Az alapítók számvetésével kezdődik a jubileumi szabadegyetem
Az alapítók számvetésével kedden megkezdődik a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelyet Történetekből történelem címmel rendez meg a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevű erdélyi ifjúsági ernyőszervezet.
A jubileumi kiadásnak is a tusnádfürdői kemping és sportpálya szolgál helyszínéül, ahol a partnerintézmények által működtetett 25 rendezvénysátorban több száz politikai, kulturális, ismeretterjesztő és szórakoztató program várja az érdeklődőket – tájékoztatta az MTI-t Vass Orsolya, a Tusványosként emlegetett szabadegyetem főszervezője, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (a MIT egyik tagszervezete) elnöke.
A keddi, "nulladik" napon, az első, 1990-ben rendezett szabadegyetem ötletgazdái és alapítói felkeresik az eredeti helyszínt a közeli Bálványosfürdőn, ahol Történelmet írtunk – negyedszázados a bálványosi folyamat címmel pódiumbeszélgetésen értékelik a – kezdeti és későbbi helyszín nevének összevonásával – Tusványos közéleti hatását.
A 25. Tusványos programjait végigkíséri a számvetés, a rendszerváltás óta eltelt negyed évszázaddal való szembenézés, ugyanakkor több emlékidéző alkalom is lesz, amelyeken a korábbi 24 rendezvény szervezői és az ide rendszeresen visszatérő újságírók egyperces történetek formájában idézik fel a "tábori legendákat" – részletezte a főszervező.
A kiemelt témák között említette a választási évvel kapcsolatos fórumokat, tekintettel arra, hogy Magyarországon idén három, Romániában pedig két fontos választásra kerül sor. Ezzel összefüggésben a honosítás folyamata és a nemzetpolitika számos más vetülete szerepel az idei Tusványos fő témái között – tette hozzá.
Szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével rendeznek közéleti fórumot a koncertszínpad előtti sportpályán.
"Ami a szórakozást illeti, 12 nagy koncert és 10 kisszínpados koncert lesz, minden este több sátorban buli, és az idei újdonság, hogy szombat éjjel egy nagypályás buli is lesz, amikor a DJ a színpadról teremt hangulatot" – mondta a főszervező.
Arra a kérdésre, hogyan tudta a Tusványos sajátos arculatát, a szabadegyetem-fesztivál kettősségét megőrizni a folyamatosan cserélődő szervezőgárda, amelynek most már olyan tagjai is vannak, akik fiatalabbak, mint a tábor, a főszervező azt mondta: belenőttek.
"Én egy évvel vagyok idősebb, mint a tábor. Tíz éve voltam itt először, a koncertek miatt jöttem" és lassacskán jöttem rá, hogy milyen sokszínű a Tusványos, mennyi érdekes program van. Szerintem a táborozók közül is sokan így vannak ezzel. Az első években az is lehet, hogy a szüleikkel voltak itt, vagy éppen itt fogalmazódott meg a fiatal szülőkben, hogy legyen egy gyerekük. Van, aki az első lépéseket szó szerint itt tette meg, most pedig szervezője vagy törzsvendége Tusványosnak" – magyarázta Vass Orsolya, miként vált több nemzedéket megszólító találkozóhellyé a rendezvény.
Kedd este a csíkszeredai Role, illetve a magyarországi Heaven Street Seven és a Kiscsillag fellépésével kezdődik a koncertprogram, ezzel együtt a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozata.
Népújság (Marosvásárhely)

Szeretet mint egyetlen mentőöv...
Negyedszer ébredt a gernyeszegi kastély
Több nemzedéket és kultúrát fogadott "szárnyai alá" szombaton a gernyeszegi Teleki- kastély. A nagyközönség előtt negyedszerre megnyíló grófi hajlék minden korosztály számára kínált valami emlékezeteset, az évszázados fák alatt szaladgáló, a kastély udvarán társasjátékozó, kézműveskedő gyerekek, a letűnt korok hangulatát egy pohár sör mellett ízlelgető fiatalok és a patinás termekben személyes emlékeket visszajátszó idősebb korosztály is fénnyel telítődött, megpihent ezen a napon. Ami pedig az etnikai sokszínűséget illeti, bár a rendezvény megnyitójának kizárólag magyar közönsége volt, a későbbiekben román látogatókkal és angol vendéggel is találkoztunk.
A Gernyeszegi Teleki Kastély Egyesület a 65 éve bekövetkezett államosítás felidézésére összpontosított a minden eddiginél gazdagabb rendezvény szervezésekor. A kastélynap első mozzanata – talán jelzésértékűen – a 17 éves Ferencz András Közép-erdélyi kastélyok. Válaszúttól Marosvécsig című fotókiállításának megnyitója volt. Ezt megelőzően Kálmán Attila történész, majd gróf Teleki Kálmán, a kastély tulajdonosa köszöntötte az egybegyűlteket.
– Egy kastély életében fontos, ha belakják, ha élet van benne, ebben pedig a családnak van fontos szerepe. A gernyeszegi Teleki család visszatért, és próbálja széppé tenni, visszaadni a kastélyt a közösségnek – mondta a történész. Gróf Teleki Kálmán a pillanat fontosságára hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, a család önerőből nem tudja megmenteni a kastélyt, ahhoz mindenkinek a munkájára szükség van.
Kastélysorsok tizenéves szemmel
"Elhagyatva, megkopva, romjaikban történelmünk fontos tanúi. A kastélyokba azonban lassan visszatér az élet. Jelentheti ez azt, hogy a 65 évvel ezelőtt eltüntetett erdélyi arisztokrácia is elfoglalja az őt megillető helyet a közéletben...?" – olvashatták Kozma Attila gondolatait a kiállítás anyagát ismertető plakáton. A megnyitón a történész azt emelte ki, hogy a rendeltetésüket 1949-ig teljesítő műemlékek több művészeti irányzat őrzői a reneszánsz kortól a 19. század végének építészeti stílusáig, de nemcsak műépítészileg, hanem történelmük miatt is figyelemre méltóak.
– Tíz-tizenöt éve kezdődött el a kastélyok megmentése. Ez egy lassú folyamat, rengeteg önkéntesen, szeretetből végzett munka tartozik hozzá. A kastélyokat csak a szeretet mentheti meg – tette hozzá a történész. A nagy felbontású fényképeket sajátos panoramikus képfeldolgozással alakító bolyais diák alkotásait Plájás István a fotóművész szemével láttatta.
– Meglepő, hogy egy tizenhét éves fiatal ilyen kiállítást tud összehozni, és az is, hogy nem csúcstechnológiával, hanem kézi munkával dolgozik. Amikor két szögből fotózunk, a vonalak sohasem találkoznak. Ferencz András ezt is megoldotta, lehetetlen megtalálni, hogy hol ragasztotta össze a lefotózott darabokat. De még ennél is dícséretesebb a témaválasztás, az a hagyaték, amire igyekszik felhívni az emberek figyelmét.
Időutazás kicsiknek és nagyoknak
A tárlatnyitó után Kozma Attila a Visszatérőben a Teleki-kastély című dokumentumfilmet ajánlotta a közönség figyelmébe, amelyet tavaly a Simonffy Katalin kezdeményezte negyedik médiatáborban az Erdélyi Televízió munkatársaiból, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírás és média szakon tanuló diákjaiból szerveződött stáb készített Keresztes Péter rendező-operatőr irányításával. A helyi lakosok kastélyhoz fűződő emlékeiből születő alkotást ez alkalommal többször is megtekinthették az érdeklődők.
Ferencz András kiállítása mellett, a szomszédos teremben az erdélyi főnemesség 1949 utáni életét megörökítő tárlat várta a látogatókat. A kiállítás többek között arra is választ adott, hogy a vagyonukból kiforgatott földbirtokosok milyen "kenyérkereső" foglalkozásokat végeztek Marosvásárhelyen, név szerint megnevezve az asztalosokat, ácsokat, bolti eladókat, cipőtalpalókat, egér- és patkányirtókat, állatgondozókat és még számtalan, betűrendbe szedett szakma nemesi származású művelőit.
A kora délutánt a gyereknép számára többállomásos kalandjáték tette izgalmassá. Korhű öltözetben várták a hajdani "kastélylakók", hogy a kis játékosok megtalálják őket a termekben vagy a kertben, és a feladatok teljesítése – labdadobálás, kirakós, várépítés, találós kérdés – után kiérdemeljék az udvarhölgyi, udvarmesteri címet.
154 család kálváriája
Kastélynapi újdonságnak számított az erdélyi főnemesség államosítás utáni életét felidéző két beszélgetés, melynek során gr. Teleki Kálmán és gr. Kálnoky Tibor, majd gr. Haller Béla és gr. Degenfeld Schonburg István pergette vissza az időt. Az emlékezés előtt dr. László Márton történész villantotta fel a sötét színjáték előzményeit. Az izgalmas ismertető során elhangzott, hogy az 1848 nyarán kezdődött államosítás először a bankok, bányák, főbb infrastruktúrák, a vasút és a hajóparkok felé irányult, a következő évben pedig a gyógyszertárakat, majd a bérházakat is célba vette. A nagybirtokok államosítása nemcsak az ingó és ingatlan vagyon eltulajdonítását jelentette, a volt tulajdonosokat az osztályharc nevében kényszerlakhelyre szállították. Éjszaka törtek rájuk otthonukban, és rendszerint mindössze egy tízkilós csomagot engedélyeztek elvitelre.
– 1949. március 2-án este 8 órakor indult be a gépezet. Egyidőben hajtották végre a listán szereplő családoknál, azért, hogy azok ne tudják egymást értesíteni, és ne legyen mód a menekülésre. Maros megyében 90 birtokot és 154 családot érintett az államosítás. Egy alkalommal az egyik szolgát is felpakolták a teherautóra, mert azt hitték, hogy családtag, ez az ügy később tisztázódott. Az elkobzott javakra a Nemzeti Múzeum, illetve az Akadémia tartott igényt, a bútorok egy része helyi vállalatokhoz és iskolákhoz került. A javakról készült leltárok sok esetben nem találtak, a vagyontárgyak eltűnését nem lehetett nyomon követni – hangsúlyozta a történész.
Félig a föld alatt
Gróf Teleki Kálmán megdöbbentő részletességgel idézte fel a Görbe utca 52. szám alatti, 25 négyzetméternyi szuterén berendezését, ahol a kilakoltatás után 19 éven át lakott a család – kezdetben hatan, aztán egyre kevesebben –, a félig föld alatti otthonét, amelyben édesapja "passzióból" fogta a patkányokat.
Az államosítás előtti éveket az idősebbektől hallott történetekből elevenítette fel a Teleki család leszármazottja, akit, 1947-es születésű lévén, nem kötnek személyes emlékek ahhoz az időszakhoz.
– A szüleim itt éltek, a kastélyban. Apám mintagazdaságot vezetett. 1944-ben, amikor a front közeledett, Pomázig menekültek. Budapest mellett vészelték át a háborút. Azután apám, aki nagyon kötődött Erdélyhez, a hazatérés mellett döntött. Üres kastély fogadta a szüleimet, egy kicsit a németek, keményebben a falu hordott szét mindent, ami pedig megmaradt, azt a szovjet csapatok tüntették el. 1945-től újra itt lakott a családunk, de a testvéreim Vásárhelyen tanultak, így ők nem élték át azt a súlyos, márciusi éjszakát.
A Teleki család leszármazottja azt is elmesélte, hogy édesapja hogyan szerezte vissza az eltulajdonított bútorokat a falubeliektől. Megbízható emberektől derítette ki, hogy kinél vannak a javak, szekérrel ment el a szóban forgó házakhoz, aztán igen diplomatikus módon vette vissza tulajdonát, mondván, "jaj, Pista, hogy örülök, hogy azt az asztalt nekem megtartottad." Az államosítás során azonban mindent lefoglaltak a párt emberei.
– Tizenhét éves koromig soha nem utazhattam a szüleimmel – ezt érzékelte leginkább az életet ellehetetlenítő tiltásokból az egykori gyermek, aki a milícián való kötelező "jelenéseket" viszont egészen viccesnek találta, ott ugyanis "vidám társadalmi élet zajlott" akkoriban.
Gróf Teleki Kálmán apja többek között a rókatelep kocsisaként biztosította családja megélhetését, édesanyja nyelvórákat adott. Ami a tanulási lehetőségeket illeti, bátyja fémipari líceumot végzett, 1952-ben "normális körülmények között" érettségizett, Böske nővére 14 éves korától dolgozott, így esti tagozaton végezte a középiskolát, Juliánna nővérét pedig 11. osztályban eltávolították az iskolából. Kálmán hét osztályt járt Vásárhelyen, és mivel itt nem volt lehetősége továbbtanulni, Vajda-hunyadon végezte a középiskolát. A kiszolgáltatottság korának legsötétebb pillanata számára 1957-ben, egyik nővére letartóztatásakor következett be.
– Gondolt-e a család a kivándorlásra? – tette fel az egyik alapkérdést Kozma Attila.
– Ez nálunk folyamatosan téma volt. A szüleim úgy gondolták, hogy itt mindig is hátrányos helyzetben lesznek, innen meg kell próbálni elmenni – mondta gróf Teleki Kálmán, aki 1982-ben telepedett ki Belgiumba, 11 évvel azután, hogy nővére Németországba ment férjhez.
"Nem látom a romokat"
A gernyeszegi Telekiek sorsát a kőröspataki gróf Kálnoky család élettörténetével állította párhuzamba a történész. Gróf Kálnoky Tibor a Nyugaton élő főnemesség szemszögéből elevenítette fel az erdélyi birtokok államosításának időszakát, illetve az azt követő évtizedeket.
– Amerikában csak a pénz számított, a létért kellett küzdeni – mondta a gróf, akinek nagyanyja az "új világban" felszolgálóként kapott rövid ideig munkát, és egy átalakított tyúkólban lakhatott. Kálnoky Tibor Nyugat-Európában nőtt fel, 1987-ben járt először Erdélyben.
– Jöttünk, hogy lássuk a köveket, a régi helyeket, de közben találkoztunk az emberekkel is, akik nagyon kedvesek voltak. A lényeg még itt volt.
A múltidézés végén Kozma Attila beszélgetőtársai jövőképéről érdeklődött.
– Én nem nézem, hogy mi történt, és azt sem, hogy most mi van. Én nem látom a romokat, hanem csak azt, hogy mindabból, ami itt van, mit lehetne csinálni – utalt erdélyi terveire gróf Kálnoky Tibor. A Teleki család leszármazottja így összegzett az elkövetkezőket illetően:
– Nincs jövőképem, a jelennek élek. Mindennap próbálok tenni valamit, kis lépésekben igyekszem előre haladni, és örülök, ha ez sikerül. Nem szabad belegondolni a nagy dolgokba, mert csodát nem tehetek.
Nagy Székely Ildikó, Népújság (Marosvásárhely)

Jövő kedden 4 oldalas melléklet!
Magyarságunk 100 éves időpróbája – az első világháború centenáriuma I.
Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulóján, a Bethlen Gábor Alap támogatásával a NYUGATI JELEN két tematikus mellékletet közöl (július és szeptember végén). Az első július 29-én, kedden jelenik meg. Ajánljuk figyelmükbe!
A száz évvel ezelőtt kitört „nagy háború” és az ezt követő békekötések alapvetően átrajzolták Európa térképet. Évszázados nagyhatalmak tűntek el, új államok jelentek meg. Európa e „fortyogó katlanának” közepén a magyarság szüntelen újabb és újabb kihívásoknak nézett elébe. Megmaradásunk igazi idő próbáját jelentette ez a száz esztendő.
Puskel Péter helytörténeti visszapillantása arról szól, miként élték át az aradiak a világháborús éveket, mi történt 1914 és 1918 között a hátországban, kik voltak a kor jeles helyi személyiségei, hogyan befolyásolta a vesztes háború Arad és vidékének további fejlődését, a kisebbségi létbe került magyarság életét.
Nyugati Jelen (Arad)

Fiatal építészek: rengeteg a gond a kolozsvári közterületekkel
Guttmann Szabolcs: a szellemi lakatokat kell előbb levernünk
Bár a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal egyetlen illetékese sem jelent meg azon a rendezvényen, amelyen a Romániai Építészek Rendje erdélyi tagozata által szervezett Erdélyi Nyári Egyetem munkáit mutatták be, Guttmann Szabolcs, a szakmai szervezet vezetője, illetve a diákok remélik: egyes épületek, udvarok, közterek restaurálására, átalakítására vonatkozó javaslataik mégis visszhangra találnak a helyhatóságnál.
A fiatalok a tizenöt napig tartó, immár negyedik alkalommal megrendezett nyári tábor során a belvárosnak a műemlékek szempontjából védett övezetére fókuszáltak, különböző rehabilitációs elképzeléseket készítettek és mutattak be. Ezen kívül a kolozsvári gyalogos, kerékpáros és közúti forgalmat vették górcső alá, és a közszállítás javításával kapcsolatos koncepciókat is kidolgoztak. A kontinuitás és biodiverzitás mottó alatt elkészült munkák megtekinthetők a volt ferences rendi kolostorban.
KISS OLIVÉR, Szabadság (Kolozsvár)

Antonescu alkonya és Johannis nimbusza
A liberális párt politikai értelemben kivégezte tegnap Crin Antonescut, aki két hónappal ezelőtt még teljhatalmú elnöke volt a PNL-nek.
Antonescunak az EP-választás utáni becsületbeli lemondása mögött vélhetően rejlett titkos számítás. Antonescu abban reménykedhetett, hogy a Johannisszal való „feladatmegosztással” nagyobb esélye lenne bevenni a Cotroceni-palotát, de a felmérések áthúzták számításait. Pártja megrémült a hihetetlennek tűnő hat százalékától, hiszen a liberálisok közül még Tăriceanu is jobb eredményt érne el, mint Antonescu az elnökválasztáson. Ez utóbbinak a mostani pontról szinte lehetetlen lesz visszatérnie a román belpolitika frontvonalába, hacsak Johannisról nem derül ki, hogy alkalmatlan a nagypolitikára, és nem alakul ki körülötte olyan váratlan válság- és vákuumhelyzet, ami mentőövet jelenthet Antonescunak. Nagy valószínűség szerint Johannis lesz a jobboldal közös államelnökjelöltje. Minden észérv emellett szól, nehéz ugyanis annyira meghamisítani egy közvélemény-kutatást, hogy egy befutónak vélt jelöltet öt százalékra taksáljanak. Ekkora tévedés ugyanis egy közvélemény-kutató intézet végét jelentené. A PNL megrendelésére készült felmérés ugyanis a demokrata párti Cătălin Predoiu támogatottságát ekkorára mérte. Ez annyira nem meglepő, hiszen szabad szemmel is látható, hogy a volt igazságügyi miniszter nem rendelkezik kellő karizmával ahhoz, hogy megnyerjen egy olyan küzdelmet, mint az elnökválasztás.
BORBÉLY TAMÁS, Szabadság (Kolozsvár)

Anyaországiakat is vonz a vásárhelyi színművészeti egyetem
Idén is nagy a túljelentkezés a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színművészet szakán: a hét ingyenes és öt fizetéses helyre összesen 29-en jelentkeztek, tehát majdnem hárman felvételiznek egy helyre. Ráadásul a jelentkezők több mint egyharmada magyarországi.
Egyrészt a marosvásárhelyi intézmény jó hírneve vonzza a határon túlról is a színpadra vágyókat, másrészt az, hogy itt jóval kevesebb a vetélytárs, s más a kritériumrendszer is.
Nincs vakációs hangulat a marosvásárhelyi Köteles utcában, ugyanis míg múlt héten iratkoztak a továbbtanulni vágyó fiatalok, most a felvételi állít eléjük megpróbáltatásokat. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem ugyanis azon kevés intézmények közé tartozik, amely még mindig felvételivel rostálja a jelentkezőket
Megváltozott trendek
A Magyar Művészeti Karon alapképzésen öt szakot hirdettek meg, mindegyiken hét állami és öt fizetéses helyet. A jelentkezésekkel Balási András rektorhelyettes nagyjából elégedett.
„Más egyetemekhez képest azt hiszem, felszusszanhatunk. Igaz, van két mesterképzőnk, amelyre relatív kevesen jelentkeztek, részben azért is, mert többen jelezték, hogy csak ősszel tudnak jönni, reméljük, hogy akkor betöltik a helyeket. Azon kívül minden szakot el tudunk indítani magyar karon, annyian jelentkeztek. Általában az ingyenes helyeket töltik be, fizetéses helyre hét-nyolc éve már nem nagyon jönnek. Három-négy taníjas akad egy-egy szakra, de nem mindig telik meg a 7 plusz 5. Megváltoztak a trendek, óriási a kínálat, s csak állami helyből többet hirdetnek meg az országban, mint amennyien érettségire jelentkeznek” – magyarázta a rektorhelyettes.
Sokáig Székelyföldről érkeztek a legtöbben
A kínálatból természetesen idén is a színművészeti a legnépszerűbb, ott sosincs gond a helyek betöltésével “Idén 29-en iratkoztak be, bár a felvételi felkészítőkön adott pillanatban negyvenen is voltak, jó néhányan valószínűleg úgy látták, hogy túl nehéz lesz ez számukra” – fogalmazott az intézmény rektorhelyettese, Balási András.
Hozzátette, több mint tízen jelentkeztek idén is a határon túlról. “Minden évben van magyarországi jelentkezőnk, hiszen ez híres egyetem, itt akarnak tanulni. Persze megtörténik, hogy jönnek és mennek is” – mondja a rektorhelyettes. Hazai viszonylatban évekig a Székelyföld „szállította" a diákokat, de ez az utóbbi időben megváltozott, mára már Temesvárról, Szatmárról, Kolozsvárról is sokan érkeznek színészképzést tanulni.
A szakmában nyilvántartják Marosvásárhelyt
Az egyetem udvarán fiatalok várakoznak a felvételi vizsgára. Érdekes azonban, hogy csak egyikük vásárhelyi, s ő sem a vizsga miatt van itt, a többiek mind Magyarországról jöttek. A 21 éves Kókai Réka például a Pest melletti Gyömrőről érkezett, mint mondja, már negyedik éve próbál bejutni színművészeti egyetemre.
„Próbálkoztam már a budapesti színin, meg a kaposvárin, már elvégeztem egy színészképzést is. Hallottam már régóta, hogy Marosvásárhelyen is van magyar nyelvű egyetem, hiszen a szakmában nyilvántartják” – mondja a fiatal lány. Hozzáteszi, azért is reménykedik, mert itt jóval kevesebb a jelentkező, Budapesten hatszázan is jelentkeznek a 12 helyre, Kaposváron három-négyszázan.
Más preferenciák szerint válogatnak
Balatonfüredről érkezett Kiliti Krisztián, aki már tavaly felvételizett teatrológiára, úgyhogy már egy éve a Köteles utcában tanul – és úgy döntött, most a színművészetit is megpróbálja. „Magyarországon próbálkoztam, de csak a második körig jutottam. Nem mondanám, hogy itt egyszerűbb a felvételi, de véleményem szerint egészen más preferenciák szerint válogatják a jelölteket. Marosvásárhelyen véleményem szerint sokkal inkább készek arra, hogy nyersebb karakterekkel dolgozzanak – Pesten nem így van. Ott kiforrott embereket keresnek” – vélekedik a fiatalember.
Szász Cs. Emese, Krónika (Kolozsvár)

Az űrlap alja
Százezer tankönyvvel segítenek a nemzetépítésben
A Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) közreműködésével a magyar Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) mintegy 100 ezer tankönyve jut el a határon túli, magyar nyelven oktató szak- és felnőttképzési intézményekbe.
Szász Jenő, az NSKI elnöke szerdán közölte: a tavaly létrehozott intézet kiemelt feladata, hogy erősítse a Kárpát-medencei szemléletet, ezért az NSKI több minisztériummal is szakpolitikai partnerségi megállapodásra törekszik. Elmondta, hogy a tankönyvek a 2013/2014-es tanévben jutnak el Erdélybe, a Felvidékre, Kárpátaljára és a Délvidékre.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára kiemelte: olyan közös ügyről van szó, amely túlmutat a határokon, és sok embert érint. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a magyarság ott találja meg a boldogulást, a munkahelyet, ahol él, ezt minden eszközzel segíteni kell.
Szász Jenő emlékeztetett arra, hogy az NSKI küldetése, hogy a nemzeti integráció gondolatával átitassa a magyar közigazgatási rendszert, sőt ezt a gondolkodásmódot terjessze. A 21. században modern eszközökkel kell újrafogalmazni a közös magyar jövőt, felismerni valódi határait, és megkeresni azon lehetőségeket, amelyekkel a magyar nemzeti közösséget gyarapítani lehet. Az NSKI eszköz, hogy gyakorlati tartalmat adjon ennek a szellemiségnek – mondta Szász Jenő, hozzátéve, a foglalkoztatás is fontos kérdés, olyan programokat, együttműködési lehetőségeket kell teremteni, amely mankó lehet minden a határon túli és inneni magyarnak.
Czomba Sándor kifejtette: szeretnék segíteni, hogy a határon túli magyar szakképző iskolákban magyar nyelvű szakkönyvekből oktathassanak. A 490 féle, összesen mintegy 100 ezer tankönyvről elmondta, hogy azok az idei képzési jegyzékben bár nem szerepelnek, Magyarországon is ezeket használták eddig, és azok a szakmai alapvetések, amelyeket a könyvek tartalmaznak, időtállók.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Államügyek
L’état c’est moi – Az állam én vagyok – jelentette ki a legenda szerint majdnem pontosan 350 évvel ezelőtt XIV. Lajos. Bár a Napkirály, a fennmaradt hiteles dokumentumok szerint, ennél finomabban fogalmazott a rendeletei törvényességét vizsgáló legfelsőbb bíróság előtt, valójában tényleg ő volt az állam: az abszolutizmus klasszikus képviselője, szilárd egyeduralmat valósított meg a főnemesi ellenzék leverésével és a központosított államvezetés meghonosításával.
A franciákat szolgai módon utánozó román hatalom ezzel a majd három évszázaddal van lemaradva Európától. Igaz, most azt mondják: az állam mi vagyunk. Mármint a románok. Az államügyeket mi eldöntjük, s abba senki ne szóljon bele. Élnek (még) ugyan ebben az országban valami magukat magyaroknak mondó népek, akiknek képviselőit beemeljük időszakosan a kormányba, hogy mutogassuk Nyugat felé, mint valami majmokat a cirkuszban, hogy milyen jól megy a soruk, de azoknak államügyekbe nincs beleszólásuk. Különben is valami idegen nyelven ugatnak, amely – amiként azt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (most ne firtassuk, hogy azt kik építették) bölcs rektora megmondta – csak arra alkalmas, hogy a konyhában a gulyás receptjét följegyezzék, de a tudományt, azt csak román nyelven lehet magas szinten elsajátítani. Ezek ilyen hatodrendű, megtűrt alakok, akik fontos dolgokba nem üthetik bele az orrukat.
Hogy közben lefutott néhány száz év? Hogy Románia ma már köztársaság, s hogy valami jogállam létrehozását hirdették meg 25 év előtt, egy forradalomnak nevezett affér alkalmából? Ugyan kérem, ez nem változtat a lényegen. Ahogyan azt az alkotmány első és második cikkelye leszögezi: Románia egységes nemzetállam, s a nemzeti szuverenitás a román nép sajátja. Akkor hogy jönnek ahhoz ezek a jöttment magyarok, hogy fölvessék: a kisebbségi kérdéseket uniós szinten kellene szabályozni? A kisebbségi kérdés tagállami hatáskör, s abba a kisebbségeknek semmi beleszólásuk. Mert ezek államügyek.
Erdély András, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Új elnök az MSZP élén
A modern szociológia és politológia atyja, Max Weber gazdag eszmei hagyatékának egyik fontos komponense a szemléletalakító, egyszerű és nagyszerű legitimitás-tipológiája. Szerinte a történelem során létezett négyféle legitimitás. A transzcendentális legitimitás (ennek tiszta formáját az ókori Egyiptom példázza), a tradicionális (erre a legjobb példa a középkori és újkori Anglia), karizmatikus (a vezetést megragadó vezérekre jellemző, valamint a racionális-legális legitimitás (ez a napjainkra jellemző demokratikus felhatalmazottság).
Azoknak van esélye hosszabb távon megalapozni hatalmukat, akik a legális, racionális legitimitás mellett karizmával is rendelkeznek. Az újkori magyar demokrácia e tézist messzemenően visszaigazolja.
Antall József karizmatikus vezető volt, de korai halála lehetetlenné tette, hogy 1994-ben ismét megmérethesse magát.
Horn Gyula 1998-as vereségének egyik oka a karizma hiánya volt, illetve az, hogy kihívója viszont rendelkezett e kvalitással.
Orbán Viktor megnyerhette volna 2002-ben is a választást, ha az MSZP nem nyúlt volna a törvénytelen mozgósítás eszközéhez, így viszont veszített, s közben az MSZP-t átvette egy hozzá hasonlóan jól kommunikáló s egyfajta karizmával is bíró vezető, Gyurcsány Ferenc, aki 2006-ban győzni tudott.
Az MSZP, mely a kudarcos EP-választás dacára még mindig a legnagyobb ellenzéki párt, a hétvégén Tóbiás Józsefet választotta elnöknek, akiről a karizma az utolsó dolog, ami az embernek eszébe jut. Nem osztottak lapot a proletár-internacionalizmust szolgalelkű liberál-kozmopolitizmusra váltó „nagy öregeknek” a Kovács-Lendvai-féle társaságnak. Az MSZP keresi önmagát, keresi eszmei kapaszkodóit, keresi megnyerő vezetőit, de nem leli őket. Minden esélye megvan arra, hogy előbb-utóbb az új SZDSZ, a Székelyek Nagy Menetelésétől egyedüliként elhatárolódó Gyurcsány-féle párt kegyelmén múljon a parlamentbe kerülése. Nem nagy öröm ez, mert az MSZP utódpártjaival, az Együtt-PM-mel, a DK-val együtt 2010 óta mégiscsak elnyeri a szavazatok egyharmadát, s egyik szervezet visszaszorulása a másik erősödésével jár. Magyarán: a nemzetellenes politika erőcentrumát nem sikerült megroppantani.
Borbély Zsolt Attila, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nosztalgia az alapítók gyűrűjében
Az 1990. július 21–29. között Átmenet a diktatúrából a demokráciába jelmondattal megszervezett első Bálványosi Nyári Szabadegyetem helyszínén, a bálványosi kemping területén 2009-ben állított életfa megkoszorúzásával vette kezdetét a jubiláló, 25. kiadásához érkezett tusványosi rendezvénysorozat nulladik napja.
A koszorúzáson áldást mondott Sánta Imre bikfalvi református lelkész és Gergely István (Tiszti), majd a megjelentek közösen elénekeltek a Himnuszt és a Székely himnuszt. Az emlékfa koszorúzását követően a negyedszázados bálványosi folyamat során írt történelem képei elevenedtek meg a Grand Hotel Bálványos teraszát zsúfolásig töltött közönség előtt: vetítésre került a 25. Tusványos című film.
Magas szintű politikai csúcstalálkozók helyszíne
Az 1997. július 21-étől Bálványosról Tusnádfürdőre költözött szabadegyetem az új évezred hajnalán bővült ki a diáktáborral – ami a múló évek során „önmagát ösztönözve” Erdély egyik leghangsúlyosabb, magyarságot megszólító fesztiváljává nőtte ki magát – emelték ki a képsorokban. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem gyökerei a kommunizmus éveibe nyúlnak vissza – ekkor a későbbi szervezők ugyan még csak álmodtak a demokrácia eljöveteléről, de már kikristályosodott az igény egy, a magyarokat összefogó, az őket érintő aktuálpolitikai témákat boncolgató előadások megszervezésére, a magyar-román párbeszéd elindításának fontosságára. A film felidézte az alapítók emlékeit, a fiatalok varázsolta felszabadult hangulatot és a szabadidős programokkal és szórakozási lehetőséggel járó látogatószám-emelkedést.
A szabadegyetem és diáktábor sokáig a magyar és román politikusok találkozójának helyszínéül is szolgált, hiszen a főelőadásokon a magyarországi és erdélyi magyar vezetők mellett felszólalt Emil Constantinescu egykori és Traian Băsescu jelenlegi román államfő is.
Betöltésre váró űr
Egy fél évszázados kommunizmus okozta hatalmas űr állt a háttérben, ami az erdélyi magyar értelmiségieket arra ösztönözte, hogy megalkossák a szabadegyetemet. David Campanale, a BBC világhíradójának tudósítója volt az, aki kívülállóként látott rá az akkori körülményekre – ismertette a hallgatósággal a Történelmet írtunk című, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak jelenlétében lebonyolított előadás moderátora, Maksay Ágnes.
David Campanale a baráti hangulatú nosztalgiabeszélgetésen kérdéssel indította beszédét: mire gondoltunk akkor, 1989 decemberének végén? „Arra, hogy jó együtt lenni, együtt ünnepelni, ugyanakkor meghallgatni a különböző álláspontokat, vitafórumot szervezni, letenni a tolerancia alapköveit” – adta is meg a választ a BBC tudósítója, alapító.
Sántha Attila kézdivásárhelyi költő, a bálványosi rendezvény ötletgazdája úgy emlékezett vissza, hogy '89 december 27-ére virradóra „megváltották a világot”. „Egy tömbházlakásban beszélgettünk, ami odáig fejlődött, hogy megalakult a szabadegyetem ötlete. Úgy éreztük, megváltottuk a világot. Óriási energia volt bennünk, negyvenen azon gondolkodtunk, hogy megtaláljuk a módot magunk kifejezésére”.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hozzátette, a helyszínválasztás Török Sándort dicséri, „aki lokálpatriótaként úgy vélekedett, a legjobb helyszín a szabadegyetemhez Bálványoson lenne”. „Én ugyan nem voltam jelen a kézdivásárhelyi megbeszélésen, de ott voltam '90 januárjában, amikor Partiumba látogattak a székelyek és beszélgettünk az elképzeléseikről” – idézte fel Toró T. Tibor. Szabó Miklós budapesti orvos, alapító humorosan jegyezte meg: akkor, a kommunizmus alkonyán még mindannyian laikusok voltak, olyan fiatalok, akik csak teoretikusai a szabadságnak. „Nem is igazán tudtuk, hogy mi a demokrácia” – fűzte hozzá.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke 1990 márciusának marosvásárhelyi eseményeiről is beszélt a publikumnak. „Erdélyt a kommunizmusban is a multikulturalitás jellemezte, együtt vártuk a diktatúra bukását. Azt sokan elfelejtik, hogy a magyaroroszágiak jöttek először segíteni a változást követően” – emelte ki. „1990 márciusában tehetetlenül figyeltük, ahogyan a Szekuritáté megmaradt erői erőszakkal konfliktust szítanak különböző nemzetiségek között. A történtek után az értelmiségiek kétségbeesetten keresték a partnereket arra, hogy megnyílhasson a román-magyar párbeszéd kapuja. Ez a szabadegyetem egy fantasztikus együttműködési lehetőséget nyújtott” – közölte.
Maksay Ágnes moderátor a visszaemlékezést egy kérdéssel zárta: Hogyan tovább, Tusványos? „Erre a kérdésre majd szombaton kapunk választ. Annyit elárulhatok, hogy a tervek között szerepel egy, a Tusványossal párhuzamos társadalomtudományi műhely létrehozása itt, Bálványoson” – adott ízelítőt a jövőt illető tervekből.
Makett- és alapkő-leleplezés
A nosztalgiatársalgás után a jelenlévők a szálloda közelében felépítendő amfiteátrumhoz járultak, ahol az alapítók leleplezték a „kultúra amfiteátrumának” méretarányos makettjét.
A helyszínen – amely a jövőben koncerteknek, színművészeti előadásoknak ad otthont – Felicia Filip operaénekes négy nyelven elénekelte Európa himnuszát, az Örömódát, majd Bardócz Csaba református és Andorkó Attila unitárius lelkészek megáldották az amfiteátrum alapkövét.
Az alapítók kézdivásárhelyi kiáltványa
Az 1989. december 31-én a Fiatal Angol Liberális-Demokraták, a Fidesz és a MADISZ Kézdivásárhelyi Szervezete képviselőinek – és egyben a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak – kézjegyével ellátott kiáltványban „Európa fiatal demokratái kifejezték közös eszméiket és törekvéseiket”. Ez képezte a mindössze hét hónappal később sorra került első bálványosi szabadegyetem alapgondolatát. A négy pontba szedett kiáltványban hangsúlyozzák, hogy „Európa még mindig megosztott. A kontinens egységesülését nem lehet a kelet-közép-európai régió nélkül elképzelni. Tegyünk meg mindent, hogy a vasfüggöny maradványait is felszámoljuk”. A második pontban „üdvözlik a kontinens kommunista rendszereinek felborulását, illetve a piacgazdaságon és parlamentáris demokrácián alapuló rendszerek kialakulását”. A harmadik pont hangsúlyozza, „hitet teszünk az emberi szabadságjogok megteremtése mellett. Követeljük a vallási, nemzetiségi kisebbségek közösségi jogainak feltétlen biztosítását”. A Székely Újságban is megjelent kiáltványból egyébként a kor cenzúrája kihúzta a közösségi jogokat. Az utolsó bekezdésben a szignálók „felkérik Nyugat nemzeteit, kormányait, politikai szervezeteit, hogy minden eszközzel járuljanak hozzá Kelet-Közép-Európa forradalmainak sikereihez, a békés és demokratikus átmenethez”.
Pinti Attila, Székelyhon.ro

Fürtben erősek
Együttműködő székely és magyar klaszterek
Ötéves székely-magyar gazdasági együttműködést ünnepelt Egerben az Asimcov kis- és középvállalkozók egyesülete és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A Kárpát-medencei Vállalkozói Charta aláírásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású klasztertalálkozót is szerveztek, amelyen 14 székelyföldi és magyarországi fa-, gép-, építőipari és borászati klaszter képviselője vett részt.
A program az Enterprise Europe Network nemzetközi üzletfejlesztési hálózat és a Kovászna megyei klaszterek kezdeményezésére azért indult, hogy erősítse a Heves megyei klaszterekkel való együttműködést – tájékoztatta lapunkat Kádár Rezső. A háromszéki ProWood faipari klaszter menedzsere szerint az esemény kiváló lehetőséget biztosított a klaszterek közötti nemzetközi kapcsolatépítésre, az üzleti kapcsolatok fejlesztésére. A fórumon elhangzott, hogy mindkét kormány fontosnak tartja a klaszterek fejlesztését. Romániában a gazdaság 99%-át adják a kis- és középvállalkozások, és a foglalkoztatás 70%-át biztosítják.
Kádár Rezső lapunknak elmondta: az egri rendezvényen a különböző ágazatok képviselői kétoldalú tárgyalásokat, valamint több szándéknyilatkozatot is aláírtak a további, lehetséges együttműködésre vonatkozóan.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Romániát semmilyen nemzetközi jogi szabályozás nem kötelezi arra, hogy Székelyföldnek önrendelkezést biztosítson - állítja a román kormány, amelynek álláspontját a Krónika című napilap idézte.
Az erdélyi újság azt követően kérte ki a román közigazgatási és fejlesztési minisztérium álláspontját a székelyföldi autonómiahatározatok ügyében, hogy az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának irodája megbízta a kongresszus monitoring-bizottságát, tárgyalja meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyét, és levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a bukaresti kormány álláspontját.
A lapnak elküldött válaszban - amit a nemzetközi szervezetnek is elküldtek - a román minisztérium kifejtette, hogy Bukarest szerint alkotmányellenesek a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott autonómiahatározatok, Romániát pedig semmiféle nemzetközi jogi szabályozás nem kötelezi a kisebbségek számára önrendelkezés vagy kollektív jogok biztosítására.
A Székely Nemzeti Tanács februárban intézett felhívást a Székelyföld 153 önkormányzatához, hogy határozatban nyilvánítsák ki az autonómia iránti igényüket és azt, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni. A területi autonómiát célzó határozattervezet tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
Ezt a határozatot eddig 16 önkormányzat szavazta meg, miután a háromszéki Barót önkormányzata is elfogadta az SZNT által javasolt határozattervezetet. A három székely megye román kormánymegbízottjai vélhetően valamennyi határozatot megtámadják a közigazgatási bíróságon.
Román kormány: semmilyen nemzetközi jogi szabályozás nem kötelez az önrendelkezés biztosítására
Bukarest, 2014. július 22., kedd (MTI)

Tusványos hatalma: közös nyelv, közös értékek, közös gondolatvilág
usványos egyedülálló szellemiségére szükség van Romániában, hangzott el a huszonötödik tusnádfürdői nyári szabadegyetem és diáktábor megnyitójának harmadik moduljában.
Az évforduló alkalmából készült film levetítése után az alapítók közül Szabó Miklós neonatológus elmondta, hogy az első bálványosi tábornak is ugyanaz volt a lényege, mint a mostani, huszonnégy évvel későbbinek: az elválasztottság után megismerni egymást. Annak érdekében pedig, hogy alapvető, szimbolikus kérdésekben egyetértés fűzze össze akár a londoni emigráns, urbánus vagy vidéki magyarokat, meg kell határozni egyfajta nemzeti minimumot.
Sántha Attila író, költő szerint Tusványos az a platform, ahol egyszerre mehet végbe az egyéni kifejeződés (az autonómia) és a közösséghez tartozás (a szolidaritás).
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga alapítója és elnöke kiemelte a szabadegyetem elindítóinak felelősségét, akiknek, meglátása szerint, továbbra is szerepet kell vállalniuk abban, hogy a megbélyegzés ellenére kiálljanak a sokszínűség, a tolerancia és a többpártrendszer mellett, többdimenziós társadalmi szinten ellensúlyozva az 1989-ben magukat átmentők autoriter hatalmát.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke Tusványos erősségét kohéziós erejében határozta meg: egy alkalom, ami összehozza a minisztert, a rockzenészt, a költőt és az egyetemistát. A szabadegyetem hatalma pedig szerinte abban az ötlethalmazban rejlik, ami évről évre – akár visszatérő, akár új elemként – felmerül és kimondatik. A tusványosiak közös nyelven fogalmazzák meg közös gondolatviláguk közös értékeit. A román-magyar nemzetközi kapcsolat azonban addig nem lehet őszinte, míg nem kerül tisztázásra az erdélyi kérdés. Az Európai Unió sem lehet sikeres addig, míg a közép-kelet-európai országokat nem vonják be a döntéshozatal folyamataiba. Tusványos az a hely, ahol a döntéshozatalhoz szükséges vitakultúra kialakulhat. Így a tusványosi negyedszázad nem hatalom lesz, hanem – ahogy Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ politikusa fogalmazott – eredmények halmaza.
Dinu Zamfirescu politikus, újságíró, a Horia Rusu Alapítvány alelnöke – aki román részről elsők között kezdeményezte a román-magyar párbeszédet – határozottan jelentette ki, hogy Tusványos egyedülálló szellemiségére egész egyszerűen szükség van Romániában. Az elvek helyett azonban már arról kell szólni, milyen szerepet kell vállalnia az egyes országoknak, így Magyarországnak és Romániának, az újonnan formálódó Európában.
Kővári Gyöngi Krisztina
tusvanyos.ro, Erdély.ma

Tusványos 25 – Nyelvében él… a nemzetpolitika
A Kárpát-medencei nyelvvédelmi és a nyelvhasználatot bátorító szervezetek kiegészítik egymás tevékenységét, működésüket a Nemzetpolitikai Intézet figyelemmel kíséri és segíteni igyekszik – jelentette ki Kántor Zoltán igazgató a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Az erdélyi magyar nyelvhasználat érvényesítését taglaló szerdai kerekasztalon Talpas Botond, az Igen, tessék! mozgalom elnöke elmondta: fontosnak tartja, hogy a felvidéki és a kárpátaljai hasonló mozgalmakkal nincsenek egyedül a Kárpát-medencében, és ezek a szervezetek tanulhatnak egymástól. Az ügyfelek anyanyelvű kiszolgálását és tájékoztatását bátorító Igen, tessék! mozgalom elnöke hangsúlyozta, az üzleti szférában nem szabályozzák törvények a nyelvhasználatot, ezért a jogérvényesítés helyett üzleti mintára épül a szervezet működése.
Az ügyfeleket magyarul is kiszolgáló partnervállalkozásokat gazdasági hálóba szervező Igen, tessék! mozgalom a kereslet és a kínálat logikája alapján működik – ismertette Talpas Botond. Független, szakmai kutatások támasztják alá, hogy a magyar ügyfelek hajlandóak bizonyos mértékben többet fizetni, ha használhatják anyanyelvüket.
Talpas rámutatott, a mozgalom feladata, hogy a keresletet és a kínálatot is bővítse. Olyan módszerekhez nyúlnak, mint például a 18 ezres példányszámban kiadott Igen, tessék! Kolozsvár közösségi havilap, vagy időszakos kampányokat szerveznek, amelyek a helyi közösségben a többnyelvűséget népszerűsítik.
Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa úgy vélekedett, egy haszonra számító vállalkozónak országtól függetlenül mindenképpen érdemes az államnyelv mellett más nyelven is megszólítania az ügyfeleit.
A beszélgetésen részt vett Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezetője és Horváth Kovács Ádám, elnök, továbbá Markó Attila és Zsigmond József, a Mikó Imre jogsegély szolgálat részéről, illetve Gyeney Laura, a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársa.
Az Igen, tessék! mozgalom sajtóközleménye, Erdély.ma

Tusványos színeváltozásai
Huszonöt év nagy idő. Majd fél emberöltő, mely meghatározó az egyén életében, a rendszerváltások után formálódó demokráciánkban, a pártok alakulásában és Tusványos, az egykor Bálványosról induló szabadegyetem és diáktábor színeváltozásaiban.
1990 januárjában magyarországi és erdélyi (kézdivásárhelyi) fiatalok a kommunizmus akkor még valósnak vélt bukását követő mámoros napokban a világot készültek megváltani. Így született a szabadegyetem ötlete, hamarosan helyszín is került, és az év júliusában a bálványosi kempingben ültek össze első alkalommal.
A párbeszéd szükségességének felismerése hívta életre a pár napos találkozót, magyarországi, romániai magyar és román, közéletben forgolódó, a politikát éppen csak tanuló vagy pár éve kóstolgató ifjak számára nyújtott lehetőséget közös dolgaik kitárgyalására, a valós és lappangó konfliktusok, esetleges megoldásaik számbavételére, a feladatok feltérképezésére – no meg az ismerkedésre, a barátkozásra. A folytatás már törvényszerű volt, visszatérő előadókkal, vendégekkel, akik aztán az idők során fontos szerephez jutottak, miniszterek, miniszterelnökök lettek, befolyásos döntéshozók, s életre kelt jó pár ötlet is a Csomád lábánál születettek közül. Voltak esztendők – főként a kezdetekben –, amikor a román–magyar viszony taglalása kapott hangsúlyos szerepet, aztán szép lassan kikoptak, eltűntek a vitára hajlandó, nyitottabb román szereplők, s háttérbe szorult e párbeszéd. Évek jöttek, amikor az erdélyi magyar–magyar viszony kapott főszerepet, új pártok, új vezérek tűntek fel, volt, hogy sikerült, volt, hogy nem egy asztalhoz ültetni őket. Aztán a Kárpát-medencei magyarság vezetőinek találkozóhelyévé vált Tusványos, az egyre jobban éledező autonómiaformák egyik fő hirdetőjévé, de tünedezett a párbeszéd, egyre inkább a hasonlóan gondolkodók összejövetelévé alakult.
Pár éve tetten érhető, hogy kopik, jelentőségét veszíti a politika Tusványoson. Politikusok ugyan eljönnek most is szép számban, előadások, beszélgetések is szerepelnek a programban, de érdekesebb, izgalmasabb témákat boncolgatnak a kisebb sátrakban oktatáspolitikáról, gazdaságról, turizmusról, fejlesztésről, környezetről, médiáról vagy akár irodalomról, zenéről, színházról. Tusványos átalakult politikacsinálóból társadalomszervezővé, és ez így van rendjén. Hisz túllépve mindazon, ami elválaszt, szakmai kérdésekbe kapaszkodva lehet jövőt tervezni, építeni. Ha a következő huszonöt év is annyi eredményt hoz, mint az elmúlt negyedszázad, már megérte.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tárgyalna az egyház a zárolt számlákkal maradt szatmári kórház vezetőségével
Sajtóközleményben ismertette álláspontját kedden a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye a szatmárnémeti volt irgalmasrendi kórház visszaszolgáltatása körüli félreértések tisztázása érdekében.
Adrian Ştef, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke a hétfői tanácsülést követően bejelentette, hogy zárolták a megyei kórház számláit a birtokbavételi törvényszéki eljárás során, melyben az a döntés született, hogy a kórháznak 70 ezer eurót fizetnie kell, mivel a kiköltözés halogatása miatt jövedelemkiesést okoztak az egyháznak.
A szóban forgó épületben a pszichiátriai részleg működött. A tanácselnök kifejtette, nem számított arra az egyház részéről, hogy egy egészségügyi intézmény számláit zároltatja, melyben gyógyászati tevékenység folyik. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte elengedhetnék az összeget, vagy legalább belemehetnének abba, hogy részletekben törlesszék azt.
A katolikus püspökség nehezményezi, hogy a sajtón keresztül üzenget nekik a tanácselnök, félrevezetve az embereket. Mint kifejtették, a törvényszéki eljárás ez év áprilisában zárult, ezt követően pedig kérték a kórház vezetőségét, hogy üljön le velük tárgyalni. A megadott hét napon belül azonban nem jelentkeztek, ezért elindították a végrehajtási eljárást.
Ezt látva megkereste őket a kórház vezetősége egy részletfizetésre szóló kérelemmel, azonban hiába hívták újfent tárgyalni őket, most sem reagáltak meghívásukra. A püspökség szerint ezentúl is párbeszéd révén szeretnék megoldani az ügyet, azonban ezt „a jó ízlés határain belül”, egy közös asztalnál folytatott eszmecsere keretében képzelik el, nem pedig a sajtón keresztül üzengetve.
Babos Krisztina, Krónika (Kolozsvár)

A szeretet erejével tevékenykedett Papp Kincses Emese
Utolsó útjára kísérték szerdán délután Papp Kincses Emesét Csíkszeredában, a Szentlélek utcai temetőbe. A tanár, író, irodalomtudós, politikus, rendező gyászszertartásán több százan rótták le tiszteletüket.
Isten temploma vagytok, Isten Lelke lakozik bennetek – idézett a szertartást vezető Tőkés László Szent Pálnak a Korintusiakhoz írt leveléből, hozzátéve, Papp Kincses Emese nemcsak imával, hanem cselekvéssel szolgálta Isten ügyét. „A szeretet erejével tevékenykedett nemzete, szerettei és lelki közössége körében, mint tanárnő, irodalomtudós, író, rendező. Hitelesen idézte meg Szent László, Szent Erzsébet és a madéfalvi veszedelem történetét. Maradandó nyomot hagyott tanítványaiban, környezetében, értékeket teremtett és hagyott hátra” – hangsúlyozta a lelkész, európai parlamenti képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki tisztségét is betölti.
Rámutatott, nem véletlen, hogy Papp Kincses Emese elvesztése miatt hiányérzetük van a jelenlevőknek. Szerinte ez arra kell ösztönözzön, hogy mindig meg kell becsülni a hivatástudattal, szakmai felelősséggel rendelkező, értékes személyiségeket, tanárokat, lelkészeket, művészeket, ügyvédeket, mindazokat, akik mások gondjainak egy részét képesek magukra vállalni.
„Az értékek egyesítenek minket” – összegzett a református lelkész. Mellette Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke szólalt fel, szerinte Papp Kincses Emese személyével egy nagyasszonyt veszítettünk.
„Jól ismertem őt, volt alkalmam megcsodálni a jellemét, vállalásait. Közelében én magam is formálódtam. Szájról szájra, szívből szívbe volt képes átvinni értékeit, szerintem ez az igazi kultúra” – méltatta az elhunytat Gergely. Úgy vélte, hogy Papp Kincses Emese egész életében harcolt, sohasem volt megalkuvó, sohasem tudta elveszettnek látni az erdélyi magyarságot. Gergely István arra ösztönzött, hogy ezt a fajta kitartást kell a néhai nagyasszonytól átvenni és továbbadni.
Szőcs Lóránt, Székelyhon.ro

Teljesítőképesség a nemzetpolitika tükrében: Rogán–Schiffer párbaj
A Tusványos első napjának egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó előadása volt az, amelyiken Rogán Antal, a Fidesz-, illetve Schiffer András, a Lehet Más a Politika országgyűlési frakcióvezetője ütköztették nézeteiket.
A frakcióvezetői „összecsapás” ígérete megtöltötte a Lőrincz Csaba sátort, s az ellenzéki politikus több alkalommal is tapsot arathatott le a hallgatóság egy adott részétől rokonszenvesnek tartott mondandójáért. Magyarország jobban teljesít – a sokat hangoztatott kormányzati szlogent választották a szervezők az előadás címéül, de kitoldották egy felkiáltójellel, illetve egy kérdőjellel is, érzékeltetve az mondatról szóló kormánypárti és ellenzéki álláspontot. Ahogy Stumpf István, a Heti Válasz újságírója moderátorként is fogalmazott: jobb oldalán ültek azok, akik messzemenően egyetértenek az állítással, azaz Rogán Antal, Seszták Miklós, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tárcavezetője, míg balján az állítást kétségbevonó Schiffer. A székelyföldi helyszín adta a beszélgetés első megközelítését, a nemzetpolitikáról esett szó kormányoldali és ellenzéki szempontból. Schiffer András elmondta: egy ökológiai párt, mint az övék, saját identitásuk részének tekinti, hogy kiáll a helyi közösségek önrendelkezési jogaiért. Az LMP ugyanakkor a különböző határon túli autonómiatörekvésekkel kapcsolatban „bátrabb előremenetelt” várt volna a magyar kormánytól.
„Persze, rettenetesen fontos, hogy történt egy lélektani fordulat 2010 után, úgy tűnik, hogy bizonyos marginális csoportokat leszámítva ma van egy széles konszenzus Magyarországon a különböző politikai erők között, fontos, hogy a nemzetpolitika ne legyen napi pártpolitikai csatározásnak az áldozata” – fogalmazott Schiffer. A frakcióvezető ugyanakkor rámutatott: az is fontos volna, hogy a Kárpát-medencei magyar szervezetekkel való kapcsolattartásban, a szervezetek támogatásában egyenlő mércét alkalmazna a mindenkori magyar hatalom.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetését az idei választásokat követően elvállaló Seszták Miklós bevallása szerint legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy valóban nemzeti legyen az a fejlesztés, amit a tárca irányít, ne álljanak meg Magyarország határain belül. „De talán ezt kipipálhatjuk: 2010-től ebben jobban teljesítünk” – állapította meg a miniszter.
„Én még emlékszem 2004. december 5-ére, meg azt azt megelőző kampányra. Emlékszem arra is, amit egészen felháborítónak tartottam akkor, hogy egy erdélyi magyar nyomdában rendelte meg az akkori magyar kormánypárt, az MSZP azokat a szórólapokat, amelyekkel a kettős állampolgárság ellen buzdítottak” – mutatott rá Rogán Antal. Kiemelte: ehhez képest 2010-re oda jutottak el, hogy a kettős állampolgárságról szóló országgyűlési döntés alkalmával a magyar társadalomban már nem volt ellenállás. „Gyurcsány Ferenc egyedül maradt azon véleményével, hogy nem szabad megadni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, s ezt nagyon fontos változás a magyar politikai életben. Egyébként a nemzeti gondolkodásra nem születni kell, azt meg is lehet tanulni” – fejtette ki a kormánypárti politikus.
Ezek után Magyarország energetikai biztonságától az országnak az Európai Bizottság elnökének megválasztásával kapcsolatban gyakorolt álláspontjáig, az atomenergiától a közfoglalkoztatásig aktuálpolitikai témák széles tárházát vonultatták fel a beszélgetőpartnerek, nem egyszer a hallgatóság számára csemegét jelentő érvelési párbaj mellett. Schiffer András statisztikai özönnel támadott, bizonyítandó, hogy Magyarország egyáltalán nem teljesít olyan jól, mint amint ezt a kormány állítja. Az ellenzéki politikus számtengerére Seszták Miklós egyetlen adattal válaszolt: Fidesz-kétharmad. Ez a miniszter szerint annak a bizonyítéka, hogy a választópolgárok egyetértenek a kormánnyal abban, hogy igenis jó irányba haladnak a dolgok Magyarországon.
Rédai Attila, Székelyhon.ro

Verstábor Csíkcsomortánban – A nemzeti összetartozás kötelező levegővétel
Megkezdődött a negyedik verstábor Csíkcsomortánban.
Az idei verstábor egyik különlegessége, hogy az anyaországi és székelyföldi fiatalok mellett a felvidékről is érkeznek versmondók a tíz napos tréningre. A diákok a versek, a irodalom mellett belekóstolnak a néptáncba is, hiszen egy szolnoki néptáncos mellett egy felvidéki fiú is segít a közös táncprodukció betanításában és a táncházak vezetésében. Minden bizonnyal a helyi táncoslábú ifjúság sem marad majd le, és ki közös táncból.
A rendezvénnyel kapcsolatosan a Kossuth Rádió munkatársa, Oláh Gál Elvira Nagy Zoltán Péter újságíróval beszélgetett, aki Székesfehérvárról gyalog több mint 700 kilométert tett meg Csíkcsomortánig.
Az újságíró, aki a gyaloglásai során naponta átlagban 40 kilométert tett meg, és minden este sátorban aludt, elmondta, hogy egy ilyen hosszú út után egészen más a kapcsolata Istennel, mint a hétköznapi darálóban.
A nemzeti összetartozás ügye most már nem egy téma, az egy kötelező levegővétel, ennek a nemzetnek együtt kell levegőt vennie, együtt kell élnie, csak akkor lesz képe a túlélésre – fogalmazott Nagy Zoltán Péter.
Kossuth Rádió, Székelyhon.ro

Egy magyar színész Erdélyben
Július 22-én mutatták be Varga Vilmos színművész és Aniszi Kálmán publicista, esszéíró Magyar színész vagyok Erdélyben című könyvét a Kiss Stúdióban a jubileumi miniévad keretében. A közönséget Kiss Törék Ildikó színművésznő köszöntötte, megosztva néhány fontos információt a könyvről, annak megjelenéséről: „A könyv kiadása az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Balog Zoltán miniszter döntése alapján a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretének támogatásával készült a nagyváradi Europrint nyomdában”. Hozzátette, hogy objektív okok miatt a bemutatóra csak néhány példány készülhetett el a könyvből, az érdeklődők feliratkozhatnak, és augusztus első felében vásárolhatják meg Varga Vilmos életéről és színészi pályájáról szóló kötetet.
Beszélgetés
A könyvbemutató első felében Aniszi Kálmán a hivatásos magyar színjátszás kezdetéről és kialakulásáról beszélt, amelynek feladata a nemzeti ébredés és a nyelv ápolása volt és maradt. Mint elmondta, az első hivatásos magyar színtársulat első előadására 1792 decemberében került sor Kolozsváron, „ettől az időponttól számítjuk a hivatásos magyar színjátszást magyar nyelvterületen” – tette hozzá Aniszi. A bemutató második fele kötetlenebb formában zajlott, Varga Vilmos a könyvben is megtalálható történetek közül elevenített fel néhányat. A hallgatóság elé egy változatos gyermek- és ifjúkor rajzolódott ki, utóbbit beárnyékolták a II. világháború utáni korszak történései. A kötetben, amely többek között Varga Vilmos hegyközkovácsi, majd váradi gyermekéveit, gyermekkori élményeit, kamaszkori csínytevéseit, fiatalkori történeteit, egyetemista éveit, a Színi Akadémiára való jelentkezését, majd színházi pályáját, rendezéseit, a Kiss Stúdió Színház kialakulásának történetét foglalja magába, a színművész sikereibe és kudarcaiba, félelmeibe és kiállásába, egész életébe enged bepillantást. A beszélgetést felolvasás is színesítette, majd zárásként Varga Vilmos szavalt és egy dalt adott elő.
Nagy Noémi, erdon.ro

Bognár Renáta, az MTI különtudósítója jelenti: Határon túli keretet különít el a Médiatanács a mecenatúraprogramján belül - jelentette be Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának egyik tagja a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik rendezvényén, szerdán Tusnádfürdőn.
Kollarik Tamás a Közönségfilm és közszolgálat című panelbeszélgetésen elmondta: az erdélyi filmművész szövetség kérésére animációs, dokumentumfilmes és ismeretterjesztő alkotók pályázhatnak majd a keretre, a tervek szerint akár már az ősztől.
A Médiatanács eddig több 10 millió forintos nagyságrendben ítélt oda támogatást határon túli alkotók számára.
A Médiatanács eddig összesen több mint 7 milliárd forintot fordított a teljes mecenatúraprogramra, és több mint ezer esetben nyújtottak támogatást független filmkészítőknek. Kollarik Tamás közlése szerint 434 filmes, vagy filmhez köthető támogatást biztosítottak. Hangsúlyozta, hogy az alkotói szabadságot nem korlátozzák, a legfontosabb egy jó mecénástól az ösztönző keretrendszer biztosítása. Eddig 100-150 filmet mutatott be a közmédia, a Médiatanács szeretné, hogy a jövőben a filmeket más platformok is bemutassák majd - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy augusztus 21-25. között rendezik meg a 15. hirosimai animációs fesztivált, amelyre Magyarország díszvendégként meghívást kapott. A több mint kétezer nevezőből kiválosztott 59 versenyfilm közé három magyar is bekerült.
Néder Sarolta, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) támogatási vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy általában dupla annyi igény érkezik, mint amennyi nyertes alkotás végül megszülethet.
Jelezte, hogy az online közszolgálati műsorszámok gyártását és közzétételét célzó Neumann-pályázatról július 29-én tárgyalnak, az eddigi 20 milliós kerethez további 5 millió forintot tesznek hozzá a határon túli pályázóknak.
Köbli Norbert, A berni követ című film forgatókönyvírója elmondta, hogy nagyon sok forgatókönyv készül, de általában minden ötödikből lesz kész alkotás. A film tervét korábban többen elutasították, de mindig kereste a lehetőségeket, hogy 20. századi magyar történelmének sorsfordító eseményeit fikciós tartalmakkal feldolgozzák. Beszámolt arról is, hogy Félvilág címmel új filmet készítenek a program támogatásával.
Maksay Ágnes, a Kós Károly Kollégium alelnöke közölte: nagy öröm volt számukra, hogy elindult a Mecenatúra pályázati lehetőség. Fontos, hogy ez egy rendszeres lehetőség, nem éri váratlanul a határon túli alkotókat, és fel lehet rá megfelelően készülni - hangoztatta a Video Pontes Stúdió vezetője. Sokan pályáznak, és reméli, a jövőben még többen fognak; üdvözölte a határon túli keret elkülönítését. Kitért arra is, hogy Romániában az erdélyi magyar filmeseknek nincs hová pályázniuk, a bukaresti pályázati kiírásokon nem rúgnak labdába, az ottani pontrendszernek nem tudnak megfelelni.
Határon túli keretet különít el a Médiatanács a mecenatúrapro, gramján belül
Tusnádfürdő, 2014. július 23., szerda (MTI)

Harc a hatalomért
Miközben a román alattvaló életét újabb és újabb árvizek nehezítik – az elmúlt napokban az ország bizonyos területeire hihetetlen mennyiségű csapadék hullott –, a Dâmboviţa-parti politizálás centrumában, már a közelgő elnökválasztás miatt is, a megszokott korrupciós botrányokon túl a hatalmi harc áll.
Noha két esztendeje a szocialista-liberális koalíció földrengésszerű győzelmet aratott, s kétharmados többséget szerzett a felduzzasztott létszámú parlamentben, nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, felbomlott, a liberálisok kiváltak, s átállva az Európai Parlamentben a néppárti frakcióba, egyesültek a demokrata-liberális párttal! A Victor Pontának látványosan hátat fordító és először szenátusi, majd pártelnöki tisztségéről is lemondó Crin Antonescu széteső, szétaprózódó, válságba jutó jobboldalt hagyva maga után letett arról is, hogy államfőnek jelöltesse magát, igaz, utóbb visszatáncolt, s miután „kitalálta” és előtérbe tolta az ország reménységét, Klaus Iohannist, úgy döntött, mégis indul az elnökválasztásokon. Párttársai ezzel nem értettek egyet, s egy belső szavazáson Klaus Iohannis győzött, így most hivatalosan is ő a liberális párt elnökjelöltje, az egyesülő demokrata–liberális párt jelöltjével, Cătălin Predoiuval is meg kell még mérkőznie, de nem kétséges, hogy több szavazatot kap, és ő lehet végül a jobboldal államfőjelöltje. Legyőzheti-e Victor Pontát? A jelenlegi miniszterelnök hivatalosan még nem jelöltette magát, de több mint bizonyos, hogy ő lehet majd Iohannis ellenfele. A közvélemény-kutatások szerint, ha ma lennének a választások, győzne is, csakhogy nem ma lesznek. S a közvélemény-kutatásokból az is kiderül, hogy a román szavazók mintegy 20–20 százaléka elkötelezett „ideológiailag” a baloldal vagy a jobboldal mellett, hatvan százaléknak, a nagy többségnek nem ez számít. S van is némi igazuk, hiszen a romániai jobb- és baloldalnak semmi köze sem jobb sem baloldalhoz. (A vörös bárók, mint elkötelezett baloldaliak?) S mindkét oldalt behálózta a korrupció. Két szempont döntheti el a választásokat: protesztszavazat lesz-e 2014-ben? Ha lesz – eddig mindég volt –, akkor a német származású szebeni polgármester lesz Románia új államfője. Ha a szociáldemokratáknak mégiscsak sikerül – dacára Ponta csökkenő népszerűségének – motiválnia klientúráját, akkor Victor Ponta lehet az államfő, és bebetonozhatja pártja hatalmát. Ennek következményeit el lehet képzelni!
Bogdán László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megnyílt Tusványos Köztársaság
Tusványos Köztársaság megnyitotta kapuit, parlamentje ismét összeült. Mindenki tagja, ki az elmúlt 25 évben megfordult itt, magába szívta szellemiségét és megfertőződött vírusa által, kivételt csak azok képeznek, kik nem jó szándékkal, hanem „szolgálatos fülként, dolgozni” érkeztek – fogalmazott Toró T. Tibor, a tábor egyik alapítója a tegnapi hivatalos megnyitón.
A negyedszázaddal ezelőtti indulás felidézésével és egyfajta mérlegkészítéssel kezdődött a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a köztudatba beivódott nevén Tusványos huszonötödik kiadása.
A gumicsizma ismét elengedhetetlen kellék Tusnádon, a kedden este, éjszaka lezúdult, többrendbeli eső sártengerré változtatta a „koncertteret” és az előadósátrakhoz sem egyszerű eljutni könnyű nyári lábbeliben. A hangulatra azonban nem nyomja rá bélyegét a változó időjárás, szerdán délelőtt már megpezsdült az élet, régi-új barátok, ismerősök találkoztak, s a hivatalos megnyitóra a fősátor is megtelt. Ez a tábor idősebb, mint jó néhány közép-kelet-európai állam, jelenkori történelmünk alakításakor már működött, olyan emberek hozták létre, akik képesek voltak személyes céljaikon túllátni, cselekedni – mondotta felvezetőjében Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány elemzője, aki jó pár évig egyik főszervezője volt a rendezvénynek.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a kezdetek felidézésével indította felszólalását, és felolvasta a „25 éve, egy delíriumos házibuliban megfogalmazódott” felhívás néhány részletét, melyek aktualitásukból mit sem veszítettek, sőt, mint fogalmazott, magának a dokumentumnak sem kopott a jelentősége. A bálványosi folyamat nem töltötte még be hivatását, sok mindent elvégeztek a célul tűzött feladatokból, de nagyon sok még a tennivaló – fejtette ki Németh Zsolt, aki egyik kezdeményezője volt negyedszázada a szabadegyetemnek.
Németh Zsolt felidézte az elmúlt rendezvények témáit, hogy foglalkoztak geopolitikával, Európa újraegyesítésével, a periféria felzárkóztatásával, éveken át visszatérő téma volt, hogy milyen Közép-Európát szeretnénk, és voltak magyar–román történetek is. „Közép-Európa nem lehet erős egy erős román–magyar viszony nélkül, fontos, hogy az értékközösség területén is előre tudjunk lépni, és nagyon fontos a kisebbség bevonása is ebbe az építkezésbe” – hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy a magyar–magyar kapcsolatok is állandó témái voltak Tusványosnak, a külhoni magyarság kérdése mindig középpontban szerepelt, akár a státustörvényt, akár a honosítást készítették elő, de nagyon fontos a továbblépés is, hogy az autonómia széles értelemben vett megvalósulása eredményes legyen. „Úgy emlékezzünk az elmúlt 25 évünkre, hogy ez a jövőt szolgálja, bízom abban, hogy váltakozó szereposztásban, de ugyanazt a dalt fogjuk játszani, és ha ezt tusványosi szellemben tesszük, akkor egyre jobban játsszuk majd ugyanazt a darabot” – zárta nyitófelszólalását Németh Zsolt. David Campanale a BBC újságírójaként érkezett ’89 decemberében Kézdivásárhelyre, és ő volt az, aki Németh Zsoltékkal közösen álmodta meg a szabadegyetemet. Most az Európai Unió válságáról szólt, arról, hogy vissza kellene térni a létrehozásakor meghirdetett elvekhez, mert hanem az EU egy Szovjetunióhoz hasonló rendszerré válhat, amely sok mindent ígér, de semmit nem teljesít. Huszonöt éve is felmerültek ezek a kérdések, igaz, más hangfekvésben, s azóta egyre nyilvánvalóbb, hogy a keresztény szellemiséget kell visszahozni Európa életébe. Magyarország alaptörvényébe is beiktatta ezt és üzenetét, és meg kellene hallania Európa többi részének – fejtette ki az angol újságíró.
Toró T. Tibor arról szólt, hogy Tusványos Köztársaság alapító oklevelében előrevetítették a térség országainak EU-csatlakozását, megalapozták az elmúlt 25 év történelmét. Tusványos egy kis elitista, virtuális köztársaságnak indult, amely egy hétre minden nyáron leköltözik a földre, összeül parlamentje, melynek mindenki tagja, aki részt vesz „ülésein”. „Ebben a parlamentben születnek meg azok a történetek, amelyekből aztán történelem lesz” – fejtette ki. Tárnok Mária, a főszervező Pro Minoritate Alapítvány elnöke elsősorban technikai részleteket árult el: 25 helyszínen zajlanak a programok, 12 partnerintézménnyel dolgoznak együtt, vannak itt 25 évvel ezelőtti előadók és olyan fiatalok is, akik először jöttek el – mondotta. Sándor Krisztina elsősorban az elmúlt Tusványosok eredményeire tért ki, az itt megfogalmazott, valósággá vált terveket sorjázta. „Talán a legfontosabb eredmény Tusványos gondolkodásformáló ereje, lehet, nagyképűen hangzik, de a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikáról való gondolkodásában ez a rendezvénysorozat meghatározó szerepet játszott” – mondotta. Továbbra is vágyott célunk az autonómia, és amíg ez a térség el nem nyer valamilyen autonómiaformát, addig mindenképpen találkozni fogunk Tusványoson – hangsúlyozta.
Potápi Árpád, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára kitért arra, hogy meglátása szerint kiemelt jelentősége van Tusványosnak a magyar nemzet életében és a nemzetpolitikában. Hangsúlyozta, a következő napok lehetőséget teremtenek a számvetésre, de a ránk váró negyedszázad céljainak megfogalmazására is. „Szeretnénk, ha 25 év múlva már a megvalósult autonómiákról tudnánk beszélni, és ha már ezek működéséről kellene vitatkoznunk, és nagyon jó lenne, ha nemcsak a megvalósult székely autonómiáról, hanem a Partiumot, a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai önrendelkezést is ide tudnánk sorolni” – jegyezte meg. „Talán a legfontosabb az lenne, ha a magyarságról 25 év múlva úgy tudnánk beszélni, mint erős, feltörekvő, gyarapodó nemzetről, amely újra szeretné megtölteni a Kárpát-medencét, békében és biztonságban élve” – fogalmazott Potápi Árpád.
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere idén is viccekkel fűszerezte házigazdai köszöntőjét. A magyar (elsősorban az erdélyi) politikát az észak-erdélyi autópálya gyalui letérőjéhez hasonlította: kacskaringós, néha záróvonalon kell át, hágnunk, néha szembemegyünk a forgalommal, de haladunk előre.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Együtt vagy külön utakon? (Magyar egyetemi oktatásról Tusványoson)
Minőség vagy létszám – S hol a magyar egyetem? témával a Kós Károly sátorban tegnap rendezett vitán azt taglalták a meghívottak – Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Nagy László, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese, Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorhelyettese, Vass Levente orvos, a marosvásárhelyi Studium-Prospero Alapítvány alelnöke –, hogy az állami egyetem magyar tagozata és a magánegyetemként bejegyzett, de közszolgálatot betöltő erdélyi magyar egyetemek ellenfelek, avagy kiegészítik egymást, egy célt szolgálnak.
Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke az ukrajnai magyar oktatás helyzetét taglalta. A beszélgetés moderátora Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt székelyudvarhelyi alelnöke volt.
Horváth Gizella elmondta, a PKE és a Sapientia magánegyetemként besorolt, holott sokkal több annál, nem piaci alapon működnek, hisz küldetésük, hivatásuk van: megtartani a magyar közösséget Romániában. Dávid László kiegészítette, a két egyetem közszolgálati, azért jött létre, mert az akkori hivatalos román hatalom nem egyezett bele az állami magyar egyetem felállításába. Céljuk, hogy minél több magyar fiatal maradjon itthon. Kötelességük minőségi oktatást biztosítani és kiszolgálni a régiót.
Nagy László szerint a magyar felsőoktatásnak az állami egyetemen a helye. Az európai hagyományok szerint a legjobb egyetemek az államiak, a magánegyetemek kiegészítik az állami oktatást. A BBTE minden olyan szakon, amelyre igény van, indít képzést. Hangsúlyozta, egy magyar diákra a román állam kétszer annyit költ, mint egy románra. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani, minél több szakot kell indítani. Hangoztatta, nem szabad átvinni magánszférába a támogatott szakokat. A Sapientia indulásakor azt a célt határozták meg, hogy hiányszakokon indítanak képzést, ehhez képest most ütközések vannak, több párhuzamos szak jött lére a Sapientián vagy a PKE-n. Ennek következménye, hogy kevesebb diák kapja meg a román állami támogatást. Dávid László pontosított, céljuk megmaradt, közel 60 százalékban mérnöki képzésük van, igaz, vannak átfedések is, de többségében a BBTE indított olyan szakot, amit előzőleg ők már lefedtek. Megérti azt is – tette hozzá –, ha Székelyföld városaiba nem telepítenek oktatást, elvész a régió. Ezt elkerülendő egyetemi környezetet, tudományos kutatómunkával kiegészült alapot kell teremteni, ezért három központban működik a Sapientia: Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Céljuk a minőségi oktatás és a közösség szolgálata. A Sapientia Kolozsvár-központú, mivel adott helyhez adott minőség társul, jelenlétüknek szimbolikus tartalma is van, de nem akarnak a BBTE konkurense lenni. Mindkét egyetemnek a magyar közösség érdekeit kell szolgálnia, minden szinten minőségi magyar képzést biztosítania.
Vass Levente úgy véli, a tény, hogy minél több székelyföldi városban, valamint a Partiumban működnek kihelyezett egyetemi tagozatok, nem megy a minőség kárára, és megtartó erőként szolgálnak, hisz a mai gazdasági helyzetben sok szülő nem engedheti meg magának, hogy idegenben taníttassa gyermekét. Összeegyeztethető-e az állami és a magánoktatás – tette fel a szónoki kérdést, s meg is válaszolta: igen. Példaként a Stúdium Alapítványt hozta fel. A 15 éve alakult civil szervezet, a marosvásárhelyi állami magyar felsőoktatás háttérintézményként működik. Szakembereik 80 százaléka magánegyetemen tanult, és az állami oktatás támogatásáért dolgozik. Horváth Gizella elmondta, a PKE számára nem a BBTE jelent konkurenciát, hanem a nagyváradi román egyetem, hiszen a mai gazdasági helyzetben sokan nem engedhetik meg a más városban való tartózkodást. Az állami és ún. magánegyetem együttműködését célzó érdeklődésre Nagy László kifejtette, ő optimista, elmondta, az utóbbi években közeledtek, közös konferenciákat szerveztek, kutatásokat végeztek.
Dávid László ecsetelte, Marosvásárhelyen az orvosi és gyógyszerészeti egyetem és a Petru Maior Egyetem konzorciumot hozott létre. A Sapientia kivár, de úgy látja, abból az együttműködésből a magyar oktatás számára nem származik előny. Feltette a kérdést: mi lenne az állami magyar oktatással, ha nincs konkurencia? Kapott volna ugyanannyi magyar helyet? Ugyanolyan mértékben fejlődött volna? Versenyhelyzetben mindenik fel akar mutatni valamit, és fejleszt. Nem vagyunk egymásnak ellenségei, ugyanazt a célt szolgálják az állami és a magánnak nevezett közszolgálati egyetemek, keresik az együttműködést. Hozzátette, erdélyi jelenlétünk számaránya teljes egészében jogossá teszi egy egész egyetemi rendszer állami fenntartását. Ez nem történik meg. A Sapientia nem olyan szakokat indít, amelyek már léteznek, például a Sepsiszentgyörgyön létrehozandó központban agrármérnöki és erdészmérnöki oktatás lesz, ami nincs magyar nyelven. Tíz mesterképzőn biztosítják a továbbtanulást, lehetőséget kívánnak biztosítani a tehetséges magyarok hazatértésének vagy itthon maradásának.
Szekeres Attila, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

et erős Közép- Európa erős magyar-román viszony nélkül
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint nem lehet erős Közép-Európa erős magyar-román viszony nélkül.
Németh Zsolt a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai tusnádfürdői hivatalos megnyitóján örvendetesnek mondta, hogy gazdasági vegyesbizottsági ülés volt az előző héten, de fontosnak tartotta, hogy az értékközösség területén is előrelépés történjen, bizalmi viszonyt teremtsenek Romániával, s az építkezésbe bevonják a kisebbségek legitim képviseletét is. A bizottsági elnök fontosnak nevezte, hogy a legfelsőbb szintű párbeszédet újraindítsák Magyarország és Románia között.
Németh Zsolt szerint Közép-Európával kapcsolatban az elmúlt 25 évet "oldódó bizalmatlanság és egyre erősödő érdekközösség" jellemezte.
Kiemelte: gyarapodó Közép-Európát szeretnének, amely biztonságos és a nyugati szövetségi rendszerhez szervesen illeszkedik. Demokratikus Közép-Európát szeretnének, ahol az emberi és kisebbségi jogokat egyaránt maximálisan tiszteletben tartják.
Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: sok szempontból szimbolikus jelentőségű az idei esztendő és rendezvény. Értékelése szerint a rendezvénysorozatnak a magyar nemzet életében és a nemzetpolitikában kiemelt jelentősége van. Mint mondta, az elkövetkező napokban lehetőség nyílik a számvetésre és arra, hogy azokat a célokat megfogalmazzák, amelyek a következő negyedszázadra vonatkoznak. Hozzátette: 2010 óta számtalan olyan dolog valósult meg, amely korábban elképzelhetetlen volt, és a munkát folytatni kell. Szeretnék, ha 25 év múlva már a megvalósult autonómiákról vitatkozhatnának, és jó lenne, ha a Partiumot, a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai önrendelkezést is ide tudnák sorolni – jegyezte meg. Ha a magyarságról mint erős, gyarapodó nemzetről beszélhetnének, amely újra szeretné megtölteni a Kárpát-medencét, s békében és biztonságban él.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kiemelte: alapvetően nem az aktuálpolitika határozza meg "a tusványosi köztársaság" jövőképét, hanem egy olyan jövőbe vetett hit, hogy a Kárpát- medencében a magyarság képes jövőt "kigondolni és teremteni" magának.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány nemzetpolitikáról való gondolkodásában Tusványos meghatározó szerepet játszott. Szerinte jó irányba tudják befolyásolni a magyarországi politikusok gondolkodását.
Hozzátette: a jövőben erősíteni kell a román-magyar párbeszédet.
Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke a szervezők nevében elmondta: a 25. táborban 25 helyszínen, több száz előadó fordul meg a hét folyamán. A köszöntők után a hivatalos megnyitón is levetítették a Történtekből történelem – Tusványos 25 című filmet.
Az 1989-es romániai forradalom filmes történeteit elevenítették fel a közmédia sátrában
Aki tévézik, ott van, ahol történik valami – mondta Balogh László rendező-operatőr, a Közszolgálati Közalapítvány (KSZKA) Kuratóriumának elnöke a közmédia tusványosi rendezvénysátrában szerdán rendezett filmvetítésen, amelyen az 1989-es romániai forradalom napjaiban Aradon és Temesváron készült felvételeit mutatta be.
Balogh László a Magyar Demokrata Fórum (MDF) akkori szegedi elnökségi tagjaként, a regionális stúdió munkatársaként az elsők között volt, akinek sikerült átjutnia a magyar- román határon a Ceausescu-diktatúra elleni felkelés napjaiban: gyógyszerből és vérkészítményekből álló segélyszállítmányt juttattak el a temesvári kórházakba, ahol sebesült kommunistaellenes felkelők tucatjait ápolták.
A KSZKA Kuratóriumának elnöke elmondta: a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen először kerültek a nyilvánosság elé a szabadságvágy és a magyar-román szolidaritás megannyi nagyszerű gesztusát megörökítő felvételek, miután a rendszerváltás idején a Magyar Televízió akkori vezetése nem tűzte műsorra azokat.
Parázs vita Magyarország gazdasági teljesítményéről
Parázs vita alakult ki a diáktábor fősátrában szerdán a Fidesz és az LMP képviselői között Magyarország gazdasági teljesítményével és EU-politikájával kapcsolatban.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy Magyarország jobban teljesít, míg Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy az ország leszakadó pályán halad az Európai Unióban.
Schiffer András megannyi adatot felsorolva állította, hogy növekszik a magyar gazdaság lemaradása az Európai Unió átlagához képest. Seszták Miklós miniszter szerint a magyar lakosság ezt nem így érzékeli, amit az április 6-án tartott parlamenti választás eredménye is jól mutat. Rogán Antal azzal érvelt, hogy a magyar gazdaságpolitikának nemcsak a makrogazdasági mutatók javítása volt a célja, hanem az is, hogy a háztartásokban is érzékelhető legyen a gazdasági teljesítmény növekedése.
Népújság (Marosvásárhely)

Puskaporos szenteltvíz
A Jugoszlávia szétesését követő balkáni „testvérháborúk” óta nem volt ilyen feszült helyzet térségünkben, mint a mostani kelet-ukrajnai szakadárharcok idején. Szomszédságunkban már rég nem kézitusa folyik, hanem a nehézfegyverek tűzijátéka. Miközben a világ a maláj repülőgép áldozatait siratja, a háttérben a nagyhatalmak gazdasági sakkjátéka zajlik. Ki törődik már Afganisztánnal, amikor Gázában és Szíriában ropognak a fegyverek! Végeláthatatlan egymásnak feszülés. A fegyverkovácsok örömére. Mert a legújabb fejlesztésű gyilkolóeszközöket valahol ki kell próbálni, és piacot kell generálni. Kár mérlegelni, hogy ki a nagyobb felelős. Mindenki a saját élettérbékéjét akarja kikényszeríteni. Még itt, a Székelyföldön is. Most nem azokra a radikális fiatalokra gondolok, akik kakaskodó jelenlétükkel muníciót szolgáltattak a mi jogos önrendelkezési törekvéseink ellenlábasainak, hanem az önmagát államvallásnak tekintő román ortodox egyházra. Vasárnap egy fura eseményre került sor Maroshévízen: a hadügyminiszter, több fegyvernem vezérkari képviselőjének jelenlétében, a legmagasabb rangú hadi kitüntetéssel jutalmazta Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét. Mindezt abból az alkalomból, hogy két évtizede hozták létre ezt az érsekséget és nevezték ki, élére Ioan Selejant. Érdemei közt felsorolták templomépítési buzgalmát, hogy minden székelyföldi faluba romántudatot és ortodoxizmust terjesztő papokat helyezett, még akkor is, ha a hívek száma elenyésző volt. Sehol máshol nem tapasztalt hatékonysággal „őrizték a nemzeti lángot”. Tevékenységében nem találnánk semmi kivetnivalót, ha valójában mindezt a székelyek nem a románság további erőltetett betelepítéseként és pozícióik megerősítéseként élték volna meg. Némelyek tudni vélik, hogy a kolostorkaszárnyák nem csak a hit erősítését szolgálják. Tiszti rangú szerzetesek és hírszerzők is meghúzódnak a vastag falak mögött. Talán ezért is kapott ajándékba a püspök a szárazföldi vezérkari főnöktől egy miniatűr harckocsit, a haditengerészeti vezértől pedig egy rombolónaszádot. Pedig az Olt és a Maros forrásvidékén ez utóbbinak nem sok hasznát venné. Egy olajágnak annál inkább. Mert békességre van szükségünk, nem fegyverporos szenteltvízre. Itt a fenyvesek birodalmában és a környező országokban egyaránt.
Karácsonyi Zsigmond, Népújság (Marosvásárhely)

Tusványos: az alapelvek változatlanok
Közép-Európa súlya a román–magyar viszony erősségétől függ
Változnak az idők, az emberek, a helyszínek, a különböző személyek beosztásai, de az alapelvek és gondolatok változatlanok maradnak – fogalmazott egy résztvevő a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerda reggeli hivatalos megnyitóján arra utalva, hogy Németh Zsolt már nem a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, hanem „csak” az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az anyaország nemzetpolitikáért felelős államtitkára pedig már nem Répás Zsuzsanna, hanem Potápi Árpád János.
A megfogalmazott gondolat ugyanakkor arra is vonatkozott, hogy 1997-ben a nyári szabadegyetem a Kovászna megyei Bálványosról a Hargita megyei Tusnádfürdőre költözött.
A százötven személy szervezte, jelzésértékűen huszonöt helyszínen zajló, több száz előadót felsorakoztató Tusványos tegnapi hivatalos megnyitóján Németh Zsolt a román–magyar viszonyról beszélt, hangsúlyozva: Közép-Európa súlyát a román–magyar viszony erőssége határozza meg. Örömének adott hangot annak kapcsán, hogy múlt héten ülésezett a két ország gazdasági ügyeinek összehangolásával foglalkozó vegyes bizottság. – Az értékközösség mentén megvalósuló bizalmi hangulat megteremtése a legfontosabb. Az előrelépés érdekében be kell vonnunk a kisebbségek képviselőit is – fogalmazott a politikus. Szerinte kiemelkedően fontos, hogy az elkövetkező időszakban a két ország legfelsőbb szintű képviselői párbeszédet folytassanak, s a dialógus újrainduljon. Németh Zsolt kitért Szerbia uniós integrációjának továbbvitelére az elmúlt években elindított úton. Fontosnak tartotta, hogy a tusványosi rendezvényen is elítéljék a maláj utasszállító gép kelet-ukrajnai lelövését, és részvétet nyilvánítsanak. Ki kell nyilvánítani, hogy Ukrajna esetében sokkal határozottabb és eredményesebb válságkezelésre van szükség – szögezte le Németh Zsolt.
Szabadság (Kolozsvár)

Tusványos: nemzetpolitikai „pálfordulás”
A kisantant ma is élő jelenség, a környező országok egyeztetnek a mindenkori magyar állásponttal szemben, de Budapestnek ettől nem kell megijednie, és ellenségként tekintenie szomszédjaira – hívta fel a figyelmet szerdán Rogán Antal a Magyarország jobban teljesít!? címmel tartott vitafórumon.
A Fidesz frakcióvezetője úgy vélekedett, a nemzeti gondolkodásra nem születni kell, azt meg is lehet tanulni, majd hozzátette: mára Gyurcsány Ferenc egyedül maradt az álláspontjával, miszerint nem kell állampolgárságot adni a külhoni magyaroknak. Rogán egyúttal felelevenítette 1989-ben szerzett, nem túl kellemes romániai élményeit, amikor az Erdélybe könyvadományokkal érkezett politikust és társait órákon keresztül zaklatták a román határőrök.
A pódiumbeszélgetés kormánypárti és ellenzéki meghívottai között élénk vita alakult ki Magyarország gazdasági teljesítményéről és az energiabiztonság megteremtésének módozatairól. Seszták Miklós, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője frappáns választ adott a címbeli kérdésre, kijelentve: az idén április 6-án megszerzett kétharmados parlamenti többség jellemzi a legjobban, hogy az anyaország jobban teljesít.
A nyolcvanas években a székely és a magyar himnusz aradi eléneklése miatt történt romániai kitiltásáról is beszámoló tárcavezető szerint magyar–román gazdasági kapcsolatok azért rekedtek meg az elmúlt időszakban, mert a román fél nem értette meg, hogy ebből nem lehet kirekeszteni az erdélyi magyarokat. A miniszter elmondta, 2010-ben, az első Orbán-kormány hatalomra kerülésével „pálfordulás” következett be a nemzetpolitikában, ami abban is lemérhető, hogy az általa vezetett tárca felvette a nemzeti elnevezést.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője Tusnádfürdőn elmondta, az ellenzéki alakulatnak a nemzetpolitikát illetően kisebbek a kritikái az Orbán-kormánnyal szemben, amelytől az autonómiatörekvések terén várna bátrabb előmenetelt.
Schiffer – akinek anyai felmenői az elárasztott Bözödújfaluból vándoroltak ki Magyarországra – amondó volt, hogy a magyarországi pártoknak és a kormánynak egyenlő mércét kellene alkalmazniuk a Kárpát-medencei magyar szervezetekkel szemben.
„Nem helyes, ha egy kétharmados felhatalmazást kapott kormány jobban szereti a hozzá ideológiailag közel álló külhoni magyar szervezeteket. E téren az ottani magyar szervezetek támogatottsága kell legyen az iránytű” – hangoztatta a magyarországi politikus.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Kevesebb magyar bejutó az orvosin
Csakúgy mint az elmúlt két évben, egyetlen magyar hallgató sem jutott be az általános orvosi és fogorvosi szakok tandíjas helyeire. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese, Szilágyi Tibor szerint az eredmény a jelentkezők számát tükrözi, hiszen a felvételire jelentkezők csupán egyharmada volt magyar.
Az elmúlt két év tendenciája ismétlődött meg idén is az orvosi egyetemen: a tandíjas helyeket a román nemzetiségű vizsgázók töltötték fel. Az általános orvosi szakon 135 állami helyet hirdettek meg a magyar tagozatnak, s ugyanannyit a románnak, a tandíjköteles 80 helyet azonban pár éve nem egyenlően osztják el a két tagozat között, hanem az eredmények függvényében töltik be a diákok. A különbség pedig a jegyeken is látszik, ugyanis míg a román tagozaton fizetéses helyre 9,68 volt az utolsó általános, amivel bejutottak, a magyar tagozaton ingyenes helyre 9,44 volt az utolsó bejutási átlag. A helyzet hasonló a fogorvosin is, 35 államilag támogatott helyet töltöttek be a magyarok, s a harminc tandíjkötelesre mind román diákok jutottak be.
„Az eredmények a jelentkezések függvényében alakultak, hiszen a jelentkezők csupán harminc százaléka volt magyar, így gyakorlatilag, ha mindenki ugyanolyan jó, egy magyar diákra két román jut. Ezért történt idén is, sem az általános orvosi szakra, sem a fogorvosira tandíjas helyre egy magyar diák sem jutott be” – mondta Szilágyi Tibor. Bár volt idő, amikor a tandíjas helyek is egyenlő arányban oszlottak meg a két tagozat között, Szilágyi szerint a román tagozat így is évek óta zúgolódik azért, hogy míg a magyar diák ugyanazzal a médiával bejut, a román kiesik. „Ilyenkor nem azt nézik, hogy a helyeket lakossági arány szerint osszák szét, hanem azt szajkózzák, hogy ők többen jelentkeznek, jobban érdeklődnek, jobban teljesítenek” – mutatott rá Szilágyi.
A MOGYE oktatója hozzátette, a gyógyszerészeti szakon már más a helyzet. Ott a 35 állami magyar hely mellett 30 fizetésest is a magyar diákok töltöttek be, s 50 maradt a román tagozatnak. „Ez is a jelentkezésekkel magyarázható, ugyanis ott majdnem egyenlő arányban jelentkeztek a magyar és román diákok” – fogalmazott a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes.
Szász Cs. Emese, Székelyhon.ro

Magyar embernek magyar gyermeket
A nemzetállam fogalmának két különböző értelmezése mellett a Kárpát-medencében otthonra lelt összmagyarság fennmaradásának és gyarapodásának lehetőségeiről, illetve a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szerepéről beszélgetett csütörtök délután a Kós Károly-sátorban Szász Jenő, a kutatóintézet elnöke és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Történelmi áttekintővel indította a panelbeszélgetést Potápi Árpád János, beszédében felidézve a magyar nemzetpolitikában mérföldkőnek számító 1990-es évet, amikor Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a választások megnyerése után úgy nyilatkozott, közjogi értelemben tízmillió, de lélekben tizenötmillió magyar ember miniszterelnökeként kíván dolgozni. „A kilencvenes években kiépült a nemzetpolitikai intézményrendszer, és ez többé-kevésbé működik is 2002-ig. Az újabb nagy váltás 2010-től kezdődik, majd a Fidesz nemzetpolitikája többek között az egyszerűsített honosítási eljárás, a kettős állampolgárság, a Nemzeti Összetartozás Napja, a Határtalanul Program, valamint az Alaptörvény elfogadása révén teljesedik ki” – foglalta össze.
Nemzetállamok közötti különbségek
Szász Jenő a nemzetállam formájának két különböző értelmezését tárta a hallgatóság elé. „Ez azért is aktuális, mert a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ beadványát az Európai Unió visszadobta, s az ennek kapcsán indított peres eljárások közepette azzal szembesültünk, hogy Románia az EU oldalán áll be a perbe – mert úgymond nemzetállami kötelességének tartja, hogy a saját állampolgárai ellen lépjen fel. De amikor Románia a Nemzetközi Valutaalappal aláír egy szerződést, akkor feladja az adókivetési szuverenitását, és átengedi más nemzetközi szervezeteknek, gazdaságilag kiszolgáltatottá válva. Sőt, Románia kitűzte célként az euróövezeti tagságot is, tehát a monetáris politikát is átengedi. A nemzeti közösségek kollektív jogát azonban nem akarják biztosítani, mert ezt már nemzetállami kötelezettségnek tartják, és mint szuverén állam, ehhez ragaszkodnak. Ezzel szemben van egy másik nemzetállami filozófia is, amit Magyarország képvisel: megvédi az állampolgárait a bankoktól, és mindenkitől, aki nem a magyar állampolgárok érdekében cselekszik” – mutatott rá a különbségekre,
Látványos különbségként említette továbbá, hogy míg a magyar alaptörvény kimondja, a Magyarországon élő kisebbségi népcsoportok államalkotó tényezők, addig román oldalon az áll, hogy az ortodoxia, a királyi család és a kisebbségek nem mások, mint fontos történelmi szereplők.
„Magyarország felelősséget vállalt a külhoni magyarok iránt, a nemzetstratégia pedig a keresztény örökségünkre épül. Amint Csapó György mondta, nem az a magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem akinek az unokája is az lesz. Ez a jövőbe tekintő nemzetstratégia lényege” – fűzte hozzá Szász Jenő.
Közösen a globalizációval szemben
A kutatóintézet elnöke kiemelte, hamarosan minden nemzeti közösség számára aktuális lesz a nyelvi jogok megvédése. „Közösen kell küzdenünk a románokkal, szlovákokkal, szerbekkel a globalizmus által ránk erőltetett egyenlőséggel szemben – amit az angol nyelv jelent –, és így egészen más megvilágítást fog kapni a nyelvi jogok érdekérvényesítése” – közölte.
Ifjúságban a jövő
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet ifjúságkutatással is foglalkozik – tájékoztatta a közönséget Szász Jenő. „Az ifjúság gyakorlatilag a jövő. Magyar családban születik a magyar gyermek, és nem mindegy, hogy ismerjük-e vagy sem, hogy miként gondolkodik a Kárpát-medencei magyar fiatalság. Alakítanunk kell ezt a gondolkodást” – hívta fel a figyelmet.
Hűséggel a megmaradásért
Szász Jenő meglátása szerint Magyarországon elsősorban egy szűk politikai réteg érti és érzi a nemzetegyesítés fontosságát, és nem a tömegek – köszönhetően „a mai napig kiható nehéz kádári örökségnek” –, míg az erdélyi magyarságot tekintve ez fordítva van: a tömegek elkötelezettebbek a nemzeti ügyekben. „Ezért tartunk ott, ahol – úgy Magyarországon, mint Erdélyben. Meg kell győzzük az embereket, hogy érdemes össznemzetben gondolkodni” – ismertette, kitérve a Székelyföldön való megmaradás szükségességére is.
„Fontos, hogy Székelyföldön itt maradjon a 600 ezer magyar ember, mert rajtuk keresztül tízezer négyzetkilométer gazdasági és természeti erőforrásait birtokoljuk. Ha elmennek a magyarok, az erdők nem mennek utánuk. Viszont nem lehet fordított sorrendben sem: az erdő nem szül magyar gyermeket. Ezért az is fontos, hogy felelősség és hűség jellemezzen mindenkit: ne csak a magyar állam viseljen felelősséget a külhoni magyarok iránt, hanem ők is viszonyuljanak felelősséggel egymáshoz” – mutatott rá.
Pinti Attila, Székelyhon.ro