Johannis kinevezte Opreát ideiglenes kormányfővé
Klaus Johannis államfő Gabriel Oprea belügyminisztert, nemzetbiztonsági miniszterelnök-helyettest nevezte ki ideiglenes kormányfővé hétfőn arra az időszakra, amíg Victor Ponta miniszterelnök képtelen ellátni hivatalát.
Az elnök első nekifutásra nem teljesítette feltétel nélkül a térdműtéte után Törökországban lábadozó Victor Ponta miniszterelnök azon, az államfői hivatalba hétfőn eljuttatott kérését, miszerint addig, amíg képes ismét ellátni a kormányfői teendőket, 28 napos időtartamra nevezze ki ügyvivő kormányfővé Gabriel Opreát.
Az államfő ugyan hétfő délután rövid beszélgetésre magához rendelte Opreát, ezt követően azonban az elnöki hivatal azt jelezte: a döntés meghozatala előtt az államfő látni kívánja a miniszterelnök egészségi állapotát tükröző dokumentumokat.
Ponta rövid időn belül Facebook-oldalán is közzétette a műtétéről szóló orvosi igazolást, majd nem sokkal ezután Johannis kinevezte ideiglenes kormányfővé Opreát.
Victor Ponta korábban ostobaságnak nevezte, hogy az ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által indított bűnvádi eljárás elől menekült volna Isztambulba, és leszögezte: nem áll szándékában lemondani a kormányfői tisztségről.
A kormányfő vasárnap este az Antena 3 hírtelevíziónak adott telefoninterjút, amelyben leszögezte: már az eljárás kezdetén eleget tett a DNA idézésének, távollétében pedig ügyvédje áll az ügyészek rendelkezésére.
Ponta emlékeztetett: olyan ügyről van szó, amely nyolc évvel ezelőtti ügyvédi tevékenységét érinti, most pedig legfeljebb két hetet nyerhetne.
A kormányfő ügyvédnője egyébként hétfőn megjelent a DNA-nál, hogy bemutassa azokat az okmányokat, amelyek igazolják: a kormányfő fizikai akadályoztatása miatt nem tudott személyesen megjelenni.
Megismételte az eljárás nyilvánosságra kerülése óta alkalmazott retorikai panelt, miszerint a kormányokat, illetve a választott elöljárókat csakis a parlament vagy a polgárok válthatják le, nem az igazságszolgáltatás. „Talán már nincs is értelme választásokat rendezni, de akkor mondjuk ki világosan, hogy eredeti demokráciában élünk” – ironizált a kormányfő.
Leszögezte: nem mond le, mivel – bár nem az ő személye a fontos – szerinte az ellenzéknek nincs életképes alternatívája a jelenlegi kormánnyal szemben. Mindazonáltal a PNL két társelnöke, Alina Gorghiu és Vasile Blaga hétfőn bejelentette: aláírásgyűjtésbe kezdenek Ponta menesztése érdekében.
Azt egyébként, hogy Ponta a DNA elöl menekült el, Traian Băsescu volt államfő dobta be a köztudatba, aki szerint Ponta megegyezett az államfővel, hogy előbbinek ne kelljen lemondania a DNA-eljárás nyilvánosságra kerülését követően. Ezt abból következtette ki, hogy az alkotmány szerint az ügyvivő kormányfő személyére nem a miniszterelnök, hanem az államfő tesz javaslatot.
Ponta egyébként elmondta: a nyugodt környezet miatt műttette meg magát Törökországban, és ha Romániában került volna sor a műtétre, akkor különleges bánásmódban részesült volna, és – arra utalva, hogy Matthijs van Bonzel bukaresti holland nagykövet nemrég olyan képet töltött fel közösségi oldalára, amelyen az látható, hogy feleségét egy bukaresti kórház ortopédiai osztályán műtötték meg – azt mondta: ha a nagykövet felesége miatt a kórház egy emeletét kellett lezárni, akkor miatta kettőt kellett volna.
A miniszterelnök közölte: azért Gabriel Opreát javasolta ideiglenes kormányfőnek, mivel ő az egyetlen miniszterelnök-helyettes, Johannis államfővel pedig azóta nem tárgyalt személyesen, hogy az a DNA-eljárás nyilvánosságra kerülését követően kiállt a nyilvánosság elé, és a lemondását követelte. Ponta szerint ezzel Johannis volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) érdekeit szolgálja.
Ponta szerint ahhoz, hogy helyreálljon köztük a viszony, az szükséges, hogy „mindenki végezze az alkotmány által megszabott tevékenységét.”
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Művészet mint hobbi
Mindig nagy tisztelettel adóztam azoknak a pedagógus-társaimnak, akik a mindennapi iskolai feladatokon túl vésőt, kalapácsot és egyéb eszközöket vettek kezükbe, s belevésték a fába, vászonra vetítették álmaikat, vágyaikat. Különösen nagy együttérzéssel szoktam követni azoknak a tornatanároknak ilyen irányú foglalatosságát, akik a sportpálya, tornaterem mellett szinte hivatásszerűen élik meg művészi hajlamukat, s bizony többen közülük a hivatásosokat is lepipáló önzetlenséggel és őszinteséggel hajolnak a kezük alatt megelevenedő fa, kő, márvány fölé, s próbálják belőle kibontani az abban általuk felfedezett világot.
Balázs Antal nyugalmazott tanító nevét kopjafái tették közismertté, a gelencei Kelemen Dénes, ugyancsak nyugdíjba vonult tanító faragótudományát és ízlését sokfelé állított, kisebb és nagyobb méretű kapuk mutatják. Nemes Emil tanító nemrég lepett meg egy csodálatos faragott órával, de az ő keze munkáját dicséri a Kós Károly Szakképző Líceum főkapuján belüli felirat is. Ravasz Erzsébet matematikus újabb és újabb színekkel lep meg rajzlapjain, Molnár János kovásznai informatikatanár nemzetközi hírnévnek örvendő színjátszócsoportot verbuvált. Kevesen tudják, hogy a Mikes Kelemen Főgimnázium bejárati díszes kapuját egy sporttanár, Szőcs Levente faragta, s ugyancsak tornatanár, Kiss István készítette a Gödri Ferenc Általános Iskola elé a bejárati kiskaput. És sorolhatnám tovább. Persze, nem csupán ennyire futja a sporttanárok sokrétű, órákon túli elfoglaltságából, hiszen sokan közülük jól zenélnek, van, aki nagy elismerésnek örvendő művésztánccal gyönyörködteti a tánckedvelőket.
És most itt van ez a lenyűgözően szép kiállítás! Nem is akárhol, hanem a sportiskola tanácskozó termében. És nem is akármivel lépett elénk a kiállító, Dobolyi Gyula sporttanár: ezek már nem a megszokott kopjafás alkotások, nem is kapuk vagy sulykolók, hanem azoknál többet nyújtó, talán megmunkálásukban is igényesebb remeklések. Ez már igazi faszobrászat, a kiállító több évtizedes gyötrődésének, faimádatának, a gyönyörködtetés kényszerének szüleményei. Az elvont szobrászat formajegyeit könnyű felismerni, ám éppen ezért ragad magával a közszemlére állított, gondolatébresztő alkotások mindegyike.
Egyik-másik Jecza Péter mély gondolatokat hordozó, annak idején nagy feltűnést keltő márvány-műremekeit juttatja eszünkbe, de fellelhetjük a népi fafaragászat közkedvelt elemeit is. Címmel nem látta el ugyan egyik munkáját sem, így hát a néző, a látogató fantáziájára bízza a titkok megfejtését. Mindjárt a terem közepébe állított, óriási körtefagyökérből kialakított furcsa alakzat akár jelképeként is felfogható egészen eltorzult világunknak, annak az összevisszaságnak, amelyben élnünk kell. Ennek mintegy ellentéte a csodálatos gólya, amely a remény, az újjászületés, a jövő hordozója lehet.
A kidolgozandó fa alakja adja a lehetőséget arra, hogy bizonyos utalásokat, érzelmeket közvetítő formát kialakítson a művész. Ezt már ő jegyzi meg, s megtudjuk tőle azt is, hogy valamelyik csíki falu egyik csűrjében sorakoznak munkái, s a kibontásra váró, egyelőre holt nyersanyagok is. No meg a Kós Károly Szakképző Líceum műhelyének előcsarnokában vigyázza a jövőt gipszbe merevítve a Kós Károlyról készített, küzdelmet és helytállást sugalló mellszobra.
Dr. Péter Sándor
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nincs szegény, csak rosszul vezetett ország
Demján Sándorral, a magyarországi Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökével (VOSZ) beszélgettünk azt követően, hogy együttműködési egyezményt írtak alá a romániai vállalkozók szövetségével.
– Ioan Lucian, a Romániai Vállalkozók Országos Szövetségének (UNPR) elnöke történelminek nevezte az UNPR és a VOSZ partnerségi egyezményét. Ön is ekkora jelentőséget tulajdonít ennek? – Történelem kétféle van: sikeres, meg nem sikeres, tehát csak a jövő fogja eldönteni, hogy ez az együttműködés sikeres lesz-e, de benne van ez a lehetőség is. Az a fontos, hogy ez egy keret, ami által egy lehetőség teremtődött. Az együttműködés sikeressége a vállalkozókon múlik, utána pedig a politikusokon, hogy ne hozzanak olyan szabályokat, amelyek elbizonytalaníthatják az együttműködést.
Szükséges rossz
– A magyar vállalkozók számára milyen gazdasági lehetőségeket lát Romániában most, amikor a politikai életet teljesen feldúlják az ügyészségi vizsgálatok? – Az a tapasztalatom Kelet-Európában, bármelyik országba is megyek – és mindenhol ott vagyok –, hogy mindenki a saját politikusaival elégedetlen, és a másikat emeli föl. Ez jellemző a magyarokra, a lengyelekre, a románokra is. De az a lényeg, hogy demokrácia politikusok nélkül nem képzelhető el, tehát a politika egy szükséges rossz. Persze ebben benne van az is, hogy mindig rövid távon ígérnek csodát, azt mondják, hogy négy év alatt ez történik, az történik. Egy Nobel díjas közgazdász mondása volt, hogy nincs szegény, csak rosszul vezetett ország. Az a fontos, hogy nem csodákat kell várni, és jól kell vezetni egy országot. A jól vezetett országok a világon semmiből és szegénységből ki tudtak ugrani. Mi azt szeretnénk, ha ilyen politika lenne, és a gazdasági szereplőknek az is fontos, hogy jó célokat találjanak, versenyképesek, hatékonyak legyenek. Ehhez kell a politikának keretet teremteni, utána már az egyéni tehetségen múlik minden.
Erős érdekvédelem
– A gazdasági szereplők le tudják győzni a rossz politikai irányításból származó nehézségeket? – Nem tudják, mert a politikai hatalom rendeleteit a nép szavazása dönti el. És mi nem alkotunk rendeleteket, tehát ha rossz rendelet, rossz szabály születik, akkor nem tudunk ellene mit tenni. Azért kell a megfelelő keret, azért kell vitatkozni az adott kormányokkal, ezért fontos, hogy erős érdekvédelmi szervezetek legyenek. – Az önök részéről vannak-e már olyan elképzelések, amelyeket a most megszületett együttműködési egyezmény keretében kívánnak megvalósítani? – Igen, vannak, de én nem vagyok felhatalmazva, hogy erről nyilatkozzak. Ezt majd az adott szereplők el tudják mondani akkor, amikor megvalósítanak egy üzletet; ha előre elmondják, akkor sokan be tudnak ebbe lépni.
Pap István
erdon.ro

„Szembe kell néznünk a bizalmatlansággal”
Elsősorban a társadalmi párbeszédet hiányolja a Kolozs megyei RMDSZ-ben, és ezen szeretne javítani a szervezet új elnöke. Csoma Botond kifogásolja azt is, hogy gyanakvással kezeltek bizonyos, a civil szférából érkező kezdeményezéseket. Interjú. Miért döntött úgy, hogy megpályázza a Kolozs megyei RMDSZ elnöki tisztségét? Észrevettem egy leépülést a szervezetben az utóbbi időben, úgy éreztem, hogy a Kolozs megyei RMDSZ nincs jelen a közösség életében, ezért indultam. Végül egyetlen jelöltként pályázott a posztra. Hogyan alakult így? A küldöttgyűlésen is elmondtam, hogy egyik potenciális ellenjelöltet sem tettem el láb alól – engem is meglepett június másodikán, amikor bementem a székházba délután kettőkor, két órával a határidő előtt, hogy az egyedüli jelölt vagyok. Nem számítottam erre, és nem is érzem magam kényelmesen ebben a helyzetben, és már csak a társadalmi percepció szerint sem jó: nincs verseny, úgy tűnhet, mintha minden le volna zsírozva. A küldöttgyűlés nem volt feszültségmentes. Egyik küldött kifogásolta, hogy az elmúlt hetekben tömegesen iratkoztak be fiatalok az RMDSZ-be, akik az ülésen MKT-tagnak jelöltették magukat. Tényleg megrohanták az RMDSZ-t a fiatalok? Szerintem ez egy félreértés. Az MKT-tagok jelölésekor le kellett adni egy dossziét, a könyvelőnek pedig ki kellett állítania egy okiratot, miszerint a jelöltnek nincs tartozása a szervezet irányába. A papírokat egyetlen személy intézte több embernek, mert nem volt mindenkinek ideje rá, de azon személyek között is, akik jelentkeztek, nem csak fiatalok voltak, így például beiratkozott Hegedüs Lajos, Somogyi Gyula, és még mások. Lehetséges, hogy voltak személyek, akik nemrég kezdtek el tevékenykedni az RMDSZ-ben, de ebben nem látok problémát, hiszen szükségünk van az idősek tapasztalatára és a fiatalok lendületére is. Luxusszámba megy elvenni a kedvét azoknak, akik tenni szeretnének a közösségért.
Megválasztása után azt nyilatkozta: az utóbbi időben mintha egy kicsit elbizakodtak volna, azt az érzést keltették az emberekben, hogy mindenhez jól értenek. Ezt hogy értette? A társadalmi párbeszéd hiányzott többek között az értelmiséggel, a gazdaság képviselőivel. Egy adott pillanatban az volt az érzésem, hogy nem értünk valós társadalmi folyamatokat, ugyanakkor fenntartásokkal és gyanakvással kezelünk bizonyos, a civil szférából érkező kezdeményezéseket. Tud említeni egy példát? A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoporttal szemben hallottam ilyen hangokat. Név nélkül mondom: ért olyan kritika a szervezeten belül, amit a csoport közvitáin való részvételem miatt kaptam. Akkor elmondtam, hogy tíz-tizenöt év alatt sem tudtuk megoldani a többnyelvű tábla kérdését politikai eszközökkel, így nem kellene gyanakodnunk egy civil szervezetre, amely ugyanazt a célt próbálja elérni, mint mi. Egyébként is rossz lett volna a társadalmi megítélés szempontjából, ha az RMDSZ nem vesz részt a közvitákon. Hogyan lehet ezen változtatni? Fel szeretnék állítani egy olyan elnökséget, ügyvezető elnökkel az élen, amely társadalmi párbeszéd folytatására képes, és az RMDSZ társadalomszervezési kapacitását helyreállítja. A múltban létezett ez a képességünk, és újra szükség van rá: ha ugyanis a jövőben azt az érzést keltjük az emberekben, hogy a választásokra való felkészülés egy öncélú cselekvés, hogy egyesek pozícióba jussanak, akkor nem számíthatunk támogatásra. Persze tisztában vagyok az apátiával és a bizalmatlansággal, de ezekkel szembe kell néznünk. Gondolt már konkrét személyre az ügyvezető elnöki tisztségre? Ifj. Deák Ferencre gondoltam, akinek az édesapja RMDSZ-elnök és alpolgármester Kisbácson, és aki régóta dolgozik a szervezetben. A helyi szervezetekért felelős alelnöki tisztséget is létrehozzuk, oda Antal Gézát javaslom, aki a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) elnöke jelen pillanatba. Miért van az, hogy Kolozsváron a mai napig nincs városi szervezet? Kíván-e ezen változtatni? Mindenképpen kell változtatni, a kérdés csak az időpont – korábban már volt szó a létrehozásáról, akkor egy jelölt betegsége miatt halasztódott el a kérdés. Csak feltételezem, hogy az új hatalmi központ kialakulásától való félelem miatt nem létezett ilyen szervezet, azt gondolták, hogy rivalizálás lenne a városi és megyei szervezet között. Látjuk a marosvásárhelyi példát, ahol akkut konfliktusok alakultak ki, de azt gondolom, hogy ha felnőtt emberek politizálnak, és közös a cél, akkor nem lesznek ilyen problémák. Áprilisban lett a Szabadelvű Kör RMDSZ platform elnöke. Hogyan egyezteti össze a két tisztséget? Az elnöki tisztségemről le kellett mondanom, így a közeljövőben új választásokat írnak ki.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Lázár: Romániában koncepciós perek indultak magyarok ellen
Romániában koncepcionális büntetőügyek indultak magyarokkal szemben, és a történelmi egyházak ellehetetlenítése folyik – fogalmazott kedden Lázár János, a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti éves meghallgatásán. A szomszédos országok közül jónéhányban tapasztalhatóak kifejezetten magyarellenes fellépések, az Információs Hivatalnak ezek ellen is küzdenie kell - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti éves meghallgatásán, kedden.
Lázár János az Információs Hivatal felügyeletét ellátó miniszterként kifejtette: Kárpátalján például az ottani kormány akadályozza, hogy Magyarország támogatást nyújtson az ott élő magyaroknak, Romániában pedig koncepcionális büntetőügyek indultak magyarokkal szemben, és a történelmi egyházak ellehetetlenítése folyik. A miniszter a Mol-INA-ügyre utalva példátlannak nevezte a horvát kormány akcióját, amelynek célja - mint mondta - a Mol teljes vezérkarának bevonása büntetőeljárásokba és a teljes magyar gazdasági elit diszkreditálása.
MTI
maszol.ro

Elfogadta a parlament az új nemzetvédelmi stratégiát
Nagy szavazattöbbséggel elfogadta kedden a parlament Románia 2015-2019-es időszakra vonatkozó nemzetvédelmi stratégiáját, amelyet előző nap Klaus Johannis államfő terjesztett a törvényhozás elé. Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök a parlamenti vita során rámutatott, a kormány támogatja a dokumentum elfogadását. Hozzátette: amikor az ország biztonságáról, nemzetközi kötelezettségei betartásáról, a NATO-ban vállalt szerepéről van szó, nincs helye a pártpolitikai taktikázásnak.
A NATO-tagországok kollektív védelmére és az ország saját intézményrendszerének megerősítésére alapozó új román védelmi stratégia főleg Oroszországgal összefüggésbe hozható fenyegetésekkel számol.
Bár a dokumentumról előzőleg a kormányoldallal és az ellenzékkel is konzultált az államfő, Johannis parlamenti beszéde előtt egy nappal az állam második emberének számító Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök váratlanul bírálni kezdte a stratégiát, arra hivatkozva, hogy azzal "elnöki köztársasággá" akarják tenni Romániát.
Majdnem megbukott
A kormánykoalícióban részt vevő, új szabadelvű pártot alapító Tăriceanu azt kifogásolta, hogy a dokumentum - az energiától a környezetvédelemig - olyan területekre is kiterjesztette a nemzetvédelem fogalmát, amelyek sosem tartoztak az elnöki hivatal hatáskörébe. Tăriceanuék javaslatára elhalasztották a nemzetvédelmi stratégia eredetileg hétfőre tervezett megvitatását, ezért a politikai elemzők már azt sem tartották kizártnak, hogy a szociáldemokrata kormányt támogató parlamenti többség egésze szembefordul a jobboldali államfővel és elutasítja az általa előterjesztett nemzetvédelmi stratégiát.
Az új román nemzetvédelmi stratégia vitájáról az ellenzők többsége hiányzott, végül a dokumentumot egy ellenszavazattal és egy tartózkodással fogadta el a bukaresti parlament.
maszol/MTI

Halállal fenyegetik Parászka Boróka újságírót
Már a sajtószabadság elleni támadásokat feltérképező MappingMediaFreedom portál is felhívta a figyelmet annak a marosvásárhelyi magyar újságírónak az ügyére, aki a szélsőséges kuruc.info buzdítására napok óta fenyegetéseket kap különböző személyektől. A marosvásárhelyi rádió munkatársával, Parászka Borókával – véleményei miatt – nem először foglalkozik gyalázkodó hangnemben a fasisztoid portál, és nem is ez az első alkalom, hogy buzdításukra az újságírót fenyegetések érik. Most az apropót egy Krónikában megjelent cikk jelentette, amelyet a kuruc.info teljes egészében átvett és saját kommentárjaival látott el.
A kommentekben az erdélyi napilapban megjelent írással egybemosva rengeteg antiszemita és egyéb gyűlöletkeltő kifejezés szerepel. A kuruc.info emellett arra is nyíltan buzdítja olvasóit, Facebook elérhetőség megadásával, hogy a marosvásárhelyi újságírót kommentekkel zaklassák, ennek hatására az üzenőfalára számtalan minősíthetetlen, emberhez méltatlan bejegyzés érkezett, sőt e-mailen és telefonon is halálos fenyegetéseket kapott.
Parászka: családirtással fenyegettek
Parászka Boróka a maszol.ro-nak elmondta, fenyegettek már családirtással, nemi erőszakkal, gyilkossággal is. A telefonszámát és a pontos lakcímét is ismerik a zaklatók, akik közül vannak beazonosíthatók és névtelenül fenyegetőzők is.
„Nem csak engem: családtagjaimat is megkeresték, megfélemlítették. Nem ez az első ilyen kampány, tíz éve időről időre újrakezdődik. Már gyakorlatom van a kezelésében (ez főleg a gyerekeim felkészítését és biztonságuk garantálását illeti). Nem ijedek meg, és nem is veszem félvállról: minden olyan kísérlet, ami egy újságíró elhallgattatását célozza meg, a szólásszabadságot sérti, komolyabb ez egy egyszerű személyes támadásnál” – mondta az újságíró.
Parászka úgy véli: a Krónikában megjelent cikk, mely szerint "baloldali beállítottságú" interjúalanyokat "preferál" a rádiós műsorában, eszközt adott a kuruc.info támadásához. „Ez a felület jellemzően ideológiai, etnikai, faji alapú illetve homofób támadásokat folytat. Úgy gondolom, ezekkel a leszámolásokkal szemben politikai beállítódástól függetlenül fel kell lépni” – vélekedett.
Szerinte ez a történet arról is szól, hogy újságírók élnek vissza azzal a nyilvánossággal, amelyhez hozzáférésük van. „Az újságírói munka nem segíti ebben az esetben a szólásszabadságot, hanem korlátozza azt, a média a médián belüli leszámolás terepévé vált. Nagyon veszélyes helyzet ez, minden kollégának szembe kell néznie ezzel” – fogalmazott Parászka Boróka.
Rostás: engem is gyaláztak a kuruc.infósok
Az ügyben Tasnádi-Sáhy Péter, az Erdélyi Riport munkatársa nyílt levelet intézett a Krónikában megjelent cikk szerzőjéhez, a napilap vezető szerkesztőjéhez. Ebben arra kéri Rostás Szabolcsot, szólítsa fel a kuruc.infót az átvett anyag törlésére. „ Fontos jelzés lenne sokak számára, ha elhatárolódna a szélsőséges megnyilvánulásoktól” – fogalmaz levelében Tasnádi-Sáhy.
Rostás Szabolcs a maszol.ro megkeresésére elmondta, nem tesz eleget az Erdélyi Riport munkatársa kérésének, annak ellenére, hogy maga is elfogadhatatlannak és gyalázatosnak tartja a kuruc.info eljárását. „Szerintem Tasnádi-Sáhy Péter sem gondolhatja komolyan, hogy a kuruc.info magába száll, ha én vagy bárki felszólítja egy anyag eltávolítására. Ez csak olajat öntene a tűzre” – jelentette ki.
Az újságíró felidézte: néhány éve maga is a Parászka Borókáéhoz hasonló bánásmódban részesült a kuruc.infón. Hozzátette, határozottan elutasítja, hogy bárkit a véleménye miatt fenyegetés érjen. „Ám nagyon jól tudjuk, hogy sem a magyar állam, sem az amerikai hatóságok nem voltak képesek betiltani, vagy akár kordában tartani ezt a honlapot” – fogalmazott.
Cs. P. T.
maszol.ro

A hatvanéves dr. Pozsony Ferenc köszöntése
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem díszterme szűknek bizonyult annak a nagyszámú néprajzkutatónak, történésznek, szociológusnak, irodalmárnak, nyelvésznek a befogadására, akik szombaton Kolozsváron dr. Pozsony Ferenc szakmai köszöntésére gyűltek össze.
A tudományos kutatói életpályák kerek évfordulójának megünneplése, a szakma tisztelgése, az ünnepelt kutatási területébe tartozó, tisztelői által írt szakmai tanulmányok kötetbe fűzése több mint hetvenéves hagyománnyal rendelkezik. A Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és Kinda István, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa által kezdeményezett rendezvény e tudományos hagyományt éltette tovább.
Pozsony Ferenc Zabolán született, Kolozsváron végzett magyar–orosz szakon, és rövid kézdivásárhelyi tanárkodás után 1990-től az újonnan indult kolozsvári néprajz szak egyetemi docense. 2008 és 2012 között a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese. Nevéhez köthető a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum és tájház, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság alapítása, melyet több mint húsz évig vezetett. 13 önálló kötetet és több mint 300 szaktanulmányt publikált, negyedszáz kiállítást szervezett. 2010 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, 2011-ben a Magyar Köztársaság Elnöki Érdemérmének kitüntetettje. Erdély népcsoportjainak, a magyar balladáknak, népszokásoknak, társadalomnéprajznak, Csángóföld néprajzának kiemelkedő kutatója – tudhatták meg a jelenlévők abból a laudációból, amelyet Paládi Kovács Attila akadémikus írt és Jakab Albert Zsolt olvasott fel. Az ünnepeltet Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese, Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, Balogh Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének vezetője, Mohay Tamás, az ELTE Néprajzi Intézetének vezetője, Cseri Miklós és Kemecsi Lajos, Magyarország két legnagyobb néprajzi múzeumának igazgatója, számos kutató és tisztelője köszöntötte. A rendezvény fénypontja az Aranykapu című születésnapi kötet bemutatója volt. Az ünnepelt szakmai elismertségét jelzi, hogy a kötetben hetvenhét magyar, román és francia neves néprajzkutató tisztelgett egy-egy rövid tanulmánnyal, és több mint száz Kárpát-medencei kutató küldött szakírás híján jókívánságokat. A tanulmányokat Jakab Albert Zsolt és Kinda István szerkesztő tudománytörténet, népművészet, társadalomkutatás, gazdálkodás, népi vallásosság, folklór, identitás tematikába rendszerezte.
Szőcsné Gazda Enikő
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Van értelme szervezetet építeni
Szeptemberben szándékoznak újraalakítani az RMDSZ vásárhelyi körzeteit
A múlt hét végén a marosvásárhelyi RMDSZ belső ellenzékének vezetője felhívással fordult a közvéleményhez, és arra figyelmeztetett, hogy az RMDSZ megyei elnöke "alapszabályzat-ellenes akcióra" készül. Az elnök azt javasolta, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ hozzon létre választmányt. Ezt a szándékot, belátva, hogy a tervezett formában valóban alapszabályzat-ellenes lenne, Brassai Zsombor elnök egy konzultatív testület létrehozására változtatta. A találkozóra hétfőn délután került sor, amelyre a sajtó nem kapott meghívást. Tegnap több olvasói kérdés és kérés nyomán kerestük meg Brassai Zsombort, tájékoztasson, mi történt a gyűlésen?
– Az RMDSZ Maros megyei szervezete rendszeresen szervez találkozókat tisztségviselőivel, elsősorban a megyei, városi önkormányzati tisztségviselőkkel, az RMDSZ által támogatott közintézmény- vezetőkkel és vezető funkciójú pedagógusokkal is. Egy ilyen találkozásra került sor, az utóbbi időben ez a harmadik, amelyen a marosvásárhelyi RMDSZ ügye volt napirenden. Tekintettel arra, hogy nem lehet karba tett kézzel nézni, hogy a marosvásárhelyi magyarság oldott kéveként hullik szét, és vannak ugyan politikai szervezetek, nem is egy Marosvásárhelyen, de olyan hálózat, amely összefogja a magyarságot, ebben a pillanatban nem létezik, úgy gondoljuk, hogy mindazok, akik felelős tisztséget töltenek be az RMDSZ szintjén, felelősséget kell vállaljanak azért is, hogy ezt az áldatlan állapotot feloldjuk, és egy olyan szervezeti struktúrát alakítsunk ki, amely közösségi hálózatba fogja össze a marosvásárhelyi magyarságot, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy jövőre az önkormányzati választásokon egységes politikai közösségként tudjunk fellépni, és erősítsük a magyarság érdekvédelmi bástyáit. Ennek jegyében szerveztük a hétfői találkozót is. Nagy örömmel konstatálom, hogy megfelelő érdeklődés övezte a témát, és a jelenlévők is hozzászólásaikkal egyértelművé tették, hogy segíteni akarnak.
– Ez a találkozó azért váltott ki nagyobb érdeklődést a szokásosnál, mert előtte az úgynevezett belső ellenzék eleve alapszabályzat-ellenesnek minősítette, és erre fel is hívta a közvélemény figyelmét. Ott voltak a gyűlésen? Mi történt?
– Felmerült korábban egy gyors megoldás lehetősége, ami nyilván felülről szervezésként hatott volna, és ez ellen emeltek kifogást egyesek. Én ezt az alapszabályzati kifogást természetesen tiszteletben tartom, belátom, hogy az alapszabályzat szerint a választmányt valóban másképp kell megszervezni. Őszintén, választmánynak neveztem volna ezt a testületet pusztán csak azzal a szándékkal, mert ennek a megnevezésnek van egyfajta közismertsége, hiszen 25 éven keresztül Marosvásárhelyen találkozhatott vele a közvélemény. De beláttam, hogy pillanatnyilag, ha alapszabályzati kifogások merülnek fel, nem kell erőltetni, nem konfliktusokat kell kreálni, hanem megoldásokat kell találni. Úgyhogy ennek értelmében újrafogalmaztuk a javaslatunkat, és a következő döntésre jutottunk: szeptember 1-je és 30. között nyolc városnegyedben megtartjuk a körzeti alakuló gyűléseket. Ezek előkészítéséről a marosvásárhelyi szervezet ügyvezető elnöksége vállal felelősséget, és annak rendje és módja szerint, az alapszabályzat előírásainak megfelelően megszervezzük a városnegyedi körzeti alakuló gyűléseket. Úgy gondolom, hogy így a szervezeti struktúra teljes legalitásba lép, és onnantól kezdve lehet folytatni a választmány felállításával, s mondhatni, normalizálódik a szervezeti élet. Ezt a szándékot hoztuk a jelenlévők tudomására. Hozzá kell tennem, hogy rendkívül konstruktív beszélgetés volt, úgy gondolom, hogy a tegnapi gyűlésről sokan úgy mentek el, hogy van értelme küzdeni, van értelme szervezetet építeni, és hogy a hangsúlyokat a torzsalkodásról át kell tenni a konstruktív törekvésre.
– Ez mind igaz. De sokaknak az a véleménye, hogy annak idején nem kellett volna szétverni a városi szervezetet, s akkor most nem kellene újraépíteni. Ezt, két év távlatából, hogyan gondolja, elnök úr?
– Az igazság az, hogy ez a kérdés az elmúlt két évben gyakran felvetődött, sőt az elmúlt hónapokban is többször terítékre került, és elismerem, hogy az átszervezési kísérlet sajnálatos módon nem járt sikerrel, a szervezeti struktúrát nem sikerült újraszervezni. Ennek több oka van. Nyilván, a rossz hangulat, ami az átszervezéssel együtt járt, nagymértékben okolható. Úgy gondolom, hogy most nem vissza kell nézni, hanem előre. Nem vagyunk abban a kényelmes helyzetben, hogy a múlt kérdéseit firtassuk és vitassuk reggeltől estig, hiszen ezzel egy helyben fogunk topogni. Megoldást kell találni. Úgy gondolom, hogy az, amit most eldöntöttünk, előrelépés. Az alapszabályzatnak megfelelően fogjuk ezt az eljárást érvényesíteni, és remélem, hogy így egy olyan keretet teremtünk, amelyben mindenki, aki Marosvásárhelyen tenni akar a magyar érdekért, megtalálja a helyét. A találkozón a civilek és tisztségviselők részéről is elhangzott ez az elvárás, hogy valahogy most már abba kellene hagyni a feszültségkeltést, a torzsalkodást, a múltban keletkezett sérelmek felemlegetését, és végre el kellene kezdeni építkezni. Ez egyértelmű, kifogásolhatatlan cél, és ha ez mindenki számára az, akkor biztos vagyok benne, hogy fel is tudunk sorakozni, és mindenki megtalálja a helyét a szervezetben. Az, hogy bárkit is ki szeretnénk zárni, egy álságos, alattomos gyanúsítás, ellentmond minden politikai projektünk logikájának, amit az elmúlt két évben folytattunk, hiszen az elmúlt két évben sikerült Marosvásárhelyen azt a politikai összefogást megteremteni, amit hosszú éveken át kértek a vásárhelyi magyarok, éppen az RMDSZ javaslatára és kezdeményezésére. E politikai projekt logikájának mondana ellent, ha igaz lenne az a vád, hogy mi bárkit ki akarunk zárni. Az RMDSZ, úgy, ahogy eddig is, továbbra is nyitott, mindenki megtalálja a helyét, az is, akinek kifogásai vannak, az is, aki más prioritásokat lát, mindenkinek lehetősége van – ezt egyébként a tegnapi gyűlés is bizonyította –, ha úgy tetszik, az utcáról bejövőnek is –, hogy másképp látja a világot, másképp képzeli el a marosvásárhelyi magyar közéletet.
– Ezek szerint nem áll szándékukban lemondani, ahogyan azt többen is szorgalmazzák?
– Miért mondanánk le? Manapság nem lemondókra van szükség, hanem felvállalókra. Rettentően sajnálom, hogy egyfajta divattá válik lassan a lemondás, a visszalépés. Azt gondolom, ma azokra van szükség, akik felvállalják a múlt tévedéseit, felvállalják a jelen tévedéseit is, felvállalják a kritikákat, felvállalják azt, hogy jobbítani kell, és erősíteni kell a marosvásárhelyi magyar közösséget. Én a felvállalókat támogatom.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Nőnek a politikai foglyok és üldözöttek juttatásai
Július elsejétől a speciális törvények hatálya alá eső személyek havi juttatásai nőnek. Melyek azok a nyugdíjaskategóriák, amelyeknek jövő hónaptól nő a járandóságuk? – kérdeztük Neagoe Eugeniát, a Maros Megyei Nyugdíjpénztár igazgatóját.
– Július elsejétől azoknak nő a járandóságuk, akiket 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között Romániában etnikai alapon üldöztek, azoknak, akik 1945. március 6-a utáni politikai diktatúra üldöztetéseinek voltak kitéve, akiket külföldre deportáltak vagy akik fogságban voltak, akik eddig is hadirokkantság miatt, hadiözvegyként, illetve háborús veterán státusuk miatt pótlékban részesültek.
– A növekedés nyomán mekkora pótlékra számíthatnak az érintettek?
– A 2014. évi 143-as számú törvény hatályba lépését követően – amely az 1999. évi 105-ös számú sürgősségi kormányrendeletet módosítja – az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a közötti romániai rezsimek ideje alatt etnikai üldözést szenvedett személyek havi juttatása a következőképpen alakul: minden deportálási évért, lágerben, gettóban, koncentrációs táborban fogságban töltött évért havi 250 lej jár, szintén 250 lejben részesülnek minden börtönévért, koncentrációs táborban való fogva tartás minden évéért, havi 200 lej a menekülésben töltött minden évért, a kényszerlakhelyen vagy az átköltöztetési helyen, illetve a kényszermunkával töltött évekért. Azok, akik túlélték a halálvonat néven ismert zsidó üldöztetést, havi 200 lejes pótlékot kapnak. A túlélő házastársak havi 150 lejes pótlékban részesülnek, ha utólag nem kötöttek újabb házasságot.
– Mi a helyzet azoknak a havi juttatásával, akik politikai üldözötté váltak az 1945. március 6-a utáni rezsim idején, illetve akik fogságba kerültek?
– Miután hatályba lépett az 1990. évi 118-as számú törvényrendeletet módosító 2015. évi 69-es számú törvény, minden fogva tartási, kényszerlakhelyen töltött, fogságban töltött évért, az elnyomó szervek által eszközölt adminisztratív intézkedés és kivizsgálás miatti átköltöztetésért és fogva tartásért vagy külföldi deportálásért 1944. augusztus 23-a után, illetve a szovjet hadifogság minden évéért havi 400 lejes pótlékot folyósítanak a jogosultaknak. Havi 200 lejes pótlék jár a politikai okokból pszichiátriai kórházba való beutalásért vagy kényszerlakhelyen töltött évért. 400 lej jár azoknak a túlélő házastársaknak – ha nem kötöttek új házasságot –, akiknek férjük/feleségük elhunyt a meghurcoltatások, a kórházi kínzások, a deportálások, a fogság vagy a kényszerlakhelyen tartózkodás idején. Ez a pótlék akkor is jár a túlélő házastársnak, ha a házastárs a szabadulást követően hunyt el. Azok a túlélő házastársak is részesülnek a 400 lejes havi pótlékban, akiket arra kényszerített az 1944. augusztus 23-a utáni elnyomó rezsim, hogy elváljanak a fogva tartott, pszichiátriára beutalt, deportált, fogoly vagy kényszerlakhelyre hurcolt házastárstól, ha igazolni tudják, hogy együtt éltek az áldozattal annak haláláig.
– Milyen juttatásban részesülnek a hadirokkantak, a háborús veteránok és a hadiözvegyek?
– A 2015. évi 9-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében azok a veteránok, akiket a Mihai Viteazul érdemrenddel tüntettek ki, 1488 lejes járadékot kapnak. (Ez egy alhadnagy havi 1,75 alapzsoldjának megfelelő összeg.) A további érdemrendek – repülős, Románia Csillaga, II. világháborús emlékkereszt – tulajdonosai havi 520, 387 és 268 lejes juttatásban részesülnek.
– Hány személy lesz a haszonélvezője a fenti juttatásoknak?
– Körülbelül 5000 személyről van szó, akiknek július elsejétől megkétszereződik az addig folyósított pótlékuk.
– Milyen új szabályozások léptek hatályba az elmúlt időszakban?
– Május 22-én hatályba lépett a romániai civil repülőgép-személyzetre vonatkozó 2015. évi 83-as számú törvény, amely a 2007. évi 223-as törvényt egészíti ki. Azok, akik ebben a kategóriában civil repülőgépen dolgoztak, szolgálati nyugdíjra jogosultak, és kérvényezhetik ezt. Az alkalmazási normák megjelenését követően arra kérjük a jogosultakat, hogy a kérelem mellé csatolják a szolgálati nyugdíj megállapításához szükséges dokumentumokat.
(mezey)
Népújság (Marosvásárhely)

Csávossy Györgyöt köszöntötték az EME-nél
Még kezdés után fél órával is hordták be a székeket, olyan sokan gyűltek össze tegnap délben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Jókai utcai előadótermében; az apropót az egyesület természettudományi és agrártudományi szakosztálya, valamint a Kolozsvár Társaság által szervezett esemény szolgáltatta, ahol Csávossy Györgyöt köszöntötték 90. születésnapja alkalmából.
A költő, színműíró, mezőgazdasági szakíró, kutató, a Magyar Bor Akadémia örökös tagja, az EME tiszteleti tagja munkásságáról Farkas Zoltán, T. Veress Éva, Kántor Lajos, Egyed Ákos és Uray Zoltán beszélt, Albert Júlia és Jancsó Miklós pedig az ünnepelt költeményei közül adott elő néhányat. Egyed Emese egy általa írt verssel kedveskedett, majd a Román Televízió Bukaresti Magyar Adásának összeállítását tekinthették meg a résztvevők. További köszöntések után kedélyes beszélgetéssel, koccintással zárult a találkozó.
Szabadság (Kolozsvár)

Terepjátékok
Mintha a nemzetpolitikai elhatározások mindenkori bölcsőjének számító Tusványosnak készülne megágyazni Lázár János.
A kancelláriaminiszternek a keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatáson elhangzó értékelése, miszerint a szomszédos országok közül jó néhányban tapasztalhatók kifejezetten magyarellenes fellépések, persze csak szűk körnek jelenthetett újdonságot. Ami azonban igazán fontos: a jelenség pontozása, a felismerés egyértelműsítése.
Ha a Kárpátalján élő magyarok elleni, esetenként egzisztenciákat veszélyeztető eseményekre talán szalonképesnek tetszőek lehetnek az ukrajnai háborús viszonyok, a többi, Magyarországgal szomszédos országban tapasztalható komfortromboló intézkedések és gesztusok aligha magyarázhatók. Azaz magyarázhatók, de a felhozott érvek kicsit sem tolerálhatók. Főleg, hogy igazából közük sincs a valós indokokhoz.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a 21. század Európájában egy saját útját járni kívánó állam áttételes megfegyelmezéséhez az illető ország más határokon belül élő nemzettársait is felhasználják. Mintha lassan a kollektív bűnösség eszméje újraéledésének lennénk szenvedő tanúi.
Persze nemcsak a „szabadságharcos” anyaország, de mi is tehetünk róla, hiszen minden korábbinál nagyobb hangsúlyokat kezdenek adni a korábban sem felejtett, legfeljebb jobb időkre félretett önrendelkezési próbálkozásoknak. A valamivel nagyobb megengedéssel kezelt – a demokrácia mégiscsak a legjobb rossz találmány – hasonló nyugati kezdeményezések esetleges sikerre jutása ugyanis nehezen megfordítható változásokhoz szolgáltatna alaphangot, jobb hát megelőzni a „bajt”.
A történet persze alig különbözik a nyuszika sapkás esetétől, ezért aztán nem is azon kell tépelődni, miként lehetne inkább figyelembe venni a többségi érzékenységeket. Az egyetlen életképes megoldás a következetességből és okos bátorságból táplálkozhat – no meg az anyaország támogatásából. Ami egyelőre ugyan nem lép tovább a jelenség felismerése és egyértelműsítése, illetve a diplomácia terepéről. De csakis a megtartott jogokból fakadhatnak az újabb megszerzendők.
Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár)

Negyven év összegzése – Egyed Péter új könyvét mutatták be Kolozsváron
Csaknem negyven év anyagából, az 1976–2014 közötti időszak esszéiből, tanulmányaiból, kritikáiból nyújt bő válogatást Egyed Péter író, filozófus, szerkesztő Irodalmi rosta című legújabb kötete, amelyet hétfő este mutattak be a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban.
A Helikon-estek sorozat keretében megszervezett eseményen a szerzővel Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon folyóirat főszerkesztője beszélgetett.
Egyed Péter elmondta: természetesen az erdélyi magyar irodalommal foglalkozó írások kerültek a kötetbe, ezen belül is saját generációja, az úgynevezett harmadik Forrás-nemzedék munkáival foglalkozott legtöbbet, például Mózes Attila, Bogdán László, Szőcs Géza vagy Balla Zsófia írásaival.
A kritikák között vannak alkalmi írások, de a korszak irodalmára szélesebb kitekintést nyújtó kontextuális kritikák is. Sőt Egyed egy összevont műfajt is megalkotott: gyakran megesett, hogy egy-egy új könyv kapcsán hosszasan és mélyen beszélgetett a szerzővel, így a kritika és az interjú keveréke lett a kész írás.
A szerző egyébként köszönetet mondott unokahúgának, Kovács Eszternek, aki segítette őt a válogatásban, és Dávid Gyula irodalomtörténésznek, aki olvasószerkesztőként több száz észrevétellel látta el a kéziratot.
„A nyolcvanas években az ember már félt elengedni magát egy nyilvános beszélgetésen, de a hetvenes években még volt irodalmi nyilvánosság – a fórumok, az irodalmi körök ekkor felértékelődtek. Sokan eljöttek ezekre a fórumokra, hogy egy-egy könyv kapcsán megosszák a többiekkel gondolataikat, ám alaposan el kellett előtte mélyülni a témában, ugyanis olyan beszélgetőtársak voltak ezeken az alkalmakon, mint Tamás Gáspár Miklós vagy Ágoston Vilmos, így, ha az ember nem volt elég felkészült, könnyen kipenderíthették” – emlékezett vissza az első írások keletkezésének éveire Egyed.
Egyed Péter egyébként mintegy tíz évig volt a Kriterion Könyvkiadó versszerkesztője, amely tisztet Csiki Lászlótól vette át. Kitért arra is, milyen óriási fordítói munka zajlott a Kriterionnál egészen a 80-as évek közepéig: nagyon sok román szerző műve jelent meg magyarul, de fordítva is, sok jelentős erdélyi magyar könyvet jelentettek meg románul, emellett az erdélyi szász irodalmat is fordították, és még a világirodalmi kitekintésre is maradt idejük.
„Nem is csoda, hogy ezalatt a 15 év alatt olyan sok fordítás napvilágot látott, hiszen egy óriási állami kiadó apparátusa állt rendelkezésre, mintegy 50 szerkesztő dolgozott a Kriterionnál, sok írót foglalkoztattak” – magyarázta Egyed, hozzátéve, hogy körülbelül ’84-től az államhatalom már igyekezett „szétválasztani” a román és magyar írókat, így a fordítások is megritkultak.
A kötetben egyébként olyan kevéssé ismert életművekről is szó esik, mint például Palotás Dezsőé vagy Boér Gézáé, akiket a hatalom is akadályozott munkájukban. „Az erdélyi magyar irodalom jóval gazdagabb, változatosabb annál, hogy csak a legnagyobbakat lássuk belőle. Ha valaki csak Szilágyi Domokost és Sütő Andrást ismeri az egészből, annak tulajdonképpen nagyon lesújtó véleménye lehet az irodalmunkról” – sommázta Egyed Péter.
Varga László
Krónika (Kolozsvár)

„Többet vadásztam tollal, meg notesszal, mint fegyverrel a kezemben”
Gálfalvi Gábor közíróval beszélget Szente B. Levente
Ha a kezdetekről kellene emlékezni, az írásra mi késztette akkoriban?
Ha az írásra való késztetésről kell beszélnem, először is meg kell említenem, hogy értelmiségi családban születtem 1938. július 14-én Székelyudvarhelyen. De mivel apai nagyapám Nagykadácsban volt kántortanító, gyermekkorom nagyrészt abban a faluban töltöttem. Meg talán az írás-olvasás iránti vonzalmat a génjeimben hordozom. Elég csak ha az említem, hogy az egykori PEN-KLUB elnöke Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, meg az öccse Gálfalvi György aki a Látó folyóirat főszerkesztőjeként ment nyugdíjba, unokatestvéreim. Ma mindkettőjük Marosvásárhelyen élik nyugdíjas éveiket.
Már elemista koromban az akkor órarendbe iktatott fogalmazási órákon mindig a legszebb írás a megadott témával kapcsolatosan az enyém volt, amiért a nem rég – közel a 100. évéhez, elhunyt tanítóm, Lukácsi Domokos külön dicséretben részesített. Életének utolsó éveiben rendszeresen felkerestem székelyudvarhelyi lakásán, s egy alkalommal eszébe jutott, amikor a fogalmazás témája az volt, hogy mi szeretnék lenni, ha nagy leszek, én azt írtam, legalább olyan jó tanító, mint nagyapám volt! Hála Istennek, az akkor megfogalmazottak valóra váltak, így a székelykeresztúri Tanítóképzőben 1955-ben, 17 évesen már tanítói oklevelet szereztem. Példaképem Gárdonyi Géza volt, aki nem a ruha milyenségén osztogatta a jegyeket, és élete összeforrt a szegény falusi emberek életével. Az ehhez hasonló tanítókat néptanítóknak nevezik, és én bátran ki merem jelenteni: az 51 évi tanítóskodásom alatt néptanító voltam. Aki köztük éltem, velük örültem, ha volt rá okunk, és velük búsultam, ha a sors úgy hozta. Legnagyobb örömömre egyik unokám, a lányunk fia jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán utolsó éves mesteris, de már a Helikon folyóiratnak bedolgozik szerződés alapján, az újonnan megjelenő könyvekhez fülszövegeket, kritikákat közöl. De egyben írókkal, költőkkel interjúkat is készít. Legutóbbi fülszövege a Helikon május 10-i számában jelent meg. Ez mint a nagyapának nagy elégtétel, mert mire lehetnék büszkébb, mint arra, hogy unokám Benke András ifj., továbbviszi az írói tevékenységet.
Néprajzi és szépirodalmi munkássága kiegészítő jelleggel bírt pedagógusi pályafutása során?
Mint már említettem, 51 évet töltöttem el a katedrán, és ez idő alatt az iskolai anyakönyvben nyilvántartottak szerint csak Alsóboldogfalván, ahol 47 évet tanítottam, 447 gyermeket vezettem be a betűk és számok világába. Bár ez idő alatt több jobban fizetett állást ajánlottak fel számomra, mert lehettem volna rajoni pionírosztály főnök, néptanácsi titkár, de néptanácsi alelnöki beosztást is felkínáltak nekem, a világon semmiért nem cseréltem volna fel az általam választott hivatásomat. Bár tisztában voltam azzal, hogy a tanítónak, ha jól dolgozik is, csak sok dicséretben lehet része, de anyagi juttatásban nem.
Írói tevékenységében, egy-egy könyvének témáit tervek alapján dolgozta ki, vagy spontán születtek munkái?
A faluban való letelepedésem után azonnal felismertem a néprajzi kutatás fontosságát, de nem csak felismertem, hanem alaposan neki is fogtam a kutatómunkának. Ennek során a Magyar Néprajzi Múzeum 9 néprajzi dolgozatomat, a Kriza János Néprajzi Társaság 7 néprajzi munkámat díjazta és tagjai közé fogadott. A falu 700 éves fennállása óta én írtam meg a falu monográfiáját alapos kutató munka után, melynek címe Mélyre nyúló gyökerek. Talán ez volt első nyomtatásban megjelent könyvem. Ezt követte a Székelykeresztúr környéki lakodalmas költészet c. kiadványom. Kérdésére válaszolva, az csak természetes, hogy ezen kiadványok kiegészítő jelleggel bírtak az oktatói-nevelői munkám során. Elcsodálkoztam azon, hogy én, idetelepedett tanító olyan, a falu történetével kapcsolatos információkkal láttam el nem csak a tanulóimat, de a szüleiket is, amikről addig nem tudtak, nem tudhattak, mert előttem ezzel nem foglalkozott sajnos, egyetlen itt élt értelmiségi sem. Ezért a fiatalabb nemzedékek közül egyesek még a dűlőneveket sem ismerték.
Több kötetes, egyben többszörösen is kitüntetett szerző, ezt az elismerést hogyan éli meg a mindennapokban?
A néprajzi írásaim mellett rendszeresen közöltem már fiatal tanítóként az akkori napilapokban, folyóiratokban, mint pl. az Előre, Vörös Zászló, Művelődés folyóirat, Falvak Dolgozó Népe, Tanügyi Újság, Hargita, majd a rendszerváltás után a Hargita Népe (itt a legtöbbet), Udvarhelyi Híradó, Örökségünk, Unitárius Közlöny, Harangszó, Hargita Kalendárium, Udvarhelyi Híradó Kalendárium, de rendszeresen jelentek meg írásaim a Magyarországon megjelenő Átalvető negyedévi folyóiratban is. Legutóbb ez évi júniusi számában is. A hosszú pályafutásom során közel ezer kulturális, pedagógiai, néprajzi, történelmi, szociográfiai írásom látott a fentiekben napvilágot. 2009-ben a Hargita Népe szerkesztősége által meghirdetett novella- és riportíró pályázaton a riportírás kategóriában Lujza című írásommal a legjobb helyezést értem el.
Novelláiban az ember és természet harmóniája van jelen. Ezek ösztön szülte kitalációk, vagy élethelyzetek, valós hús-vér emberek történeteinek szeleteit tárja az olvasó elé? Üzenethordozók írásai, vagy az olvasás vágyát, benne az ember és táj történetiségét meséli el?
Az írás iránti kényszer mindig bennem élt és mai napig sem hagy nyugton. Eddig megjelent köteteim: Arcán érezte a vérmedve leheletét, Gyermeknevelés a családban, Kegyelemkenyéren, Székelykeresztúr és környéke vadászatának múltja és jelene, Székelyföldi vadászkalandok, Ha kél az ég szép hajnala (néprajzi gyűjtések és helyismereti tanulmányok), társszerzőként pedig Csípős túrót vegyenek (hagyományos gyermekjátékok), Turulmadaras emlékművek a Partiumban és Erdélyben (Dukrét Gézával közösen), adatközlőként szolgáltam a Sánta Attila által szerkesztett Székely szótárhoz, de a Keszeg Vilmos által kiadott Egy hír’ adás a késő maradékhoz (toronygomb feliratok) című könyvének is társzerkesztője vagyok. Mindezek mellett 2004-ben írtam egy Magyar-Cigány szótárt is, mivel az évek folyamán sok cigány tanulóimtól megtanultam a nyelvüket, így közelebb kerültem úgy a tanulóimhoz, mint a cigány szülőkhöz, ezáltal elnyertem bizalmukat. Ki merem jelenteni, hogy a kezem alól a hosszú évek során egyetlen analfabéta cigány gyermek sem került ki, amiért mai napig köszönetet kapok tőlük. E szótárból az anyaországi író, Ilia Mihály is kért egy példányt, hogy megismerhesse a romungro nyelvet, Gálfalvi György öcsém által ezt el is juttattam neki. Amint a felsorolt műveimből kitűnik, három novellás kötetemben is, melyek a Pallas-Akadémia, meg az Erdélyi Gondolat kiadásában jelentek meg, az ember és természet harmóniája szellemisége munkálkodik bennük. Egyrészük valós történeteket tár az olvasó elé, mások ösztönszülte kitalációk. Több éven át jártam a Hargitát, meg a Hargita alji dombos területeket, de többet vadásztam tollal, meg notesszal, mint fegyverrel a kezemben. A vadászatban elsősorban a természet szépségét, az egészséges kikapcsolódást, a szórakozást kerestem. Mindig előttem állt a nagy magyar vadászíró gróf Szécsenyi Zsigmond megfogalmazása, miszerint „a vadászat vadűzés és erdőzúgás: de több erdőzúgás”! A vadászkönyveimen keresztül tudatosítani akarom az emberekben, hogy amikor a Természet Ura a Föld urává tette az embert, azért tette, hogy az ember igazságosan uralkodjék a rábízott állatvilág felett. Ne éljen vissza hatalmával, ésszerűen bánjék az életeket kioltó fegyverrel. Mindezekért 1999. decemberében a Magyar Vadászati Védegylet vadászírói oklevéllel jutalmazott. Bár nem azért dolgoztam egyszerre több síkon is, mint néptanító, mert közben nem csak tanító, de a falu kultúrigazgatója is voltam 37 éven át, hogy kitüntessenek, de azért tüntettek ki, mert dolgoztam a népemért, melyből vétettem, s a mai napig azt teszem 77 évesen is. Magyarországon A Magyar Kultúra Lovagja címet adományozták részemre, Hódmezővásárhely Mezei Jogú Város Önkormányzata tiszteletbeli polgárává fogadott, Csíkszeredában Németh Géza emlékdíjjal, Székelyudvarhelyen Hagyományteremtő, Székelykeresztúr Város Önkormányzata Pro-Cultura, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüstgyopár Életmű, a helyi Székelyföld Kapuja Egyesület Pro-Alsóboldogfalva és Újszékely Község Tanácsa Díszpolgári díjjal ismerték el tevékenységemet. Ezen elismerések nem tántorítottak el sem a népnevelői, sem az irodalmi alkotási munkáktól. Mai napig részt vállalok előrehaladott korom ellenére is a falu – mely 47 éve befogadott – kulturális-nevelő tevékenységben. Főszerkesztője vagyok a helyi egyesületünk keretében létrehozott Székelykapu című folyóiratnak, de minden egyes kulturális rendezvény szervezésében részt veszek, legyen az gyermekszínjátszó fesztivál, akár falutalálkozó, vagy népművészeti kiállítás. Az ilyen irányú tevékenységet mindaddig folytatni akarom, ameddig a Mindenható erőt és egészséget ad ehhez.
Kétségtelen, hogy stílusa és mondanivalója, szépérzéke tetten érhető minden írásában. Hová sorolná be önmagát, ha ez lehetséges volna? Irodalmilag mely vonalat képvisel?
Ha meg kellene határoznom, az irodalomban mely vonalat képviselem, talán közírónak nevezhetném irodalmi tevékenységemet, hiszen novelláimban benne van az ember és a természet harmóniája, és amelyet úgy próbáltam leírni, hogy az olvasó is úgy érezhesse, mintha ő is jelen volna a felvázolt eseményeken.
Min dolgozik jelenleg?
Jelenleg nemrég fejeztem be Kadács mini-monográfiájának megírását, és nekifogtam a régi cigánymesék gyűjtésének. Ezek azért érdekesek, mert nagyon eltérőek a más nyelvű népköltészetek meséitől. Itt a mesekonklúziók „fejre vannak állítva”, mindig a rossz győzedelmeskedik a jó fölött. Ez amolyan rózsasándori cselekedetekhez hasonló fordulat, mivel a régi időkben nem csak lenézett embereknek számítottak, de sokat üldözték őket. Nehéz volt az életük, s a fennmaradásukért igen sokszor véteniük kellett az egészséges morál ellen. A balladáikban megjelennek az átkok és jóslások. Az eddig fellelhető legtipikusabb még ma is élő népballadájuk a „Sapeski gyili” (A kígyó balladája). Szóval ma is érdemes még kutatni.
Mit üzen az olvasóknak?
Mint idős néptanító, kultúresztéta, közíró, tiszta szívemből üzenem az olvasóknak, a számítógépek helyett látogassanak el többször könyvtárakba, mert a nyomtatott könyvek olvasása több örömmel töltheti el lényünket, mint az elektronikus képernyőkön való egészséget is igen sokszor, tartalmuknál fogva erkölcsöket is romboló ráhatások.
Székelykeresztúr
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

PARÁSZKÁNAK ANNYI
A Rostás cikkéből megismert beadványosok levele jelez ugyan valamiféle csapatszellemet, de a tartalma inkább szórakoztató, mintsem harcias.
Amióta egy teljes oldalon népszerűsítette a verespataki Gold Corporationt, azóta nem szeretek Krónikát olvasni. Most a Tasnádi-Sáhy Péter nyílt levele miatt mégis előkerestem a lap június 16-i számát. Tasnádi-Sáhy az Erdélyi Riportban közölte levelét, címzettje Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője. Rostás arról írt cikket, hogy „a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének 18 főállású tagja közül tizenöten 2013 augusztusában beadványban fordultak a területi stúdió vezetőségéhez, amelyben súlyos szakmai vétségekkel, minősíthetetlen magaviselettel vádolják kollégájukat [Parászka Borókáról van szó], és javasolják külsős munkaviszonya megszüntetését.” A nyílt levél azért született, mert Rostás cikkét átvette akuruc.info, arra buzdítva olvasóit, hogy „írjanak” Parászka üzenőfalára, és telefonon se hagyjanak neki békét, Tasnádi-Sáhy pedig úgy gondolta, mindettől Rostásnak el kellene határolódnia.
Tasnádi-Sáhy Péter feltehetőleg abból indult ki, hogy létezik valamiféle céhen belüli szolidaritás, hogy az újságírók, miként a szabadságért harcoló katonák, egymásnak vetett háttal, egymást védve küzdenek nemes céljaikért. A tények viszont azt mutatják, hogy a kuruc.info brigádjaiban sokkal több a csapatszellem, kakasszóra akcióba lépnek, mint a dénéás maszkácok.
A Rostás cikkéből megismert beadványosok levele jelez ugyan valamiféle csapatszellemet, de a tartalma inkább szórakoztató, mintsem harcias. Olvasom: „a piacon megállított hallgatók” (nem tudni, bevásárlókról és/vagy kofákról van-e szó) „élesen bírálják Parászka műsorát”. Vagy olvasom: „sorban állnak az olyan újságírók az állásért, akik többet letettek az asztalra Parászkánál”.
Tekintsünk az asztalokra. A Látó szerkesztőség könyvtárában itt vannak a Parászka Boróka szerkesztette A Hét bekötött évfolyamai. A ’89 utáni évek egyik legkiemelkedőbb sajtós teljesítménye! Képzőművészetről, színházról, irodalomról, filozófiáról, építészetről, társadalomról, politikáról írnak benne, nemcsak művészek, írók, kritikusok, politológusok, hanem tudósok, kutatók, mérnökök is – friss nevek, friss gondolatok, az ember hetente örülhetett a helynek, ahol élni lehet mégis. És akkor ott vannak a többi asztalok. Jönnek a „sorba állók”, leteszik a maguk életművét, és az asztalok összedőlnek a súly alatt. Ekkor odalép a rádió igazgatója az asztalrogyasztókhoz, és megszorítva valahány kezüket, közli velük, Parászkának annyi, ti kelletek nekünk.
Ismerek én is egy hallgatót, Párizsban él, az ottani piacokon meglelhető. Interneten hallgatja a Vásárhelyi rádiót. Akkor kezdte el hallgatni, amikor Károlyi Csaba rádiókritikáját olvasta az ÉS-ben (Élet és Irodalom, 2013. október 4. – egyébként ez az interneten fellelhető egyetlen kritika a vásárhelyi rádióról). Károlyi dicsérően beszélt a rádió műsorairól, név szerint is említve Parászka Borókát. Párizsi barátom először az ő műsorait kereste ki, de ma már mást is meghallgat, a Jó reggelt, Székelyföldet vagy Agyagási Levente közéleti műsorát vagy Kiss Csaba Naprakészét vagy Kiss Dénes és Kányádi Orsolya Kultúrpresszóját. Miközben továbbra is Parászka a kedvence. Gyakran, nem véletlenül, a legtüskésebb bokor érleli a legfinomabb gyümölcsöt.
Láng Zsolt
Trandindex.ro

Nem keresett meg egy pártot sem az őrtűzgyújtás kapcsán az SZNT
Nem indultak még el a tárgyalások, illetve személyes megkeresés sem történt az RMDSZ és MPP képviselői irányába a Székely Nemzeti Tanács részéről az október 25-re tervezett nagyszabású őrtűzgyújtási akcióval kapcsolatban.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti tanács elnöke, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői más utat és megoldást képzeltek el, és nem hajlandóak együttműködni sem az RMDSZ, sem pedig az MPP tagjaival – fogalmazott Tamás Sándor, a szövetség háromszéki vezetője, aki rámutatott: fontos lenne az összefogás, hiszen egy közös rendezvénynek nagyobb a hordereje, mint például két kisebbnek. Az RMDSZ háromszéki elnöke ugyanakkor kifejtette: véleménye alapján kivitelezhetetlen az SZNT és EMNP által kezdeményezett őrtűzgyújtás, amely során Székelyföld csaknem 750 kilométer hosszú határát ezer méterenként világítanák ki őrtüzek révén. Székelyföld határát több tíz-, és százezer hektár erdő borítja, ott pedig nem lehet óriásmáglyát gyújtani, mert veszélyes lenne az erdőkre nézve – mutatott rá Tamás Sándor.
Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke hozzátette, igazából tárgyalások sem indultak, ő érdeklődött az MPP országos vezetőségénél is, onnan válaszként azt kapta: az SZNT részéről senki nem kereste meg őket személyesen, így az akció közös szervezéséről sem történtek egyeztetések. A kezdeményezés célja egyébként az lenne, hogy felhívják Bukarest és a nagyvilág figyelmét arra: Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem hagyják. A szervezők korábban felhívást is intéztek Székelyföld határközségeinek és határvárosainak önkormányzataihoz, a magyar történelmi egyházak gyülekezeteihez, a civil szervezetekhez, a helyi önkéntes tűzoltókhoz, közbirtokosságokhoz és az érintett települések lakóihoz, hogy vállalják fel az eseményen való aktív részvételt, amely akár műholdról is láthatóvá tenné Székelyföldet.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro,

Nem drágul a diploma – Változatlan tandíjak az erdélyi egyetemeken
Nem változnak érdemben az erdélyi magyar felsőoktatási intézményekben a jövő tanévre meghirdetett tandíjak, csupán egy-két felkapottabb szakon kell magasabb összegekre számítani.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen a tandíjak mértéke érdemben nem változott, csupán néhány karon módosítottak, de továbbra is 2000 és 4500 lej közötti összeget kell fizetniük a költségtérítéses helyekre bejutó diákoknak, közölte megkeresésünkre dr. Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese.
Hozzáfűzte, a legmagasabb öszszeget a Színház és Televízió Karon kell lepengetni, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy itt egyéni foglalkozás zajlik, ami lényegesen megdrágítja a képzést. Kérdésünkre elmondta: a következő tanév igazi újdonsága, hogy idén is ugyanannyi tandíjmentes helyet hagyott jóvá a tanügyminisztérium, mint tavaly, így a magyar tagozaton is változatlan az ingyenes helyek száma, sőt informatika szakon a tárca további tandíjmentes helyet engedélyezett.
A rektorhelyettes elmondta, várják az európai uniós országokból érkező fiatalok jelentkezését is – jelenleg épp a külföldi diákok okleveleinek elismertetése zajlik, eddig 50-en jelentkeztek, de ez a szám lényegesen nagyobb lesz, hiszen a frissen érettségizettek még nem kapták kézhez a diplomájukat.
Soós Anna tájékoztatása szerint a kolozsvári egyetemen alapképzésen nem indítanak új szakokat, azonban a mesterképzőket bővíteni szeretnék, ehhez a kormány jóváhagyására várnak. A helyek tavaly is beteltek, legfeljebb a túlzsúfolt, népszerű szakokról irányítottak át néhány diákot az adott kar egyéb szakjaira, mutatott rá a rektorhelyettes.
Változatlan árak a Sapientián
Tandíjak terén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMNT) sincs lényeges változás a következő tanévben. Kalmár Gábor, a rektori hivatal közkapcsolatokért felelős munkatársa rámutatott, hogy alapképzésben a tandíjmentes és tandíjas helyek mellett majdnem mindegyik szakon vannak költség-hozzájárulásos helyek. Ezek költsége jóval alacsonyabb, mint a teljes tandíj összege, átlagban 320 euró körül mozog.
A csíkszeredai karon alapképzésen nem változnak a tandíjak a tavalyi évhez képest, maradt az évi 250 euró. A kolozsvári karon szaktól függően évi 250 és 450 euró között mozog a költségtérítés mértéke. Itt újdonságnak számít, hogy ősszel indul a filmtudomány mesterképzés, továbbá idén akkreditálták a környezettudomány-képzést is.
Az egyetem marosvásárhelyi karán alapképzésen a költség-hozzájárulásos helyek díja 400 euró, illetve öt szak esetében teljes tandíjas helyeket is meghirdettek, ezek összege 750 euró. A romániai felsőoktatásért felelős hatóság (ARACIS) tavasszal jóváhagyta a sepsiszentgyörgyi agrármérnöki szak működési engedélyét, ahol júliusban hirdetnek felvételit.
Nem drágít a PKE
Nem emelik a tandíjakat az új tanévben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) sem, mondta el lapunknak János-Szatmári Szabolcs rektor. „Megtárgyaltuk, és arra jutottunk, hogy nem célszerű az emelés, megtehetnénk, de figyelembe kell vennünk a hallgatóink anyagi helyzetét is” – mondta a rektor. Az egyetem honlapján (www.partium.ro) a hallgatók és a felvételizők naprakész információkat találnak a beiratkozásról, annak költségeiről, a szakonként meghirdetett helyekről, a tandíjakról, az ösztöndíj- és bentlakás-lehetőségekről.
A nagyváradi egyetemen a következő tanévre 797 helyet hirdettek meg, 585-öt alapképzésen, és 212-t mesterképzőn. A helyek mintegy 40 százaléka tandíjmentes, az alapképzésben 274 helyre nem kell fizetni, a mesterin 95 ingyenes hely van. A bölcsészet és közgazdaságtudomány karon évi 300 euró tandíjat kérnek, a közgazdaságtudomány, bank és pénzügyek, illetve művészeti és zenepedagógia karon évi 400 eurót kérnek, a művészeti és képzőművészeti karon pedig 450 eurót.
A mesteri képzések évi 2000 lejbe kerülnek. Az egyetem felhívja a figyelmet, hogy a tandíjas és tandíjmentes helyek évenként módosulnak a hallgatók tanulmányi eredményei szerint, így a tandíjköteles helyről át lehet kerülni tandíjmentesre és fordítva.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro

Vádirat nevek nélkül
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által összeállított, Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ügyében készült vádiratot az elkövetkező napokban több részben ismerteti a Csíki Hírlap.
A vádiratnak a vádlottakon és két érintett cégen kívül más neveket nem tartalmazó, kivonatolt változatát a DNA bocsátotta a Csíki Hírlap rendelkezésére. A dokumentum Ráduly Róbert Kálmán esetében elsőként a Sapientia EMTE csíkszeredai épületének felújításával kapcsolatosan megfogalmazott vádakat részletezi.
„Nem vették figyelembe az engedély kiadásakor, hogy hiányzik a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség feltétel nélküli jóváhagyása. Ez kötelező feltétele volt az engedély kibocsátásának, mert hiányzott az épület korábbi tervezőjének beleegyezése, és a szomszédságban történelmi-kulturális műemlék épület található” – idézi a vádiratot a Csíki Hírlap. Az ügyészség szerint így sérültek a szomszédos műemlék épületet ügykezelő jogi személy jogai és törvényes érdekei. Megjegyzik, Ráduly esetében mindez kimeríti a hivatali visszaélés tényét.
A vádirat megemlíti azt is, hogy Ráduly Róbert Kálmán 2003 óta az egyetem oktatója. Az ügyészség szerint ezért esetében érdekkonfliktus is fennáll, mivel köztisztviselőként, szolgálati feladatainak ellátása közben elkövetett tette következtében, az építkezés törvénytelen engedélyezésének köszönhetően a Sapientia EMTE vagyoni hasznot szerzett. A dokumentum szerint az ügyben Hargita és Kovászna Megye Ortodox Püspöksége és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala sértett felek. Az intézményeket értesítették arról, hogy magánfélként beléphetnek a perbe. A polgármesteri hivatal jelezte is ezzel kapcsolatos szándékát, az ortodox püspökség viszont nem szeretne részt venni a perben.
Az Agerpres hírügynökség a vádemelés napján már olyan részletet idézett a DNA vádiratából, amely nem szerepel a Csíki Hírlaphoz eljuttatott változatban. Eszerint Hegedűs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kulturális államtitkárként utasította a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség vezetőjét a Sapientia csíkszeredai épülete felújítási munkálatainak jóváhagyására. A hírügynökség azt írja, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség vezetője, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla által tanúként is megnevezett Bakos László vallomásában azt mondta, az építkezési engedély dokumentációja hiányos volt, de utasítást kapott az államtitkártól, hogy a felügyelőség javasolja az engedély kiállítását.
Mivel nem volt világos, hogy Csíkszereda Polgármesteri Hivatala magánfélként miért lép be a perbe, ezért ezzel kapcsolatban az újság Antal Attilát, Csíkszereda polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármesterét is megkereste. Antal a következőt válaszolta: „a megkérdezett külső jogászok véleménye alapján, az esetleges érintettség okán” léptek be a perbe.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Tizenharmadszorra szervezik meg a mikházi csűrszínházat
Pénteken kezdődnek és vasárnapig tartanak a tizenharmadik alkalommal szervezendő Csűrszínházi Napok. A közkedvelt mikházi rendezvénysorozat az idén valamelyest visszatért eredeti népi jellegéhez. A közönség gazdag és színes színházi, illetve más, szintén kulturális rendezvény közül válogathat.
A Csűrszínházi Napok pénteken délután 6 órakor rajtol a mikházi általános iskolában, ahol évek óta valamilyen képzőművészeti vagy fotókiállítást rendeznek be. Az idén két orvos, Salat Csaba és Kisgyörgy Árpád képzőművészeti gyűjteményét tekinthetik meg az érdeklődők. Az első színházi előadás sem várat sokat magára: fél 8-tól az Uniter-díjas Bogdán Zsolt – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház együttműködésének keretében – Függök ezen a zord élet-párkányon címmel Ady esten lép fel a művelődési házban. A Csűrszínház esti vendége fél 10-től a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, amely Csurulya Csongor rendezésében Tamási Áron Rendes feltámadás című színdarabját mutatja be.
Szombaton délben 12 órakor Lokodi Imre szerkesztő szervezésében a Mentor Könyvkiadó és a Székelyföld kulturális havilap közreműködésével Fa-kanál címmel irodalmi gasztroműsor lesz. A klasszikus könyvbemutatók mellett vidám gasztroirodalmi felolvasásra is sor kerül. A szervező beharangozója szerint az üstök mellett Spielmann Mihály, Pál Antal Sándor, Székely Szabó Zoltán és más, könyveiket is kínáló írók állnak. „Rajtuk kívül minden más írástudót szívesen látunk, hadd mutassa be szakácstudományát, főzzön saját ízlése és tudása szerint” – fejtette ki szerkesztőségünknek Lokodi. A legjobb szakácsokat a szervezők népies motívumokkal ellátott fakanállal jutalmazzák. A kóstolót a Csűrszínház udvarán tartják.
A művelődési ház délutáni vendége László Zsuzsa színművész, aki nemrég az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház közreműködésével bemutatott Cigányhold című egyéni műsorát viszi Mikházára. Az előadás este 7-kor kezdődik. Rögtön utána, körülbelül fél 9-től a szomszédos Csűrszínház színpada a néptánctól és az énektől lesz hangos. A Maros Művészegyüttes a Szívem virág, míg e világ című, mezőségi táncokból és dalokból összeállított műsorát mutatja be, melyet Varga János koreográfus állított színpadra. Este 10-től a szászcsávási cigányzenekar húzza a táncházhoz szükséges talpalávalót.
Mint minden évben a vasárnap délelőtt ezúttal is a gyermekeké. Pontban 11 órától a marosvásárhelyi Artecotur Egyesület által működtetett Artsy M Diákszíntársulat Mátyás király tréfás történeteivel várja a közönséget. Fél 1-től tréfákkal, népi adomákkal, mesével szórakoztatják majd a publikumot a Széllyes Sándornak – a Maros Művészegyüttes tréfamesterének – emléket állító népi előadó-művészeti vetélkedő döntőjén, amelyet a Maros Művészegyüttes, a Csűrszínházi Egyesület és az Artecotur Egyesület szervez.
Amint Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínházi fesztivál ötletgazdája és főszervezője portálunknak elmondta, az idei rendezvénysorozat műsorát a helyi és kistérségbeli közönség óhaja szerint igyekeztek alakítani. A nyárádmentiek igénye az volt, hogy a szervezők tegyék ismét „népiesssé” a fesztivált.
A mikházi évad a Csűrszínházi Napok lejárta utána is folytatódik. Már hétfőtől egyhetes színművészeti diáktábor kezdődik, előadásra pedig legközelebb július 24-én és 25-én kerül sor, amikor a marosvásárhelyi Spectrum Színház Moliere Nők iskolája című darabját mutatja be.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Elfogadta a képviselőház a választási törvény módosítását
Megszavazta szerdán a bukaresti képviselőház a parlamenti választásokat szabályozó jogszabály módosítását, amelynek nyomán ismét országos pártlistákra szavazhatunk majd, és amelynek nyomán olyan alternatív küszöböt vezettek be, amely kedvező lehet a regionális pártok számára.
Mivel a szenátus már korábban rábólintott a jogszabályra, az elfogadottnak minősül, és Klaus Johannis államfőhöz kerül kihirdetésre. A módosítást 273 képviselő szavazta meg, ellene 10 voksolt, nyolcan tartózkodtak. A módosítás többek között a pártlistákhoz való visszatérést és a parlament létszámának csökkentését javasolja.
A tervek szerint minden 73 ezer polgárra jut egy képviselő, és minden 168 ezer lakosra egy szenátor. A parlamentben 330 képviselő – köztük 18 kisebbségi és négy, a határon túli románok által bejuttatott honatya ül majd –, valamint 134 szenátor, köztük kettő a határon túli románok képviseletében. A parlamenti küszöb ötszázalékos marad.
A regionális pártok képviselethez jutását az RMDSZ javaslata nyomán ugyanakkor alternatív küszöb is könnyíti. Így a legalább négy megyében húszszázalékos támogatottságot elérő politikai alakulatok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha egyébként országos szinten nem lépik át az ötszázalékos küszöböt.
A két pártból álló választási szövetségek számára a küszöb nyolcszázalékos, a három pártból álló koalícióké kilenc, míg a négy vagy több politikai alakulat összefogásával létrehozott választási szövetségnek az országos szinten leadott voksok tíz százalékát kell megszerezniük.
A külföldön élő választópolgárok a számukra – előzetes regisztráció alapján – megszervezett szavazókörzetekben személyesen adhatják majd le voksukat négy képviselőre és két szenátorra. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban nem levélben szavaznak majd a külföldön élő román állampolgárok.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban rámutatott: az, hogy minden megyének lesz legalább két szenátora és négy képviselője, pozitív diszkriminációt jelent az olyan – átlagosnál kisebb lakosságú – megyék esetében, mint Kovászna, Szilágy vagy Tulcea megye.
Mint ismeretes, a 2012-es parlamenti választásokat követően felháborodást keltett, hogy a 2008 előtt elfogadott, az egyéni választókerületes rendszert az arányossal sajátos módon kombináló választási törvény nyomán jelentős mértékben nőtt a parlament létszáma, mivel a választókerületüket megnyerő honatyák mellett minden párt megkapta a rá országosan leadott szavazatok arányának megfelelő képviselői és szenátori mandátumot.
Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese a szavazást követően elmondta: a szövetség megszavazta a módosításokat, mivel sokkal jobbnak tartja, mint az eddigit, bár még vannak hiányosságok. „Vannak problémák és kételyek” – hangoztatta Márton.
Az egyik ilyen probléma, az, hogy az alkotmánybíróság döntése nyomán, amely megkönnyítette a pártbejegyzést, már három személy is bejegyeztethet egy pártot. Így több kis párt is létrejöhet, azonban mivel a parlamenti bejutási küszöb továbbra is magas, a polgárok nagy része – akik ezekre, a magas bejutási küszöb miatt a törvényhozásból kimaradó – pártokra voksolnak, képviselet nélkül maradhat.
Arra is rámutatott, hogy a választás menetének tervezett elektronikus ellenőrzésével is komoly problémák lehetnek. Ha ugyanis akkor is ugyanúgy összeomlik a rendszer, mint ahogy az egészségügyi kártyák bevezetése nyomán, „az tragikus lesz a román demokrácia számára”.
Márton úgy vélte, az új választási törvény sem teszi lehetővé, hogy két magyar párt jusson képviselethez a parlamentben. Szerinte az alternatív küszöb a választási szövetségekre nem alkalmazható, azt pedig kizártnak tartja, hogy két, egymással versengő magyar politikai alakulat is átlépje az alternatív választási küszöböt. Úgy vélte, a parlamenti képviseletet veszélyeztető helyzetet teremt az, ha több magyar párt verseng majd a közösség szavazataiért.
Kifejtette: Hargita és Kovászna megyében akár két párt is teljesítheti a 20 százalékot, de Maros megye már „limiten van”, és nincs még egy olyan megye, ahol a magyarság aránya meghaladja a 40 százalékot. Fennáll viszont a veszélye annak, hogy egyik magyar párt sem éri el a parlamenti küszöböt, vagy a magyar frakciója kisebb lesz a többi (kedvezményesen képviselethez jutó) kisebbség 18 fős frakciójánál – mondta.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Levelekkel „bombáznák” a Kovászna megyei prefektust
A himnuszéneklés kapcsán fogalmazott meg egy beadványt a Magyar Polgári Párt-, illetve az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete a Kovászna megyei kormánymegbízotthoz. Az űrlapot bárki kitöltheti, mindegyiket egyenként iktatják, így a prefektus mindenkinek külön levélben kell válaszoljon.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke elmondta, a prefektus megtámadta a sepsiszentgyörgyi bíróság által a himnuszperben hozott határozatot, és alapfokú újratárgyalást kér. Az MPP helyi vezetője ugyanakkor kitért arra is, nem ért egyet ezen kéréssel, hiszen egy ország himnuszának eléneklését úgy a romániai, mint az Európai Unió által biztosított törvénykezés is jóváhagyja. „Arra megy ki a játék, hogy a Magyar Polgári Pártot és, ami még súlyosabb: magyar himnuszunkat megalázzák” – jelentette ki Kulcsár-Terza, hozzátéve: ennek szellemében fogalmaztak meg egy levelet, amelyben a romániai és a nemzetközi jogszabályokra, továbbá a bírósági határozatra hivatkoznak, magyarázatot kérve a prefektustól. Az a szándékunk, hogy minél többen aláírják a levelet, ezeket összegyűjtjük, eljuttatjuk a kormánymegbízottnak, aki mindenkinek személyesen kell válaszoljon harminc napos határidőn belül – fejtette ki az MPP háromszéki elnöke. Az ívet különben magyar nyelven fogalmazták meg, mint Kulcsár-Terza fogalmazott: a háromszékieknek joguk van saját anyanyelvükön fordulni a prefektushoz.
„Eljött az az idő, amikor a magyar politikai szervezetek értelmes ügyekben össze kell fogjanak, és amikor nem az a fontos, hogy ki hány százalék szavazatot kapott különböző megmérettetéseken” – jelentette ki Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke, aki hozzátette: egyre inkább visszatért a múlt szelleme, és nem, hogy újabb jogokat nem akarnak adni a magyar közösségnek, hanem a meglévőket is el akarják venni. Több példát is mondott Tamás Sándor ez utóbbit illetően: hat hónappal a rendezvény után indítottak eljárást a himnusz eléneklése miatt, a Bod Péter Megyei Könyvtár ügyében kilenc hónapot vártak a kiírás azon pontjának megtámadására, miszerint a vezetőnek kötelező ismernie a magyar nyelvet, illetve utalt a kovásznai Dr. Benedek Géza szívkórház nevének megváltoztatási szándékára is.
„Ellenünk összehangolt, Bukarestből kiinduló támadásról van szó” – magyarázta az RMDSZ háromszéki vezetője, hangsúlyozva: nem lehet nemleges válaszokra építeni Székelyföldet, ezért szükségek a magyar pártok összefogása fejlesztési és nemzetpolitikai ügyekben egyaránt. „Felháborítónak tartom, hogy 2015-ben bármely ország himnuszának eléneklése gondot okoz. Romániában megtehetik, mert hatalmukban áll, de ez nem azt jelenti, hogy övék az ország, ez az ország minden román állampolgáré, beleértve minket is, és nem kérünk mást, mint azt, ami bárhol az Európai Unióban normálisnak számít” – fejtette ki Tamás Sándor.
Az Erdélyi Magyar Néppárt helyi vezetősége nem kíván az akcióhoz csatlakozni, mint üzenik: nem áll szándékukban az MPP akcióiban segédkezni, amíg partnerséget ápolnak az RMDSZ szervezetével, ennek ellenére azonban az EMNP két megyei önkormányzati képviselője kiáll az ügy mellett. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben tevékenykedő megyei önkormányzati képviselő kifejtette: „a Székelyföldön élők nem engedhetik meg a pártoskodást, hiszen egységben az erő”.
Az űrlapot különben legkésőbb július 20-ig lehet kitölteni, ezeket a baróti, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kovásznai RMDSZ irodákban naponta 8 és 16 óra között, míg az MPP megyeszékhelyi irodájában naponta 9 és 13 óra között lehet igényelni. Az említett két párt színeiben tevékenykedő polgármesterekhez is lehet fordulni, valamint helyi és megyei önkormányzati képviselőktől is igényelhető az indítvány. Emellett a dokumentum elektronikus formában is letölthető az RMDSZ háromszéki szervezetének hivatalos honlapján. Az űrlapot tehát az említett irodákba lehet eljuttatni, ugyanakkor személyesen is be lehet nyújtani a Kovászna megyei kormányhivatalhoz.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Az új választási törvénnyel sem juthat be két magyar párt a parlamentbe
Az új választási törvény sem teszi lehetővé, hogy két magyar párt jusson képviselethez a román parlamentben – szögezte le az MTI-nek Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezető-helyettese.
A román képviselőház szerdán megszavazta a szenátusban már elfogadott parlamenti választási törvényt. Ezzel a jogszabállyal Románia visszatér a 2008 előtt alkalmazott megyei pártlistás arányos választási rendszerhez.
A törvény szerint azok a politikai alakulatok jutnak képviselethez, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát, vagy négy megyében 20 százalékot meghaladó eredményt érnek el.
Márton Árpád, aki az RMDSZ képviseletében vett rész részt a választási törvénycsomagot kidolgozó különbizottságban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva rámutatott: az alternatív küszöb a regionális pártok számára biztosíthat parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy mennyiben enged teret ez a választási törvény az erdélyi magyarságon belüli politikai pluralizmusnak, Márton Árpád azt mondta: a parlamenti képviseletet veszélyeztető helyzetet teremt az, ha több magyar párt verseng majd a közösség szavazataiért.
Az RMDSZ képviselője szerint az alternatív küszöb a választási szövetségekre nem alkalmazható, azt pedig kizártnak tartja, hogy két egymással versengő magyar politikai alakulat is átlépje az alternatív választási küszöböt. Kifejtette: Hargita és Kovászna megyében akár két párt is teljesítheti a 20 százalékot, de Maros megye már „limiten van", és nincs még egy olyan megye, ahol a magyarság aránya meghaladja a 40 százalékot. Fennáll viszont a veszélye annak, hogy egyik magyar párt sem éri el a parlamenti küszöböt, vagy a magyar frakciója kisebb lesz a többi (kedvezményesen képviselethez jutó) kisebbség 18 fős frakciójánál – mondta.
A szerdán elfogadott választási törvény nyolcszázalékos parlamenti küszöböt állapít meg a két, és kilenc százalékosat a három politikai alakulat részvételével létrehozandó választási szövetségek számára. A legutóbbi népszámláláson Románia összlakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak. Az MTI kérdésére, hogy miért javasolta a törvény hatályba lépésének elhalasztását egy évvel, az RMDSZ képviselője elmagyarázta: a többség által végül elvetett pontosítás híján a törvény már kihirdetéskor életbe lép és ezzel hatályon kívül helyezi a korábbi választási törvényt. Az alkotmánybíróság korábbi döntése alapján azonban a parlament már nem módosíthat a választási szabályokon a voks előtti évben, így gyakorlatilag Románia egy évig használható parlamenti választási törvény nélkül marad.
Márton Árpád szerint várhatóan sem előrehozott választásokat, sem – a képviselő vagy szenátor nélkül maradt választókerületekben – időközi választásokat nem lehet majd alkotmányosan megszervezni Romániában a következő egy évben.
Romániában jövő ősszel rendeznek parlamenti választásokat.
MTI
Erdély.ma

Elmarad az autonómiamegmozdulás? (Egymásra mutogat az RMDSZ és az SZNT)
Március 10-én, a székely szabadság napján jelentette be Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke, hogy év végéig a többi magyar szervezettel közösen a nagy meneteléshez hasonló nagyszabású autonómiakövetelő akciót szerveznek. Tegnap az összefogás újabb bizonyítékaként bejelentett, prefektusnak címzett levélírási akció meghirdetésekor kérdeztük, hogyan állnak az előkészületekkel, Tamás Sándor azonban konkrétumról nem tudott beszámolni.
Mint fogalmazott, szeretnék magvalósítani az elképzelést, de több akadály is adódott, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt más akciót kezdeményezett – október végén lármafákkal világítanák körbe Székelyföld határait –, és „nem hajlandóak másról tárgyalni, csak arról”. Tamás Sándor szerint az elmúlt években már bebizonyosodott, hogy két kis akciónál sokkal hatásosabb egy nagy közös megmozdulás, ugyanakkor Hargita megyében jelentős gondok vannak – Gyergyószentmiklós, Csíkszereda polgármesterét, alpolgármesterét a korrupcióellenes ügyészség zaklatja –, nehézkessé vált az esetleges szervezés. Mint most kiderült, az idei megmozdulást Hargita megyébe tervezték, a részletekről azonban nem sokat tudni.
Az RMDSZ háromszéki elnöke szerint a legnagyobb akadály, hogy az SZNT és az EMNP nem akar csatlakozni az RMDSZ-hez és az MPP-hez. Ezt azonban cáfolta Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, aki elmondta: az elmúlt hetekben számtalanszor próbált egyeztetni az RMDSZ háromszéki vezetőivel, de telefonhívásaira, üzeneteire nem kapott választ. Szeretnék, ha társulnának a lármafaakcióhoz, ha támogatnák az RMDSZ-es, MPP-s polgármesterek is a kezdeményezést, ám egyelőre semmilyen jelzést nem kaptak, mint ahogy nem keresték őket azért sem, hogy esetleg egy más kezdeményezés szervezésében vállaljanak részt.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dorel Coica: Kereskényi Gábor félt
„Nem igaz, hogy nem adtam volna fontos feladatokat egy RMDSZ-es alpolgármesternek, és sajnálom, hogy nem engedték, hogy Maskulik Csaba foglalja el a megüresedett helyettes városvezetői tisztséget. Felkészült, rátermett embernek tartom őt, és igenis bíztam volna rá jelentős, megoldandó ügyeket. A szatmárnémeti magyaroknak szükségük lenne arra, hogy legyen egy magyar is a város vezetőségében” – jelentette ki szerdán Dorel Coica, Szatmárnémeti polgármestere egy sajtótájékoztató keretében, újságírói kérdésre válaszolva.
Az elöljáró azt is elmondta, szerinte miért utasította el a szövetség városi szervezetének választmánya a tisztséget. „Azért utasították el a felajánlást, mert a posztra alkalmas emberüknek nem akartak lehetőséget adni a bizonyításra. Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, városi pártelnök konkurenciát lát Maskulikban, ami a jövő évi polgármester-választást célzó előválogatót illeti, ezért akadályozta meg, hogy helyzetbe kerüljön” – magyarázta Dorel Coica.
Amint arról beszámoltunk, az egyik szatmárnémeti alpolgármesteri szék két héttel ezelőtt ürült meg azt követően, hogy Marcela Papici-ot kinevezték a megyei kórház igazgatójává. Adrian Ştef, a megyei önkormányzat elnöke, a Liberális Reformpárt (PLR) Szatmár megyei vezetője, valamint helyettese, Mircea Govor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Szatmár megyei elnöke felajánlotta a tisztséget az RMDSZ-nek, azzal indokolva javaslatukat, hogy ezzel „visszaállítanák az etnikai egyensúlyt” a megyeszékhely önkormányzatában, melyben három éve egyetlen magyar ajkú vezető sem tevékenykedik.
Hosszas vitát követően azonban a szövetség szatmárnémeti szervezetének választmánya, illetve a városi tanácsi frakció úgy döntött, nem fogadják el az ajánlatot. A visszautasítást azzal magyarázták, hogy nem tartanák helyesnek a 2016-os helyhatósági választások előtt nem egészen egy évvel beszállni a város vezetőségébe, mivel az RMDSZ ily módon összemoshatóvá válna Dorel Coica – véleményük szerint gyenge – teljesítményével, ami a kampány szempontjából hátrányos lenne.
Ugyanakkor azt is előrevetítették, hogy a polgármester nem adna fontos feladatköröket magyar helyettesének, így lényegében mindössze egy „díszalpolgármesterrel” maradna a szövetség. A döntést megelőzően az RMDSZ Szatmár megyei állandó bizottsága 70 százalékos többséggel arra szavazott, hogy el kell fogadni a tisztséget, és Kelemen Hunor országos pártelnök is azt sugallta nyilatkozataival, hogy nem szabadna elutasítani az alpolgármesteri széket.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Újra zenétől hangos a bonchidai Bánffy-kastély
Csütörtökön kezdődik a Kolozs megyei Bonchidán a vasárnapig tartó Electric Castle fesztivál. Románia legnagyobb elektronikus zenei eseménye, a Bánffy-kastélyban harmadízben szervezendő rendezvény idén 223 előadót lát vendégül összesen hat színpadon.
Az Electric Castle az első koncertsorozat, amely az élő, elektronikus zenét mintegy kiköltöztette a klubokból a szabad ég alá. A Bánffy-kastély 10 hektáros területén a négy nap alatt fellép többek közt a The Prodigy, a Fatboy Slim, a The Parov Stelar Band, az Asian Dup Fundation, a Rudimental, a The Subways, a Novelle Vague, a Cat Empire.
A szervezők tízezer résztvevő számára alakítottak ki sátorhelyeket, és az elektronikus zene mintegy 100 ezer rajongóját várják Bonchidára – köztük számos külföldit is. Mivel a településen nem működik szálloda vagy panzió, a helybeliek szobáikat és udvarukat is kiadják a résztvevőknek, akik közül sokan már megérkeztek a fesztivál helyszínére. A bonchidaiak napi 15-20 lejért adják bérbe szobáikat a fesztiválozóknak, a 4 napra pedig 30 lejt kérnek azoktól, akik udvarukon szeretnének sátrat verni.
Nicolae Gruz, Bonchida alpolgármestere azt mondta, már két hete nincsen kiadó lakás, szoba vagy terület, annyira nagy volt az érdeklődés. Az egyik helybeli a Digi24 hírportálnak úgy nyilatkozott, olyan résztvevő is akadt, aki már tavaly lefoglalta és kifizette a szoba árát. Andi Vanca, az Electic Castle PR-menedzsere kifejtette, a kemping területén zuhanyzókat, illemhelyeket helyeztek el, a kivilágított területet pedig biztonságiak védik. „Arra buzdítjuk a résztvevőket, hogy sátorozzanak, hiszen ez hozzátartozik a fesztiválozás hangulatához” – mondta a menedzser.
Andi Vanca a Koncertblog.reblog.hu-nak adott interjújában a napokban azt nyilatkozta, idén leginkább arra koncentráltak, hogy olyan neveket hozzanak Bonchidára, akikre számít a romániai közönség. Azzal kapcsolatban, hogy a fesztivál a bevételek egy részét a kastély renoválására költi, a menedzser úgy fogalmazott, a Bánffy-kastély az „otthonuk”, így természetes, hogy a profit egy részét felújításra költik.
„Az első év után a felajánlott öszszegből a felújításért felelős alapítvány befejezte a kastély neogótikus részének renoválását. Idén újjáépítették a lovarda padlóját, sőt szinte az egész kastély új padlót kapott, viszont sajnos az épületbe most is tilos lesz belépni a fesztivál ideje alatt” – mondta Andi Vanca.
Úgy vélte, az Electric Castle jó hatással van a helyi közösségekre, a kastélyfelújítást is elősegíti, így remélik, hogy a hatóságok ezt belátva, még többet segítenek majd az infrastruktúra kialakításában. Tavaly 80 ezren vettek részt a bonchidai koncertsorozaton, amelyről részletek www.electriccastle.ron és a fesztivál Facebook-oldalán olvashatóak.
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)

Idén sem engedik be Marosvásárhely belvárosába a Forgatagot?
Augusztus 25-30. között tartják a 3. Vásárhelyi Forgatagot, számolt be mai sajtótájékoztatóján a szervezők nevében Portik Vilmos, aki elmondta, egyelőre a Maros partján tervezik megszervezni a szabadtéri rendezvényeket, bár több belvárosi helyszínt is megjelöltek a polgármesteri hivatalhoz leadott kérvényükben. „Kiszínezzük a várost”: ezt a szlogent választották a szervezők az idei rendezvénynek, amely az elképzelések szerint még színesebb, még gazdagabbb lesz, mint az előzőek. Augusztus 26-án a Kultúrpalota nagytermében Páll István „Szalonna” és bandája melegít be a jó hangulatra, a további fellépők között pedig jelen lesz Keresztes Ildikó, a Péterfy Bori & Love Band zenekar, a Budapest Bár, a Bagossy Brothers, a Neoton Família, valamint Szabó Előd, akinek az 1849 – Volt egyszer egy szabadságharc című rockoratóriumát Marosvásárhelyen először mutatják be.
Marosvásárhely testvértelepülései közül most Baja lesz a fő meghívott, de a zalaegerszegiek sem fognak hiányozni. A rendezvények sorában lesz Borudvar hazai és magyarországi borokkal, családi rendezvények, városlátogató túrák, amelyeket az idén kibővítenek, tudományos előadások, amelyek témáit az idén gazdagítják, például gazdasági jellegű, vagy a román-magyar együttélést érintő tematikákkal. A Színházi Forgatag programjáról még ezután egyeztetnek Sebestyén Abával. Az idei fesztiválra a Nemzeti Kulturális Alaptól 7 millió forintot, a Bethlen Gábor Alaptól 1,3 milliót kap a Fesztivál. A megyei tanácsnál is pályáztak támogatásra, tavaly 30 ezer lejt kapott a kortárs rendezvény, az idén még nem született döntés, a marosvásárhelyi önkormányzat viszont eddig sem támogatta a Forgatagot és az idén sem számítanak rá. A helyszínnel kapcsolatosan sem történt előrelépés, mert annak ellenére, hogy a szervezők már egy hónapja benyújtották a kérvényüket és több helyszínt is megjelöltek, például a Színház-teret, a Ligetet, a Nyári színházat, Vársétányt, Várudvart, válasz még nem érkezett. Illetve a Forgatag Facebook-oldalára kiposztolt egy Simi Sim nevű felhasználó egy beszkennelt dokumentumot, amely a Valentin Bretfelean aláírását is tartalmazta, azzal, hogy a rendezvény előtt egy hónappal születik döntés.
Antal Erika
maszol.ro

Bevonult a hadsereg Csíkszeredába
A december 1-jei ünnepséget is túlszárnyaló katonai parádéval készül a belügyminisztérium a román zászló napjára Csíkszeredában. Gabriel Oprea megbízott miniszterelnök pénteki fogadására már csütörtökön elpróbálták a „koreográfiát”.
Pénteken a városba érkezik Gabriel Oprea megbízott miniszterelnök és Mircea Dușa védelmi miniszter. A két politikus 12 órától vesz részt a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság előtti zászlórúdnál szervezendő óriáslobogó-felvonáson. Míg szerdán csak a zászlófelvonást próbálgatták a Tudor lakótelepi helyszínen, csütörtökön délután ellepték a várost a belügy- és a védelmi minisztérium kötelékébe tartozó alakulatok. A lakóövezet érintett részét lezárták, az utcákon több, a hadsereghez tartozó szállítójármű és autóbusz jelent meg.
A forgalmat a Fenyő és Tudor Vladimirescu utcák találkozásánál, valamint a Hargita Megyei Törvényszék, a városháza melletti ortodox templom és a Testvériség sugárút Nárcisz sétány felőli részéről elterelték. A főkapitányság melletti körforgalomnál felsorakozott több központi katonai alakulat, illetve a megyei csendőrség, tűzoltóság és a hegyivadászok, majd a bukaresti katonai és a csendőri zenekarok vezényletére díszfelvonulás-próbát tartottak, többször elismételve minden részletet.
A pénteki díszfogadás miatt reggeltől kiürítik a főkapitányság előtti útszakasz parkolóit, délelőttől pedig a már említett részeken elterelik a forgalmat.
Székelyhon.ro

Óriás román zászlót vontak fel Csíkszeredában
Gabriel Oprea ideiglenes román miniszterelnök jelenlétében vontak fel pénteken egy 28 négyzetméteres román zászlót Csíkszeredában a Hargita megyei rendőrség épülete előtt.
Gabriel Oprea a román zászló ünnepe alkalmából mondott beszédében katona neveltetésére hivatkozva emelte ki a nemzeti értékek jelentőségét. Utalt a geopolitikai helyzetre és azokra a külső kihívásokra, amelyek közepette Romániának helyt kell állnia. Említést tett arról a véráldozatról, amelyet Erdélyben és a világon bárhol a románok hoztak a nemzeti terület megvédéséért.
„Csak együtt, vallási, etnikai hovatartozástól, vagy politikai nézetektől függetlenül szolgálhatjuk az országot, védhetjük állampolgárait, megmutatván, hogy valódi románok és valódi európai állampolgárok vagyunk" – jelentette ki az ideiglenes román miniszterelnök. Gabriel Oprea azt is elmondta: „az állami intézmények a demokratikus állam tartópillérei, és egy olyan modern államban, mint Románia, csak ezek hivatottak a nemzeti szimbólumok terjesztésére és védelmére".
Mircea Dusa védelmi miniszter rövid beszédében megemlítette, hogy a miniszterelnökkel együtt jelen akart lenni Csíkszeredában, a megye legnagyobb román lobogója felvonásánál.
A hét méter hosszú és négy méter széles zászlót Kovászna és Hargita ortodox püspöke szentelte meg a ceremónia előtt. Az ünnepség a csíkszeredai, és más városokból érkezett mintegy négyszáz katona felvonulásával végződött.
A székelyföldi Hargita megye székhelyén, a 38 ezer lakosú Csíkszeredában a lakosság 81 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.
hirado.hu / MTI
Erdély.ma

Elmaradt felelősségre vonás – Tőkés László az EP plenáris ülésén
A romániai rendszerváltás idején, illetve az azt követő időszakban elkövetett rémtettek elkövetőinek felelősségre vonását kérte az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott, szerda esti felszólalásában Tőkés László képviselő. Az egykori püspök mások mellett Ion Iliescu és Virgil Măgureanu törvény elé hozataláról beszélt Brüsszelben.
Tőkés László szerint a Ceauşescu-diktatúra bukása feletti örömet mai napig nem lehet teljességgel megélni, mivel azt az elmúlt 25 évben mindig beárnyékolták a kommunista visszarendeződés fájdalmas kísérőeseményei.
Az EP-képviselő ezzel elsősorban a kommunista rezsim 1989. december 22-i bukását követő, az ún. terroristák által véghezvitt tömeges gyilkosságokra, az 1990. márciusi marosvásárhelyi „könyves tüntetés” magyarság résztvevőire rászabadított Görgény-völgyi parasztok pogromkísérletére, valamint a bukaresti, Egyetem téri kommunizmusellenes megmozdulások a karhatalmi erőszak és a brutális bányászjárás révén 1990 júniusában történő vérbefojtására gondolt.
A brüsszeli honatya szerint emberiségellenes, el nem évülő bűncselekményekről van szó, amelyek elkövetőinek felelniük kell, viszont a posztkommunista állami hatóságok Ion Iliescu egykori államelnök és Virgil Măgureanu volt titkosszolgálati főnök törvény elé állítását immár negyedszázada éppen úgy megakadályozzák, mint ahogy a szocialista többségű parlament bűnpártoló cinkossággal a korrupciós ügyekben vád alá helyezett Victor Ponta miniszterelnöknek is mentességet biztosít.
Mint ismeretes, tavaly ősszel az Emberi Jogok Európai Bírósága az 1990. júniusi bányászjárás kivizsgálására s a tettesek, közöttük a felelős kormánytagok számonkérésére kötelezte a román államot, ennek nyomán pedig a Legfelsőbb Ügyészség a büntetőjogi kivizsgálást újrakezdte, a legfelsőbb bíróság pedig a bányászjárás 2009-ben, vádemelés nélkül lezárt dossziéját újranyitotta.
Háromszék
Erdély.ma

Ez is Románia!
Sokat beszéltek, írtak, vitatkoztak "szakértők" és "elemzők" mostanában a parlamenti képviselők arcátlanságáról, arról, hogy semmibe veszik a polgárokat, felsőbbrendűeknek képzelik magukat a "normális" embereknél, és saját semmittevésüket busásan "speciális" nyugdíjakkal jutalmazzák. Miközben a tévéműsorokban arról "értekeznek", hogy vajon miből teremtik elő a gyermeksegély megemelése nyomán "a költségvetést megterhelő" összeget, sokan azt mondják, hogy felesleges intézkedés, úgyis csak az alkoholizmust szolgálja... Újabb téma is akadna, például az, hogy a parlamenti vakáció előtt, nem tudván, mire költsék a pénzüket, ma, amikor mindegyik honatya parlamenti asztalán laptop van, egyebek között 200 doboz irodai gemkapcsot, 800 mappát, 50 radírt, 50 ceruzahegyzőt és egyebeket akarnak vásárolni, aminek a jelenlegi körülmények között, az IT világában semmi haszna és értelme. Ezekről a dolgokról naponta sokan írnak, most azonban a honatyák által egyébként lenézett "népről" szólnánk.
Az országos statisztikai hivatal adatai szerint az év első negyedévében Romániában 7,4 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta, szemben az előző negyedévben jegyzett 6,7 százalékkal. A munkanélküliek száma 655 ezer (a múlt év végén 618 ezer volt). A férfiak körében 8,4, a nők körében 6 százalékos, a fiatalok között a legmagasabb, mintegy 25 százalék a munkanélküliségi ráta.
Miközben tehát növekvőben van a munkanélküliség, vannak, akiknek eszük ágában sincs dolgozni, megelégednek a szociális segéllyel. A sajtóhírek az utóbbi napokban egy Jászvásártól 35 kilométernyire található moldovai faluról szóltak, ahová a megyei munkaelosztó hivatal 300 állásajánlattal érkezett, de senkit sem érdekeltek az állások. Illetve néhányukat igen, de ezek száma nem érte el a tízet. A többiek inkább azt magyarázták el az állást ajánlóknak, hogy miért jobb nekik otthon. Különben se várja el tőlük senki, hogy "15 millió lejnél" kevesebbért munkát vállaljanak! Mondták olyanok, akikről kiderült, hogy életükben nem volt munkahelyük. Egy másik "érdeklődő" nem akart "navétázni" a megyeközpontba, ezért, ha a "városban" vállalna munkát, legalább 2000 lejes fizetést és szállást várna el. Az csak "természetes", hogy semmiféle képzettséggel nem rendelkezik. Viszont, mint a szavaiból kiderült, "mindenhez ért". Ezek szerint akár politikus is lehetne – tehetnénk hozzá.
A szomorú valóság az, hogy az emberek inkább az állami segélyt választották a munka és fizetés helyett.
Bizonyára nem elszigetelt esetről van szó, hiszen nemrég tanúi voltunk, amikor egy – amúgy nyugati kocsival érkezett "segélyezett" – az egyik köztisztviselő arcába nevetett, hogy képes "semmi pénzért" dolgozni. Olyant is láttunk, hogy valaki az uniós élelmiszersegélyét vadonat-új autóján vitte haza. Persze ez nem általánosítható. A lakosság nagyobb része dolgozni akar, és dolgozik is. Azonban sajnos vannak emberek, akik jól "elvannak" a mi adólejeinkből fizetett szociális segélyből. Tetszik, nem tetszik, ez is Románia!
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)