Etnikai enklávétól tart Románia (Dagad az SZNT luxembourgi pere)
Románia etnikai enkláve kialakulásának veszélyére hivatkozik a nemzeti régiókról szóló luxembourgi perben – számolt be az ügyben felperesként fellépő Izsák Balázs a Krónikának.
Az SZNT elnöke érintett félként megkapta az Európai Unió luxembourgi bíróságától azokat a dokumentumokat, amelyeket az Európai Bizottság (EB) ellen indított perében az EB oldalán beszálló államok – közöttük Románia – nyújtottak be. Izsák Balázs szerint a román beadvány nem azzal foglalkozik, hogy uniós hatáskörbe tartozik-e az SZNT európai polgári kezdeményezése, hanem azt taglalja: az SZNT érveinek elfogadása esetén az „enklavizálódás veszélye” fenyegetné a székelységet. „Az enkláve az országon belüli területet jelent, amely nem tartozik az őt körülvevő állam joghatósága alá. Ha a román állam a Székelyföldben egy esetleges enklávét lát, az azt jelenti, hogy még mindig nincs tisztában az autonómia fogalmával” – jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg: a kérdés nem tartozik a hatáskörébe. A perbe Magyarország a kezdeményezők, Szlovákia, Görögország és Románia az EB oldalán lépett be, a luxembourgi bíróság a héten iktatta Kovászna megyének az SZNT oldalán való beavatkozását. Izsák Balázs közlése szerint a Kovászna megyei önkormányzat jogászai azzal érveltek, hogy az EU kohéziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek lemaradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelybe a három székelyföldi megye tartozik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Keskeny út tíz éve Tusványoson
A 25. tusványosi szabadegyetemen a Keskeny út misszió tízéves születésnapját ünnepelte. Az ökumenikus sátor a hiteles keresztény élet felvállalását, felmutatását kínálja a keresők és az egyházból, vallásból kiábrándult fesztiválozók számára.
A program mindig a ráhangoló nappal kezdődik, mert a szervezők fontosnak tartják az imádkozást a programért, a teljes fesztiválért.
Szerdán nyitányként Kádár János Zoltán teológiai hallgató kifejtette, hogy Isten timelinerén meghívás van közzétéve, amelyre mindannyian pozitív módon reagálhatunk, Bustya János lelkész-tanár pedig Fészbuk dzsénörésön címmel tartott igen jól dokumentált előadást. 16 órától élményszínház várta a jelentkezőket, érdekfeszítő volt az önmagukkal szembesülő szereplőket figyelni. Csütörtökön Andorkó Attila unitárius lelkész a gondolat teremtő és gátló erejéről beszélt, és felhívta a figyelmet a bűnök elengedésére. Példája egy félig telt pohárról szólt, melyet kinyújtott kézzel lehet tartani akár egy órán át, de több óra után iszonyatos súllyal nehezedik a fogvatartóra. Ehhez hasonló a lelkiismeretet fogva tartó bűn vagy negatív gondolat. Ruszka Sándor kézdivásárhelyi iskolalelkész arra tanított, miként nézzünk szembe félelmeinkkel, ami nem könnyű, de a szeretet segítségével lehetséges elűzni őket. Délután a kézműves-foglalkozások alatt személyes istentapasztalatokról, élményekről, hitről, önmagukról beszélgettek a fiatalok. Az esti film C. S. Lewis életének tragikus szerelmét követte végig, az Árnyékország a boldogság és a fájdalom viszonyára világított rá.
Pénteken a megszokott hangolót követően Ruszka Sándor az egyház fogalmát próbálta úgy megfogalmazni, hogy ne csupán egy adószedő és szolgálatokat nyújtó intézményt lássunk benne. A kerekasztal-beszélgetésen Kató Béla református püspök is részt vett, az unitárius egyházat Székely Kinga Réka képviselte, a moderálást Bardócz Csaba ikafalvi lelkész vállalta. Kiderült: nem az a kérdés, hogy van-e szükség egyházra, hanem az, hogy milyen egyházra van szükség? A püspök úr szerint „az egyház nem csak úgy, önmagától fejlődik, emberek élnek benne. Ha valaki hitelesen tud Istenről a másik embernek beszélni, és az Ő törvénye szerint cselekedni, ebből következhet az, hogy mások is követők lesznek. Az egyházban élni életforma, nem csak alkalomszerű találkozó.” Szombaton sátorbontás előtt Előttem az élet, és nem látok tőle semmit, avagy hogyan találjam meg a hivatásomat? címmel tartott érdekes előadást a Mărgulescu házaspár, kitartásra buzdítva: ha valami nem sikerül egyből, nem szabad feladni, az ezredikre biztosan összejön, mint Edisonnak az izzólámpa... A tizedik Keskeny út sajátos kezdeményezéssel bővült: baba-mama klubjában gyermekjátékok és önkéntesek várták a látogatókat.
A legizgalmasabb pillanatok mégis azok voltak, amikor közösen tapasztaltuk meg Isten nagyságát és erejét: ahogy hozzánk küldte a KGB-angyalokat, akik sörivás közben felhúzták a sátrat, ahogy délelőttönként kivétel nélkül megjelentek és beintették a 9-es dalt, a himnuszt... Sorolhatnám azokat a reggeli álmos pillanatokat, amikor az átázott, gumicsizmás, didergő társaság a fesztiválozókért és az eltűnt fiúért imádkozott, vagy a vagány jameléseket... Együtt éltük meg a bakikat is az agyongyötört, vízfoltos sátrunkban, az Isten házában.
RUSZKA MARGÓ, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen?
Sajtótájékoztató az RMDSZ- nél
– Nagyon rég nem találkoztunk, tudatosan tartózkodtam attól, hogy sajtótájékoztatót tartsak, mert nem igazán voltak olyan pozitív üzeneteink, amelyekről beszámolhattunk volna a választópolgároknak. Márpedig én teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy manapság, amikor a politikum válságban van, a választóknak pozitív üzenetekre volna szükségük. Az elmúlt hónapokban erre nem volt lehetőségünk. Ma viszont, úgy gondolom, több hónapos egyeztetés után sikerült elérni, hogy nyugodtan elmondhatjuk összegzésképpen: lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen. És nemcsak az RMDSZ-re, nemcsak a magyar politikumra gondolok, hanem a románra is.
Ezekkel a szavakkal vezette fel mondandóját tegnap Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, aki Peti Andrással, a szervezet marosvásárhelyi elnökével közösen számolt be az utóbbi időszak pozitív eseményeiről.
A továbbiakban azzal a meggyőződéssel nyugtázta a változást, hogy a következőkben is ezt az irányt tudják majd követni, és Marosvásárhelyen, de a megyében is megtalálják hozzá a politikai partnert, könnyebben, mint eddig. Tudatában van annak is, mondta, hogy választási évben vagyunk, amikor a kedélyek sokkal indulatosabbra váltanak, a szavazatszerzési ambíciók felülírják olykor a józan észt is, ennek ellenére reméli, hogy az az együttműködés, amit most sikerült elkezdeniük, nem vált rossz irányt, hiszen olyan szélsőségek fogalmazódnak meg Marosvásárhelyen, Maros megyében, amivel nagyon nehéz bármit is kezdeni politikai vitákban, mint például: lehet-e vagy sem magyar nemzetiségű román állampolgár prefektus, iskolaigazgató vagy közintézmény-vezető. Ennek ellenére azt hiszi, hogy az utóbbi napokban történt változások mégiscsak egy más típusú hangot ütöttek meg, és ennek mentén tudják a következőkben a kérdéseket is eredményesebben megoldani.
Marosvásárhely, a jövő városa projekt
Peti András elmondta, hogy elindították a Marosvásárhely, a jövő városa kampányprogramot, aminek az apropóját az képezte, hogy Marosvásárhelyen egy új szellemiséget szeretnének meghonosítani, amelyben a különböző nemzetiségek jól érzik magukat. Elsősorban az Unirea líceumot említette, amelyről az elmúlt napokban döntött a városi tanács: létrehozzák a római katolikus főgimnáziumot, másfél millió lejt különítettek el restaurálásra, és jóváhagyták egy hosszú távú bérleti szerződés megkötését, ami lehetővé teszi európai uniós pénzek lehívását. Ugyanakkor elmondta, hogy 36 év után megtörtént a Bolyai sportpályájának a felújítása, a Sportolók utcában, még Bernády idejében épült óvoda teljes felújítása is folyamatban van, illetve Besében az Al. Ioan Cuza iskolához tartozó óvoda és iskola – amelybe nagyrészt roma gyerekek járnak – mellékhelyiségeinek bővítése, korszerűsítése is zajlik. A következő időszak legfontosabb kihívásának a Református Kollégiumhoz tartozó cserealji óvoda közköltségének fedezését, a Református Kollégium Forradalom utca 8. szám alatt található elemi iskolája ügyének a megoldását, illetve a Szabadi úti református egyházközség gyülekezeti házában is működő magyar tannyelvű óvoda problémájának megoldását nevezte.
Elmondta, hogy folytatják a magyar utcanévtáblák kihelyezését, a városi tanácsüléseken az anyanyelvhasználat érdekében 180 ezer lejt különítettek el a költségvetésből a fordítógépre, a szinkrontolmácsok kiválasztása folyamatban van. Végül reményét fejezte ki, hogy a Sütő András-szobor ügye is megoldódik.
Népújság: Olyan körülmények között, amikor egyesek elképzelhetetlennek tartják, hogy magyar ember betölthesse a kormánybiztosi tisztséget, illetve miután hónapok óta elakadt a magyar prefektus kinevezésének ügye, most, hogy más koalíciós partnert találtak, mi lesz, mi lehet az ügy kimenetele? Annál inkább, hogy a kormányzó PSD megyei elnöke a kezdetektől vehemensen tiltakozott a magyar prefektus gondolata ellen.
Brassai Zsombor: – A prefektus ügyében az országos szintű egyezség működik, nem megyei vagy helyi szintű egyezség szabályozza, hogy lesz vagy nem lesz magyar prefektus. Többször elmondtuk, megismétlem, hogy Nagy András személyében mi megtaláltuk a legmegfelelőbb jelöltet, aki betölthetné ennek a megyének a kormánymegbízotti tisztségét. Ragaszkodunk ahhoz, hogy kinevezzék. De, mint korábban is hangsúlyoztam, az RMDSZ legfontosabb partnere a magyar választópolgár, és a magyar választópolgárok, magyar közösségek érdekeit tartjuk szem előtt. Amennyiben ezeket az érdekeket valamilyen más egyezség vagy valamiféle más alku jobban szolgálja, természetesen hajlandók vagyunk újragondolni ezt a kérdést. Egyelőre ott tartunk, hogy nekünk van egy, véleményünk szerint megfelelő jelöltünk, és várjuk a PSD részéről elképzelésünk teljesítését vagy esetleg a kérdés újratárgyalását.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Munkanélküli végzősök
Ezernél több fiatal várja a segélyt
Hunyad megyében az utóbbi két hónap alatt közel 1100 idei végzős jelentkezett be a Munkaerő-foglalkoztató Ügynökségnél. – Az érvényben lévő törvény értelmében azon 16 év feletti fiatalok, akik befejezték tanulmányaikat, de nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára, és munkahelyet sem találtak, hat hónapig részesülhetnek a végzősöknek járó, havi 250 lejes munkanélküli segélyben. Ennek elsődleges feltétele, hogy a tanulmányaik befejezését követő 60 nap során jelentkezzenek be a munkaerő-foglalkoztató ügynökségen, mint állást keresők. Ha két hónap leforgása alatt nem találnak semmiféle munkát, akkor jogosulttá válnak a végzősöknek járó segélyre. Ezt egy éven belül kell igényelniük – közölte Rodica Peter, AJOFM-igazgató. Mint mondta, Hunyad megyében 972 elméleti- és szakközépiskolát végzett diák, illetve 111 felsőfokú oktatásban részesült fiatal jelentkezett be az ügynökségen.
Az intézmény igazgatója szerint a nyilvántartásba való felvétel nem csupán hat hónapra terjedő segélyt jelent. Amennyiben a fiataloknak sikerül egy komoly, munkakönyves állást találniuk, ahol legalább 12 hónapos szerződést kötnek, akkor ők maguk is, de munkaadójuk is jelentős állami támogatásra számíthatnak. A fiatalok elsősorban egy 500 lejes „alkalmazási” juttatásban részesülnek, és ha még nem járt le a hat hónapos segélyük, akkor annak hátralevő részét is felvehetik. A végzősöket alkalmazó munkaadó pedig szintén állami támogatásra számíthat. Amennyiben hosszú távú szerződést köt a fiatallal, az első 12 hónapban az állam 500 lejjel támogatja az új alkalmazott bérezését. – Mindemellett helyi szinten igyekszünk további segítséget nyújtani a munkát keresőknek. Uniós finanszírozásból egy 16 hónapra terjedő programot is indítunk, melynek keretében számos szakképző tanfolyamot biztosítunk azok számára, akik munkanélküliként szerepelnek a nyilvántartásainkban. A képzések dévai és petrozsényi központjainkban zajlanak. Részleteket az ügynökség honlapján lehet találni – közölte az AJOFM igazgatója.
Gáspár-Barra Réka, Nyugati Jelen (Arad)

Egyetemi hallgatók tüntettek Kolozsváron
Csütörtökön mintegy száz egyetemi hallgató vonult fel Kolozsváron.
A diákok a felsőoktatásban tapasztalható állapotok miatt tiltakoztak: elsősorban amiatt elégedetlenek, mert szerintük a tanügyi törvényt módosító, nemrég elfogadott sürgősségi kormányrendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek következtében túlkapások történhetnek. Ugyanakkor úgy vélik, a miniszter és a felsőoktatásért felelős államtitkár nem hajlandó konzultálni velük a felmerülő gondokról, bár a napokban Remus Pricopie tárcavezető felajánlotta, hajlandó tárgyalásokat folytatni. A diákok tegnap délután a Csillagvizsgáló utcában levő diákbentlakásokból vonultak le a Majális/Republicii utcán, majd a Jókai/Napoca utca érintésével a Főtéren fejezték be a felvonulást. Itt doktori címet „adományoztak” Mihnea Costoiu államtitkárnak. Az egyetemi hallgatók a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetségének a fórumán vesznek részt Erdély fővárosában.
(K. O.) Szabadság (Kolozsvár)

Partiumi Magyar Hírlap: Szatmár és Bihar megyében terjesztenék az új lapot
Új magyar lap indítását ígéri az e hét során megszüntetett Szatmári Magyar Hírlapot eddig megjelentető kiadó, a Solpress Kft. A Partiumi Magyar Hírlap indításáról a Szatmári Magyar Hírlap csütörtökön megjelent utolsó számának címoldalán adtak hírt, azonban részleteket nem közöltek – az sem derült ki, hogy mikor jelenik meg a kiadvány a piacon, és hogy napilap lesz-e vagy más típusú újság.
Annyit közölt még a kiadó, hogy a megszűnő nyomtatott napilap honlapja a továbbiakban is elérhető lesz. Érdeklődésünkre a Szatmári Magyar Hírlap titkárságán nem tudtak felvilágosítást adni a Partiumi Magyar Hírlap kapcsán, és a Solpress Kft. által kiadott román nyelvű napilapnál, az Informaţia Zileinél is hiába kérdezősködtünk: sem a szerkesztőségi titkár, sem az igazgató nem szolgált részletekkel.
Annyit árultak el mindössze, hogy a megszüntetetett lap előfizetői ezentúl az Informaţia Zileit kapják majd, ha pedig ezzel nem elégszenek meg, a kifizetést igazoló nyugta alapján visszakérhetik pénzüket.
Nem hivatalos forrásból megtudtuk: a kiadó tulajdonosa, Dumitru Păcuraru annyit közölt távozó alkalmazottaival, hogy egy nagyváradi vállalkozóval közösen készülnek piacra dobni az új magyar lapot, mely a tervek szerint Szatmár és Bihar megyei híreket közöl majd, és e két megyében árusítják majd.
Amint arról beszámoltunk, a Szatmári Magyar Hírlapot kilenc évvel ezelőtt indította az említett Dumitru Păcuraru, valamint Szilágyi Ferenc szatmárnémeti vállalkozó azt követően, hogy az addigi egyetlen magyar nyelvű napilapot, a Szatmári Friss Újságot felvásárolta az osztrák Informmedia médiatröszt. Később Szilágyi kizárólagos tulajdonába került az újság, két éve pedig anyagi gondok miatt felmerült a lap megszűnésének lehetősége.
Ehelyett azonban átvette a régi-új tulajdonos, aki értesüléseink szerint az elmúlt hónapokban megpróbálta eladni a kiadvány tulajdonjogát, majd – mivel nem talált vevőt – ezen a héten bejelentette, hogy megszünteti.
Krónika (Kolozsvár)

Büntetné az EMNP tusnádfürdői tanácsosát
Megvonni készül a politikai bizalmat az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei szervezete tusnádfürdői tanácsosától amiatt, hogy nem szavazta meg az önkormányzat autonómiával kapcsolatos határozattervezetét.
Ennek következtében a hatályos törvények szerint Nemes Mária elveszítheti mandátumát. Az üdülőváros képviselő-testülete szerdai ülésén tűzte napirendjére a statútumot, amely azt tartalmazza, hogy a település egy egységes, Székelyföld nevet viselő régióhoz kíván tartozni.
A 11 fős testület jelen lévő MPP-s és RMDSZ-es tagjai támogatták a határozatot, az EMNP egyetlen tanácsosa azonban tartózkodott, és mivel a román képviselők nemmel szavaztak, a tervezetet nem sikerült elfogadni. Albert Tibor, Tusnádfürdő MPP-s polgármestere a következő havi tanácsülésen készül ismét napirendre tűzni az autonómiapárti határozatot.
A történtek miatt az MPP azzal vádolta a néppártot, hogy a magyar érdek ellen fordult, így „végérvényesen kiírta magát” az autonomista táborból. Az EMNP megyei szervezete utólag hibás, nem az alakulat céljait és értékeit képviselő döntésként értékeli tanácsosa tartózkodását.
Sorbán Attila, a szervezet megyei elnöke közölte, a tanácsülés összehívásáról telefonon értesítették Nemes Máriát, aki csak az ülés kezdetekor kapta kézhez a határozattervezetet. Sorbán szerint az ülés összehívása nem felelt meg az előírt szabályoknak, a szavazásra beterjesztett dokumentum tartalmát pedig – időhiány miatt – tanácsosuk nem ismerhette meg, ezért tartózkodott.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége mindezeket figyelembe véve is úgy ítéli meg, Nemes Mária hibázott, amikor szavazatával nem támogatta az autonómiahatározatot, ezért a párt megyei elnökeként hétfőn kezdeményezem a néppárt megyei elnökségének összehívását, ahol javaslatot teszek a Nemes Mária iránti politikai bizalom megvonására” – közölte szerda este Sorbán Attila.
A megyei elnök leszögezte, az EMNP megalakulásától fogva az autonómia elkötelezett híve, így továbbra is szorgalmazza, hogy a székelyföldi önkormányzatok szavazzák meg a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett határozattervezeteket.
Krónika (Kolozsvár)

Másképp politizál Vásárhelyen az RMDSZ
Más hangot ütött meg az utóbbi időben a politizálásban az RMDSZ Marosvásárhelyen. Sok még a teendő, de a normalitás felé tartanak, jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei elnöke az elmúlt hetek román és magyar vonatkozású ügyeire utalva.
„Nem volt pozitív téma, pozitív üzenet, amiről az elmúlt időszakban beszámolhattunk volna, márpedig úgy gondolom, hogy most, amikor a politika válságban van, erre van szükség. De íme, több hónapos egyeztetés után elértük: lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen, és amikor ezt mondom, akkor a román és a magyar politikumra is gondolok. Korábban szélsőségek fogalmazódtak meg, mint például hogy magyar nemzetiségű román állampolgár nem lehet Maros megyében iskolaigazgató vagy közintézmény-vezető. Változás történt, és a továbbiakban is ezt az irányt követhetjük még akkor is, ha indulatosabb időszak következik az államfőválasztás miatt” – mondta Brassai Zsombor, majd átadta a szót a szövetség helyi elnökének, Peti András alpolgármesternek, aki a Marosvásárhely a jövő városa elnevezésű új politikai programot ismertette.
„Ez az új hangulatról szól, amikor a különböző nemzetiségek jól érzik magukat egymás mellett, kölcsönös tiszteletben élnek, és ez a magyar és a román közösséget egyaránt megerősíti” – vázolta a program lényegét Peti. Elmondta, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium ügyében megtalálták a legmegfelelőbb, kompromisszumos megoldást, 36 év után leaszfaltozták a Bolyai- sportpályáját, felújították a Bernády korában épült Sportolók utcai 16-os számú, valamint a Besében található óvodát, most következik a Református Kollégium cserealjai óvodájának, valamint Forradalom utcai elemi iskolájának a korszerűsítése, továbbá a Szabadi úti református gyülekezeti ház tatarozása.
Ezután a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének folyamatát említette, de a helyi tanácsban az anyanyelvhasználat gyakorlása érdekében vásárolt szinkrontolmács-berendezés és fordító alkalmazására kiírt versenyvizsgáról és a Sütő András-szobornak a Színház térre való költöztetéséről is beszámolt.
A Maros megyei prefektus kinevezésével kapcsolatban Brassai Zsombor elmondta, ezt nem befolyásolja a vásárhelyi, a Demokrata–Liberális Párttal való együttműködés, hiszen az országos szintű egyezség eredménye a Szociáldemokrata Párttal. Mint mondta, a tisztségre megtalálták a legmegfelelőbb személyt, Nagy András korábbi szászrégeni polgármestert, és ragaszkodnak a kinevezéséhez, de amennyiben a nagyobbik kormánypárt jobb alkut kínál, hajlandóak erről tárgyalni.
Gáspár Botond, Krónika (Kolozsvár)

Ha elakad a folyamat...
A Katolikus Státus nem írja alá
Tegnap arról írtunk, a marosvásárhelyi városi tanács megszavazta a jelenleg az Unirea Főgimnázium által használt épületben egy katolikus kollégium létrehozását. Nos, túl szép lett volna, ha ilyen simán intéződik az ügy: mára kiderült, hosszú az út a mennyországba.
A törvényes út így néz ki: a prefektúra ellenőrzi törvényességi szempontból a tanácshatározatot, ezután a tanfelügyelőség terjesztheti fel az új iskola létrehozásáról szóló javaslatot az oktatási minisztériumhoz. Ha az oktatási minisztérium is jóváhagyja, akkor jogi személyként fog létezni az iskola.
A marosvásárhelyi Római Katolikus Státus kuratóriumának tagja, Tamási Zsolt ehhez köti az Unirea Főgimnáziumnak otthont adó épület helyzetét rendező szerződés aláírását a polgármesteri hivatallal. A római katolikus gimnáziumot létrehozó városi tanácshatározat egyben felhatalmazta a polgármestert arra, hogy szerződést kössön az Unirea Főgimnázium épületének tulajdonosával, a Római Katolikus Egyházzal, illetve a Státussal az Unireának az épületben való működéséről.
Tamási elmondta, jelenleg is folynak az egyeztetések a marosvásárhelyi polgármesteri hivatallal, és addig tartanak, amíg minden részletben megegyeznek, kompromisszumra jutnak.
„Problémák akkor lehetnek, ha ez a tanácshatározat, ami a folyamatban csak egy lépés, valahol megakad az iskola jogi személyként való elfogadása közben. Azonban, ha ez megtörténik, nem írjuk alá a szerződést. Tehát mi csak akkor fogunk szerződést aláírni, ha az kifejezetten tartalmazza a jogi személyiséggel rendelkező katolikus iskolát. A Státus érdeke elsősorban az, hogy a vásárhelyi magyar közösség által megfogalmazott igénynek megfelelően magyar tannyelvű iskola jöjjön létre az egykor létező II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium nyomán” – mondta Tamási.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Búcsúzunk egy romániai magyar napilaptól
Augusztus elsejével megszűnt a kilenc évvel ezelőtt alapított Szatmári Magyar Hírlap. Mint korábban megírtuk, a kiadó nem nyilatkozott a maszol.ro-nak, a szerkesztőség „búcsúlevelét” megfogalmazó Szabó Kinga Mária újságíró azonban szívesen beszélt a lapról.
„Csomagolok. A szerkesztőség már szinte üres, csupaszak a falak, lekerültek róluk a bekeretezett, emlékezetesebb lapszámok, az elismerő és köszönő oklevelek, grafikák, emléklapok” – fogalmaz utolsó Hírlapos írásában Szabó Kinga Mária, aki megkeresésünkre közölte: nem tud mást mondani, minthogy a kiadó hivatalos verziója szerint anyagi okokból, az előző tulajdonos tartozásai miatt szüntetik meg a lapot. Ennél többet a szerkesztőség tagjai sem tudnak.
Miután egy héttel ezelőtt bejelentették a lap megszűnését, azt közölték a munkatársakkal, hogy szeptemberig dolgozhatnak, másnap azonban kiderült, hogy augusztus beköszöntével megszűnik az újság kiadása. A szerkesztőség három tagját elsejétől már alkalmazta az egyetlen megmaradt szatmári magyar napilap, a Friss Újság, egy munkatársuk külföldön keresi a boldogulást, fotósukat pedig román nyelvű újság alkalmazta.
„A szatmári közösség elveszített ezzel egy magyar lapot, szerencsére azonban maradt még egy” – nyilakozta Szabó Kinga Mária. Szerinte az utóbbi időben nem volt érezhető a vérre menő konkurencia a két újság között, mert az olvasók is eldöntötték, hogy mit akarnak, és sokan mindkettőre előfizettek. "Örvendek annak, hogy a Friss Újság átvett hármunkat, ez szép gesztus volt részükről, mi pedig hozzuk a magunk stílusát, amit beillesztünk a lap stílusába, ami ezentúl még színesebb lesz” – fogalmazott.
Arról ugyan az egyik laptulajdonos részéről felröppent egy hír, hogy valamikor megalapítják a Partiumi Magyar Hírlapot, de Szabó Kinga Mária szerint erről nem lehet tudni semmit pontosan.
Kustán Magyari Attila, maszol.ro

Irányadó hatalmak
Ha valaki Orbán Viktor tusványosi beszédét követően autokráciát, putyinizmust, sőt, akár fasizmust emleget, javaslom, a miheztartás végett egyszer olvassa el a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjének, George Maior igazgatónak a napokbeli interjúját. Már eleve furcsának tűnhet, hogy egy hírszerző szolgálat vezetője kiáll a nyilvánosság elé, s aktuálpolitikai kérdésekben megnyilatkozik, fel is merülhet a kérdés, hogy egy nyugat-európai fejlett demokráciában hogyan reagálná le ezt a közvélemény és a kormányzat, de Románia, mint tudjuk, igencsak sajátos országa ennek az uniónak. Van viszont egy határ, amelyet ebben a sajátos, furcsa országban sem szabadna áthágjanak az érintettek. Az Európai Unióban teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy állami hivatal vezetője – mert a SRI végeredményben egy, költségvetésből, azaz mindannyiunk adójából finanszírozott, végrehajtó jellegű állami intézmény, amely a polgárok szolgálatában kellene legyen – szabjon meg politikai irányvonalakat egy ország számára. Egy „titkosszolga” nem mondhatja meg, hogy egy adott ország polgárai hogyan, milyen államigazgatási formában, milyen berendezkedésben képzelhetik el az életüket, ezt egyes egyedül az illető ország polgárai dönthetik el közvetlenül vagy akár közvetett formában, demokratikus módon. Ez volna az elv: a gyakorlatban George Maior kendőzés nélkül kijelenti: azon vannak, hogy „ne lehessen kierőszakolni területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak (Magyarországnak) ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul”.
Érdemes megfigyelni, mi minden érhető tetten ebben a, talán túlkapásnak, kommunikációs bakinak is minősíthető nyilatkozatban. A SRI igazgatója jogot formál arra, hogy elemezze, milyen politikát folytat Magyarország, hogy mit jelent a területi autonómia, s hogy ez javallott-e az itteni polgárok számára. A válasz szerinte nyilván: nem. A Maior kijelentéseire reagáló magyar nyilatkozatok, beleértve az RMDSZ nagy öregjeit, Borbély Lászlót és Verestóy Attilát, nagyon is helyesen mutatnak rá, hogy demokráciában a titkosszolgálat vezetőjének nem lehet dolga a különböző politikai törekvések minősítése, civilizált országokban a titkosszolgálatok nem szólhatnak bele a politikai döntésekbe. El tudom képzelni azonban, hogy Maior fejében meg sem fordult, hogy ő most ezzel politikai döntésekbe szól bele. Ő a román (nemzet)államra való veszélyként fogja fel az autonomista törekvéseket, olyan veszélyként, amelyek ellen a titkosszolgálat közbe kell lépjen s meg kell védje tőlük Romániát.
Azt már csak hab a tortán, hogy Maior immár politológussá válva mindezt azzal indokolja, hogy szerinte nincsen már helye „a 19. századi nacionalizmuson alapuló nemzeti büszkeség” újjáélesztésének – s ezért védi a SRI a román nemzetállamot.
Látni kell azonban azt is, hogy az autonómiára és a magyar nemzetpolitikára utaló rész az Adevărul elektronikus változatának adott videointerjújában csak egy lábjegyzet. A SRI-igazgató sokkal mélyebb értelemben vett stratégiai kérdésekben fogalmazott meg előtte véleményt és mutatott irányt: az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a politikum milyenségéről, az ország energiapolitikájáról, a Németországgal való stratégiai viszonyról, az Oroszországgal való párbeszédről úgy tettek fel neki kérdéseket és ő úgy válaszolt rájuk, mintha ő volna az államelnök vagy legalább a miniszterelnök.
Amíg Orbán Viktor miniszterelnökként Tusnádfürdőn alapjában egy politológiai jellegű előadást tartott a jelenkori társadalmak kihívásairól és értékeiről, addig Bukarestben a titkosszolgálat vezetője szabta meg, hogy merre haladhat az ország, s hogyan élhetnek polgárai. S még Romániát tartja a nemzetközi közösség egy liberális demokráciának
Rédai Attila, Székelyhon.ro

Emléket állítottak a moldvai Lészpeden két névtelen hősnek
A moldvai Lészpeden Csoma Gergely szobrászművész bronzból domborművet készített Fazekas József és Puskás Anna emlékére, akik sokat tettek a magyarságért, a csángó gyermekek taníttatásáért, illetve a csodálatos népdalkincs megőrzéséért, és továbbéléséért.
Benkei Ildikó az alkotóval, Csoma Gergellyel szobrászművésszel beszélgetett. A művész elmondta, hogy a moldvai világ tele van névtelen hősökkel, ilyen volt Fazekas József és Puskás Anna is. Hozzátette, hogy a Lészpedi Magyar Ház falán felavatott bronz dombormű a Győri Apáczai Csere János főiskolai kar, és a Fiatalok a Moldvai Csángókért Alapítvány anyagi támogatásával készülhetett el.
Csoma Gergely, aki személyesen ismerte Fazekas Józsefet és Puskás Annát, elmondta, hogy a ’90-es évek elején Józsi bácsi dacolva az ortodox egyház, és a rendőrség megfélemlítéseivel, a gyermekeket az udvarára gyűjtötte, ahol naponta énekekre, magyar nyelvre, és az alapvető higiéniai szabályokra tanította őket.
Puskás Annának, a nagy tudású lészpedi énekesasszonynak, aki Lészped és környékének az összes dalát ismerte, Márton Attila tanár javaslatára állított emléket a kettős dombormű által – magyarázta Csoma. Ezt követően Csoma Sándor arról a rettenetes félelemről beszélt, ami még mindig jelen van Moldvában, és amiért csak nagyon kevés ember meri vállalni azt a megpróbáltatást, hogy kiálljon a magyar érdekekért. „Ők még gyengék, még félnek, és a gyengék mellé kell állni, mert egyszer ők is rádöbbennek, hogy honnét származnak, és miért kell éljenek, azt kell elérjük, hogy a fiatalok vállalják ezt a szép nyelvet, ami a miénk” – fogalmazott a művész a beszélgetés végén.
Kossuth Rádió, Erdély.ma

A román betörés – Sepsiszentgyörgy az első világháború idején – (5.)
A megszállás
Az 1916-os év második felének eseményeiről, a román megszállás történetéről, a városigazgatás elrománosításáról, a pusztítás mértékéről elsősorban a már említett polgármesteri jelentés alapján vizsgálódhatunk. Minthogy Bálint Dénes polgármester is elmenekült, személyes élményei az otthon történtekről nem lehettek, csupán mások elbeszélése alapján rekonstruálhatta a város idegen megszállás alatti életének mindennapjait.
Az otthon maradt lakosság társadalmi, szociális állapota szerint három csoportba sorolható: legtöbben idősek, beteg emberek, akik nem vállalhatták az igen fáradságos és hosszú utazást, a többiek kötelességtudatból (orvosok, ápolók, tanítók), míg mások tulajdonuk védelmében maradtak otthon. A harmadik kategória különböző deklasszálódott (csőcselék) elemből állt, kik nincstelenségük okán úgy érezték, nincs féltenivalójuk a megszállóktól. Ez a réteg a megszállókkal és a szomszédos települések román lakosságával együtt leginkább tehető felelőssé a rablásokért, fosztogatásokért.
A román csapatok 1916. augusztus 28-án éjjel törtek be Háromszék területére. Több irányból jöttek, az Ojtozi- és a Bodzai-szoros felől egyaránt. A Tatár-szorosnál, Kisbotánál, a Musa-telepen lévő, mindössze 40 fős őrséget fogságba ejtették, Bodzakraszna-telepet felgyújtották.
Az ellenség Sepsiszentgyörgyöt 1916. szeptember 2-án délelőtt fél tizenegykor harc nélkül szállta meg. Lovas csapatokkal érkeztek Mironescu százados parancsnoksága alatt. A kórház személyzete fogadta az érkezőket, és háborús szabályoknak megfelelően hadi célokra felajánlotta az intézmény szolgálatait, ugyanakkor a békés polgári lakosság testi és vagyoni oltalmát kérte. Mironescu válaszában hangoztatta, hogy a civilizáció nevében jöttek, nem pedig lopni, rabolni és gyilkolni, s hogy katonai küldetésüket teljesíthessék, felhívta a lakosság figyelmét, éljenek nyugodtan ugyanúgy, mint eddig tették. Megnyugtatta a lakosságot, hogy amennyiben a katonaságot nem inzultálják, nem fogja őket bántódás érni.
A polgármester értékelése alapján Mironescu kijelentését a városban történt sajnálatos események megcáfolták. Szeptember 3-án a megszállók hirdetményt tettek közzé Sepsiszentgyörgy igazgatására nézve. A vagyonbiztonság felügyeletével Császár Lajost és Sikó Bélát bízták meg, aki a katonai parancsnokságnak tartozott engedelmességgel. A rend megszilárdítása érdekében a lakosság szabad mozgását szabályozták. Tilos volt a várost elhagyni, a postához, vasúthoz, gyárakhoz közelíteni. Este 8 óra után mindenkit letartóztathattak, aki az utcán járkált.
A katonaság és a lakosság közötti kapcsolatra jellemző, hogy azokkal, akik az új hatalommal együttműködtek, és segítségére voltak, jól bántak, sőt, a rablott holmiból is részesítették őket. Ellenben a vagyonukat védelmező és a katonaságnak szolgálatot nem teljesítő egyénekkel szemben brutálisan jártak el, kínozták, ütötték, verték őket. A városi tanács tagjai közül senki sem maradt otthon. A polgármester Szilágyi György fogyasztási adókezelőnek a városháza kulcsát átadta és megbízta a város érdekeinek képviseletével. A bevonuló román hatalom nem tartotta tiszteletben a megbízatást, hanem a hirdetmény értelmében Császár Lajost polgármester-helyettesnek, Sikó Bélát rendőrkapitány-helyettesnek nevezte ki. Szeptember 20-án Alemann Ilarie keresztvári tanítót ültették a polgármesteri székbe. Szeptember 29-én Guimon Györgyöt rendőrkapitánnyá tették. Dr. Barabás Sándort városi orvosnak, Kovács Ferencet útbiztosnak, Sikó Lajost írnoknak, Botos Istvánt és Serester Gyulát városi szolgának nevezték ki. Megszervezték az éjszakai őrséget is.
Szabad rablás, fosztogatás
A polgármesteri jelentés kitér a rendfenntartás és a vagyonvédelem, a megszállók által többször is hangoztatott, de be nem tartott ígéretére, nyugtázva a szomorú valóságot, azt a soha nem pótolható veszteséget, amit az elmenekült lakosság elszenvedett nem csak a katonaság, de a környékről (Előpatakról, Árapatakról, Hidvégről) beözönlő román lakosság részéről is. Mindezt csak tetézte az otthon maradt nincstelen csőcselék fosztogatása. A szabad rablás áldozatául esett csaknem minden üzlet és a családok otthon hagyott vagyontárgyai: ágynemű, ruhanemű, élelmiszer, szemes termés, a sertés- és baromfiállomány tetemes része.
Az alispáni értékelő a helyi románság és a bevonuló csapatok közötti együttműködést emelte ki. A megszállók által rendezett örömünnepélyeken közösen ültek diadalt. A helyi románok részt vettek az elmenekültek javainak kifosztásában, segédkeztek a középületek, gyárak, gabonaraktárak feltörésében. A román papok és tanítók pedig a lopásokban és a fosztogatásokban élen jártak. A közösségi emlékezés jelképei sem maradtak érintetlenül. A köpeci ‘48-as honvédemlékoszlopot meggyalázták, összetörték. A hadsereg éreztette hatalmi pozícióját és Nagy-Románia eljövetelét hirdette. Kijelentették, hogy Erdély az övék, a magyar uralomnak ezzel vége. A magyar feliratokat lefestették. A román megszállás alatt két tűzeset történt Sepsiszentgyörgyön: a Vasút utcában Incze Béla háza hamvadt el, a Neumann-tagban pedig a ház, a csűr és szalma esett a tűz martalékául. A hatóság egy halálos kimenetelű erőszakcselekményről szerzett tudomást: egy 70 éven felüli asszonyt, Klosz Józsefné Császár Teréziát két román katona gyilkolta meg. Túszokat tartottak fogságban, de az ellenség menekülésszerű visszavonulásakor ezeknek sikerült megszökniük. Gocsman Györgyné lányával és Poenár Silvester a román katonasággal együtt távozott a városból. Oláh János, Daragics Ilyés és Csatlós Mihály helybeli lakost mint hajcsárokat az ellenség magával vitte. A polgármesteri hivatal irattára és berendezési tárgyai sértetlenül maradtak, de az írógépeket és egyéb apróságokat elvitték. Az anyakönyvek, kataszteri birtokívek nem károsultak. A számadásokat és a városi pénztár tartalmát meneküléskor magukkal vitték. A gyárak közül a szeszgyárak, a likőr- és rumgyár berendezései jórészt épen maradtak. Az italgyárak késztermékeit azonban teljes mértékben elfogyasztották, vagy használhatatlanná tették.
A Kuppferstich-féle gyár szesztartályát felgyújtották, a piactéri épületek nagy szerencséjére azonban az nem robbant fel. A szövőgyárból a kész termékek nagy részét a román betörés előtt elszállították, a megmaradt részt a románok vitték el. A berendezés sértetlenül vészelte át a megszállást. A malmokból a szíjakat vitték el. Az Első Székely Műmalom R. T. szerkezetét teljesen széthordták, alkatrészei szanaszét hevertek az udvaron. A dohánygyárból a hirtelen távozás miatt csak hat-hét vagon dohányt tudtak elszállítani a román megszállók.
A közintézmények, mint a Székely Nemzeti Múzeum, a Székely Mikó Kollégium, a tanítóképző, a polgári iskolák, a női ipari iskola, az elemi iskola, a kórház csak kisebb károkat szenvedett. A rablás és fosztogatás már szeptember 5-én megkezdődött, s a románok kivonulásáig tartott, és leginkább a magánlakásokat érintette. Közben a városba ellenőrzésre érkező tisztek intézkedései következtében szünetelt ugyan a pusztítás, mihelyt azonban a magas rangú katonák távoztak, az itteni tisztek vezetésével folytatódott a fosztogatás. Sepsiszentgyörgy a közeli, előpataki, árapataki és hidvégi románok rablásaitól szenvedett leginkább, az ottaniak annyira mohón és gátlástalan módon fosztogattak, hogy ezt még a katonák is megsokallták, és kiűzték őket a városból.
Cserey Zoltán
(folytatjuk) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar alprefektust neveztek ki Maros megyébe
A csütörtök délutáni kormányülésen határozott a kabinet arról, hogy Maros megyébe magyar alprefektust neveznek ki. Délelőtt az RMDSZ megyei és vásárhelyi elnöke közös sajtótájékoztatóján a megyei elnök még arról beszélt, hogy a Maros megyei magyar prefektus ügyében az országos szintű egyezség működik, illetve, az RMDSZ Nagy Andrást találta a legmegfelelőbb jelöltnek, és ragaszkodnak ahhoz, hogy kinevezzék.
– Mi a véleménye erről a 180 fokos fordulatról? – kérdeztük Brassai Zsombort, az RMDSZ megyei elnökét.
– A sajtótájékoztató óta volt Bukarestben egy koalíciós tárgyalás, illetve azt követően egy kormányülés, ahol ismét felmerült a Maros megyei prefektusi tisztség kérdése. A jól ismert okok miatt a megyei Szociáldemokrata Párt vezetői mereven elzárkóztak ettől a lehetőségtől, illetőleg attól, hogy magyar nemzetiségű személy töltse be a tisztséget. Ez számunkra, egy más megközelítésben, alkulehetőséget teremtett. És mint ahogy már sokszor hangsúlyoztam: nekünk elsősorban a magyar közösség és a magyar érdekek a partnereink, ennek mentén döntöttünk úgy csütörtökön délután, hogy belemegyünk a cserébe: Hargita megye kapja meg a magyar prefektust, Maros megyébe pedig magyar alprefektust nevezzenek ki. Ez meg is történt, Nagy Zsigmond nyárádszeredai jegyzőt javasoltuk, illetve fogadta el a kormány és nevezte ki a csütörtök esti kormányülésen.
– Nyilván magától értetődő a kérdés, hogy mi az alku ára?
– Gondolom, sem az újságíró, sem az olvasó nem csodálkozik azon, ha óvatosabban fogalmazok ebben a vonatkozásban. Nyilvánvaló, az egyik legfontosabb kihívás, ami a magyar érdekvédelmet illeti, az a magyar oktatás ügye. Maros megyében különösképpen fontos kérdés ez, hiszen Marosvásárhelyen is vannak olyan megoldatlan oktatásügyi kérdések, amelyek régóta váratnak magukra, de a szórványvidéken is vannak problémák. Mi ezeket tartjuk szem előtt, illetőleg a helyi Szociáldemokrata Párttal ezekben a kérdésekben igyekszünk eredményes tárgyalásokat folytatni. Gondolok itt arra, hogy például Marosvásárhelyen van 38 oktatási intézmény, ebből mindössze ötben töltünk be vezetői pozíciót. De gondolok arra is, hogy Dicsőszentmárton környékén hosszú évek óta a térségi magyar közösség igyekszik magyar iskolaközpontot létrehozni, illetőleg a magyar önálló iskola révén a magyar oktatást hosszú távon szavatolni, és folytathatnám a sort.
Azt gondolom, hogy amennyiben a Szociáldemokrata Párttal ebben a kérdésben tovább tudunk lépni, akkor megérte ezt az alkut megkötni.
– Ez így jól hangzik, de a legutóbbi városi tanácsülésen, a római katolikus főgimnázium létrehozásának legvehemensebb ellenzője, a két – azóta már menesztett – liberális tanácsos mellett, éppen a Szociáldemokrata Párt tanácsosa volt. Ezek nem sok jót ígérnek, számolni kell ezzel a jövőbeni egyezségek során.
– Ezzel számolnunk kell, ilyen aberrációk voltak és valószínűleg lesznek. Ezzel együtt azt gondolom, hogy mégiscsak a megegyezést kell keresnünk, mert egy olyan patthelyzet, hogy van ugyan egy nekünk ígért prefektusi tisztség, és még sincs prefektus Maros megyében hónapok óta, sem román, sem magyar, semmivel sem visz előbbre. Tény, zavaró, hogy a partner soraiban vannak olyanok, akik xenofób módon velünk szembefordulnak. Sajnos, a megyei szervezet elnöke is óvatlanul megfogalmazta nem egyszer, hogy nem tud magyart elképzelni a kormánybiztosi tisztségben, de ezzel együtt azt gondolom, mégiscsak az alku művészetének lehetőségével élve előbbre jutunk, ha egyezkedünk. Semmivel sem lennénk előbbre, ha makacsul tartanánk magunkat egy olyan egyezményhez, ami kivitelezhetetlen.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Kelemen: a kormányból léptem ki, nem a koalícióból
Az RMDSZ azért marad tagja a bukaresti kormánykoalíciónak, mert "belülről" több esélyt lát az erdélyi magyarságnak fontos kormányzati álláspontok befolyásolására, mint ellenzékből – hangoztatta az MTI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki pénteki hatállyal lemondott a kulturális tárca vezetéséről és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről.
"A kormányból léptem ki, nem a koalícióból" – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a koalíciós egyeztetéseken az RMDSZ küldöttségét továbbra is ő vezeti, annak érdekében, hogy érvényesítsék a 2014 márciusában megkötött koalíciós megállapodás előírásait.
"Nagyon fontos, hogy ott ülj az asztalnál, hogy ne kerülj fel az étlapra. Hogyha meg akarjuk próbálni befolyásolni a különböző kormányzati döntéseket, beleértve azt az álláspontot is, amit én hihetetlenül rossznak tartok, a Minority SafePack kapcsán a luxembourgi perbe való (román) beavatkozást, akkor ehhez ma nagyobb esélyünk van úgy, hogy a kormányzaton belül próbáljuk ezt a munkát elvégezni, mint hogy kívülről próbáljuk a munkát befolyásolni" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
A kulturális tárca éléről lemondott Kelemen Hunor mandátuma utolsó napján Victor Ponta miniszterelnök társaságában megtekintette a bukaresti nemzeti színház – befejezéshez közeledő – felújítási munkálatait, amelyek első miniszteri megbízatása idején, 2011-ben kezdődtek.
Alig öt hónapos miniszteri ténykedését összegezve, Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: sikerült tartani vállalásait és meggyőződése, hogy Biró Rozália folytatja az általa elindított projekteket. Rámutatott: három kulturális intézményben zajlik az építkezés, sikerült az intézmények működéséhez többletforrásokat rendelni a költségvetésből, közvitára bocsátották az új mozitörvényt, és az örökségvédelmi törvénykönyv is 90 százalékban elkészült.
"Az aradi Szabadság-szobrot föltettük az A- kategóriás műemlékek listájára, és tegnap kormányhatározattal elfogadtuk, hogy Gábor Áron ágyúja végleg hazakerül Sepsiszentgyörgyre a Mikó-múzeumhoz" – számolt be a csütörtöki kormányülésen született döntésről. Hozzátette: néhány napja aláírta azt a miniszteri rendeletet, amely a műemlékek többnyelvű feliratozására vonatkozik, azokon a településeken, ahol kisebbségben élnek különböző nemzeti közösségek.
Kelemen Hunor azt követően mondott le kormánytisztségeiről, hogy a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a Minority SafePack nevű, uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazó európai polgári kezdeményezéséről szóló luxembourgi perbe.
A kormányfő elfogadta az RMDSZ miniszterelnökhelyettes-jelöltjét
Victor Ponta kormányfő elfogadta az RMDSZ javaslatát, és Biró Rozália szenátort, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökét jelölte pénteken miniszterelnök- helyettesnek, illetve kulturális miniszternek.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy Claudiu Manda szociáldemokrata képviselőt jelölte a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszteri posztra, a jegybank helyettes kormányzójává kinevezett Liviu Voinea helyett.
A két jelölt akkor veheti át hivatalát, ha az államfő aláírja kinevezésüket, mivel az államfő menti fel, illetve nevezi ki a minisztereket a miniszterelnök előterjesztése alapján. Traian Basescu államfő több esetben elutasította egyes tisztségviselők kinevezését.
Biró Rozália alkalmasságát több ellenzéki politikus és publicista megkérdőjelezte arra hivatkozva, hogy közgazdászként kevés köze van a kultúrához. Azt is szemére vetették, hogy érdek-össze-férhetetlenség miatt folytatott vizsgálatot ellene a feddhetetlenségi ügynökség (ANI).
Biró Rozália a vádakra válaszolva egy lapinterjúban úgy vélekedett, a román kulturális tárcának elsősorban jó menedzserre van szüksége, aki a szűkös anyagi lehetőségek között is hatékonyan tudja irányítani a tárca tevékenységét. Elmondta, a feddhetetlenségi ügynökség azért vizsgálta, mert Nagyvárad alpolgármestereként 2006- ban jóváhagyta, hogy a Léda-házat (Ady Endre múzsájának a házát) annak a Partium Alapítványnak adják bérbe, amelyiknek ő az egyik alapítója. Hozzátette, az érdek- összeférhetetlenség vádját két héttel ezelőtt ejtette a bíróság.
Az RMDSZ alapszabálya szerint a belső parlamentként működő SZKT elnöke a második legmagasabb rangú tisztségviselője a szervezetnek. A bukaresti parlament márciusban az RMDSZ kormányra lépésekor új kormánystruktúrát szavazott meg, amely szerint a kulturális tárca vezetője miniszterelnök-helyettesi rangban vesz részt a kabinet munkájában.
Népújság (Marosvásárhely)

Átadták az első sapientiás okleveleket
Tegnap került sor az első hivatalos sapientiás oklevelek átadására az egyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karán. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem oklevelét a 2012-ben kommunikáció és közkapcsolatok, illetve mechatronika szakon, valamint a 2013-ban kommunikáció és közkapcsolatok, mechatronika, számítástechnika, automatika és alkalmazott informatika, kertészmérnöki valamint informatika szakon államvizsgázott diákok vehették át. A tavalyelőtti évfolyamról 37, a tavalyiról 109 diák számára készült a tanulmány befejezését igazoló, sapientiás oklevél – tájékoztatott Palkó Réka, a marosvásárhelyi kar sajtófelelőse, akitől azt is megtudtuk, hogy azok a diákok, akik tegnap nem tudták átvenni az oklevelet, az elkövetkezőkben az egyetem Rektori Hivatalában, Kolozsváron tehetik ezt meg.
Mint ismeretes, a Sapientia egyetem 2007-ben kérvényezhette először a 2001-ben indult szakjainak akkreditácóját, és mivel az elkövetkezőkben a törvény által előírt három szak akkreditációját megszerezte, 2009. június 19-én az intézmény akkreditációját is kérhette. Az intézményi akkreditációs felmérés 2010 áprilisában zajlott, ezt követően 2010 júliusában az ARACIS (Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség) plénuma jóváhagyta az egyetem akkreditációját. A tanügy-minisztérium ennek alapján törvénytervezetet dolgozott ki, amelyet a román kormány elfogadásra a Parlament Felsőháza elé terjesztett. A Szenátus jóváhagyását (2011. december 6.) követően 2012. február 28-án a Képviselőház is megszavazta a törvényt. Az akkreditált Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását kimondó törvény az államelnök aláírását, 2012. március 28-át követően, a Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől (2012. április 3.) számított három napon belül lépett hatályba. Az intézményi akkreditáció elnyerésétől kezdődően áll jogában az egyetemnek az akkreditált szakokon államvizsgát szervezni, és oklevelet kiadni az államvizsgázott diákok számára. Korábban a sapientiás hallgatóknak brassói, temesvári, marosvásárhelyi egyetemek, illetve a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem vizsgáztatóbizottsága előtt kellett tudásukat bizonyítaniuk, és az illető intézmények oklevelét kapták meg.
Nagy Székely Ildikó, Népújság (Marosvásárhely)

Băsescu: Biró Rozália alkalmatlan
Traian Băsescu államfő alkalmatlannak nevezte tegnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által javasolt Biró Rozália szenátort a kulturális minisztérium vezetésére, és bejelentette, hogy egyelőre nem írja alá kinevezését.
A jobboldali államfő a költségvetési miniszteri tisztségre jelölt Claudiu Manda kinevezését sem írta alá és felszólította Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt más jelöltek megnevezésére.
Biró Rozália esetében az államfő arra hivatkozott, hogy nem kerülhet a kulturális tárca élére olyan ember, aki nem tud jól románul.
Băsescu leszögezte: nem a jelölt magyarsága ellen emelt kifogást, mert Markó Béla és Kelemen Hunor kulturális miniszteri tevékenységét nagyra becsülte. Victor Ponta kormányfő elmondta: kitart a jelöltek mellett, és nem nevesít más tisztségviselőket.
Biró Rozália alkalmasságát több ellenzéki politikus és publicista megkérdőjelezte arra hivatkozva, hogy közgazdászként kevés köze van a kultúrához.
Szabadság (Kolozsvár)

Elszaporodnak a hagymakupolák
Valóságos templomépítési láz lett úrrá Erdélyben és a Partiumban – Hatalmas összegek forognak a román pópák kezén
Bármerre is járok a Kárpát-haza déli és keleti részein, szembeötlő a hagymakupolák szaporodása. Délvidéken még visszafogott, Kárpátalján már erőteljesebb, Erdélyben és a Partiumban meg kifejezetten agresszív ez a templomépítési igyekezet.
A Trianont követő impériumváltás vallási szempontból legnagyobb vesztesei e térségben a görög katolikusok voltak: egyszerűen más akolba terelték őket. Elvették, majd „átkeresztelték” templomaikat – az 1948-as betiltás után Romániában például ortodoxék mintegy kétezerrel gazdagodtak! Erdélyben s különösen a Partiumban először a kolonisták – a tömbmagyarság közé betelepített máramarosi meg mócvidéki románságot nevezte így a népnyelv – kezdtek nagy templomépítésbe, díszes bisericákat ültetve szegényes házacskáik közé.
A létező szocializmusban, bár a mindenható Párt elvileg tiltotta, gyakorlatilag folytatódott a térhódítás, most már elsősorban a városokban, hiszen a Regátból tömegesen áttelepített románság ilyetén igényeit is ki kellett elégíteni. A rendszerváltást követően, de különösen az utóbbi tíz esztendőben aztán elszabadult az ár! Szabályos templomépítési láz lett úrrá az ortodoxián, s már-már versenyszerű építkezés zajlik a Szilágyságtól Székelyföldig, Szatmártól a Bánságig. Hogy adatokkal is illusztráljam, figyeljük meg kedves partiumi városkámat, Zilahot! Ady idejében e „vidám pincekatlan” lakossága éppen csak meghaladta a tízezer főt, háromnegyedük magyar volt, s túlnyomórészt református. Száz év alatt a lélekszám megötszöröződött, a 2011-es népszámlálás már 56 202 főt regisztrált – ennek bő háromnegyede román nemzetiségű, a magyarok lélekszáma alig haladja meg az Ady-korabelit. A magyarság zöme változatlanul református (két templomuk van: az „ősi” belvárosi és a nemrégiben épült ligeti), mellettük a római katolikusok és a baptisták képviselnek még jelentősebb számarányt. A románok túlnyomó többsége ortodox, s annak ellenére, hogy csak mintegy negyven százalékuk gyakorló hívő, nyolc templom harangja hívja őket misére!
Itt is, mint Erdély- és Partium-szerte mindenütt, Trianon után indult az első invázió. A prefektusi hivatal mögötti templomuk 30-as évekbeli, a következő, a Saguna utcai, amely esperesi rangú, még szintén „régi”, de a további hat már egytől egyig a rendszerváltás után épült. Ezek a tősgyökeres zilahiak számára igencsak furcsa, olykor kifejezetten hivalkodó építmények szinte uralják a környezetüket. A legújabbat, a Kraszna utcait (mai nevén str. 22. Decembrie 1989), ahol mindmáig tán a legtöbb magyar él, csak pár éve húzták fel, s a hívőknek bizony komoly sportteljesítmény átgyalogolni a fél városon, hogy az utca végén célba érjenek. Mint sok helyütt, Zilahon is van félkész biserica, építik már vagy öt-hat éve a főút mellett, de a lényegen ez mit sem változtat, minél több hagymakupolát Erdély-szerte!
Romániában már a két világháború között is jelentős állami támogatást kapott az ortodoxia, de az utóbbi két évtizedben vált igazán államegyházzá. Hatalmas összegek forognak a pópák kezein, s az uniós támogatások jelentős része is náluk landol – mondják a hozzáértők (az erdélyi autópályákra szánt pénzek jelentős részéről szól a fáma, meg a külföldi élelmiszer- és pénzsegélyek osztogatásáról). Az ortodox egyház már nemcsak állam az államban, hanem komoly gazdasági-üzleti tényező is Romániában.
Ozsváth Sándor, Magyar Hírlap

Ismét gyalázza a magyarságot a Noua Dreapta aradi szervezete
Erdély nem volt soha Magyarországé, Magyarország nem létezett különálló államként, Orbánnak meg pszichiátrián a helye” – a román szélsőségesek nem heverték ki a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort.
A román nemzet állapotát „vigyázó portálon” (stareanatiunii.com) a Noua Dreapta (Új Jobboldal) nevű szélsőséges csoportosulás Arad megyei fiókja a magyarság autonómiát szorgalmazó vezetőinek címzett sajtóközleményben riogat Románia feldarabolásával, egyben Orbán Viktor magyar miniszterelnököt egyenesen a pszichiátriára küldenének a szerzők.
A gyomorforgató, csúsztatásokkal és sajátos cinizmussal felturbózott „sajtközleményt” a Székelyföld.ma portál idézte, és az írásból az is kiderül, hogy szerintük Erdély soha nem volt Magyarországé.
A szélsőséges román szervezetnek nem ez az első kirohanása a magyarság ellen, korábban az aradi Szabadság-szobor lebontására akartak kezdeményezni helyi népszavazást.
aradihirek.ro, Erdély.ma

Amnesztia a nyugdíjasoknak
Az amnesztiatörvényt azok esetében alkalmazzák majd, akik valamilyen támogatásban, nyugdíjban vagy pótlékban részesültek, és most adminisztratív hibák miatt arra kötelezték őket, hogy visszaadják a pénzt – jelentette ki pénteken Victor Ponta, hozzátéve, pénzügyi, nem pedig büntetőjogi amnesztiáról van szó.
„A törvénytervezetben világosan szerepelni fog: amit a jogszabály hatályba lépése előtt követtek el, az amnesztia hatálya alá esik, aki viszont mostantól hibázik, fizetni fog. A törvény hatálya alá tartoznak mindazok, akik valamilyen támogatást – akár nyugdíjat, akár az anyasági pótlékhoz hasonló juttatást – kaptak, és hibák miatt – az adminisztratív oldalról beszélek, a büntetőjogi rész nem kerül a kormány elé – vissza kell adniuk a pénzt” – mondta a miniszterelnök.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a nyugdíjasok is az amnesztia hatálya alá esnek, függetlenül attól, hogy vesztegetés útján jutottak a nyugdíjhoz vagy sem, Ponta rámutatott: nem szabad összetéveszteni a pénzügyi és a büntetőjogi amnesztiát.
Csütörtökön Ponta bejelentette, hogy a kormány olyan törvénytervezetet fogad el, amely amnesztiában részesíti azokat a nyugdíjasokat, akiknek vissza kell fizetniük az államnak a korábban kapott összeg egy részét. Ponta arra kérte a munkaügyi minisztert, dolgozzon ki egy ilyen jogszabályt annak érdekében, hogy ne álljon elő olyan helyzet, hogy valaki öngyilkos lesz. Hozzátette: az érintett nyugdíjasok „valószínűleg hibáztak”, de nem azért tették, „hogy meggazdagodjanak.” Mint ismeretes, az elmúlt időszakban több olyan esetre is fény derült, amikor nyugdíjasok öngyilkosságot követtek el attól való félelmükben, hogy kötelezik őket a néhány éven keresztül törvénytelenül kapott összegek visszafizetésére. Ugyanakkor több olyan orvos ellen is vádat emeltek, akiket azzal vádolnak, hogy törvénytelenül állítottak ki nyugdíjazási határozatokat.
Kevés pénzért dolgozhatnak az anyák
Az anyák a gyermeknevelési pótlék mellett évi 1500 lejes jövedelemre tehetnek szert otthoni munkával, és 12 ezer olyan nő, aki eddig is így járt el, és vissza kellene fizetnie a pótlékot, pénzügyi amnesztiában részesül – jelentette be pénteken Rovana Plumb munkaügyi miniszter.
Mint elmondta, a gyermeknevelési segélyre jogosultak dossziéinak átvizsgálása nyomán a számvevőszék döntése értelmében 12 460 édesanya tett szert pluszjövedelemre 2014 január 1. és június 30. között a gyermeknevelési pótlék mellett. Ennek nyomán a számvevőszék úgy határozott, hogy az érintett anyáknak vissza kell fizetniük a kapott pótlékot, aminek az összege 15 millió lej. Rájuk is érvényes lesz azonban az amnesztiatörvény, amelyet a munkaügyi minisztérium dolgoz ki, és amelyet az augusztus 20-ai kormányülésen terjesztenek be jóváhagyásra.
Plumb azt is elmondta, hogy ez az intézkedés nincs hatással a 2014-es állami költségvetésre.A munkaügyi miniszter továbbá bejelentette, hogy a kormány módosítani fogja a 2010/111-es sürgősségi rendeletet, amely a gyermeknevelési szabadság időtartamát és a pótlék összegét szabályozza, hogy bármely szülő, aki pótlékot kap, otthoni munkával más jövedelemre is szert tehessen. A jövedelem javasolt legfelső határa mintegy 1500 lej évente, vagyis három szociális referenciaindexnek megfelelő összeg.
Balogh Levente, Székelyhon.ro

Nekiment Orbán Viktornak a New York Times
Szerkesztőségi állásfoglalásban sürgette az Európai Uniótól a Magyarországnak szánt európai uniós infrastrukturális támogatások csökkentését, valamint Budapest szavazati jogának felfüggesztését a The New York Times című amerikai lap augusztus 1-jén, pénteken az internetes oldalán.
„Orbán azt hiszi, hogy semmit sem kockáztat” – fogalmazott a liberális lap a miniszterelnök tusnádfürdői beszédének és a magyar kormány intézkedéseinek bírálata nyomán. A szerkesztőségi cikk szerint Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének válaszában tovább kell mennie a szokásos dorgálásnál és kéztördelésnél.
„A bizottság azzal kezdhetné, hogy csökkenti azt a 21,91 milliárd eurót (mintegy 29,33 milliárd dollárt), amelyet az Európai Unió 2014 és 2020 között Magyarországnak szán az infrastrukturális fejlesztések finanszírozására.
Ugyancsak eljárást kellene kezdeményeznie az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkére hivatkozva, amely lehetővé teszi, hogy megvonják a szavazati jogot attól a tagállamtól, amelyben komolyan felmerül a 2. cikkben felsorolt értékek megsértése, beleértve a jogállamiságot, a szabadságot, a demokráciát és az emberi jogokat” – áll az írásban.
„A bizottság komolyan csökkentené saját hitelességét, ha elmulasztana lépéseket tenni Magyarország szankcionálása érdekében ezen értékek szisztematikus megsértése miatt” – hangzott a szerkesztőségi állásfoglalás, amely szombaton jelenik meg a lap nemzetközi kiadása, a The International New York Times nyomtatott változatában.
Székelyhon.ro

Victor Ponta a székely hősiességet méltatta
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc székely honvédjeinek hősiességét méltatta vasárnap, a Nyergestetői csata 165. évfordulója alkalmából a csata helyszínén tartott megemlékezésen Victor Ponta román miniszterelnök, aki Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének a meghívására vett részt a rendezvényen.
Victor Ponta románul és magyarul is köszöntötte a rendezvény mintegy 200 résztvevőjét – mint mondta, vállalva, hogy ezért, illetve jelenlétéért bőven kijut majd neki a kritikákból a román sajtó részéről –, majd hozzátette, „egyfajta székely Thermopülaként” hallott a helyről. Román kormányfő első alkalommal vett részt a minden év augusztus elején megtartott rendezvényen – a miniszterelnök egyébként vasárnap délelőtt a Kézdivásárhelyen rendezett országos gyorsulási gokart bajnokságot tekintette meg, mivel kisfia versenyzőként állt rajthoz a megmérettetésen.
„Minden elismerést megérdemel az a tény, hogy ezek az emberek az életüket adták olyan ideálokért, amelyek közösek minden nemzet és minden ország számára: a szabadságért, az önrendelkezés jogáért, a harcért, amelyet vagy a bécsi, vagy a cári, vagy a török birodalom ellen vívtak” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, „minél gyakrabban hívnak meg ebbe a régióba, láthatják, számos zászló loboghat anélkül, hogy ebből újabb olyan háborúba kezdjünk, amelyre semmi szükségünk nincs”.
Kelemen: megértésre van szükség
Kelemen Hunor a szabadságért folytatott küzdelem fontosságáról beszélt, amelyet annak idején fegyverrel, most viszont érveléssel és meggyőzéssel kell folytatni. Az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében kijelentette, az erdélyi magyarságnak továbbra is küzdenie kell a szabadságért, követve az 1848–49-es szabadságharcosok szellemi örökségét.
Köszönetet mondott Victor Ponta miniszterelnöknek, jelezvén, hogy ő az első román miniszterelnök, aki ellátogat a székelyek és magyarok tudatában szimbolikus tartalommal bíró helyre. Hozzátette, ha gyakrabban jár a kormányfő Székelyföldre, olyanoknak ismerheti meg a térség lakóit, amilyenek, és jobban megértheti őket. Kelemen Hunor szerint e megértés vezethet el oda, hogy a magyar közösség vágyai és Románia vágyai is megvalósuljanak.
A népességfogyás fenyeget
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a Kárpát-medencei magyarságot, a székelységet ma már nem az osztrák császár ágyúcsövei fenyegetik, hanem a népességfogyás, a kivándorlás. Szerinte ezért szükség van a párbeszédre a románsággal is, hiszen gondjaink többsége azonos, elsősorban az elvándorlás és népességfogyás.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke két irányban fogalmazott meg üzenetet: a székelyeknek és Bukarestnek. „A csüggedőket, a megfáradtakat, a reményvesztetteket szeretném emlékeztetni, mi volt 1849 legnagyszerűbb leckéje. Az 165 évvel ezelőtti szabadságharcosok javarésze iparos emberekből, az eke szarvát fogó földművesekből és nem túl sok katonából állt. Hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: megszervezték a székely szabadságharcot, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát. A miniszterelnök úr előtt is azt mondjuk, amit eddig: elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadunk el kettős mércét. Tiszteljük az államhatalmat, de nem fogadjuk el, hogy bármelyik kormány tiszteletlenül viszonyuljon hozzánk. Tekintettel arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök úr jelen van, az az jelenti, hogy a bukaresti politikában fordulat következhet be” – fejezte ki reményét.
Darvas-Kozma József csíkszeredai főesperes javasolta egy új székely kongresszus megtartását, az 1902-es mintájára, amelynek a megvalósítása az első világháború után megakadt. „Most is a kivándorlás és a munkanélküliség a fő baj, mint akkor. A kongresszusba be kell vonni az összes politikai és érdekképviseleti, kulturális, gazdasági egyesületet, szervezetet, együtt a felekezetekkel, és helyzetfelmérés kell a hogyan tovább, a szubszidiaritás, az autonómia érdekében” – fejtette ki.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja azt mondta, a székely hősök áldozata arra tanít, hogy a közösségért áldozatot kell vállalni, mert csak úgy van értelme az emberi életnek. „Csak akkor tudunk családot alapítani, nemzetet építeni, ha a közösségért felelősséget vállalunk” – jelentette ki a főkonzul.
A résztvevők megkoszorúzták az emlékművet, a megemlékezést a csíkkozmási Bojzás néptánccsoport előadása és a Tuzson János Fúvósegylet tette ünnepélyesebbé. Hagyományszerűen idén is felvonultak a csíkszéki és háromszéki huszárok.
A Csíkszék és Háromszék közötti Nyergestetőn zajlott 1849. augusztus elsején az a csata, amely a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő szimbólumává vált. A Tuzson János őrnagy által vezetett mintegy 200 fős székely csapatnak önfeláldozó harccal sikerült rövid időre feltartóztatnia a mintegy 1200 fős összevont osztrák-orosz csapatok csíkszéki behatolását.
Székelyhon.ro

Sok fehér folt és szekus
Jelen vannak egykori besúgók a romániai közélet számos szegmensében, így az egyházban is, további tisztulás szükséges – ezt hangsúlyozta Tőkés László édesapja könyvbemutatóján.
Kevesen dolgozták fel azt az időszakot, amelyet hiánypótló kötetében Tőkés László édesapja, Tőkés István tárgyal – és maga az egyház sem teljes mértékben dolgozta fel a periódus során történteket. Az 1944–1989 közötti időszakról van szó, ezt összegzi Tőkés István könyvében, amelyet tegnap mutattak be Nagyváradon. Az esemény keretét istentisztelet adta, amelyen egyébként megkeresztelték Tőkés László fiát, Aport. Ezt követően mutatták be Tőkés István munkáját, amelyet Herman M. János teológiai tanár méltatott. A könyv második kiadása immár ez, és mint a méltató elmondta, bizonyos körök akadályozni is próbálták a megjelentetését. Kiemelte: A romániai magyar református egyház élete 1944–1989 című könyv átfogó képet ad az egyháztörténet jelzett periódusáról, a kommunista elnyomás és diktatúra lenyomatáról az egyházban. Számos fehér folt volt e témakörben, ezek számának kvázi csökkentésében van szerepe az összegző kiadványnak.
Ma is aktuális
Maga a szerző egyszerű, kedves, keresetlen szavakkal köszönte meg az érdeklődést munkája iránt, majd Tőkés László tartott rövid beszédet, amelyben kiemelte: amit a vörös diktatúra tett az egyházzal is, az még most sem ért teljesen véget. Hiszen nem fejeződött be máig sem a megtisztulás, még mindig ott állnak a háttérben azok, akik kollaboránsok voltak. A felszólaló az egyház teljes megtisztulásának fontosságát hangsúlyozta, a besúgók leleplezésének lényeges voltát emelte ki. Jelezte: Románia életének számos más területén is aktívak még a kommunista titkosszolgálat emberei, akik annak idején ilyen tevékenységet folytattak, azok ma is részt vesznek Románia sorsának alakításában, ez pedig természetesen káros jelenség. A 98 éves Tőkés Istvánt tisztelői és családtagjai köszöntötték a kiadvány újbóli megjelenése alkalmából.
Szeghalmi Örs, erdon.ro

Jelöljük meg Székelyföld határait
Mozgalmat indít a Székely Nemzeti Tanács a történelmi Székelyföld határainak kijelölésére és népszerűsítésére. A testület Állandó Bizottsága sepsiszentgyörgyi ülésén határozatot fogadott el erről – számolt be Izsák Balázs SZNT-elnök.
Az SZNT felkéri Székelyföld lakóit, hogy a leghatározottabban lépjenek fel minden olyan kísérlet ellen, amely a történelmi Székelyföld határát a teljes egészében a kommunista diktatúra által létrehozott, a székelység beolvasztását célzó megyehatárokkal helyettesítené. Arra kérik továbbá a Székelyföldön élőket, legyenek részesei e mozgalomnak, jelképeket, feliratokat helyezzenek el a határon, szervezzenek kirándulásokat a kiemelt fontosságú, nevezetesebb szakaszokra, helyezzenek el ott az eseményt megörökítő jeleket. Ugyanakkor Székelyföld határáról szóló dokumentumfilm elkészítését is szorgalmazzák, és támogatnak minden olyan sport- és művelődési eseményt, amely e célt előmozdítja.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Victor Ponta megjelent és felszólalt a Nyergestetőn
Victor Ponta miniszterelnök is megjelent váratlanul vasárnap délután a nyergestetői csata 165. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen, a székelyföldi Nyergestetőn.
A kormányfő – aki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök meghívására vett részt a bélafalvi Tuzson János-iskola és a Tuzson János Hagyományőrző Társaság szervezte rendezvényen – rövid beszédében azt hangsúlyozta, a magyarok és a románok csakis közös erővel tudnak dolgozni az ország fejlesztése érdekében.
„Biztos vagyok benne, hogy a román sajtó majd bírálni fog azért, mert eljöttem önök közé” – jegyezte meg Victor Ponta. A miniszterelnök egyébként vasárnap délelőtt Kézdivásárhelyre is ellátogatott, hogy a helyi gokartpályán versenyző fiát megtekintse.
Krónika (Kolozsvár)

Kompromisszum RMDSZ módra
Az RMDSZ Maros megyei szervezete „átengedte” a szövetség tavaszi kormányra lépésekor megígért prefektusi tisztséget Hargita megyének, így Maros megye 25 év után is magyar kormánymegbízott nélkül maradt.
Bevált a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei elnökének jóslata és egyben követelése: hiába egyezett meg a PSD és az RMDSZ országos vezetősége prefektusügyben, a megyének így sem lehet magyar nemzetiségű kormánymegbízottja.
A múlt hét végén Victor Ponta miniszterelnök beadta a derekát, és eleget tett Vasile Gliga, valamint az őt körülvevő magyarellenes helyi pártvezérek követeléseinek, így a prefektusi tisztségre az addigi alprefektust, Vasile Liviu Opreát nevezte ki. A magyarságnak ezúttal is be kellett érnie az alprefektusi poszttal, amelyet Nagy Zsigmond, Nyárádszereda jegyzője kapott meg.
A ’89-es fordulat után, idén tavasszal először kínálkozott lehetőség arra, hogy Maros megyében magyar kormánymegbízott képviselje a kormányt, azonban a PSD helyi vezetői hallani sem akartak a szövetség által javasolt Nagy Andrásról vagy más magyar nemzetiségű személyről. Vasile Gliga megyei elnök és Mircea Dusa védelmi miniszter ellentmondást nem tűrő hangnemben több ízben is kijelentette: a térségnek csakis román nemzetiségű kormánymegbízottja lehet.
Hiúsági harc vagy egészséges alku?
„A PSD mereven és a magyarságra nézve sértő módon szembehelyezkedett az országos vezetőség álláspontjával, ilyen helyzetben az RMDSZ-nek pedig választania kellett: vagy fenntartja a patthelyzetet, vagy átminősíti azt alkuhelyzetté. Mi az utóbbit választottuk, hisz egy egészséges alku még mindig jobb, mint egy hiúsági harc” – fejtette ki lapunknak Brassai Zsombor.
Az átengedett prefektusi tisztségért az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint „a térség magyarságának a legégetőbb gondjai oldódhatnak meg, méghozzá a lehető legsürgősebben”. Brassai ide sorolta a megalakulás előtt álló II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium tanfelügyelőségi és minisztériumi jóváhagyását, egy tanfelügyelői és néhány iskolaigazgatói tisztség megszerzését, a dicsőszentmártoni önálló magyar iskola ügyének a holtpontról való kimozdítását, valamint egy magyar vezető kinevezését a Pedagógusok Háza élére.
Kérdésünkre elismerte, bár korántsem ideális a helyzet, jelen pillanatban ez tűnt a legjobb alkunak. A látszat ellenére kiderült, az RMDSZ már jó ideje tudatában volt annak, hogy ismét kompromisszumot kell kötnie, az új alprefektus, Nagy Zsigmond ugyanis a Krónikának elmondta, a szövetség vezetősége őt már két és fél hónappal ezelőtt felkérte az esetleges alprefektusi tisztség elfogadására.
Egyébként Brassai Zsombor tapasztalt és a szakma minden csínját-bínját jól ismerő jogászként jellemezte az RMDSZ által nevesített új alprefektust, Nagy Zsigmondot. „A Nyárádmentéről érkezik, jól ismeri, jól kezeli a kényes ügyeket” – mondta a volt nyárádszeredai jegyzőről az RMDSZ elnöke.
A közösség arculcsapásaként értékeli a PSD megyei vezetőinek a tavasz óta tartó és immár Vasile Oprea kinevezésével csúcsosodó agresszív magyarellenes kampányát Nagy András. Az RMDSZ eddigi prefektusjelöltje – aki egyébként hosszas rábeszélés után vállalta el a nevesítést – aggasztónak tartja, hogy a magyarokat 2014-ben is mindössze másodrangú állampolgároknak tekintik, olyanoknak, akik csupán nemzetiségük miatt nem foglalhatnak el bizonyos kulcspozíciókat.
„Jó lett volna az eredeti egyezség szerint lépni még akkor, márciusban. Ha nem engem, akkor valaki mást nevesíteni a tisztségre. Nem értem, miért kellett húzni-halasztani, és végül ismét alku tárgyává tenni a kérdést. Attól tartok, ezt a megye magyarságának is nehéz lesz majd elmagyarázni” – bírálta az RMDSZ túlzott kompromisszumkészségét Nagy András.
A Krónikának nyilatkozó volt szászrégeni polgármester szerint már hónapokkal ezelőtt, amikor Gliga arról kezdett beszélni, hogy a megyének nem lehet magyar prefektusa, a szövetségnek becsületbeli kötelessége lett volna az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordulnia. Kérdésünkre, hogy azóta találkozott-e a szintén régeni illetőségű PSD-s politikussal, Nagy András nemmel válaszolt. „De nem is akarok” – tette hozzá.
Elmondta, mindaddig, amíg a román többségű város elöljárója volt, elég jó viszonyban volt Vasile Gligával, akinek civil szervezetei számára több ízben is pénzt utalt az önkormányzat kasszájából. „Mindegyre jött a saját problémáival. Ha azok közérdekűek voltak – mint például a táncverseny, a termés napja vagy a hegedűkiállítás megszervezése –, javaslatomra mindig támogatást nyújtottunk. Amikor viszont azt kérte, hogy aszfaltozzuk le a cége vagy a háza előtti járdát, meg kellett neki magyarázzam, hogy arra is sor kerül majd az előre kidolgozott és elfogadott program szerint” – elevenítette fel a PSD-s pártvezérrel való kapcsolatát Nagy András.
Mint mondta, Gliga nagy csalódást okozott, hisz eddig nem tűnt magyarellenesnek. Kérdésünkre, hogy miért nem vállalta az alprefektusi tisztséget, az expolgármester elmondta, egyrészt visszalépésként élte volna meg, másrészt úgy érzi, a „jelenlegi nacionalista hangulatban, másodhegedűsként” nem tudta volna segíteni a magyarság ügyeit.
Nagy Zsigmond: cél a törvény betartása
Nagy Zsigmond egyébként megtiszteltetésnek és szakmai kihívásnak tartja az alprefektusi tisztségbe való kinevezését. „Ismerem a helyettesi tisztség öszszes hátrányát, és tudom, hogy a jelenlegi politikai konstellációban nem lesz könnyű dolgom. Mégis feladatomnak tűztem ki a törvény betartását és betarttatását” – fogalmazta meg lapunknak céljait a volt szeredai jegyző.
Kérdésünkre, hogy a székely jelképek esetében, alprefektusként mit jelent számára a törvény betartása és betarttatása, Nagy Zsigmond azt válaszolta, hogy ugyanazt, amit Nyárádszeredában. „Amikor a volt kormánymegbízott felszólított, hogy az önkormányzat épületéről azonnal távolítsuk el a székely zászlót, a polgármesterrel közösen fogalmaztuk meg a hivatal és a közösség álláspontját, miszerint Romániában egyetlen hatályos törvény sem tiltja a közösségi jelképek használatát. Ezek után több felszólítás nem érkezett, a székely zászló meg azóta is lobog” – elevenítette fel a korábbi jogi vitáját a kormányhivatallal Nagy Zsigmond.
Petres Sándor az új Hargita megyei prefektus
Victor Ponta miniszterelnök ezzel egy időben úgy döntött, Petres Sándor eddigi Hargita megyei alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott megye prefektusának. Petres Adrian Jean Andreit váltotta a tisztségben, aki 2012 szeptembere óta vezeti a kormányhivatalt Csíkszeredában. A leköszönő prefektus az Agerpresnek beismerte, meglepődött a kormány döntésén.
„Váratlanul ért a hír, főként, hogy családommal éppen a szabadságomat töltöttem, nem is tartózkodtam az országban – kommentálta Jean Adrian Andrei. – Nyilvánvaló, hogy a döntés olyan politikai alkudozások eredménye, amelyet nem kívánok véleményezni. Remélem, hogy az elkövetkezőkben is sikerül megtartani a megyében az etnikumok közötti békés egyensúlyt, egyúttal betarttatva az ország törvényeit. Én a gazdasági és társadalmi fejlődést képviselem a továbbiakban is.”
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a téma kapcsán a Transindex hírportálnak azt nyilatkozta, Petrestől azt várja el, hogy bátran álljon ki a megye fejlődése érdekében, hogy lehessen elérni azt, hogy a kormány megyei igazgatóságai elsősorban a megye lakosságát szolgálják, védjék, értük dolgozzanak. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a Maros és Kovászna megyei román politikusok még mindig úgy gondolják, hogy „összedől a világ, és elfordulnak tőlük a választók, ha magyar nemzetiségű személy kerül a prefektúra élére”.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

Megnyitás előtt áll a Kálvin-ház
Újabb egyházi öregotthonnal gazdagodik Marosvásárhely, az Eminescu utcai Kálvin-ház október elsején nyitja meg kapuit. A négyszintes épület 56 idős bentlakónak nyújt majd otthont, és tíz, nyugdíjas lelkésznek kiadandó lakás is található benne.
A református egyháznak már van egy öregotthona Marosvásárhelyen, a Vártemplomhoz tartozó Lazarenum Alapítvány által működtetett idősek otthonától alig pár méterre épült az újabb, amely a Kálvin-ház nevet kapta.
A létesítményre óriási szükség van, ugyanis nemcsak az Eminescu utcai, hanem a megyében az összes idősek otthonánál hosszú a várólista – magyarázza az új létesítmény vezetője, Jakab István, miközben körbevezet a 2816 négyzetméteres, négyszintes épületben, amelyhez egy takaros kis udvar is tartozik.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2010-ben döntött úgy, hogy újabb öregotthont hoz létre Marosvásárhelyen. A beruházó az egyházkerület nyugdíjpénztára lett, így vásároltak meg a volt Jókai (jelenleg Mihai Eminescu) utcában egy ingatlant, amelyet az állam szolgáltatott vissza a tulajdonosnak.
Oda tervezték meg a magukra maradt és ellátásra szoruló személyeknek szóló, valamint a nyugdíjas lelkészeknek fenntartott lakrészeknek helyet adó épületegyüttest, amit aztán újra kellett tervezni, a városháza ugyanis jelezte, hogy szüksége van egy területrészre a Vörösmarty utcával való kanyar kiszélesítése érdekében. Ezért le kellett bontani az ingatlant, két méterrel beljebb helyezni, és újra kezdeni az építkezést.
A 2011-ben elkezdett munkálatok most járnak a vége felé, már készen van az épület négy szintje, gyakorlatilag csak a berendezés, bútorozás hiányzik még.
„Az öregotthon és a nyugdíjas lelkészek számára kiadandó lakás is azzal a céllal épült, hogy méltó körülményeket teremtsen a támasz nélkül maradt időseknek. Éppen ezért az otthonban minden lesz. Az első szinten van a tálaló, ebédlő, az irodák, valamint 12 szoba is, de ide tervezzük az idősek kávéházát, amely nemcsak a bentlakók, mások számára is nyilvános lesz. Van helyünk egy fitneszteremnek, amelyben masszírozógépet, futópadot, szobabiciklit terveztünk, de ugyancsak az első szinten van az orvosi rendelő is, amely állandó ügyelettel rendelkezik” – magyarázta az otthon igazgatója.
Hozzátette, az otthonban megfelelő egészségügyi ellátásban részesülnek majd a magatehetetlen személyek is. Első körben ugyanis huszonkét alkalmazottal kezdi meg működését a Kálvin-ház.
Az épület amúgy 56 személy befogadására alkalmas, van 40 egyágyas, valamint 8 kétágyas szoba, emellett tíz lakrész, amelyet nyugdíjas lelkészek vehetnek majd bérbe. A szobák készek, csak a berendezés hiányzik, de a lelkészlakásoknál már a konyha is elkészült. Az öregotthon lakói számára ágy, éjjeli szekrény, beépített ruhásszekrény, valamint tévészekrény készül. A bútorok már meg vannak rendelve, nemsokára szállítja a cég, és következhet az épület berendezése, mondta az igazgató.
Jakab István szerint akad még munka, ugyanis lakhatóvá, barátságossá kell varázsolni a frissen elkészült, modern épületet, valamint kialakítani az udvaron a parkot. Az otthon szolgáltatásai felől a jakab@bodpeter.ro e-mail címen, vagy a 0265–216997-es telefonszámon lehet érdeklődni.
Szász Cs. Emese, Krónika (Kolozsvár)

Falunapok Erdővidéken
Bardoc, Nagyajta és Bibarcfalva is ünnepelt
A hétvégén három erdővidéki település is falunapot szervezett, ezen kívül honvédtalálkozó és BMW-találkozó is volt Baróton, úgyhogy aki arra szánta el magát, hogy kimozduljon otthonról, akadt program bőven, amiből válogatni lehetett.
A nagyajtai falunapok első, szombati napját felemelő ünnepi hangulat jellemezte: az összetartásban mindig is jeleskedő település nagyszámú magyarországi látogatót fogadott (Alsónémedi testvérfaluból), de a Gazdag Miklós Polgári Daloskör újraalakulásának 20. évfordulója alkalmából szervezett kórustalálkozóra hazai vendégek is érkeztek.
A 600 éves unitárius vártemplom falai hat kórus tagjainak énekét visszhangozták. Fellépett a baróti Zathureczky Gyula Kórus, az alsónémedi (Magyarország) református gyülekezeti kórus, az alsónémedi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Énekkar, a sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius Dalárda, a küküllődombói Kisgyörgy József Unitárius Dalkör, valamint a vendéglátó Gazdag Miklós Polgári Daloskör, melynek vezetője, Péter Géza a találkozó végén emléklapokat, emlékszalagokat adott át.
A templomot övező várfal egyik bástyájában ötletes módon kiállítást rendeztek be fiatalok. Fekete Hunor, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum diákja elmondta, két osztálytársával, Oláh Melindával és Vajna Ráhel Annával együtt úgy gondolták, megörökítik képeken Nagyajta régi épületeit, építészeti érdekességeit. A grafikák, valamint a pasztell-, tus- és olajfestmények azt tükrözik, hogy épített örökségünk szépsége nemcsak az idősebb, de a fiatalabb nemzedék fantáziáját is magával tudja ragadni.
Rendhagyó mozzanatát képezte a falunapnak az iskolában megnyílt fotókiállítás is: dr. Lugosfalvy Ervin magyarországi természetfotós 84 darab fényképe hét témakörbe csoportosítva mutatta be a nézőknek a természet nagyszerűségét, annak egy-egy apró részletben elrejtett csodáját. A művészt és munkásságát Barabás Mihály nyugalmazott tanár méltatta, de köszönetet mondott a kiállítónak Bihari Edömér polgármester is.
Bardocon vasárnap a helyi sportegyesület fennállásának 60. évfordulóját ünnepelték, ugyanakkor megemlékeztek Lőrincz Zsigmondról, Kovászna város néhai polgármesteréről, a helyi focicsapat önzetlen támogatójáról is. Erről bővebben sportrovatunkban számolunk be.
Nagy sikernek örvendtek Bibarcfalván is az immár másodjára megszervezett falunapok, több mint tizenöt tagú szervezőcsapat munkálkodott azért, hogy az ünneplés teljes és sikeres legyen. Elsősorban a helyi értékek seregszemléjét tartották szem előtt.
Szombaton Könnyű gyújtást! mottóval kistraktor felvonulást tartottak a helyi gazdák, s mint azt egyikük, Józsa Ferenc elmondta, ez rendkívül hangulatosra sikeredett: a székely lobogók alatt vonuló gépeket sokan megcsodálták. Ő maga egy házilag „gyártott”, egyhengeres, kelet-német dízelmotorral és Skoda kapcsolószekrénnyel felszerelt masinával rukkolt ki, az ötlet, hogy felvonuljanak, Benedek Dávidtól, a helyi Állattartó Gazdák Egyesületének elnökétől származott.
Vasárnap délután a falu sportpályán megjelent helyieket, valamint a magyarországi Biharugra településről érkezett több mint félszáz vendéget Lázár-Kiss Barna polgármester is köszöntötte, hangsúlyozva, számára is öröm, ha a mindennapi gondoktól függetlenül akad egy nap, amikor a falu együtt tud ünnepelni, kikapcsolódni, szórakozni.
Böjte Ferenc, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Horváth Anna kiakadt Traian Băsescu magatartásán
„Elegem van!” címmel tett közzé román és magyar nyelven bejegyzést Facebook-oldalán a hét végén Horváth Anna. Kolozsvár alpolgármestere az RMDSZ Nőszervezetének tagjaként a Biró Rozália miniszteri kinevezésének ügyében kialakult „képmutató, igazságtalan és megalázó” hadjárat ellen tiltakozik.
Mint ismert, az államfő pénteken közölte, hogy a szerinte kifogásolható román nyelvtudása miatt alkalmatlannak tartja az RMDSZ szenátorát a kulturális miniszteri tisztségre. „Elegem van, és felforr a vérem, hogy Traian Băsescu elnök (Tőkés Lászlóval összhangban) Bíró Rozáliától félti a román kultúrát” – fogalmaz Horváth Anna.
Leszögezi: az államfőt soha nem hallottam óva inteni, ambícióiban visszább parancsolni leányát (EBA), aki úgy lett EP-képiselő, hogy saját anyanyelvét sem beszélte helyesen, vagy Elena Udrea nevű protezsáltját, aki egészen magasra jutott, bár szintén nem beszél helyesen anyanyelvén.
Pénteki sajtónyilatkozatában az államfő Biró Rozália hiányos nyelvtudását bizonyítandó felemlegette azt a rádióinterjút, amelybe az RMDSZ szenátora, akkor még alpolgármesterként, a román biped szó értelmét állítólag nem ismerve azt nyilatkozta, hogy Nagyváradon nincsenek kétlábú gyerekek.
„Én jó jeggyel érettségiztem román nyelvből, két egyetemet végeztem ezen a nyelven. Mindemellett ünnepélyesen bejelentem: egy héttel ezelőttig soha nem hallottam azt a román szót, hogy „biped". És mielőtt bárki felhördülne, kérem, nézze végig a Román Tanügyminisztérium I.-XII. osztályos tankönyveit, és mutassa meg bennük, bárhol előfordul-e benne az szó, hogy „biped". Nem hiszem, hogy Creangă, Eminescu és mások művei mellett bármely szószedetben rátalál” – írta erről Kolozsvár alpolgármestere.
Leszögezi: számára a román nyelv, akárcsak Biró Rozáliának, nem anyanyelve, és soha nem is lesz. Ezzel együtt igyekezett tisztességesen elsajátítani a nyelvet, választékosan, igényesen kifejezni magát. „Soha nem a „biped" szó ismeretének a hiányán múlott, hogy hogyan végeztem/értékelték a munkám a közigazgatásban. Nem ettől voltam vagy nem voltam értelmiségi” – jegyezte meg.
maszol.ro

EGYETEMES KULTURÁLÓDÁS
Összesen 698 romániai diák jelentkezett magyarországi egyetemre
Csak 273-an nem jutottak be, bár egy adott ponton úgy tűnt, formai okokból mindenkit visszautasítanak. A felvi.hu-tól kértünk adatokat.
A magyarországi Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztálya a Transindex kérésére rendelkezésünkre bocsájtotta a magyarországi egyetemekre jelentkező romániai diákok számát, és azt is, hogy hányan jártak sikerrel.
A Felsőoktatási Főosztály szerint alap-, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre (AOF) 491-en, magiszteri képzésre 191-en, mindkettőre 16-an jelentkeztek. A jelentkezők száma összesen 698. A jelentkezőkből AOF-re 288 diák nyert felvételt, magiszteri képzésre 137. Összesen 425-en nyertek felvételt magyarországi alapfokú és magiszteri képzésekre Romániából, míg 273 diáknak nem sikerült a felvételije.
"Az Oktatási Hivatal a jelentkezők érdekeit maximálisan szem előtt tartva bírálja el a külföldi dokumentumokat" A magyarországi Felsőoktatási Főosztály azt is közölte, hogy a magyarországi felsőoktatási intézményekbe – magyar, vagy idegen nyelvű képzésekre – meghatározott feltételekkel bárki jelentkezhet, függetlenül attól, hogy hol érettségizett vagy szerzett felsőfokú végzettséget.
"A jelentkezési feltételeket, a pontozási rendszert, a felvétel egyéb feltételeit a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályok a magyar nyelvű képzések esetében természetes módon a magyar köznevelési és felsőoktatási rendszerhez igazítva határozzák meg. A hatályos jogszabályi előírások ugyanakkor megteremtik annak a lehetőségét is, hogy a nem magyar rendszerű középiskolák, illetve felsőoktatási intézmények dokumentumait megfeleltessük a magyar dokumentumoknak, és azok alapján is felvételt nyerhessenek a jelentkezők."
A közlemény szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és az Oktatási Hivatal arra törekszik, hogy az érintett országok minisztériumaival és egyéb hivatalaival meglévő rendszeres munkakapcsolatok alapján napra készen ismerje, és kövesse a környező országok - a legtöbb magyar nyelvű képzésre jelentkező ugyanis ezekből az országokból származik - oktatáspolitikai, jogszabályi változásait, és ha szükséges, változtasson az érintett országok jelentkezőitől megkívánt dokumentumokon, azonban előfordul, hogy nem értesítik a változásokról. "Ezen a téren előfordultak és előfordulnak olyan esetek, amikor nem értesítenek bennünket a helyi előírások változásairól, vagy olyan időpontban történnek egy adott országban a jogszabályi változások, amikor ehhez már nem, vagy csak nagy nehézségek árán tud alkalmazkodni a szoros határidők miatt az Oktatási Hivatal."
Az Oktatási Hivatal értékelése szerint megállapítható az, hogy a törvényes élőírásokat és a jelentkezők érdekeit szem előtt tartva bírálják el a külföldiek dokumentumait. "Általánosságban elmondható, hogy az Oktatási Hivatal a hatályos jogszabályi előírások szerint és a jelentkezők érdekeit maximálisan szem előtt tartva bírálja el a külföldi dokumentumokat, és határozza meg azok alapján a jelentkezők pontszámát, amely alapján eldől, hogy felvételt nyerhet vagy nem a megpályázott felsőoktatási intézménybe."
Majdnem lemaradtak a magyarországi egyetemekről a romániai végzősök
A magyarországi egyetemek magiszteri képzéseire jelentkező határon túli magyar diákok pár hete szembesültek azzal, hogy a felvi.hu internetes felületen - ahol a felvételik adminisztratív részét online intézik - a bejutási pontjaik nullázódtak.
A diákok közül néhányan kaptak erről értesítő e-mailt is, ami beindította az önszerveződést: alapítottak egy Facebook-csoportot és elkezdték hívásokkal, e-mailekkel bombázni a magyarországi és romániai illetékeseket. Akkor úgy tűnt, hogy a diákok önhibájukon kívül nem tanulhatnak tovább a magyarországi egyetemeken.
A múlt héten derült ki, hogy a felsőoktatási államtitkárság végül elfogadja az oklevelet helyettesítő igazolványokat azoktól a diákoktól, akik Romániában frissen végezték el az alapképzést és egy magyarországi egyetemen folytatnák a tanulmányaikat. (hírszerk.)
F. J., Transindex.ro