Kultúra, történelem és szórakozás a Festum Varadinumon
A Nagyváradon már harmadik napja zajló Festum Varadinum ünnepségsorozatban számos olyan rendezvény kapott helyet, amely a legszélesebb érdeklődési körűek igényeihez is igazodik. A nagyváradi kulturális fesztivál szerda–péntek közötti időszakában hangsúlyosan megjelenik kultúránk, művészetünk és történelmünk is, ugyanakkor több különleges szórakoztató programra lehet készülni. Alább a fesztivál május 6–8. közötti rendezvényeit foglaltuk össze.
Kristófi János emlékkiállítás
Május 6-án, szerdán 14 órakor Kristófi János világhírű nagyváradi festőművész (1925–2014) munkáiból nyílik kiállítás a nagyváradi városháza dísztermében.
Kristófi János (Monospetri, 1925. december 15. – Nagyvárad, 2014. január 5.) világszinten elismert festőművész. Középiskoláit Kolozsváron végezte, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1954). A Népi Művészeti Iskola tanára Nagyváradon nyugalomba vonulásáig (1955-88). Feleségével, Hoványi Judit szobrász-keramikus művésznővel rendezett első közös kiállítása (1958) óta tevékeny részt vett a város művészeti életében. Tájképein Nagyváradot örökítette meg. Elkészítette Bartók Béla, a nagyváradi Bihari Sándor zeneszerző s a közművelődés mecénásaként ismert Nicolae Jiga arcképét. Feleségével közös „családi kiállítása” volt Bécsben és Leidenben (1988), Miskolcon (1990), Győrben , Budapesten (1991) és Szolnokon (1995).
Kristófi János világszerte ismert festőművész 1954 óta élt Nagyváradon, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. „Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben” – írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. 2011-ben Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
Kiállítások, könyvbemutatók, istentisztelet
16.30-kor Wagner Péter képzőművész egyéni kiállítását nyitják meg a Kanonok sori Tibor Ernő Galériában, 17.00 órától emlékműsor Mécs László premontrei kanonok, költő, lapszerkesztő, előadó születésének 120 évfordulója alkalmából a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében. 17.45-kor Szilágyi Aladár: Mit akartak ezek a magyarok?- Beszélgetések kortárs történészekkel Holnap /Kulturális Egyesület, Nagyvárad, 2015/ – könyvbemutató az Ady Endre Líceum dísztermében, Szilágyi Aladár beszélgetései a Szacsvay Akadémia történelmi előadássorozatának 2014-es előadóival, bemutatja Szűcs László, a kötet szerkesztője és az Erdélyi Riport, valamint a Várad művelődési folyóirat főszerkesztője.
18.00 órától ünnepi istentisztelet a nagyváradi evangélikus templomban, igét hirdet Szabó Szilárd dombóvári evangélikus lelkész, előadást tart Balczó András evangélikus olimpikon; közreműködnek az evangélikus óvoda gyermekei, valamint Lucian Malița hegedűművész és Thurzó Sándor József brácsaművész. Az Ady Endre-gimnázium dísztermében 18.30-kor kezdődik a Szacsvay Akadémia történelmi előadása A török kiűzése Magyarországról (1683-1718) és az ország jövőjének tervezésecímmel, előadó: Gebei Sándor egyetemi tanár (Eger), az MTA doktora.
19.00 órától Operett express – Bozsó József és Teremi Trixi budapesti színészek előadása. Elhangzanak világhírű operett melódiák Kálmán, Eisemann, Huszka, Fényes, Szenes, Lehár operettjeiből. Helyszín: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának díszterme (Partium Keresztény Egyetem)
Történelmi konferencia: „Várad, Erdély kapuja...”
Május 7-én, csütörtökön 10 órakor „Várad, Erdély kapuja...” Nagyvárad történelmi szerepe a fejedelemség korában címmel történelmi konferencia kezdődik nagyváradi városháza dísztermében.
A Festum Varadinum tavalyi rendezvénysorozatába beillesztett történelmi konferencia nagy sikert aratott, hiszen olyan, nemzetközileg is elismert szakemberek jöttek el előadni, akik kétségtelenül a történész szakma elitjéhez tartoznak. Nincs ez másképp idén sem, értékes és várhatóan rendkívül tartalmas értekezések hangzanak el, melyeknek középpontjában Nagyvárad, illetve a város középkori szerepének fontossága áll.
A konferencia részvevői és előadásaik címei: Oborni Teréz tud. főmunkatárs, kora újkori témacsoport vezető, MTA BTK, Történettudományi Intézet: Szapolyai János és a váradi béke; Gálfi Emőke tud. kutató (EME Kolozsvár): Izabella királyné várospolitikája: Gyulafehérvár és Várad; Bogdándi Zsolt tud. kutató (EME Kolozsvár): A váradi hiteleshelyek 16. század második felében; Mátyás-Rausch Petra tud. munkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet: A belényesi rézbányászat helye az Erdélyi Fejedelemség ércbányászatában 1571 és 1613 között; Emődi Tamás műemlékvédelmi szakmérnök, Nagyvárad: Az erdélyi fejedelmek nagyváradi palotája; Jeney-Tóth Annamária egyetemi docens, Debreceni Egyetem: Ifj. Rákóczi György váradi udvartartásának kezdetei (1638-1640-1642), Sudár Balázs tud. főmunkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet: A váradi török tartomány első évei (1660–1665).
Szent László öröksége
Ugyancsak 10 órakor kezdődik az a program, melynek keretében Bihar megye magyar szociális intézményeiben nevelkedő gyermekek ismerkednek Nagyváraddal és Szent László királlyal a római katolikus székesegyházban, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban és a nagyváradi várban. 11 órától Nyitott kapuk – iskolanap a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban, 13 órakor Varadinum Junior: „Sötét és semmi voltak...” – világosság és sötétség ellentéte a művészetben – irodalmi műhely a Mihai Eminescu Főgimnázium dísztermében, ugyanitt 14 órától: „Aki fényt hagyott maga után...” – magyarok a fény történetében. 17 órakor Ólomkatona címmel díjkiosztóval egybekötött kiállítás nyílik a Gyermekpalotában. 18 órától ünnepi istentisztelet nagyváradi unitárius templomban, igét hirdet Nt. Gyerő Dávid lelkész, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője, fellép a nagyváradi Kántorok Kórusa, majd szeretetvendégség következik.
19 órakor kezdődik Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes művész Gyorsvonat című önálló estje a a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban.
A Kossuth-díjas színész-rendező kedvenc költőitől, íróitól válogat verseket, novellákat, részleteket életszemlélete bemutatására. Hitet tesz az igaz emberség, a humánus együttélés és a munka, a teljesítmény elismerése mellett. Persze mindezt remek írások tükrében, a rá jellemző őszinteséggel, vonzó férfiassággal teszi.
Történelem és irodalom
Május 8-án, pénteken 16 órakor tartják meg a Varadinum történelmi verseny megnyitóját. Az Ady Endre Elméleti Líceum dísztermében zajló vetélkedő címe: Nemzetközi kapcsolatok a XIX. század végén a XX. század elején. Az első világháború. A megmérettetés 9-én, szombaton 9 órakor folytatódik ugyanott.
18 órakor Dukrét Géza helytörténész, a Partiumi Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke új kötetét, mely az Adalékok Siter történetéhez címet kapta. Helyszín: a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi központ múzeumterme. 19 órától Szabó T. Anna költő, műfordító szerzői estjére kerül sor teleki (ma Primăriei) utcai Illyés Gyula Könyvesboltban.
A Lotus Centerben 19.30-kor kezdődik a közismert magyarországi együttes, a HoneyBeast koncertje.
A Honeybeast egy magyar, elektronikus pop-rock zenét játszó együttes, mely ezen a néven 2011-től működik, bár történetét – némileg eltérő formációban és néven – 2005-ig vezeti vissza. Első nagy sikereit az együttes 2010-ben érte el, majd a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatójának szereplőiként szereztek országos ismertséget.
Metropol koncert pénteken
A Festum Varadinum egyik kiemelt programja a Nagyváradi Állami Filharmóniában 20.30 órakor kezdődő Metropol koncert.
A nagyváradi rockegyüttes 1968-ban alakult és legendás karriert futott be. Mind a váradiak, mind az erdélyi rockkedvelők kellemes nosztalgiával gondolnak vissza a Metropol koncertjeire, ezért a mai napig nagy népszerűségnek örvendő csapat fellépései garantált felüdülésnek, felhőtlen szórakozásnak számítanak.
maszol.ro

Horváth Imrére emlékeztek
A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete május 4-én délután Horváth Imre költőre emlékező irodalmi műsort szervezett a nagyváradi Silent kávézóban.
A XXIV. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében Horváth Imrére emlékező irodalmi műsort szervezett a váradi Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete május 4-én. A szép számban egybegyűlt érdeklődőket Szilágyi Ibolya, az egyesület elnöke köszöntötte. Az előadás meghívott vendége Molnár Judit irodalmár, közíró volt, aki a költőhöz fűződő személyes emlékeit is felelevenítette. Molnár Judit kifejtette, hogy a költőt és szerénységét négy sora jellemzi a leginkább: „Írok halomra verseket,/ a tollam szinte vágtat,/ de nem íródnak e sorok/ a halhatatlanságnak”. A sorokból kiérződik, hogy nem gondolta magát zseniális költőnek, de az mégis elszomorító, hogy halála után nem sokkal a váradi köztudatból teljesen eltűnt – hangzott el. Horváth Imre Margittán született 1906-ban, élt Désen, Aradon, de mégis Váradnak volt a költője. Szeretettel fogadta a diákokat, az ifjú tollforgatókat, és szeretettel vett részt minden irodalommal kapcsolatos tevékenységben.
Versek, aforizmák
Horváth Imre a rövid, tömör verseknek, aforizmáknak volt a mestere, a mindennapok történéseit, amit lehet, hogy mindenki meglátott, ő meg tudta fogalmazni néhány sorban. Molnár Judit előadásában ismertette Horváth Imrét, mint embert is: soha nem akart vezető beosztásba kerülni, egyet akart csak, békében élni, neki a béke volt a lételeme, nem pedig a törtetés. Utolsó éveiben Fábián Imre töltött vele sok időt, neki gyónta meg egész életét. Beszélgetéseikből született meg a Gyónásom című könyv. Molnár Judit reményét fejezte ki, hogy Horváth Imre költészete visszakerül a váradiak tudatába. Az alkalmon közreműködtek F. Bathó Ida, Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos színművészek. Az ő előadásukban hangzott el Horváth Imre több verse (Alkony Várad felett, A sárga ház, Napfényes völgy, Mit tettél értem?, Várad), valamint számos aforizma is.
P. Nagy Noémi
Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./
erdon.ro

És mégis boszorkányüldözés?
A magyar nemzetiségű vezető személyek – elsősorban polgármesterek és tanácselnökök – veszélyeztetettségi készenlétben állhatnak, hogy mikor ütnek rajtuk nagy hirtelenséggel a DNA-s ügyészek és a maszkos csendőrlegények. Legújabban Ráduly Róbert Kálmánra csaptak le, vele egyik alpolgármesterére, Szőke Domokosra.
Rádulyt azzal vádolnák egyebek mellett, hogy rossz építkezési engedélyt adott ki a Sapientia Tudományegyetem kampuszára (ezért legfennebb a városrendezési osztályt vehették volna górcső alá, hiszen az általuk – szakemberek által – elkészített dokumentációt írja alá, a polgármester csak ellenjegyzi, a tanács többségének egyetértésével). A következő vádpont a hivatali visszaélés, ami teljesen megfoghatatlan ostobaság, mert vagy lopott valaki, vagy nem; ha igen, azt be kell bizonyítani, nem elég légből kapottan vádaskodni. Még akkor sem, ha vélhetően valamilyen magyar ellenlábas hazudozik, abban a reményben, hogy a közelgő választásokon esetleg ő lesz a polgármester.
A következő gyanú az összeférhetetlenségre vonatkozik, s ezt bőven el is hiszem, mert a temperamentumos Ráduly már megsapkázott egynéhány SRI-s fülest és szemest, akik kitartóan követték, fényképezték, lehallgatták, s biztosan telefonjait is megfigyelték, bírói engedély nélkül. Ő úgy érezte, hogy személyi és állampolgári szabadságának durva megsértése ez, hát gyorsan elégtételt is vett.
A többi vádpont? Nos, hogy támogatta a város pénzéből – nem a bukaresti, hanem a helyi költségvetésből – Csíkszereda híres, de jobb sorsra érdemes jégkorongcsapatát, melyet olyannyira magára hagyott a bukaresti szövetség, hogy ha nem lenne a MOL-liga, mindenki szegre akaszthatná a korcsolyáit. De ezzel Csíkszereda sportéletének csúcsa veszne el, s kihunyna a száz esztendeje lángoló láng. Talán az is baj volt, hogy a csíksomlyói Hármasoltár felújításához is hozzájárult, de ezeknek a támogatásoknak semmi közük a törvénytelenséghez, hiszen lehetőségük – sőt kötelességük! – a helyi tanácsoknak a sport, az egyházak, a művelődés anyagi támogatása. Hát Csíkban ez már bűn.
Félek, hogy a korrupció üldözésének örve alatt boszorkányüldözésbe kezdtek. Félek, hogy túlbuzgó ügyészek országává leszünk, akik ezért a vélekedésemért is meghurcolhatnak. De ki lesz a következő?
Magyari Lajos
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Megbízható értesülés vagy álhír?
Az Evenimentul Zilei napilap szerzője fenntartja, hogy a múlt szerdán közölt, Ráduly Róbert Kálmánt érintő információk megbízható forrásból származtak. A múlt héten a lap az internetes oldalán sorolta, hogy az ügyészek milyen ügyekben vizsgálódnak, a DNA másnapi közleménye azonban nem erősítette meg, hogy az említett ügyek mindegyikében eljárás indult volna.
„Ellenőrzött, megbízható forrásból származó információkról van szó, amelyekért tűzbe tenném a kezem” – ezt mondta megkeresésünkre Virgil Burlă, az Evenimentul Zilei újságírója.
Elsőként írtak
Alig kezdődtek el a múlt héten a házkutatások Csíkszereda Polgármesteri Hivatalában, valamint a polgármester, illetve az egyik alpolgármester lakásában, a román nyelvű országos napilap részletesen taglani kezdte, hogy Ráduly Róbert Kálmánt milyen tettek elkövetésével gyanúsítják. Virgil Burlă és szerzőtársa neve alatt jelentek meg azok a nyomozati anyagként tálalt információk, amelyek szerint Csíkszereda polgármestere havi rendszerességgel fogadott el kenőpénzt a fizetéses parkolási rendszert üzemeltető cégtől, illetve hogy pénzt fogadott el egy nagyáruház építkezési engedélyeinek kibocsátásáért. Ezek mellett más gyanúsításokat is felsoroltak, amelyek több pontja megtalálható az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nyilvánosságra hozott közleményében. A kenőpénz elfogadására vonatkozó ügyekről azonban nincs szó a hivatalos dokumentumban.
Nincsenek dokumentumok
Virgil Burlă szerkesztőségünk érdeklődésére megerősítette, az információik ügyészségi forrásokból, pontosabban a DNA-tól származnak, de hivatalos iratok nincsenek a birtokukban, csak az információkat kapták meg. „Ha lennének dokumentumok, azokat is közzétettük volna” – tette hozzá. Az országos napilap honlapján (Evz.ro) április 29-én megjelent írás ugyanakkor a vizsgálatot végző hatóság dokumentumaira hivatkozik.
Megkérdeztük azt is, hogy szerinte a vádhatóság által nyilvánosságra hozott közleményben miért nem szerepelnek ezek a nagy visszhangot keltett gyanúsítások. „Még folyamatban van a vizsgálat és a DNA által kiadott közlemény nem tér ki minden ügyre. Bizonyára csak a vádemeléskor közlik majd a teljes vádlistát, abban minden bizonnyal szerepelni fognak ezek is” – vélekedett az újságíró.
Dezinformálásnak nevezte Ráduly Róbert Kálmán védőügyvédje mindazokat az információikat, amelyeket végül a DNA sem erősített meg. Mint portálunknak elmondta, ezek aljas dolgok, amelyekről nem érdemes beszélni.
Tagadnak az áruház illetékesei
A Ziarul de Bacău internetes portál a csíkszeredai városvezetőket ért gyanúsítások kapcsán megkérdezte a Csíkszeredában is jelen levő bákói székhelyű barkácsáruház lánc illetékeseit is. A válasz szerint a cég egyáltalán nem érintett a DNA által vizsgált csíkszeredai ügyben, ahogy ez a vádhatóság által kiadott közleményből is kitűnik – írja a portál.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Források és szivárogtatások
Furcsa történet lett a Csíkszereda polgármestere és egyik alpolgármestere ügyében elindult korrupcióellenes vizsgálatból. Mondatja ezt az az egyszerű tény, hogy az „ügy” viharként száguldott végig a román médiában, hogy aztán félbeszakadva elüljön.
A Ráduly Róbert Kálmán állítólagos bűnlajstromát elsőként nyilvánosságra hozó bukaresti újság, az Evenimentul zilei internetes portálja, az Evz.ro oldalán keresgélve sem találtam rá a folytatásra, mint például a korrupcióellenes ügyészség közleményére, illetve az ügy későbbi fejleményeire.
Vegyük sorba a történéseket. A csíkszeredai újságírók április 29-én reggel mindössze annyit tudtak, hogy a polgármester és az alpolgármester otthonában, valamint a polgármesteri hivatalban házkutatás zajlik. Munkába álltak – álltunk –, és szerda reggel nyolckor (a jól értesült román kollégák után egy órával) a helyszínre siettünk. És szimatoltunk.
Közben az Evz.ro ügyészségi forrásokra hivatkozva terjedelmes anyagot közölt a nyomozati anyagból: Ráduly Róbert Kálmán havi tízezer euró kenőpénzt kapott a parkolással megbízott csíkszeredai cégtől, illetve kétszázezer lejt egy barkácsáruháztól. A hír pillantok alatt bejárta az egész országot: hírtévék tudósítottak Csíkszereda Polgármesteri Hivatala elől, és minden orgánum az Evz.ro anyagából idézett. Portálunkon idéztük a bukaresti hírt, hozzátéve a következő megjegyzést: „A román sajtó által szellőztetett bűnlajstrom igen hosszú, s könnyen lehet, hogy valótlan”. Kétkedésünknek több oka is volt, ezek egyike a tapasztalat, miszerint a megbízható források gyakorta megbízhatatlanok, másrészt pedig furcsának tartottuk, hogy valakik a bukaresti sajtóval hamarabb közölték a vizsgálatok tárgyát, mint magukkal az érintettekkel.
Közben szerda délben megérkezett Ráduly Róbert Kálmántól az első rövid szöveges üzenet, amelyben azt írta, hogy nála sportügyekben keresgélnek. Okosan tette a polgármester, hogy tájékoztatta a csíkszeredai újságírókat, mert így kaphattak egyfajta képet arról, hogy tulajdonképpen mi is történik.
Másnap a korrupcióellenes ügyészég kiadta az első és ez idáig egyetlen közleményét az ügyben, amelyben nem szerepelt sem a tízezer eurós, sem a kétszázezer lejes lefizetés a csíkszeredai városvezetők terhére felrótt pontok között. Ez az egyszerű fordulat nyilván már nem érdekelte a román médiát, hiszen volt már egy szenzációsabb ügy múlt csütörtökön: a jászvásári polgármester szerelmi afférja.
Mi viszont itt maradtunk a mi csíkszeredai ügyünkkel és a kérdőjelekkel. A kérdőjelekkel, amiket azóta próbálunk kiegyenesíteni.
Kozán István
Székelyhon.ro

Püspöki vizitáció a „hegyre szúrt faluban”
Utoljára 1924-ben járt püspöki vizitáció a páratlan szépségű, a két világháború közt népes és gazdag Siklódon – akkoriban ezernyolcszázan lakták. Ezúttal a Kató Béla püspök által vezetett bizottság megtapasztalhatta a népességfogyást, de azt is, hogy élni akar az alig több mint kétszáz fős református gyülekezet. A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye lelkészi közössége példás szolidaritásról tett tanúságot: félszáznál többen vettek részt palástosan a generális vizitációért hálát adó istentiszteleten.
Mint majd száz éve, kedden is a falu központjában fogadták a helybéliek gyülekezeti képviselői az Erdélyi Református Egyházkerület Generális Vizitációs Bizottságát. Az egyháztörténelmi jelentőségű napról Kató Béla püspök kiemelte: évente egyházmegyénként kiválaszt egy gyülekezetet. Döntésében közrejátszott, hogy soha nem járt Siklódon, és elolvasta, amit a falu érdemesnek talált elmondani magáról honlapján, egyebek közt Orbán Balázs feljegyzését: „Siklódot protestáns szentföldnek hívják, mert lakói (1500 lélek) igen becsületesek, romlatlanok és vallásosak; elszigeteltségök megvédte az elerkölcstelenedés és elfajulástól; itt őserényeink még eredetiségökben találhatók fel”.
Négyszer volt fél falut leégető tűzvész. A szárazság, éhínség után is talpra tudtak állni. Kétezer hektáros határa biztosította a falu megélhetését. Siklód kisugárzó közösség képét mutatta; méltán volt példa. Valami nagy törés történhetett… A kollektivizálás idején az aggodalmaskodás, a félelem szétszórta a fiatalságot onnan, ahol őseik évszázadok során jól megéltek. „A siklódiak egykori elvándorlása prototípusa mindannak, ami ma Erdélyben történik” – mondta a szószéken a püspök, visszanyelve könnyeit. Ma is ezer számra lehet felsorolni aggodalmainkat, de oda tudjuk-e tenni Isten elé azokat? Siklódon 1994-ben megtörtént a csoda: az Incze lelkész házaspár idején felépíttették a Kós Károly rajzai alapján megálmodott szépséges templomot – az építész utolsó megvalósult tervét, amelyben a vizitáció estéjén nem maradt üres hely. A siklódi lelkület pedig együtt tartja az ország minden tájára elszármazottakat. Befogadó gyülekezeteik körében is közmondásos összetartásuk.
Kántor Csaba püspökhelyettes, az egyházmegye esperese arra buzdított, ne fáradjunk meg a szolgálatban. Előttünk a seregek Ura jár. Megtudtuk, a nap folyamán találkoztak a helybéliekkel, a nőszövetség tagjaival, presbiterértekezletet tartottak, és ellátogattak az etédi polgármesteri hivatalba. Megvizsgálták az egyházközség gazdaságát, ügyvitelét, a lelki életet. Kérdés: miként lehetne visszaszerezni az államosítás előtti egyházi erdő- és termőterületet, ami a falu határának tíz százalékát tette ki?
Raab Vilmos helyi lelkész sírva mondott köszönetet lelkésztársainak: jól jött a biztatás, a szeretet! A szószéken sokszor egyedül érezte magát... „Siklódiasan” megkötött átalvetőt adott a püspöknek: a szőttesben házi kenyér, hagyma, szalonna és „Siklód könnye”, a gyümölcsfák párlata volt. A templom előtt az odvas, öreg kőrisfa mellé a helybéli gyermekekkel kőrisfacsemetét ültetett a püspök.
Molnár Melinda |
Székelyhon.ro

Korszerű osztálytermek várnak a diákokra
Átadták a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola felújított épületét. Az intézmény fennállása óta nem volt hasonló méretű modernizálás.
Tavaly októberben kezdték el a Bethlen Gábor Általános Iskolában a felújítási munkálatokat a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által kezdeményezett és lebonyolított pályázatnak köszönhetően. Az iskolának otthont adó épület kétmillió lejből újult meg, így immár tizenhét frissen felújított osztályterem, öt mellékhelyiség és öt laboratórium vár a diákokra. A befejezett munkálatokat szerdán a május 9-ei Európa-nap szellemiségének jegyében adták át.
A felújítással járó nehézségek és feladatok miatt ez a tanév különleges volt az iskola számára – fogalmazott Lukács Barna igazgató. A felújítással álmaikat váltották valóra, azonban nem is sejtették, hogy mekkora erőfeszítést igényel a folyamat. A munka porát és zaját a diákoknak és az őket tanító pedagógusoknak kellett elviselniük, az október óta tartó körülmények ellenére országos, megyei és körzeti versenyeken remekeltek az intézmény növendékei – hangzott el beszédében. Továbbá hozzátette, hogy az önkormányzat és a kivitelező cég mellett a szülők, tanárok és a nebulók is hozzájárultak a modernizáláshoz, ugyanis ha szükséges volt, a munkálatok alatt ők is besegítettek a költözködésbe. A felújítás kitűnő csapatmunka volt, mindenki kitartással és szorgalommal végezte a dolgát – összegezte az intézményvezető. Görbe Péter főtanfelügyelő szerint is összefogás eredménye a felújítás, melynek során kívül-belül korszerű iskolát sikerült „újra létrehozni” a Bethlen Gábor Általános Iskola épületében.
Az intézmény diákjai verses-zenés műsorral is készültek az alkalomra, majd ezt követően Bunta Levente, Lukács Barna és Görbe Péter ünnepélyes szalagvágással nyitotta meg a felújított iskola kapuit. Az ünnepség zárásaként pedig tűzijáték helyett a polgármester biztatására a több száz diák lufikat pukkasztott szét.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Perpatvar a Néppártban
Huszárvágással próbálta orvosolni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos vezetősége a sepsiszentgyörgyi szervezetében nyilvánosságra került nézetkülönbségeket: feloszlatta a helyi szervezetet, és múlt szerdán újat hívott életre. Az egy hónappal ezelőtt megválasztott elnök, Bedő Zoltán azonban nem fogadja el a döntést, fellebbezett, és a központi vezetés önkényes lépéséről beszél. Benedek Erika, az EMNP megyei elnöke szerint egy működésképtelen, mesterségesen felduzzasztott szervezetben kellett rendet teremteniük, ezért volt szükség erre a lépésre. A március végén megszervezett tisztújító gyűlés, amelyen Bedő Zoltánt elnöknek választották, nem volt határozatképes, és Bedőnek csak azt követően szabadott volna kiállnia a nyilvánosság elé, hogy a megyei elnökség is jóváhagyta megválasztását, ezt írja elő a párt alapszabályzata – magyarázta Benedek Erika.
Bedő Zoltán ezzel szemben arról beszél, hogy a több ideiglenes elnök után december közepe óta vezető nélkül maradt szervezet helyzetét akarták rendezni, és az alapszabályzat minden pontját betartva kívántak tisztújítani. A szervezet valóban felduzzasztott volt, a pártalapítás utáni versenyszerű hajszában – brüsszeli út volt a legtöbb tagot toborzó jutalma – Nemes Előd korábbi elnök több mint 250 új nevet iktatott, ám ezek nagy része soha nem tevékenykedett, nem fizetett tagdíjat sem. Próbáltak rendet teremteni, egy megbízottjuk mindenkit megkeresett – telefonon vagy személyesen –, és megkérdezte, az EMNP tagja kíván-e maradni. Néhányan írásban is lemondtak, mások elérhetetlenek voltak, így végül 146 tagot összesítettek. A véglegesített listát eljuttatták az országos elnökséghez, és e tagságot értesítették a március végi tisztújításról, ahol össze is gyűlt az alapszabályzat által előírt 20 százaléknál több tag (kb. ötvenen). Megválasztották Bedőt elnöknek, ám két nappal később kiderült, az országos elnökség nem fogadja el a döntést, érvénytelennek tekinti az ülést. Bedő Zoltán tagságát hatvan napra felfüggesztették.
Patthelyzet alakult ki, melyből a kiutat a sepsiszentgyörgyi szervezet feloszlatása és egy új alakítása jelentette. Bedő szerint alapszabályzat-ellenesen, ők keresték a kompromisszumot, de nem találtak megértésre. Benedek Erika másképp látja, szerinte ez volt a helyes, a párt előírásainak megfelelő lépés. Tény, hogy múlt szerdán 31 taggal új helyi szervezetet hoztak létre. Bedő Zoltán szerint 23 teljesen új, eddig ismeretlen tagot jegyeztek be, a régiek közül alig nyolcan vállalták, hogy részesei lesznek a kialakult áldatlan helyzetnek. Ő maga is elutasította a meghívást, nem akarta jelenlétével hitelesíteni a szerinte szabályzatellenes lépést. Benedek Erika elmondása szerint új elnöknek Molnár Attilát választották, alelnök lett az a Kolcza István, aki a Bedő-féle testületben is hasonló tisztségre nyert megbízatást. Hétfőn a megyei elnökség jóváhagyta a döntést, egy-két nap múlva kézhez kapják megbízólevelüket, és attól a perctől ők képviselik majd a sepsiszentgyörgyi szerveztet – ismertette a folyamatot Benedek Erika.
Bedő Zoltán óvást nyújtott be megválasztása megtorpedózása miatt az országos szabályzatfelügyelő és etikai bizottsághoz, Benedek Erika szerint ez a lépés abszurd, hiszen az országos elnökség döntött így, azt pedig az etikai bizottság nem vizsgálhatja felül. Bedő azonban állítja: a párt alapszabályzata igenis azt írja, hogy megteheti, ez a legfelsőbb döntéshozó testület. Ő egyébként úgy véli, a párt korábbi elnökével, Toró T. Tiborral adódott nézetkülönbségei miatt alakult ki a jelenlegi helyzet, emiatt akarják megakadályozni, hogy ő legyen a helyi elnök. Várja a bizottság döntését, addig minden lépést – így az új szervezet életre hívását is – érvénytelennek tekint. Az országos elnökség azonban lezártnak és rendezettnek véli az ügyet. Benedek Erika megyei elnök elismerte, nem szerencsés a háromszéki megyeközpontban kialakult helyzet, ám nagyon fontos, hogy egy szervezet a lefektetett szabályok szerint működjék, és ezt tudomásul kell venniük mindazoknak, akik csatlakoznak. Az új szervezet létrehozatala egy új kezdetet, új esélyt jelent a sepsiszentgyörgyiek számára, bíznak benne, sikerül építkezniük, és a régi tagokat sem veszítik el, csatlakoznak az új csapathoz.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely Fesztivál Budapesten
Néptánc és nótaszó, óriás székely zászló, székely ruhás leányok és legények, 25 ezer töltött káposzta és Igazi Csíki Sör fogadta mindazokat, akik az elmúlt hétvégén a budapesti Millenáris Parkba látogattak az első alkalommal megszervezett Székely Fesztiválra.
A három nap alatt a látogatók megcsodálhatták a székelyek kultúráját és gasztronómiáját, énekelhettek és táncolhattak, megkóstolhatták a saját készítésű ételeket és italokat, megismerhették a székely asszony talpraesettségét, a székely férfi virtusát, leleményességét, furfangos észjárásával együtt – áll Kovászna Megye Tanácsa sajtóirodájának közleményében.
Pénteken a megnyitón igazi székely szimbólum talált táptalajra a Millenáris udvarán, hiszen hargitai fenyőcsemetét ültettek. Felcsendült a csíksomlyói déli harangszó is. Ezt követően a rendezvény védnökei köszöntötték az egybegyűlt népes közönséget. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke örömét fejezte ki azért, hogy ezzel a szemlével újból lebonthatták a határokat, hiszen közös Székelyföldben, közös székelyföldi jövőképben gondolkodnak. „Lebonthattuk a távolságot is, mert bár igaz, hogy Ojtoz 777 km-re van Budapesttől, mégis itthon érezzük magunkat a fővárosban.” Szándékosan nem csak egy néprajzi értékekben gazdag, archaikumokat őrző Székelyföldet kívántak az érdeklődő közönség szeme elé varázsolni, hanem meg akarták jeleníteni a jövő Székelyföldjét is – hangsúlyozta. „A kiállított anyag egy tükör, elsősorban bennünket szembesít a még meglevő értékeinkkel. Arra, hogy büszkék lehetünk aranykezű kézműveseinkre, évszázadokon át megmaradt népszokásainkra, egyszerű, de tájegységenkénti jellegzetességekkel bíró népviseletünkre, táncainkra, népi építészetünkre, hagyományos ételeinkre, szakrális építészeti emlékeinkre. Hiszem, hogy ez a találkozó, ez a vásár eléri kettős célját. Minket, székelyeket megerősít, az anyaországiakat pedig arra ösztönzi, hogy gyakrabban jöjjenek Székelyföldre” – zárta szavait az elnök.
Székelyföld hírnökei itt vannak Budapesten! – fogalmazott Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, aki örömének adott hangot, hogy a hat éve elkezdett Székely termék mozgalom odáig jutott, hogy most már Székely Fesztivált tartanak Budapesten. A fővédnök, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a rendezvény elsősorban azon Magyarországon élőknek szól, akik még nem jártak Erdélyben, Székelyföldön. Köszöntőjében elmondta, hogy szeretné, ha a nemzet fővárosában kapnának olyan ízelítőt, melynek köszönhetően a fesztivált követően késztetést éreznének ellátogatni Székelyföldre: „Célunk az volt, hogy Székelyföld megmutassa magát Budapestnek. Szükségünk van arra, hogy a szálak újjáépüljenek minden vonalon. Hiszem, hogy nemcsak a kultúra, a művészet, az oktatás kapcsol össze bennünket, hanem nagyon fontosak a gazdasági csatornák is. Magyarországnak, a magyar közösségnek szüksége van arra a gazdasági vérkeringésre, amelybe Székelyföldet is be kell kapcsolni. Azok a vállalkozók, akik ma itt vannak, olyanok, akik tőlünk 800 km-re hoznak létre értéket, állítanak elő gazdasági produktumot. Nekünk szükségünk van arra, hogy az a magyar vállalkozás, amely ott létrehoz egy terméket, szolgáltatást, az itt is meg tudjon jelenni, találjon olyan kapcsolódási pontot, amelyen keresztül mi is működünk és ők maguk is erősödni tudnak.”
A fesztiválon a kárpátaljai magyarok megsegítésére indítottak gyűjtést, elkészítették a magyarság összetartozásának térképét, amelyet elsőként a védnökök dedikáltak, majd az eseményen jelen levő Láng Zsolt II. kerületi polgármester és Péter Ferenc, Szováta város polgármestere is. A térképre a helyszínen lehetett licitálni.
Pénteken Hargita megye szolgáltatta a programokat. A Székely Fesztivál remek lehetőséget biztosított a Székely termékeknek és a termelőknek a bemutatkozásra, ugyanakkor a nap folyamán több ízben láthatták a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest különböző tájegységek táncaival. A nap kiemelt vendége volt Sóvidék, majd a Székely Legendárium Likaskő című rajzfilmjét is bemutatták. A rendezvényről nem hiányozhatott az Igazi Csíki Sör és az Erdélyi Pálinka Lovagrend sem. Emellett bemutatkozott a Székely könyvtár, a Székely konyha, fotókiállítás nyílt a Hargita megyei településekről, és nagy érdeklődés övezte a mesterségbemutatókat is. Szombaton Háromszék volt a főszereplő. Tematikus és turisztikai – többek között a borvizeket, népszokásokat, népi hagyományokat, valamint Háromszék épített, természeti kincseit és értékeit bemutató – kiállítások vonzották az érdeklődőket. A programok között borvízkóstolás, fafaragás és pásztorfurulya-készítés is szerepelt. Emellett népi játékok, népzenei előadások, könyvbemutatók, bábszínház is színesítette a kínálatot. A talpalávalót háromszéki muzsikusok húzták, a táncos produkciót a Perkő Néptáncegyüttes szolgáltatta. Vasárnap Maros megye és olyan magyarországi szervezetek mutatkoztak be, amelyek ápolják a székelyföldi hagyományokat. A látogatók sokasága bizonyította, hogy a Székely Fesztivál ideális programlehetőség a hétvégére a család apraja és nagyja részére. Sokan a helyi finom ízeket keresték, érdeklődtek a székelyföldi programlehetőségekről, turisztikai ajánlatokról, gyógyfürdőzési kínálatokról. Azok, akik már megfordultak Székelyföldön, szívesen meséltek a gondos vendégszeretetről, a természeti csodákról, míg mások számára a fesztivál keltette fel az érdeklődést egy közeljövői látogatásra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Merész vállalkozás, nagy előrelépés a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem zenepedagógia szakán
2015. május negyedike emlékezetes nap marad mindazok számára, akik megnéztük a Művészeti Egyetem zenetanár szakos hallgatóinak rendkívüli bemutatóját. A Stúdió Színház színpadán fellépő csapat a Rebecca című, rendkívül érdekes musicallel lepte meg hallgatóságát.
A telt ház látványa egyszerre sokkoló és biztató hatása tudat alatt is arra késztette az előadókat, hogy teljes szívből és lélekből játsszák el a darabot. Az első meglepetés rövid szemrebbenését a bizakodás erőt adó hatalma váltotta fel. A leendő zenetanároknak talán szokatlan volt, hogy színészi feladatot is vállalniuk kellett, de a zene és az ének kisegítette őket a nehezebb pillanatokban.
Az egyetem számára fejlődést jelentő mérföldkő, hogy a zeneszakos diákok a kórus- és hangszeres zene mellett már a musical bemutatását is merik vállalni. Felkészítésükben, bátorításukban a színpadi fellépéseken rutinosan mozgó dr. Buta Árpád Attila énekes- előadóművész, egyetemi tanár vállalta a főszerepet. Ő jelölte ki Michael Kunze szövegíró és Lévay Szilveszter zeneszerző Rebecca, a Manderley ház asszonya című kompozícióját. Kitűnő pedagógiai megfontoltságból azért esett a választás erre az alig ismert műre, hogy az előadóknak nagyobb legyen a sikerélményük, ugyanis a közönség így kevésbé tudja összehasonlítani a kezdő csapat munkáját egy begyakorlott, hivatásos társulatéval.
Az előadásnak nem volt olyan pillanata, amelyben unatkozhattunk volna: figyelemfelkeltő cselekmény és magukkal ragadó melódiák kényszerítették döbbenetes csodálkozásra a hallgatókat. A magányos "american lady" és fizetett társalkodónője kényszerből utaznak együtt. A gazdag nőnek társaság, a társalkodónőnek fizetés kell, így a pénz válik az egyetlen összekötő kapoccsá közöttük. Az úri hölgy azt hiszi, hogy kénye-kedve szerint rendelkezhet a szégyellős, visszafogott, alázatos lánnyal, viszont hamar szertefoszlik ez az illúzió, mert megjelenik a gazdag és özvegy úriember. A társalkodónő és Maxim de Winter között hamarosan forró érzések szövődnek, amelynek házasság lesz a vége. Az amerikai hölgy nagy csodálkozva döbben rá, hogy újra magányos marad. Az új pár megérkezése Manderley-be alattomos, rejtélyes, baráti, ellenséges, hátborzongató és szomorú események sorát váltja ki. A ház előző asszonyát, a néhai Rebeccát szolgálók közül néhányan igyekeznek megbontani Max és neje harmóniáját. Szinte sikerül is a tervük, de a párnak végre lehetősége nyílik megértetni egymással az ellentmondásos eseményeket. Max bevallja új feleségének, hogy tehetetlenségében ő ölte meg Rebeccát, mert az folyamatosan gúnyolta és megcsalta. Már-már kiderül a gyilkosság is, de egy, a nyomozásba bevont orvos szerint az elhunyt nő betegsége miatt öngyilkos lett. A további viszályokat a kastély porig égése szünteti be. Ezzel végérvényesen elcsitulnak az indulatok, a musical boldogságban fejeződik be.
Külön dicséretet érdemelnek a zeneszakos hallgatók – és a besegítők is – ezért a produkcióért. Mindenki nagyot alakított. A zenészek részéről rendkívüli ez a teljesítmény, ugyanis ők nem tanulják a színjátszást, mindent átélésből, lélekből mutattak nekünk.
Szereposztás: "ÉN" (Ich), társalkodónő – Veress Mandy, III. éves, Maxim de Winter – Zöld József, III. éves, Mrs. Danvers – Ferencz Annamária, III. éves, Amerikai hölgy, Edith van Hopper – Hütter Dóra, III. éves, Beatrice Lacy – Nemes Katalin, I. éves, Frank Crawley/Giles Lacy – Ördög Vilmos Attila, III. éves, Jack Favell – Orbán Kálmán, II. éves, Ben – Siklódi István Attila. Zene (zongorakíséret): Bartha Orchidea Evelyn, III. éves. Mesélő – Nagy Norbert, II. éves színész. Közreműködők és kórustagok: Baricz Emőke (II.), Nagy Mónika Sarolta (II.), Köllő Emese (I.), Rózsa Sára (I. éves multimédia szakos), Berecki Botond (I. éves látványtervező szakos). Felkészítő tanár: dr. Buta Árpád Attila.
Reméljük, ez a siker további bemutatásokra buzdítja az előadókat!
Szilágyi Mihály mesterképzős hallgató
Népújság (Marosvásárhely)

Pártközi konszenzus a Big Brother törvény módosításáról
A kormánypártok és az ellenzéki alakulatok vezetői is aláírták tegnap azt a törvénymódosítási javaslatot, amely bírói felhatalmazáshoz kötné a távközlési cégek által kezelt személyes adatokhoz való hatósági hozzáférést.
Az adatvédelmi jogszabály módosítását célzó tervezet közös beterjesztéséről a pártvezetők a Cotroceni-palotában állapodtak meg; Klaus Iohannis államfő azt követően kezdeményezett konzultációt a törvény módosításáról, hogy a kommunikáció megfigyelését szabályozó, Big Brother néven ismert korábbi jogszabályok alkotmányellenesnek bizonyultak.
A parlamentnek múlt héten megküldött tervezet úgy módosíttatná az adatvédelmi törvényt, hogy a szolgáltatóknak kizárólag bírói felhatalmazás esetén kelljen valamely felhasználó személyi adatait, a hívás helyét és az adatforgalom többi paraméterét kiadniuk a nemzetbiztonsági és bűnüldöző szerveknek. A 2006-ban elfogadott adatvédelmi törvény nem korlátozta ezek hozzáférését.
(Transindex/mti)

Képzőművészet és irodalom Jánosi Andreával
Gyakran szóba kerül mostanság Jánosi Andrea neve különböző kiadványok kapcsán: az ő illusztrációi díszítik a Kincses Képeskönyv sorozat köteteit (Marosvásárhely, Kolozsvár, Visegrád stb.), a Kányádi Sándor fordításában megjelent Volt egyszer egy kis zsidó című jiddis népköltészeti válogatást, Markó Béla Hasra esett a Maros, valamint Szőcs Géza Ha polip szuszog Kolozsvárott című művét is. Ezekben az esetekben kétségtelenül a szövegek voltak előbb, azokat gondolta tovább az illusztrátor-grafikus, és álmodott izgalmas világokat köréjük, melléjük.
Az Irodalmi Jelen íróműhelye keretében kicsit más helyzet állt elő: a részt vevő fiatalok egyik alkalommal azt kapták feladatként Varga Melindától, hogy Jánosi Andrea festményei alapján írjanak verseket vagy novellákat – kedvükre választhattak a művész álmai ihlette alkotások közül, amelyeket korábban a Korunk Stúdiógalériában és a Kaja Tanyában tárt az érdeklődők elé. A tizenöt-húsz fős csapatból öten olvasták fel hosszabb-rövidebb terjedelmű szövegeiket hétfőn este a Bulgakov kávéház emeletén, a nyolcadik íróműhely keretében – Varga Sándor-György, Sárkány Tímea, Gábos Dezső, Gotha Róbert Milán és Gere Dóra –, sajátos példáját adva annak, miként hathat a képzőművészet az irodalomra.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

Gyújtópontban – Alverna: egykor rendház és zarándokhely, ma romhalmaz
Mi is az Alverna? – teszik fel sokan a kérdést ma is, kolozsváriak is.
A név ismerős, kiderül, hogy egy utca Kolozsvár déli részén, a Györgyfalvi negyedben. Csak ennyi lenne? Régi kolozsváriak számára szinte fogalom: emlékekhez kapcsolódik, egy egész területet is megjelöl, amely valamikor kirándulóhely volt, jóval korábban pedig zarándokhely. Ugyanakkor épület, nem akármilyen: 1929-ben egy ferencrendi házfőnök hatalmas kertet vásárolt itt, majd rendházat és templomot építtetett, hogy legyen ahol megpihenniük a nyomdában ólommal dolgozó szerzeteseknek. Majd az egész területet kisajátította az állam, az épület a növényvédelmi kutatóállomás birtokába jutott. Az évek során több intézmény vált úgynevezett adminisztrátorrá, ami megnehezíti a visszaszolgáltatási eljárást, amelyet közel két évtizede elindított a tulajdonos ferences rend.
Az Alverna szinte fogalommá vált a régi kolozsváriak számára, és sok mindent jelentett, sok mindennel társították az érdekes, idegen hangzású, mondhatni érthetetlen megnevezést. A jártasabbaknak, vagy a környéken lakóknak a város déli, délkeleti szélét jelentette, azon túl már megnyílt a kilátás a Békásra, el lehetett tekinteni a feleki tévétorony irányába, vagy kicsit arrébb Györgyfalva erdőire, de még előtte a borháncsi domboldalra is. A környék tiszta volt és csendes, friss levegőjű, a felfele kanyargó kis utcán takaros házak nagy kertekkel, tavasszal bőségesen termő eperültetvényekkel. És ez mind az Alverna volt – a kertváros jellegű terület a város „kijáratánál”. Voltak továbbá, akiknek az Alverna a régi épületet jelentette a kis utca legtetején, a növényvédelmi kutatóállomást, ahonnan jó fajtájú növénymagvakat lehetett vásárolni: régi ház az Alverna utca egy szám alatt. Ma pedig sokan kíváncsian rákérdeznek a névre, ha hallják, hogy mi is az Alverna? A név mögött múlt van, megismerésre érdemes történet és történelem, amelyből kiviláglik: Kolozsvár említett területén egy ferences testvér jókora kertet vásárolt 1929-ben, ahová rendházat és templomot építtetett, hogy legyen hol megpihenniük a szerzeteseknek. A valamikor szép, kényelmes ház mára romhalmazzá vált, és a visszaigénylés évtizedekbe nyúló, ma is tartó procedúrája csak tovább omlasztja az épületet.
Közel laktunk az Alvernához gyerekkoromban, talán ezért is jelent többet, hangzik ismerősebben a név, a pontos jelentés helyett azonban szintén emlékképeket idéz. Azon a környéken csak házak voltak, a tömblakóknak előkelő, irigylésre méltó vidék. Mert volt udvar nagy diófával, vendégfogadó kutyával, és a ház(ak) mögött messzire nyúló kertben lehetett gazdálkodni, kertészkedni. Piacon szerzett ismeretség révén is ide jöttünk ki egy családi házhoz igazi helyi epret vásárolni, amolyan szedd-magad akcióban: segítettünk a néninek, szedtük, töltögettük a kosarakat és vedreket friss érett eperrel, az Alvernán. Pontosabban az Alverna utcában, amelynek ma is ugyanez a neve, csak a környéke változott, alakult át: a terjedelmes kertek beépültek, a kis házak kibővültek, a forgalom zsúfolt, jellemző a városra, amely egyre terjeszkedett és túlnőtt az Alvernán.
Az új épületek sokaságában az Alverna utca egy szám alatti nagyobb épületegyüttes is mintha még roskadozóbb lenne, hangsúlyosabb és egyben szomorúbb látvány az omladozó vakolat, egyre nagyobb helyeken „kilátszó” téglafal, kopott és repedezett ablakkeretek, már szinte veszélyesnek tűnő teraszok a tulipánmintás kovácsoltvassal. Mert úgymond terepszemlére mentünk a szerkesztőségből az Alvernára, az utca legtetején álló egykori ferences rendházhoz, hogy felmérjük, mivé lett az épület és a hely, amely a vidék nevét adta. Útközben kiderült, Laci bácsi ide járt vetőmagokat vásárolni, egyik kolozsvári útitársunk pedig, aki fotózni kísért el, nem ismerte a vidéket meg az épületet, elnevezését és jelentését sem. Mai állapotában az épület nem árulja el, hogy valamikor itt templomot szenteltek, amely a ferencesek számára épített rendházzal együtt, búcsújáró hely volt a híveknek meg az erre kiránduló kolozsváriaknak is. Az épület mai leromlott állapota ellenben rengeteget elmesél arról, hogy milyen zaklatottan, hányatottan telhettek az elmúlt évek, évtizedek.
ÚJVÁRI ILDIKÓ
Szabadság (Kolozsvár)

Katolikus Nőszövetségek találkozója Kolozsváron
2015. április 20-22 között került sor Kolozsváron az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete lelkigyakorlatos napjaira, melyen 31 nőszövetség közel 130 tagja, illetve 21 lelkipásztor vett részt. A találkozón szép számban vettek részt a nagyváradi római katolikus egyházmegyéből a zilahi Árpádházi Szent Erzsébet Nőszövetség tagjai, Ft. Sövér István plébános vezetésével, Nagyváradról, a várad-olaszi Szent Rita, valamint a várad-velencei Lisieux-i Kis Szent Teréz Nőszövetség tagjai Ft. Kiss Albert várad-olaszi plébános, kanonok vezetésével.
A találkozó mottója: Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szeretlek benneteket (Jn 15,12)
A lelkigyakorlat a rendező, kolozsvári Szent Mihály Nőszövetség dísztermében zajlott le. Az egybegyűlteket Fábián Mária az E.R.K.N.E. elnöke köszöntötte, aki tolmácsolta Exc. Jakubinyi György érsek úr üdvözletét, majd, felolvasta Ft. Tamás József segédpüspök illetve Ft. Pék Sándor esperes leveleit, melyben köszöntötték a lelkigyakorlat résztvevőit. Ft. Kovács Sándor fő esperes a Fórum lelki vezetője köszöntő beszédében kiemelte a nők szerepét korunk társadalmában, a családban, mint ahogy Márton Áron püspök is kihangsúlyozta: a család az amelyből az élet fakad, itt sűrűsödik össze az emberiség összes öröme és bánata, a család biztosítja, hogy erős, alkotóképességű emberek nevelkedjenek. A család felbomlása a társadalom hanyatlásához vezet, ilyen körülmények között a nőknek különösen nagy felelősségük van. Az ő tevékenységük befolyással van azonban nemcsak a családra, hanem az egyházra és egész közösségünkre. Ferenc pápa is beszédeiben kihangsúlyozza a nők szerepét mondván, hogy a nők mindennapi munkája befogadóvá teszi társadalmunkat, steril az a világ melyből a nőket kirekesztik.
A Báthori István Líceum diákjai Vincze Csilla tanárnő vezetésével, nagy sikert aratva, válogatást mutattak be Petőfi Sándor családdal kapcsolatos verseiből.
A lelkigyakorlaton a résztvevők Ft. Nagy József csíkcsicsói plébános értekezését hallgatták meg melyben az összejövetel mottójából kiindulv szeressétek egymást , amint én szeretlek benneteket Jn. 15,12- a család mai szerepéről értekezett, a családról melyre a szeretet fénye kell ragyogjon, a családról mely melegség, szeretet, közös asztal és valaki ,aki vár ha hazatérünk. Saját tapasztalatait elevenítette fel édesapja, édesanyja gondos szeretete védte Őt egész eddigi élete alatt. Bemutatta a házas hétvége mozgalmat mely Spanyolországból indult ki és terjedt el egész Európában, Magyarországon 2001-től tartanak ilyen rendezvényeket Erdélyből mintegy 500 házaspár a tagja, egyházközségükben Csíkszépvizen tartottak házas hétvégét legutóbb, melyen 16 házaspár vett részt, melynek célja volt tudatosítani a szeretetet mely a család fundamentuma, a család az első hely ahol megtanulunk beszélni, kommunikálni, imádkozni a hely ahol szeretetben neveljük gyermekeinket. Homa Ildikó szociális testvér Kötetlenül elköteleződve című előadásában a családos találkozókról értekezett a Szent Mihály plébánián. Ft. Illyés Csaba Nagykárolyi plébános „Nagyobb boldogság adni, mint kapni”( Ap.Cs 20,35) címmel értekezett rámutatva, hogy korunkban elhatalmasodott az önzés a pillanatnyi élvezetek hajhászása, a kapzsiság, a földi gyarapodás elsődlegessége, eltévelyedés a hittől, sokszor fordulunk el a segítséget kérőktől. A hívő ember Krisztus nyomában kell járjon, mert az Ő szeretete nélkül nem tudjuk gyakorolni az irgalmasságot mely Krisztus közelségéből fakad.
A Fórum résztvevői közösen imádkoztak Isten szolgája Márton Áron boldoggá avatásáért. A Szent Mihály templomban nagysikerű koncertet tartott a Szent Cecília kórus és zenekar dr. Potyó István vezényletével. A lelkipásztorok tanácsainak meghallgatása után a záró szentmisén vettek részt melyen szentbeszédet Ft. Kiss Albert várad-olaszi plébános mondott. A következő találkozó, lelkigyakorlat színhelye 2015 szeptemberében Nagyvárad lesz, ahol a nőszövetségek elnökei és lelki vezetőik vesznek részt.
Fleisz Judit, a nagyvárad-velencei Lisieux-i Kis Szent Terez Nőszövetség elnöke
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Hazaszeretet haza nélkül
Lőrincz György Székelyudvarhelyen élő író, szociográfus, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya kedd esti, kolozsvári rendezvényének vendége.
Az író elmondta: nem a bonyolultságra törekszik, hanem olyan történeteket igyekszik írni, „amelyeket megértenek, akik kicsit is tudnak olvasni”. Az alkotó legújabb írásaiból olvasott fel a kolozsvári irodalomkedvelőknek, a közönség soraiból érkező kérdésekre pedig rendre egy-egy írás felolvasásával válaszolt.
A beszélgetést moderáló Egyed Emese kolozsvári költő, egyetemi tanár úgy értékelt, Lőrincz György szövegeinek állandó jellemzője a példázatosság. Hozzáfűzte: Flaubert, Móricz és Tamási Áron jutott eszébe ezekről az írásokról, ugyanakkor tetten érhető a tanítvány szabadsága, újításra való hajlama is. Lőrincz György ugyanakkor elárulta, egyik visszatérő témája a hazaszeretet, majd felolvasta azt az írását, amelyben arra reflektál, hogy – mint az erdélyi magyaroknak általában – az állam, amelyben él nem a hazája, a hazája, amelyet szeret pedig nem az országa.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány vezetője ugyanakkor sikerként számolt be az alapítvány tevékenységéről, amely az erdélyi irodalom legjelentősebb alkotóinak köszöntése, az életműdíjak kiosztása mellett az ígéretes pályakezdőket és az erdélyi irodalom népszerűsítését elősegítő magyarországi szakembereket is évről évre díjazza. Mint részletezte: az alapítvány egyik sikere, hogy Székelyudvarhelyen felállították a Sütő András-szobrot.
Arra a kérdésre, hogy milyen a viszonya a szülőfalujával, egy újabb írását olvasta fel, amelyben elhangozott, régen a szülőfalujában az adott szónak nagyobb becsülete volt, mint a földnek. Az író ugyanakkor a jelenkori társadalmat is bírálta.
„Az emberek alig várják, hogy egymásról rosszat mondjanak, lehet valakinek bármennyire tiszteletre méltó élete, elég, ha ellop egy körömvágót: meg lesz bélyegezve” – magyarázta. Ugyanakkor kifejtette aggodalmát a székelyföldi falvak elnéptelenedése miatt. „Nagyon nagy gondok lesznek, kiürültek a falvak, nincsenek emberek, nincs fiatalság. Ijesztőek a perspektívák, az otthon maradt fiatalok zöme minimálbéren él, nem lesz majd nyugdíjuk sem” – mutatott rá Lőrincz György.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Bolojan Napóleonhoz hasonlítja Szent Lászlót
Megpróbál egyensúlyt teremteni a város többségi lakossága és a kisebbségben lévő magyar közösség között, ezért olyan döntéseket próbál hozni, hogy az a másik közösségben ne okozzon sérelmeket – jelentette ki Ilie Bolojan nagyváradi polgármester a Bihari Naplónak adott interjúban arra a nyolcezer nagyváradi polgár által aláírt petícióra reagálva, melynek aláírói azt kezdeményezik, hogy a városalapító Szent László királynak is állítsanak szobrot a felújítás alatt álló főtéren.
Hozzátette: „a londoni Trafalgar téren sem lehet Napóleon szobrát látni, hanem csak Nelsonét. (…) Mivel a főtér az egyetlen olyan régi hely, amely kapcsolódik a román közösséghez, ezért ma a megcáfolhatatlan realitások miatt ott nem lehet elhelyezni Szent László szobrát” – fogalmazott Bolojan.
Elmondta, a magyar kérésre azt a kompromisszumos megoldást találták, hogy Szent Lászlóról nevezték el a főtér melletti hidat, a városalapító királynak pedig a jelenleg felújítás alatt lévő várban állítanak szobrot. Hozzátette, semmi sem lehet tartós a városban, ami nem a román és a magyar közösség egyetértésén alapszik. Úgy vélte, a Szent László-szoborra összegyűjtött aláírások nem az egyetlen szempont, amire tekintettel kell lenni, mert egy másik elképzelésre kétszer annyi aláírást is össze lehet gyűjteni.
Bolojan szerint Nagyváradon több minden valósult meg a magyar közösség javára, mint Szatmárnémetiben vagy Marosvásárhelyen, ahol magasabb a magyarok aránya. Hozzátette, az utcanevekre vonatkozó jelenlegi önkormányzati határozat egyelőre csak a magyar „utca”, és „tér”, szócskák kiírására vonatkozik, és nem teszi lehetővé az utcanevek lefordítását.
„De ez nem lehetetlen dolog, nem hiszem, hogy sokakat zavarna. Viszont ez bizalom kérdése, és el kell jutni odáig, hogy egyik közösség se érezze hátrányosan megkülönböztetve magát a meghozott döntések nyomán” – jelentette ki az interjúban a polgármester.
Krónika (Kolozsvár)

Falra festik az Istent
Összesen hat alkalommal adja elő bérletcserében a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házában az Istent a falra festeni című „kocsmadrámáját” a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata. A szatmári és a debreceni teátrumok a továbbiakban is folytatni kívánják két éve tartó együttműködésüket.
Bérletcserében játssza hat alkalommal Szatmárnémetiben az Istent a falra festeni című „kocsmadrámáját” a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata. A produkció a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának meghívására lép fel a Szakszervezetek Művelődési Házának nagyszínpadán a két intézmény immár második éve tartó együttműködésének újabb eredményeképpen.
A vendégjátékok beharangozó sajtótájékoztatójára Szatmárnémetibe látogató Gemza Péter, a debreceni színház művészeti vezetője elmondta: az eredetileg meghirdetett Bulgakov-adaptáció, a Mester és Margarita helyett végül ezzel a Tar Sándor-regény alapján készült előadással vendégszerepelnek, ugyanis a művelődési ház technikai feltételei nem teszik lehetővé a Bulgakov-darab színpadra állítását.
Az előadás rendezője Mészáros Tibor, amaga írta szövegkönyv alapján vitte színre az előadást. A debreceni produkció idén több fesztiválmeghívást is kapott, többek között szerepel a budapesti Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjában is.
„Ezt az előadást amúgy is meg akartuk hívni Szatmárnémetibe, így pedig bérletben láthatja a közönség. A debreceni színházi műhellyel való kapcsoltunkat nagyon fontosnak tartjuk, a közös munka még Vidnyánszky Attila igazgatása alatt indult el, amikor a Tasnádi Csaba által rendezett Világjobbítókkal szerepeltünk a Deszka Fesztiválon, majd bérletben is játszottuk ott ezt az előadásunkat. Az együttműködés a Csokonai-színház jelenlegi vezetése alatt teljesedett ki, de reményeink szerint az elkövetkező évadokban is folytatni fogjuk” – fogalmazott Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.
Az előadást két hétvége alatt összesen hat alkalommal játssza a magyarországi társulat május 15–17., illetve 22–23. között. A bérletes előadásokra korlátozott számban még kaphatók jegyek. A debreceni színház az idei színházi évadban már játszott Szatmárnémetiben egy bérletes előadást: Gemza Péter rendezésében a Iokaszté királyné című Nancy Huston-darabot láthatta a közönség. A szatmári társulat a Babarczy László által színre vitt Rokonok című előadással vendégszerepelt Debrecenben 2014 végén, összesen hét alkalommal.
Krónika (Kolozsvár)

Levéltári dokumentumok tárlata
Nagyvárad – 1944 előtti levéltári anyagok fénymásolata tekinthető meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának aulájában. 150 ezer felvétel közül választották ki a tárlat anyagát.
A kedd esti megnyitó során Csűry István református püspök bevezető beszédében arra tért ki: hálát kell adnunk azoknak, akik e kiállítás létrejöttében közreműködtek. Érezzük hogy ezek a régi dokumentumok sokat jelentenek, hiszen ahogy a Kolossébeliekhez írt levél alapján, felekezettől függetlenül megfogalmazódik, a szentek közösségéhez ugyanúgy hozzátartoznak azok is, akik voltak, és azok is, akik lesznek. Azok, akiknek az életéről sokat tudunk, kiegészítik a mi életünket és remélhetően a mi korunk dokumentumait is ilyen féltően gondozzák majd azok, akik utánunk jönnek.
Digitalizálás
Emődi András levéltáros elmondta: a kiállított felvételek egy tavaly elkezdődött és folyamatban lévő digitalizálási program során készültek. Már a 90-es évek elején felmerült, hogy a parókiák levéltárának anyaga még feltáratlan, s a debreceni kollégák ötlete volt, hogy a kint lévő dokumentumokat le kellene fotózni. Teljes egészében a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi levéltár támogatja a kezdeményezést, melynek során a bihari, az érmelléki és a nagyszalontai egyházmegyék összes 1944-előtt keltezett levéltári dokumentumot lefotózzák – azért is, mivel ebben az időszakban ezek a Tiszántúli Református Egyházkerületnek a részét képezték. A huszadik századi politikai változások a parókiák levéltári anyagára is kihatással volt, például 1974-ben az Állami Levéltár képviselői elvitték a nemzeti közvagyon részének minősített darabokat. Amint az a tárlat ismertető anyagában áll, ennek nyomán egyes parókiák elvesztették teljes levéltárukat, másoknak pedig szinte teljes archívuma átvészelte az állam beavatkozási kísérleteit – és ez nagyrészt az egyes esperesek, lelkészek bátorságának, illetve opportunizmusának függvénye volt. Mint megtudtuk, eddig Emődi András mintegy másfél ezer fotót készített különböző Bihar megyei települések parókiáin – például Tamáshidán, Tenkén, Mezőtelkin, Szalacson, Ottományban, Nyűveden, s év végéig további százezer fotó készül még, a tervek szerint. A kiállításra a vizuálisan élvezhető kópiák egy részét nagyították ki, ezek a legkülönfélébb dokumentumok: egyebek mellett templomépítésről, toronyjavításról, fizetési meghagyásról szólnak. A Festum Varadinum keretében megszervezett kiállítás egy héten át tekinthető meg.
Neumann Andrea
erdon.ro

Magyaroké: ősbemutatóra készül a Hargita Együttes
Új műsorának ősbemutatójával lép színpadra a 25 éves Hargita Együttes a csíkszeredai Városi Művelődési Házban május 11-én, hétfőn este 7 órakor. Az előadást megismétlik május 12-én, kedden este 7 órától, majd május 23-án, Pünkösd szombatján este 8 óráról ezzel kívánnak tartalmas szórakozást nyújtani a művelődési élményt igénylő búcsús zarándokoknak. „Mitől magyar a magyar? Ha őszinték vagyunk legalább önmagunkhoz, be kell látnunk, hogy a válasz teljesen szubjektív, szinte egyedien személyes: neveltetésünktől, művetlségünktől és érzelmeinktől függően az, amit annak vallunk. Gyarló az ember: ha valami megtetszik, igyekszik azt megszerezni. És nagyúr a divat: ha van egy példakép, függetlenül, hogy tetszik vagy sem, amit mutat, azt átvesszük, mert ha neki jó, akkor bizonyára jó. Majd azt, ami már a mienk, alakítgatjuk, igazítjuk ízlésünk szerint testreszabottra. Az erős ősi kulturális gyökerekből táplálkozó magyar paraszti társadalom a történelem során folyamatosan kettős hatás alatt alakult. Egyrészt a felsőbb (társadalmi) rendek divatját próbálta követni, másrészt a szomszédos népektől is merített, állandó kölcsönhatásban. Amit átvett, idővel formálgatta, beolvasztotta sajátjába, beépítve mindennapjaiba: magyarította és folklorizálta. Fontos hangsúlyozni a kölcsönösséget, mert rendhagyó sugárzásával a magyar népi kultúra jelentősen alakította a Kárpát-medence népeinek kultúráját. Amint minden másra, úgy érvényes ez a táncra és a tánczenére is. Új műsorunkban a magyar népi (tánc)zene és tánc mélyebb rétegeiből merítünk a közönség számára. Jórészt olyan táncokat mutatunk be, amelyeket az őket éltető, akér más nemzetiségű közösség is fontosnak tartott és tart megnevezni magyarnak.” – írja ismertetőjében Rangyák József, az együttes sajtószóvivője. Zenei szerkesztő Kelemen László. Rendező-koreográfusok Szűcs Gábor és Fundák Kristóf, alkotótársak Szűcsné Urbán Mária és Fundák Kaszai Lili. Művészeti vezető, igazgató András Mihály.
maszol.ro

Borboly: nem ad pénzt Bukarest a Hargita megyei utak felújítására
Előzetes eljárási beadvánnyal fordult Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Liviu Dragnea regionális fejlesztési és közigazgatási miniszterhez, mivel egyetlen megyei út felújítását sem foglalták bele a kormány 2015-ös Helyi Fejlesztési Programjába (PNDL).
A Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium (MDRAP) április 29-én juttatta el a megyei tanácshoz a 841-es számú rendeletét, melynek értelmében egyetlen Hargita megyei út sem szerepel a fent említett beruházási listán. A megfogalmazott beadványban a megyei tanács elnöke kéri a lista mihamarabbi kiegészítését.
A Világbank nemrég készült felmérése szerint 166 millió euró összértékre lenne szüksége Hargita megyének ahhoz, hogy teljes mértékben felújítsa az utakat. Ehhez képest a 845 kilométernyi megyei útra 2014-ben alig 7 millió eurót kapott a megye a PNDL-ből, 2015-re pedig egyáltalán nem foglaltak be támogatást ezek felújítására.
"Valószínűleg mi vagyunk az egyetlen olyan megye az országban, ahová nem utaltak ki támogatást a megyei utak felújítására. Ilyen körülmények között az utak járhatóságát is nehezen fogjuk tudni biztosítani, ami elfogadhatatlan a megyénk lakosságával szemben. Több fontos megyei út állapota miatt tartottak már tiltakozó akciót a helyiek, forrás hiányában azonban nem tudunk lépni. Azon dolgozunk, hogy fiataljaink elvándorlását megállítsuk, de ha az alapvető infrastruktúrát sem tudjuk biztosítani számukra, hogyan tudjuk meggyőzni őket az itthon maradásról?" – fejezte ki tiltakozását Borboly Csaba megyeelnök.
Az előzetes eljárási beadványt a megyei tanácselnök április 30-án juttatta el a szakminisztériumhoz. Az átiratot tájékoztatásul a Hargita megyei prefektus, illetve a képviselők és szenátorok is megkapták, hogy segítsenek számon kérni, illetve módosítani a kormány hibás döntését.
maszol.ro

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet gyakorlatilag azt mondja, hogy a Velencei Bizottság elnöke elbaltázta
Aeurópai kisebbségvédelmi ellenőrző mechanizmusok működtetését és hatékonyságát gyengítik a Velencei Bizottság elnökének a kolozsvári kisebbségvédelmi konferencián tett megállapításai – állítja elemzésében a magyarországi Nemzetpolitikai Kutatóintézet. Az elemzés annak kapcsán született, hogy április 30-án, Kolozsváron a Külügyminisztérium (MAE) és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezésébe kisebbségi konferenciát tartottak, amelyen részt vett Gianni Buquicchio, az Európa Tanács Velencei Bizottságának elnöke is, aki igencsak elismerően beszélt a romániai kisebbségvédelemről, modellértékűnek nevezve azt. A konferenciát abból az alkalomból tartották, hogy Románia húsz évvel ezelőtt ratifikálta az Európa Tanács keretében kidogozott és elfogadott Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről.
A kutatóintézet megállapításai szerint a többség-kisebbség közötti rendszeres és mindennapos konfliktusoktól terhelt román kisebbségvédelmi „modell” a legkevésbé sem nevezhető mintaértékűnek, a kolozsvárihoz hasonló konferenciák a valóság palástolásával csak csökkentik a megoldás esélyeit.
“Meglátásunk szerint a konferencia megszervezésének körülményei, valamint az ott elhangzottak meglehetősen jól illusztrálják Románia kisebbségpolitikáját: miközben a román külügyminiszter modellértékűnek nevezte az ország kisebbségekkel kapcsolatos politikáját és hangsúlyozta, hogy annak lényege az érdekeltek bevonása a döntéshozatalba, a konferenciára meg sem hívták az ország legnagyobb nemzeti kisebbségének érdekvédelmi szervezetét, az RMDSZ-t. Hasonlóképpen nem küldtek meghívót a román állam kisebbségkutatással foglalkozó tudományos kutatóintézetének, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek sem. A konferencián felszólalt Gianni Buquicchio, az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testületének, az ún. Velencei Bizottságnak az elnöke, aki – mielőtt a BBTE díszdoktorává avatták – kifejtette: bár az általa vezetett intézménynek nem feladata az egyes országok kisebbségvédelmi rendszerének monitorizálása, úgy tapasztalta, hogy Románia kiemelten figyel a Keretegyezménynek és más nemzetközi dokumentumoknak a betartására” - írják az elemzésben.
A kutatóintézet szerint Gianni Buquicchio helyesen állapította meg, hogy a Velencei Bizottság tevékenységének homlokterében nem a kisebbségvédelem áll, ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel az a megállapítása, hogy Románia példaértékűen figyel a vállalt nemzetközi kötelezettségei betartására. Az Európa Tanács keretében két, a kisebbségek védelmével foglalkozó egyezmény is született, a Keretegyezmény mellett a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartáját is ratifikálta Románia. Ezek betartását külön erre a célra felállított bizottságok ellenőrzik, ezért szokatlan diplomáciai megoldásnak számít, hogy a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága előadói minőségben nem képviseltette magát az általa ellenőrizendő egyezményről szóló konferencián, a Velencei Bizottság elnöke pedig – mintegy átvéve a Tanácsadó Bizottság szerepét –, sarkos véleményt fogalmazott meg az egyébként szűkebb szakterületén kívül eső kérdésben.
“Amennyiben a Tanácsadó Bizottság képviselői is jelen lettek volna a kolozsvári eseményen, valószínűleg nem hagyhatták volna figyelmen kívül, hogy Románia már több mint egy éve késlekedik a Kertegyezmény végrehajtásáról szóló jelentésének leadásával és a legutóbbi monitoring során megfogalmazott számos ajánlást is figyelmen kívül hagyta. A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartájának alkalmazása terén a helyzet még ennél is súlyosabb: az ország már több mint három éve késik a jelentés leadásával, miközben az ezzel kapcsolatos monitoring is háromévente lenne esedékes. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a Velencei Bizottság elnöke az ország kisebbségpolitikáját illető elismerő szavakkal – különösen azzal a megállapítással, hogy a román hatóságokat ténylegesen foglalkoztatja a Keretegyezmény és az alkalmazandó sztenderdek tiszteletben tartása – gyengíti az Európa Tanácsnak a két kisebbségvédelmi egyezmény monitoringjával kapcsolatos tevékenységét, ezáltal megkérdőjelezi a Tanácsadó Bizottság munkáját. Gianni Buquicchio figyelmen kívül hagyja továbbá az ET egyéb szerveinek a román kisebbségvédelemmel kapcsolatos megállapításait is. A Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) tavaly publikált jelentése a nemzeti szimbólumok kapcsán rámutatott a román hatóságok következetlen gyakorlatára, a vagyon-visszaszolgáltatással kapcsolatos problémákra és a strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztaló ítéletei végrehajtásával kapcsolatban is egyre szembetűnőbb elutasító magatartásra Románia részéről” - áll az elemzésben.
Kiemelik, a város vezetősége még a kétnyelvű településtáblát sem hajlandó kihelyezni a város bejárataihoz, ennek érdekében még a bírósági eljárástól sem riadt vissza. Felidézik, Bogdan Aurescu arról is beszélt, hogy az etnikai alapú területi autonómia nem lehet jó megoldás a kisebbségvédelemben. “A politikus ezzel a román közbeszédben meglehetősen gyakran alkalmazott szókapcsolattal azt a látszatot keltette, hogy a Romániában élő magyarok etnikai alapon kérnének területi autonómiát, miközben a területi autonómia értelemszerűen nem lehet „etnikai”, hiszen egy területre vonatkozik, nem pedig egy etnikai csoportra” -fogalmaznak az elemzésben.
Transindex.ro

A külügyminiszter a magyarországi románok kulturális identitásáért aggódik
A magyarországi románok kulturális identitása miatt aggódik a Budapestre készülő román külügyminiszter, aki csütörtökön tárgyal magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel. Bogdan Aurescu szerint Budapest hátráltatja a román-magyar vegyesbizottság munkáját, emellett nem finanszírozza megfelelőképp a román nemzetiség oktatási intézményeit és kulturális életét.
A Budapestre készülő Bogdan Aurescu román külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a magyarországi románok szerinte veszélyeztetett kulturális identitásáért, és erre hivatkozva a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság által előkészített megállapodás elfogadását nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatandó csütörtöki tárgyalásai egyik legfontosabb napirendi pontjaként. A román diplomácia vezetőjével szerdán közölt interjút a román Agerpres hírügynökség. Aurescu ebben kifejtette: a román kisebbségvédelem az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének filozófiáját, vagyis az interkulturalitást tartja szem előtt, a kultúrák összefonódását támogatja, és ellenzi az elkülönülést, így az etnikai alapú autonómiát is.
Auresco felidézte, hogy múlt héten Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság (az ET jogi szakértői testülete) elnöke méltatta a román kisebbségvédelem „pozitív és építő jellegű megközelítését” egy kolozsvári konferencián, abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A konferenciára egyébként, amelyet a Nemzetpolitikai Kutatóintézet erősen bírált, nem hívták meg az RMDSZ-t.
A román diplomácia vezetője szerint a magyar-román kisebbségi vegyes-bizottság tevékenységének „hátráltatása” súlyos hátrányt jelenthet a magyarországi románoknak. Számukra Bukarest a román nyelvű oktatás minden szinten való biztosítását, sajtójuk megfelelő finanszírozását, nyelvi, etnikai, kulturális identitásuk bátorítását szorgalmazza, és azt várja Budapesttől, hogy határozottan lépjen fel az úgynevezett etnobiznisszel szemben.
A román külügyminiszter nagyon fontosnak nevezte a tárgyalások gazdasági napirendjét, amelyen egyebek mellett az autópálya-összeköttetés megteremtése, a 2014-2020-as időszak határon átnyúló együttműködési programja, az energiabiztonság szerepel.
Az Arad és Szeged közötti interkonnektorról szóló kérdésre Aurescu kifejtette: egyelőre korlátozott kapacitású a kétirányú gázállítás a magyar és román hálózat közötti műszaki különbségek miatt. A két ország azon dolgozik, hogy nyáron közös pályázatot nyújtson be a bolgár-román-magyar-osztrák összeköttetés megvalósítását célzó európai forrásokra, és így megteremtse a pénzügyi feltételeit annak, hogy 2019-re teljes kapacitással működjön mindkét irányban a magyar-román interkonnektor.
A román külügyminiszter rámutatott: húsz határátkelő nélküli közúti összeköttetés vár arra, hogy Románia csatlakozhasson a schengeni övezethez és megindulhasson a kistérségeket összekötő áru- és személyforgalom, de addig is várhatóan még a nyár folyamán felavatják Nagylakánál a két ország közötti autópályát.
MTI
Erdély.ma

Édesanyjától kérték el Markó Attila telefonszámát
Már április 29-étől körözik Markó Attilát Romániában, ekkor jutott el ugyanis a legfelsőbb bíróságtól a háromszéki rendőrséghez a letartóztatási parancs – írja a Mediafax híre nyomán a Maszol. A hírügynökség úgy tudja, a rendőrök elkérték a volt képviselő édesanyjától fia Magyarországon használt mobilszámát, ám a politikus nem válaszolt hívásaikra.
Ekkor kerültek fel adatai az Interpol honlapjára, és beindult a nemzetközi körözés ellene. A Mediafaxnak sikerült elérnie Markó Attilát, aki nem kívánta kommentálni a nemzetközi körözés hírét, és nem árulta el, hogy pontosan hol tartózkodik. Csupán annyit mondott, hogy „az utolsó leheletéig” küzd igaza bebizonyításáért.
NEM JÓ ROMÁNNAK LENNI. Csúcson az idegenellenesek aránya Magyarországon – állapította meg a Tárki 1992 óta végzett kutatásának 2015. áprilisi adatai alapján. A felmérés szerint Magyarország felnőtt lakosságának 46 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető válaszlehetőséget, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százalékuk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében. A mérlegelők körében a legmagasabb, 94 százalékkal, az arab nemzetiségűek, a legalacsonyabb, 7 százalékkal, a határon túli magyarok visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a romák, de 70–80 százalék feletti a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is. Az idegenellenesség mértéke az átlagosnál magasabb a Jobbik és az MSZP szavazói, illetve a nem szavazók körében, azok között, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak, vagy ennek romlásától tartanak, továbbá a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40–50 évesek körében. (MTI)
KÉT NAP ALATT KÉT MÁZOLÁS. Ismeretlen elkövetők lemázolták kedden a Gyergyószentmiklós feliratot a város Gyilkos-tó felőli bejáratánál, másnap pedig a Gyilkos-tó tábláján a magyar feliratot takarták el fekete festékkel. Az önkormányzat ismeretlen elkövető(k) ellen kivizsgálási kérelmet fogalmazott meg az országos rendőrség felé. Madaras Szidónia, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, amennyiben az elkövetők kilétére fény derül, több ezer lejes bírsággal is sújthatók, mivel a kár helyreállításának költsége is a károkozót terheli. Az elmúlt időszakban ismét gyakori jelenséggé vált a helységnévtáblák magyar feliratának lefestése, vagy a magyar vonatkozású szobrok, emlékhelyek festékkel való megrongálása. (Krónika)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Törvényértelmezés
Azt tartja a mondás, hogy minden csoda három napig tart. Marosvásárhely azonban egészen másként "működik", mint a világ többi része, itt mindig történnek "csodák". A legutóbbi, ami hetek óta magára hívja a közvélemény figyelmét, a kétnyelvű táblák háborúja. Ami attól lett háború, hogy a helyi rendőrség vezetője hadat üzent a "törvénytelenségnek", magyarán a kétnyelvű utcanévtábláknak és azoknak, akik, miután egy erre vonatkozó helyi tanácsi határozatot másfél évtizede sem léptette életbe az önkormányzat, saját kezükkel kezdték kitenni magánházakra, de azoknak a polgároknak is, akik megengedték, hogy az ingatlanjaikra feltegyék. Ezeket "a törvény nevében" szólították fel: 48 órán belül vegyék le a táblákat, különben harmincezertől ötvenezer lejig terjedő büntetést rónak ki rájuk. Az emberek egy része ijedtében engedett a nyomásnak, mások vállalták a konfrontációt, és peres úton támadták meg a rendőrségi túlkapást. Kis túlzással akár azt is mondhatnánk, hogy a kialakult helyzet talán még kapóra is jött a politikusoknak, hiszen egy éven belül helyhatósági választások lesznek… Minden helyi magyar politikai alakulat, illetve politikus elítélte a helyi rendőrség túlbuzgóságát, és a tiltakozás különböző formáit hirdette meg: az RMDSZ a helyi tanács munkáját bojkottálta, a Néppárt tiltakozó tüntetést hirdetett meg az önkormányzat épülete elé, amelyre "természetesen" nem kaptak engedélyt. Ez utóbbi, valamint a Magyar Polgári Párt ugyanakkor a rendőrigazgató azonnali menesztését követelte. Emellett egy kezdeményező csoport is aláírásokat gyűjtött, és a legutóbbi tanácsülésen petíció formájában tette le a helyi tanács asztalára, amelyben ugyancsak a rendőrfőnök leváltását kérik. Véleményük szerint az önkormányzat ezáltal bizonyít(hat)ná, hogy valóban harmóniát szeretne a marosvásárhelyiek között.
A "csoda" ezután is tartott. A minap az eddig némát játszó polgármester is megszólalt, provokációnak, kampányfogásnak nevezte és visszautasította a "nyomás-gyakorlást".
Azon nem csodálkozunk, hogy a rendőrfőnök azt állította, a magyar sajtó félretájékoztat, félrevezeti az embereket, amikor a különböző sajtótájékoztatókról tudósít. Azon viszont már igencsak elcsodálkoztunk, amikor egy RMDSZ-es képviselő ironikusan azt kérte számon, hogy mutassuk meg azt a törvénycikkelyt, amely előírja a kétnyelvű utcanévtáblákat, mert szeretne ő is tanulni valamit, többször is aláhúzva a helységnevekre vonatkozó kitételt.
Érdekes hozzáállás egy "érdekvédelmi" politikus részéről, aki a táblaháború kapcsán egyébként egyetlenegyszer sem szólalt meg… A kekeckedés a szatmári városi tanács 2009. júniusi ülésére emlékeztetett, amelyre az RMDSZ-es tanácsosok a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésére határozattervezetet dolgoztak ki, és amelyre egy demokrata tanácsos azt mondta, a törvény valóban előírja, hogy minden olyan településen, ahol 20% fölötti lélekszámmal van jelen egy nemzeti kisebbség, többnyelvű kiírásokat kell alkalmazni. Ám ez a rendelkezés ahelységnevekre, a különböző intézmények megnevezésére, illetve közérdekű információk kifüggesztésére vonatkozik. És mivel a törvény erre nem kötelez, a kétnyelvű utcanevek kifüggesztése nem lenne hasznos a szatmárnémetiek számára, "csak bonyolítaná a helyzetet". Egy román politikustól nem is várunk mást, az a dolga, de amikor egy RMDSZ-es honatya "értelmez" egy, a saját kisebbsége szempontjából fontos dolgot, az igencsak sokatmondó.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Bandi Kati világában
Művészetének sajátosan egyéni, színpompásan változatos, hagyományos viseletünk motívumait a korszerűségben továbbéltető világán vezette át a hallgatóságot Bandi Kati iparművész a Vártemplomi Nőszövetség meghívottjaként a gótikus teremben. A vendéget Ötvös József lelkipásztor köszöntötte, aki bevezetésképpen a Biblia legszebb épületének, Salamon templomának a felöltöztetéséről s a Vártemplom "ruháiról" beszélt. Nem véletlenül, hiszen Bandi Kati műhelyéből sok templom úrasztali terítője, nőszövetségek zászlaja került ki hímzett selyemből, rátétekkel, s az ő faliszőttesei díszítik a Bekecsen levő Szent Kereszt- kápolnát.
Megélhetési művész, aki főállásban foglalkozik a textil iparművészet minden ágával – mondta magáról. Életéről dióhéjban elmesélte, hogy első osztályos kisdiákként a marosvásárhelyi Bolyai iskolában tartott évnyitó után a tanító néni megfogta leendő tanítványainak kezét, és átvitte őket a Papiu iskolába. Feleúton találkoztak a papius gyermekekkel, akiket a Bolyaiba költöztettek, hogy a testvériség jegyében összekeverjék a korábban egynyelvű tanintézeteket.
Kilencedik osztálytól a művészeti iskolába járt, első lépéseit édesapja, Bandi Dezső iparművész, néprajzkutató, népművelő irányította, s ő határozta meg pályaválasztását is. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu képzőművészeti egyetem textil szakán végezte, majd a nagyváradi készruhagyárba helyezték tervezőnek. Bár sajnálta, de az állást nem foglalta el, mert a várandósság kilencedik hónapjában orvos férjét követte Máramaros megyébe. Ebből a házasságból született meg a lánya, aki finnországi hajómérnökhöz ment feleségül, majd második házasságából a fia, aki biológusként a természet, a madarak szerelmese.
Bandi Katinak jól meghatározott, karakteres véleménye van a világról, politikáról, amit nem rejt véka alá. Olyan szülők gyermekeként, akik népi hagyományaink szeretetére nevelték, mindig szívesen mesél arról a jó érzésről, ami a viseletüket büszkén hordó bajor emberek láttán fogja el. Úgy tartja, hogy az erdélyi népviselet a bajornál is változatosabb, és megérdemelné, hogy hétköznapokon és ünnepi alkalmakon is hordjuk a népművészetünk ihlette darabokat. Ez az elképzelés szüli ruhaterveit, amelyek a népi ruhák szabásvonalát, motívumvilágát lopják be a mai ember életéhez igazított öltözékekbe, jelezve viselőjük hovatartozását, szépérzékét is. Bandi Kati stílust, iskolát teremtett Erdélyben, amire az ügyesek ipart építettek. Ő megmaradt a történelmi környezetben levő műhelyében, ahol különlegesen elegáns, nőies ruhák készülnek, alkotójuknak a szülőföldhöz való ragaszkodását is tükrözve. A népviselet, a magyar polgári viselet, a díszruhák jegyeit hordozó s a megrendelő egyéniségéhez igazított ruháihoz kiegészítők, kabátok is készülnek. Különlegesen szépek menyasszonyi, vőlegényi ruhái, amelyekből néhány figyelemre méltó darabot láthattunk a képeken. Rendszeresen együttműködik a Maros Művészegyüttessel, ami örömöt jelent számára. A képeken bemutatta, hogy az általa tervezett ruhák kiállítási tárgyakként is díszíthetik a lakást.
Művészetének egyik legszebb fejezetét faliképei jelentik, hímezve, szalagokból összevarrva, rátétes technikával népballadáinkat szólaltatják meg a textíliák nyújtotta lehetőségek nyelvén. Üvegfestményein népi díszítőművészetünk elemei élnek tovább, s az utóbbi évek alkotótáboraiban készült festményei az erdélyi táj sajátos színeit, fényeit örökítik meg a korábbi külföldi ihletésű alkotások mellett.
Bandi Kati elárulta, hogy a világ legszebb boltja címet elnyert bukaresti Sabion üzlet megtervezésében is tevékenyen részt vett, régi, míves, kovácsoltvas kereteket tervezett az eladásra kínált ékszerek bemutatására.
Nem zavarja, hogy sokan próbálják másolni az általa teremtett jellegzetes stílust, az igazi művészetről ugyanis jelentéktelennek tűnő apró részletek is árulkodnak, amelyek a másoló figyelmét elkerülik.
Népi díszítőmotívumaink az egyenruhává vált farmert is egyénivé, jellegzetessé teszik – mutatott példát a matyó motívumokkal megszépített farmerblézerre. Majd elmondta, hogy az iparművészet nagyon munkaigényes terület, ezért van ritkábban mód gyűjteményes kiállítással a közönség elé állni.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Felmérték, bemutatjuk – kolozsvári fiatalok és a kultúra
Vezetnek a fesztiválok és a mozik, sor végén a könyvtárak, a galériák
A fesztiválok mellett a mozikat és a kulturális események helyszíneit (Kaszinó, színházak stb.) kedvelik leginkább a kolozsvári fiatalok, eközben a kulturális központoknak, múzeumoknak, könyvtáraknak, művészeti galériáknak van még pótolnivalójuk, hogy meghódítsák őket – ez a végkövetkeztetése annak a felmérésnek, amelyet a Kolozsvári Vállalkozó Nők Egyesülete végzett áprilisban.
Nekünk, újságíróknak, mivel igyekszünk a lehető legmegfelelőbben becentizni az időnket és az energiáinkat, hogy részt vegyünk a fontos eseményeken – majd olvasóinknak is beszámoljunk róluk –, izgalmas tapasztalatot jelent egy-egy ilyen vizsgálat eredményeinek böngészése; nem mellesleg pedig hasznos olyan tekintetben is, hogy megtudjuk: egy adott közösség, amely összetételében meglehetősen heterogén, miként viszonyul jelenleg a kulturális paletta gazdag kínálatához. A felmérés eredményeiből nyújtunk át ezúttal olvasóinknak is egy csokorra valót.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

„Ki sorsa ez, enyém, tied?”
Teljes mértékben együtt érzek a korrupcióval gyanúsított, Magyarországon tartózkodó Markó Attilával, aki ellen nemzetközi körözést adott ki a román rendőrség, miután a román legfelső bíróság elrendelte előzetes letartóztatását.
Az erdélyi magyar politikust a román média, főleg a kereskedelmi hírtévék már csak a „deputatul fugar”, vagyis a szökevény képviselő jelzővel emlegetik, természetesen szalagcímben tálalva mindezt, hogy minél hatásosabb és figyelemfelkeltőbb legyen a könnyen manipulálható és irányítható tömegek számára. Ugye, milyen jól és izgalmasan hangzik ez a fajta „tálalás”: íme, egy korrupcióval gyanúsított, ráadásul magyar nemzetiségű politikus, aki ki tudja milyen szörnyűséges bűntettet követhetett el, ha már az Interpollal kerestetik, többnyire köztörvényes bűnözőkkel együtt, mivel nem mert szembenézni a hazai igazságszolgáltatással, és külföldre szökött, most valahol Magyarországon bujkál? Szinte akciófilmbe, amerikai thrillerbe illő sztori, ami így, lecsupaszítva sokaknak akár hihetőnek is tűnhet, mint ahogyan az a közösségi oldalakon, magyar körökben is elhangzó egyes hozzászólásokból is kiérződik. Csak a végkifejlet hiányzik még a történetből, hogy végül mi lesz a „szökevénnyel”, sikerül-e elkapni, leszámolni vele és felelősségre vonni, avagy csodával határos módon egyszer csak kiderül az igazság, azaz minden, ami eddig lezajlott csak színjáték volt, és állítólagos tettesünk valójában ártatlan.
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)

Szórványbeliek a városünnepen
A Kovászna Megye Tanácsa által támogatott Összetartozunk Székelyföld–Szórvány Partnerségi Program keretében közel nyolcvan személy látogatott a megyeszékhelyre a messzi és a közelebbi szórványból Szent György Napok alkalmából.
4 évestől 79 évesig szinte minden korosztály jelen volt, Vajdahunyadtól Küküllőszögig több településről, de még az egykori európai kulturális fővárosból, Nagyszebenből is idevonzották az érdeklődőket a városnapi rendezvények. Kicsitől idősig mindenki megtalálta a város azon sarkát, ahol a legjobban érezte magát. A kétnapos látogatás során, a városismertető séta után a gyerekek és a pedagógusok inkább gyerekprogramokat felvonultató színpad és a kézművessátor körül töltötték idejüket, az ifjúság és a középkorosztály pedig a felnőtteknek szóló programok, koncertek közül válogatott.
A szórványból ide látogató idős asszonyok elsőként a római katolikus templomba tértek be, ahol azonnal dalra fakadtak, hálát adva, hogy egészségben eljutottak Székelyföldre. Ezt követően a Székely Nemzeti Múzeum kertjében, főleg a gyermekprogramokat kedvelték, majd lassú léptekkel, de örömmel teli szívvel sétáltak végig a kézművesmesterek termékeit kínáló asztalok előtt.
„Nagyon sok élményben volt részünk, csodálatos ilyen pezsgő kulturális közegben létezni. Sok ötlettel, lelkesedéssel térünk haza, nagyon sokat fogunk mesélni, és bízunk benne, hogy egy töredékét mi is meg tudjuk majd valósítani otthon, saját közösségünkben – mondta Miklós Erzsébet bethlenszentmiklósi tanárnő.
A kirándulócsoportok mellett Hunyad és Szeben megyékből az Aktív Turizmus Expón is voltak képviselők, akik közös standon mutatták be a megyéikről szóló kiadványokat.;;;?Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Korodi: a Velencei Bizottság elnöke nem naiv
A Velencei Bizottság elnöke nem naiv, tisztában van a kisebbségi helyzettel – véli Korodi Attila. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének RMDSZ-es küldöttét arról kérdeztük, mit gondol a Kolozsváron szervezett kisebbségvédelmi nemzetközi konferencián felszólaló Gianni Buquicchió kijelentéseiről. Gianni Buquicchio szavai felháborodást keltettek a magyar közösség soraiban. A Velencei Bizottság elnöke tényleg nincs tisztában a romániai kisebbségek problémáival? Azt gondolom, hogy egy Velencei Bizottság vezetője nincs, ahogy ne tudjon részleteket azokról a közvitákról, gondokról, amelyek főleg a magyar, de általában a kisebbségi közösségekben zajlanak. Már csak azért is lehetetlen ez, mert korábban az alkotmányozási folyamatban, amikor megfogalmazódtak a regionalizációval kapcsolatos aggályok, jelen volt a Bizottság delegáltja, akivel mi is találkoztunk. Az elnök nem lehet naiv tehát, legfennebb egy olyan helyzetben, amikor díszdoktori címet is kapott, tudatosan vállalta fel, hogy így fog nyilatkozni a kisebbségi helyzetről. A kolozsvári konferencián Gianni Buquicchio arról beszélt, hogy a Velencei Bizottság pozitív és építő jellegű megközelítést tapasztal Románia részéről a kisebbségvédelemben. Az ET konzultatív szervét vezető jogász előadásában kijelentette, a Velencei Bizottságnak nem feladata, hogy monitorozza az országok kisebbségvédelmét, de azt tapasztalja, hogy a román hatóságok kiemelten figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására. Azt is megemlítette, hogy Románia kezdeményezően járult hozzá a Velencei Bizottság általános kisebbségvédelmi jelentéseinek az elkészítéséhez. Beszélt arról is, hogy Románia 2005-ben véleményeztette kisebbségi törvénytervezetét a Velencei Bizottsággal. A bizottság úgy ítélte meg, a kulturális autonómia fogalmát is bevezető tervezet csak elméletben nyújt kielégítő keretet a kisebbségi jogok biztosítására. Korlátozásokat és tisztázatlan elemeket is tartalmaz a dokumentum, ezért kiegészítéseket javasoltak.
Próbálta-e megérdeklődni az RMDSZ, hogy miért nem hívták meg a konferenciára? A szövetségi elnök ebben a kérdésben egyeztetni fog a külügyminisztériummal és a külügyminiszterrel. Véleménye szerint árthat a kisebbségek ügyének, hogy a Velencei Bizottság elnöke így nyilatkozott? Persze. Egyértelműen, hiszen ez hivatkozási alap lehet majd olyan politikai vitákra, ahol el akarják kerülni az észérveket. A Velencei Bizottság elnökének, valamint a román külügyminiszternek az értékelése a román kisebbségvédelmi rendszerről már csak azért sem lehet helytálló, mert még a meglévő jogszabályok betartása terén is súlyos gondok merülnek fel – állapította meg tanulmányában a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet. E szerint az Európa Tanács keretében két, a kisebbségek védelmével foglalkozó egyezmény is született, a Keretegyezmény mellett a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartáját is ratifikálta Románia. Bukarest már több mint egy éve késlekedik a Keretegyezmény végrehajtásáról szóló jelentésének leadásával és a legutóbbi monitoring során megfogalmazott számos ajánlást is figyelmen kívül hagyta. A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartájának alkalmazása terén a helyzet még ennél is súlyosabb: az ország már több mint három éve késik a jelentés leadásával, miközben az ezzel kapcsolatos monitoring is háromévente lenne esedékes. Járható útnak tartja-e, hogy az Európai Unió belefoglalja a jogrendjébe az Európai Tanács kisebbségekre vonatkozó ajánlásait és egyezményeit? Ez az EP részéről egy idő után megkerülhetetlen lesz. Januárban nekem is volt egy egyértelmű állásfoglalásom az Európai Tanácson belül a két szerv közti vita során, és kollégák foglalkoznak ezzel a kérdéssel az EP-ben. Lehet húzni ezt a kérdést, lehet hivatkozni a lisszaboni szerződésre, hogy más a jogalapja az európai uniós államközti rendszernek, viszont azt gondolom, hogy az idő úgyis nekünk dolgozik.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

„Amit nem tilt a törvény, azt szabad”
Kézhez kapta a Magyar Polgári Párt háromszéki vezetősége a himnusz-ügyben hozott bírósági döntés indoklását, így az ötezer lejes bírság megsemmisítését illetően a Kovászna megyei kormányhivatalnak harminc nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezzen.
Kulcsár-Terza József szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: „íme, vannak eredmények”. Ezeket pedig csak közösen, összefogás által lehetett, illetve lehet elérni, hiszen megmutatkozott, hogy a külön utas politikának nincs eredménye – fogalmazott a párt megyei vezetője.
„A himnuszperrel kapcsolatosan ahhoz, hogy egy jó döntés szülessen, a magyarságnak, illetve székelységnek erőt kellett felmutatni” – jelentette ki Kulcsár-Terza. „Teljesen elvtelen volt egy nemzeti ima eléneklése miatt bírságot kiszabni, nem lehet egy demokratikus országban, vagy épp egy Európai Unió tagországban hasonló intézkedéseket hozni” – ismételte korábban kijelentett véleményét. A perben született indoklást nemrégen kapták kézhez, ezzel kapcsolatban három olyan pontot emelt ki az MPP háromszéki elnöke, amelyben a sepsiszentgyörgyi bíróság igazat adott a június 4-ei rendezvény szervezőinek.
Elsősorban azért tekintik semmisnek az ötezer lejes bírságot, mivel nem a megfelelő szervezetet büntették meg. Kulcsár-Terza elmagyarázta, a szervező sepsiszentgyörgyi MPP helyett a megyei vezetőségre szabták ki a bírságot, ám az említett kettő közül egyik sem rendelkezik jogi személyiséggel, így az országos MPP irodát kellett volna megbüntetniük. Másodsorban egy kormányhatározat nem írhat felül egy törvényt sem, utóbbi pedig kimondja: himnuszt bármilyen esetben lehet énekelni, abban az esetben pedig, amennyiben hivatalos küldöttség is részt vesz az eseményen, akkor a román himnuszt is el kell énekelni. Az indoklásban szereplő harmadik meglátás az, hogy jogi személy nem énekelhet himnuszt, azt csupán természetes, azaz fizikai személy teheti, így a párt csak abban az esetben büntethető, ha az általuk megszervezett rendezvény nem rendelkezik engedéllyel, nem tartották volna az előzőleg bejelentetett időkorlátot, netalán rendbontás történt volna. Ezek közül azonban egyik sem történt meg – emlékeztetett Kulcsár-Terza, aki hozzátette, a Kovászna megyei kormányhivatal képviselőinek harminc nap áll rendelkezésre a bírósági döntés megtámadására.
Biró Zsolt, az MPP országos elnöke kiemelte azt az indoklásban is szereplő mondatot, amely precedensértékű lesz és hivatkozási alapot fog szolgáltatni az elkövetkezendőkben: „amit nem tilt a törvény, azt szabad”.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro