtanulnunk nekünk is" – hangsúlyozta.
Böjte Csaba kitért arra: a térségben az elmúlt ezer évben 12 nagy népirtás volt, többek között az örmény népirtás idején „egy füst alatt közel hatszázezer káld keresztényt is kivégeztek".
Csak a ninivei fennsíkon több mint háromszáz olyan kolostor- és templomrom van, amit az elmúlt száz években pusztították el – fűzte hozzá.
Ugyanakkor az Erbílbe érkező menekültek szinte azonnal egyetemet építettek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a magyar kormány adományából épülő iskola pedig, amelynek alapkövét tavasszal tették le, ősszel már működni fog.
"Azért mentem, hogy vigasztaljam őket, de én kaptam erőt, bátorítást tőlük" – fogalmazott Böjte Csaba.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta: egy várost nem csak az épületei, hanem a benne élők szellemisége, lelkülete is meghatároz. Budapest pedig leginkább szellemileg, lelkileg szorul fejlődésre, hogy szociálisan érzékenyebbé, elfogadóbbá váljanak lakói. Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke arról beszélt: Csaba testvér „áldozatos munkája" erősíti a Kárát-medencében és a világban szétszórtan élő magyarok összetartozását. „A nemzetstratégiáról sokat és sokan beszélünk, de Csaba testvér csinálja" – fogalmazott.
MTI; Erdély.ma
2017. május 22.
Mikesesnek lenni életérzés (Kicsengettek)
Röviden szólalt meg az iskolacsengő szombaton reggel a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban, hangját csakhamar elnyomta a Gaudeamus. A hagyomány szerint a bevonuló végzősöket két elsős diák vezette, akik magukkal hozták a kis iskolaharangot, jelezvén: kezdődhet az ünnepség.
Kövecses út szélén páratlan gerlice – csendült fel Szabó Fruzsina előadásában, ekkor már a négy tizenkettedik osztály száznyolc székely ruhás végzőse ülve hallgatta az őket köszöntő dalt. Elsőként Már István iskolaigazgató köszönte meg a szülőknek a bizalmat, hogy gyermekeik felkészítését a Mikes-iskolára bízták, a kollégáknak pedig a következetes és türelmes munkáért mondott köszönetet. Meg vagyok győződve arról, hogy a legjelentősebb élmények minden bizonnyal az osztályközösséghez fűződnek, de úgy gondolom, hogy az iskolaközösség, a Mikeshez való tartozás érzése hasonlóan meghatározó volt számotokra. Fontos, hogy a búcsú után se szakadjatok el végleg egymástól. Gondoljatok arra, hogy az elmúlt négy év alatt olyan mély barátságokat kötöttetek, amelyek elkísérnek további utatokon. A Mikeshez való tartozás évek múlva is azt jelenti, hogy számítanak rád és számíthatsz másokra” – mondotta Már István. Jólétet, lelki és anyagi gazdagságot, szerető társakat kívánt a ballagóknak Mester Gizella aligazgató, valamint éberséget ahhoz, lássák meg az egyszerűségben a szépséget, a hétköznapiban a gazdagságot, és vegyék észre az élet meg¬annyi apró csodáját. Sibianu Viktor tanfelügyelő a hálát hangsúlyozta, mert szerinte nincs annál nagyobb öröm egy szülő, egy pedagógus számára, mint a gyermek, a tanítvány hálája. Azt kívánta a végzősöknek, legyenek hálásak mindenért, és abban legyenek sikeresek, ami a legfontosabb számukra. Antal Árpád polgármester üzenetét Nagy Zoltán önkormányzati képviselő olvasta fel. A városvezető arra biztatja a ballagókat, ne csak szakmát, hanem hivatást válasszanak, használják ki és kamatoztassák a velük született képességeket és tehetséget, szeressék, amivel foglalkoznak, és az élet minden területén álljanak ki magukért. „Ne feledjétek, szülőhazátoknak, Székelyföldnek és Sepsiszentgyörgynek mind szüksége van rátok. Azon dolgozunk folyamatosan, hogy bármerre vezessen utatok, mindig szívesen térjetek vissza az otthonotokba.” A Szőts Dániel vezette kórus ezúttal kizárólag végzősökből állt, együtt énekelték: Győztes lesz a harc, ha nincs több hátraarc... Ezt követően az első osztályosok részéről Soulie-Horváth Benjamin Létay Lajos Vezet az iskola című versével köszöntötte a tizenkettedikeseket, Fazakas Réka pedig a tizenegyedikesek nevében búcsúztatta a ballagókat, szimbolikusan mesébe foglalva, hogy észrevétlenül is milyen értékekkel telik meg a batyu tizenkét év alatt. Duka Boróka ballagó diák azt hangsúlyozta: „Soha nem volt senki több és senki sem kevesebb, csak más. És ebből a másságból kifolyólag ez a hely, ez az iskola, ahonnan most ballagunk, mindenkinek mást jelentett. Van, aki a lehetőséget látta benne, más a kényszert, van, aki barátságokat kötött és van, aki mindennap megszökött volna, van, aki menne már. De olyan is van, aki biztonságosabbnak látná a maradást. Van, akinek a suli jó és van, akinek szükséges a rádió, a diáktanács, a Bakancs vagy mindez együtt. Tudjátok ti is: mikesesnek lenni életérzés.” Ilkei Klementina Varró Dániel versével búcsúzott.
Díjak, elismerések
A díjazást hagyományos mozzanat előzte meg: a tizenkettedikesek átadták az iskolakulcsot a tizenegyedikeseknek. Az osztályonkénti elismeréseket az osztályfőnökök olvasták fel, okleveleket és jutalomkönyveket adtak át a legjobb tanulmányi eredményt elérő diákoknak, a különböző tantárgyversenyek nyerteseinek, de kitüntették azokat is, akik a közösségi munkában, az iskolán kívüli tevékenységekben tűntek ki. A matematika-informatika osztályban (osztályfőnök Simon Ilona) Varga Emőke Kinga az osztályelső, a biológia–kémia osztályban (osztályfőnök Kolumbán Laura) Szotyori Orsolya Anita érte el a legnagyobb általánost, a filológia osztályban (osztályfőnök Nagy Gábor) Pinti Emőke eredménye a legjobb, a társadalomtudományi osztályban (osztályfőnök Incze Éva) Kisgyörgy Beáta kapta az első díjat. Többen már bejutottak különböző egyetemekre, és olyan tanuló is ballagott, akinek szombaton egy rangos verseny döntőjén kellett volna részt vennie. Díjazott a magyar nyelv és irodalom katedra, az idegen nyelvek tanári csoportja – ezúttal adták át az elismerést azoknak a diákoknak, akik részt vettek a kétéves Erasmus+ programban és annak franciaországi ciklusaiban –, a matematika-informatika katedra, a fizika–kémia szakos tanárok, a földrajz-, történelem- és társadalomtudományok, valamint a testnevelés katedra. A diáktanács, a Mikes Rádió és a Bakancs iskolaújság tevékeny tagjai is jutalomban részesültek, őket azok a diákok díjazták, akik átvették a stafétát. Az iskola vezetősége díjazta az évfolyamelsőt, az önkormányzat pedig hagyományosan a négy középiskolai esztendő legjobb tanulójának ítélte oda a ciklusdíjat – mindkettőt Szotyori Orsolya Anita kapta, és szintén ő vette át a Vajnár Emese-emlékdíjat, az Ecou Egyesület Covalact díját, valamint a Dr. Kovács Sándor-díj egyikét, a másikat Szőcs-Nagy Tímea kapta. A Mikes-díjat, amelyet az iskolaalapítvány ítél oda évente egy reál és egy humán szakos végzősnek, idén Szőcs-Nagy Tímea és Becsey Janka kapta. A Felszeghy-díjat Pinti Emőke nyerte el, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége díját Ráduly-Baka Rebeka érdemelte ki. A Kiwanis Alapítvány Kisgyörgy Beátát díjazta, a Máltai Szeretetszolgálat az önkénteseket és az elsősegélyversenyek nyerteseit jutalmazta, oklevelet kapott minden végzős kórustag, illetve aki az V–XII. osztály bármelyik évfolyamán énekelt a karban. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem két csíkszeredai tanszéke is felajánlott különdíjakat: Becsey Janka, Kisgyörgy Beáta, Kusztos Anna és Dézsi Márton kapott kitüntetést. A ballagási ünnepség áldással zárult. Péterfi Ágnes unitárius segédlelkész búcsúzóul azt kívánta a ballagóknak: hordozzon tenyerén a gondviselő Isten.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Röviden szólalt meg az iskolacsengő szombaton reggel a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban, hangját csakhamar elnyomta a Gaudeamus. A hagyomány szerint a bevonuló végzősöket két elsős diák vezette, akik magukkal hozták a kis iskolaharangot, jelezvén: kezdődhet az ünnepség.
Kövecses út szélén páratlan gerlice – csendült fel Szabó Fruzsina előadásában, ekkor már a négy tizenkettedik osztály száznyolc székely ruhás végzőse ülve hallgatta az őket köszöntő dalt. Elsőként Már István iskolaigazgató köszönte meg a szülőknek a bizalmat, hogy gyermekeik felkészítését a Mikes-iskolára bízták, a kollégáknak pedig a következetes és türelmes munkáért mondott köszönetet. Meg vagyok győződve arról, hogy a legjelentősebb élmények minden bizonnyal az osztályközösséghez fűződnek, de úgy gondolom, hogy az iskolaközösség, a Mikeshez való tartozás érzése hasonlóan meghatározó volt számotokra. Fontos, hogy a búcsú után se szakadjatok el végleg egymástól. Gondoljatok arra, hogy az elmúlt négy év alatt olyan mély barátságokat kötöttetek, amelyek elkísérnek további utatokon. A Mikeshez való tartozás évek múlva is azt jelenti, hogy számítanak rád és számíthatsz másokra” – mondotta Már István. Jólétet, lelki és anyagi gazdagságot, szerető társakat kívánt a ballagóknak Mester Gizella aligazgató, valamint éberséget ahhoz, lássák meg az egyszerűségben a szépséget, a hétköznapiban a gazdagságot, és vegyék észre az élet meg¬annyi apró csodáját. Sibianu Viktor tanfelügyelő a hálát hangsúlyozta, mert szerinte nincs annál nagyobb öröm egy szülő, egy pedagógus számára, mint a gyermek, a tanítvány hálája. Azt kívánta a végzősöknek, legyenek hálásak mindenért, és abban legyenek sikeresek, ami a legfontosabb számukra. Antal Árpád polgármester üzenetét Nagy Zoltán önkormányzati képviselő olvasta fel. A városvezető arra biztatja a ballagókat, ne csak szakmát, hanem hivatást válasszanak, használják ki és kamatoztassák a velük született képességeket és tehetséget, szeressék, amivel foglalkoznak, és az élet minden területén álljanak ki magukért. „Ne feledjétek, szülőhazátoknak, Székelyföldnek és Sepsiszentgyörgynek mind szüksége van rátok. Azon dolgozunk folyamatosan, hogy bármerre vezessen utatok, mindig szívesen térjetek vissza az otthonotokba.” A Szőts Dániel vezette kórus ezúttal kizárólag végzősökből állt, együtt énekelték: Győztes lesz a harc, ha nincs több hátraarc... Ezt követően az első osztályosok részéről Soulie-Horváth Benjamin Létay Lajos Vezet az iskola című versével köszöntötte a tizenkettedikeseket, Fazakas Réka pedig a tizenegyedikesek nevében búcsúztatta a ballagókat, szimbolikusan mesébe foglalva, hogy észrevétlenül is milyen értékekkel telik meg a batyu tizenkét év alatt. Duka Boróka ballagó diák azt hangsúlyozta: „Soha nem volt senki több és senki sem kevesebb, csak más. És ebből a másságból kifolyólag ez a hely, ez az iskola, ahonnan most ballagunk, mindenkinek mást jelentett. Van, aki a lehetőséget látta benne, más a kényszert, van, aki barátságokat kötött és van, aki mindennap megszökött volna, van, aki menne már. De olyan is van, aki biztonságosabbnak látná a maradást. Van, akinek a suli jó és van, akinek szükséges a rádió, a diáktanács, a Bakancs vagy mindez együtt. Tudjátok ti is: mikesesnek lenni életérzés.” Ilkei Klementina Varró Dániel versével búcsúzott.
Díjak, elismerések
A díjazást hagyományos mozzanat előzte meg: a tizenkettedikesek átadták az iskolakulcsot a tizenegyedikeseknek. Az osztályonkénti elismeréseket az osztályfőnökök olvasták fel, okleveleket és jutalomkönyveket adtak át a legjobb tanulmányi eredményt elérő diákoknak, a különböző tantárgyversenyek nyerteseinek, de kitüntették azokat is, akik a közösségi munkában, az iskolán kívüli tevékenységekben tűntek ki. A matematika-informatika osztályban (osztályfőnök Simon Ilona) Varga Emőke Kinga az osztályelső, a biológia–kémia osztályban (osztályfőnök Kolumbán Laura) Szotyori Orsolya Anita érte el a legnagyobb általánost, a filológia osztályban (osztályfőnök Nagy Gábor) Pinti Emőke eredménye a legjobb, a társadalomtudományi osztályban (osztályfőnök Incze Éva) Kisgyörgy Beáta kapta az első díjat. Többen már bejutottak különböző egyetemekre, és olyan tanuló is ballagott, akinek szombaton egy rangos verseny döntőjén kellett volna részt vennie. Díjazott a magyar nyelv és irodalom katedra, az idegen nyelvek tanári csoportja – ezúttal adták át az elismerést azoknak a diákoknak, akik részt vettek a kétéves Erasmus+ programban és annak franciaországi ciklusaiban –, a matematika-informatika katedra, a fizika–kémia szakos tanárok, a földrajz-, történelem- és társadalomtudományok, valamint a testnevelés katedra. A diáktanács, a Mikes Rádió és a Bakancs iskolaújság tevékeny tagjai is jutalomban részesültek, őket azok a diákok díjazták, akik átvették a stafétát. Az iskola vezetősége díjazta az évfolyamelsőt, az önkormányzat pedig hagyományosan a négy középiskolai esztendő legjobb tanulójának ítélte oda a ciklusdíjat – mindkettőt Szotyori Orsolya Anita kapta, és szintén ő vette át a Vajnár Emese-emlékdíjat, az Ecou Egyesület Covalact díját, valamint a Dr. Kovács Sándor-díj egyikét, a másikat Szőcs-Nagy Tímea kapta. A Mikes-díjat, amelyet az iskolaalapítvány ítél oda évente egy reál és egy humán szakos végzősnek, idén Szőcs-Nagy Tímea és Becsey Janka kapta. A Felszeghy-díjat Pinti Emőke nyerte el, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége díját Ráduly-Baka Rebeka érdemelte ki. A Kiwanis Alapítvány Kisgyörgy Beátát díjazta, a Máltai Szeretetszolgálat az önkénteseket és az elsősegélyversenyek nyerteseit jutalmazta, oklevelet kapott minden végzős kórustag, illetve aki az V–XII. osztály bármelyik évfolyamán énekelt a karban. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem két csíkszeredai tanszéke is felajánlott különdíjakat: Becsey Janka, Kisgyörgy Beáta, Kusztos Anna és Dézsi Márton kapott kitüntetést. A ballagási ünnepség áldással zárult. Péterfi Ágnes unitárius segédlelkész búcsúzóul azt kívánta a ballagóknak: hordozzon tenyerén a gondviselő Isten.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 22.
Középpontban a jogtiprások (FUEN-kongresszus)
A kelet-európai kisebbségekkel szembeni jogtiprásokra összpontosított az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szombaton zárult kolozsvári kongresszusának közgyűlése. A közgyűlés – amely a FUEN döntéshozó szerve – számos olyan határozatot fogadott el, amely egy-egy országra vagy egy-egy kisebbségre vonatkozik. Ezek egyike a romániai és szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatával foglalkozik. Az RMDSZ, az MPP és a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) által beterjesztett dokumentum megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat azonban nem dolgozta ki. A dokumentum jogi garanciákat sürget a kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására. Románia esetében a FUEN közgyűlése azt szorgalmazza, hogy csökkentsék húsz százalékról tíz százalékra a kisebbségek helyi arányának küszöbét, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségi közösséget. A FUEN felszólította Európa országait – köztük Romániát is –, hogy biztosítsanak élhető életkörülményeket a roma családoknak, tartsák be alapvető emberi jogaikat. Egy másik határozat arra hívta fel Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést oktatási és vallási ügyekben, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A közgyűlés határozatban szólította fel Románia kormányát, hogy ismerje el nemzeti kisebbségként az arománokat, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az őket románokként meghatározó törvénycikkelyt. A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s szabályozásra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú és anyaország nélküli kisebbségekre. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben munkacsoport alakul az aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozására. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul. Vincze Lóránt, a FUEN elnöke sikeresnek ítélte a kongresszust, és sajnálatosnak tartotta, hogy a román kormány elutasította a kisebbségek párbeszédre való felhívását. Az elnök nehezményezte, hogy a román állam képviselői – noha példaértékűnek tartják a romániai kisebbségek helyzetét – nem kívántak részt venni a kongresszuson. „Ez azt jelenti, hogy távolról sem lehet olyan gondoskodó államról beszélni Románia esetében, amelyik megbecsüli a nemzeti kisebbségeit, és ez a kongresszus valamennyi résztvevője számára nyilvánvalóvá vált” – fogalmazott a FUEN elnöke. Vincze Lóránt közölte: a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést papíron és az interneten is alá lehet majd írni. Az online aláírásra a szervezet honlapján lesz majd lehetőség. Az RMDSZ példájára – amely 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalta – a FUEN több tagszervezete is konkrét vállalásokat fogalmazott meg, ezeket azonban még nem összesítették. Az elnök fontosnak tartotta, hogy a többes állampolgársággal rendelkezők csak lakhelyük országának aláírási ívén lássák el kézjegyükkel a kezdeményezést. Az RMDSZ által szervezett 62. FUEN-kongresszuson ötven tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott vett részt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A kelet-európai kisebbségekkel szembeni jogtiprásokra összpontosított az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szombaton zárult kolozsvári kongresszusának közgyűlése. A közgyűlés – amely a FUEN döntéshozó szerve – számos olyan határozatot fogadott el, amely egy-egy országra vagy egy-egy kisebbségre vonatkozik. Ezek egyike a romániai és szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatával foglalkozik. Az RMDSZ, az MPP és a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) által beterjesztett dokumentum megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat azonban nem dolgozta ki. A dokumentum jogi garanciákat sürget a kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására. Románia esetében a FUEN közgyűlése azt szorgalmazza, hogy csökkentsék húsz százalékról tíz százalékra a kisebbségek helyi arányának küszöbét, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségi közösséget. A FUEN felszólította Európa országait – köztük Romániát is –, hogy biztosítsanak élhető életkörülményeket a roma családoknak, tartsák be alapvető emberi jogaikat. Egy másik határozat arra hívta fel Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést oktatási és vallási ügyekben, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A közgyűlés határozatban szólította fel Románia kormányát, hogy ismerje el nemzeti kisebbségként az arománokat, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az őket románokként meghatározó törvénycikkelyt. A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s szabályozásra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú és anyaország nélküli kisebbségekre. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben munkacsoport alakul az aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozására. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul. Vincze Lóránt, a FUEN elnöke sikeresnek ítélte a kongresszust, és sajnálatosnak tartotta, hogy a román kormány elutasította a kisebbségek párbeszédre való felhívását. Az elnök nehezményezte, hogy a román állam képviselői – noha példaértékűnek tartják a romániai kisebbségek helyzetét – nem kívántak részt venni a kongresszuson. „Ez azt jelenti, hogy távolról sem lehet olyan gondoskodó államról beszélni Románia esetében, amelyik megbecsüli a nemzeti kisebbségeit, és ez a kongresszus valamennyi résztvevője számára nyilvánvalóvá vált” – fogalmazott a FUEN elnöke. Vincze Lóránt közölte: a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést papíron és az interneten is alá lehet majd írni. Az online aláírásra a szervezet honlapján lesz majd lehetőség. Az RMDSZ példájára – amely 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalta – a FUEN több tagszervezete is konkrét vállalásokat fogalmazott meg, ezeket azonban még nem összesítették. Az elnök fontosnak tartotta, hogy a többes állampolgársággal rendelkezők csak lakhelyük országának aláírási ívén lássák el kézjegyükkel a kezdeményezést. Az RMDSZ által szervezett 62. FUEN-kongresszuson ötven tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott vett részt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 22.
Értékőrzők dicsérete
Digitalizáció és virtualitás uralta kort élünk, amikor majd’ minden viszonylagos, amikor élményeinknek nem részesei, inkább közlői/híradói vagyunk, pörögnek a bejegyzések a szociális hálón, s mihelyt eltűnik szemünk elől egy fotó, egy esemény lenyomata, máris jön a következő... Értékmentésre alig vagy csak ritkán futja, és talán nem túlzás: csodájára járunk, ha valahol hasonlóba botlunk. Mert egyre kevesebben vannak, akik a közért, az értékek fennmaradásáért tesznek, jövőt alapoznak a múltat kutatva.
Anyaországi kis csoport, egyszerű emberek a minap arról meséltek: fontos, hogy a mi tárgyi örökségünk megmaradjon, ezért összefogtak és valóságos expedíciót szerveztek, kettőt is egymás után, hogy az árkosi tájmúzeum újabb épülettel gazdagodjon. Mindenki azt hozta, amit éppen tudott, mi több, gyűjtést szerveztek, közben folyamatosan toborozzák a támogatókat, hogy tető alá kerüljön, méltó otthona legyen a székelység tárgyi emlékeinek. Pénzt, időt, energiát nem sajnálva önként álltak a múzeumalapító és gazda mellé, hogy segítsék munkával, építőanyaggal, pénzzel, hogy álma valósággá váljon: megépüljön és csodájára járjon az egész világ az árkosi tájmúzeumnak.
S még mielőtt mosolyra húznánk a szánkat, álljunk meg egy pillanatra...mert fontos ugyan Bálinth Zoltán vágyának teljesülése, de lényegesebb, hogy ebben távolról érkezők, önkéntesek támogatják, akik csodájára járnak vidékünknek, kincseinknek. Múzeumot bővítenek, népi feredőt élesztenek újjá vagy éppen vendégházat építenek Háromszéken... Ha a kecskeméti vagy éppen holland atyánkfia egész hetet áldoz erre, miért ne lehetne legalább egy napunk, hogy szűkebb környezetünkben számba vegyük és tegyünk azért, ami valójában a mi örökségünk? Addig óvjuk, amíg még lehet!
Demeter Virág Katalin / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Digitalizáció és virtualitás uralta kort élünk, amikor majd’ minden viszonylagos, amikor élményeinknek nem részesei, inkább közlői/híradói vagyunk, pörögnek a bejegyzések a szociális hálón, s mihelyt eltűnik szemünk elől egy fotó, egy esemény lenyomata, máris jön a következő... Értékmentésre alig vagy csak ritkán futja, és talán nem túlzás: csodájára járunk, ha valahol hasonlóba botlunk. Mert egyre kevesebben vannak, akik a közért, az értékek fennmaradásáért tesznek, jövőt alapoznak a múltat kutatva.
Anyaországi kis csoport, egyszerű emberek a minap arról meséltek: fontos, hogy a mi tárgyi örökségünk megmaradjon, ezért összefogtak és valóságos expedíciót szerveztek, kettőt is egymás után, hogy az árkosi tájmúzeum újabb épülettel gazdagodjon. Mindenki azt hozta, amit éppen tudott, mi több, gyűjtést szerveztek, közben folyamatosan toborozzák a támogatókat, hogy tető alá kerüljön, méltó otthona legyen a székelység tárgyi emlékeinek. Pénzt, időt, energiát nem sajnálva önként álltak a múzeumalapító és gazda mellé, hogy segítsék munkával, építőanyaggal, pénzzel, hogy álma valósággá váljon: megépüljön és csodájára járjon az egész világ az árkosi tájmúzeumnak.
S még mielőtt mosolyra húznánk a szánkat, álljunk meg egy pillanatra...mert fontos ugyan Bálinth Zoltán vágyának teljesülése, de lényegesebb, hogy ebben távolról érkezők, önkéntesek támogatják, akik csodájára járnak vidékünknek, kincseinknek. Múzeumot bővítenek, népi feredőt élesztenek újjá vagy éppen vendégházat építenek Háromszéken... Ha a kecskeméti vagy éppen holland atyánkfia egész hetet áldoz erre, miért ne lehetne legalább egy napunk, hogy szűkebb környezetünkben számba vegyük és tegyünk azért, ami valójában a mi örökségünk? Addig óvjuk, amíg még lehet!
Demeter Virág Katalin / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 22.
Cél: a szórványrégió fellendítése
Gazdaságfejlesztési program indul a Maros-Mezőségen
A marosvásárhelyi Köpeczi–Teleki-házban május 19-én indult el Magyarország kormányának támogatásával a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Program. A projektet Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára és Kelemen Hunor szövetségi elnök ismertette. Az avatón részt vett még Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója.
Történelmi lépés a Maros-Mezőség életében
Egyéves munkafolyamat eredményeként mérföldkőhöz érkezett a Pro Economica Alapítvány, amely útjára indítja a maros-mezőségi fejlesztési programot. Ez történelmi lépés Maros megyében, amelyet a későbbiekben egész Erdélyre kiterjesztenek. – A Pro Economica Alapítvány előtt álló feladat bátorságpróba lesz, de szeretjük a kihívásokat, s a gazdaságfejlesztési program sikeres vállalkozása lesz a magyar kormány és az alapítvány közös együttműködésének – mondta a megnyitó elején Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója.
– A 2017-es év arannyal jelzett esztendő lesz az erdélyi magyarság történetében. A célunk az, hogy ha pár év múlva visszatekintünk erre az esztendőre, akkor ez a tétel helytálljon, ugyanis 2017-ben indul az a nagyszabású gazdaságfejlesztési program Erdélyben, amelyet a Kárpát-medence más magyarlakta vidékein már elindítottunk, először a Vajdaságban, majd Kárpátalján. Most van annyi tapasztalatunk és erőnk, hogy a legnagyobb terület és a legnagyobb lélekszámú magyar közösség vonatkozásában is meg tudjuk tenni ezt a történelminek mondható lépést. Nem más az ambíciónk, mint hogy a 2017-es és az ezt követő esztendők sorsfordító jelentőséget hordozzanak abban az értelemben, hogy az erdélyi magyarságot sújtó gazdaságpolitikai hátrányok és sérelmek kiegyensúlyozódjanak ezen beavatkozás által. Most először fordul elő az utóbbi évtizedekben, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely nemcsak elkötelezett a nemzeti ügy mellett, hanem az anyagi erőforrások tekintetében képes arra, hogy végrehajtson egy ilyen nagyszabású gazdaságfejlesztési programot, hiszen ehhez semmi más nem kell, mint akarat. Ennek a kormánynak magától értetődő és természetes, hogy anyagi értelemben is felelősséget kell viselnie a határon túli magyar közösségekért. A magyar gazdaság elmúlt évekbeli és a következő évekre előrevetített teljesítménye lehetővé teszi ezt. Egybeesik az akarat és a képesség. Egy ilyen program sikerességének feltétele, hogy olyan helyi partnerünk legyen, aki felkészült és kellőképpen elkötelezett aziránt, hogy egy ilyen programot véghezvigyen, ami nem kis kihívás Erdély vonatkozásában, hiszen egy Magyarországnál is nagyobb területről, a magyarországinál jóval nagyobb településszámról beszélünk, ahol magyarok élnek. Mindezt tekintetbe véve egy gigantikus vállalkozásról van szó. De minden igényt kielégítő és felkészültségű az a partner, amellyel összefogtunk ennek a programnak a sikerre vitelére. Ez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Kelemen Hunor elnök úrban és munkatársaiban olyan partnerekre leltünk, akik kétséget kizáróan bizonyítják, hogy felkészültek egy ilyen program végrehajtására. Rajtuk fog múlni a program sikere – mondta Magyar Levente államtitkár.
A százmilliárd forintot is elérheti a támogatás
Tekintettel a példátlan és hosszú távú kezdeményezésre, a program a százmilliárd forintos nagyságrendet is elérheti. Nem egy-egy időszakos beavatkozásról van szó, hanem mostantól kezdve a magyar kormány nemzetpolitikájának stabil pilléréről beszélünk.
– Folyamatosan rendelkezésünkre kell álljanak olyan eszközök, amelyek által a magyar közösségek anyagi értelemben meg tudnak erősödni. Első lépésként egymilliárd forint áll rendelkezésünkre arra, hogy a Mezőségen megvalósítsunk egy mintaprogramot, ami arra hivatott, hogy az ott élő magyar gazdálkodókat, vállalkozókat 4,5 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatással segítse, amihez 25 százalékos önrészt kell biztosítani. A pályázó gazdáknak bemérjük a földterületeit, elvégezzük a kataszteri bejegyzéseket, ami eddig adott esetben gátjai voltak a gazdálkodásnak – fogalmazott Magyar Levente.
Amennyiben sikeres lesz ez a program, s a következő hónapokban mind a budapesti kormánynak, mind az erdélyi magyar közösségeknek bizonyítani tudják, hogy ez transzparens és az emberek valódi érdekeit szolgáló program, akkor lehetőség lesz arra, hogy kilépjenek ebből a dimenzióból mind területi, mind finanszírozási értelemben, és elindíthatnak egy nagyszabású fejlesztési programot, aminek célja, hogy az erdélyi magyarok, bárhol is éljenek, bármennyire is kisebbségben legyenek adott településen, érezhetően megerősödjenek. Olyan egzisztenciális felemelkedést remélnek a programtól, ami korábban nem volt tapasztalható. Sok mindent kell ellensúlyozni, hiszen hátrányokkal néznek szembe azok a magyarok, akik vállalkozóként akarták a közösséget előre vinni.
– A Mezőség Maros megyei részére esett a választás, az itt élő néhány tízezer ember a célközösség. Ebben a régióban nagy szükség van a gyors beavatkozásra és a gazdasági segítségre. A sok hitegetés után most tényleg itt lesz a segítség. Ilyen kezdeményezésre nem volt példa. A gazdasági és politikai hányattatások után, amin az erdélyi magyarság az elmúlt száz évben keresztülment, végre egy kézzelfogható lehetőség, ami minden egyes erdélyi ember számára elérhető lesz, nem csak azon a jogon, hogy pályázhat, hanem azon a jogon, hogy munkahelyeket fogunk teremteni, befektetések érkeznek. Ha a vállalkozók erősödnek, ennek kihatása lesz a közösség minden tagjára. A Vajdaságban és Kárpátalján remekül sikerült, nem arról van szó, hogy néhány vállalkozót támogatunk, hanem minden Erdélyben élő magyar emberhez szeretnénk eljutni, minden Erdélyben élő magyar ember élhet a lehetőséggel. Jó hír, hogy hatalmas léptékű fejlesztések lesznek, és hatalmas támogatások fognak érkezni Romániába, amiből olyan régiók is részesülnek, ahol románok laknak többségben – biztosította a hallgatóságot az államtitkár.
A jólétért ne kelljen elvándorolni
Kelemen Hunor szövetségi elnök rámutatott, hogy amikor a Vajdaságban elindították a programot – amely azóta nagyon sikeresnek bizonyult, a támogatások összege eléri az ötvenmilliárd forintot –, Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, szándéka, hogy ezt kiterjesszék más régiókra, ahol magyar közösségek élnek. Ez megtörtént, a közös cél az, hogy az erdélyi emberek jobban éljenek, hogy a jövőt a szülőföldön alapozzák meg, hogy ne kelljen elvándorolni azért, hogy az anyagi jólét feltételeit megteremtsék. Magyar Levente államtitkár személyében egy olyan partnerre találtak, aki elkötelezett az országhatárokon kívül élő magyar közösségek gazdasági jóléte iránt. – Nemcsak tudja, mit kell tenni, hanem a gyakorlati lépéseket is megteszi. Létrehoztuk a Pro Economica Alapítványt, ez fogja lebonyolítani a pályázatokat nyílt pályázati rendszerben. Azoknak a kisvállalkozóknak, kisgazdaságoknak, magánszemélyeknek nyílik meg a lehetőség, akiknek megvan az önrészük. A programnak a román gazdaságra is jótékony hatása lesz, ezért bízunk benne, hogy a legnagyobb nyitottsággal fogadják. S amennyiben a főpróba sikerül, s a gazdaságfejlesztési program meghozza az eredményeit, továbblépünk a Székelyföld, Közép-Erdély, Dél-Erdély és a Partium felé… Vannak identitásunkból fakadó gondjaink, amelyek mellett lennie kell egy olyan tervezésnek is, amely a jóléti társadalom megteremtéséhez tartozik. A ma induló gazdaságfejlesztési program, amelyet Magyarország kormánya támogat, ilyen – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Június 15-től lehet pályázni
Péter Ferenc megyei tanácselnök elmondta, öröm, hogy Maros megyében, a Mezőségen, egy olyan szórványrégióban indul a projekt, amelyet szándékukban állt fejleszteni. Köszönet illeti a magyar kormányt, hogy támogatja ezt a régiót. – Nem könnyű a feladat, amelyre vállalkozunk, de úgy érzem, hogy megbirkózunk vele. A sikerhez szükség van mindenki munkájára. A segítség megvan a magyar kormány és az RMDSZ vezetősége részéről, a többi pedig rajtunk múlik – fogalmazott a tanácselnök.
A Pro Economica Alapítvány igazgatótanácsa: Balázs Attila közgazdász, Csóti Emese projektmenedzser, Jakab István lelkipásztor, Kecskés Csaba lelkipásztor, Novák Levente jogász. Ügyvezető igazgató: Kozma Mónika.
A Pro Economica honlapján már megjelentek a pályázati feltételek, június 15-étől egy hónapon át lehet benyújtani a pályázatokat. Érdeklődni az alapítvány Forradalom utca 1. szám alatti irodájában vagy a honlapon lehet.
MEZEY SAROLTA / Népújság (Marosvásárhely)
Gazdaságfejlesztési program indul a Maros-Mezőségen
A marosvásárhelyi Köpeczi–Teleki-házban május 19-én indult el Magyarország kormányának támogatásával a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Program. A projektet Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára és Kelemen Hunor szövetségi elnök ismertette. Az avatón részt vett még Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója.
Történelmi lépés a Maros-Mezőség életében
Egyéves munkafolyamat eredményeként mérföldkőhöz érkezett a Pro Economica Alapítvány, amely útjára indítja a maros-mezőségi fejlesztési programot. Ez történelmi lépés Maros megyében, amelyet a későbbiekben egész Erdélyre kiterjesztenek. – A Pro Economica Alapítvány előtt álló feladat bátorságpróba lesz, de szeretjük a kihívásokat, s a gazdaságfejlesztési program sikeres vállalkozása lesz a magyar kormány és az alapítvány közös együttműködésének – mondta a megnyitó elején Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója.
– A 2017-es év arannyal jelzett esztendő lesz az erdélyi magyarság történetében. A célunk az, hogy ha pár év múlva visszatekintünk erre az esztendőre, akkor ez a tétel helytálljon, ugyanis 2017-ben indul az a nagyszabású gazdaságfejlesztési program Erdélyben, amelyet a Kárpát-medence más magyarlakta vidékein már elindítottunk, először a Vajdaságban, majd Kárpátalján. Most van annyi tapasztalatunk és erőnk, hogy a legnagyobb terület és a legnagyobb lélekszámú magyar közösség vonatkozásában is meg tudjuk tenni ezt a történelminek mondható lépést. Nem más az ambíciónk, mint hogy a 2017-es és az ezt követő esztendők sorsfordító jelentőséget hordozzanak abban az értelemben, hogy az erdélyi magyarságot sújtó gazdaságpolitikai hátrányok és sérelmek kiegyensúlyozódjanak ezen beavatkozás által. Most először fordul elő az utóbbi évtizedekben, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely nemcsak elkötelezett a nemzeti ügy mellett, hanem az anyagi erőforrások tekintetében képes arra, hogy végrehajtson egy ilyen nagyszabású gazdaságfejlesztési programot, hiszen ehhez semmi más nem kell, mint akarat. Ennek a kormánynak magától értetődő és természetes, hogy anyagi értelemben is felelősséget kell viselnie a határon túli magyar közösségekért. A magyar gazdaság elmúlt évekbeli és a következő évekre előrevetített teljesítménye lehetővé teszi ezt. Egybeesik az akarat és a képesség. Egy ilyen program sikerességének feltétele, hogy olyan helyi partnerünk legyen, aki felkészült és kellőképpen elkötelezett aziránt, hogy egy ilyen programot véghezvigyen, ami nem kis kihívás Erdély vonatkozásában, hiszen egy Magyarországnál is nagyobb területről, a magyarországinál jóval nagyobb településszámról beszélünk, ahol magyarok élnek. Mindezt tekintetbe véve egy gigantikus vállalkozásról van szó. De minden igényt kielégítő és felkészültségű az a partner, amellyel összefogtunk ennek a programnak a sikerre vitelére. Ez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Kelemen Hunor elnök úrban és munkatársaiban olyan partnerekre leltünk, akik kétséget kizáróan bizonyítják, hogy felkészültek egy ilyen program végrehajtására. Rajtuk fog múlni a program sikere – mondta Magyar Levente államtitkár.
A százmilliárd forintot is elérheti a támogatás
Tekintettel a példátlan és hosszú távú kezdeményezésre, a program a százmilliárd forintos nagyságrendet is elérheti. Nem egy-egy időszakos beavatkozásról van szó, hanem mostantól kezdve a magyar kormány nemzetpolitikájának stabil pilléréről beszélünk.
– Folyamatosan rendelkezésünkre kell álljanak olyan eszközök, amelyek által a magyar közösségek anyagi értelemben meg tudnak erősödni. Első lépésként egymilliárd forint áll rendelkezésünkre arra, hogy a Mezőségen megvalósítsunk egy mintaprogramot, ami arra hivatott, hogy az ott élő magyar gazdálkodókat, vállalkozókat 4,5 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatással segítse, amihez 25 százalékos önrészt kell biztosítani. A pályázó gazdáknak bemérjük a földterületeit, elvégezzük a kataszteri bejegyzéseket, ami eddig adott esetben gátjai voltak a gazdálkodásnak – fogalmazott Magyar Levente.
Amennyiben sikeres lesz ez a program, s a következő hónapokban mind a budapesti kormánynak, mind az erdélyi magyar közösségeknek bizonyítani tudják, hogy ez transzparens és az emberek valódi érdekeit szolgáló program, akkor lehetőség lesz arra, hogy kilépjenek ebből a dimenzióból mind területi, mind finanszírozási értelemben, és elindíthatnak egy nagyszabású fejlesztési programot, aminek célja, hogy az erdélyi magyarok, bárhol is éljenek, bármennyire is kisebbségben legyenek adott településen, érezhetően megerősödjenek. Olyan egzisztenciális felemelkedést remélnek a programtól, ami korábban nem volt tapasztalható. Sok mindent kell ellensúlyozni, hiszen hátrányokkal néznek szembe azok a magyarok, akik vállalkozóként akarták a közösséget előre vinni.
– A Mezőség Maros megyei részére esett a választás, az itt élő néhány tízezer ember a célközösség. Ebben a régióban nagy szükség van a gyors beavatkozásra és a gazdasági segítségre. A sok hitegetés után most tényleg itt lesz a segítség. Ilyen kezdeményezésre nem volt példa. A gazdasági és politikai hányattatások után, amin az erdélyi magyarság az elmúlt száz évben keresztülment, végre egy kézzelfogható lehetőség, ami minden egyes erdélyi ember számára elérhető lesz, nem csak azon a jogon, hogy pályázhat, hanem azon a jogon, hogy munkahelyeket fogunk teremteni, befektetések érkeznek. Ha a vállalkozók erősödnek, ennek kihatása lesz a közösség minden tagjára. A Vajdaságban és Kárpátalján remekül sikerült, nem arról van szó, hogy néhány vállalkozót támogatunk, hanem minden Erdélyben élő magyar emberhez szeretnénk eljutni, minden Erdélyben élő magyar ember élhet a lehetőséggel. Jó hír, hogy hatalmas léptékű fejlesztések lesznek, és hatalmas támogatások fognak érkezni Romániába, amiből olyan régiók is részesülnek, ahol románok laknak többségben – biztosította a hallgatóságot az államtitkár.
A jólétért ne kelljen elvándorolni
Kelemen Hunor szövetségi elnök rámutatott, hogy amikor a Vajdaságban elindították a programot – amely azóta nagyon sikeresnek bizonyult, a támogatások összege eléri az ötvenmilliárd forintot –, Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, szándéka, hogy ezt kiterjesszék más régiókra, ahol magyar közösségek élnek. Ez megtörtént, a közös cél az, hogy az erdélyi emberek jobban éljenek, hogy a jövőt a szülőföldön alapozzák meg, hogy ne kelljen elvándorolni azért, hogy az anyagi jólét feltételeit megteremtsék. Magyar Levente államtitkár személyében egy olyan partnerre találtak, aki elkötelezett az országhatárokon kívül élő magyar közösségek gazdasági jóléte iránt. – Nemcsak tudja, mit kell tenni, hanem a gyakorlati lépéseket is megteszi. Létrehoztuk a Pro Economica Alapítványt, ez fogja lebonyolítani a pályázatokat nyílt pályázati rendszerben. Azoknak a kisvállalkozóknak, kisgazdaságoknak, magánszemélyeknek nyílik meg a lehetőség, akiknek megvan az önrészük. A programnak a román gazdaságra is jótékony hatása lesz, ezért bízunk benne, hogy a legnagyobb nyitottsággal fogadják. S amennyiben a főpróba sikerül, s a gazdaságfejlesztési program meghozza az eredményeit, továbblépünk a Székelyföld, Közép-Erdély, Dél-Erdély és a Partium felé… Vannak identitásunkból fakadó gondjaink, amelyek mellett lennie kell egy olyan tervezésnek is, amely a jóléti társadalom megteremtéséhez tartozik. A ma induló gazdaságfejlesztési program, amelyet Magyarország kormánya támogat, ilyen – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Június 15-től lehet pályázni
Péter Ferenc megyei tanácselnök elmondta, öröm, hogy Maros megyében, a Mezőségen, egy olyan szórványrégióban indul a projekt, amelyet szándékukban állt fejleszteni. Köszönet illeti a magyar kormányt, hogy támogatja ezt a régiót. – Nem könnyű a feladat, amelyre vállalkozunk, de úgy érzem, hogy megbirkózunk vele. A sikerhez szükség van mindenki munkájára. A segítség megvan a magyar kormány és az RMDSZ vezetősége részéről, a többi pedig rajtunk múlik – fogalmazott a tanácselnök.
A Pro Economica Alapítvány igazgatótanácsa: Balázs Attila közgazdász, Csóti Emese projektmenedzser, Jakab István lelkipásztor, Kecskés Csaba lelkipásztor, Novák Levente jogász. Ügyvezető igazgató: Kozma Mónika.
A Pro Economica honlapján már megjelentek a pályázati feltételek, június 15-étől egy hónapon át lehet benyújtani a pályázatokat. Érdeklődni az alapítvány Forradalom utca 1. szám alatti irodájában vagy a honlapon lehet.
MEZEY SAROLTA / Népújság (Marosvásárhely)
2017. május 22.
Támogatta az RMDSZ az egységes bértörvényt a felsőházi szakbizottságban
Az egységes bértörvény szenátusi szakbizottsági vitája során több olyan módosító javaslatot is elfogadtak, amelyek kedvezőek a magyar közösség számára, és amelyek megoldást nyújtanak a közalkalmazotti bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, ezért az RMDSZ támogatta az egységes bértörvényt a munkaügyi bizottságban – mondta a testület tagja, Derzsi Ákos, miután a testület csütörtökön elfogadta a tervezetet.
„Kezdeményezésünkre az önkormányzat vezetője is részesülni fog a sikeres pályázati projektek után járó 25 százalékos fizetéspótlékból. Ez eddig csak a projektben részt vevő hivatalnokoknak járt. Azt gondoljuk, ha a kedvezményezettek körét kiterjesztjük a polgármesterekre is, ösztönözhetjük az önkormányzatok pályázási kedvét” – idézi az RMDSZ közleménye Derzsi Ákos Bihar megyei szenátort.
A munkaügyi bizottság tagja beszámolt arról is: a kormány bértörvénytervezete olyan visszás előírásokat is tartalmazott, amelyek értelmében a kinevezett tisztviselők, mint például a prefektusok, többet kerestek volna, mint a választott önkormányzati vezetők.
„Ez nincs rendben, a közigazgatási hierarchia és a feladatkörrel járó felelősség alapján az önkormányzat vezetőjének fizetése nagyobb kell hogy legyen, mint a kinevezett tisztviselőké, ezért javasoltuk a polgármesterek, megyei tanácselnökök bérének növelését. A helyi közigazgatás szintjén a megyeközpontok és a megyei önkormányzati vezetők bére esetében lesz a legnagyobb az alkalmazott szorzószám, 9-es szorzóval számolják majd bérüket. A megyeközpontok alpolgármesterei és a megyei tanácsi alelnökök bérénél 7,5-ös szorzót alkalmaznak majd. Más városok polgármestereinek, alpolgármestereinek fizetése esetében az eddigihez képest 1 ponttal nő az alkalmazott szorzó” – összegezte Derzsi Ákos.
A közlemény értelmében kedvezőbb lesz ezután a nem klerikális személyzetnek biztosított jövedelem kiszámítási módja. „Kezdeményezésünkre a szakbizottság elfogadta, hogy a nem klerikális személyzet juttatását ne az éves költségvetés és költségvetés-kiegészítés alapján határozzák meg, hanem a mindenkori minimálbér értékét kapják. Emellett sikerült azt is megakadályoznunk, hogy az egységes bértörvény visszavágja a juttatásban részesített nem klerikális személyzet számát. Az idei költségvetés vitája során a szövetségnek sikerült elérnie, hogy a korábbi évekhez képest mintegy 950-nel több kántor, harangozó stb. számára biztosítson juttatást az állam, így a javadalmazásban részesülő személyek száma eléri a 19.900-at. A kormány által beterjesztett bértörvénytervezet visszavágta volna a jövedelemben részesítendők számát az előző évek szintjére” – mondta Derzsi.
Az RMDSZ közleménye arra is rámutat, hogy az egységes bértörvény tervezete értelmében 15 százalékos fizetéspótlékban részesítették volna a látássérült munkavállalókat, ám más fogyatékkal élők, akik munkaviszonyban állnak, nem kaptak volna ilyen jellegű támogatást. „Az RMDSZ ezt diszkriminatívnak ítélte, ezért kezdeményezte, hogy a kedvezményezettek körét terjesszék ki minden fogyatékkal élő munkavállalóra. A munkaügyi bizottság elfogadta a szövetség javaslatát, így az egységes bértörvény minden fogyatékkal élő munkavállalóra tekintettel lesz” – mondta Derzsi.
Az RMDSZ javaslatára a törvénytervezetben eredetileg tervezett 5 százalékos béremelés helyett 10 százalékkal fog növekedni a megelőző pénzügyi ellenőrzést végző önkormányzati alkalmazottak bére. Derzsi Ákos szerint ezen a területen rendkívül fontos az ösztönző javadalmazás, ugyanis nehéz alkalmazottakat találni az állásokra. Az egységes bértörvény tervezete hátrányosan érintette volna a környezetvédelmi hatóságok alkalmazottait, ugyanis nem a megfelelő bérrácsba sorolta be őket, ezáltal fizetésük átlagosan 2.000 lejjel alacsonyabb lett volna, mint amennyi megilleti őket.
Az egységes bértörvény tervezetét ma tárgyalja a szenátus plénuma. A jogszabály esetében a képviselőház a végső döntéshozó.
AGERPRES; Népújság (Marosvásárhely)
Az egységes bértörvény szenátusi szakbizottsági vitája során több olyan módosító javaslatot is elfogadtak, amelyek kedvezőek a magyar közösség számára, és amelyek megoldást nyújtanak a közalkalmazotti bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, ezért az RMDSZ támogatta az egységes bértörvényt a munkaügyi bizottságban – mondta a testület tagja, Derzsi Ákos, miután a testület csütörtökön elfogadta a tervezetet.
„Kezdeményezésünkre az önkormányzat vezetője is részesülni fog a sikeres pályázati projektek után járó 25 százalékos fizetéspótlékból. Ez eddig csak a projektben részt vevő hivatalnokoknak járt. Azt gondoljuk, ha a kedvezményezettek körét kiterjesztjük a polgármesterekre is, ösztönözhetjük az önkormányzatok pályázási kedvét” – idézi az RMDSZ közleménye Derzsi Ákos Bihar megyei szenátort.
A munkaügyi bizottság tagja beszámolt arról is: a kormány bértörvénytervezete olyan visszás előírásokat is tartalmazott, amelyek értelmében a kinevezett tisztviselők, mint például a prefektusok, többet kerestek volna, mint a választott önkormányzati vezetők.
„Ez nincs rendben, a közigazgatási hierarchia és a feladatkörrel járó felelősség alapján az önkormányzat vezetőjének fizetése nagyobb kell hogy legyen, mint a kinevezett tisztviselőké, ezért javasoltuk a polgármesterek, megyei tanácselnökök bérének növelését. A helyi közigazgatás szintjén a megyeközpontok és a megyei önkormányzati vezetők bére esetében lesz a legnagyobb az alkalmazott szorzószám, 9-es szorzóval számolják majd bérüket. A megyeközpontok alpolgármesterei és a megyei tanácsi alelnökök bérénél 7,5-ös szorzót alkalmaznak majd. Más városok polgármestereinek, alpolgármestereinek fizetése esetében az eddigihez képest 1 ponttal nő az alkalmazott szorzó” – összegezte Derzsi Ákos.
A közlemény értelmében kedvezőbb lesz ezután a nem klerikális személyzetnek biztosított jövedelem kiszámítási módja. „Kezdeményezésünkre a szakbizottság elfogadta, hogy a nem klerikális személyzet juttatását ne az éves költségvetés és költségvetés-kiegészítés alapján határozzák meg, hanem a mindenkori minimálbér értékét kapják. Emellett sikerült azt is megakadályoznunk, hogy az egységes bértörvény visszavágja a juttatásban részesített nem klerikális személyzet számát. Az idei költségvetés vitája során a szövetségnek sikerült elérnie, hogy a korábbi évekhez képest mintegy 950-nel több kántor, harangozó stb. számára biztosítson juttatást az állam, így a javadalmazásban részesülő személyek száma eléri a 19.900-at. A kormány által beterjesztett bértörvénytervezet visszavágta volna a jövedelemben részesítendők számát az előző évek szintjére” – mondta Derzsi.
Az RMDSZ közleménye arra is rámutat, hogy az egységes bértörvény tervezete értelmében 15 százalékos fizetéspótlékban részesítették volna a látássérült munkavállalókat, ám más fogyatékkal élők, akik munkaviszonyban állnak, nem kaptak volna ilyen jellegű támogatást. „Az RMDSZ ezt diszkriminatívnak ítélte, ezért kezdeményezte, hogy a kedvezményezettek körét terjesszék ki minden fogyatékkal élő munkavállalóra. A munkaügyi bizottság elfogadta a szövetség javaslatát, így az egységes bértörvény minden fogyatékkal élő munkavállalóra tekintettel lesz” – mondta Derzsi.
Az RMDSZ javaslatára a törvénytervezetben eredetileg tervezett 5 százalékos béremelés helyett 10 százalékkal fog növekedni a megelőző pénzügyi ellenőrzést végző önkormányzati alkalmazottak bére. Derzsi Ákos szerint ezen a területen rendkívül fontos az ösztönző javadalmazás, ugyanis nehéz alkalmazottakat találni az állásokra. Az egységes bértörvény tervezete hátrányosan érintette volna a környezetvédelmi hatóságok alkalmazottait, ugyanis nem a megfelelő bérrácsba sorolta be őket, ezáltal fizetésük átlagosan 2.000 lejjel alacsonyabb lett volna, mint amennyi megilleti őket.
Az egységes bértörvény tervezetét ma tárgyalja a szenátus plénuma. A jogszabály esetében a képviselőház a végső döntéshozó.
AGERPRES; Népújság (Marosvásárhely)
2017. május 22.
Ünnepi kínálat a X. Csíkszeredai Régizenei Nyári Egyetemen
– 2017. július 9–14. –
Idén július 9–14. között zajlik a csíkszeredai Régizene Fesztivál, melynek immár X. éve kísérője az egyetlen Romániában szervezett Régizenei Nyári Egyetem. Az ünnepi kiadásra készülve a szervezők összefoglalták az évtized tapasztalatait – erről tájékoztatunk, valamint áttekintjük a jubileumi kínálatot, melyből a leendő hallgatóknak június 12-éig, hétfő éjfélig lehet válogatni.
Háromszorosan is jubileumi hangulatban zajlik idén Csíkszeredában a Régizene Fesztivál, és a nemzetközi oktatói palettáról mesterkurzusokat immár tizedszerre ajánló Régizenei Nyári Egyetem: az 500 éves reformáció emlékéve mellett a 450 éve az itáliai Cremonában született Claudio Monteverdi, valamint a 250 éve Hamburgban elhunyt Georg Philipp Telemann zeneszerzők évfordulói. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében zajló régizenei képzés tizedik évfordulója ugyanakkor az eredmények kiértékelésére, mérlegkészítésre is alkalmat ad.
– A csíkszeredai Régizene Fesztiválnak néhány olyan jellemzője van, amelyek ezt a rendezvényt a romániai zenei élet élére teszik. Fontossági sorrendben véve, a leglényegesebb tényezője a fesztiválnak, hogy a Régizenei Nyári Egyetemmel „szövetkezik” – nyilatkozta a www.regizene.rofesztiválhonlapnak Şorban Elena Maria kolozsvári muzikológus, aki visszatérő oktatója, valamint tolmácsa is a csíkszeredai képzésnek. Romániában ugyanis egyértelműen hiánypótló ez a képzés: a felsőoktatásban ugyanis mindmáig nem létezik kimondottan régizenei szakirány, mely másutt Európában régóta bevett gyakorlat.
Tehetségek kibontakoztatására figyelnek
A tizedik kiadás beharangozójaként nemrégiben csíkszeredai sajtótájékoztatón foglalták össze a kurzus- és fesztiválszervezők a tapasztalataikat, ugyanakkor megvonták a tíz esztendő eredményeinek mérlegét is.
A Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita megye tanácsa és a Cultura Nostra Egyesület által szervezett Régizenei Nyári Egyetem indításának történetéről megtudtuk: 2008-ban, amikor átvette a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetését Ferencz Angéla, a fesztiválnak nem volt művészeti vezetője, keresni kellett a korábban lemondott László Ferenc tisztjére egy méltó utódot. Így történt, hogy a Kulturális Központ Filip Ignác Csabát, a mester egykori tanítványát kérte fel a csíkszeredai Régizene Fesztivál művészeti vezetőjének. A választást csak megerősíti, hogy maga László Ferenc is őt bízta meg munkásságának folytatásával, a régizene ügyének felkarolásával. Lévén, hogy sok neves zenész megfordul évente Csíkszeredában a Régizene Fesztiválon, már évekkel korábban megérlelődött annak az igénye, hogy fontos volna mesterkurzusokat is tartani a fesztivál ideje alatt. Rövid, de intenzív tervezési idő alatt összeállt a kurzusok rendje, amelyet Filip Ignác korábbi európai mesterkurzusok tapasztalatai alapján a HMKK munkatársaival igazított a helyi viszonyokhoz, és nevet is kapott az új intézmény: Régizenei Nyári Egyetem.
Növekvő igények és kínálat
Az első képzéstől folyamatosan növekvő nyári egyetem statisztikai adatairól Ferencz Angéla elmondta: 250 diák vett részt a mesterkurzusokon, ám köztük visszatérő diákok is vannak, így az intézmény összesen 420 oklevelet adott ki számukra. Az összesítés szerint a résztvevők mintegy fele Hargita megyéből, a többiek Románia más szegleteiből és Magyarországról érkeztek.
„Ez egy több nyelven zajló nyári egyetem, mely magyarul, románul és adott esetben – előadótól függően – angolul, franciául, spanyolul zajlik – mutatott rá a kulturális központ menedzsere. Mint kiemelte, az évtized alatt számos együttműködést is jegyeztek, például azt az ösztöndíjas programot, amely Románia Kormánya Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával közösen valósult meg, és amely keretében a Románia területén élő nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok juthattak ösztöndíjas képzéshez a csíkszeredai mesterkurzusokon – és, mint remélik, az idei, elkövetkezőkben megjelenő kiíráson is sikerrel létrejön ez az együttműködés.
A diákok részéről egyre nagyobb az érdeklődés: míg az első évben közel harmincan, a legutóbbi nyári egyetemen már több mint hetvenen vettek részt. A kínálat is duplájára növekedett: míg 2008-ban hat, 2016-ra tizenkét mesterkurzust indítottak. Mivel minden mesterkurzuson főleg egyéni foglalkozások vannak, ezért korlátozott a résztvevők száma, és idéntől bevezették az eltérő költségvonzattal járó aktív és passzív hallgatói státust: a jelentkezők eldönthetik, csak megfigyelő résztvevők, vagy egyéni hangszeres gyakorlást is igényelnek.
„A tizedik nyári egyetemet szeretnénk méltóképpen megünnepelni: a fesztiválon is részt vesznek az egyetem diákjai, ez is egy bejáratott különlegesség, hogy egymással kapcsolatban áll a két rendezvény: a fesztivál koncertjei előtt is fellépnek a diákok, utcazenélni is szoktak, a kurzuszáró koncert pedig, amelyen bemutatkoznak a diákok és megmutatják, hogy mit tanultak, az is a fesztivál hivatalos programjának a része” – összegzett Ferencz Angéla.
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium gyönyörű épülete tehát idén is várja a historikus régizenei tanulmányokat mesterszinten folytatni kívánó, 10 évet betöltött hallgatókat. E tanintézménnyel, valamint a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolával folytatott erős stratégiai partnerség pedig nagyon fontos, és nagyon erős biztonságot ad a nyári egyetem lebonyolításában mind a teremhasználat, mind a hangszerek biztosítása tekintetében – hangsúlyozta a menedzser.
A kezdeményezők a tehetségek kibontakoztatását tartják szem előtt, és a tanítványok szakmai pályáját is követik: számontartják, ki milyen külföldi ösztöndíj-lehetőséget kap a csíkszeredai képzéseknek köszönhetően, és hogyan sikerül régizenei projektekhez, együttesekhez csatlakozniuk – tette hozzá.
Ahol „Bach is másként szól”
A régizenét a XX. század elején „fedezték fel”; zenetörténeti érdekesség, hogy a történelem folyamán addig soha nem játszottak régizenét (kevés kivétellel), a korabeli közönség azért ment koncertre, hogy új művet halljon – emelte ki az idei képzés ismertetőjének bevezetőjeként dr. Filip Ignác Csaba.
Mint rámutatott, a két világháború között, majd a második világháború után kezdett ez a stílus divattá válni: elővették a korabeli hangszereket, kezdték „újraépíteni” a korabeli leírások alapján, és kiderült, hogy elég nagy a különbség eleve a között is, ahogyan a zenét akkoriban értették, illetve ma értjük.
A csíkszeredai fesztivál és a képzés is a korabeli igény elve mentén szerveződik – például a fesztivál törzsközönsége is évről évre megtapasztalja a rendezvény teljes időtartamában, hogy hogyan hangozhattak a historikus hangszerek hangosítás nélkül.
Filip Ignác kiemelte: Romániában a régizene-mozgalom Marosvásárhelyen, Brassóban, Kolozsváron és Bukarestben jelent meg először, Csíkszeredában pedig az 1970-es években a Kájoni, majd későbbi Barozda együttessel. A Mikó-várban már 1979-ben volt egy régizenekoncert, majd 1980-ban megtartották az első régizene-fesztivált is.
A művészeti vezető fölhívta a figyelmet arra, hogy Romániában nem szerepel a zenei középiskolák oktatási programjában a középkor és a reneszánsz zene előadása. S míg iskolák nyíltak Európa-szerte, ahol régizenét oktatnak – például a bázeli Schola Cantorumon kizárólag régizene-oktatás folyik –, Romániában mindmáig nemcsak hogy nincs különálló régizene-egyetem, de külön szakként sem lehet választani. Ezt tanúsította a jubileumi képzést beharangozó sajtótájékoztatón jelen levő Vizi Norbert XII. osztályos csíkszeredai zene szakos hallgató is, jelezve, hogy rendszeresen részt vesz a nyári egyetemen, ahol „Bach is teljesen másként szól”.
Ajánlat 2017-re: abszolút nóvum – népszerű különlegességek
A fiatal és pályakezdő zenészeknek idén is neves előadóművészek és tanárok tartanak mesterkurzusokat Csíkszeredában. A régi korok zenéjét és a korhű, historikus előadásmódot ismertető mesterkurzusok is részben a fesztivál 2017-es fő témájához, az 500 éves reformáció emlékévéhez illeszkedve az egyházi megújulással járó zenei hatásokkal is hivatottak foglalkozni.
Abszolút nóvum idén a mesterkurzusok sorában a tanárok és a diákok javaslatára meghirdetett kóruséneklés mesterkurzus. Vezetője Ványolós András énektanár és kórusvezető, aki a fesztivál visszatérő fellépője, ugyanakkor „a térség talán egyik legaktívabb és műfaji szempontból a legszínesebb kórusvezetőjének számít” – fogalmazta meg Fazakas Gabriella, aki a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársaként több éve programvezetője a régizenei egyetemnek és a fesztiválnak. „Talán ebben az évben a legidőszerűbb e kurzus bevezetése, ugyanis az egyházi megújulásnak az egyik alappillére volt a kóruséneklés, de azon belül is az anyanyelven való éneklés” – tette hozzá. A különböző egyéni kurzusok mellett a nyári egyetem valamennyi hallgatója részt vehet a reneszánsz együttes foglalkozáson (kezdő és haladó hangszeres vagy énekes), valamint közös reggeli tánckurzuson.
Választható képzések:
ÚJ! Kórus – Ványolós András (Csíkszereda)
INGYENES! Régizene előadására alkalmazott zenekritika-kurzus – Şorban Elena Maria (Kolozsvár)
Reneszánsz együttes mesterkurzus (főtárgy) – Csörsz Rumen István (Budapest)
Furulya és fuvola – Széplaki Zoltán (Budapest)
Barokk hegedű – Vitárius Piroska (Budapest)
Ének – Palócz Réka (Budapest)
Ének – Kiss Noémi (Budapest)
Csembaló – Fülöp Mária (Bázel)
Lant és gitár – Kónya István (Budapest)
Viola da gamba és violone – Csata István (Kolozsvár)
Ütőhangszerek a régizenében, ütőhangszeres kamarakurzus: zenei játékok, rögtönzés, szólamszerkesztés – Kasza Roland (Budapest)
Reneszánsz és barokk táncok (min. 6 résztvevővel indul) – Szabó Anikó (Kolozsvár)
A nyári egyetem mesterkurzusainak, oktatóinak bemutatása a fesztivál honlapjáról érhető el: www.regizene.ro
Szakmai előadások – közönségre nyitottan
A nyári egyetem alatt az oktatáson kívül idén is lesznek szakmai előadások. Míg Fodor Csaba magyarországi előadóművész Internetes források és digitális eszközök a régizene szolgálatában címmel tart előadást, Sam Chapman svájci lantművész az Alexander-technikát ismerteti meg a hallgatósággal. A romániai előadók közül a lamentációk műfaját Szabó András csíkszeredai zenetanár, a reformáció zenéjét Péter Éva kolozsvári egyetemi előadótanár ecseteli majd. A szakmai előadásokra nem szükséges előzetes bejelentkezés.
Jelentkezési határidő a Régizenei Nyári Egyetemre: 2017. június 12., hétfő, éjfél (24:00 UTC+2).
A képzés díját érintő részletek megtalálhatóak a www.regizene.ro honlapon. Kiegészítő információkért kérjük, írjanak a
nyariegyetem@regizene.ro e-mail-címre, vagy keressék a szervezőket az alábbi telefonszámokon: +40-266-372044 (vezetékes), +40-0746-244235 (mobil), illetve Csíkszeredában személyesen, a Temesvári sugárút 4. szám alatt.
A szervezők / Népújság (Marosvásárhely)
– 2017. július 9–14. –
Idén július 9–14. között zajlik a csíkszeredai Régizene Fesztivál, melynek immár X. éve kísérője az egyetlen Romániában szervezett Régizenei Nyári Egyetem. Az ünnepi kiadásra készülve a szervezők összefoglalták az évtized tapasztalatait – erről tájékoztatunk, valamint áttekintjük a jubileumi kínálatot, melyből a leendő hallgatóknak június 12-éig, hétfő éjfélig lehet válogatni.
Háromszorosan is jubileumi hangulatban zajlik idén Csíkszeredában a Régizene Fesztivál, és a nemzetközi oktatói palettáról mesterkurzusokat immár tizedszerre ajánló Régizenei Nyári Egyetem: az 500 éves reformáció emlékéve mellett a 450 éve az itáliai Cremonában született Claudio Monteverdi, valamint a 250 éve Hamburgban elhunyt Georg Philipp Telemann zeneszerzők évfordulói. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében zajló régizenei képzés tizedik évfordulója ugyanakkor az eredmények kiértékelésére, mérlegkészítésre is alkalmat ad.
– A csíkszeredai Régizene Fesztiválnak néhány olyan jellemzője van, amelyek ezt a rendezvényt a romániai zenei élet élére teszik. Fontossági sorrendben véve, a leglényegesebb tényezője a fesztiválnak, hogy a Régizenei Nyári Egyetemmel „szövetkezik” – nyilatkozta a www.regizene.rofesztiválhonlapnak Şorban Elena Maria kolozsvári muzikológus, aki visszatérő oktatója, valamint tolmácsa is a csíkszeredai képzésnek. Romániában ugyanis egyértelműen hiánypótló ez a képzés: a felsőoktatásban ugyanis mindmáig nem létezik kimondottan régizenei szakirány, mely másutt Európában régóta bevett gyakorlat.
Tehetségek kibontakoztatására figyelnek
A tizedik kiadás beharangozójaként nemrégiben csíkszeredai sajtótájékoztatón foglalták össze a kurzus- és fesztiválszervezők a tapasztalataikat, ugyanakkor megvonták a tíz esztendő eredményeinek mérlegét is.
A Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita megye tanácsa és a Cultura Nostra Egyesület által szervezett Régizenei Nyári Egyetem indításának történetéről megtudtuk: 2008-ban, amikor átvette a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetését Ferencz Angéla, a fesztiválnak nem volt művészeti vezetője, keresni kellett a korábban lemondott László Ferenc tisztjére egy méltó utódot. Így történt, hogy a Kulturális Központ Filip Ignác Csabát, a mester egykori tanítványát kérte fel a csíkszeredai Régizene Fesztivál művészeti vezetőjének. A választást csak megerősíti, hogy maga László Ferenc is őt bízta meg munkásságának folytatásával, a régizene ügyének felkarolásával. Lévén, hogy sok neves zenész megfordul évente Csíkszeredában a Régizene Fesztiválon, már évekkel korábban megérlelődött annak az igénye, hogy fontos volna mesterkurzusokat is tartani a fesztivál ideje alatt. Rövid, de intenzív tervezési idő alatt összeállt a kurzusok rendje, amelyet Filip Ignác korábbi európai mesterkurzusok tapasztalatai alapján a HMKK munkatársaival igazított a helyi viszonyokhoz, és nevet is kapott az új intézmény: Régizenei Nyári Egyetem.
Növekvő igények és kínálat
Az első képzéstől folyamatosan növekvő nyári egyetem statisztikai adatairól Ferencz Angéla elmondta: 250 diák vett részt a mesterkurzusokon, ám köztük visszatérő diákok is vannak, így az intézmény összesen 420 oklevelet adott ki számukra. Az összesítés szerint a résztvevők mintegy fele Hargita megyéből, a többiek Románia más szegleteiből és Magyarországról érkeztek.
„Ez egy több nyelven zajló nyári egyetem, mely magyarul, románul és adott esetben – előadótól függően – angolul, franciául, spanyolul zajlik – mutatott rá a kulturális központ menedzsere. Mint kiemelte, az évtized alatt számos együttműködést is jegyeztek, például azt az ösztöndíjas programot, amely Románia Kormánya Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával közösen valósult meg, és amely keretében a Románia területén élő nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok juthattak ösztöndíjas képzéshez a csíkszeredai mesterkurzusokon – és, mint remélik, az idei, elkövetkezőkben megjelenő kiíráson is sikerrel létrejön ez az együttműködés.
A diákok részéről egyre nagyobb az érdeklődés: míg az első évben közel harmincan, a legutóbbi nyári egyetemen már több mint hetvenen vettek részt. A kínálat is duplájára növekedett: míg 2008-ban hat, 2016-ra tizenkét mesterkurzust indítottak. Mivel minden mesterkurzuson főleg egyéni foglalkozások vannak, ezért korlátozott a résztvevők száma, és idéntől bevezették az eltérő költségvonzattal járó aktív és passzív hallgatói státust: a jelentkezők eldönthetik, csak megfigyelő résztvevők, vagy egyéni hangszeres gyakorlást is igényelnek.
„A tizedik nyári egyetemet szeretnénk méltóképpen megünnepelni: a fesztiválon is részt vesznek az egyetem diákjai, ez is egy bejáratott különlegesség, hogy egymással kapcsolatban áll a két rendezvény: a fesztivál koncertjei előtt is fellépnek a diákok, utcazenélni is szoktak, a kurzuszáró koncert pedig, amelyen bemutatkoznak a diákok és megmutatják, hogy mit tanultak, az is a fesztivál hivatalos programjának a része” – összegzett Ferencz Angéla.
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium gyönyörű épülete tehát idén is várja a historikus régizenei tanulmányokat mesterszinten folytatni kívánó, 10 évet betöltött hallgatókat. E tanintézménnyel, valamint a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolával folytatott erős stratégiai partnerség pedig nagyon fontos, és nagyon erős biztonságot ad a nyári egyetem lebonyolításában mind a teremhasználat, mind a hangszerek biztosítása tekintetében – hangsúlyozta a menedzser.
A kezdeményezők a tehetségek kibontakoztatását tartják szem előtt, és a tanítványok szakmai pályáját is követik: számontartják, ki milyen külföldi ösztöndíj-lehetőséget kap a csíkszeredai képzéseknek köszönhetően, és hogyan sikerül régizenei projektekhez, együttesekhez csatlakozniuk – tette hozzá.
Ahol „Bach is másként szól”
A régizenét a XX. század elején „fedezték fel”; zenetörténeti érdekesség, hogy a történelem folyamán addig soha nem játszottak régizenét (kevés kivétellel), a korabeli közönség azért ment koncertre, hogy új művet halljon – emelte ki az idei képzés ismertetőjének bevezetőjeként dr. Filip Ignác Csaba.
Mint rámutatott, a két világháború között, majd a második világháború után kezdett ez a stílus divattá válni: elővették a korabeli hangszereket, kezdték „újraépíteni” a korabeli leírások alapján, és kiderült, hogy elég nagy a különbség eleve a között is, ahogyan a zenét akkoriban értették, illetve ma értjük.
A csíkszeredai fesztivál és a képzés is a korabeli igény elve mentén szerveződik – például a fesztivál törzsközönsége is évről évre megtapasztalja a rendezvény teljes időtartamában, hogy hogyan hangozhattak a historikus hangszerek hangosítás nélkül.
Filip Ignác kiemelte: Romániában a régizene-mozgalom Marosvásárhelyen, Brassóban, Kolozsváron és Bukarestben jelent meg először, Csíkszeredában pedig az 1970-es években a Kájoni, majd későbbi Barozda együttessel. A Mikó-várban már 1979-ben volt egy régizenekoncert, majd 1980-ban megtartották az első régizene-fesztivált is.
A művészeti vezető fölhívta a figyelmet arra, hogy Romániában nem szerepel a zenei középiskolák oktatási programjában a középkor és a reneszánsz zene előadása. S míg iskolák nyíltak Európa-szerte, ahol régizenét oktatnak – például a bázeli Schola Cantorumon kizárólag régizene-oktatás folyik –, Romániában mindmáig nemcsak hogy nincs különálló régizene-egyetem, de külön szakként sem lehet választani. Ezt tanúsította a jubileumi képzést beharangozó sajtótájékoztatón jelen levő Vizi Norbert XII. osztályos csíkszeredai zene szakos hallgató is, jelezve, hogy rendszeresen részt vesz a nyári egyetemen, ahol „Bach is teljesen másként szól”.
Ajánlat 2017-re: abszolút nóvum – népszerű különlegességek
A fiatal és pályakezdő zenészeknek idén is neves előadóművészek és tanárok tartanak mesterkurzusokat Csíkszeredában. A régi korok zenéjét és a korhű, historikus előadásmódot ismertető mesterkurzusok is részben a fesztivál 2017-es fő témájához, az 500 éves reformáció emlékévéhez illeszkedve az egyházi megújulással járó zenei hatásokkal is hivatottak foglalkozni.
Abszolút nóvum idén a mesterkurzusok sorában a tanárok és a diákok javaslatára meghirdetett kóruséneklés mesterkurzus. Vezetője Ványolós András énektanár és kórusvezető, aki a fesztivál visszatérő fellépője, ugyanakkor „a térség talán egyik legaktívabb és műfaji szempontból a legszínesebb kórusvezetőjének számít” – fogalmazta meg Fazakas Gabriella, aki a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársaként több éve programvezetője a régizenei egyetemnek és a fesztiválnak. „Talán ebben az évben a legidőszerűbb e kurzus bevezetése, ugyanis az egyházi megújulásnak az egyik alappillére volt a kóruséneklés, de azon belül is az anyanyelven való éneklés” – tette hozzá. A különböző egyéni kurzusok mellett a nyári egyetem valamennyi hallgatója részt vehet a reneszánsz együttes foglalkozáson (kezdő és haladó hangszeres vagy énekes), valamint közös reggeli tánckurzuson.
Választható képzések:
ÚJ! Kórus – Ványolós András (Csíkszereda)
INGYENES! Régizene előadására alkalmazott zenekritika-kurzus – Şorban Elena Maria (Kolozsvár)
Reneszánsz együttes mesterkurzus (főtárgy) – Csörsz Rumen István (Budapest)
Furulya és fuvola – Széplaki Zoltán (Budapest)
Barokk hegedű – Vitárius Piroska (Budapest)
Ének – Palócz Réka (Budapest)
Ének – Kiss Noémi (Budapest)
Csembaló – Fülöp Mária (Bázel)
Lant és gitár – Kónya István (Budapest)
Viola da gamba és violone – Csata István (Kolozsvár)
Ütőhangszerek a régizenében, ütőhangszeres kamarakurzus: zenei játékok, rögtönzés, szólamszerkesztés – Kasza Roland (Budapest)
Reneszánsz és barokk táncok (min. 6 résztvevővel indul) – Szabó Anikó (Kolozsvár)
A nyári egyetem mesterkurzusainak, oktatóinak bemutatása a fesztivál honlapjáról érhető el: www.regizene.ro
Szakmai előadások – közönségre nyitottan
A nyári egyetem alatt az oktatáson kívül idén is lesznek szakmai előadások. Míg Fodor Csaba magyarországi előadóművész Internetes források és digitális eszközök a régizene szolgálatában címmel tart előadást, Sam Chapman svájci lantművész az Alexander-technikát ismerteti meg a hallgatósággal. A romániai előadók közül a lamentációk műfaját Szabó András csíkszeredai zenetanár, a reformáció zenéjét Péter Éva kolozsvári egyetemi előadótanár ecseteli majd. A szakmai előadásokra nem szükséges előzetes bejelentkezés.
Jelentkezési határidő a Régizenei Nyári Egyetemre: 2017. június 12., hétfő, éjfél (24:00 UTC+2).
A képzés díját érintő részletek megtalálhatóak a www.regizene.ro honlapon. Kiegészítő információkért kérjük, írjanak a
nyariegyetem@regizene.ro e-mail-címre, vagy keressék a szervezőket az alábbi telefonszámokon: +40-266-372044 (vezetékes), +40-0746-244235 (mobil), illetve Csíkszeredában személyesen, a Temesvári sugárút 4. szám alatt.
A szervezők / Népújság (Marosvásárhely)
2017. május 22.
7. Kolozsvári városnapok csütörtöktől
A város, amely összeköt szlogennel szervezik az idei városnapokat május 25-28-án, amelynek eseményei 30 helyszínen zajlanak. A száznál több program lebonyolításába ötvennél több civil szervezet, kolozsvári intézmény kapcsolódott be.
A Főtér minden nap különféle tematikus előadás helyszíne lesz: május 25-én 21 órakor a román színház Sziget című koncert-előadását lehet megnézni Gellu Naumtól, amelyhez Ada Milea szerezte a zenét. Május 26-án 18 órakor különleges zenei produkció fellépője lesz 1500 diák és a Young Famous Orchestra. Meghívottak: Ilinca Băcilă&Alex Florea és Katia. A nap tematikája elsősorban a fiatal korosztályhoz szól, ezért az Arpy & Zip Band, Ilinca Băcilă&Alex Florea, a Direcția 5, az Alternosfera, és a Zdob și Zdub koncertezik. Az estét videomapping zárja. Május 27-én 19 órakor a klasszikus zenéé lesz a főszerep. Színpadra lép az Academic Bigg Dimm a' Band, a Gheorghe Dima Zeneakadémia zenekara és szólistái, a kolozsvári román és magyar opera művészei. A Transilvania Állami Filharmónia a Carmina Burana operát adja elő. 22:45 órakor tűzijátékkal zárul a nap. Május 28-a a hagyományok és népzene napja. 14 órakor népszerű népzenészek, és énekesek és táncegyüttesek lépnek színpadra.
A Karolina tér is koncertek helyszíne lesz a városnapok alkalmából. Pénteken Radu Fărcane és Andrei Crisztea, Matcka, Aminda&Roje, David, Adela& Origen Todoran akusztikus koncertjein lehet kikapcsolódni. Szombaton a kolozsvári dj-ké lesz a főszerep, Dj Zo, Made from Scratch, Danaga keveri a zenét, az estét a Blanilla & The Flying Quartet zárja. Vasárnap a Musai Soundworks, Florin Stefan, Dj Carkeys & Harp Swan, és a Say What Trio szórakoztatja a közönséget.
A Farkas utca a kulturális sokszínűség sétánya. Jól megférnek majd egymás mellett a kulturális központok, egyetemek, múzeumok standjai, de itt szervezik a kézműves- és könyvvásárt is. A nemzetközi gasztronómiai fesztivál helyszíne is a Farkas utca lesz. Az utcában felállított színpadon lép majd fel az Incognito, a Take Five Band, a Trupa Reea, a Score Band, a Voltaj Academy, a Rock Academy és a The Beat School.
A Monostor negyed La terenuri részén gyermek- és ifjúsági programokat, közvvitákat, élőkoncerteket, színházi előadásokat és sok egyebet szerveznek. A programok egy része a La terenuri zöldövezetben, mások pedig a Dacia moziban lesz. Fellép a The Minions Pink Tattoos, Taraf de Cluj Emeric és mások.
A Fogoly utca az ókori és középkori tábor helyszíne lesz, harcbemutatók, különféle műhelyek, színházi előadások, középkori táncok, tűzzsonglőrök várják az oda látogatókat.
A sétatéri Kaszinó a 21 dalban a Föld körül című koncert-előadás, bábszínházi előadás helyszíne lesz, de itt tekinthetik meg a Kolozsvár varázsa és a Kolozsvár hídjai tárlatokat is az érdeklődők.
A Sétatéren folyamatosan szórakoztató, kulturális és interaktív programokat szerveznek: az Afrika Napot, a The Fun Zone-t, sétatéri csónakázást, az országos street workout bajnokságot, a retro járművek bemutatóját, a Reactor színház gyermekelőadását, kutyás és művészetterápiás tevékenységeket.
Idei újdonságok:
A Fellegvári Parkban a Beard Brothers rendezkedik be az egyik sarokba, ahol különféle sport tevékenységeket, arcfestést, gyermekjátékokat, műhelyeket, szumózást, élő könyvtárat, lisztes és vizes lufis tevékenységeket szerveznek, de lesz pihenősarok is, este pedig koncertek.
Az Andrei Saguna\Timár és a Dávid Ferenc utcát is zenével, varázslattal töltik meg május 27 és 28-án 16 és 22 óra között. Az utcaművészet világát fedezhetik fel az oda látogatók!
Május 27-én, szombaton a Reactor kísérleti színház csapata lesz a Fellegvár házigazdája, a Fluoreszkáló proteinek című előadásukat lehet megtekinteni, este pedig a Fokhagyma című filmet vetítik.
A Szentegyház utcát május 27-én 21 órától ünneplőbe öltöztetik. Nagy közösségi vacsorát szerveznek Midnight Snack néven, amely a hangulatos zenéé és a kapcsolatépítésé lesz a főszerep.
A H33 Social Innovation Hub a legújabb és legmeghatározóbb helyszíne a Horea/Ferencz József útnak, ahol minden korosztályt műhelytevékenységre várnak, és ahol városi legendák nyomába erednek, hogy együtt fedezhessék fel a városi élet és társadalmi innováció sajátosságait. Szabadság (Kolozsvár)
A város, amely összeköt szlogennel szervezik az idei városnapokat május 25-28-án, amelynek eseményei 30 helyszínen zajlanak. A száznál több program lebonyolításába ötvennél több civil szervezet, kolozsvári intézmény kapcsolódott be.
A Főtér minden nap különféle tematikus előadás helyszíne lesz: május 25-én 21 órakor a román színház Sziget című koncert-előadását lehet megnézni Gellu Naumtól, amelyhez Ada Milea szerezte a zenét. Május 26-án 18 órakor különleges zenei produkció fellépője lesz 1500 diák és a Young Famous Orchestra. Meghívottak: Ilinca Băcilă&Alex Florea és Katia. A nap tematikája elsősorban a fiatal korosztályhoz szól, ezért az Arpy & Zip Band, Ilinca Băcilă&Alex Florea, a Direcția 5, az Alternosfera, és a Zdob și Zdub koncertezik. Az estét videomapping zárja. Május 27-én 19 órakor a klasszikus zenéé lesz a főszerep. Színpadra lép az Academic Bigg Dimm a' Band, a Gheorghe Dima Zeneakadémia zenekara és szólistái, a kolozsvári román és magyar opera művészei. A Transilvania Állami Filharmónia a Carmina Burana operát adja elő. 22:45 órakor tűzijátékkal zárul a nap. Május 28-a a hagyományok és népzene napja. 14 órakor népszerű népzenészek, és énekesek és táncegyüttesek lépnek színpadra.
A Karolina tér is koncertek helyszíne lesz a városnapok alkalmából. Pénteken Radu Fărcane és Andrei Crisztea, Matcka, Aminda&Roje, David, Adela& Origen Todoran akusztikus koncertjein lehet kikapcsolódni. Szombaton a kolozsvári dj-ké lesz a főszerep, Dj Zo, Made from Scratch, Danaga keveri a zenét, az estét a Blanilla & The Flying Quartet zárja. Vasárnap a Musai Soundworks, Florin Stefan, Dj Carkeys & Harp Swan, és a Say What Trio szórakoztatja a közönséget.
A Farkas utca a kulturális sokszínűség sétánya. Jól megférnek majd egymás mellett a kulturális központok, egyetemek, múzeumok standjai, de itt szervezik a kézműves- és könyvvásárt is. A nemzetközi gasztronómiai fesztivál helyszíne is a Farkas utca lesz. Az utcában felállított színpadon lép majd fel az Incognito, a Take Five Band, a Trupa Reea, a Score Band, a Voltaj Academy, a Rock Academy és a The Beat School.
A Monostor negyed La terenuri részén gyermek- és ifjúsági programokat, közvvitákat, élőkoncerteket, színházi előadásokat és sok egyebet szerveznek. A programok egy része a La terenuri zöldövezetben, mások pedig a Dacia moziban lesz. Fellép a The Minions Pink Tattoos, Taraf de Cluj Emeric és mások.
A Fogoly utca az ókori és középkori tábor helyszíne lesz, harcbemutatók, különféle műhelyek, színházi előadások, középkori táncok, tűzzsonglőrök várják az oda látogatókat.
A sétatéri Kaszinó a 21 dalban a Föld körül című koncert-előadás, bábszínházi előadás helyszíne lesz, de itt tekinthetik meg a Kolozsvár varázsa és a Kolozsvár hídjai tárlatokat is az érdeklődők.
A Sétatéren folyamatosan szórakoztató, kulturális és interaktív programokat szerveznek: az Afrika Napot, a The Fun Zone-t, sétatéri csónakázást, az országos street workout bajnokságot, a retro járművek bemutatóját, a Reactor színház gyermekelőadását, kutyás és művészetterápiás tevékenységeket.
Idei újdonságok:
A Fellegvári Parkban a Beard Brothers rendezkedik be az egyik sarokba, ahol különféle sport tevékenységeket, arcfestést, gyermekjátékokat, műhelyeket, szumózást, élő könyvtárat, lisztes és vizes lufis tevékenységeket szerveznek, de lesz pihenősarok is, este pedig koncertek.
Az Andrei Saguna\Timár és a Dávid Ferenc utcát is zenével, varázslattal töltik meg május 27 és 28-án 16 és 22 óra között. Az utcaművészet világát fedezhetik fel az oda látogatók!
Május 27-én, szombaton a Reactor kísérleti színház csapata lesz a Fellegvár házigazdája, a Fluoreszkáló proteinek című előadásukat lehet megtekinteni, este pedig a Fokhagyma című filmet vetítik.
A Szentegyház utcát május 27-én 21 órától ünneplőbe öltöztetik. Nagy közösségi vacsorát szerveznek Midnight Snack néven, amely a hangulatos zenéé és a kapcsolatépítésé lesz a főszerep.
A H33 Social Innovation Hub a legújabb és legmeghatározóbb helyszíne a Horea/Ferencz József útnak, ahol minden korosztályt műhelytevékenységre várnak, és ahol városi legendák nyomába erednek, hogy együtt fedezhessék fel a városi élet és társadalmi innováció sajátosságait. Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 22.
Bonchidai példa
Kívánni sem lehetett volna alkalmasabb díszletet Bonchidánál a Minority SafePack-et támogató aláírásgyűjtés elkezdésének ünnepélyes pillanatához. Nézem a drónfelvételeket, ebből a magasságból még jobban felmérhető, mennyire impozáns ez a hely, tökéletes így a rálátás a kastélyromra, ugyanakkor arra is, hogy az elmúlt években mit sikerült felújítani, megmenteni. Kétségtelen, minden bonchidai látogatás élmény az arra túrázóknak, különösen azoknak, akik érdeklődve követik a változásokat, s örülnek minen újabb kipöckölt boltozatnak, de a romok tövéből valahogy más a perspektíva. Onnan mintha kevésbé hinné az ember, hogy ebből a projektből lesz valami, mint így, madártávlatból nézve a folyamatot. Bonchida jó hely, szimbolikus hely, aki menthetetlen dolgok mentésére vállalkozik, ebben a történetben mindig találhat bátorítást.
Valahogy így lehetünk ezzel a mi sziszifuszi kisebbségi jogérvényesítési próbálkozásainkkal is, mint a végeláthatatlan kastélyrestaurációval. Most a Minority Safepack pillanata érkezett el, ami kevésbé ismert magyar nevén Mentőcsomag a kisebbségek számára. Ugyanakkor javaslatcsomag az EU számára olyan szabályozás létrehozására, amely a tagállamokat nem csak deklaratív módon sorakoztatná fel a kisebbségi jogok védelmére, hanem kötelezné valamennyit ezen normák alkalmazására. A kisebbségi kérdés a csatlakozáskor politikai feltétel volt, nem jogi értelemben meghatározott kötelezettség, a tagság megszerzését követően ezekben az államokban a kisebbségi jogok az illető ország mindenkori politikai többsége szeszélyeinek, pillanatnyi érdekeinek függvényévé vált.
Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)
Kívánni sem lehetett volna alkalmasabb díszletet Bonchidánál a Minority SafePack-et támogató aláírásgyűjtés elkezdésének ünnepélyes pillanatához. Nézem a drónfelvételeket, ebből a magasságból még jobban felmérhető, mennyire impozáns ez a hely, tökéletes így a rálátás a kastélyromra, ugyanakkor arra is, hogy az elmúlt években mit sikerült felújítani, megmenteni. Kétségtelen, minden bonchidai látogatás élmény az arra túrázóknak, különösen azoknak, akik érdeklődve követik a változásokat, s örülnek minen újabb kipöckölt boltozatnak, de a romok tövéből valahogy más a perspektíva. Onnan mintha kevésbé hinné az ember, hogy ebből a projektből lesz valami, mint így, madártávlatból nézve a folyamatot. Bonchida jó hely, szimbolikus hely, aki menthetetlen dolgok mentésére vállalkozik, ebben a történetben mindig találhat bátorítást.
Valahogy így lehetünk ezzel a mi sziszifuszi kisebbségi jogérvényesítési próbálkozásainkkal is, mint a végeláthatatlan kastélyrestaurációval. Most a Minority Safepack pillanata érkezett el, ami kevésbé ismert magyar nevén Mentőcsomag a kisebbségek számára. Ugyanakkor javaslatcsomag az EU számára olyan szabályozás létrehozására, amely a tagállamokat nem csak deklaratív módon sorakoztatná fel a kisebbségi jogok védelmére, hanem kötelezné valamennyit ezen normák alkalmazására. A kisebbségi kérdés a csatlakozáskor politikai feltétel volt, nem jogi értelemben meghatározott kötelezettség, a tagság megszerzését követően ezekben az államokban a kisebbségi jogok az illető ország mindenkori politikai többsége szeszélyeinek, pillanatnyi érdekeinek függvényévé vált.
Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 22.
Szorgalmazásokkal, felszólításokkal zárult a FUEN-kongresszus Kolozsváron
A kelet-európai kisebbségekkel szembeni jogtiprásokra összpontosított az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szombaton zárult kolozsvári kongresszusának közgyűlése.
Az MTI beszámolója szerint a közgyűlés – amely a FUEN döntéshozó szerve – számos olyan határozatot fogadott el, amely egy-egy országra vagy egy-egy kisebbségre vonatkozik. Ezek egyike a romániai és szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatával foglalkozik. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) által beterjesztett dokumentum megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat azonban nem dolgozta ki. A dokumentum jogi garanciákat sürget a kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására.
Románia esetében a FUEN közgyűlése azt szorgalmazza, hogy csökkentsék húsz százalékról tíz százalékra a kisebbségek helyi arányának a küszöbét, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségi közösséget. A FUEN felszólította Európa országait – köztük Romániát is –, hogy biztosítsanak élhető életkörülményeket a roma családoknak, tartsák be alapvető emberi jogaikat. Egy másik határozat arra hívta fel Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést az oktatás és vallás terén, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A közgyűlés határozatban szólította fel Románia kormányát, hogy ismerje el nemzeti kisebbségként az arománokat, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az őket románokként meghatározó törvénycikkelyt. A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s szabályozásra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú, és anyaország nélküli kisebbségekre. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben munkacsoport alakul, az aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozására. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke az MTI-nek nyilatkozva sikeresnek ítélte a kongresszust, és sajnálatosnak tartotta, hogy a román kormány elutasította a kisebbségek párbeszédre való felhívását. Az elnök nehezményezte, hogy a román állam képviselői – noha példaértékűnek tartják a romániai kisebbségek helyzetét – nem kívántak részt venni a kongresszuson. „Ez azt jelenti, hogy távolról sem lehet olyan gondoskodó államról beszélni Románia esetében, amelyik megbecsüli a nemzeti kisebbségeit, és ez a kongresszus valamennyi résztvevője számára nyilvánvalóvá vált” – fogalmazott a FUEN elnöke. Vincze Loránt elmondta, a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést papíron és az interneten is alá lehet majd írni. Megjegyezte az online aláírásra a szervezet honlapján lesz majd lehetőség. Hozzátette: az RMDSZ példájára – amely 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalta – a FUEN több tagszervezete is konkrét vállalásokat fogalmazott meg, ezeket azonban még nem összesítették. Az elnök fontosnak tartotta, hogy a többes állampolgársággal rendelkezők csak lakhelyük országának aláírási ívén lássák el kézjegyükkel a kezdeményezést. Az RMDSZ által szervezett 62. FUEN-kongresszuson ötven tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott vett részt. Krónika (Kolozsvár)
A kelet-európai kisebbségekkel szembeni jogtiprásokra összpontosított az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szombaton zárult kolozsvári kongresszusának közgyűlése.
Az MTI beszámolója szerint a közgyűlés – amely a FUEN döntéshozó szerve – számos olyan határozatot fogadott el, amely egy-egy országra vagy egy-egy kisebbségre vonatkozik. Ezek egyike a romániai és szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatával foglalkozik. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) által beterjesztett dokumentum megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat azonban nem dolgozta ki. A dokumentum jogi garanciákat sürget a kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására.
Románia esetében a FUEN közgyűlése azt szorgalmazza, hogy csökkentsék húsz százalékról tíz százalékra a kisebbségek helyi arányának a küszöbét, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségi közösséget. A FUEN felszólította Európa országait – köztük Romániát is –, hogy biztosítsanak élhető életkörülményeket a roma családoknak, tartsák be alapvető emberi jogaikat. Egy másik határozat arra hívta fel Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést az oktatás és vallás terén, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A közgyűlés határozatban szólította fel Románia kormányát, hogy ismerje el nemzeti kisebbségként az arománokat, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az őket románokként meghatározó törvénycikkelyt. A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s szabályozásra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú, és anyaország nélküli kisebbségekre. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben munkacsoport alakul, az aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozására. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke az MTI-nek nyilatkozva sikeresnek ítélte a kongresszust, és sajnálatosnak tartotta, hogy a román kormány elutasította a kisebbségek párbeszédre való felhívását. Az elnök nehezményezte, hogy a román állam képviselői – noha példaértékűnek tartják a romániai kisebbségek helyzetét – nem kívántak részt venni a kongresszuson. „Ez azt jelenti, hogy távolról sem lehet olyan gondoskodó államról beszélni Románia esetében, amelyik megbecsüli a nemzeti kisebbségeit, és ez a kongresszus valamennyi résztvevője számára nyilvánvalóvá vált” – fogalmazott a FUEN elnöke. Vincze Loránt elmondta, a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést papíron és az interneten is alá lehet majd írni. Megjegyezte az online aláírásra a szervezet honlapján lesz majd lehetőség. Hozzátette: az RMDSZ példájára – amely 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalta – a FUEN több tagszervezete is konkrét vállalásokat fogalmazott meg, ezeket azonban még nem összesítették. Az elnök fontosnak tartotta, hogy a többes állampolgársággal rendelkezők csak lakhelyük országának aláírási ívén lássák el kézjegyükkel a kezdeményezést. Az RMDSZ által szervezett 62. FUEN-kongresszuson ötven tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott vett részt. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 22.
Ismert lesz, ki tekintett bele a SIPA-archívumba
Tudorel Toader igazságügyi miniszter szerint a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívuma szégyenfolt a román igazságszolgáltatás arcán és bejelentette, hogy első lépésként közzéteszi az archívumot „látogatók" névsorát és esetlegesen a „látogatások" számát is.
Toader hétfőn egy Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy fel kell tárni az igazságot, függetlenül attól, hogy ez kellemes vagy kellemetlen. „A SIPA-archívum szégyenfolt a román igazságszolgáltatás arcán! Kellemes vagy kellemetlen, az igazságot fel kell tárni. Első lépésként közzéteszem az archívumot látogatók névsorát és esetlegesen a látogatások számát is!" – idézte Toader bejegyzését az Agerpres hírügynökség.
Az igazságügyi miniszter pénteken Iaşi-ban azt nyilatkozta, hogy feloldják a SIPA-archívum titkosítását, ugyanakkor hozzátette, hogy ő csak a munkahelyi titkokat hozhatja nyilvánosságra. „A kormány hatáskörébe tartozó dokumentumok titkosítását kormányrendelettel lehet feloldani. Ha államtitkokat tartalmazó dokumentumok vannak, akkor a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) oldhatja fel a tikosítást" – nyilatkozta a miniszter. Toadertől a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kérte, hogy tisztázza, mi történt az igazságügyi tárca 2006-ban megszüntetett saját titkosszolgálatának archívumával, miután a bukaresti sajtó arról kezdett cikkezni, hogy az onnan eltulajdonított kompromittáló információkkal egyesek mindmáig zsarolják a bírákat. A szolgálat megszüntetését Monica Macovei – jelenleg néppárti EP-képviselőként politizáló – akkori igazságügyi miniszter rendelte el, akit az Evenimentul Zilei lap azzal gyanúsított meg, hogy az általa kijelölt leltározási bizottság az archívum lezárása előtt fénymásolatokat készített számára a SIPA irattárában őrzött jelentésekről. Krónika (Kolozsvár)
Tudorel Toader igazságügyi miniszter szerint a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívuma szégyenfolt a román igazságszolgáltatás arcán és bejelentette, hogy első lépésként közzéteszi az archívumot „látogatók" névsorát és esetlegesen a „látogatások" számát is.
Toader hétfőn egy Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy fel kell tárni az igazságot, függetlenül attól, hogy ez kellemes vagy kellemetlen. „A SIPA-archívum szégyenfolt a román igazságszolgáltatás arcán! Kellemes vagy kellemetlen, az igazságot fel kell tárni. Első lépésként közzéteszem az archívumot látogatók névsorát és esetlegesen a látogatások számát is!" – idézte Toader bejegyzését az Agerpres hírügynökség.
Az igazságügyi miniszter pénteken Iaşi-ban azt nyilatkozta, hogy feloldják a SIPA-archívum titkosítását, ugyanakkor hozzátette, hogy ő csak a munkahelyi titkokat hozhatja nyilvánosságra. „A kormány hatáskörébe tartozó dokumentumok titkosítását kormányrendelettel lehet feloldani. Ha államtitkokat tartalmazó dokumentumok vannak, akkor a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) oldhatja fel a tikosítást" – nyilatkozta a miniszter. Toadertől a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kérte, hogy tisztázza, mi történt az igazságügyi tárca 2006-ban megszüntetett saját titkosszolgálatának archívumával, miután a bukaresti sajtó arról kezdett cikkezni, hogy az onnan eltulajdonított kompromittáló információkkal egyesek mindmáig zsarolják a bírákat. A szolgálat megszüntetését Monica Macovei – jelenleg néppárti EP-képviselőként politizáló – akkori igazságügyi miniszter rendelte el, akit az Evenimentul Zilei lap azzal gyanúsított meg, hogy az általa kijelölt leltározási bizottság az archívum lezárása előtt fénymásolatokat készített számára a SIPA irattárában őrzött jelentésekről. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 22.
Sok az üröm az örömben
Dübörög a román gazdaság, a nemzetközi hitelezők felfelé módosították Románia növekedési kilátásait – ilyen és ehhez hasonló szalagcímeket láthattak mindazok, akik az elmúlt időszakban figyelemmel követték a romániai sajtóhíreket. Az elemzők is tátott szájjal maradtak, amikor az Országos Statisztikai Intézet (INS) az elmúlt héten bejelentette, hogy 5,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a román bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi év azonos időszakához képest – a piaci szakértők alig 4,4 százalék körüli GDP-bővülést valószínűsítettek. Közben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) meg se várta a friss statisztikai adatokat, már azelőtt jelezte, hogy korábbi becsléseiknél optimistábban tekintenek a román gazdaság alakulására: az IMF 3,8 százalékról 4,2 százalékra, az EBRD pedig 3,7 százalékról 4 százalékra javította Románia növekedési kilátásait.
Igaz, ezek a prognózisok még mindig messze elmaradnak a Grindeanu-kormány által az év végére várt 5,2 százalékos gyarapodástól. Hogy végül kinek lesz igaza, nehéz lenne megjósolni, főként a múlt heti meglepetés tükrében. Akár be is jöhet a kormány előrejelzése, hiszen továbbra is maximális sebességgel pörög a fogyasztás, és nem csak az élelmiszerek vagy más apró-cseprő dolgok piacáról van szó, hanem rég látott méreteket ölt az ingatlanpiac forgalma is. Egy baj van ezzel, nem tarthat örökké. A fogyasztáson alapuló gazdasági növekedés határos, nem tarthat, míg a világ s még két nap. És előfordulhat, hogy már a huszonnegyedik órában vagyunk, hiszen ez immár az ötödik év, amikor a fogyasztás tartja el az országot. A hosszú távú gazdasági növekedés egyik fő garanciáját jelentő infrastrukturális beruházásokról viszont az elmúlt időszakban is rossz hírek érkeztek, kiderült ugyanis, hogy ezek 22 százalékkal visszaestek egy – valljuk be – amúgy sem túl fényes szintről. Pedig teendő lenne bőven, s pénz is akad, csak ésszel kellene használni a rendelkezésre álló költségvetési és európai uniós forrásokat. Az eredmény pedig nem maradna el, hiszen a jó infrastruktúra nemcsak a polgárok életminőségét javítja, hanem lehetőséget teremt a hazai cégek fejlődésére és a külföldi befektetők bevonzására is. A kormánynak azonban – úgy tűnik – csak a kampányban volt fontos az infrastruktúra-fejlesztés, a politikai adok-kapok, és az egymást túllicitáló adakozás közepette nem marad idő a konkrét cselekvésre. Krónika (Kolozsvár)
Dübörög a román gazdaság, a nemzetközi hitelezők felfelé módosították Románia növekedési kilátásait – ilyen és ehhez hasonló szalagcímeket láthattak mindazok, akik az elmúlt időszakban figyelemmel követték a romániai sajtóhíreket. Az elemzők is tátott szájjal maradtak, amikor az Országos Statisztikai Intézet (INS) az elmúlt héten bejelentette, hogy 5,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a román bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi év azonos időszakához képest – a piaci szakértők alig 4,4 százalék körüli GDP-bővülést valószínűsítettek. Közben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) meg se várta a friss statisztikai adatokat, már azelőtt jelezte, hogy korábbi becsléseiknél optimistábban tekintenek a román gazdaság alakulására: az IMF 3,8 százalékról 4,2 százalékra, az EBRD pedig 3,7 százalékról 4 százalékra javította Románia növekedési kilátásait.
Igaz, ezek a prognózisok még mindig messze elmaradnak a Grindeanu-kormány által az év végére várt 5,2 százalékos gyarapodástól. Hogy végül kinek lesz igaza, nehéz lenne megjósolni, főként a múlt heti meglepetés tükrében. Akár be is jöhet a kormány előrejelzése, hiszen továbbra is maximális sebességgel pörög a fogyasztás, és nem csak az élelmiszerek vagy más apró-cseprő dolgok piacáról van szó, hanem rég látott méreteket ölt az ingatlanpiac forgalma is. Egy baj van ezzel, nem tarthat örökké. A fogyasztáson alapuló gazdasági növekedés határos, nem tarthat, míg a világ s még két nap. És előfordulhat, hogy már a huszonnegyedik órában vagyunk, hiszen ez immár az ötödik év, amikor a fogyasztás tartja el az országot. A hosszú távú gazdasági növekedés egyik fő garanciáját jelentő infrastrukturális beruházásokról viszont az elmúlt időszakban is rossz hírek érkeztek, kiderült ugyanis, hogy ezek 22 százalékkal visszaestek egy – valljuk be – amúgy sem túl fényes szintről. Pedig teendő lenne bőven, s pénz is akad, csak ésszel kellene használni a rendelkezésre álló költségvetési és európai uniós forrásokat. Az eredmény pedig nem maradna el, hiszen a jó infrastruktúra nemcsak a polgárok életminőségét javítja, hanem lehetőséget teremt a hazai cégek fejlődésére és a külföldi befektetők bevonzására is. A kormánynak azonban – úgy tűnik – csak a kampányban volt fontos az infrastruktúra-fejlesztés, a politikai adok-kapok, és az egymást túllicitáló adakozás közepette nem marad idő a konkrét cselekvésre. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 22.
A „normalitás”, illetve a „diverzitás” hívei is meneteltek Bukarestben
A „Normalitás menetének” nevezett megmozduláson a család védelmében, míg a „Diverzitás menetén” az LGBT közösség jogaiért vonultak fel szombaton Bukarestben.
A hagyományos család védelmében szervezett felvonulás utolsó állomására, a Metropólia-dombhoz a kezdeti kétszáz résztvevő közül már csak mintegy nyolcvanan érkeztek meg – számolt be az Agerpres. A Normalitás menetét, amelyet „a hagyományos keresztény családok értékeinek védelmében” szervezett meg az Európai Nemzeti Identitás Tömbje (BINE), 13. alkalommal tartották meg a román fővárosban.
A résztvevők tábláin olyan feliratokat lehetett olvasni, mint „Gyertek, védjük meg a hagyományos családot”, „Veszélyben van a hagyományos család”, „Ma a homoszexuálisok, holnap a poligámok”, „Szégyen, Románia alkotmánybírósága', „3 000 000 ember védi a normalitást”, „3 000 000 román, egyetlen hang”. „Öröktől fogva mi, románok uralkodunk itt!”, „Referendum!”, „Összefogva megmentjük a normális családot!”, „Románia ortodox ország!”, „Isteni törvény, keresztény család!”, „Országot akarunk, nem gyarmatot!”, „Normalitást, nem sokféleséget!” – skandálták a tüntetők. A felvonulók egy része 20 méter hosszú román zászlót vitt közösen. Mások az Új Jobboldal, a Nagy-Románia Párt és az Egységes Románia Párt zászlait lobogtatták. A három párt mellett a BINE szövetség is a hagyományos családok mellett emelte fel a hangját, elítélve a Diverzitás menetét, amelyet „obszcénnek és provokatívnak” nevezett, mivel az a melegházasságok legalizálását és az azonos nemű párok örökbefogadáshoz való jogát hirdeti.
A felvonuláson részt vett az Új Jobboldal elnöke, Tudor Ionescu, a Nagy-Románia Párt elnöke, Adrian Popescu, valamint az Egységes Románia Párt alelnöke, Dumitru Bădrăgan is. Tudor Ionescu elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy késik a család fogalmának meghatározása érdekében kezdeményezett népszavazás, szerinte ezzel hárommillió román állampolgárt 'vesznek semmibe', akik aláírták az alkotmánymódosításra vonatkozó kezdeményezést. A Nagy-Románia Pártot képviselő Mirela Vasilache felhívást intézett a Román Ortodox Egyházhoz, hogy ne csak aláírások gyűjtésével, hanem egy határozott üzenet megfogalmazásával is álljon ki a BINE szövetség mellett. A menet a Római térről (Piaţa Romană) indult, majd az Egyetem (Universităţii) tér és az Egyesülés (Unirii) tér érintésével a Román Patriárkátusnál zárult.
Szintén szombaton a bukaresti Kiseleff parkban ért véget a Diverzitás menete. Az LGBT (homoszexuálisokat, biszexuálisokat és transzneműeket tömörítő) közösség jogainak védelmében szervezett demonstráción több százan vonultak fel az esőben – adta hírül az Agerpres.
A Kiseleff téren a résztvevők olyan jelszavakat skandáltak, mint „Közösen védjük meg jogainkat!”, „Az egyházat el kell különíteni az államtól”, „Le a homofóbokkal”, „Esélyegyenlőséget!” „Mások vagyunk, de egyenlőek”, 'A jogok nem szorulnak szavazásra”, „Kedves Koalíció, nem hagyjuk magunkat. Harcolunk, kitartunk, szeretünk!” – írták ki tábláikra a tüntetők. Az esemény szervezője az ACCEPT egyesület volt. Florin Buhuceanu, az ACCEPT szervezet elnöke úgy nyilatkozott: a Diverzitás menete már 13. kiadásához érkezett, immár hagyományosnak nevezhető.
„Ki kell mennünk az utcára, hogy ez a társadalom vegyen tudomást róla, hogy létezünk, kérjük jogainkat, mint Románia bármely állampolgára” – jelentette ki Buhuceanu, hozzátéve, hogy az idei felvonulás témája a magánélethez és a családhoz való jog, tekintve az alkotmánymódosításra vonatkozó kezdeményezéseket, amelyek úgy módosítanák a család fogalmát, hogy az ne tegye lehetővé az azonos neműek közti házasságkötést. Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm rövid időre szintén megjelent a tüntetők között a Diadalívnél. Krónika (Kolozsvár)
A „Normalitás menetének” nevezett megmozduláson a család védelmében, míg a „Diverzitás menetén” az LGBT közösség jogaiért vonultak fel szombaton Bukarestben.
A hagyományos család védelmében szervezett felvonulás utolsó állomására, a Metropólia-dombhoz a kezdeti kétszáz résztvevő közül már csak mintegy nyolcvanan érkeztek meg – számolt be az Agerpres. A Normalitás menetét, amelyet „a hagyományos keresztény családok értékeinek védelmében” szervezett meg az Európai Nemzeti Identitás Tömbje (BINE), 13. alkalommal tartották meg a román fővárosban.
A résztvevők tábláin olyan feliratokat lehetett olvasni, mint „Gyertek, védjük meg a hagyományos családot”, „Veszélyben van a hagyományos család”, „Ma a homoszexuálisok, holnap a poligámok”, „Szégyen, Románia alkotmánybírósága', „3 000 000 ember védi a normalitást”, „3 000 000 román, egyetlen hang”. „Öröktől fogva mi, románok uralkodunk itt!”, „Referendum!”, „Összefogva megmentjük a normális családot!”, „Románia ortodox ország!”, „Isteni törvény, keresztény család!”, „Országot akarunk, nem gyarmatot!”, „Normalitást, nem sokféleséget!” – skandálták a tüntetők. A felvonulók egy része 20 méter hosszú román zászlót vitt közösen. Mások az Új Jobboldal, a Nagy-Románia Párt és az Egységes Románia Párt zászlait lobogtatták. A három párt mellett a BINE szövetség is a hagyományos családok mellett emelte fel a hangját, elítélve a Diverzitás menetét, amelyet „obszcénnek és provokatívnak” nevezett, mivel az a melegházasságok legalizálását és az azonos nemű párok örökbefogadáshoz való jogát hirdeti.
A felvonuláson részt vett az Új Jobboldal elnöke, Tudor Ionescu, a Nagy-Románia Párt elnöke, Adrian Popescu, valamint az Egységes Románia Párt alelnöke, Dumitru Bădrăgan is. Tudor Ionescu elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy késik a család fogalmának meghatározása érdekében kezdeményezett népszavazás, szerinte ezzel hárommillió román állampolgárt 'vesznek semmibe', akik aláírták az alkotmánymódosításra vonatkozó kezdeményezést. A Nagy-Románia Pártot képviselő Mirela Vasilache felhívást intézett a Román Ortodox Egyházhoz, hogy ne csak aláírások gyűjtésével, hanem egy határozott üzenet megfogalmazásával is álljon ki a BINE szövetség mellett. A menet a Római térről (Piaţa Romană) indult, majd az Egyetem (Universităţii) tér és az Egyesülés (Unirii) tér érintésével a Román Patriárkátusnál zárult.
Szintén szombaton a bukaresti Kiseleff parkban ért véget a Diverzitás menete. Az LGBT (homoszexuálisokat, biszexuálisokat és transzneműeket tömörítő) közösség jogainak védelmében szervezett demonstráción több százan vonultak fel az esőben – adta hírül az Agerpres.
A Kiseleff téren a résztvevők olyan jelszavakat skandáltak, mint „Közösen védjük meg jogainkat!”, „Az egyházat el kell különíteni az államtól”, „Le a homofóbokkal”, „Esélyegyenlőséget!” „Mások vagyunk, de egyenlőek”, 'A jogok nem szorulnak szavazásra”, „Kedves Koalíció, nem hagyjuk magunkat. Harcolunk, kitartunk, szeretünk!” – írták ki tábláikra a tüntetők. Az esemény szervezője az ACCEPT egyesület volt. Florin Buhuceanu, az ACCEPT szervezet elnöke úgy nyilatkozott: a Diverzitás menete már 13. kiadásához érkezett, immár hagyományosnak nevezhető.
„Ki kell mennünk az utcára, hogy ez a társadalom vegyen tudomást róla, hogy létezünk, kérjük jogainkat, mint Románia bármely állampolgára” – jelentette ki Buhuceanu, hozzátéve, hogy az idei felvonulás témája a magánélethez és a családhoz való jog, tekintve az alkotmánymódosításra vonatkozó kezdeményezéseket, amelyek úgy módosítanák a család fogalmát, hogy az ne tegye lehetővé az azonos neműek közti házasságkötést. Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm rövid időre szintén megjelent a tüntetők között a Diadalívnél. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 22.
Megmutatták az erejüket
Egységben az erő – tartja a mondás, és épp ezt támasztotta alá a szombaton a nagyváradi várban megrendezett Református Egység Fesztivál, amely gyakorlatilag népünnepélyjelleget öltött. Több mint ötezer református gyűlt össze Váradon ez alkalomból, hogy hitközösséget vállaljon. A vendégek nem csak Erdély kölünböző egyházmegyéből, hanem a Kárpát-medence számos területéről érkeztek.
A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye az úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi istentisztelet volt, amelyen mintegy hatezer hívő vett részt a várudvaron és a fejedelmi palota belső udvarán felállított hatalmas sátrak árnyékában. Az egybegyűlteket Csűry István, a házigazda Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke köszöntötte, kifejezve reményét, hogy az eseménynek otthont adó váradi várhoz hasonlóan a református egyház és a magyar közösség is képes lesz ismételten megújulni.
Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök hirdetett igét, a fesztivál ószövetségi vétetésű jelmondata „Őrizd a várat!” (Náhum 2, 1) alapján. Mint rámutatott, 1660 augusztusában a nagyváradi várat feladni kényszerülő védőknek is annyira fontos volt Isten szava, hogy nemcsak a szabad elvonulást kérték a törököktől a megadás feltételéül, hanem azt is, hogy elszállíthassák a nyomdát, valamin a félig kinyomtatott Váradi Bibliát.
A szertartáson közreműködött többek közt Steinbach József dunántúli püspök, Csomós József tiszáninneni püspök, Halász Béla délvidéki püspök, Kató Béla erdélyi psüpök, Fekete Károly tiszántúli püspök, Csáti Szabó Lajos horvátországi püspök, Fazakas László felvidéki püspök, Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök, valamint Forró László főjegyző, a Református Egység Fesztivál főszervezője. Az alkalmi beszédek rendjén a rendezvényt, s az egybegyűlt közösségeket üdvözölte Bara Lajos István királyhágómelléki főgondnok, Victor Opaschi vallásügyi államtitkár, valamint Christoph Weber és Uel Marrs írországi, illetve svájci meghívottak.
Az énekek alkalmával szolgálatot tett a nagyváradi ifjúsági fúvószenekar, valamint a nagyváradi gyülekezetek egyesített énekkara is. Szavalattal közreműködött Meleg Vilmos presbiter, a Szigligeti Színház színművésze is, aki Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című verséből adott elő rszéleteket. Az úrvacsoraosztást követően az istentisztelet aHimnusz közös eléneklésével zárult.
Az egységnap további rendezvényeivel gyermekektől a nagyszülőkig minden korosztály számára kínált érdekességeket. A legkisebbeket a helyi kézművesek, valamint az Arany Kapu Egyesület és a Zabhegyezők közreműködésével színes gyermekprogramokkal várták. A tizenéves korosztályt ifjúsági zenekarok, valamint a váradvelencei református gyülekezet színjátszó csoportja szórakoztatta a nyári színpadon.
A rendezvény két tematikus konferenciát is magában foglalt. A várudvaron szervezett nőszövetségi konferenciát a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanárképző ének szakának hallgatói nyitották meg egy rendhagyó koncerttel, amely a reformáció korában keletkezett művektől erdélyi szerzők művein át egészen dél-amerikai darabokig a kórusművek széles skáláját felvonultatta. A konferencia keretében Dr. Lukács Olga a reformáció nőnevelésre gyakorolt hatásáról tartott előadást, míg Békefy Lajos és Röhig Klaudia lelkipásztorok Magyar egység – Solus Christusban! Esélyek, buktatók, reményeink címmel értekeztek. Közreműködött Écsi Gyöngyi és a Nagyváradi Kántorkórus. A nőszövetségi rendezvény záróakkordjaként Aczél Dóra osztotta meg a súlyos betegségből való gyógyulással kapcsolatos tapasztalatait egy pódiumbeszélgetés keretében.
Az egységnap másik kiemelkedő konferenciája a Partium reformációjával foglalkozott, melynek keretében kilenc egyházmegye reformációja került bemutatásra. Ezzel párhuzamosan kiállítások és tematikus standok várták a szépszámú látogatót. Megtekinthető volt többek közt az Erdélyi Gyülekezet kopjafa-kiállítása, valamint a várban kialakított állandó református tárlat keretében Szenczi Kertész Ábrahám bibliát is kinyomtató nyomdagépének életnagyságú, rekonstruált változata.
A fesztivál két nagyszínpadi előadással zárult. A Guinness-rekorder, 34 nyelven éneklő, Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekesnő, Dévai Nagy Kamilla adott szívhez szóló koncertet, majd ezt követően Erkel Ferenc Bánk bán című operájának legemlékezetesebb dallamait, áriáit hallgathatta meg a közönség a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeinek előadásában.
A Református Egység Fesztivál a XXVI. Festum Varadinum rendezvénysorozat részét képezte.
Sz. G. T. / Reggeli Újság (Nagyvárad)
Egységben az erő – tartja a mondás, és épp ezt támasztotta alá a szombaton a nagyváradi várban megrendezett Református Egység Fesztivál, amely gyakorlatilag népünnepélyjelleget öltött. Több mint ötezer református gyűlt össze Váradon ez alkalomból, hogy hitközösséget vállaljon. A vendégek nem csak Erdély kölünböző egyházmegyéből, hanem a Kárpát-medence számos területéről érkeztek.
A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye az úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi istentisztelet volt, amelyen mintegy hatezer hívő vett részt a várudvaron és a fejedelmi palota belső udvarán felállított hatalmas sátrak árnyékában. Az egybegyűlteket Csűry István, a házigazda Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke köszöntötte, kifejezve reményét, hogy az eseménynek otthont adó váradi várhoz hasonlóan a református egyház és a magyar közösség is képes lesz ismételten megújulni.
Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök hirdetett igét, a fesztivál ószövetségi vétetésű jelmondata „Őrizd a várat!” (Náhum 2, 1) alapján. Mint rámutatott, 1660 augusztusában a nagyváradi várat feladni kényszerülő védőknek is annyira fontos volt Isten szava, hogy nemcsak a szabad elvonulást kérték a törököktől a megadás feltételéül, hanem azt is, hogy elszállíthassák a nyomdát, valamin a félig kinyomtatott Váradi Bibliát.
A szertartáson közreműködött többek közt Steinbach József dunántúli püspök, Csomós József tiszáninneni püspök, Halász Béla délvidéki püspök, Kató Béla erdélyi psüpök, Fekete Károly tiszántúli püspök, Csáti Szabó Lajos horvátországi püspök, Fazakas László felvidéki püspök, Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök, valamint Forró László főjegyző, a Református Egység Fesztivál főszervezője. Az alkalmi beszédek rendjén a rendezvényt, s az egybegyűlt közösségeket üdvözölte Bara Lajos István királyhágómelléki főgondnok, Victor Opaschi vallásügyi államtitkár, valamint Christoph Weber és Uel Marrs írországi, illetve svájci meghívottak.
Az énekek alkalmával szolgálatot tett a nagyváradi ifjúsági fúvószenekar, valamint a nagyváradi gyülekezetek egyesített énekkara is. Szavalattal közreműködött Meleg Vilmos presbiter, a Szigligeti Színház színművésze is, aki Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című verséből adott elő rszéleteket. Az úrvacsoraosztást követően az istentisztelet aHimnusz közös eléneklésével zárult.
Az egységnap további rendezvényeivel gyermekektől a nagyszülőkig minden korosztály számára kínált érdekességeket. A legkisebbeket a helyi kézművesek, valamint az Arany Kapu Egyesület és a Zabhegyezők közreműködésével színes gyermekprogramokkal várták. A tizenéves korosztályt ifjúsági zenekarok, valamint a váradvelencei református gyülekezet színjátszó csoportja szórakoztatta a nyári színpadon.
A rendezvény két tematikus konferenciát is magában foglalt. A várudvaron szervezett nőszövetségi konferenciát a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanárképző ének szakának hallgatói nyitották meg egy rendhagyó koncerttel, amely a reformáció korában keletkezett művektől erdélyi szerzők művein át egészen dél-amerikai darabokig a kórusművek széles skáláját felvonultatta. A konferencia keretében Dr. Lukács Olga a reformáció nőnevelésre gyakorolt hatásáról tartott előadást, míg Békefy Lajos és Röhig Klaudia lelkipásztorok Magyar egység – Solus Christusban! Esélyek, buktatók, reményeink címmel értekeztek. Közreműködött Écsi Gyöngyi és a Nagyváradi Kántorkórus. A nőszövetségi rendezvény záróakkordjaként Aczél Dóra osztotta meg a súlyos betegségből való gyógyulással kapcsolatos tapasztalatait egy pódiumbeszélgetés keretében.
Az egységnap másik kiemelkedő konferenciája a Partium reformációjával foglalkozott, melynek keretében kilenc egyházmegye reformációja került bemutatásra. Ezzel párhuzamosan kiállítások és tematikus standok várták a szépszámú látogatót. Megtekinthető volt többek közt az Erdélyi Gyülekezet kopjafa-kiállítása, valamint a várban kialakított állandó református tárlat keretében Szenczi Kertész Ábrahám bibliát is kinyomtató nyomdagépének életnagyságú, rekonstruált változata.
A fesztivál két nagyszínpadi előadással zárult. A Guinness-rekorder, 34 nyelven éneklő, Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekesnő, Dévai Nagy Kamilla adott szívhez szóló koncertet, majd ezt követően Erkel Ferenc Bánk bán című operájának legemlékezetesebb dallamait, áriáit hallgathatta meg a közönség a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeinek előadásában.
A Református Egység Fesztivál a XXVI. Festum Varadinum rendezvénysorozat részét képezte.
Sz. G. T. / Reggeli Újság (Nagyvárad)
2017. május 22.
Kisebbségekkel szembeni jogtiprásokra fókuszált a FUEN Kongresszus közgyűlése
Szombaton, a közgyűléssel zárult az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN kolozsvári, 62. Kongresszusa. A május 17-én kezdődött rendezvény utolsó napján számos határozatot fogadtak el, illetve arról is döntöttek, hogy a karinthiai szlovének szervezhetik meg az európai kisebbségek labdarúgó tornáját, az Europeadát 2020-ban.
A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s standardokra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú, illetve az anyaország nélküli kisebbségekre. A FUEN párbeszédet szorgalmaz a többséggel, a médiával és a döntéshozókkal, szorgalmazza az európai jó gyakorlatok átemelését, ugyanakkor számít tagszervezetei, a régiók és partnereik, a kisebbségi kérdések iránt nyitott magánszemélyek, intézmények anyagi és szervezői támogatására. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben alakul meg az a munkacsoport, amelynek feladata a sikeres aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozása lesz. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul.
A közgyűlés felhívással fordul az MSPI-t támogató magánszemélyekhez, közszereplőkhöz és civil szervezetekhez, hogy legyenek az ügy nagykövetei; az aláírásgyűjtési kampány támogatására kéri fel az Európai Parlamentet, a Régiók Tanácsát és más európai intézményeket, az uniós tagállamok törvényhozását és kormányait, a regionális és helyi önkormányzatokat. Bár az egymillió aláírónak EU-tagországból kell lennie, a FUEN a szolidaritás jegyében lehetővé teszi, hogy a nem-EU-tagországok polgárai is támogathassák aláírásukkal az ügyet.
A Kongresszuson a romániai és a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatára vonatkozó határozatot is elfogadtak. A dokumentum, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Magyar Közösség Pártja (MKP) terjesztett a küldöttek elé, megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat nem dolgozta ki, a törvények alkalmazásában nem a pozitív értelmezés a gyakorlat, ennek eredményeként pedig tiltanak mindent, amit a törvény nem ír elő tételesen.
A dokumentum sürgeti a kisebbségek anyanyelvhasználatának jogi garanciáját, azt, hogy a nyelvi chartát ratifikáló országok tartsák be a vállalásokat, tegyék lehetővé a kisebbségek anyanyelvhasználatát az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban is. Románia esetében a FUEN közgyűlése a nyelvhasználati küszöb csökkentését szorgalmazza a mostani 20 helyett 10 százalékra, illetve egy alternatív küszöb bevezetését is szükségesnek tartja.
A FUEN határozatában szólítja fel Európa országait – köztük a pataréti roma közösség miatt Romániát is – hogy a kitelepítések problémáját rendezzék, biztosítsanak ezeknek a családoknak élhető körülményeket, tartsák be alapvető emberi jogaikat.
A FUEN határozatban ítélte el a görögországi török kisebbségi szervezet, a ROISDER vezetőjének letartóztatását és kiutasítását Görögországból, illetve felszólította Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést az oktatás és vallás terén, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A Fara Armânească szervezet javaslatára a FUEN határozatban szólította fel Románia Kormányát, hogy ismerje el az arománokat nemzeti kisebbségként, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az arománokat románokként meghatározó törvénycikkelyt, hozza nyilvánosságra az arománok valós lélekszámát, tegye lehetővé aromán nyelvű adások sugárzását a közszolgálati médiában. A FUEN közgyűlése kéri az albán kormánytól, ratifikálja a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, tűzzön műsorra a közszolgálati televízió macedón nyelvű adásokat, nyújtson anyagi támogatást a macedón kisebbségnek kulturális és oktatási tevékenységeikre. Ott, ahol jelentős macedón kisebbség él, teremtsék meg az anyanyelvű oktatás lehetőségét, biztosítsák az anyanyelvhasználatot azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot.
A FUEN elnöksége az ukrajnai kisebbség helyzetével is behatóan foglalkozott. Határozatukban kifejtik: az ukrán identitás és nyelv építése, erősítése és a kisebbségi jogok nem zárhatják ki egymást. Felhívják a figyelmet azokra a törekvésekre, amelyek a kisebbségi oktatást, a nyelvi jogokat, a kisebbségi nyelveken történő médiatartalmak sugárzását veszélyeztetik, illetve a kettős állampolgárság tiltására történt törekvésekre is. A FUEN közgyűlése sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy támogassák a kisebbségi – elsősorban nyelvi és oktatási – jogokat garantáló törvények alkalmazását és bővítését. Folytassanak párbeszédet a kisebbségekkel, egyeztessenek velük a kisebbségi törvények módosítása előtt, hozzanak ismét létre egy kisebbségekkel foglalkozó kormányzati testületet, emeljék át az európai jó gyakorlatokat, harcoljanak az intolerancia, a rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus ellen. A FUEN az Európai Uniót és az Európai Bizottságot is felkéri, kövessék figyelemmel az ukrajnai kisebbségek helyzetét, és emlékeztessék az ország vezetését vállalásai betartására. A FUEN a Krím-félszigeti kisebbségek, elsősorban a krími tatárok helyzetére is figyelmeztet, őshonos kisebbségi státusuk elismerését és az autonóm Krími Tatár Köztársaság létrehozását kérve.
A FUEN az európai őshonos nemzetiségek legnagyobb ernyőszervezete, amely 100 millió kisebbséghez tartozó európai polgárt képvisel. A 62. FUEN Kongresszus Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában zajlott, 50 tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott, több mint 50 újságíró jelenlétében. A kongresszus házigazdája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt. Reggeli Újság (Nagyvárad)
Szombaton, a közgyűléssel zárult az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN kolozsvári, 62. Kongresszusa. A május 17-én kezdődött rendezvény utolsó napján számos határozatot fogadtak el, illetve arról is döntöttek, hogy a karinthiai szlovének szervezhetik meg az európai kisebbségek labdarúgó tornáját, az Europeadát 2020-ban.
A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s standardokra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú, illetve az anyaország nélküli kisebbségekre. A FUEN párbeszédet szorgalmaz a többséggel, a médiával és a döntéshozókkal, szorgalmazza az európai jó gyakorlatok átemelését, ugyanakkor számít tagszervezetei, a régiók és partnereik, a kisebbségi kérdések iránt nyitott magánszemélyek, intézmények anyagi és szervezői támogatására. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben alakul meg az a munkacsoport, amelynek feladata a sikeres aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozása lesz. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul.
A közgyűlés felhívással fordul az MSPI-t támogató magánszemélyekhez, közszereplőkhöz és civil szervezetekhez, hogy legyenek az ügy nagykövetei; az aláírásgyűjtési kampány támogatására kéri fel az Európai Parlamentet, a Régiók Tanácsát és más európai intézményeket, az uniós tagállamok törvényhozását és kormányait, a regionális és helyi önkormányzatokat. Bár az egymillió aláírónak EU-tagországból kell lennie, a FUEN a szolidaritás jegyében lehetővé teszi, hogy a nem-EU-tagországok polgárai is támogathassák aláírásukkal az ügyet.
A Kongresszuson a romániai és a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatára vonatkozó határozatot is elfogadtak. A dokumentum, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Magyar Közösség Pártja (MKP) terjesztett a küldöttek elé, megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat nem dolgozta ki, a törvények alkalmazásában nem a pozitív értelmezés a gyakorlat, ennek eredményeként pedig tiltanak mindent, amit a törvény nem ír elő tételesen.
A dokumentum sürgeti a kisebbségek anyanyelvhasználatának jogi garanciáját, azt, hogy a nyelvi chartát ratifikáló országok tartsák be a vállalásokat, tegyék lehetővé a kisebbségek anyanyelvhasználatát az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban is. Románia esetében a FUEN közgyűlése a nyelvhasználati küszöb csökkentését szorgalmazza a mostani 20 helyett 10 százalékra, illetve egy alternatív küszöb bevezetését is szükségesnek tartja.
A FUEN határozatában szólítja fel Európa országait – köztük a pataréti roma közösség miatt Romániát is – hogy a kitelepítések problémáját rendezzék, biztosítsanak ezeknek a családoknak élhető körülményeket, tartsák be alapvető emberi jogaikat.
A FUEN határozatban ítélte el a görögországi török kisebbségi szervezet, a ROISDER vezetőjének letartóztatását és kiutasítását Görögországból, illetve felszólította Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést az oktatás és vallás terén, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A Fara Armânească szervezet javaslatára a FUEN határozatban szólította fel Románia Kormányát, hogy ismerje el az arománokat nemzeti kisebbségként, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az arománokat románokként meghatározó törvénycikkelyt, hozza nyilvánosságra az arománok valós lélekszámát, tegye lehetővé aromán nyelvű adások sugárzását a közszolgálati médiában. A FUEN közgyűlése kéri az albán kormánytól, ratifikálja a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, tűzzön műsorra a közszolgálati televízió macedón nyelvű adásokat, nyújtson anyagi támogatást a macedón kisebbségnek kulturális és oktatási tevékenységeikre. Ott, ahol jelentős macedón kisebbség él, teremtsék meg az anyanyelvű oktatás lehetőségét, biztosítsák az anyanyelvhasználatot azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot.
A FUEN elnöksége az ukrajnai kisebbség helyzetével is behatóan foglalkozott. Határozatukban kifejtik: az ukrán identitás és nyelv építése, erősítése és a kisebbségi jogok nem zárhatják ki egymást. Felhívják a figyelmet azokra a törekvésekre, amelyek a kisebbségi oktatást, a nyelvi jogokat, a kisebbségi nyelveken történő médiatartalmak sugárzását veszélyeztetik, illetve a kettős állampolgárság tiltására történt törekvésekre is. A FUEN közgyűlése sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy támogassák a kisebbségi – elsősorban nyelvi és oktatási – jogokat garantáló törvények alkalmazását és bővítését. Folytassanak párbeszédet a kisebbségekkel, egyeztessenek velük a kisebbségi törvények módosítása előtt, hozzanak ismét létre egy kisebbségekkel foglalkozó kormányzati testületet, emeljék át az európai jó gyakorlatokat, harcoljanak az intolerancia, a rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus ellen. A FUEN az Európai Uniót és az Európai Bizottságot is felkéri, kövessék figyelemmel az ukrajnai kisebbségek helyzetét, és emlékeztessék az ország vezetését vállalásai betartására. A FUEN a Krím-félszigeti kisebbségek, elsősorban a krími tatárok helyzetére is figyelmeztet, őshonos kisebbségi státusuk elismerését és az autonóm Krími Tatár Köztársaság létrehozását kérve.
A FUEN az európai őshonos nemzetiségek legnagyobb ernyőszervezete, amely 100 millió kisebbséghez tartozó európai polgárt képvisel. A 62. FUEN Kongresszus Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában zajlott, 50 tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott, több mint 50 újságíró jelenlétében. A kongresszus házigazdája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2017. május 22.
Nyilatkozat a FUEN kolozsvári kongresszusa kapcsán
Az Európai Unió lakosságának mintegy tíz százalékát kitévő őshonos nemzeti kisebbségek, valamint a Románia népességének szintén közel tíz százalékát képező etnikai kisebbségek közösségében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács örömmel üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) most véget ért 62. kongresszusát, nagyra értékelve annak áldásait és eredményeit.
A jeles esemény kapcsán a következőket tartjuk még szükségesnek elmondani.
1. Kolozsvár volt magyar alpolgármestere köszöntőbeszédében azt állította, hogy a FUEN most először tartotta kongresszusát Erdélyben. A valóság azonban az, hogy az európai kisebbségek ernyőszervezete már 1996 májusában a Romániához került magyar területek Erdélynek nevezett részén, nevezetesen Temesváron rendezte meg – akkori – 41. kongresszusát.
2. A mostani kongresszuson méltó megemlékeznünk Szőcs Géza volt RMDSZ-főtitkár, Pillich László, az RMDSZ volt FUEN-küldötte, valamint Eva Maria Barki ausztriai jogvédő azon érdeméről, hogy kiemelkedő szerepet játszottak magyar közképviseleti és érdekvédelmi szervezetünknek a FUEN rendes tagjai közé való felvételében.
3. A FUEN mostani vezetősége iránti köszönet mellett utóbb is hálás köszönettel kell visszagondolnunk Christoph Pan dél-tiroli professzorra, a kisebbségi autonómia élharcosára, a FUEN akkori elnökére, akinek döntő szerepe volt abban, hogy az erdélyi magyar közösség hathatós támogatása céljából mi lehettünk a házigazdái a maga nemében páratlan és előzmény nélküli temesvári rendezvénynek.
4. Az RMDSZ elnöke kolozsvári beszédében a kemény hangú igazmondás hevületével állapította meg, hogy „a NATO-, majd az EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat”. Sajnálattal érzékeljük, hogy az RMDSZ elöljárójának 21 évre volt szüksége ahhoz, hogy végre ráébredjen a romániai kommunista és nacionalista visszarendeződés mindennapi és folyamatos valóságára, amelyben közel három évtizede élnünk adatik. Feltehetően a neptuni paktum bukaresti optikája téveszti meg romániai politikusunkat.
Végezetre jó vagy rossz mementóként hívom fel a figyelmet arra, hogy 1996-ban és most, az Úrnak 2017. esztendejében is ugyanaz a Teodor Meleșcanu tölti be a román kormány külügyminiszteri tisztségét.
Apropó: visszarendeződés. Az RMDSZ zilahi kongresszusán az önelégült tapsviharok közegében bizarr látvány volt a szervezet elnökének jobb és baloldalán együtt látni Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, valamint Liviu Dragnea román szocialista pártelnököt, a mi elnökünk „bizalmasát”.
Mindettől függetlenül, a román országféltő politikusokat Christoph Pan szavaival nyugtathatjuk meg: „Az autonómia az elszakadás legjobb ellenszere.”
Tőkés László, az EMNT elnöke, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke / Reggeli Újság (Nagyvárad)
Az Európai Unió lakosságának mintegy tíz százalékát kitévő őshonos nemzeti kisebbségek, valamint a Románia népességének szintén közel tíz százalékát képező etnikai kisebbségek közösségében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács örömmel üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) most véget ért 62. kongresszusát, nagyra értékelve annak áldásait és eredményeit.
A jeles esemény kapcsán a következőket tartjuk még szükségesnek elmondani.
1. Kolozsvár volt magyar alpolgármestere köszöntőbeszédében azt állította, hogy a FUEN most először tartotta kongresszusát Erdélyben. A valóság azonban az, hogy az európai kisebbségek ernyőszervezete már 1996 májusában a Romániához került magyar területek Erdélynek nevezett részén, nevezetesen Temesváron rendezte meg – akkori – 41. kongresszusát.
2. A mostani kongresszuson méltó megemlékeznünk Szőcs Géza volt RMDSZ-főtitkár, Pillich László, az RMDSZ volt FUEN-küldötte, valamint Eva Maria Barki ausztriai jogvédő azon érdeméről, hogy kiemelkedő szerepet játszottak magyar közképviseleti és érdekvédelmi szervezetünknek a FUEN rendes tagjai közé való felvételében.
3. A FUEN mostani vezetősége iránti köszönet mellett utóbb is hálás köszönettel kell visszagondolnunk Christoph Pan dél-tiroli professzorra, a kisebbségi autonómia élharcosára, a FUEN akkori elnökére, akinek döntő szerepe volt abban, hogy az erdélyi magyar közösség hathatós támogatása céljából mi lehettünk a házigazdái a maga nemében páratlan és előzmény nélküli temesvári rendezvénynek.
4. Az RMDSZ elnöke kolozsvári beszédében a kemény hangú igazmondás hevületével állapította meg, hogy „a NATO-, majd az EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat”. Sajnálattal érzékeljük, hogy az RMDSZ elöljárójának 21 évre volt szüksége ahhoz, hogy végre ráébredjen a romániai kommunista és nacionalista visszarendeződés mindennapi és folyamatos valóságára, amelyben közel három évtizede élnünk adatik. Feltehetően a neptuni paktum bukaresti optikája téveszti meg romániai politikusunkat.
Végezetre jó vagy rossz mementóként hívom fel a figyelmet arra, hogy 1996-ban és most, az Úrnak 2017. esztendejében is ugyanaz a Teodor Meleșcanu tölti be a román kormány külügyminiszteri tisztségét.
Apropó: visszarendeződés. Az RMDSZ zilahi kongresszusán az önelégült tapsviharok közegében bizarr látvány volt a szervezet elnökének jobb és baloldalán együtt látni Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, valamint Liviu Dragnea román szocialista pártelnököt, a mi elnökünk „bizalmasát”.
Mindettől függetlenül, a román országféltő politikusokat Christoph Pan szavaival nyugtathatjuk meg: „Az autonómia az elszakadás legjobb ellenszere.”
Tőkés László, az EMNT elnöke, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke / Reggeli Újság (Nagyvárad)
2017. május 22.
Véget ért a Festum Varadinum
A nagyváradi evangélikus templomban tartották meg tegnap a XXVI. Festum Varadinum rendezvénysorozat záró istentiszteletét. Az esemény szervezőjének, a Nagyváradi Evangélikus Lutheránus Egyházközségnek a nevében Mátyás Attila evangélikus lelkész köszöntötte a megjelenteket, a híveken kívül a történelmi magyar egyházak képviselőit, a Varadinum Kulturális Alapívány kuratóriuma jelenlevő vezetőit s azokat a politikusokat, akik részt vettek a záró istentiszteleten.
A házigazda lelkész köszöntőjében kiemelte, örvendetes dolog, hogy a helyi keresztény, magyar közösségek az elmúlt napok során sok közösségformáló rendezvényen vehettek részt. Mátyás Attila örömének adott hangot, hogy a váradi evangélikus templomban lépett fel a debreceni Kodály kórus, röviden ismertette a nemzetközi elismerésnek örvendő kórus megalakulásának és eddigi pályafutásának történetét. Ezt követően a kórus karnagya, Szabó Sipos Máté üdvözölte a váradi közönséget s elmondta, a Reformáció Évének égisze alatt a váradi repertoárt olyan egyházi énekekből, zsoltárokból állították össze, melyek illeszkednek az egyháztörténelmi fontosságú eseményhez. A kórus két részben adta elő az ez alkalomra összeválogatott repertoárját.
Az ünnepi istentiszteleten prédikációt mondott Szebik Imre, budapesti nyugalmazott evangélikus püspök. Szépen felépített prédikációjában a püspök rámutatott a kereszténység terjedésére az európai kultúrában. Krisztus korából kiindulva eljutott a reformációig, mely – mint mondta – mérföldkő volt a kereszténység szempontjából, hiszen lehetővé tette, hogy a szentírás eljusson a széles néptömegekhez, új utat, új perspektívákat nyitva ezzel a jézusi tanokat kereső tömegek előtt a hit megélésére. Szó esett a könyvnyomtatás fontosságáról, mely nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a Biblia eljusson a világ minden sarkába.
A prédikációt követően ismét a Kodály kórus következett, előadták repertoárjuk második felvonását, zsoltárokat, latin egyházi énekeket. A rendezvény szeretetvendégséggel ért véget.
Szőke Mária / Reggeli Újság (Nagyvárad)
A nagyváradi evangélikus templomban tartották meg tegnap a XXVI. Festum Varadinum rendezvénysorozat záró istentiszteletét. Az esemény szervezőjének, a Nagyváradi Evangélikus Lutheránus Egyházközségnek a nevében Mátyás Attila evangélikus lelkész köszöntötte a megjelenteket, a híveken kívül a történelmi magyar egyházak képviselőit, a Varadinum Kulturális Alapívány kuratóriuma jelenlevő vezetőit s azokat a politikusokat, akik részt vettek a záró istentiszteleten.
A házigazda lelkész köszöntőjében kiemelte, örvendetes dolog, hogy a helyi keresztény, magyar közösségek az elmúlt napok során sok közösségformáló rendezvényen vehettek részt. Mátyás Attila örömének adott hangot, hogy a váradi evangélikus templomban lépett fel a debreceni Kodály kórus, röviden ismertette a nemzetközi elismerésnek örvendő kórus megalakulásának és eddigi pályafutásának történetét. Ezt követően a kórus karnagya, Szabó Sipos Máté üdvözölte a váradi közönséget s elmondta, a Reformáció Évének égisze alatt a váradi repertoárt olyan egyházi énekekből, zsoltárokból állították össze, melyek illeszkednek az egyháztörténelmi fontosságú eseményhez. A kórus két részben adta elő az ez alkalomra összeválogatott repertoárját.
Az ünnepi istentiszteleten prédikációt mondott Szebik Imre, budapesti nyugalmazott evangélikus püspök. Szépen felépített prédikációjában a püspök rámutatott a kereszténység terjedésére az európai kultúrában. Krisztus korából kiindulva eljutott a reformációig, mely – mint mondta – mérföldkő volt a kereszténység szempontjából, hiszen lehetővé tette, hogy a szentírás eljusson a széles néptömegekhez, új utat, új perspektívákat nyitva ezzel a jézusi tanokat kereső tömegek előtt a hit megélésére. Szó esett a könyvnyomtatás fontosságáról, mely nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a Biblia eljusson a világ minden sarkába.
A prédikációt követően ismét a Kodály kórus következett, előadták repertoárjuk második felvonását, zsoltárokat, latin egyházi énekeket. A rendezvény szeretetvendégséggel ért véget.
Szőke Mária / Reggeli Újság (Nagyvárad)
2017. május 22.
A tudomány lehetőség a párbeszédre
Péntek délelőtt a Nagyváradi Egyetem könyvtárában mutatták be azt a nemrég megjelent három kötetet, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének kutatóival együttműködve Nagyvárad és Bihar megye középkori és kora ókori történetét vizsgáló munkák anyagát a romániai kutatók számára is elérhetővé teszi, román nyelven.
A XXVI. Festum Varadinum keretében immár negyedik éve szervez történelmi konferenciákat a Szacsvay Akadémia és a Tanoda Egyesület, amelynek központi témái Nagyvárad és Bihar megye a középkorban és a kora újkorban. A konferenciákon elhangzó tudományos előadások írott anyagait kötetekbe rendezik, amelyekhez ezentúl a magyarországi kutatók, elsősorban Zsoldos Attila akadémikus, Oborni Teréz történész és Szabó Ödön parlamenti képviselő koordinálásával, illetve a Weisz Boglárka történész által vezetett kutatócsoport révén egy rendkívül jelentőségteljes gesztus révén román nyelven is hozzá lehet férni.
A Mayer Elga fordításában megjelent három, friss tanulmányokat tartalmazó kötet bemutatóján Gabriel Moisa, a Nagyváradi Egyetem Történelem, Nemzetközi Kapcsolatok, Politikatudomány és Kommunikáció Kara Történelmi Szakának vezetője köszöntötte a vendégeket és az érdeklődőket, természetesnek nevezve a párbeszédet román és magyar történészek között, amelynek elengedhetetlen feltétele a kétnyelvűség, hiszen a feldolgozott témák megismerése mindkét fél számára fontos, hozzátéve, hogy a tudomány mindig lehetőséget ad a párbeszédre.
A köteteket Sorin Şipoş, az egyetem Történelem, Nemzetközi Kapcsolatok, Politikatudomány és Kommunikáció Karának dékánhelyettese mutatta be, aki a maga és kollégái nevében (kilenc történész, akik közül kettő magyar nemzetiségű) mindenekelőtt gratulált az MTA két munkatársának nagylelkűségéért, amellyel a román nyelvű tudományos élet felé fordultak.
Zsoldos Attila a sorozat megjelenésével kapcsolatban elmondta, hogy a két nemzet egymás mellett élése egy adottság, és hogy a múltbeli konfliktusok a jelenben és a jövőben nem szükségszerűek, sőt ezek félreállításával egymás megismerésére kell koncentrálni. Az MTA Történettudományi Intézetének képviselőjeként mondta, hogy a nemzetköziség számukra elsősorban a Kárpát-medence országainak megszólítását jelenti a párbeszéd, a vita, egymás munkamódszereinek és álláspontjának megismerése által, természetesen az adott ország nyelvén valósítva meg az információcserét. Ennek érdekében történészeik, akiknek csapatát Weisz Boglárka vezeti, nyílt megbeszéléseket kezdeményeznek, illetve további együttműködést szorgalmaznak a Nagyváradi Egyetem történészeivel.
Weisz Boglárka beszédében azt emelte ki, hogy csapata szélesebb körben vizsgálja a többnyire elhanyagolt gazdaságtörténeti vonatkozásokat, és ezeket a későbbiekben, a további kötetekben tervezik kiegészíteni művészettörténészek, régészek és numizmatikusok bevonásával.
Szamos Mariann / Reggeli Újság (Nagyvárad)
Péntek délelőtt a Nagyváradi Egyetem könyvtárában mutatták be azt a nemrég megjelent három kötetet, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének kutatóival együttműködve Nagyvárad és Bihar megye középkori és kora ókori történetét vizsgáló munkák anyagát a romániai kutatók számára is elérhetővé teszi, román nyelven.
A XXVI. Festum Varadinum keretében immár negyedik éve szervez történelmi konferenciákat a Szacsvay Akadémia és a Tanoda Egyesület, amelynek központi témái Nagyvárad és Bihar megye a középkorban és a kora újkorban. A konferenciákon elhangzó tudományos előadások írott anyagait kötetekbe rendezik, amelyekhez ezentúl a magyarországi kutatók, elsősorban Zsoldos Attila akadémikus, Oborni Teréz történész és Szabó Ödön parlamenti képviselő koordinálásával, illetve a Weisz Boglárka történész által vezetett kutatócsoport révén egy rendkívül jelentőségteljes gesztus révén román nyelven is hozzá lehet férni.
A Mayer Elga fordításában megjelent három, friss tanulmányokat tartalmazó kötet bemutatóján Gabriel Moisa, a Nagyváradi Egyetem Történelem, Nemzetközi Kapcsolatok, Politikatudomány és Kommunikáció Kara Történelmi Szakának vezetője köszöntötte a vendégeket és az érdeklődőket, természetesnek nevezve a párbeszédet román és magyar történészek között, amelynek elengedhetetlen feltétele a kétnyelvűség, hiszen a feldolgozott témák megismerése mindkét fél számára fontos, hozzátéve, hogy a tudomány mindig lehetőséget ad a párbeszédre.
A köteteket Sorin Şipoş, az egyetem Történelem, Nemzetközi Kapcsolatok, Politikatudomány és Kommunikáció Karának dékánhelyettese mutatta be, aki a maga és kollégái nevében (kilenc történész, akik közül kettő magyar nemzetiségű) mindenekelőtt gratulált az MTA két munkatársának nagylelkűségéért, amellyel a román nyelvű tudományos élet felé fordultak.
Zsoldos Attila a sorozat megjelenésével kapcsolatban elmondta, hogy a két nemzet egymás mellett élése egy adottság, és hogy a múltbeli konfliktusok a jelenben és a jövőben nem szükségszerűek, sőt ezek félreállításával egymás megismerésére kell koncentrálni. Az MTA Történettudományi Intézetének képviselőjeként mondta, hogy a nemzetköziség számukra elsősorban a Kárpát-medence országainak megszólítását jelenti a párbeszéd, a vita, egymás munkamódszereinek és álláspontjának megismerése által, természetesen az adott ország nyelvén valósítva meg az információcserét. Ennek érdekében történészeik, akiknek csapatát Weisz Boglárka vezeti, nyílt megbeszéléseket kezdeményeznek, illetve további együttműködést szorgalmaznak a Nagyváradi Egyetem történészeivel.
Weisz Boglárka beszédében azt emelte ki, hogy csapata szélesebb körben vizsgálja a többnyire elhanyagolt gazdaságtörténeti vonatkozásokat, és ezeket a későbbiekben, a további kötetekben tervezik kiegészíteni művészettörténészek, régészek és numizmatikusok bevonásával.
Szamos Mariann / Reggeli Újság (Nagyvárad)
2017. május 22.
Szecessziós könyvek, kiadványok, dísztárgyak
Több mint ezer szecessziós könyvet és több korabeli dísztárgyat tekinthettek meg a szép számban megjelent látogatók a Bertha Books nevű tárlaton, a Festum Varadinum keretében.
Péntek délután, a Visual Kontakt Egyesület Fő utcai galériájában nyílt meg az a szecessziós kiállítás, mely főleg a korabeli kiadványok, kötetek küllemére helyezi a hangsúlyt. Mint arról már beszámoltunk, a Bertha Books – beavatkozás, destrukció és hamisítás című tárlat anyaga egyrészt a szecessziós stílus gazdagságát, sokszínűségét mutatja be, másrészt, amint a tárlat nevében is szerepel, a szecessziós tárgyak különféle eredetű destrukcióját, a szakszerű restaurálás és otthoni javítgatás sokféleségét; nem utolsó sorban néhány korabeli és napjainkban készült hamisított dísztárgyat is megnézhetett a közönség.
A tárlat anyaga Gabriel Miloia, a Visual Kontakt Egyesület vezetőjének saját gyűjteménye, mely az elképzelések szerint dizájn-archívumként működik majd művészek, valamint művészeti tanhallgatók számára.
Felajánlotta
Ezzel a tárlattal egyidejűleg, a galéria másik két termében a Mazipos plakátkiállítás eddig már bemutatott három sorozata, valamint a legújabb huszonöt, a világ különböző táján élő művész által készített plakát volt megtekinthető. A legújabb, negyedik sorozat bemutatója ugyancsak pénteken volt, egyidejűleg a szecessziós kiállítással. Egy kisebb, elsötétített teremben felvételről ment az a film, melynek során Carlos Carmonamedina, a Mazipos kurátora szólt a tárlat keletkezéséről és céljáról.
A két tárlatot, melyen Szabó Ödön parlamenti képviselő is jelen volt, Gabriel Miloia nyitotta meg. Elmondta: a főleg vizuális elemekre épülő, szecessziós könyvekből álló kiállítást nem úgy gondolták ki, hogy folyamatosan nyitva legyen a nagyközönség számára. A cél az, hogy restaurátorok képzéséhez járuljanak hozzá az anyagával, hiszen Nagyváradon jelenleg mindössze egy könyvrestaurátor létezik, s talán azok közül, akiket kiképeznek, néhányan itt maradnak majd és hozzájárulnak a tönkremenőben lévő értékek helyrehozatalához. Arról is szólt, hogy a tárlat anyagát felajánlotta Nagyvárad szecessziós múzeumának, azonban vissza lett utasítva – nem lehet tudni, hogy azért-e, mert történetesen magyar könyveket mutatott be a múzeum igazgatójának. Mindez fájdalmasan érintette, annál is inkább, mivel, mint mondta, a Darvas La Roche házban „teljességgel kortárs stílusú” esküvők is szoktak zajlani. Egyúttal megköszönte Szabó Ödönnek, hogy meghívta a Varadinum rendezvénysorozaton való részvételre, ő maga is szeretett volna jelentkezni, ám a gesztus megtiszteltetés volt számára. Ennek kapcsán kitért arra, hogy Nagyváradon két fesztivál zajlik ugyanabban a periódusban, külön, s ez „egy kissé furcsa”, hiszen mintha versengenének egymással a románok és a magyarok. S hogy miért ezt választotta és nem amazt? Mint mondta, könnyebb a város alapítását ünnepelni, mintsem egy második világháborús eseményt, mely inkább megemlékezésre adna okot, mintsem ünnepre. „A hetven évvel ezelőtti erőszakos események egyes elszenvedői még életben vannak, rájuk való tekintettel sem hiszem, hogy illő ünnepelni…” – hangzott el.
Neumann Andrea / erdon.ro
Több mint ezer szecessziós könyvet és több korabeli dísztárgyat tekinthettek meg a szép számban megjelent látogatók a Bertha Books nevű tárlaton, a Festum Varadinum keretében.
Péntek délután, a Visual Kontakt Egyesület Fő utcai galériájában nyílt meg az a szecessziós kiállítás, mely főleg a korabeli kiadványok, kötetek küllemére helyezi a hangsúlyt. Mint arról már beszámoltunk, a Bertha Books – beavatkozás, destrukció és hamisítás című tárlat anyaga egyrészt a szecessziós stílus gazdagságát, sokszínűségét mutatja be, másrészt, amint a tárlat nevében is szerepel, a szecessziós tárgyak különféle eredetű destrukcióját, a szakszerű restaurálás és otthoni javítgatás sokféleségét; nem utolsó sorban néhány korabeli és napjainkban készült hamisított dísztárgyat is megnézhetett a közönség.
A tárlat anyaga Gabriel Miloia, a Visual Kontakt Egyesület vezetőjének saját gyűjteménye, mely az elképzelések szerint dizájn-archívumként működik majd művészek, valamint művészeti tanhallgatók számára.
Felajánlotta
Ezzel a tárlattal egyidejűleg, a galéria másik két termében a Mazipos plakátkiállítás eddig már bemutatott három sorozata, valamint a legújabb huszonöt, a világ különböző táján élő művész által készített plakát volt megtekinthető. A legújabb, negyedik sorozat bemutatója ugyancsak pénteken volt, egyidejűleg a szecessziós kiállítással. Egy kisebb, elsötétített teremben felvételről ment az a film, melynek során Carlos Carmonamedina, a Mazipos kurátora szólt a tárlat keletkezéséről és céljáról.
A két tárlatot, melyen Szabó Ödön parlamenti képviselő is jelen volt, Gabriel Miloia nyitotta meg. Elmondta: a főleg vizuális elemekre épülő, szecessziós könyvekből álló kiállítást nem úgy gondolták ki, hogy folyamatosan nyitva legyen a nagyközönség számára. A cél az, hogy restaurátorok képzéséhez járuljanak hozzá az anyagával, hiszen Nagyváradon jelenleg mindössze egy könyvrestaurátor létezik, s talán azok közül, akiket kiképeznek, néhányan itt maradnak majd és hozzájárulnak a tönkremenőben lévő értékek helyrehozatalához. Arról is szólt, hogy a tárlat anyagát felajánlotta Nagyvárad szecessziós múzeumának, azonban vissza lett utasítva – nem lehet tudni, hogy azért-e, mert történetesen magyar könyveket mutatott be a múzeum igazgatójának. Mindez fájdalmasan érintette, annál is inkább, mivel, mint mondta, a Darvas La Roche házban „teljességgel kortárs stílusú” esküvők is szoktak zajlani. Egyúttal megköszönte Szabó Ödönnek, hogy meghívta a Varadinum rendezvénysorozaton való részvételre, ő maga is szeretett volna jelentkezni, ám a gesztus megtiszteltetés volt számára. Ennek kapcsán kitért arra, hogy Nagyváradon két fesztivál zajlik ugyanabban a periódusban, külön, s ez „egy kissé furcsa”, hiszen mintha versengenének egymással a románok és a magyarok. S hogy miért ezt választotta és nem amazt? Mint mondta, könnyebb a város alapítását ünnepelni, mintsem egy második világháborús eseményt, mely inkább megemlékezésre adna okot, mintsem ünnepre. „A hetven évvel ezelőtti erőszakos események egyes elszenvedői még életben vannak, rájuk való tekintettel sem hiszem, hogy illő ünnepelni…” – hangzott el.
Neumann Andrea / erdon.ro
2017. május 22.
Daniel Alfreider FUEN-alelnök: az autonómiának semmi köze a szeparatizmushoz
A Minority SafePack érvényesítéséhez szükséges aláírásgyűjtés utáni lépésekről, a dél-tiroli autonómiáról kérdeztük Daniel Alfreidert, a FUEN ladin nemzetiségű dél-tiroli alelnökét az őshonos európai kisebbségeg ernyőszervezetének kolozsvári kongresszusán. Alfreider arról is beszélt, a román állam részéről milyen reményeket táplál.
Az aláírásgyűjtés csak az első lépés a FUEN számára, az igazi kérdés, hogy ezt követően rá is tudják bírni az Európai Bizottságot az uniós szintű kisebbségvédelmi jogalkotás beindítására. Ehhez mi szükséges?
Valóban, az legfontosabb célunk nem az aláírások gyűjtése, hanem az Európai Bizottság meggyőzése. Az egymillió aláírás ugyanis szükséges, de nem elégséges feltétele a jogalkotás beindításának. Szükségünk van már most sok kisebbségi szervezet segítségére, szükségünk van arra, hogy támogassanak minket már az aláírásgyűjtésben, és ezt követően a konkrétan megfogalmazott tervek kivitelezésében. Kemény idők következnek, mert a kisebbségek helyezte eltér Európában és találni kell egy olyan uniós szintű megoldást, jogi keretet, amely mindenki számára megfelel. Ezen kell dolgoznunk és azon, hogy meggyőzzük a többségi társadalmakat is: támogassák a törekvéseinket.
- Mit gondol a román állam hozzáállásáról a mostani kongresszushoz? Csak államtitkári szinten képviselték magukat a rendezvényen, Navracsics Tibor EP-képviselő jelenlétét pedigsérelmezték.
- Nem jó ez, és remélem, hogy talán már az aláírásgyűjtés ideje alatt megváltoztatják az álláspontjuk a Minority SafePackkel szemben. Azt gondolom, hogy az autonómia ügyének semmi köze a szeparatizmushoz. Arról szól, hogy fontosabb jogköröket adjunk az emberek kezébe, akik egy adott területen laknak. Ez egy pozitív lépés minden tagállam számára: a Dél-Tirolban működő autonómia bizonyítja, hogy az ország számára is előnyöket jelent ez. Meg kell keresni azt a megoldást a jobb együttműködésre, ezt kívánom önöknek
- Miben tud példát nyújtani a székelyföldi közösség számára a dél-tiroli autonómia?
- Az autonómiát lépésről lépésre kell megvalósítani. Mi mindenképpen megoszthatjuk az iskolai hálózat kiépítése terén szerzett tapasztalatainkat. Az anyanyelvű oktatás biztosítása az egyik fontos lépés, amelyet minden kisebbségnek meg kell valósítania, majd a terület sajátságos adminisztrációja következik. Az első lépés a kulturális autonómia megvalósítása, ugyanakkor a gazdasági helyzetre is figyelni kell, mert az anyagi háttér nélkül semmit nem lehet elérni a megszerzett kompetenciákkal. Így van ez az oktatási rendszer esetében is, például. Ha a gazdasági és kulturális autonómiát jól használjuk, az összes további cél elérhető.
- Mi a véleménye a Kolozsváron megszervezett FUEN-kongresszusról? Hozott újat az ernyőszervezet korábbi kongresszusaihoz képest?
- Teljesen lenyűgözött az a vendégszeretet, amit a kolozsváriaktól kaptam. Nagyon jól telt itt az idő, és azt gondolom, hogy ez volt a legjobb helyszín arra, hogy elkezdjük az aláírásgyűjtést.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro
A Minority SafePack érvényesítéséhez szükséges aláírásgyűjtés utáni lépésekről, a dél-tiroli autonómiáról kérdeztük Daniel Alfreidert, a FUEN ladin nemzetiségű dél-tiroli alelnökét az őshonos európai kisebbségeg ernyőszervezetének kolozsvári kongresszusán. Alfreider arról is beszélt, a román állam részéről milyen reményeket táplál.
Az aláírásgyűjtés csak az első lépés a FUEN számára, az igazi kérdés, hogy ezt követően rá is tudják bírni az Európai Bizottságot az uniós szintű kisebbségvédelmi jogalkotás beindítására. Ehhez mi szükséges?
Valóban, az legfontosabb célunk nem az aláírások gyűjtése, hanem az Európai Bizottság meggyőzése. Az egymillió aláírás ugyanis szükséges, de nem elégséges feltétele a jogalkotás beindításának. Szükségünk van már most sok kisebbségi szervezet segítségére, szükségünk van arra, hogy támogassanak minket már az aláírásgyűjtésben, és ezt követően a konkrétan megfogalmazott tervek kivitelezésében. Kemény idők következnek, mert a kisebbségek helyezte eltér Európában és találni kell egy olyan uniós szintű megoldást, jogi keretet, amely mindenki számára megfelel. Ezen kell dolgoznunk és azon, hogy meggyőzzük a többségi társadalmakat is: támogassák a törekvéseinket.
- Mit gondol a román állam hozzáállásáról a mostani kongresszushoz? Csak államtitkári szinten képviselték magukat a rendezvényen, Navracsics Tibor EP-képviselő jelenlétét pedigsérelmezték.
- Nem jó ez, és remélem, hogy talán már az aláírásgyűjtés ideje alatt megváltoztatják az álláspontjuk a Minority SafePackkel szemben. Azt gondolom, hogy az autonómia ügyének semmi köze a szeparatizmushoz. Arról szól, hogy fontosabb jogköröket adjunk az emberek kezébe, akik egy adott területen laknak. Ez egy pozitív lépés minden tagállam számára: a Dél-Tirolban működő autonómia bizonyítja, hogy az ország számára is előnyöket jelent ez. Meg kell keresni azt a megoldást a jobb együttműködésre, ezt kívánom önöknek
- Miben tud példát nyújtani a székelyföldi közösség számára a dél-tiroli autonómia?
- Az autonómiát lépésről lépésre kell megvalósítani. Mi mindenképpen megoszthatjuk az iskolai hálózat kiépítése terén szerzett tapasztalatainkat. Az anyanyelvű oktatás biztosítása az egyik fontos lépés, amelyet minden kisebbségnek meg kell valósítania, majd a terület sajátságos adminisztrációja következik. Az első lépés a kulturális autonómia megvalósítása, ugyanakkor a gazdasági helyzetre is figyelni kell, mert az anyagi háttér nélkül semmit nem lehet elérni a megszerzett kompetenciákkal. Így van ez az oktatási rendszer esetében is, például. Ha a gazdasági és kulturális autonómiát jól használjuk, az összes további cél elérhető.
- Mi a véleménye a Kolozsváron megszervezett FUEN-kongresszusról? Hozott újat az ernyőszervezet korábbi kongresszusaihoz képest?
- Teljesen lenyűgözött az a vendégszeretet, amit a kolozsváriaktól kaptam. Nagyon jól telt itt az idő, és azt gondolom, hogy ez volt a legjobb helyszín arra, hogy elkezdjük az aláírásgyűjtést.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro
2017. május 22.
Tőkés méltatja és helyre teszi a FUEN-kongresszust
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz a FUEN 62. kongresszusa kapcsán, amely tegnap ért véget Kolozsvárott. Alább olvasható.
Az Európai Unió lakosságának mintegy tíz százalékát kitévő őshonos nemzeti kisebbségek, valamint a Románia népességének szintén közel tíz százalékát képező etnikai kisebbségek közösségében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács örömmel üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) most véget ért 62. kongresszusát, nagyra értékelve annak áldásait és eredményeit.
A jeles esemény kapcsán a következőket tartjuk még szükségesnek elmondani.
1. Kolozsvár volt magyar alpolgármestere köszöntőbeszédében azt állította, hogy a FUEN most először tartotta kongresszusát Erdélyben. A valóság azonban az, hogy az európai kisebbségek ernyőszervezete már 1996 májusában a Romániához került magyar területek Erdélynek nevezett részén, nevezetesen Temesváron rendezte meg – akkori – 41. kongresszusát.
2. A mostani kongresszuson méltó megemlékeznünk Szőcs Géza volt RMDSZ-főtitkár, Pillich László, az RMDSZ volt FUEN-küldötte, valamint Eva Maria Barki ausztriai jogvédő azon érdeméről, hogy kiemelkedő szerepet játszottak magyar közképviseleti és érdekvédelmi szervezetünknek a FUEN rendes tagjai közé való felvételében.
3. A FUEN mostani vezetősége iránti köszönet mellett utóbb is hálás köszönettel kell visszagondolnunk Christoph Pan dél-tiroli professzorra, a kisebbségi autonómia élharcosára, a FUEN akkori elnökére, akinek döntő szerepe volt abban, hogy az erdélyi magyar közösség hathatós támogatása céljából mi lehettünk a házigazdái a maga nemében páratlan és előzmény nélküli temesvári rendezvénynek.
4. Az RMDSZ elnöke kolozsvári beszédében a kemény hangú igazmondás hevületével állapította meg, hogy „a NATO-, majd az EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat”. Sajnálattal érzékeljük, hogy az RMDSZ elöljárójának 21 évre volt szüksége ahhoz, hogy végre ráébredjen a romániai kommunista és nacionalista visszarendeződés mindennapi és folyamatos valóságára, amelyben közel három évtizede élnünk adatik. Feltehetően a neptuni paktum bukaresti optikája téveszti meg romániai politikusunkat.
A jelen nyilatkozathoz mellékelem 1996. május 16-án elmondott temesvári beszédemet – egyebek mellett – a visszarendeződés tárgyában.
Végezetre jó vagy rossz mementóként hívom fel a figyelmet arra, hogy 1996-ban és most, az Úrnak 2017. esztendejében is ugyanaz a Teodor Meleșcanu tölti be a román kormány külügyminiszteri tisztségét.
Apropó: visszarendeződés. Az RMDSZ zilahi kongresszusán az önelégült tapsviharok közegében bizarr látvány volt a szervezet elnökének jobb és baloldalán együtt látni Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, valamint Liviu Dragnea román szocialista pártelnököt, a mi elnökünk „bizalmasát”.
Mindettől függetlenül, a román országféltő politikusokat Christoph Pan szavaival nyugtathatjuk meg: „Az autonómia az elszakadás legjobb ellenszere.” itthon.ma/erdelyorszag
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz a FUEN 62. kongresszusa kapcsán, amely tegnap ért véget Kolozsvárott. Alább olvasható.
Az Európai Unió lakosságának mintegy tíz százalékát kitévő őshonos nemzeti kisebbségek, valamint a Románia népességének szintén közel tíz százalékát képező etnikai kisebbségek közösségében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács örömmel üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) most véget ért 62. kongresszusát, nagyra értékelve annak áldásait és eredményeit.
A jeles esemény kapcsán a következőket tartjuk még szükségesnek elmondani.
1. Kolozsvár volt magyar alpolgármestere köszöntőbeszédében azt állította, hogy a FUEN most először tartotta kongresszusát Erdélyben. A valóság azonban az, hogy az európai kisebbségek ernyőszervezete már 1996 májusában a Romániához került magyar területek Erdélynek nevezett részén, nevezetesen Temesváron rendezte meg – akkori – 41. kongresszusát.
2. A mostani kongresszuson méltó megemlékeznünk Szőcs Géza volt RMDSZ-főtitkár, Pillich László, az RMDSZ volt FUEN-küldötte, valamint Eva Maria Barki ausztriai jogvédő azon érdeméről, hogy kiemelkedő szerepet játszottak magyar közképviseleti és érdekvédelmi szervezetünknek a FUEN rendes tagjai közé való felvételében.
3. A FUEN mostani vezetősége iránti köszönet mellett utóbb is hálás köszönettel kell visszagondolnunk Christoph Pan dél-tiroli professzorra, a kisebbségi autonómia élharcosára, a FUEN akkori elnökére, akinek döntő szerepe volt abban, hogy az erdélyi magyar közösség hathatós támogatása céljából mi lehettünk a házigazdái a maga nemében páratlan és előzmény nélküli temesvári rendezvénynek.
4. Az RMDSZ elnöke kolozsvári beszédében a kemény hangú igazmondás hevületével állapította meg, hogy „a NATO-, majd az EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat”. Sajnálattal érzékeljük, hogy az RMDSZ elöljárójának 21 évre volt szüksége ahhoz, hogy végre ráébredjen a romániai kommunista és nacionalista visszarendeződés mindennapi és folyamatos valóságára, amelyben közel három évtizede élnünk adatik. Feltehetően a neptuni paktum bukaresti optikája téveszti meg romániai politikusunkat.
A jelen nyilatkozathoz mellékelem 1996. május 16-án elmondott temesvári beszédemet – egyebek mellett – a visszarendeződés tárgyában.
Végezetre jó vagy rossz mementóként hívom fel a figyelmet arra, hogy 1996-ban és most, az Úrnak 2017. esztendejében is ugyanaz a Teodor Meleșcanu tölti be a román kormány külügyminiszteri tisztségét.
Apropó: visszarendeződés. Az RMDSZ zilahi kongresszusán az önelégült tapsviharok közegében bizarr látvány volt a szervezet elnökének jobb és baloldalán együtt látni Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, valamint Liviu Dragnea román szocialista pártelnököt, a mi elnökünk „bizalmasát”.
Mindettől függetlenül, a román országféltő politikusokat Christoph Pan szavaival nyugtathatjuk meg: „Az autonómia az elszakadás legjobb ellenszere.” itthon.ma/erdelyorszag
2017. május 22.
Felszentelték a világ magyarságának harangját
A VII. Magyar Világtalálkozó zárónapján a dómban tartott ünnepi szentmisén Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök szentelte fel a világ magyarságának összefogását jelképező harangot, amely délben meg is kondult az alsóvárosi Nemzeti Emlékkertben. A harangot a Szegedi Hagyományőrző és Városkép-védő Egyesület elnökének, vitéz Szilágyi Árpádnak az ötlete nyomán készíttették adományokból, hangja a világ magyarság szívéhez szól, azt üzeni: haza csak egy van.
„Bár templomban szoktuk elhelyezni a harangokat, hogy a híveket hívják, de ez a harang, ami a Földmíves utcába, a Nemzeti Emlékkertbe kerül, egybegyűjtést kíván jelképezni, egybegyűjteni a magyarságot, egy akaratban, egy szeretetben, egy segítőkészségben. Istenünk, a parancsod az szolgádnak, Mózesnek, hogy készítsenek harsonákat, amelyekkel imára hívják össze népedet, áldozat bemutató papjaid köré. Kérünk, szent lelked erejével szenteld meg ezt a harangot, amelyet dicsőségedre az egyház használatára öntöttek, hogy kondulásával az örök értékre figyelmeztesse híveidet. Add, hogy valahányszor megszólal, növekedjék híveidben a hit, erősödjék a remény és tökéletesebb legyen a szeretet” – fogalmazott az ünnepi szentmise elején Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök, majd krizmával szentelte fel Isten dicsőségére és a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A VII. Magyar Világtalálkozó zárónapján a Szegedi Hagyományőrző és Városkép-védő Egyesület elnökének, vitéz Szilágyi Árpádnak alsóvárosi Nemzeti Emlékkertjében Szaplonczay Miklós görögkatolikus parókus áldotta meg a harangot, amely délben meg is kondult.
Vitéz Szilágyi Árpád portálunknak elmondta, 2005-ben adták kis az Ausztrália és Új-Zéland magyar világa című könyvet, amelybe Tanka László, a Panoráma Világklub alapítója és a Magyar Világtalálkozó elnöke „Ha megkondulnak a harangok” címmel osztotta meg gondolatait. Ebben az alsóvárosi születésű, később Ausztráliába került Hódi Margitról ír, aki egy interjúban beszélt arról, hogy a hazaszeretet szó hallatán mindig a szegedi dóm harangja idéződik föl benne. Azt mondta, amikor megkondulnak a harangok, mindig gondoljunk arra, hogy összeköt minden magyar szívet bárhol is élünk a világban. És arra figyelmeztet bennünket: haza csak egy van. V. Szilágyi Árpád elmondta, a Magyar Világtalálkozóknak minden évben van egy maradandó emléke, innen jött a városvédő polgár ötlete, hogy a Nemzeti Emlékkertbe állítsanak egy harangot, ami a világ magyarságé, s amikor megszólal, minden magyar szívéhez szóljon, s érezze azt a nemzeti összefogást, amire szükség lenne ebben az országban. Az ünnepségen hangsúlyozta, a harang nem az övé, hanem a közösségé, minden magyaré, s azt szeretné, hogy a Nemzeti Emlékkert egy igazi oázis legyen, ahova bárki betérhet. Azt is elmondta, hogy ezentúl minden egyházi és nemzeti ünnepen meg fog szólalni a harang, és azt is szeretné, ha Bálint Sándor boldoggá avatása lezárul, és szentek sorába emelik, akkor azon a napon minden egyes órában konduljon meg.
A Panoráma Világklub alapítójától és a Magyar Világtalálkozó elnökétől, Tanka Lászlótól megtudtuk, minden Magyar Világtalálkozónak van egy maradandó emlékműve, amellyel jelet szeretnének hagyni, hogy ez a határtalan értékeinkért életre hívott találkozó megvalósult. Készült már egy fa szobor is erdélyi mesterember keze nyomán, majd egy másik évben 20 fafaragó készítette el az összefogás kapuját, 2013-ban pedig egy monumentális festmény, a Világok virága készült el, s ebben a sorba illik be a felszentelt harang, amely a VII. Magyar Világtalálkozó zárónapján kondult meg először. „Amikor vitéz Szilágyi Árpád megkeresett a harangszentelés ötletével, és hogy a kertjébe legyen elhelyezve, először elgondolkodtam, hiszen templomokba szoktak harangot állítani, de ő egy igazi patrióta, aki egész életét arra áldozta, hogy köztéri szobrokkal gazdagodjon a környezete. Itt van ez az életmű, és mi úgy gondoltuk, hogy a világ magyarságának az összefogását a legjobban az jelképezi, ha itt állítjuk fel” – mondta el a SZEGEDma.hu-nak Tanka László.
Kakas Béla, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke emlékeztetett, a keresztény ember életének része a harang, az ég és a föld között lebegve egy isteni kinyilatkoztatás szimbóluma. Imára szólít, de ő kísér el minket utolsó utunkon, vész esetén pedig a félrevert harang ad tájékoztatást. „Ez a harang egy üzenet, a magyarság egységét szimbolizálja, felszólít arra, hogy mi egyek vagyunk, egy célért küzdünk a jövőnkért” – fogalmazott. Hozzátette, ez a harang nemcsak hagyományt teremt, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a Nemzeti Emlékkert igazi zarándokhellyé váljon. Juhász Tünde kormánymegbízott arról beszélt, hogy vitéz Szilágyi Árpád saját szülőházának adott olyan szerepet, hogy egyszerre őrzi benne az alsóvárosi hagyományt és a magyar nemzet történelmének, kultúrájának művészi kivitelezésű szimbólumait. „Most a világ magyarságának harangjával egy zengő szoborral gazdagodik ez az emlékkert. A harang szakrális tárgyként közvetít ég és föld között, hirdetője Isten kinyilatkozásainak. Ez a harang nemcsak ég és föld, hanem magyar és magyar között is közvetít, hirdeti együvé tartozásunkat. Ha ez a harang megkondult, minden magyarért szól, legyen bárhol a világon” – fogalmazott Juhász Tünde.
Az ünnepségre saját verssel készült ifj. Szilágyi Árpád, a Harangszentelő című költeményben utolsó versszaka eképpen szól:
„A nagyvilágon itt leled honod,
Ha két kezed most összekulcsolod
És elmondasz egy szentelő imát:
Isten áldd e harang hazahívó szavát!”
Kovács Péter / promenad.hu/cikk
A VII. Magyar Világtalálkozó zárónapján a dómban tartott ünnepi szentmisén Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök szentelte fel a világ magyarságának összefogását jelképező harangot, amely délben meg is kondult az alsóvárosi Nemzeti Emlékkertben. A harangot a Szegedi Hagyományőrző és Városkép-védő Egyesület elnökének, vitéz Szilágyi Árpádnak az ötlete nyomán készíttették adományokból, hangja a világ magyarság szívéhez szól, azt üzeni: haza csak egy van.
„Bár templomban szoktuk elhelyezni a harangokat, hogy a híveket hívják, de ez a harang, ami a Földmíves utcába, a Nemzeti Emlékkertbe kerül, egybegyűjtést kíván jelképezni, egybegyűjteni a magyarságot, egy akaratban, egy szeretetben, egy segítőkészségben. Istenünk, a parancsod az szolgádnak, Mózesnek, hogy készítsenek harsonákat, amelyekkel imára hívják össze népedet, áldozat bemutató papjaid köré. Kérünk, szent lelked erejével szenteld meg ezt a harangot, amelyet dicsőségedre az egyház használatára öntöttek, hogy kondulásával az örök értékre figyelmeztesse híveidet. Add, hogy valahányszor megszólal, növekedjék híveidben a hit, erősödjék a remény és tökéletesebb legyen a szeretet” – fogalmazott az ünnepi szentmise elején Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök, majd krizmával szentelte fel Isten dicsőségére és a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A VII. Magyar Világtalálkozó zárónapján a Szegedi Hagyományőrző és Városkép-védő Egyesület elnökének, vitéz Szilágyi Árpádnak alsóvárosi Nemzeti Emlékkertjében Szaplonczay Miklós görögkatolikus parókus áldotta meg a harangot, amely délben meg is kondult.
Vitéz Szilágyi Árpád portálunknak elmondta, 2005-ben adták kis az Ausztrália és Új-Zéland magyar világa című könyvet, amelybe Tanka László, a Panoráma Világklub alapítója és a Magyar Világtalálkozó elnöke „Ha megkondulnak a harangok” címmel osztotta meg gondolatait. Ebben az alsóvárosi születésű, később Ausztráliába került Hódi Margitról ír, aki egy interjúban beszélt arról, hogy a hazaszeretet szó hallatán mindig a szegedi dóm harangja idéződik föl benne. Azt mondta, amikor megkondulnak a harangok, mindig gondoljunk arra, hogy összeköt minden magyar szívet bárhol is élünk a világban. És arra figyelmeztet bennünket: haza csak egy van. V. Szilágyi Árpád elmondta, a Magyar Világtalálkozóknak minden évben van egy maradandó emléke, innen jött a városvédő polgár ötlete, hogy a Nemzeti Emlékkertbe állítsanak egy harangot, ami a világ magyarságé, s amikor megszólal, minden magyar szívéhez szóljon, s érezze azt a nemzeti összefogást, amire szükség lenne ebben az országban. Az ünnepségen hangsúlyozta, a harang nem az övé, hanem a közösségé, minden magyaré, s azt szeretné, hogy a Nemzeti Emlékkert egy igazi oázis legyen, ahova bárki betérhet. Azt is elmondta, hogy ezentúl minden egyházi és nemzeti ünnepen meg fog szólalni a harang, és azt is szeretné, ha Bálint Sándor boldoggá avatása lezárul, és szentek sorába emelik, akkor azon a napon minden egyes órában konduljon meg.
A Panoráma Világklub alapítójától és a Magyar Világtalálkozó elnökétől, Tanka Lászlótól megtudtuk, minden Magyar Világtalálkozónak van egy maradandó emlékműve, amellyel jelet szeretnének hagyni, hogy ez a határtalan értékeinkért életre hívott találkozó megvalósult. Készült már egy fa szobor is erdélyi mesterember keze nyomán, majd egy másik évben 20 fafaragó készítette el az összefogás kapuját, 2013-ban pedig egy monumentális festmény, a Világok virága készült el, s ebben a sorba illik be a felszentelt harang, amely a VII. Magyar Világtalálkozó zárónapján kondult meg először. „Amikor vitéz Szilágyi Árpád megkeresett a harangszentelés ötletével, és hogy a kertjébe legyen elhelyezve, először elgondolkodtam, hiszen templomokba szoktak harangot állítani, de ő egy igazi patrióta, aki egész életét arra áldozta, hogy köztéri szobrokkal gazdagodjon a környezete. Itt van ez az életmű, és mi úgy gondoltuk, hogy a világ magyarságának az összefogását a legjobban az jelképezi, ha itt állítjuk fel” – mondta el a SZEGEDma.hu-nak Tanka László.
Kakas Béla, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke emlékeztetett, a keresztény ember életének része a harang, az ég és a föld között lebegve egy isteni kinyilatkoztatás szimbóluma. Imára szólít, de ő kísér el minket utolsó utunkon, vész esetén pedig a félrevert harang ad tájékoztatást. „Ez a harang egy üzenet, a magyarság egységét szimbolizálja, felszólít arra, hogy mi egyek vagyunk, egy célért küzdünk a jövőnkért” – fogalmazott. Hozzátette, ez a harang nemcsak hagyományt teremt, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a Nemzeti Emlékkert igazi zarándokhellyé váljon. Juhász Tünde kormánymegbízott arról beszélt, hogy vitéz Szilágyi Árpád saját szülőházának adott olyan szerepet, hogy egyszerre őrzi benne az alsóvárosi hagyományt és a magyar nemzet történelmének, kultúrájának művészi kivitelezésű szimbólumait. „Most a világ magyarságának harangjával egy zengő szoborral gazdagodik ez az emlékkert. A harang szakrális tárgyként közvetít ég és föld között, hirdetője Isten kinyilatkozásainak. Ez a harang nemcsak ég és föld, hanem magyar és magyar között is közvetít, hirdeti együvé tartozásunkat. Ha ez a harang megkondult, minden magyarért szól, legyen bárhol a világon” – fogalmazott Juhász Tünde.
Az ünnepségre saját verssel készült ifj. Szilágyi Árpád, a Harangszentelő című költeményben utolsó versszaka eképpen szól:
„A nagyvilágon itt leled honod,
Ha két kezed most összekulcsolod
És elmondasz egy szentelő imát:
Isten áldd e harang hazahívó szavát!”
Kovács Péter / promenad.hu/cikk
2017. május 23.
Felélénkítenék az erdélyi gazdaságot a magyar kormány támogatásával
Az erdélyi magyarság gazdasági felvirágoztatása a hosszú távú célja annak a magyar kormányzati programnak, amelynek „főpróbáját” a Maros-Mezőségen tartják. A térség gazdálkodói, vállalkozói számára hamarosan 4,5 millió forint áll rendelkezésre, a projektet pedig ezután egész Erdélyre kiterjesztik.
„Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni” – Kós Károly ezen gondolatait választotta mottójául a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány, amelynek hétvégi székhelyavatóján ismertették a magyar kormány RMDSZ-támogatással megvalósuló erdélyi gazdaságélénkítő programját. Az alapítvány Marosvásárhely főterén, a Köpeczi-Teleki-házban rendezte be székhelyét
A nemzetpolitika stabil pillére
A magyar kormány gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, Magyar Levente elmondta, a Vajdaság és Kárpátalja után a legnagyobb külhoni magyar közösség számára, Erdélyre is kiterjesztik a „sorsfordító jelentőségű” projektet. „Ezzel is igyekszünk az erdélyi magyarságot sújtó sérelmeket kiegyensúlyozni, és most van egy olyan nemzeti kormány Magyarországon, amely gazdaságilag képes is arra, hogy ezt végrehajtsa. Elkötelezettek vagyunk megtenni ezt a történelmi lépést, mert anyagi értelemben is felelősséget vállaltunk a külhoni magyarságért, jelenleg pedig a politikai akarat és képesség egybeesik, és helyi partnerre is leltünk. Gigantikus vállalkozás, mert Erdély nagyobb Magyarországnál, éppen ezért évtizedes távlatban tervezünk, ez a kiszámítható, átlátható, hatékony program stabil pillére lesz a nemzetpolitikának. Olyan anyagi fellendülést eredményez, amilyen még nem volt, célunk az erdélyi magyarságot érezhetően megerősíteni.Hatalmas léptékű fejlesztések lesznek, ezért ez jó lesz Romániának is – fogalmazott az államtitkár.
Romániának nincs félnivalója
A megnyitón az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor úgy fogalmazott, azt szeretnék elérni, hogy az anyagi jólét megteremtéséhez ne kelljen elvándorolni. Mi úgy tervezünk itthon, hogy döntéseinknek köszönhetően a magyar emberek – bárhol is éljenek Erdélyben – érezzék a gazdasági programok nyújtotta gondoskodás hatását. Vannak identitásunkból fakadó gondjaink, amelyek orvoslása mellett olyan befektetéseket kell elindítanunk, támogatnunk, olyan erőfeszítéseket kell tennünk, amelyek közösségünk jólétét teremtik meg. A ma (pénteken, szerk. megj.) induló gazdaságfejlesztési program, amelyet Magyarország Kormánya támogat, ilyen. Az igények régiónként különböznek, ezért a pénzforrások hatékony felhasználására törekszünk.Abban is bízom, hogy az új gazdaságfejlesztési programunkat nyitottsággal fogadja a román fél is, hiszen amennyiben a főpróba, azaz a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Program sikeres lesz, és képesek leszünk eredményeket felmutatni, továbblépünk Székelyföld, Közép- és Dél-Erdély, de Partium fele is” – mondta a szövetségi elnök. A Maros megyei tanács elnöke, Péter Ferenc megköszönte és külön megtiszteltetésnek vette a lehetőséget, hogy a Maros-Mezőségen indulhat a program, a szórványvidék ugyanis specifikus odafigyelést igényel.
A Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Program megvalósítását a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány végzi, amelynek a hétvégén avatták fel a Köpeczi-Teleki házban található székhelyét. „Egyéves munkafolyamat után ez mérföldkő és komoly bátorságpróba számunkra, hiszen Erdély gazdasági felvirágoztatása a program célja” – mondta az alapítvány ügyvezető igazgatója, Kozma Mónika.
Akár 100 milliárd forint
A Maros-mezőségi kisgazdálkodók, magánszemélyek, kisvállalkozók nyílt pályázati rendszerben 4,5 millió forint értékben pályázhatnak eszközbeszerzésre, fejlesztésre, a földbirtokviszony rendezésére 15 százalékos önrész biztosítása mellett a június 15-től egy hónapon keresztül a gazdaságélénkítő programban, majd kiértékelik az eredményeket. A cél az, hogy minden jó pályázatot támogassunk Erdély-szerte, mindenki számára nyújtsunk kézzelfogható támogatást, minél több embert érjünk el. A mintaprogramra összesen egymilliárd forint (mintegy 3,2 millió euró) van erre jóváhagyva, de szerintem már idén is lesz többletigény, s addig fogjuk emelni a keretet, amíg minden jó pályázót támogatni tudunk. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a jóval kisebb Vajdaságban 50 milliárd forintot osztottunk szét, akkor Erdélyben elérhetjük a 100 milliárd forintot (mintegy 324 millió euró – szerk.megj.)” – ismertette Magyar Levente. A gazdaságfejlesztő program részletei hamarosan elérhetők a www.proeconomicaalapitvany.ro honlapon.
Gáspár Botond / Székelyhon.ro
Az erdélyi magyarság gazdasági felvirágoztatása a hosszú távú célja annak a magyar kormányzati programnak, amelynek „főpróbáját” a Maros-Mezőségen tartják. A térség gazdálkodói, vállalkozói számára hamarosan 4,5 millió forint áll rendelkezésre, a projektet pedig ezután egész Erdélyre kiterjesztik.
„Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni” – Kós Károly ezen gondolatait választotta mottójául a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány, amelynek hétvégi székhelyavatóján ismertették a magyar kormány RMDSZ-támogatással megvalósuló erdélyi gazdaságélénkítő programját. Az alapítvány Marosvásárhely főterén, a Köpeczi-Teleki-házban rendezte be székhelyét
A nemzetpolitika stabil pillére
A magyar kormány gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, Magyar Levente elmondta, a Vajdaság és Kárpátalja után a legnagyobb külhoni magyar közösség számára, Erdélyre is kiterjesztik a „sorsfordító jelentőségű” projektet. „Ezzel is igyekszünk az erdélyi magyarságot sújtó sérelmeket kiegyensúlyozni, és most van egy olyan nemzeti kormány Magyarországon, amely gazdaságilag képes is arra, hogy ezt végrehajtsa. Elkötelezettek vagyunk megtenni ezt a történelmi lépést, mert anyagi értelemben is felelősséget vállaltunk a külhoni magyarságért, jelenleg pedig a politikai akarat és képesség egybeesik, és helyi partnerre is leltünk. Gigantikus vállalkozás, mert Erdély nagyobb Magyarországnál, éppen ezért évtizedes távlatban tervezünk, ez a kiszámítható, átlátható, hatékony program stabil pillére lesz a nemzetpolitikának. Olyan anyagi fellendülést eredményez, amilyen még nem volt, célunk az erdélyi magyarságot érezhetően megerősíteni.Hatalmas léptékű fejlesztések lesznek, ezért ez jó lesz Romániának is – fogalmazott az államtitkár.
Romániának nincs félnivalója
A megnyitón az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor úgy fogalmazott, azt szeretnék elérni, hogy az anyagi jólét megteremtéséhez ne kelljen elvándorolni. Mi úgy tervezünk itthon, hogy döntéseinknek köszönhetően a magyar emberek – bárhol is éljenek Erdélyben – érezzék a gazdasági programok nyújtotta gondoskodás hatását. Vannak identitásunkból fakadó gondjaink, amelyek orvoslása mellett olyan befektetéseket kell elindítanunk, támogatnunk, olyan erőfeszítéseket kell tennünk, amelyek közösségünk jólétét teremtik meg. A ma (pénteken, szerk. megj.) induló gazdaságfejlesztési program, amelyet Magyarország Kormánya támogat, ilyen. Az igények régiónként különböznek, ezért a pénzforrások hatékony felhasználására törekszünk.Abban is bízom, hogy az új gazdaságfejlesztési programunkat nyitottsággal fogadja a román fél is, hiszen amennyiben a főpróba, azaz a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Program sikeres lesz, és képesek leszünk eredményeket felmutatni, továbblépünk Székelyföld, Közép- és Dél-Erdély, de Partium fele is” – mondta a szövetségi elnök. A Maros megyei tanács elnöke, Péter Ferenc megköszönte és külön megtiszteltetésnek vette a lehetőséget, hogy a Maros-Mezőségen indulhat a program, a szórványvidék ugyanis specifikus odafigyelést igényel.
A Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Program megvalósítását a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány végzi, amelynek a hétvégén avatták fel a Köpeczi-Teleki házban található székhelyét. „Egyéves munkafolyamat után ez mérföldkő és komoly bátorságpróba számunkra, hiszen Erdély gazdasági felvirágoztatása a program célja” – mondta az alapítvány ügyvezető igazgatója, Kozma Mónika.
Akár 100 milliárd forint
A Maros-mezőségi kisgazdálkodók, magánszemélyek, kisvállalkozók nyílt pályázati rendszerben 4,5 millió forint értékben pályázhatnak eszközbeszerzésre, fejlesztésre, a földbirtokviszony rendezésére 15 százalékos önrész biztosítása mellett a június 15-től egy hónapon keresztül a gazdaságélénkítő programban, majd kiértékelik az eredményeket. A cél az, hogy minden jó pályázatot támogassunk Erdély-szerte, mindenki számára nyújtsunk kézzelfogható támogatást, minél több embert érjünk el. A mintaprogramra összesen egymilliárd forint (mintegy 3,2 millió euró) van erre jóváhagyva, de szerintem már idén is lesz többletigény, s addig fogjuk emelni a keretet, amíg minden jó pályázót támogatni tudunk. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a jóval kisebb Vajdaságban 50 milliárd forintot osztottunk szét, akkor Erdélyben elérhetjük a 100 milliárd forintot (mintegy 324 millió euró – szerk.megj.)” – ismertette Magyar Levente. A gazdaságfejlesztő program részletei hamarosan elérhetők a www.proeconomicaalapitvany.ro honlapon.
Gáspár Botond / Székelyhon.ro
2017. május 23.
Kilenc díjjal a Sapientia lett a legeredményesebb határon túli egyetem
Az egyetem létjogosultságát bizonyítják azok a díjak és nemzetközi megmérettetéseken elért eredmények, amelyekről kedden sajtótájékoztatón számolt be a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának vezetősége, oktatói közössége. A Magyarországon kétévente szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról (OTDK) kilenc díjjal tértek haza a sapisok, és ennél még több oklevéllel az erdélyi TDK-król, illetve kari és emlékversenyekről.
Volt egy időszak az egyetem életében, amikor nehezebben lehetett tudományos munkára ösztönözni a hallgatókat, de ez ma már nem mondható el a marosvásárhelyi Sapientia EMTE karairól. „A minőségi oktatás bizonyítéka az a kilenc díj is, amelyet a kétévente szervezett OTDK-ról hoztak haza a hallgatók, elnyerve ezáltal a legeredményesebb határon túli egyetemnek járó elismerést is” – mutatott rá a sajtótájékoztatón a díjak jelentőségére Dávid László, az intézmény rektora, aki gratulált a díjazottaknak, és kiemelte a hallgatók tudományos eredményei mellett az oktatók munkáját is.
Az egyetem indulásakor felmerült kérdésre, azaz, hogy miért van szükség még egy egyetemre Erdélyben, pontosan ezek a kimagasló eredmények jelentik a választ – foglalta össze a lényeget a rektor. Kelemen András dékán kiemelte, a díjak és eredmények bizonyítják az itt elsajátított ismeretek gyakorlati hasznát, ugyanis a mai társadalom egyik legnagyobb kihívása az oktatás és a gazdasági szféra közötti szakadék áthidalása. A 2016-ban végzett Moni Róbert a magyarországi OTDK had- és rendészettudományi szekcióján, védelmi informatika tagozatán bemutatott Pályakövető robot vezérlése valós idejű videojel feldolgozó irányítási algoritmus című tudományos munkájával első helyezést ért el. De kiválóan teljesítettek a diákok a Contintental cég robotversenyén is, amelyen többek között a bukaresti, jászvásári vagy kolozsvári egyetemeket is megelőzték, ugyanis az első, a második és a harmadik díjat is bezsebelték.
A Kolozsváron megrendezett huszadik Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia kommunikáció szekciójában pedig André Krisztina harmadéves kommunikáció- és közkapcsolatok szakos hallgató A másság megjelenítése az erdélyi magyar és román sajtóban című dolgozatával második díjat hozott haza, elnyerve ezáltal a lehetőséget, hogy dolgozatát 2019-ben az OTDK-n is bemutathassa. De ezen kívül a legtöbb tudományos diákköri konferencián dobogós helyen végeztek a sapis hallgatók: a XVI. Kari Tudományos Diákköri Konferencián, a Temesvári Műszaki Tudományos Diákköri Konferencián, a Digilent Design Contest Europe versenyen, az ECN programozó versenyen, a Bege Antal Matematika Emlékversenyen, a Veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatika Karának 24 órás programozási versenyén, a Pneumobil versenyen vagy az Agrártudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián.
Az egyetem elsőévesei is jelentkeznek a konferenciákra, versenyekre, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra az OTDK-n való részvételre is. A XVI. Kari TDK alkalmazott nyelvtudományok szekciójában például Rappert Balázs fordító- és tolmácsszakos elsőéves hallgató nyerte el az első helyezést – tudtuk meg a keddi sajtótájékoztatón.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro
Az egyetem létjogosultságát bizonyítják azok a díjak és nemzetközi megmérettetéseken elért eredmények, amelyekről kedden sajtótájékoztatón számolt be a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának vezetősége, oktatói közössége. A Magyarországon kétévente szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról (OTDK) kilenc díjjal tértek haza a sapisok, és ennél még több oklevéllel az erdélyi TDK-król, illetve kari és emlékversenyekről.
Volt egy időszak az egyetem életében, amikor nehezebben lehetett tudományos munkára ösztönözni a hallgatókat, de ez ma már nem mondható el a marosvásárhelyi Sapientia EMTE karairól. „A minőségi oktatás bizonyítéka az a kilenc díj is, amelyet a kétévente szervezett OTDK-ról hoztak haza a hallgatók, elnyerve ezáltal a legeredményesebb határon túli egyetemnek járó elismerést is” – mutatott rá a sajtótájékoztatón a díjak jelentőségére Dávid László, az intézmény rektora, aki gratulált a díjazottaknak, és kiemelte a hallgatók tudományos eredményei mellett az oktatók munkáját is.
Az egyetem indulásakor felmerült kérdésre, azaz, hogy miért van szükség még egy egyetemre Erdélyben, pontosan ezek a kimagasló eredmények jelentik a választ – foglalta össze a lényeget a rektor. Kelemen András dékán kiemelte, a díjak és eredmények bizonyítják az itt elsajátított ismeretek gyakorlati hasznát, ugyanis a mai társadalom egyik legnagyobb kihívása az oktatás és a gazdasági szféra közötti szakadék áthidalása. A 2016-ban végzett Moni Róbert a magyarországi OTDK had- és rendészettudományi szekcióján, védelmi informatika tagozatán bemutatott Pályakövető robot vezérlése valós idejű videojel feldolgozó irányítási algoritmus című tudományos munkájával első helyezést ért el. De kiválóan teljesítettek a diákok a Contintental cég robotversenyén is, amelyen többek között a bukaresti, jászvásári vagy kolozsvári egyetemeket is megelőzték, ugyanis az első, a második és a harmadik díjat is bezsebelték.
A Kolozsváron megrendezett huszadik Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia kommunikáció szekciójában pedig André Krisztina harmadéves kommunikáció- és közkapcsolatok szakos hallgató A másság megjelenítése az erdélyi magyar és román sajtóban című dolgozatával második díjat hozott haza, elnyerve ezáltal a lehetőséget, hogy dolgozatát 2019-ben az OTDK-n is bemutathassa. De ezen kívül a legtöbb tudományos diákköri konferencián dobogós helyen végeztek a sapis hallgatók: a XVI. Kari Tudományos Diákköri Konferencián, a Temesvári Műszaki Tudományos Diákköri Konferencián, a Digilent Design Contest Europe versenyen, az ECN programozó versenyen, a Bege Antal Matematika Emlékversenyen, a Veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatika Karának 24 órás programozási versenyén, a Pneumobil versenyen vagy az Agrártudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián.
Az egyetem elsőévesei is jelentkeznek a konferenciákra, versenyekre, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra az OTDK-n való részvételre is. A XVI. Kari TDK alkalmazott nyelvtudományok szekciójában például Rappert Balázs fordító- és tolmácsszakos elsőéves hallgató nyerte el az első helyezést – tudtuk meg a keddi sajtótájékoztatón.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro
2017. május 23.
Anyaországi orvosok Székelyföldön (Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat)
Mintegy hatezer vizsgálatot végeztek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai május 14. és 21. között Erdélyben, várhatóan harminc gyermeket Magyarországon műtenek meg vagy egyéb kezelést végeznek rajtuk – mondta el Edvi Péter, az NGYSZ elnöke. A Magyarországra vitt gyermekek 90 százalékánál műtétre, 10 százalékánál egyéb kezelésre, komoly technikai hátteret igénylő további vizsgálatokra, gyógyszerbeállításra lesz szükség.
Néhány gyermeknek a szakorvosok szemüveget írtak fel, amelyet a rászorulóknak a szolgálat vásárol meg. A fogorvosoknak mintegy száz fogat kellett kihúzniuk, a nőgyógyászati kamion orvosai pedig a gyerekek mellett felnőtteket is vizsgáltak, tanácsot adtak, szűréseket végeztek. Több olyan orvosuk van, aki már több mint húsz éve rendszeresen a csapattal tart. „Lelkes, összetartó csoport, segíteni akarnak, és mindezt jó szívvel teszik” – hangsúlyozta az elnök. Két napig tartózkodtak Csángóföldön, amely szétszórt vidék, az első és az utolsó falu között mintegy 200 kilométer van. Éppen ezért fontos többek között a nemrégiben elkészült lábnyiki tábor, amely lehetőséget teremt a találkozásra, hagyományőrző és más nyári táborok megrendezésére. Ide tartozik a magyarfalusi ház is, amelynek megépülését a magyar kormány 40 millió forinttal támogatta. Magyarfalu az egyik legtávolabbi település, csak magyarok lakják. A támogatás segítségével – a tervek szerint jövő tavasztól – létrejöhet egy épület, ahova a gyerekek magyarórára tudnak járni, otthont adhat az óvodának, különböző foglalkozásoknak. A bizottság tagjai május 17-én csatlakoztak az orvoscsoporthoz, ekkor a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központba látogattak el, és a Hargita megyei orvosokkal, szakszemélyzettel és a megye vezetőivel folytattak megbeszélést. Megegyeztek arról, hogy a központ medencéjét alkalmassá teszik a beteg gyerekek terápiájára. Mivel Hargita megye önkormányzata és a megyei kórház vállalta, hogy elvégzi a gyógymedence gépészetének teljes felújítását, az NGYSZ magára vállalta, hogy ősztől fedezi annak a hat helyi szakembernek a bérköltségét, akik a medence működtetését biztosítják. Háromkúton a gyerekek vizsgálata mellett megtekintették az új iskolát, amelyet a magyar állam, az NGYSZ és egy egri közösség segítségével építettek helyi szakemberek. A három éve leégett iskola helyére három tantermes épületet emeltek. Az NGYSZ önkéntes orvosai évente kétszer utaznak Hargita megyébe, ahol a megyei kórházban, iskolákban, óvodákban és egyéb gyermekintézményekben szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a beteg gyermekeket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Mintegy hatezer vizsgálatot végeztek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai május 14. és 21. között Erdélyben, várhatóan harminc gyermeket Magyarországon műtenek meg vagy egyéb kezelést végeznek rajtuk – mondta el Edvi Péter, az NGYSZ elnöke. A Magyarországra vitt gyermekek 90 százalékánál műtétre, 10 százalékánál egyéb kezelésre, komoly technikai hátteret igénylő további vizsgálatokra, gyógyszerbeállításra lesz szükség.
Néhány gyermeknek a szakorvosok szemüveget írtak fel, amelyet a rászorulóknak a szolgálat vásárol meg. A fogorvosoknak mintegy száz fogat kellett kihúzniuk, a nőgyógyászati kamion orvosai pedig a gyerekek mellett felnőtteket is vizsgáltak, tanácsot adtak, szűréseket végeztek. Több olyan orvosuk van, aki már több mint húsz éve rendszeresen a csapattal tart. „Lelkes, összetartó csoport, segíteni akarnak, és mindezt jó szívvel teszik” – hangsúlyozta az elnök. Két napig tartózkodtak Csángóföldön, amely szétszórt vidék, az első és az utolsó falu között mintegy 200 kilométer van. Éppen ezért fontos többek között a nemrégiben elkészült lábnyiki tábor, amely lehetőséget teremt a találkozásra, hagyományőrző és más nyári táborok megrendezésére. Ide tartozik a magyarfalusi ház is, amelynek megépülését a magyar kormány 40 millió forinttal támogatta. Magyarfalu az egyik legtávolabbi település, csak magyarok lakják. A támogatás segítségével – a tervek szerint jövő tavasztól – létrejöhet egy épület, ahova a gyerekek magyarórára tudnak járni, otthont adhat az óvodának, különböző foglalkozásoknak. A bizottság tagjai május 17-én csatlakoztak az orvoscsoporthoz, ekkor a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központba látogattak el, és a Hargita megyei orvosokkal, szakszemélyzettel és a megye vezetőivel folytattak megbeszélést. Megegyeztek arról, hogy a központ medencéjét alkalmassá teszik a beteg gyerekek terápiájára. Mivel Hargita megye önkormányzata és a megyei kórház vállalta, hogy elvégzi a gyógymedence gépészetének teljes felújítását, az NGYSZ magára vállalta, hogy ősztől fedezi annak a hat helyi szakembernek a bérköltségét, akik a medence működtetését biztosítják. Háromkúton a gyerekek vizsgálata mellett megtekintették az új iskolát, amelyet a magyar állam, az NGYSZ és egy egri közösség segítségével építettek helyi szakemberek. A három éve leégett iskola helyére három tantermes épületet emeltek. Az NGYSZ önkéntes orvosai évente kétszer utaznak Hargita megyébe, ahol a megyei kórházban, iskolákban, óvodákban és egyéb gyermekintézményekben szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a beteg gyermekeket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 23.
Székely majális kilencedszer
Szórakozás és emlékeztetés
Kilencedik alkalommal rendezte meg szombaton Makfalván a helyi önkormányzat, a református egyházközség és a Székely Tanács a Székely majálist. A kedvező időjárás sokakat kicsábított a szabadtéri helyszínre, ahol egész napos szórakozást biztosítottak a szervezők.
A reggeli órákban Makfalva központjában tartottak toborzót a zoltán-étfalvi fúvósok, majd délelőtt 10 órakor méltó pillanattal kezdődött a rendezvény, megkoszorúzták a község elhunyt polgármestereinek emlékére állított emlékoszlopot. Ezután a tömeg lovasok, a fúvósok és hatalmas székely zászlót vivő fiatalok vezetésével a falun végigvonulva ért a majális helyszínére, a Ziegler-kertbe. Makfalva polgármestere, Vass Imre lapunknak elmondta: a rendezvény célja a hagyományok ápolása, tiszteletben tartása, de ugyanakkor ilyen ünnepi hangulat közepette is megerősíteni az emberekben a jelmondatokat, miszerint Marosszék Székelyföld része, és Székelyföld egy és oszthatatlan. A rendezvény a községvezető szerint évről évre bővül, és mindaddig megszervezik, amíg elérik céljukat, Székelyföld területi autonómiáját.
Autonómia a kettétört Európában
Gábor Áron Árpád helyi református lelkész megnyitóbeszédében mindannyiunk sérelmének nevezte, hogy egymástól elválasztó országhatárt kell átlépni, ha magyarországi barátainkkal akarunk találkozni. Ehhez jön erdélyi kisebbségi sorsunknak mindennapi küzdelme, próbája, aggodalma is holnapunkat, megmaradásunkat illetően. Ebben a helyzetben üzeni Isten az ünneplőknek és küzdőknek, hogy a reformáció 500. évében is a magyar és székely embernek az Ő igéjére kell tekintenie. A mi harcaink sokszor emberfelettinek tűnnek, és ebben is csak Istenhez fordulhatunk segítségért – figyelmeztetett a lelkész.
Az ünneplőket köszöntötte Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. A kettétört Európa keleti fele meg akarja őrizni identitását, keresztény gyökereit, és el kell viselnie a hajdani nyugati gyarmatbirodalmak támadásait. Magyarországot ma azért támadják, mert Kelet-Európa hangja lett, szerepe felértékelődött, és a keleti országok természetes szövetségesek. Romániának sincs más útja a megmaradásra, és ezen a Románián belül kell megőriznie Székelyföldnek is a regionális identitását, székely öntudatát – emlékeztetett a politikus. Izsák rácáfolt azokra a hangokra, amelyek azt mondják, hogy a székely autonómiatörekvés kifulladt, kiemelve, hogy ez csak erősödik, bár vezetői ki vannak téve büntetéseknek, a hatóságok üldöztetésének, „de a székely autonómia zászlaját felelmeljük és előre visszük”. Az SZNT nem tér le a 2003-ban választott útról, zászlaja mutatja az irányt, és Székelyföld autonómiastatútuma „világosan leírja, hogy mit akarunk” – emelte ki Izsák, aki szerint a jövőben az autonómia központjait át fogják helyezni a székely székekbe, és ebben az értelemben megerősödik Makfalvának Marosszékben betöltött ebbéli szerepe.
Vass Imre polgármester büszke arra, hogy a makfalvi székely majális mintájára már Budapesten is székely majálisokat szerveznek, de meggyőződésének adott hangot, hogy a makfalvi rendezvény nemcsak a szórakozásról szól, emlékeinkben nemcsak a kikapcsolódás marad meg, hanem az itt elfogadott két kiáltvány is, és megerősít minket abban, hogy az eddig tettek nem voltak hiábavalók. „Mondjuk ki ismét, hogy Marosszék Székelyföld része, Székelyföld egy és oszthatatlan, és valóra fogjuk váltani Székelyföld területi autonómiáját” – hangsúlyozta Vass.
Programok és finom falatok
A továbbiakban a szórakoztatás vette át a színpadot, ahol fúvós- és népi zenekarok, magyarországi vendégek mutatták be műsorukat, a vajdaszentiványi Takács Mihály néptánccsoport négyféle táncot hozott, fellépett a marossszentgyörgyi Vadrózsák is, délután pedig elismert nótaénekesek. Este a könnyűzene kapott főszerepet, a napot a Titán együttes fellépése koronázta meg. A nap folyamán kézművestermékeket lehetett vásárolni a téren, tizenhét bográcsban főztek gulyást, de rostonsültet is lehetett kóstolni, a gyerekeket ugrálóvár, az érdeklődőket íjászat várta, de motoros bemutatóval is gazdagodott a program, s nagy érdeklődés közepette bemutatót tartott a községbeli gyerekeket is foglalkoztató szovátai Tigrisek taekwondo sportegyesület.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ / Népújság (Marosvásárhely)
Szórakozás és emlékeztetés
Kilencedik alkalommal rendezte meg szombaton Makfalván a helyi önkormányzat, a református egyházközség és a Székely Tanács a Székely majálist. A kedvező időjárás sokakat kicsábított a szabadtéri helyszínre, ahol egész napos szórakozást biztosítottak a szervezők.
A reggeli órákban Makfalva központjában tartottak toborzót a zoltán-étfalvi fúvósok, majd délelőtt 10 órakor méltó pillanattal kezdődött a rendezvény, megkoszorúzták a község elhunyt polgármestereinek emlékére állított emlékoszlopot. Ezután a tömeg lovasok, a fúvósok és hatalmas székely zászlót vivő fiatalok vezetésével a falun végigvonulva ért a majális helyszínére, a Ziegler-kertbe. Makfalva polgármestere, Vass Imre lapunknak elmondta: a rendezvény célja a hagyományok ápolása, tiszteletben tartása, de ugyanakkor ilyen ünnepi hangulat közepette is megerősíteni az emberekben a jelmondatokat, miszerint Marosszék Székelyföld része, és Székelyföld egy és oszthatatlan. A rendezvény a községvezető szerint évről évre bővül, és mindaddig megszervezik, amíg elérik céljukat, Székelyföld területi autonómiáját.
Autonómia a kettétört Európában
Gábor Áron Árpád helyi református lelkész megnyitóbeszédében mindannyiunk sérelmének nevezte, hogy egymástól elválasztó országhatárt kell átlépni, ha magyarországi barátainkkal akarunk találkozni. Ehhez jön erdélyi kisebbségi sorsunknak mindennapi küzdelme, próbája, aggodalma is holnapunkat, megmaradásunkat illetően. Ebben a helyzetben üzeni Isten az ünneplőknek és küzdőknek, hogy a reformáció 500. évében is a magyar és székely embernek az Ő igéjére kell tekintenie. A mi harcaink sokszor emberfelettinek tűnnek, és ebben is csak Istenhez fordulhatunk segítségért – figyelmeztetett a lelkész.
Az ünneplőket köszöntötte Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. A kettétört Európa keleti fele meg akarja őrizni identitását, keresztény gyökereit, és el kell viselnie a hajdani nyugati gyarmatbirodalmak támadásait. Magyarországot ma azért támadják, mert Kelet-Európa hangja lett, szerepe felértékelődött, és a keleti országok természetes szövetségesek. Romániának sincs más útja a megmaradásra, és ezen a Románián belül kell megőriznie Székelyföldnek is a regionális identitását, székely öntudatát – emlékeztetett a politikus. Izsák rácáfolt azokra a hangokra, amelyek azt mondják, hogy a székely autonómiatörekvés kifulladt, kiemelve, hogy ez csak erősödik, bár vezetői ki vannak téve büntetéseknek, a hatóságok üldöztetésének, „de a székely autonómia zászlaját felelmeljük és előre visszük”. Az SZNT nem tér le a 2003-ban választott útról, zászlaja mutatja az irányt, és Székelyföld autonómiastatútuma „világosan leírja, hogy mit akarunk” – emelte ki Izsák, aki szerint a jövőben az autonómia központjait át fogják helyezni a székely székekbe, és ebben az értelemben megerősödik Makfalvának Marosszékben betöltött ebbéli szerepe.
Vass Imre polgármester büszke arra, hogy a makfalvi székely majális mintájára már Budapesten is székely majálisokat szerveznek, de meggyőződésének adott hangot, hogy a makfalvi rendezvény nemcsak a szórakozásról szól, emlékeinkben nemcsak a kikapcsolódás marad meg, hanem az itt elfogadott két kiáltvány is, és megerősít minket abban, hogy az eddig tettek nem voltak hiábavalók. „Mondjuk ki ismét, hogy Marosszék Székelyföld része, Székelyföld egy és oszthatatlan, és valóra fogjuk váltani Székelyföld területi autonómiáját” – hangsúlyozta Vass.
Programok és finom falatok
A továbbiakban a szórakoztatás vette át a színpadot, ahol fúvós- és népi zenekarok, magyarországi vendégek mutatták be műsorukat, a vajdaszentiványi Takács Mihály néptánccsoport négyféle táncot hozott, fellépett a marossszentgyörgyi Vadrózsák is, délután pedig elismert nótaénekesek. Este a könnyűzene kapott főszerepet, a napot a Titán együttes fellépése koronázta meg. A nap folyamán kézművestermékeket lehetett vásárolni a téren, tizenhét bográcsban főztek gulyást, de rostonsültet is lehetett kóstolni, a gyerekeket ugrálóvár, az érdeklődőket íjászat várta, de motoros bemutatóval is gazdagodott a program, s nagy érdeklődés közepette bemutatót tartott a községbeli gyerekeket is foglalkoztató szovátai Tigrisek taekwondo sportegyesület.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ / Népújság (Marosvásárhely)
2017. május 23.
Szélesítik az Országos Önkormányzati Tanács feladatkörét
Módosítanák a közigazgatási törvényt
Több változtatást eszközölne az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) testülete, erről döntöttek többek között az e heti kolozsvári ülésen. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke jelenlétében megvitatták a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény módosítására irányuló javaslatokat, mivel a jogszabály jelenlegi formája számos visszás helyzetre teremt alapot, nagymértékben gátolja a lentről felfelé történő építkezést, és a helyi autonómiát ellehetetlenítő jogszabálytervezeteket tartalmaz. A Hargita Megyei Tanács sajtószolgálatának közleménye szerint ezentúl havi rendszerességgel össeülnek az OÖT-tagok Erdély különböző városaiban, hogy az aktuális problémákról és hatékony megoldási javaslatokról idejében egyeztessenek. Az állandó tagokon kívül meghívják majd a települések szervezeteinek RMDSZ-es képviselőit: a Romániai Községek Egyesületétől (ACOR) Boncidai Csabát, a Romániai Városok Egyesületétől (AOR) Mik Józsefet, a Romániai Municípiumok Egyesületétől (AMR) Antal Árpádot és Kereskényi Gábort, továbbá az RMDSZ parlamenti frakcióiból a közigazgatási szakbizottságok tagjait, megyénként pedig további két-három megyei választottat. Mindezek mellett fontosnak tartják a megyei jogú városok polgármesterei és a megyeitanács-elnökök részvételét is az OÖT tanácskozásain. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és az OÖT újraválasztott elnöke szerint az RMDSZ parlamenti frakcióival szorosabbra fűzték az együttműködést. Örvendetesnek nevezte, hogy az OÖT számos jó javaslatát és kezdeményezését továbbviszik, ezeken kell tovább erősítve még több törvénymódosítást elérni – példaként említette, hogy az alpolgármesterek hatásköre is tisztázásra szorul, hogy mindenki a legjobb tudása szerint végezhesse a tevékenységet. Mindezek mellett egy adatlap összeállítását szorgalmazták szakemberek nevével, ez ágazatonként felkerülne az OÖT honlapjára munkacsoportok kialakítása céljából. Ez ügyben minél előbb konzultatív tanácsot kívánnak felállítani. Továbbá a közigazgatási törvénykönyv módosítására is várják a tagok javaslatait. A 215-ös törvényre megfogalmazott néhány javaslat a megyei tanácsok önként vállalt feladatai a helyi autonómia tekintetében, a lakosság számának függvényében meghatározott alpolgármesterek száma, a tanácsülések polgármester általi vezetése, valamint hogy a társulások joga ne legyen a közhasznúsághoz kötve. Népújság (Marosvásárhely)
Módosítanák a közigazgatási törvényt
Több változtatást eszközölne az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) testülete, erről döntöttek többek között az e heti kolozsvári ülésen. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke jelenlétében megvitatták a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény módosítására irányuló javaslatokat, mivel a jogszabály jelenlegi formája számos visszás helyzetre teremt alapot, nagymértékben gátolja a lentről felfelé történő építkezést, és a helyi autonómiát ellehetetlenítő jogszabálytervezeteket tartalmaz. A Hargita Megyei Tanács sajtószolgálatának közleménye szerint ezentúl havi rendszerességgel össeülnek az OÖT-tagok Erdély különböző városaiban, hogy az aktuális problémákról és hatékony megoldási javaslatokról idejében egyeztessenek. Az állandó tagokon kívül meghívják majd a települések szervezeteinek RMDSZ-es képviselőit: a Romániai Községek Egyesületétől (ACOR) Boncidai Csabát, a Romániai Városok Egyesületétől (AOR) Mik Józsefet, a Romániai Municípiumok Egyesületétől (AMR) Antal Árpádot és Kereskényi Gábort, továbbá az RMDSZ parlamenti frakcióiból a közigazgatási szakbizottságok tagjait, megyénként pedig további két-három megyei választottat. Mindezek mellett fontosnak tartják a megyei jogú városok polgármesterei és a megyeitanács-elnökök részvételét is az OÖT tanácskozásain. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és az OÖT újraválasztott elnöke szerint az RMDSZ parlamenti frakcióival szorosabbra fűzték az együttműködést. Örvendetesnek nevezte, hogy az OÖT számos jó javaslatát és kezdeményezését továbbviszik, ezeken kell tovább erősítve még több törvénymódosítást elérni – példaként említette, hogy az alpolgármesterek hatásköre is tisztázásra szorul, hogy mindenki a legjobb tudása szerint végezhesse a tevékenységet. Mindezek mellett egy adatlap összeállítását szorgalmazták szakemberek nevével, ez ágazatonként felkerülne az OÖT honlapjára munkacsoportok kialakítása céljából. Ez ügyben minél előbb konzultatív tanácsot kívánnak felállítani. Továbbá a közigazgatási törvénykönyv módosítására is várják a tagok javaslatait. A 215-ös törvényre megfogalmazott néhány javaslat a megyei tanácsok önként vállalt feladatai a helyi autonómia tekintetében, a lakosság számának függvényében meghatározott alpolgármesterek száma, a tanácsülések polgármester általi vezetése, valamint hogy a társulások joga ne legyen a közhasznúsághoz kötve. Népújság (Marosvásárhely)
2017. május 23.
MKT, mérleg és tervek
Be kell vonni a civileket a döntéshozatalba
Egy héttel az RMDSZ országos kongresszusa, egy nappal a FUEN-értekezlet befejezése után került sor szombaton az Arad Megyei Küldöttek Tanácsának értekezletére. Az időpont nem lényegtelen, hiszen az RMDSZ zilahi kongresszusa határozottan kiállt a hazai magyarság jogai mellett, és jövőjét illetően jó néhány fontos határozatot hozott.
Az Aradi Bábszínház épületében megtartott összejövetelen a színpad két oldalán br. Wesselényi Miklós portréja alatt a kongresszus jelszavául is választottNem hátrálunk meg! felirat volt olvasható, s az aradi összejövetel is ennek jegyében zajlott. Manapság odáig jutottunk, hogy nincs hova hátrálnunk, hisz most, az erdélyi magyarság Romániához való (a mi szempontunkból kényszerű), majdnem száz évvel ezelőtti csatlakozása után nemigen van választási lehetőség: vagy feladjuk nemzeti identitásunkat, vagy harcolunk annak megőrzéséért.
Egy jó héttel ezelőtt, zilahi kongresszusán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – mint korábban is, egyöntetűen, de ezúttal még retorikájában is határozottabban és egyértelműbben – a megmaradás mellett foglalt állást. A számában egyre csökkenő hazai magyarságnak aligha lehet más választása – ha csak önszántából le nem mond identitásáról –, mint megpróbálni annak megőrzését.
Hadnagy Dénes Arad megyei MKT-elnök elsőként Székely Istvánt, az RMDSZ országos elnökségének ügyvezető alelnökét kérte fel szólásra.
Rövid, lényegre törő beszédében Székely azt emelte ki: a magyarság érdekvédelmi szervezete az újratervezés időszakát éli, miután világos, hogy még nagyon sok a rá váró teendő. A következő időszakban, például, rendkívül fontos a nyelvi jogok kérdése, minthogy az erre vonatkozó törvények ezer sebből véreznek. Az érdekvédelmi szervezetnek törekvése a tagság és a civilek viszonyának újragondolása, az, hogy a döntéshozásban a civilek tapasztalataival számolni kell – mindez pedig a civilszervezetek súlyának növelését feltételezi. Látható a politikától való elfordulás tendenciája, ezért a Szövetség számára különösen fontos a lakossághoz (nyilván a magyarokról van szó – szerk.) való visszatalálás. Székely István azt is kiemelte: ne csak a nyugdíjaskorúakra, hanem a fiatalokra is koncentráljunk, hiszen nekik – a hölgyekkel együtt – kell egy számu(n)kra elfogadható országot felépíteni.
Beszédét követően a megyei MTK-elnök belejentette az ülés 14 napirendi pontját, majd a beszámolókra került sor.
Faragó Péter, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke, parlameneti képvislő beszédét így indította: „Lassan 100 éve, hogy az erdélyi, az Arad megyei magyar közösség megéli mindennapjaiban Wesselényi Miklós szavait, gondolatait. Az elmúlt egy évszázad alatt sok generációnak kellett kisebbségben megőriznie identitását, kultúráját, magyarságát. És amit az előző nemzedékek megtehettek, meg is tették, mert bizony sem a királyi Románia, sem a kommunista államforma nem volt kíméletes hozzánk.
Az 1989. decemberi események után sokan azt gondolták, hogy egy nyugati típusú demokrácia, valamint az Európai Unióba való integráció megoldja közösségünk minden gondját-baját. 27 évvel a rendszerváltás után biztosan kijelenthetjük, hogy nem így történt”. (...) A többség minden alkalmat megragad, hogy elmondja: Románia mintaállam a kisebbségek jogait illetően. Miközben ez messze nem igaz, hisz ott, ahol magyar iskolákat záratnak be, ott, ahol visszaállamosítanak egyházi ingatlanokat, ahol magyar politikai vezetőket megfélemlítenek, jogtalanul meghurcolnak, ott, ahol nincs közösségi önrendelkezés, ott semmiképp nem beszélhetünk mintaállamról. „Én ebben láttam a legnagyobb veszélyt az elmúlt években, hogy nem habzó szájú politikusok ontják ránk szidalmaikat, hanem az erőszakszervezeteken keresztül próbálják a közösséget megfélemlíteni, vezetőit elhallgattatni.” Csak a módszer finomodott, a cél ugyanaz, mint ami eddig is volt: az identitását feladó, beolvadó, elfogyó magyar közösség!
Továbbá: „Mindössze 9 százalékos magyarsággal (Arad megyében – szerk.), két megyei és két városi tanácsossal és aradi alpolgármesterrel, öt polgármesterünkkel csak mi tudjuk, hány kilincset kell lenyomnyi, hány órát kell végigtárgyalni, alkudozni, taktikázni, hogy meglegyen a pénz kultúránk, hagyományaink megőrzésére, településfejlesztésre, magyar színházunkra, egyházainknak, minden iskolának, ahol magyarul is oktatnak, hogy csak a legfontosabbakat soroljam.”
„A jövő évi centenárium nem ugyanazt jelenti nekünk, mint a román többségnek. Hogy nekik mit jelent, és hogy úgy istenigazából mit tudnak felmutatni az elmúlt 100 évből, az számomra kérdéses. Az viszont biztos, hogy számunkra a be nem tartott ígéreteket jelenti. És ezt el is kell mondanunk, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatból semmit nem tartottak be, hogy elvárjuk azok betartását Romániától. Mert a magyar–román viszony, a többség–kisebbség viszonya csak akkor fog rendeződni, ha szabadon használhatjuk anyanyelvünket, ha zavartalan lesz az oktatásunk az óvodától az egyetemig, ha jogaink és javaink biztonságban lesznek, ha a kulturális vagy igény szerint a területi önrendelkezés jogával élhetünk!”
A megyei RMDSZ-elnök beszámolóját követően számos más szakbizottsági beszámoló is elhangzott – némelyik, nagyon röviden: az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak (elnök Bátkai Sándor) vagy a Szabályzatfelügyelő Bizottságnak (elnök Cziszter Kálmán) például nem volt miről beszélnie, általánosságokon kívül, hiszen az elemzett elmúlt időszakban egyetlen észrevétel, reklamáció sem érkezett a szabályok megsértéséről, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (elnök Pozsár Ibolya) jelentése is csupán a folyó pénzügyek ismertetésére vonatkozott, de semmilyen rendellenességről sem tudott beszámolni.
Az MKT-ülés (miután a vitában, többek között, Erdélyi István, Király András oktatásügyi államtitkár, volt megyei RMDSZ-elnök, Bognár Levente Arad városi alpolgármester, volt megyei RMDSZ-elnök, Czernák Ferenc felszólalásait is meghallgatta) a második fő „blokkra”, a választásokra tért át. Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnökévé elsöprő szavazattöbbbséggel Faragó Pétert válaszották újra, kijelölték az MKT vezetőtestületét is, amely júniusban választja meg szaktestületeit és vezetőit.
Jámbor Gyula / Nyugati Jelen (Arad)
Be kell vonni a civileket a döntéshozatalba
Egy héttel az RMDSZ országos kongresszusa, egy nappal a FUEN-értekezlet befejezése után került sor szombaton az Arad Megyei Küldöttek Tanácsának értekezletére. Az időpont nem lényegtelen, hiszen az RMDSZ zilahi kongresszusa határozottan kiállt a hazai magyarság jogai mellett, és jövőjét illetően jó néhány fontos határozatot hozott.
Az Aradi Bábszínház épületében megtartott összejövetelen a színpad két oldalán br. Wesselényi Miklós portréja alatt a kongresszus jelszavául is választottNem hátrálunk meg! felirat volt olvasható, s az aradi összejövetel is ennek jegyében zajlott. Manapság odáig jutottunk, hogy nincs hova hátrálnunk, hisz most, az erdélyi magyarság Romániához való (a mi szempontunkból kényszerű), majdnem száz évvel ezelőtti csatlakozása után nemigen van választási lehetőség: vagy feladjuk nemzeti identitásunkat, vagy harcolunk annak megőrzéséért.
Egy jó héttel ezelőtt, zilahi kongresszusán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – mint korábban is, egyöntetűen, de ezúttal még retorikájában is határozottabban és egyértelműbben – a megmaradás mellett foglalt állást. A számában egyre csökkenő hazai magyarságnak aligha lehet más választása – ha csak önszántából le nem mond identitásáról –, mint megpróbálni annak megőrzését.
Hadnagy Dénes Arad megyei MKT-elnök elsőként Székely Istvánt, az RMDSZ országos elnökségének ügyvezető alelnökét kérte fel szólásra.
Rövid, lényegre törő beszédében Székely azt emelte ki: a magyarság érdekvédelmi szervezete az újratervezés időszakát éli, miután világos, hogy még nagyon sok a rá váró teendő. A következő időszakban, például, rendkívül fontos a nyelvi jogok kérdése, minthogy az erre vonatkozó törvények ezer sebből véreznek. Az érdekvédelmi szervezetnek törekvése a tagság és a civilek viszonyának újragondolása, az, hogy a döntéshozásban a civilek tapasztalataival számolni kell – mindez pedig a civilszervezetek súlyának növelését feltételezi. Látható a politikától való elfordulás tendenciája, ezért a Szövetség számára különösen fontos a lakossághoz (nyilván a magyarokról van szó – szerk.) való visszatalálás. Székely István azt is kiemelte: ne csak a nyugdíjaskorúakra, hanem a fiatalokra is koncentráljunk, hiszen nekik – a hölgyekkel együtt – kell egy számu(n)kra elfogadható országot felépíteni.
Beszédét követően a megyei MTK-elnök belejentette az ülés 14 napirendi pontját, majd a beszámolókra került sor.
Faragó Péter, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke, parlameneti képvislő beszédét így indította: „Lassan 100 éve, hogy az erdélyi, az Arad megyei magyar közösség megéli mindennapjaiban Wesselényi Miklós szavait, gondolatait. Az elmúlt egy évszázad alatt sok generációnak kellett kisebbségben megőriznie identitását, kultúráját, magyarságát. És amit az előző nemzedékek megtehettek, meg is tették, mert bizony sem a királyi Románia, sem a kommunista államforma nem volt kíméletes hozzánk.
Az 1989. decemberi események után sokan azt gondolták, hogy egy nyugati típusú demokrácia, valamint az Európai Unióba való integráció megoldja közösségünk minden gondját-baját. 27 évvel a rendszerváltás után biztosan kijelenthetjük, hogy nem így történt”. (...) A többség minden alkalmat megragad, hogy elmondja: Románia mintaállam a kisebbségek jogait illetően. Miközben ez messze nem igaz, hisz ott, ahol magyar iskolákat záratnak be, ott, ahol visszaállamosítanak egyházi ingatlanokat, ahol magyar politikai vezetőket megfélemlítenek, jogtalanul meghurcolnak, ott, ahol nincs közösségi önrendelkezés, ott semmiképp nem beszélhetünk mintaállamról. „Én ebben láttam a legnagyobb veszélyt az elmúlt években, hogy nem habzó szájú politikusok ontják ránk szidalmaikat, hanem az erőszakszervezeteken keresztül próbálják a közösséget megfélemlíteni, vezetőit elhallgattatni.” Csak a módszer finomodott, a cél ugyanaz, mint ami eddig is volt: az identitását feladó, beolvadó, elfogyó magyar közösség!
Továbbá: „Mindössze 9 százalékos magyarsággal (Arad megyében – szerk.), két megyei és két városi tanácsossal és aradi alpolgármesterrel, öt polgármesterünkkel csak mi tudjuk, hány kilincset kell lenyomnyi, hány órát kell végigtárgyalni, alkudozni, taktikázni, hogy meglegyen a pénz kultúránk, hagyományaink megőrzésére, településfejlesztésre, magyar színházunkra, egyházainknak, minden iskolának, ahol magyarul is oktatnak, hogy csak a legfontosabbakat soroljam.”
„A jövő évi centenárium nem ugyanazt jelenti nekünk, mint a román többségnek. Hogy nekik mit jelent, és hogy úgy istenigazából mit tudnak felmutatni az elmúlt 100 évből, az számomra kérdéses. Az viszont biztos, hogy számunkra a be nem tartott ígéreteket jelenti. És ezt el is kell mondanunk, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatból semmit nem tartottak be, hogy elvárjuk azok betartását Romániától. Mert a magyar–román viszony, a többség–kisebbség viszonya csak akkor fog rendeződni, ha szabadon használhatjuk anyanyelvünket, ha zavartalan lesz az oktatásunk az óvodától az egyetemig, ha jogaink és javaink biztonságban lesznek, ha a kulturális vagy igény szerint a területi önrendelkezés jogával élhetünk!”
A megyei RMDSZ-elnök beszámolóját követően számos más szakbizottsági beszámoló is elhangzott – némelyik, nagyon röviden: az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak (elnök Bátkai Sándor) vagy a Szabályzatfelügyelő Bizottságnak (elnök Cziszter Kálmán) például nem volt miről beszélnie, általánosságokon kívül, hiszen az elemzett elmúlt időszakban egyetlen észrevétel, reklamáció sem érkezett a szabályok megsértéséről, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (elnök Pozsár Ibolya) jelentése is csupán a folyó pénzügyek ismertetésére vonatkozott, de semmilyen rendellenességről sem tudott beszámolni.
Az MKT-ülés (miután a vitában, többek között, Erdélyi István, Király András oktatásügyi államtitkár, volt megyei RMDSZ-elnök, Bognár Levente Arad városi alpolgármester, volt megyei RMDSZ-elnök, Czernák Ferenc felszólalásait is meghallgatta) a második fő „blokkra”, a választásokra tért át. Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnökévé elsöprő szavazattöbbbséggel Faragó Pétert válaszották újra, kijelölték az MKT vezetőtestületét is, amely júniusban választja meg szaktestületeit és vezetőit.
Jámbor Gyula / Nyugati Jelen (Arad)