Román előjelű multikulturalitás
Nincs szükség önálló magyar tagozatra a MOGYE-n – így vélekednek Marosvásárhely és Maros megye román elöljárói. Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője viszont úgy látja, a jelenlegi helyzetben egyre inkább háttérbe szorulnak. A pénteki ballagáson incidensbe is keveredett Dorin Florea polgármesterrel a professzor.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) nem biztosította magyar végzőseinek a törvény adta lehetőségeket – elevenítette fel a többéves problémát Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője az orvos- és gyógyszerészjelöltek pénteki hivatalos, a román tagozattal együtt megtartott ballagási ünnepségén. Hangsúlyozta, az egyetem a végzősök adósa marad, mivel nem tudott olyan széleskörű lehetőségeket biztosítani számukra az oktatás terén, amilyent a törvény előír.
Ezt követően a város polgármestere, Dorin Florea is megtartotta beszédét, amelyben nyomatékosította, hogy mennyire fontos a román-magyar orvosképzés megtartása, és semmi jó nem származna abból, ha a magyar tagozat önállósulna. Egyetértett a polgármesterrel Ciprian Dobre, Maros Megye Tanácsának elnöke is. Elmondása szerint a MOGYE miatt már megbukott egy kormány, tehát különös figyelmet szentelnek rá. Több nyelv ismerete csak javára válik a diákoknak, a multikulturalitás pedig az egyetemnek – vélte a megyei önkormányzat elnöke.
Az ünnepségen egy személyeskedő incidens is történt. A város polgármestere felajánlotta Szabó Bélának helyét a prezídiumban, amit a professzor visszautasított. Ezek után a polgármester saját névtábláját megfordítva felírta professzor nevét erre. Szabó Béla személyeskedőnek tartotta a polgármester viselkedését. „Számomra nyilvánvaló volt, hogy készülnek valamivel a hatóságok. A személyeskedő gesztus mellett a beszédek is előre el voltak tervezve, üzenetük továbbra is a magyarok visszaszorítása” – mondta a professzor.
A ballagás hangulata beleillett az egyetemen általában uralkodó légkörbe. Szabó Béla a Központ hetilapnak adott múlt heti interjújában elmondta, egyre inkább háttérbe szorul a magyar tagozat. „Az Oktatási Minisztérium türelmet kér a magyaroktól mindaddig, amíg megerősödik a magyar tagozat. Ezzel szemben az újonnan induló szakokon román nyelven folyik az oktatás, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő magyar oktató” – fejtette ki Szabó. A magyar tagozat vezetője rámutatott: a román tandíjas helyek számát is növelik, ősztől pedig angol nyelvű fogorvosképzés indul, így ennek következtében folyamatosan gyengül a magyar szak.
Becze Dalma, Székelyhon.ro

Kisebbségvédelem Európában címmel nyílt meg nyári egyetem a témával foglalkozó fiatal szakembereknek Piliscsabán hétfőn
A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) által szervezett képzéssorozat ünnepélyes megnyitóján Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy a nyári egyetem egyik legfőbb feladata az ismeretek átadása, a fiatal jogászok szemléletének formálása.
A nyári egyetem széles körű tudást kíván átadni a fiatal jogászoknak, akikre a jövőben jelentős szerep vár a kisebbségvédelemben - emelte ki a helyettes államtitkár. Hozzátette: fel kell hívni a figyelmet azokra a létező jogokra, amelyek a magyar kisebbségekre vonatkoznak, mert nagyon sok esetben még azokkal a jogokkal sem tudnak élni, amelyek rendelkezésükre állnak az adott országban vagy nemzetközi jogi norma alapján. Hozzátette: ez sokszor a jogi tudat gyengeségéből adódik, esetleg félelemből vagy kényelmességből. A lehetőségekkel azonban maximálisan élni kell, és „bővíteni kell azt az eszköztárat, amivel rendelkezünk” – hangsúlyozta.
Wetzel Tamás kiemelte, hogy a következő napok előadásain és workshopjain a legkiválóbb szakemberektől kaphatnak első kézből elméleti és gyakorlati ismereteket a hallgatók.
Kántor Zoltán, az NPKI igazgatója köszöntőjében többek arra mutatott rá, hogy a jogi lehetőségeket lehet tágítani. A civil szervezetek tevékenysége az érintett országokban csodálatos, és a szervezők bíznak abban, hogy az itt jelenlévők egyszer majd részt vesznek a munkájukban - fogalmazott. Az igazgató azt kérte, hogy a külhoni magyar szervezetek bátran „plagizáljanak”, vegyenek át ötleteket egymástól.
Gyeney Laura, a KJI igazgatója az MTI-nek elmondta: a hatnapos képzéssorozat célja, hogy kinevelődjön egy olyan jogászgeneráció, amelynek tagjai hatékonyan tudnak fellépni a különböző fórumokon a magyarság védelmében. Hozzátette: a nyári egyetem súlypontja a képzés, a tapasztalatcsere, valamint a résztvevők közötti együttműködés megalapozása.
A harminc fiatal jogász – hallgató, friss diplomás, doktorandusz – közül huszonkilenc a határon túlról érkezett, a résztvevőknek a Iosephinum szakkollégium ad otthont.
Székelyhon.ro

A nagyasszonyok ma is példaképek lehetnek
A Szent László Napok keretében mutatták be Ugron Zsolna Erdélyi menyegző című regényét a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A könyv egyik méltatója Orbán Viktorné Lévai Anikó volt. Ezt a látogatást kihasználva beszélgettünk vele Erdélyről, a magyarságra nehezedő kihívásokról és a bemutatott regényről.
– Önnek mit jelent Erdély és a romániai magyar közösség?
– Nem is tudnám különválasztani a magyarországi magyarságot és Erdélyt. Középiskolás és egyetemista korom óta azért jövök Erdélybe, mert egy olyan kulturális közeggel találkozhatok minden alkalommal, ami nagyon izgalmas számomra. Mély és nagy élmény azt megtapasztalni, hogy az erdélyi városok milyen szervesen őrzik sajátos magyar kultúrájukat. Lehet, hogy önök ezt Erdélyben nem érzik, de nekem mindig az volt a benyomásom, hogy az erdélyi értelmiség rendkívüli módon szellős, nyitott, szabad és tág gondolkodású emberek társasága. Nyilván a többnyelvűség, a több kultúrához kötődés is magával hozta ezt a nyitottságot, a különböző kultúrához való alkalmazkodóképességet.
Jószolgálati nagykövet
– Korábban milyen alkalmakkor járt Váradon?
– A legtöbb alkalommal a segélyszervezettel jöttem. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat huszonöt éve működik Magyarországon, a kezdetektől dolgozunk Erdélyben. Minden évben kétszer jövünk az orvos csoportunkkal Csíkba, de az irodánk itt van évek óta Váradon. Ezúton is hadd mondjak köszönetet a munkatársainknak és a sok-sok lelkes önkéntesünknek.
– Jószolgálati nagykövetként feltehetőleg sokféle tapasztalata van. Az emberekkel való találkozás nyomán hogyan látja, melyek a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb kihívásai? – Az egyik legfontosabb talán az, hogy kevesen vagyunk. Amióta Ukrajna és Szerbia kivételével a határon túli magyarság minden része belépett az Európai Unióba, mind gazdaságilag, mind kulturálisan lehetőség van arra, hogy szabadon éljenek az emberek.
– És miért van ez?
– Európában, Magyarországon is kevés gyermek születik, sajnos. Ennek számos oka van. Miközben a legtöbb pár szeretne gyereket, legtöbben a válság és a pénzhiány számlájára írják, hogy nem, vagy csak a tervezettnél kevesebb gyermeket vállalnak. Sokan csupán biztos egzisztenciájuk megteremtése után fognának családalapításba, mert úgy érzik, a mai bizonytalan világban egy gyerekkel vagy többel már nehezebb dolguk lesz. A társadalom átalakulóban van, s a szülési trendek is megváltoztak. Míg néhány évvel ezelőtt egy harminc év feletti nő már jóformán túl öregnek számított a gyermekvállaláshoz, mára ez már természetes. Akik fiatalabb korukban vállalnak gyermeket, negyven egynéhány éves korukban esetleg egy negyedik, ötödik gyermeket is tudnak vállalni. De ha az első gyermek harmincöt, negyven éves korban születik meg, akkor annak a családnak már nem lesz annyi gyermeke. Így nem születnek meg a „kis késeiek”. A másik ok nyilvánvalóan az is, ha nincs egy stabil párkapcsolat. És a mai világunkban az egyén boldogulásának egyre nagyobb az értéke… Látja, ezért is érdekes Ugron Zsolna regénye, ami miatt most Nagyváradon vagyok.
Sorsdöntő szerepek
– Milyen párhuzam vonható a regényben is megjelenő, régmúlt korok Erdélye és a mai helyzet között? – Nekem valahogy mindig az volt az érzésem, hogy Magyarországon mindig is más volt a nők helyzete. Már a magyar történelem kezdetén több volt, mint hitves, a gyermekek anyja vagy háza tájának irányítója. Élettársa, tanácsadója volt, sőt olykor a harcokban fegyvertársa is. A magyar nyelv nagyszerűen fejezi ezt ki: feleség, vagyis már nyelvtani értelemben is fele az urának jogban, kötelességben, gondban, jólétben, békében és veszedelemben. De van egy másik érdekes szavunk is, vagy inkább fogalom, amit főleg itt Erdélyben használtak: ez a „nagyasszony”. Ahogyan Zsolna regényének lapjain, de a kifejezés hallatán előttünk is megjelenik ez a speciális nőtípus, sőt, egész sora azoknak a nőknek, akik a maguk körében önálló, irányító, sokszor sorsdöntő szerepet töltöttek be. Ők kormányozták a házat, a birtokot, amíg a férj az ország gondját viselte, vagy küzdött a csatatéren, vagy a közügyek porondján. És sok gyereket neveltek! Zsolna könyve, az Erdélyi menyegző lapjain számos olyan nagyasszony alakította a világ folyását a középkori és kora újkori Magyarországon, aki a mai nőknek is példaképe, előképe lehet. Gyereket neveltek és ellátták a háztartást, mint a mai asszonyok, de ez a háztartás akár huszonöt-ötven fős is lehetett, és a háztájiról való gondoskodás igazi vállalkozói feladat volt, nagy felelősséggel, kényes döntésekkel. E mellett ispotályt működtettek, törődtek az elesettekkel, rászorultakkal. Kertet műveltek, a kert- és gyümölcskultúra megteremtése Erdélyben az ő nevükhöz fűződik. Bátornak, előrelátónak, okosnak kellett lenniük. Írástudók, műveltek voltak. Azért szeretem ezt a regényt, mert korhű környezetben varázsolja elénk ezeket a nagyasszonyokat, akiknek a gondjai nem sokban különböztek a mi gondjainktól. Így ez a könyv akaratlanul is segítségünkre van nekünk, huszonegyedik századi asszonyoknak a mindennapi küzdelmeinkben.
Pap István, erdon.ro

Folytatódik a kommunista éra börtönparancsnokainak felelősségre vonása
A 88 éves Constatin Istrate ellen tettek feljelentést emberiesség elleni bűntettek gyanújával a legfőbb ügyészségen.
A Kolozs megyei szamosújvári (Gherla) börtön egykori parancsnoka, a 88 éves Constatin Istrate ellen tett feljelentést emberiesség elleni bűntettek gyanújával a legfőbb ügyészségen kedden a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER).
Istratét azzal gyanúsítják, hogy rendszeresen verte és kínozta a felügyeletére bízott politikai foglyokat, gyakran megtagadta tőlük az élelmet, az orvosi ellátást, visszaélései pedig számos esetben a fogvatartottak halálához vezettek.
Levéltári adatok szerint 1957 augusztusa és 1962 októbere között – amikor Istrate volt a börtön helyettes parancsnoka, illetve három hónapig parancsnoka – 216 fogoly halt meg a szamosújvári börtönben. Az IICCMER szóvivője keddi sajtóértekezletén rámutatott: a halálesetek jelentős része olyan, normális körülmények között kezelhető légúti betegségekkel áll összefüggésben, amelyek csak az orvosi ellátás megtagadása miatt váltak végzetessé. „Neki köszönhető a fogva-tartási rendszer eldurvulása, a rabok kiéheztetése, ami ahhoz vezetett, hogy 1958. június 13-án börtönlázadás tört ki, amikor a fellázadt emberekbe belelőttek.
Istrate kedvenc kínzásai közé tartozott, hogy pucérra vetkőztetve fektetett bennünket a betonon néhány napig, utána belénk rugdostak. Ő rendelte el, hogy gépfegyverrel lőjenek be a cellákba, napokon keresztül úgy veretett, hogy szakadt le a hús rólunk" – mondta az MTI-nek Kelemen Kálmán, a szamosújvári volt politikai foglyok egyike, aki azért került börtönbe, mert 1956-ban, a magyar forradalom idején, kolozsvári egyetemistaként az első nem kommunista diákszervezetben vállalt szerepet.
A román kormányzati intézmény tavaly kezdte el a sajtó által „kommunista pribékeknek" nevezett volt börtönőrök és munkatábor-parancsnokok elszámoltatását, akik a kommunista rendszer elnyomógépezetéhez tartoztak: Istrate az ötödik, akit feljelentettek.
Az elsőként leleplezett, kegyetlenségéről elhíresült volt börtönparancsnok, Alexandru Visinescu ellen júniusban emelt vádat a legfőbb ügyészség.
Az IICCMER nyilvánosság elé tárt részletes feljelentései nyomán a román média tág teret szentelt az utóbbi hónapokban a kommunizmus idején elkövetett, politikai hátterű bűnöknek, amelyek a konkrét történetek és a szereplők ismeretében sokkal nagyobb visszhangot keltettek a közvéleményben, mint a korábban közölt statisztikai adatok. „Itt az ideje, hogy a kínzóinkat törvény elé állítsák: még mindig nem késő" – kommentálta az MTI-nek Kelemen Kálmán a szamosújvári volt börtön volt parancsnoka elleni feljelentést.
MTI, Erdely.ma

Megtartó hagyomány – A székely viselet, zene és tánc seregszemléje Csíksomlyón
Sziporkázó napsütés. Mélyen szántó gondolatok, főhajtás, hit, alázat, ima. Énekszó, nevetés, jókedv és derű. Az idei évben is ezek jellemezték szombaton a Kis- és Nagy Somlyó nyergében – kisebb szünetekkel – immár 83. éve megrendezett Ezer Székely Leány Napját.
Domokos Pál Péter néprajzkutató nagyot és merészet álmodott, vele együtt pedig maradandót cselekedtek mindazok, akik 1931-ben Csíksomlyón első alkalommal, majd évről-évre megszervezték a székely leányok találkozóját. A rendezvény kiállta az idő próbáját, és létrehozói reményeihez híven, népi értékeink mélyről fakadó forrásává, hagyományaink megőrzésének kincsestárává, a külső nyomás s a belülről gerjesztett erjedés hatékony ellenszerévé vált.
A kommunista diktatúra sötét évei alatt kezdetben ellenrendezvénnyel, majd ebbéli igyekezetük sikertelensége láttán, betiltással próbálták kitörülni népünknek még az emlékezetéből is a július első szombatján hagyományossá vált színes találkozót, de aljas szándékuk végérvényesen megbukott, hiszen a lelkek mélyéről elemi erővel feltörő önazonossági vágy és együvé tartozás érzésének többé már nem lehet erőszakkal vagy csalafintasággal az útjába állni.
Özönlöttek a csinos leányok
Az 1990-es újrakezdéstől kialakult szokásokhoz híven, reggeliben Csíkszereda központjában gyülekeztek a környező falvakból szekéren és lóháton érkező, népviseletbe öltözött menyecskék és legények, ott pedig fényes szőrű paripákon feszítő huszárok és az idei házigazda szerepét ellátó csíkszentsimoni fúvószenekar fogadta őket. Özönlöttek azonban a csinos székely lányok és kísérőik Marosszékről, Gyergyóból, a Gyimesekből és Háromszékről is.
Amint azt a minket kellő értesülésekkel ellátó Simon Réka Ágnestől, valamint munkatársától, Nagy Ibolyától megtudtuk, Háromszékről 350 résztvevő utazott a megyei tanács anyagi hozzájárulásával a rangos eseményre.
Így találkozhattunk a Zaboláról, Csernátonból, Gelencéről, Pákéból, Barátosról, Bibarcfalváról, Mikóújfaluból, Sepsibükszádról, Erdőfüléből, Bardocról, Olasztelekről, Barótról, Vargyasról és Székelyszáldobosról érkező és minket méltán képviselő csoportokkal. Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök és Markó Attila, sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő megnyitóbeszéde után a több ezer résztvevő perceken keresztül együtt ropta a táncot a Szabadság téren, majd felsorakozott a továbbinduláshoz.
A nép új tavasza
Az idei szentmisét Böjte atya celebrálta, aki, a rá jellemző közvetlenséggel, ezúttal békességre ösztönözte a jelenlévőket. Áhítattal elmondott szentbeszédét a következő szavakkal zárta: „én hiszem, hogy egy új tavasz következik a mi népünk életében”.
Fenyőágakból és virágokból font kapun át lehetett a színpaddá alakított Hármashalom-oltár elé lépni, melyről Fábián László csíkszentsimoni és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester köszöntötte a nyeregbe érkezőket. Az utánuk felszólaló Kissné Portik Irén néprajzkutatótól azt is megtudhattuk, hogy idén népviseletmustra is lesz, mely a rendezvény hatására beindult népviseletvarró mozgalom alkotásait lesz hivatott a hagyományok betartásának szemszögéből megvizsgálni és minősíteni, miközben hasznos tanácsokkal is ellátják a jelentkezőket. Ezt követően a színpad a zene, tánc és énekszó birtokába került, hogy a fellépők bemutathassák otthonról hozott tudásukat a Székelyföld különböző zugaiból összesereglett, nagyszámú közönségnek.
Mi, egyik szemünket az előadókon tartva, az ide mozdulás indítékai kitapogatásának szándékával bolyongtunk az árusok sátrai és a színpad közötti hatalmas téren letáborozott tömegben. Így bukkantunk rá Szekeres Adorján csíkszeredai szociológusra, aki a tűző nap sugarai elől menedéket nyújtó fenyvesben hajlandó volt számunkra megfogalmazni a rendezvénnyel kapcsolatos gondolatait. Megtudhattuk tőle, hogy amióta az Ezer Székely Leány találkozóját újraindították, népviseletet öltve és gyerekeit is abba öltöztetve vesz részt az eseményen. Őseink szokásainak megbecsülését nagyszüleitől és szüleitől örökölte, ezért kötelességének tartja utódainak is továbbadni, a tudás elsajátításának és a hit megélésének vágyával együtt, mert meggyőződése szerint csak a hit, tudás és hagyomány tarthat meg minket székely-magyarnak a jövőben is.
Gyönyörű viseletünk
„Elődeink több évezredes hagyománytisztelete úgy óvott és őrzött meg minket annak, amik vagyunk, mint ahogy az itt látható leánykát és legénykét vértezi fel egy életre a rájuk adott székely ruha magyarságtudattal, s népe iránti szeretettel és tisztelettel – fogalmazott. – Mert, ha ők egyszer ezt a gyönyörű viseletet magukra öltötték, s abban népdalainkat elénekelték, és táncainkat eljárták, akkor már nemcsak tudják, hanem érzik is hovatartozásukat, és ezt továbbra is vállalni fogják.”
Az egyik fiatalemberhez a lova iránt megnyilvánuló ragaszkodása és szeretete vonzott oda. Hosszas beszélgetésünk alatt rájöttem, hogy a nyilvános véleményformálástól való tartózkodásának a székelységre jellemző, s így őbenne is mélyen fészkelő szerénység az oka. Ez viszont ama népi bölcsességből fakad, mely szerint mindenki azzal foglalkozzon, amivel adatott, vagyis a földműves a szántás-vetéssel például, az író ember pedig a szép szavak gyúrásával. Ettől eltekintve, miközben a találkozón való részvételéről faggattam, egy gyönyörű mondatot hallottam tőle: „a szegénységből áradó nagyszerűség vonzott ide”.
Bedő Zoltán, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kilépni, maradni?
Jobb lett volna be sem lépnie – mármint a kormányba – az RMDSZ-nek. Alig négy hónapot tartottak a mézeshetek, s jött a feketeleves. Egyik a másik után. A szövetség vezetőinél a biztosítékot azonban egy látszólag jelentéktelen ügy ütötte ki: Románia az Európai Bizottság oldalán belépett az RMDSZ által kezdeményezett, kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést elutasító döntés elleni perbe.
Látszólag valóban jelentéktelen az ügy, hisz ha a jogi normák kezdeményezői el is nyerik igazukat az Európai Bíróságon, össze kell gyűjteniük egymillió aláírást, és még az sem kötelezi majd az EB-t, hogy érvényesítse kérésüket, csupán fontolóra kell vennie, és köteles válaszolni. Nagyon távoli, nagyon ködös cél tehát az, amiért felhorgadtak a szövetség vezetői, úgy tűnik, a hónapok óta gyűlő sérelmek halmozódtak, most vált egyértelművé, sokat nem adnak a szociáldemokraták sem véleményükre, sem jelenlétükre. Megalázónak nevezte Kelemen Hunor szövetségi elnök azt, hogy a külügyminisztérium megkérdezésük nélkül tette meg e lépést, úgy értékelte, másod-, harmad-, negyedrangú partnereknek tekintik őket a koalícióban, pénteken és szombaton erőteljesebben, hétfőn már árnyaltabban fogalmazott esetleges távozásukról a kormányból. Victor Ponta válaszára vár, arra, hogy meghátrálásra kényszerítse külügyminiszterét. Titus Corlăţean azonban jó barátja a miniszterelnöknek, nem valószínű, hogy tudta és beleegyezése nélkül lépett, nyilatkozott. Sok fontos ügyben nem emelte fel szavát az RMDSZ, amióta kormányra lépett, lám, most megtette. Nem nagyon volt választása, mert a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezést elmúlt kampányai központi témájává emelte, erre alapozva nyilatkozták oly sokszor jelöltjei, vezetői, hogy megváltoztatható lesz az európai viszonyulás, ezt nevezték meg járható útként, mely elvezethet oda, hogy az EU-tagállamok elfogadják és az unió alapszerződésébe is beemeljék a kisebbségek védelmének ügyét, s mely rendezheti a területi autonómiához való jelenlegi, sok ellentmondástól terhes viszonyulást is. Ha most ezt is feladják, a jövőben nem nagyon marad, mivel kiállniuk még retorikai szinten sem.
Kelemen Hunor szerdán egyeztet Victor Ponta kormányfővel. Az SZDP-nek már nincs feltétlenül szüksége az RMDSZ-re, parlamenti többsége bőven megvan Dan Diaconescu pártjával és a Tăriceanuhoz átállt liberálisokkal. Ha mégis enged, csak azért teszi, mert maga mellett tudva a szövetséget, jobban kordában tarthatja a magyarságot, elejét veszi radikalizálódásának. Mindig jó hivatkozási alap külföld előtt: nincs, amiért elégedetlenkedniük a magyaroknak, hisz lám, a kormány, a hatalom részesei. Eszközzé vált az RMDSZ, úgy tűnik, elsősorban a román hatalom érdekeit szolgálja. Az önérzeteskedésen, sértettségen túl ezért is érdemes volna fontolóra venniük a kormányból való távozást.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Winkler Gyula a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság egyik alelnöke
Hétfő délután választották meg az Európai Parlament szakbizottságainak vezetőit. Winkler Gyula képviselőt választották az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága egyik alelnökévé. Az Európai Parlament múlt csütörtökön szavazott a szakbizottságok összetételéről, azt követően, hogy szerdán döntött arról, mekkora létszámú legyen a parlament húsz szakbizottsága és két albizottsága. A bizottságok létszámát a parlamenti erőviszonyok határozzák meg. A képviselők az alábbiakban állapították meg a szakbizottságok tagjainak számát: Külügyi Bizottság: 71 tag, Fejlesztési Bizottság: 28 tag, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság: 41 tag, Költségvetési Bizottság: 41 tag, Költségvetési Ellenőrző Bizottság: 30 tag, Gazdasági és Monetáris Bizottság: 61 tag, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 55 tag, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság: 69 tag, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság: 67 tag, Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság: 40 tag, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság: 49 tag, Regionális Fejlesztési Bizottság: 43 tag, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság: 45 tag, Halászati Bizottság: 25 tag, Kulturális és Oktatási Bizottság: 31 tag, Jogi Bizottság: 25 tag, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság: 60 tag,Alkotmányügyi Bizottság: 25 tag, Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság: 35 tag, Petíciós Bizottság: 35 tag, Emberi Jogi Albizottság: 30 tag, Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság: 30 tag. A parlamenti szakbizottságok összetételének pontosan kell tükröznie a parlament összetételét. A bizottsági helyeknek a képviselőcsoportok közötti elosztásakor a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A nemzetközi kereskedelmi bizottság egyike a parlament húsz szakbizottságának. A szakbizottságokat egy elnökből és négy alelnökből álló büró vezeti. A tegnap délután szavaztak a szakbizottságok megalakulásáról. A szavazás nyomán a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnöke a szociáldemokrata Lange Bend német képviselő lett, alelnökök: az erdélyi Winkler Gyula és a francia Tokia Saifi, mindketten az Európai Néppárt parlamenti csoportjának a tagjai, illetve Jadot Yannick zöldpárti, valamint Zahadril Jan cseh képviselő. A hétfő délutáni szavazást követően a Népújság kérdésére Winkler Gyula kijelentette: – Ez a büró fogja koordinálni a bizottság munkáját a következő négy évben. A büró összetétele az Európai Parlament politikai összetételét tükrözi, és politikai egyeztetés eredménye.
– Mi az alelnökök feladatköre?
– Egyrészt vezetik a bizottság munkáját, az elnök akadályoztatása miatt vagy távollétében vezetik a bizottság üléseit. Szoros kapcsolatban dolgozunk a bizottság szaktitkárságával, amely kapcsolatot tart az Európai Tanács képviselőivel, illetve az Európai Bizottságban a kereskedelmi igazgatóság képviselőivel. Az elnök az alelnökökkel közösen megkapja azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyos szigorított rendszerben érhetők el, tehát nem nyilvánosak. Követjük és koordináljuk a bizottság munkáját és a dossziékat.
Ugyanakkor, amikor különböző rendezvényeken, tárgyalásokon kongresszusokon, világkonferenciákon intézményesen vesz részt a bizottság, akkor a bizottság küldöttségét vagy az elnök, vagy valamelyik alelnök vezeti. Biztosítja az Európai Unió és partnerei közötti, a nemzetközi világszervezettel való összes kétoldalú vagy sokoldalú kereskedelmi, részben szakmai, részben diplomáciához közeli kapcsolatokat, és a kompetenciakörök itt is feloszlanak az elnök és a négy alelnök között, akik képviselik a bizottságot, és ezáltal ezen a területen képviselik az Európai Parlamentet.
Mózes Edith, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A ballagás is feszült volt a marosvásárhelyi orvosin
Nincs szükség önálló magyar tagozatra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), a jelenlegi helyzet ugyanis nagyszerűen biztosítja a tanintézet multikulturalitását – állítják a marosvásárhelyi és Maros megyei román elöljárók.
Ezzel szemben dr. Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője (képünkön) úgy látja, a magyar vonal egyre inkább háttérbe szorul. Erre az orvos- és gyógyszerészeti egyetem magyar végzőseinek hétvégi ballagási ünnepségén is felhívta a figyelmet, rámutatva: a MOGYE nem biztosította magyar végzőseinek a törvény adta lehetőségeket.
Az egyetem a végzősök adósa marad, mivel nem tudott olyan széles körű lehetőségeket biztosítani számukra az oktatás terén, amilyet a törvény előír, mutatott rá beszédében Szabó Béla. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ünnepi köszöntőjében szintén azt nyomatékosította, hogy mennyire fontos a román–magyar orvosképzés megtartása, és úgy vélte, semmi jó nem származna abból, ha a magyar tagozat önállósulna.
Az elöljáróval Ciprian Dobre, a Maros megyei önkormányzat elnöke is egyetértett. Rámutatott, hogy a MOGYE miatt már megbukott egy kormány, amiből kiviláglik, hogy különös figyelmet szentelnek a vásárhelyi felsőoktatási intézménynek. Több nyelv ismerete csak javára válik a diákoknak, a multikulturalitás pedig az egyetemnek, hívta fel a figyelmet a megyei tanácselnök.
Az ünnepségen egy személyeskedő incidensre is sor került. Dorin Florea felajánlotta Szabó Bélának helyét a prezídiumban, amit a professzor visszautasított. Ezek után a polgármester saját névtábláját megfordítva felírta rá a professzor nevét. Szabó Béla személyeskedőnek tartotta az elöljáró viselkedését. „Számomra nyilvánvaló volt, hogy készülnek valamire a hatóságok. A személyeskedő gesztus mellett a beszédeket is előre eltervezték, üzenetük továbbra is a magyarok visszaszorítása” – értékelte az ünnepségen elhangzottakat Szabó Béla.
A ballagási ünnepség hangulata egyébként semmiben sem különbözött az egyetemen uralkodó légkörtől. Szabó Béla korábban a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a MOGYE-n egyre inkább háttérbe szorul a magyar tagozat. Rámutatott, az oktatási minisztérium türelmet kér a magyaroktól mindaddig, amíg megerősödik a magyar tagozat. Ezzel szemben az új szakokon csak román nyelven folyik az oktatás, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő magyar oktató. A tandíjas helyek számát is csak a román vonalon növelik, így folyamatosan gyengül a magyar szak.
Becze Dalma, Krónika (Kolozsvár)

Falunapok élő hagyományokkal Marossárpatakon
Színes kulturális és szórakoztató programokkal várta az érdeklődőket a hetedik alkalommal megtartott Tánc- és Huszárfesztivál Marossárpatakon. A Marossárpatakért Egyesület és a helyi önkormányzat szervezésében lebonyolított faluünnepségen pénteken lovas programokat tartottak a sportpályán, szombaton néptánc fesztivált az iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon.
Pénteken a Kakas-dombi sportpályán megtartott fogathajtó-versenyre hat páros nevezett be. A megmérettetést a beresztelki Torkos Sándor nyerte, akinek fia volt a segédhajtója. A népi fogathajtók, azaz a sárpataki szekeres gazdák versenyét – amelyen tizenegy helyi gazda mérte össze ügyességét – Csuma Endre nyerte meg.
A gyereksátorban Lakó Kiss Erzsébet és Égei Noémi óvónők vezették a kézműves tevékenységeket, a csemeték díszes pártákat, huszárcsákókat, huszáros papírforgót készítettek, gipszből öntött lovat színeztek temperával.
Sötétedés előtt került sor a hagyományőrző huszárok hárompróbás vetélkedőjére, amelyen Benedekfi Levente Mátyás-huszár aratta le a babérokat. A közönség a versenyek közötti szünetekben sem unatkozott. A marossárpataki Nyereg Klub lovas iskola tagjai Marcus Gabriella vezetésével lovas bemutatót tartottak, de idén is volt patkódobási verseny is. A lovas programok körlovaglással zárultak. A szervezők mindenkit ízletes bográcsgulyással kínáltak.
Másnap reggel a mezőcsávási fúvószenekar tagjai szekérre ülve, népdalokat és katonadalokat játszva hívogatták a falu népét. Az iskola udvarán a diákok ügyességi és gyorsasági biciklis megmérettetésen vehettek részt, ahol a győzteseket értékes díjakkal jutalmazták. Az ünnepi istentisztelet után a református templomból a szomszédos szoborparkba vonultak át a gyülekezet tagjai, ahol bemutatták a település nevét románul és magyarul tartalmazó, magyaros motívumokkal díszített faragott táblát, amit Miholcsa József szobrászművész tervezett meg.
A táblát a falu határában fogják felállítani, a kivitelezéséhez szükséges összeg egy részét a húsvéti jótékonysági bálon részt vett lakosok adták össze, a fennmaradó, nagyobb részt pedig önkormányzati pénzekből finanszírozták. Rövidesen a falu mindhárom bejáratánál hasonló bejárati tábla lesz felállítva. Ugyancsak a szoborparkban emlékeztek a szervezők a település első világháborús hőseire: Marossárpatakon 1999-ben állították fel a két világháború helyi áldozatainak emlékművét.
A szabadtéri színpadon a marossárpataki ifjúsági tánccsoport lépett fel először műsorával, amellyel a helyi lakodalmas népszokásokat elevenítették fel. Ebéd után a helyi Mátyás huszárok vezetésével felvonultak a rendezvényre meghívott néptánccsoportok és huszárcsapatok. A szombati néptáncfesztiválon hét település mutatta be az idősebbektől tanult táncmozdulatokat: Szabéd, Jobbágytelke, Marosszentanna, Magyaró, Vajdaszentivány, Gernyeszeg és a házigazda Marossárpatak. A rendezvénysorozat idén is tűzijátékkal ért véget.
Berekméri Edmond, Krónika (Kolozsvár)

„Munkatáborba” küldtek erdélyi magyar újságírókat
Kalotaszegen, a Váralmás községhez tartozó Szilágy megyei Farnason szervezte meg ötödik riporttáborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete július 3-6. között. A tábor célja a Farnason és a környező településeken 2014 nyarán talált állapotok feltárása és rögzítése volt a szociográfiai riport eszközével. A feltáró munka eredményeként riportkötetet jelentet meg az újságíró egyesület.
A tábornyitó rendezvény meghívottja Péntek János nyelvészprofesszor, Kalotaszeg szakértője arról beszélt, hogy román néprajzi szempontból nem, csak magyar szempontból számít néprajzi tájnak Kalotaszeg. “Itt történt meg a magyar népművészet felfedezése Hermann Antal jóvoltából a 19-ik században” – sorolta az előadó a legérdekesebb tudnivalókat a belső-Erdély és Partium között elterülő, nagy vonzerejű, befogadó jellegű vidékről.
A táborban az írott és az online sajtó, a rádió és tévé munkatársai vettek részt, többek közt Kolozsvárról, Nagyváradról, Marosvásárhelyről, Barótról, járták a vidéket, rögzítették mindazt, ami számukra érdekesnek tűnt. Készült film- és rádió-anyag, riport, interjú, színes beszámoló. Az újságíró szakos egyetemi hallgatók napi tudósítást írtak az eseményekről, amelyet a MÚRE honlapján lehet olvasni.
Antal Erika,
maszol.ro

Csatlós Lóránt – a Partium Színpadtól az Oberonig
Több mint tíz éve érdekes színfoltja Nagyvárad kulturális életének az Oberon Csőszínház, mely 2002-ben Partium Színpad néven alakult meg. Néhány hivatásos színész és bábszínész is része a csapatnak, mellettük az érdeklődő fiatalok is kipróbálhatják magukat, közönség elé állhatnak a társulat darabjaiban, versműsoraiban. A csapat múltjáról, jelenéről és jövőjéről Csatlós Lóránt színművésszel, a társulat vezetőjével beszélgettünk.
Összefoglalnád néhány szóban az Oberon Csőszínház történetét a kezdettől, a Partium Színpadtól?
Az Oberon Csőszínház hét éve, 2007-ben alakult meg, addig Partium Színpadként működtünk. Többek között azért is kellett tovább lépni, mert túlságosan elcsépelődött ez a Partium név. Itt, Váradon már minden második intézmény ezt viselte, elsősorban az egyetem, a rádió, a könyvkiadó, a felnőttképző, a nyugdíjasklub, így az asszociációk kicsit mindig félresikerültek, mert tulajdonképpen senkihez nem tartozott, meg aztán nem is jellemzett minket ez a név különösebben. Léptem egy merészet, és nevet váltottunk, ez egybeesett a jogi bejegyzés dátumával, az egyesületet már Oberon néven jegyeztük be, és az első előadásunk, a Botrány Hellbergben már komoly pályázati pénzekből létrejött és Oberon Csőszínház néven futó előadás volt. Amikor az Oberont bejegyeztük, akkor sokkal bőkezűbbek voltak az önkormányzatok, mint most, és rengeteg felszerelést tudtunk megvásárolni a csapat számára, amiről addig csak álmodtunk. Viszont a felismerés, hogy a pénz nem boldogít, jött is azonnal. Ugyanis akkor éppen szétszéledőfélben volt a csapat. Van egy komoly mag, de igazából alkalmi tagjai vannak a csapatnak előadásokra, olyan, mintha külsősöket szerződtetnénk. Ha egy évig stabilan jár valaki, az már hűségesnek számít, és ha már egy előadásban részt tud venni úgy, hogy egyik évadról még át is tudjuk vinni az előadást a másik évadra, az már nagyon komoly teljesítmény...de nem panaszkodom, ez egy egyszerű helyzetjelentés. Az adott körülmények között még nagyon is szép számmal össze tud gyűlni a fiatalság, és nagyon tehetségesek.
Ezek szerint sokan megfordultak itt az évek során…
Ami fantasztikus, hogy rengeteg ügyes ember fordult meg az Oberonban, az elmúlt négy-öt évben legalább két társulatra való nagyon tehetséges fiatal. Az elmúlt években azért egészen jó kis előadásokat hoztunk létre, bár arra, hogy ezt logisztikailag hogy tudtuk lebonyolítani, arra inkább nem térnék ki. Egészen komoly technikai felszereléssel bírunk, és ez sokszor lassítja a beépítést. Épp Tibi, a srác, aki „a gombokat nyomogatja” nálunk, mondta, hogy régebben A kis hercegre meg a Vágy villamosára betettünk két reflektort meg két hangszórót, s kész volt. Most felszerelünk hat reflektort, öt hangszórót, építjük a díszleltet, tehát az energiáink olyan csatornákon vezetődnek le, amelyek nem a művészetről szólnak. Nyilván az lenne a jó, ha találnánk egy olyan termet, ahol felszereljük az összes lámpát, és ott rendszeresen tudunk előadásokat tartani, ezért folynak most a tárgyalások. Ha minden jól megy, akkor jövőtől, ha nem is kizárólag saját termünk lesz, de valakikkel sikerül olyan kollaborálást létrehozni, hogy rendszeresen ugyanabban a teremben egy stabilan felszerelt technikai háttérrel tudunk dolgozni.
Most nagyon sokan irigyelhetnek benneteket azért a mondatodért, hogy pénzetek van. Ezt hogyan teremtitek elő, pályázatokkal, mecénásokkal?
Az relatív, hogy „pénzünk van”. Úgy is mondhatnám, hogy az Oberon igényeit kielégítő az anyagi helyzetünk. Szponzorok után nem rohangálunk, mert az nem fél bele az időnkbe. A pályázatokkal teszünk még egy kört, s az első három-négy évben hajtottam nagyon, amikor az önkormányzatok sokkal bőkezűbbek voltak. A válsággal egy időben az önkormányzatok vagy kevésbé voltak bőkezűek, vagy el is zárták a csapokat, sőt az elmúlt három évben a váradi polgármesteri hivatal – mondjuk ki – nem ad pénzt. Legalábbis Oberonos projektre nem. Innentől fogva, mivel az egy elég bonyolult pályázati rendszer, úgy döntöttem, hogy amíg valami fejlődést, valami biztosat nem látok ott, addig abba nem fektetek energiát, hogy szemétbe dobott pályázatokat írjak. Vannak viszont stabil és barátságos rendszerben működő alapítványok, ahol a kisebb pénzekért aránylag könnyen és rendszeresen tudunk pályázni.
Például?
A legstabilabb ilyen pénzforrásunk a Communitas. Egyszerűek a pályázati feltételek is, és az elszámolás barátságos, rugalmas abból a szempontból, hogy ha tévedtem, akkor ők jóindulattal állnak hozzá, és nem fognak vasmarokkal lecsapni ránk. Ez nagyon fontos egy olyan embernek, aki nem könyvel, aki nem a számok világában él, hanem bizony-bizony néha elköveti azt a hibát, hogy a számlát nem helyesen vezeti be a táblázatba. A másik lehetőség az adó két százalékának a begyűjtése. Ha jól lobbizunk, akkor a könyvelőt ki tudjuk fizetni abból a pénzből. Ez megint egy abszurdum, mert ha tegyük fel, nem lenne pénzforrás, könyvelőt akkor is kéne fizetni... Mindig van annyi pénz, amennyi kell a programok létrehozására, és ezt büszkén mondom, még soha nem volt olyan, hogy valamit ki ne hozzunk. Nyilván, mi minimális költségvetésű programokat csinálunk, de beférünk abba a keretbe, amit én el szoktam képzelni.
Mi következik most: nyári szünet vagy háttérmunka?
A nyári szünet igazából már akkor elkezdődött, amikor szóltak, hogy ki kell a üríteni a termet, amit eddig használtunk, a Sonnenfeld-palotát fel fogják újítani. Ez nekünk annyiból fájdalmas, hogy eddig a tulajdonos jóvoltából a ki nem használt termekben foglalkoztattuk az ifjúságot, és most, hogy ezek a romos állapotú apartmanok fel lesznek újítva, nyilvánvaló, hogy oda már nem fogunk visszakerülni. Amióta ezt tudom, igazából lezártam az évadot. De ha most nincs is termünk, nincs épületünk, ősztől már biztos, hogy lesz. Több lehetőség is van. Nem áll le a tevékenység, meg vagyok győződve arról, hogy sokkal jobb körülmények lesznek ezután, mint amik eddig voltak, és azért szurkolok, hogy legyen időnk foglalkozni és legyen, akikkel foglalkozzunk.
alaha összeszámoltátok, hogy hány Partium Színpados, majd Oberonos ment színire?
Nem számoltam össze, ugyanis nagyon sokan vannak olyanok, akik elvégezték a színit, és nem lettek színészek, vannak páran, akik elkezdték a színit, de nem fejezték be, és nagyon sokan vannak, akik színészként dolgoznak erre-arra. Hálistennek egyre több munka van a színházban, így örülök, ha évente egy vagy két előadást össze tudunk hozni. Az improvizációs tréningek heti két alkalommal zajlanak, ráadásul úgy, hogy mindig profi szinten, mindig szakképzett emberekre bízzuk ezeknek a lebonyolítását, tehát a rengeteg munka mellett is sikerült ezeket a dolgokat intéznünk. És ez nagyon nagy dolog.
Fried Noémi Lujza, maszol.ro

Semjén: nemzetmegtartó ereje van a magyar nyelvnek
A magyar nyelv nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem rendezvényének megnyitóján kedden Budapesten.
Semjén Zsolt beszédében kiemelte: a magyar nyelv az egyes ember és a nemzet egésze szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, s a reformkor óta evidencia, hogy a magyar nemzet ereje és a magyar nyelv „kiteljesedése” egymással szoros összefüggésben áll. Bármely ország területére szakított bennünket a történelem vihara, egy nyelvet beszélünk, egy kultúrkörnek, nemzetnek és sorsközösségnek vagyunk a tagjai – fogalmazott.
Azt mondta, mindenkinek megvan a dolga a nemzet építése érdekében, a magyar állam feladata és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon.
Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megnyitón közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma.
Székelyhon.ro

Új szakok indulnak a Sapientia csíkszeredai karain
Jövő héttől felvételizhetnek a diákok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karainak alap- és mesterképzéseire. Újdonság, hogy ősztől az eddigiek mellett két új szakot indít az egyetem, a humán erőforrás, valamint a génsebészet szakokat.
A Sapientia egyetem csíkszeredai munkatársai sajtótájékoztatón számoltak be kedden a nyári felvételi mikéntjéről és az egyetem korábbi eredményeiről. Tekintettel a Pharrell Williams Happy című videoklipjére épített kampányfilmjük sikerességére – amellyel több mint százezres nézettséget értek el az egyik videómegosztón –, a felsőoktatási intézmény a felvételi tájékoztató füzetet és a plakátokat is a „happy”, azaz a boldog szellemében készítette el. A felvételi füzetekből több mint kétezer példányt juttattak el a középiskolásokhoz.
Új szakok az alapképzésben
Az egyetem idén tizennégy szakon biztosít alapképzést, közülük kettő új: a humán erőforrás és a génsebészet. A helyek száma összesítve ugyanannyi maradt, mint tavaly, azaz összesen 550 tandíjmentes és költségtérítéses van, viszont a két új szak bevezetésével a szociológia szak helyeit megosztották. Így ebben az évben mindössze hét-hét tandíjmentes, illetve 18-18 költségtérítéses helyet hirdettek meg a szociológia és a humán erőforrás szakokon, tízet-tízet pedig a génsebészet szakon. A csíkszeredai Sapientia minden szakjának költségtérítéses helyén egy évre 250 eurót kell fizetni.
Mesterképzések
A fordító és tolmács mesterszakra 12 tandíjmentes, illetve 16 tandíjas helyet hirdettek meg, ezen a szakon egy évre 500 eurót kell fizetni a költségtérítés helyekre, a többi három mesterképzésre 250 eurót. A vezetés és szervezés szakon 25 tandíjmentes és 20 tandíjas helyre, a fenntartható biotechnológiák szakon tíz és tíz, illetve a kommunikáció és közkapcsolatok szakon 22 és 28 helyre lehet jelentkezni idén.
Felvételi időpontok
A Műszaki és Társadalomtudományi Kar, valamint a Gazdaság- és Humántudományok Kar szakjain július 14-én kezdődik a felvételi. A humán szakokra július 22-ig lehet iratkozni, a gazdasági, a műszaki, valamint a társadalomtudományi szakok esetében pedig július 24-én zárul le a felvételi időszak, rá egy napra, 25-én minden szakon eredményt hirdetnek. A beiratkozási díj nem változott a tavalyhoz képest, idén is 50 lej. Az érdeklődők a felvételivel kapcsolatosan részletes információkat az egyetem honlapján, a www.sapientia.ro oldalon, vagy személyesen az intézmény titkárságán kaphatnak.
Érettségi felkészítők ingyenesen
A sajtótájékoztatón továbbá elhangzott, azt tapasztalták az elmúlt években, hogy egyre több olyan diák jelentkezik a Sapientiára, akik tudatosan ezt az egyetemet választják. Arra viszont idén sem számítanak, hogy a nyári felvételin betelnének a meghirdetett helyek, ezért több mint valószínű, hogy ősszel is szerveznek felvételit. Pap Levente, a Gazdaság- és Humántudományok Kar kari kancellárja a téma kapcsán elmondta, az egyetem is hozzájárult ahhoz, hogy sikeresebben teljesítettek az érettségiző diákok, hiszen már három éve, hogy ingyenes érettségi felkészítőket tartanak. Azt tervezik, hogy az őszi pótérettségire is szerveznek ilyen felkészítőket román és matematika tárgyakból.
Visszatekintő
Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja elmondta, az volt a céljuk, hogy minél több csíkszeredai és csíki szülőt és diákot szólítsanak meg, hogy bizalmat alakítsanak ki az egyetem iránt. Ennek érdekében több rendezvényt, nyílt napot, konferenciát, vetélkedőt és kulturális programot szerveztek. A tavaly bekapcsolódhattak az Erasmus programba, így Európa-szerte 14 felsőoktatási intézménnyel van szerződésük, így a sapientiás diákok és a tanárok is élhetnek a csereprogram lehetőségeivel.
Barabás Hajnal, Székelyhon.ro

A politikum akadályozza a sajátos románoktatást
Nincs politikai akarat arra, hogy a kisebbségeknek sajátos módszerrel tanítsák a román nyelvet – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, a programot minden évfolyam számára kidolgozták, ennek ellenére egy helyben toporognak, mert hiányzik a politikai akarat az új módszertan elindítására.
„A programok már két éve készen állnak, csak rá kell bólintani az alkalmazásukra, ám ez valamiért még mindig nem történt meg, holott mindenki hangoztatja, hogy mennyire szükség lenne arra, hogy a kisebbségben élők jól elsajátítsák a román nyelvet” – mondta a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma szerint az idei érettségi eredmények is igazolják, hogy szükség van az új módszertanra, hiszen a magyar diákok sokkal gyengébben teljesítettek a román vizsgán, mint román társaik. Korábban országos szinten és a magyarlakta megyékben is sokkal jobbak voltak az érettségi eredmények, az adatokat csak 2010-től lehet összehasonlítani, amikor szigorították a feltételeket, és bevezették, hogy térfigyelő kamerák felügyelete alatt zajlanak a vizsgák.
„Azelőtt sokkal magasabb volt a sikeresen érettségizők aránya, de nem merném tűzbe tenni a kezem, hogy a vizsgák maradéktalanul tisztességesen zajlottak. 2010 óta azonban működnek a térfigyelő kamerák, és azóta is javultak az eredmények” – mondta Keresztély Irma.
A főtanfelügyelő szerint a javuló tendencia annak tulajdonítható, hogy már az iskolák is megszűrik a diákokat, még az érettségi előtt pótvizsgára buknak, másrészt a diákok is belátták, hogy nincs esélyük a puskázásra, és csak azok iratkoznak be a záróvizsgára, akik készülnek is arra.
Mint ismeretes, a fellebbezések elbírálása előtt országos szinten az érettségizők 59,25 százaléka szerzett átmenő jegyet, ez több mint 4 százalékponttal jobb a tavalyi végleges eredménynél.
Bíró Blanka,
Székelyhon.ro

„Jól vagyok, hála Istennek”
A hatvan lelket számláló székelyboósi református gyülekezetben pár éve az idén kilencven évét betöltő Zrínyi Lujza néni vállalta el a harangozói tisztséget. A csendes, békés település legidősebb lakója, amikor meglátogattuk, épp a szőlőben dolgozott, s kérésünkre fürgén vette a szép kicsi templom kulcsát, hogy megmutassa „munkabirodalmát”.
Szóltam előre neki, hogy jövünk, mondja a koronkai beszolgáló lelkész, Rigmányi Arnold, nehogy elmenjen szomszédolni, mert jó erőben van, s ha nincs dolga, nem mindig ül otthon. Valóban: látjuk, Lujza néni nem csoszogva, hanem ütemesen igyekszik a templomhoz, s megáll az ajtóban egy fénykép erejéig.
Huszonnyolc évesen özvegy maradt
A szép, tiszta, kellemesen hűvös templom padjaiba ülve beszélgetünk Lujza nénivel, aki Zrínyiként született, és pár évig férje után a Csiki nevet viselte. „Édesanyám Zrínyi akart maradni, ezért megkereste apámat, aki szintén Zrínyi volt, így megtarthatta nevét. Én is szerettem volna ezt megtenni, de férjem Csiki volt, s én felvettem a nevét. Majd 28 évesen, két gyermekkel özvegy maradtam. Elvesztettem a személyazonossági igazolványomat, és mivel meg volt halva a férjem, ismét fel kellett vegyem a Zrínyi nevet. Így Zrínyiként születtem abban az öreg házba, amelyben most is lakom, s úgy is fogok meghalni” – meséli a harangozó.
Nem volt sem könnyű, sem egyszerű az élet
Zrínyi Lujza néni két gyermeket nevelt fel egyedül, s jól emlékszik a nehézségekre is. A termelőszövetkezetben dolgozott, s emellett több, mint harminc évig gyalog járt be Vásárhelyre takarítani. „Mondtam akkor a nagyságának, hogy jó lenne valahova felírni a takarítást is, mert másképp kicsi lesz a nyugdíjam, de semmit nem tettek. Most 350 lejt kapok, kevés, de ezzel kell boldogulni. Két gyermekem felneveltem, most Koronkán laknak, szoktak hazajönni és segíteni nekem. Öt unokám és négy dédunokám van, az egyik dédunokám most nemrég konfirmált. A kertemben minden megtermelek, vannak tyúkjaim, tojásom, a szőlőt is gondozom. A templomban is takarítok, egyedül az ablakpucolással van gondom, de akkor szoktak segíteni” – meséli.
„Nem szedek pirulát”
Zrínyi Lujza néni büszkén mondja, hogy eddig még semmi betegségben nem szenvedett, gyógyszert sem szed. „Mondom a barátnőimnek, hogy hagyják abba a sok gyógyszer lenyelését, dolgozzanak, és akkor semmi bajuk nem lesz. Nappal dolgozom, este jól tudok aludni, fát is hasogatok, mosok, takarítok. A házban nincs villany, mert a kicsi nyugdíjból nem tudnám kifizetni, amikor besötétedik, lefekszem és alszom. Reggel nyolckor felkelek, minden nap van tennivaló, elintéznivaló. Hála Istennek, jól vagyok és bírok dolgozni” – mondja az idén májusban kilencvenedik évét betöltött Lujza néni.
Simon Virág, Székelyhon.ro

Egy ősbemutató margójára
Rendezvény, amit építeni kell. Nem csak egy előadás a színpadon, hanem egy négynapos rendezvény, ami köréje épül.
Kézműves sátrak érkeznek tízesével, kordonok tonnaszámra, tizenöt együttes lázasan próbál. Borokat méregetnek borkóstolóra, szerződések pecsételődnek, teherautónyi színpadi kellék pakolódik. Nem mindennapi rendezvényre kerül sor Gyergyószentmiklóson. A II. Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál Székelyföld kultúrmágnesét készül üzembe helyezni.
Mindenkinek ott a helye, aki egy rövid időre ingyen és tartalmasan ki szeretne lépni a mindennapok egyhangúságából és egy garantáltan páratlan élményben részesülni. Július 10-13., Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál
Július 12., szombat, 20 óra, Orbán Balázs tér – A Fejedelem – rock musical – ősbemutató
www.kulturfeszt.ro, erdon.ro

Politikai elemző: kellenek Pontának a nacionalista szavazatok
Bakk Miklós erdélyi politológus szerint Victor Ponta a nacionalista szavazatokra is támaszkodni kíván - ezt jelzi az erről szóló vita is.
Bakk Miklós erdélyi politológus szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői között kialakult vita azt jelzi, hogy Victor Ponta miniszterelnök - aki minden bizonnyal pártja jelöltje lesz a novemberi elnökválasztáson - a nacionalista szavazatokra is támaszkodni kíván.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára az MTI-nek kedden elmondta, a PSD eközben a magyar szavazókat is szeretné maga mellett tudni. A vezető kormánypártnak még mindig nincs világos stratégiája arra, hogy honnan gyűjtsön szavazatokat. Bakk Miklós a romániai koalíciós vitának egy külpolitikai összetevőjét is megemlítette. Elmondta, az ukrajnai válság nyomán Románia Lengyelországgal együtt Amerika támogatójaként pozicionálta magát a térségben. "Arra a következtetésre juthatott a román vezetés, hogy pozícióelőnybe került nemzetközi megítélés tekintetében Magyarországgal szemben, és határozottabb fellépést is megengedhet magának" - tette hozzá az elemző.
Bakk Miklós úgy látta, hogy a felek "akarják is, meg nem is" a megegyezést. Ez szerinte annak dacára is lehetséges, hogy a vita kirobbanása óta mindkét fél "bekeményítette" álláspontját. "Ilyenkor azt szokták tenni, hogy egy újabb közös célt találnak ki, és elkötelezik magukat az új cél mellett, a szembenállás kérdéseit pedig zárójelbe teszik" - magyarázta a politológus.
Emlékeztetett rá, hogy 1998 szeptemberében volt már egy hasonló eset. Akkor az RMDSZ bejelentette, kilép Radu Vasile kormányából, ha a parlament nem fogadja el az oktatási törvény olyan módosítását, amely az önálló állami magyar egyetem létrehozását is lehetővé teszi. Ekkor a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem javaslata volt az a közös cél, amelynek alapján zárójelbe lehetett tenni a korábbi konfliktust. A multikulturális egyetem "lufinak bizonyult", az csak az akkori kritikus helyzet áthidalását szolgálta, soha nem valósult meg.
Bakk Miklós a román "etnikai állam" megnyilvánulásaként értelmezte, hogy Victor Ponta miniszterelnök és Titus Corlatean külügyminiszter a román állampolitikára, államérdekre hivatkozva utasította el az RMDSZ európai polgári kezdeményezését, mely az uniós joganyagba kívánja beemelni a kisebbségvédelem bizonyos elemeit.
"Ha Victor Ponta kormánya a román állampolitikát a romániai magyar politikai véleménytől függetlennek tekinti, akkor tulajdonképpen azt mondja, hogy a románok előjoga a romániai államérdek megfogalmazása. Ez az etnikai demokrácia modellje, amelyikben formailag ugyan létezik a demokrácia, de az alapvető kérdések meghatározása csak az etnikai többség joga" - magyarázta a politológus.
Az elemző nem látott újdonságot abban, hogy a miniszterelnök kijelentette: a magyarság radikalizálódását szeretné elkerülni az RMDSZ kormányzásba való bevonásával. "Kétségtelen hogy a kormány a magyarság politikai akaratának egyfajta megszelídítését szánja az RMDSZ szerepéül" - vélekedett. Úgy látta, ez az oka annak is, hogy az RMDSZ korábban is csak azokat a célokat tudta bevinni a koalíciós együttműködésbe, "amelyek a román multikulturalizmus enyhe bővítésével voltak kapcsolatosak". Ezért nem kerülhetett be az autonómia kérdése egyik olyan kormány programjába sem, amelyben az RMDSZ is jelen volt.
Bakk Miklós szerint az elmúlt időszak több fordulata is azt jelzi: egyre üresebb az a román retorika, hogy az ország példaértékűen rendezte a kisebbségi kérdést. Hozzátette, a bukaresti kormányok arra alapozták ezt a retorikát, hogy az ország az európai integrációs folyamatban átvette az Európa Tanács kisebbségvédelmi szabályozását.
"Ez egy nemzetközi minimum. A sikeres megoldások általában ezeket a keretet meghaladva alakultak ki. Az EU luxemburgi bíróságán zajló perbe való belépés azt jelzi, hogy Románia ellenzi a minimum bővítését. Az unióban próbálja konzerválni a létező állapotot" - magyarázta Bakk Miklós politológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára.
hirado.hu

Önálló jelöltet indít az RMDSZ a novemberi államfőválasztáson
Hans Gerd Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke, a Konrad Adenauer Alapítvány jelenlegi elnöke Bukarestbe látogatott. A találkozón az RMDSZ-t Kovács Péter főtitkár és Kurkó Cecília külügyi tanácsos képviselte, valamint jelen volt a Demokrata-Liberális Párt és a Nemzeti Liberális Párt elnöke is.
Kovács Péter felszólalásában rámutatott, az RMDSZ számára az Európai Unió viszonylatában prioritást élvez, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdéskörét, tagállami hatáskörből európai uniós hatáskörbe emeljék: „az EU-s hatásköröket úgy kell kibővíteni, hogy kiterjedjen az őshonos nemzeti közösségekre is, ezért jó, hogy ott vagyunk, ahol ebben a kérdésben döntenek, hiszen az elmúlt években bebizonyosodott, ha minden nap az erdélyi magyarok, a kisebbségek problémáiról beszélünk, akkor előbb-utóbb megértik a kérdést, és belátják, ha Nyugat-Európában számtalan helyen sikerült megoldani ezeket a helyzeteket, akkor Európa keleti része sem lehet kivétel. Brüsszel kell irányt mutasson, akkor, amikor a tagállamok nem hajlandók ezzel a témával foglalkozni”– emelte ki beszédében a Szövetség főtitkára.
Kovács Péter ugyanakkor azt is elmondta, az államelnöki választásokon a Szövetség önálló jelöltet indít, hiszen fontos, hogy a magyar közösség elvárásait, gondjait ismertessék ebben a kampányban is. „A mi sajátos üzeneteinket, a jelöltünk által meg akarjuk fogalmazni”– hangsúlyozta a főtitkár.
Azzal kapcsolatban, hogy a második fordulóban kit támogat a Szövetség, a főtitkár elmondta: erről akkor döntenek majd, ha kiderül, kik a jelöltek, illetve, hogy kik jutnak tovább ebbe a fordulóba.
Kovács Péter kifejtette, a következő időszakban tervezik, hogy az RMDSZ az utánpótlás-képzés szintjén együttműködést alakítson ki a Konrad Adenauer Alapítvánnyal.
Közlemény, Erdély.ma

A sepsiszentgyörgyi román nyelvű feliratozást kéri számon Kovászna megye prefektusa
Kovászna megye prefektusa 30 napos határidőt szabott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek, hogy érvényesítse a Románia hivatalos nyelvére vonatkozó törvényi előírásokat – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
Marius Popica prefektus egyes sepsiszentgyörgyi hirdetőtáblák szövegeit kifogásolta, amelyeken a román fölött szerepel a magyar felirat, vagy csak magyar feliratot tartalmaznak. Arra emlékeztetett, hogy a Kovászna Megyei Törvényszék 2012-ben utasította a polgármesteri hivatalt, bármilyen feliratozásban előbb az állam hivatalos nyelvén tüntesse fel a szöveget, és csak azután magyarul. Az ítélet a Brassói Táblabíróság határozatával jogerőssé vált.
A kormány Kovászna megyei képviselője szerint az ítélet azt jelzi, indokolt volt a hivatali elődei által elindított per.
„Senki nem mondja, hogy ne legyen kétnyelvű feliratozás, (…) de egy bírósági ítéletet nem lehet magyarázni, hanem végre kell hajtani" – jelentette ki a prefektus.
A közel 55 ezer lakosú székelyföldi Sepsiszentgyörgyön mintegy hetven százalékos a magyarok számaránya.
MTI, Erdély.ma

Válaszúton
Néhány tisztség, némi pénz, ködös ígéretek a kisebbségi jogok bővítésére – ennél többet sosem ajánlottak a mindenkori román kormánypártok az RMDSZ voksaiért.
A tisztségekkel nem nagyon fukarkodtak, kormányfő-helyettesi pozícióig küzdötte fel magát az RMDSZ, de több miniszteri, államtitkári posztot is betölthettek a szövetség képviselői – igaz, már ekkor feltűnhetett volna: az etnikai arányosság elve továbbra sem érvényesül, ráadásul a nemzetbiztonsági szempontból jelentősnek tartott intézményekben nem látják szívesen a magyarokat. Az még csak szóbeszéd szintjén sem merült fel, hogy a védelmi vagy a külügyi tárca irányítását bízzák az RMDSZ-re, de a karhatalmi szervekhez, a rendőrséghez, csendőrséghez, titkosszolgálatokhoz sem engedték közel a magyarokat, és emlékezetes marad az is, ahogyan 2009-ben a Kelemen Hunorra bízott művelődési tárca alárendeltségéből kiemelték az egyházügyeket – nehogy illetéktelenek is beletekinthessenek például az ortodox egyháznak nyújtott állami támogatások rendszerébe.
Pénzből látszólag több jutott a magyarlakta vidékekre azokban az időszakokban, amikor az RMDSZ kormányon volt: mindenféle sikerpropaganda ellenére azonban legjobb esetben is csak annyi történt, hogy visszautalták azt az összeget, ami megilleti a székelyföldi, erdélyi megyéket a befizetett adók alapján.
Ami pedig a kisebbségi jogok bővítésének véget nem érő táncát illeti, elég csak felidézni, hány éve húzódik például a kisebbségi törvény elfogadása, de hasonlóan nincs előrelépés a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében – és ez még a követeléslista igencsak „enyhe”, kilúgozott változata, az önálló állami magyar egyetem, a területi autonómia szóba sem került koalíciós egyeztetéseken.
Kelemen Hunor szociáldemokratákhoz intézett ultimátuma, illetve a román külügyminiszter elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatai, döntései újólag, minden eddiginél élesebben világítanak rá arra az alapvető kérdésre, hogy lehet-e keresnivalója egy kisebbségben élő nemzeti közösség érdekvédelmi szervezetének abban az államhatalomban, amely változatlanul gyanús elemként viszonyul hozzá, és nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a magyarokat. A kérdésre születő válasz hosszú időre kijelölheti a magyar érdekérvényesítés útját: folytatódhat a látszatpárbeszéd, a sehova sem vezető kis lépések politikája, a zsibvásár hangulatát idéző koalíciós alkudozások kora – vagy következhet a karakán kiállás időszaka követeléseink őszinte megfogalmazásával, az érdekérvényesítési eszköztár bővítésével, új szövetségesek keresésével.
Néhány tisztség, némi pénz, ködös ígéretek a kisebbségi jogok bővítésére – ennél többet sosem ajánlottak a mindenkori román kormánypártok az RMDSZ voksaiért.
A tisztségekkel nem nagyon fukarkodtak, kormányfő-helyettesi pozícióig küzdötte fel magát az RMDSZ, de több miniszteri, államtitkári posztot is betölthettek a szövetség képviselői – igaz, már ekkor feltűnhetett volna: az etnikai arányosság elve továbbra sem érvényesül, ráadásul a nemzetbiztonsági szempontból jelentősnek tartott intézményekben nem látják szívesen a magyarokat. Az még csak szóbeszéd szintjén sem merült fel, hogy a védelmi vagy a külügyi tárca irányítását bízzák az RMDSZ-re, de a karhatalmi szervekhez, a rendőrséghez, csendőrséghez, titkosszolgálatokhoz sem engedték közel a magyarokat, és emlékezetes marad az is, ahogyan 2009-ben a Kelemen Hunorra bízott művelődési tárca alárendeltségéből kiemelték az egyházügyeket – nehogy illetéktelenek is beletekinthessenek például az ortodox egyháznak nyújtott állami támogatások rendszerébe. Pénzből látszólag több jutott a magyarlakta vidékekre azokban az időszakokban, amikor az RMDSZ kormányon volt: mindenféle sikerpropaganda ellenére azonban legjobb esetben is csak annyi történt, hogy visszautalták azt az összeget, ami megilleti a székelyföldi, erdélyi megyéket a befizetett adók alapján. Ami pedig a kisebbségi jogok bővítésének véget nem érő táncát illeti, elég csak felidézni, hány éve húzódik például a kisebbségi törvény elfogadása, de hasonlóan nincs előrelépés a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében – és ez még a követeléslista igencsak „enyhe”, kilúgozott változata, az önálló állami magyar egyetem, a területi autonómia szóba sem került koalíciós egyeztetéseken.
Kelemen Hunor szociáldemokratákhoz intézett ultimátuma, illetve a román külügyminiszter elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatai, döntései újólag, minden eddiginél élesebben világítanak rá arra az alapvető kérdésre, hogy lehet-e keresnivalója egy kisebbségben élő nemzeti közösség érdekvédelmi szervezetének abban az államhatalomban, amely változatlanul gyanús elemként viszonyul hozzá, és nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a magyarokat. A kérdésre születő válasz hosszú időre kijelölheti a magyar érdekérvényesítés útját: folytatódhat a látszatpárbeszéd, a sehova sem vezető kis lépések politikája, a zsibvásár hangulatát idéző koalíciós alkudozások kora – vagy következhet a karakán kiállás időszaka követeléseink őszinte megfogalmazásával, az érdekérvényesítési eszköztár bővítésével, új szövetségesek keresésével.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Őstörténetünk nyomában (Magyar örökség honismereti szabadegyetem és tábor)
Tegnap reggel megnyitotta kapuit a Baróton első alkalommal megszervezett Magyar Örökség honismereti szabadegyetem és tábor.
A hagyományőrző szándékkal létrehozott tábor célja, hogy a magyar őstörténet-kutatás eredményei ne csak a szakma, hanem a széles közönség számára is elérhetőek legyenek; szándékuk az is, hogy az erdővidéki turizmus fellendüléséhez hozzájáruljanak. Az esemény házigazdája, Erdővidék Múzeumának vezetője, Demeter László köszöntőbeszédében Rika királyné Erdővidék-szerte közismert legendáját elevenítette fel.
Demeter László mondotta, ahol évszázadok óta ilyen szép történet él, ott egy most életre hívott szabadegyetemnek helye van: őstörténetünkkel komolyabban kell foglalkoznunk, s ápolnunk kell hagyományainkat. Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna András az Erdővidéken született és a magyar kultúra fejlődéséhez jelentősen hozzájárulókról emlékezett meg, a szervezőket pedig hosszú távú támogatásáról biztosította. Obrusánszky Borbála történész társszervezői minőségében üdvözölte a neves szakembereket és az érdeklődő barótiakat, majd úgy fogalmazott, abban bízik, a táborban elhangzó értekezések sok újdonságot tartalmaznak, és izgalmasak lesznek, a történészek, nyelvészek és kutatók pedig közelebb kerülnek ahhoz, hogy történelmünk néhány, még homályos foltja eltűnjön.
Demeter László Erdővidék történelméről és kulturális örökségéről tartott vetített képes előadást. Rumi Tamás a rovásírás oktatásáról beszélt, Dimaadzsav Erdenebátor mongóliai régész-történész A hun zöld áldozat, Czeglédi Katalin nyelvész, szlavista-turkológus Nyelvünk és őstörténetünk gyökerei címmel értekezett, Thiele Ádám mérnök videofilmes előadást tartott a középkori vaskohászatról és a természeti népek vaskohászatáról. Az első nap beszélgetőesttel és Bangzragcs Bajar Rasaan szikla billogai dokumentumfilmjének szabadtéri vetítésével ért véget.
Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tanév végi számadás a Sapientián
Kedden délelőtt a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara által szervezett sajtótájékoztatón az idei sikerek mellett a többi között ismertették a jövőbeni terveket, a bentlakás építésének ütemét, az idei felvételi menetét, a meghirdetett szakok és helyek számát, a nyári szakmai gyakorlatok előnyeit.
Dr. Kelemen András, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja ismertette a 2013/2014-es tanév kiemelkedő eseményeit, a sikereket, a különleges megvalósításokat, az egyetemen kívüli tevékenységek során elért eredményeket, melyek az intézmény hírnevét öregbítik. A legnagyobb sikernek könyvelte el, hogy diákjaik közül sokan önként kezdenek olyan feladatok megoldásába, kutatómunkákba, melyek hónapokig tartanak, ám ők fáradtságot nem ismerve készülnek a megméretésekre, ezáltal számtalan országos és külföldi versenyen, tudományos diákköri konferenciákon bizonyítják felkészültségüket.
„Sok esetben önmaguknak diktálják a ritmust, ez az, amire szükségünk van, ezek az emberek fogják a társadalmat előre vinni” – mondta az intézményvezető. A záróvizsgák is sikeresek voltak, a tizenegy alapképzési szakból hat esetében a Sapientia szervezte azokat. A 198 végzős hallgatóból 187-en jelentkeztek államvizsgára, közülük 182-en sikeresen tették le. Év végi visszatekintőjében sikernek könyvelte el azt is, hogy az oktatási hullám nem nyelte el intézményüket. Az októberben kezdődött bentlakásépítés gyorsított kisfilmjét is bemutatták, mely ugyancsak számottevő megvalósításának számít. Előreláthatólag szeptemberben 240 diáknak szállást tudnak biztosítani. 1.200-1.400 diákra számítanak, nagy részük a három székelyföldi megyéből kerül ki, ezért az elszállásolási lehetőség biztosítása elengedhetetlen. A diákbentlakásban egy közösségépítő centrum lehetőségét is látják, a kollégiumi diákközösség légkörének megteremtése érdekében. A 2015. július 15-ig megvalósuló teljes centrum éttermet, konferenciatermet is magában foglal majd. A teljes mértékben anyaországi finanszírozásból megvalósuló építmény értéke 14,5 millió lej. Az eddigi építkezés 9 millió lejbe került. A jövő évi tervek között szerepel az intézmény akkreditációjának a felújítása is.
Megemlítették a tavaly kezdődött és idén augusztusban újra megtartandó érettségi felkészítőket, melyeket az érettségi előtt álló diákok körében népszerűség övez. A nyári szakmai képzések kapcsán dr. Forgó Zoltán, a gépészmérnöki tanszék vezetője a duális képzések előnyeit ismertette, mely az elméleti és gyakorlati oktatás szerves összefonódását jelenti. Cégekkel ápolnak szakmai kapcsolatokat, ezáltal a diákok a tanévek során részmunkaidőben sajátítják el a szakmai ismeretek gyakorlati részét. A tanszékvezető szerint ennek egyik pozitív példája, hogy az egy hete sikeresen államvizsgázott hét diáknak máris állása van, közülük ötnek Erdélyben. A Plasmaterm Rt. igazgatója, dr. Kolozsváry Zoltán elmondta, hogy a Nyugaton bevált duális képzést a Sapientián évek óta alkalmazzák, amit nagyon hasznosnak tart, hisz ezáltal a frissen végzettek szakmai tapasztalattal is rendelkezhetnek. Mint mondta, sokkal célravezetőbb egy ipari egységnek, ha úgy vesz részt a képzésben, hogy maga részére neveli ki a szakembereket. A nemzetközi projektekben való részvétellel felcsillantják a perspektívát, hogy itt is el lehet érni valamit, nem csak külföldön. Dr. Máté Márton elmondta, hogy az elméleti és a gyakorlati oktatást, valamint a kutatást nem szabad különválasztani. A tehetséggondozás az igazi tehetségek felkarolását jelenti, amit ha a diák is őszintén akar, a tanár sikerélményként könyvel el. Mint mondta, a gépészmérnöki hivatás örömét az igencsak megújult szakma szépsége mellett – mely számítógép-ismeretet és villamosmérnöki tudást is igényel –, a mindennapok biztonsága is jelenti.
Pálosy Piroska, Népújság (Marosvásárhely)

Kormányválság: megtorpedózzák a polgármesterek az RMDSZ távozását?
Szerda délutánig nem sikerült rendezni az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti koalíciós vitát, amely amiatt tört ki, hogy a bukaresti külügyminisztérium a szövetséggel való egyeztetés nélkül az Európai Bizottság (EB) oldalán lépett be abba a perbe, amelyet az RMDSZ és az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) indított az uniós testület ellen kisebbségjogi ügyek miatt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki a kormányban a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti, a déli kormányülés előtt egyeztetett Victor Ponta miniszterelnökkel, a PSD vezetőjével, de nem sikerült megegyezniük, így újabb tárgyalást helyeztek kilátásba. Kelemen Hunor ezt követően részt vett a kormányülésen.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, az egyeztetések nem voltak eredményesek, az RMDSZ kormányból való kilépéséről ugyanakkor nem egyetlen ember dönt, hanem a szövetség vezetősége.
A Szövetségi állandó Tanács (SZÁT) pénteken ül össze, hogy megvitassa a válsághelyzetet, és eldöntse, a kilépés vagy a kormányon maradás a helyesebb út. Kovács leszögezte: az RMDSZ nem ürügyet keres a kormányból való kilépésre, szeretné végigvinni 2016-ig tartó mandátumát, ugyanakkor, amennyiben nem oldódik meg a probléma, nem tudják a jelenlegi felállásban folytatni.
Annak kapcsán, hogy Titus Corlăţean külügyminiszter a román állam érdekeire hivatkozva lépett be a perbe, elmondta: az államérdek változhat, hiszen az nem isteni eredetű.
Portálunk értesülései szerint amúgy egyáltalán nem borítékolható az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése, mégpedig elsősorban a polgármesterek részéről gyakorolt nyomás miatt. Úgy tudjuk, a szövetség településvezetői azért nem támogatják a hatalomból való távozást, mivel a kormányban ebben az időszakban véglegesítik az idei és jövő évi beruházási listákat.
Márpedig ha az alakulat távol kerül a „húsosfazéktól”, a magyar elöljárók irányította városok és községek elesnek a költségvetési pénzektől, ezáltal hoppon maradnának a választók előtt. Más politikai alakulatokhoz hasonlóan a polgármesterek szava azért nyom sokat a latban az RMDSZ-ben, mivel választások idején ők a legalkalmasabbak a választópolgárok mozgósítására, a szavazatszerzésre.
A Krónika információi szerint éppen ezért felmerült az a forgatókönyv is a szövetség vezetőségében, hogy a román szociáldemokratáknak a Minority SafePack-kel, valamint a magyar konzuli irodákkal kapcsolatos elutasító magatartása miatt Kelemen Hunor lemond a miniszterelnök-helyettesi posztról, az RMDSZ viszont kormányon marad.
Mint arról beszámoltunk, a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a hétvégén kijelentette: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben a Románia nem lép vissza a perből. Olyan helyzet állt ugyanis elő, hogy az RMDSZ kormánytagként elvileg alperes abban az ügyben, amelyet ő maga kezdeményezett.
A javaslatcsomag arra vonatkozik, hogy szülessen uniós szintű szabályozás a kisebbségi jogok kérdésében, az EB azonban ezt illetékesség hiányára hivatkozva elvetette, arra hivatkozva, hogy a kisebbségi ügyek tagállami hatáskörbe tartoznak. Emiatt indított pert ellene az RMDSZ és a FUEN az Európai Unió bíróságán.
Kelemen Hunor a bukaresti külügyminisztériumot tette felelőssé a feszültségért. Kelemen az RFI rádiónak nyilatkozva elmondta: már június 4-én tudomást szerzett arról, hogy Románia néhány nappal korábban belépett a perbe, ezt követően egyeztetett a miniszterelnökkel, majd hármas egyeztetést tartottak Pontával és Corlăţeannal.
„Nem konzultáltak velünk, és ezt tartom a külügyminiszter legdühítőbb lépésének” – mondta Kelemen. Kifejtette: a román állam feladhatná eddigi álláspontját, és nem kellene az EU 50 millió azon polgára ellen harcolnia, akik valamely nemzeti kisebbséghez tartoznak.
Victor Ponta miniszterelnök ennek kapcsán hétfőn este azt mondta: szeretné ugyan, hogy az RMDSZ kormányon maradjon, de egy, az állam politikáját érintő probléma nem képezheti alku tárgyát. Ponta azt mondta, mind külügyminiszterével, mind az RMDSZ vezetőjével tárgyalt, és szeretne olyan megoldást találni, amely nyomán folytatódhat „a korrekt együttműködés.”
„Ismétlem – és hiszek abban, amit Titus Corlăţean valamivel kevésbé diplomatikusan is kimondott már –, amikor a koalícióról van szó, szinte bármiről lehet alkudozni, de amikor állami ügyekről van szó, azok nem képezhetik alku tárgyát még akkor sem, ha megbukik a kormány. Végső soron a román állam román állam, függetlenül attól, milyen kormánya van” – mondta Ponta.
Az RMDSZ bírálataira Titus Corlăţean külügyminiszter úgy reagált: a minisztérium a román állam képviseletében lépett be a perbe, mivel Bukarest is egyetért az Európai Bizottsággal, miszerint a kisebbségi kérdés tagállami hatáskörbe tartozik.
Az RMDSZ helyére már is akadt egyébként jelentkező: Călin Popescu Tăriceanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, korábbi miniszterelnök, aki a PNL kormányból való kilépése nyomán márciusban távozott a pártból, szerdán kijelentette: az általa létrehozandó Reformliberális Párt és a vele szimpatizáló 14 volt liberális honatya hajlandó lenne belépni a kormányba, hiszen 2012-ben a szociáldemokratákkal közösen, a Szociálliberális Unió (USL) listáján választották meg őket.
Tăriceanu új pártjával és a populista Dan Diaconescu Néppárttal, amellyel nemrég kötöttek együttműködést, a PSD-nek elvileg meglehet a kormánytöbbsége.
Balogh Levente, Székelyhon.ro

Példamutatással a túlélésért
Fogyatékos-háló kiépítésén dolgozik az a hatvanöt személy, akik a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkeztek Gyergyószentmiklósra. Az egyhetes táborban egymás szervezeteinek megismerésén túl a tapasztalatcserére és a közös foglalkozásokra is nagy hangsúlyt fektetnek.
„Az Együtt – Egymásért, fogyatékosok és egészségesek együttélési táborának második kiadásánál tartunk. Tavaly is a HétVirág panzió volt alkalmas a rendezvény megszervezésére, és idén sem változtattunk a helyszínen. Bővült a program és a meghívottak palettája is, az egész Kárpát-medencéből érkeztek táborozók, szervezetek képviselői, fogyatékkal élők és családtagjaik” – mondta Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke.
Kiemelte, a tábor témája a fogyatékosok és egészségesek együttélése, céljuk a rendezvény által összefogni a magyarlakta vidékek fogyatékosokkal foglalkozó egyesületeit és egy közös együttműködési terv kidolgozása. A Családlánc Mozgalom részprogramjaként létrejött rendezvény által kapcsolatot szeretnének építeni: „Hidat építünk egymás között, hogy könnyebben élhessünk” – fogalmazott Fikó Csaba.
Az egyhetes tábort a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége támogatja, melynek képviselője, Csuzdi József Budapestről érkezett. A másság elfogadásának és a közösség építésnek a fontosságát emelte ki, továbbá lényegesnek tartotta, hogy személyesen is részt vegyen a háló kiépítésében, hogy munkájával segítse azt a rendezvényt, melynek megszervezését anyagilag támogatja a szövetség.
A kaposvári házaspár példája erőt ad
„A sérült embereknek mindenhol ugyanazok a problémáik, de tapasztalatainkkal tudjuk egymást segíteni – mondta Bodor Zoltán, aki feleségével visszatérő táborozó. A Kaposvárról érkezett házaspár mindkét tagja kerekes székes. A teljes életükről, a gyerekvállalásról a táborlakóknak is mesélnek, példájukkal a hasonló helyzetben lévő társaiknak adva erőt. „Több mindenről megosztjuk a tapasztalatainkat, a leglényegesebb talán az elfogadás, de beszélgetünk a társadalom fogyatékkal élőkhöz való hozzáállásáról, a család, a gyerekek vállalásának fontosságáról, a munkavállalásról” – sorolta Bodor Zoltán, mi mindent szeretne megosztani táborozó társaival.
Vajdaságban kamatoztatják az itt tapasztaltakat
Benák-Búcsú Emese, a szabadkai Nagycsaládosok Egyesületének elnöke is részt vesz a táborban, aki hazatérve a vajdasági, betegekkel és fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetek felkutatását, egy hálóba szövését tervezi. „Az egyesületünk családokkal foglalkozik ugyan, de tudjuk, hogy a fogyatékkal élők is családokból származnak, családokban élnek, és úgy gondolom, már sokat tanultunk annak érdekében, hogy miként tudunk a sérültekkel együtt élő családoknak is a segítségükre lenni. Az egyesületen belüli tevékenységünket szeretnénk bővíteni, és nemcsak egészséges emberekkel foglalkozni, mint ahogy azt idáig tettük. Tapasztalatunk nincsen, ezért is tartottuk fontosnak, hogy részt vegyünk a táboron” – fejtette ki Benák-Búcsú Emese, aki az egyesületük jövőbeni feladatáról is szólt. „Olyan vajdasági szervezetek felkutatása a célunk, amelyek beteg emberekkel, fogyatékkal élőkkel foglalkoznak, és a tapasztalatcserében, a találkozásokban a koordináló szerepet vállalnánk" – ismertette terveiket a szabadkai egyesület elnöke.
Felvidéki túlélést segítő kis megoldásokért
Rácz Jolán Komáromból érkezett, és a felvidéki magyar családokat, illetve azokat a szervezeteket képviseli, melyek hátrányos helyzetben lévő, egészségkárosodott személyekkel és családjaikkal foglalkoznak. „A felvidéki fogyatékkal élő személyekkel együtt élő családok halmozottan hátrányos helyzetben vannak, az akadálymentesítés a nyelvi akadálymentesítéssel kezdődik. Ez egy országos egyházi szervezet, a lelki gondozás a fő feladata, de nagyon fontosnak tartjuk a segítségnyújtás más formáit is. A magyarság nem egy tömbben él, hanem mintegy 450 km sávban a határ mentén, ezért is fokozottan szükséges a családok lelki gondozása melletti másmilyen törődés is” – foglalta össze Rácz Jolán. Hozzátette, a találkozásokból, a beszélgetésekből új erőt is merítenek. „Újabb lendületet, hosszabb távon pedig együttműködést, tapasztalatok kicserélésének a lehetőségét kapjuk, és persze sok olyan kis megoldást, mely a túlélést segíti” – fejtette ki.
Baricz Tamás Imola, Székelyhon.ro

Potápi: Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja
A Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja az óvodák, kisiskolák és a tehetséggondozás után - mondta Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon, a Parlamentben. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanácskozásán felszólalók közül többen is társadalmi-gazdasági integrációt szorgalmaztak a Kárpát-medencében. Emellett egy fejlesztési koncepciót és programot is bemutattak.
Azzal kapcsolatban, hogy a Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja, Potápi Árpád beszédében kiemelte: fontos, hogy a szakképzés területén meglévő Kárpát-medencei együttműködést még jobban összehangolják, a kapcsolatrendszert megerősítsék.
Célként jelölte meg az elkövetkező négy évre a határon túli kis- és középvállalkozások megerősítését is.
Az államtitkár értékelése szerint a nemzetpolitika a kormány sikeres területei közé tartozott az elmúlt négy évben, óriási sikereket értek el, és most a "finomhangolás", a kisebb területek felé fordulás következik. Ez legalább annyira nehéz lesz, mint az elmúlt négy évben volt, de a munkára mindenkire, határon túli civil és társadalmi szervezetekre, egyházakra is számítanak - hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy szimbolikus, egyúttal óriási jelentőségű jogszabályok születtek az elmúlt négy évben. Máig 640 ezren igényeltek állampolgárságot a világ minden részéről. Az igényléseket tekintve első helyen az erdélyiek állnak, őket követik a vajdasági magyarok. Több mint hatszázezren már állampolgársági esküt is tettek - jelezte.
A jövőről szólva Potápi Árpád kiemelte: 2018-ig egymillió új magyar állampolgárról szeretnének beszélni. Arra számít, azok fognak állampolgársági esküt tenni, akik eddig nehezebben jelentkeztek. Mindent meg kell tenni, hogy számukra is biztosítsák ennek lehetőségét - mondta.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke nyitóelőadásában elmondta: az általuk kidolgozott Kárpát-haza fejlesztési koncepció a magyar Országgyűlés által elfogadott területfejlesztési koncepcióra épül 2030-as kitekintéssel, kiegészítve külhoni elképzelésekkel.
Szerinte az elmúlt négy évben a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében megszülettek "a lelki és közjogi törvények". Kitért a nemzeti összetartozásról szóló jogszabályra, a kettős állampolgárságra, a választójog kiterjesztésére, majd szólt az új alaptörvényről, amely rögzíti a külhoni magyarok iránti felelősségvállalást, és nemzeti, keresztény gyökerekre építi a magyarság jövőjét. Mindenkinek küldetése van, és az egyéni felelősségvállalás összegzéséből születik a közösségi cselekvés - fogalmazott.
Ismertetve a kutatóintézet eddigi tevékenységét Szász Jenő szólt arról is, hogy minden nemzetnek meg kell védenie a saját nyelvét, s minden gazdasági és természeti erőforrásnál "fontosabb a magyar ember".
A nemzetegyesítés azt jelenti, hogy összefüggő Kárpát-medencei rendszereket építenek ki az élet minden területén - rögzítette Szász Jenő.
Az elnök szorgalmazta az uniós források magyar-magyar "építkezésre" történő fordítását is, majd kiemelte: "egy magyar világ, és egy magyar ügy van".
A Megyei Jogú Városok Szövetségét vezető Kósa Lajos a fórumon Kárpát-medencei gazdasági integrációt szorgalmazott. A Fidesz alelnöke kiemelte: a történelem azt mutatja, Magyarország akkor volt világgazdasági szempontból fontos állam, akkor tudott felzárkózni Európa élvonalához, amikor Kárpát-medencei gazdasági integrációban gondolkodott.
Debrecen polgármestere szerint most is erre van szükség, a Kárpát-medencei városok közötti együttműködés pedig ennek a motorja lehet, ezért azt ösztönözni kell. Utóbbira példaként említette Debrecen és Nagyvárad együttműködését. Hangsúlyozta: a városok közötti kooperáció tartósabb, mint a kormányok közötti.
Jakab István, a parlament alelnöke köszöntőjében - Kövér László házelnök üdvözletét tolmácsolva - arról beszélt, bár a 20. század darabokra szakította a magyar nemzetet, az előző kormányzati ciklusban megszülettek azok az intézkedések, amelyek célja az volt, hogy a világban széttagoltan élő magyarok önazonosságukat megőrizve gyarapodhassanak. Az állampolgárság kiterjesztése után a következő nagy feladat egy új nemzetpolitikai stratégia megalapozása, majd az ennek megvalósításához szükséges gazdasági lépések lesznek - mondta.
Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának vezetője a rendezvényen bemutatta A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 című dokumentumot. A koncepció ismertetése előtt felhívta a figyelmet arra, hogy tíz év alatt 1,1 millióval csökkent a Kárpát-medencében magukat magyarnak vallók száma, továbbá kiemelte azt is, hogy a Kárpát-medencéből való kivándorlás drámai mértékű.
Az új nemzetpolitikai paradigma alapeleme a nemzetegyesítés, amelynek alapja a Kárpát-medencei társadalmi-gazdasági integráció - mondta Horkay Nándor, aki egyúttal célként fogalmazta meg a Kárpát-medencei magyar fejlesztési ügynökségek létrehozását, az ágazati szakpolitikák kiterjesztését a külhoni magyar térségekbe és a külhoni intézmények fejlesztését.
A kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának vezetője A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020 című dokumentumról számolt be. Molnár György fontosnak nevezte a nemzeti erőforrások egyesítését uniós fejlesztési forrásokkal, aminek vezérfonalát a magyarországi operatív programok szintjéről kell meghatározni.
Szólt arról is, hogy létrehozták a Kárpát-haza fejlesztési hálózatot, és szakértői bázis jött létre, utóbbiba mintegy 300-an már regisztráltak. Jelezte: kormányhatározatot állítottak össze az együttműködés lehetséges formáiról, bár a döntés még nem született meg, de céljuk, hogy ezt "kieszközöljék".
MTI, 2014. július 9., szerda (Budapest)

EU Tábor – Ki védi meg a mi nyelvünket? – Multikulturalizmus – ahogy a kisebbség látja
A 11. EU Tábor második napján, július 10-én a multikulturalizmus témáját járta körül Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke, Laczikó Biró Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Bodó Barna, a Sapientia EMTE oktatója. Az előadók olyan fogódzókat nyújtottak a táborlakóknak, amelyek segítségével megérthetik, mit jelent a kultúrák közötti kapcsolat országos és nemzetközi szinten.
Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára a Finnországban élő, teljes körű autonómiát élvező svédek példájával illusztrálta, mit jelent Európában kisebbségként ugyanolyan nyelvi jogokat élvezni, mint a többség.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen, és ehhez hasonló pozitív példákból kiindulva létrehozott modellt kellene Európa szerte megosztani. Vincze Loránt úgy látja, „a kisebbségi közösségeket kell arról megkérdezni, hogy elégedettek-e az őket érintő jogok szintjével”, majd hozzátette: „azért van szükség a kisebbségi jogok uniós keretére, hogy a jövőben ne forduljon elő az, hogy a kisebbségi szabályozás egy tagállamban kormányválságot idéz elő”. Úgy véli, ennek megteremtéséhez nem csupán komoly anyagi háttérre és óriási erőfeszítésre van szükség, hanem nemzetközi lobbira is. Ennek eléréséhez előnyt jelent, ha ez a folyamat intézményes keretek között folyik.
Feltevődött a kérdés, hogy ki védi meg a mi nyelvünket? „Mi magunk” – válaszolta lényegre törően Laczikó Biró Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, majd hozzátette, az államnak kell megteremteni a keretet arra, hogy anyanyelvünket használhassuk, viszont rajtunk múlik, mit teszünk ennek eléréséért. „A legfontosabb az, hogy minden szinten és bármilyen körülmény között használhassuk az anyanyelvünket” – hangsúlyozta.
Bodó Barna, a Sapientia EMTE oktatója interaktív előadásában többek között a multikulturalizmus értelmezéseit, az integráció és beolvadás különbségét, a kisebbség és többség fogalmát járta körül. „Nem elvenni akarjuk Erdélyt, hanem ugyanúgy tulajdonosai szeretnénk lenni ennek a kultúrának, mint a többi tulajdonos” – reflektált a többségben felmerülő esetleges kételyekre.
A táborozók kérdéseinek megválaszolása után Kovács Richárd, a beszélgetés moderátora következtetésként megjegyezte: „sokba kerül fenntartani az Európai Unió intézményeiben a 24 nyelvet, viszont a háborúk sokkal többe kerülnek, mint a tolmácsolás. Tanuljunk meg egymás nyelvén kommunikálni”.
Közlemény, Erdély.ma

Fájdalommentes szakítás
Victor Ponta a román nemzeti érdek – jelentsen bármit is ez a fogalom – mindenre elszánt védelmezője szerepében tetszeleghet, Kelemen Hunor pedig a kisebbségi jogok bővítését mindenekfölé helyező következetes magyar politikusnak tűnik néhány napja – ha ebből a szempontból és a közelgő államfőválasztás tükrében vizsgáljuk az elmúlt napokban kirobbant koalíciós válságot, azt látjuk, hogy az voltaképpen mindkét fél számára kedvező.
Nem véletlen, hogy bekeményítettek a felek, s az sem, hogy túl sok minden nem szivárgott ki Victor Ponta és Kelemen Hunor tegnap délelőtti egyeztetéséről, csupán Kovács Péter főtitkár közölte, nem jutottak egyezségre a felek, ezért újabb találkozót terveztek. Sem a szociáldemokratáknak, sem az RMDSZ-nek nem érdeke ugyanis a válság gyors lezárása, inkább a feszült helyzet fenntartására, annak kiaknázására törekszenek. Victor Ponta és a szociáldemokraták láthatólag felmérték: a magyarok esetleges kiszorításával a kormányból nacionalista szavazókat nyerhetnek meg a novemberi voksolásra. Egyfelől tehát felelős kormányzó pártként kell viselkedniük, nem utasítják el a tárgyalásokat az RMDSZ-szel, ugyanakkor viszont kőkeményeknek kell mutatkozniuk a magyarok követelései ügyében. Persze, azért sem oly békülékenyek, mert immár a parlamenti többség biztosításához sincs szükségük a szövetségre: a Călin Popescu Tăriceanuhoz csatlakozott liberálisok támogatásával, illetve Dan Diaconescu bulvárpártjával nyugodtan kormányozhatnak. Taktikai szempontból az RMDSZ sem járna túl rosszul a kormányból való kilépéssel: a szövetségnek is készülnie kell az őszi államfőválasztásra, némely vélemények szerint akár a mérleg nyelve is lehet a szövetség. Az pedig kétségkívül jobb eredményekkel kecsegtet, ha ellenzéki pozícióból, radikálisabb fellépéssel adnak hangot a magyarság követeléseinek, mintsem ha Victor Ponta és szocialista bagázsija oldalán folyvást magyarázkodni kényszerülnének. Úgy tűnik hát, egyik fél számára sem lesz túlságosan fájdalmas a szakítás, ha esetleg bekövetkezik, és nem találnak olyan megoldást, amely lehetővé tenné a nász folytatását különösebb veszteség nélkül.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A nemzeti integráció lehetőségei (Martosi szabadegyetem)
A nemzeti integráció jövőbeli lehetőségeiről, a külhoni magyar közösségek céljairól és a magyar kormány nemzetpolitikájának eddigi eredményeiről beszéltek magyar politikusok a felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvénye, a martosi szabadegyetem nyitónapján tegnap.
A nyitónapon a Felelősséggel és hűséggel avagy Új lendületben a nemzetpolitika címmel tartott fórumon Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke beszélgetett a magyar nemzetpolitika aktuális kérdéseiről. Potápi Árpád János hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy sikerüljön mozgósítani mindenkit a magyar kormány és a külhoni magyarság közös céljainak érdekében. E célok sorában említette a külhoni, azon belül a felvidéki magyarság érdekképviselete erejének fokozását is. Leszögezte, hogy a magyar kormánynak a Felvidéken egy partnere van, és ez a Magyar Közösség Pártja (MKP). Mint mondta: Szlovákiában ma az MKP az a párt, amely a helyi magyar közösség céljait képviseli. Hozzátette: a Most–Híd szlovák–magyar párt nem etnikai magyar párt, ugyanakkor azzal is a jó kapcsolat fenntartása a cél, de ez a kapcsolat nem lehet olyan, mint egy magyar párttal.
Szász Jenő az erdélyi és a felvidéki magyar közösség aktuális helyzetéből kiindulva azt fejtegette, hogy Szerbia európai integrációjának folyamatában a délvidéki magyarok érdekében minden lehetőséget ki kell használni, mivel erre az integráció után sokkal kevesebb lehetőség adódik majd. Sem Pozsony, sem Bukarest, sem Belgrád nem érdekelt abban, hogy a külhoni magyarság jövője biztosítva legyen – mondta. Hozzátette: a külhoni magyar közösségek helyzetének javításához alapvető változtatásokon keresztül vezet az út.
Duray Miklós arról beszélt, hogy a rendszerváltozásig a nemzettudat gyengülése volt megfigyelhető, amit olyan sajnálatos, de jellegzetes példák is mutattak, mint az, hogy a felvidéki magyarokat nemzettársaik esetenként csehekként vagy csehszlovákokként említették. Úgy vélte, a rendszerváltozás utáni két évtizedben viszonylag kevés konkrét lépés történt annak érdekében, hogy a nemzeti integráció stratégiai céljait megvalósítsák. Az integrációra való valós felkészülés első jelei 2010 után mutatkoztak meg – mutatott rá Duray, aki szerint ennek köszönhetően mára sikerült közelebb jutni az integráció céljának eléréséhez. Ennek példájaként egyebek mellett a nemzetpolitikai államtitkárság létrejöttét és a Wekerle-terv alapgondolatának megfogalmazását hozta fel. Ez utóbbi – mondta – a Kárpát-medencét egy gazdasági egységeként fogalmazza meg, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy sikerüljön újrateremteni a szülőföld megtartó és eltartó szerepét.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gyászlobogó a türelmetlenség ellen
Lekerült hat zászló az RMDSZ erdőszentgyörgyi székházáról, amelynek homlokzatára tiltakozásképpen Egy az Isten felirattal ellátott gyászlobogót tűztek ki.
Az akciót maga Csibi Attila Zoltán, a szervezet erdőszentgyörgyi elnöke, a Maros megyei kisváros polgármestere adta hírül az egyik közösségi oldalon.
Mint kiderült: az ügy hátterében a magyarellenességéről elhíresült Dan Tănasă áll, aki folyamatosan feljelentéseket tesz a magyar közösségek vélt vagy valós „túlkapásai” ügyében, amelynek nyomán a prefektúrák ügybuzgóan vizsgálatot indítanak, a legtöbb esetben tetemes pénzbírsággal fenyegetőzve.
Tavaly a makfalvi templomkertből került le a nemzetiszín lobogó, idén februárban a csíkfalvi polgármesteri hivatal homlokzatáról távolították el a magyar nyelvű Községháza feliratot, most pedig az erdőszentgyörgyi Rhédey Claudia térről hiányoznak a zászlók.
„Öt évvel ezelőtt választottak az erdőszentgyörgyi RMDSZ elnökévé. Másnap kitettem a szervezet székházára a román, a magyar, a székely, az Európai Unió, az RMDSZ és a város zászlaját. Két évvel ezelőtt választottak polgármesternek, azóta képviselem településünk érdekeit etnikai és felekezeti hovatartozás nélkül, segítek románnak, magyarnak, embernek, hisz ez a hivatásom, ezt választottam és ezért választottak meg. Magyarként születtem, neveltek és élek, s teszem ezt úgy ma is, hogy közben tudom tisztelni a más nemzethez tartozó közösséget. Nem fáj és nem háborgat semmilyen negatív érzés, ha nem a saját nemzetem lobogóját látom kitűzve épületekre – jelentette ki Csibi Attila. – Nagyon fáj viszont az, hogy azért támadnak, mert magyar vagyok, mert szeretek magyarul gondolkodni és magyarul érezni. Mert szeretem nemzetem lobogóját, és bármikor büszkén vállalom nemzeti színeinket”.
A polgármester, aki megelégelve az állandó támadásokat, úgy döntött, egyelőre nem harcol tovább a prefektúrával, és levette az összes zászlót a székházról. „Helyettük ma már egy fekete zászló lobog egy hónapig, azt hirdetve, nincsen ma sem helye a megbékélésnek, az egymás iránti kölcsönös tiszteletnek népek és népek között. Csak remélni merem, hogy ez változhat valaha! Nekünk, magyaroknak dolgoznunk kell, sokkal többet, mint másoknak, és közben állandóan bizonyítani, hogy nem gyűlölünk senkit, csak meg szeretnénk őrizni hagyományainkat, értékeinket, nemzeti öntudatunkat” – közölte az elöljáró.
Megkeresésünkre Csibi Attila elmondta: mintegy másfél éve folyamatosan támadások érik a főtéri székházon kihelyezett zászlók miatt, az utóbbi időben a prefektúra részéről is több felszólítást kapott. Legutóbb hétfőn, amelyből kiderül, hogy Dan Tănasă tett feljelentést az erdőszentgyörgyi szervezet ellen.
Az alprefektus felszólítja a szervezetet, huszonnégy órán belül távolítsa el a székházról Magyarország zászlaját, ellenkező esetben 2500–5000 lej közötti pénzbírságra számíthat a prefektus ellenőrző bizottsága részéről. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi lesz a levett zászlók sorsa, Csibi Attila kijelentette: kész arra, hogy valamennyi visszakerüljön a helyére, akár büntetés árán is. A gyászlobogó kitűzésével olyan üzenetet fogalmazott meg, amire szándéka szerint mindenki felkapja majd a fejét. Ezzel a lépéssel csupán azt kívánja elérni, hogy a román és magyar politikusok is figyeljenek fel a kérdésre, hisz Hargita és Kovászna megyében is hasonló gondok vannak a zászlók körül.
Az ügy kapcsán Brassai Zsombor úgy véli, a prefektus „túllihegi a kérdést”, hiszen hosszú évekig ott lobogott a zászló a szentgyörgyi épületen. Az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint a kormánymegbízott lépése csak tetézi a politikum részéről az utóbbi időben érkező negatív megnyilvánulásokat.
Emlékeztetett több román politikus kijelentésére, miszerint elképzelhetetlen, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. „Ezzel a politikum megsérti a magyar közösséget, hiszen annak tagjai is ugyanolyan tisztességes állampolgárok és adófizetők, mint a románok. Azzal, hogy az alprefektus a zászló kérdését feszegeti, felelőtlen lépést tesz, és fokozza az etnikai feszültséget a megyében” – szögezte le kérdésünkre Brassai.
Popică: elsőbbséget a román nyelvnek!
Az új háromszéki prefektus szemét is szúrják a magyar feliratok. Marius Popică hivatalos átiratban felszólította Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, gondoskodjon róla, hogy minden köztéri feliraton a román szöveg legyen az első, és csak azután a magyar. A kormánymegbízott egy 2012-ben született jogerős bírósági végzésre hivatkozik, miszerint valamennyi feliraton a román szövegnek kell szerepelnie elsőként.
A korábbi prefektus már a polgármester megbírságolása érdekében is pert indított, amit azonban tavaly decemberben a Kovászna megyei törvényszék okafogyottá nyilvánított, arra hivatkozva, hogy az elöljáró időközben kicserélte a városháza bejáratánál található táblát, és a háromnyelvű turisztikai irányjelzőket leszerelték. Popică ezúttal újabb „hibás táblákat” fedezett fel, a vasútállomás környékén egy reklám-, a központban egy turisztikai pannón, a helyi buszmegállókban pedig a tájékoztató táblákon szerepel elöl a magyar felirat.
Gligor Róbert László, Krónika (Kolozsvár)

Jogaink Romániában
Összesen hét székelyföldi helyszínen mutatják be az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Jogaink Romániában magyarul című, hiánypótló kiadványát, amely magyar nyelven, közérthető formában tartalmaz alapvető jogi ismereteket, a mindennapjainkat érintő hatályos törvényeket, kisebbségi anyanyelv-használati jogokat. A könyvet az egyik szerző, Kis Júlia ügyvéd és az EMI elnöke, Sorbán Attila Örs mutatja be az érdeklődőknek, s a könyvbemutató után ingyenesen hozzá lehet jutni az idén megjelent kiadványhoz. A bemutató ma 16 órától Kézdivásárhelyen lesz a Gyűjtemények Házában, 19 órától pedig Sepsiszentgyörgyön, a Lábas Ház kiállítótermében.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)