Brüsszelből remélnek pénzt a Kürtös- Lőkösháza határátkelőre
Egy budapesti pályázatíró cég vállalta el a romániai Kürtös és a magyarországi Lőkösháza közötti közúti határátkelő tervének elkészítését, és a pályázat megírását, amivel támogatásért folyamodhatnak.
Az iroda munkatársai a múlt héten mindkét település, illetve a két megye és a két megyeszékhely önkormányzataival is tárgyalást folytattak ez ügyben, és kikérték az Aradi Vagongyár, illetve más nagyvállalat vezetőinek a véleményét, akik érdekeltek lehetnek a határátkelő megnyitásában – ezen ugyanis nemcsak a személy-, hanem a teherforgalmat is bonyolítanák.
Egy évvel ezelőtt arról cikkeztünk, hogy a lőkösházi önkormányzat késlekedése miatt lemaradtak a felek az Interreg-program támogatásáról, de Tar Lajos polgármester kijelentette, hogy most már megteszik, ami rajtuk múlik; Lőkösházán ugyanis fel kell vásárolni a lakosoktól a földterületet, ahol az út nyomvonala vezet majd. Kürtösön ez azért egyszerűbb, mert a régi út a város területéhez tartozik, és a polgármester beleegyezett a beruházás elindításába.
A romániai felet egyébként nem Kürtös, hanem a közeli Kisiratos polgármestere képviseli a projektben. „Szívügyünk ez az átkelő – mondta Almási Vince. – Lőkösháza testvértelepülésünk, és jelenleg, kerülővel 52 kilométert kell utaznunk odáig. Ha megépül az út, csak hét kilométer lesz a távolság.”
Almási szerint a két megyei önkormányzat támogatása a projekt első lépését jelenti, és remélte, hogy ha 2011-ben Románia belép a schengeni övezetbe, nem kell a román és a magyar kormány engedélye, elég a két megye közti „jószomszédi egyezmény”. Az biztos, hogy a schengeni tagság előtt nem készül el, de azt követően már egyszerűbb lesz, mert csak utat kell építeni, határőrizeti infrastruktúrát nem. „A pályázatot közvetlenül az Európai Unióhoz nyújtjuk be, és nem a román–magyar határ menti együttműködéseket támogató programtól, hanem Brüsszeltől várjuk a támogatást” – nyilatkozta a kisiratosi polgármester.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Magyar osztályok szűnhetnek meg, oktatási intézményeket zárhatnak be az új tanévben
Oktatási intézmények adminisztratív összevonását, több településen magyar osztályok kényszeregyesítését vagy megszüntetését eredményezheti többek között az a kormányrendelet, melynek értelmében az új tanévtől kezdődően fejkvótarendszer alapján kapnak finanszírozást a tanintézetek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tanügyi tárca idén országos szinten tizenötezer pedagógust bocsátana el. Bár pontos adatokkal nem tudnak szolgálni, a partiumi megyék magyar tanfelügyelői szerint szeptembertől várhatóan kevesebb magyar tannyelvű osztály indul.
A kormányrendelet szerint szeptembertől a közoktatásban az óvodások és a diákok nevelésére, oktatására megszabott költségek alapján számítják ki a tanintézeteknek nyújtandó állami támogatás mértékét, az illető oktatási intézményben dolgozók béralapját.
Mindez függ majd többek között az oktatási intézményben alkalmazott szakoktól, a diáklétszámtól és az oktatás nyelvétől is, sőt aszerint is változik a finanszírozás mértéke, hogy a tanintézet városon vagy vidéken működik. A tanintézeteket koefficiensek alapján rangsorolják, a kiindulópont pedig a városi gimnáziumi oktatás számára megszabott 1-es szorzó, amely 2857 lejes ráfordítást jelent diákonként.
Az erdélyi megyék magyar szakos tanfelügyelői arra hívták fel a figyelmet, az 1618-as számú kormányhatározat csak oktatási szintekre, oktatási típusokra és kisebbségi oktatásra lebontva differenciál, amikor különböző koefficiensekkel számol. Mivel a válságra hivatkozva a tanügyi tárca már így is csökkentette a tanintézetek finanszírozási szintjét, félő, hogy számos tanintézet már a naptári év közepén pénz nélkül marad.
A rendelet gyakorlatba ültetéséről javában zajlanak a tárgyalások a tanfelügyelőségeken, a tanintézet-vezetők és önkormányzatok képviselőinek bevonásával. Bár konkrét megoldásokról, tanintézetek, osztályok kényszerösszevonására vonatkozó pontos adatokról még nem beszélhetünk, a tanfelügyelőségeknél érdeklődve megtudtuk, a kivitelezés várhatóan rendkívül nehéz lesz.
Veszélyben a magyar iskolák
A nemrég oktatásügyi államtitkárnak kinevezett Király András volt RMDSZ-képviselő érdeklődésünkre elmondta, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a különböző szintű intézmények között nagyok a különbségek a bérköltségeket tekintve: már látszik, hogy a megyében sok helyen csak 70-80 százalékban biztosított az alkalmazottak bére.
„Másik probléma, hogy a tanügyben már tavaly is voltak leépítések, újabb elbocsátásokkal ellehetetlenítenék a munkát” – hívta fel a figyelmet Arad megye egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolája, a Csiky Gergely Iskolacsoport eddigi igazgatója. Király szerint a nemzetiségi iskolákban különösen körültekintően kell eljárni. „Több olyan település is van a megyében, ahol nincs annyi gyerek, hogy osztályokat lehessen összevonni, ilyen esetben is biztosítani kell az anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos alapjogot. A szülőkkel és az önkormányzatokkal konzultálva kell majd kiderítenünk, hogyan fogjuk ezeket a kérdéseket megoldani” – mondta a pedagógus.
Több iskolára lakat kerülhet
Szilágy megyében még szintén keresik a megoldásokat. Rozs Rita Éva kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő a Krónikának elmondta, az iskola-összevonásokról tegnap tárgyaltak a polgármesterekkel. A megbeszéléseket ma is folytatják a helyi önkormányzatok vezetőivel, a bezárásra ítélt tanintézetek végleges listája várhatóan a napokban készül el. A tanfelügyelőtől ugyanakkor megtudtuk, többek közt arról egyeztettek a polgármesterekkel, hogy magyar tannyelvű intézményeket csak magyar iskolával vonjanak össze. Az Agerpres információi szerint a megyei tanfelügyelőség 9 gimnázium összevonásával számol, további tizenhárom tanintézet pedig elveszítheti jogi személyiségét.
Kevés a magyar diák
Szeben megyében 17 tanintézetben működnek magyar tannyelvű osztályok, melyek közül egyikben sem éri el a diáklétszám a minimális 15-öt – tudtuk meg a Keresztes István tanfelügyelőtől. Mint mondta, egyelőre korai beszélni arról, hogy a minisztérium által elrendelt megszorítások következtében a tanfelügyelőség milyen intézkedéseket fog hozni, de elképzelhető, hogy az átszervezés a magyar tannyelvű osztályokat, óvodákat is érinti majd. „Mind a leépítésekre, mind a létszám szerinti finanszírozásra vonatkozó rendeletek életbeléptetése nehézségekkel jár, ráadásul sok tisztázatlan kérdést vet fel. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy jóval kevesebb pénzből fogunk gazdálkodni” – mondta Keresztes.
Hunyad megyében 280 tanügyi állást kell megszüntetni idén szeptembertől – olvasható a leépítéseket szorgalmazó minisztériumi közleményben. A leépítést itt is osztály- és iskola-összevonásokkal kell megoldani. Borbély Ágnes magyar oktatásért felelős tanfelügyelő a Krónika érdeklődésére elmondta, a magyar oktatás terén egyelőre a vajdahunyadi elemi osztályokat érinti negatívan a rendelkezés: a mostani létszám alapján két összevont osztály engedélyezhető a jelenlegi három helyett.
Intézményeket vonnak össze
A kormány által megadott képlet alapján a Szatmár megyei tanfelügyelőség illetékesei kiszámították, a partiumi megyében tavaly az országos átlagnál jóval több volt az egy diákra eső kormánytámogatás. „Míg országosan 3400 lej körüli összeg jutott egy gyerekre, addig nálunk ez az összeg a teljes tanévre kiszámítva majdnem elérte a 4 ezer lejt. Az új rendelet értelmében idén szeptembertől ez a fejpénz nem lesz több 2870 lejnél, így 464 tanügyi állást kell megszüntetnünk” – közölte Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. A szatmári tanügyi vezető szerint eddig olyan speciális minisztériumi engedéllyel is működtek iskolák a megyében, amelyek alsó tagozatos osztályaiban 4-5 gyerek tanult.
„Ezeket a többnyire elszigetelt falvakban működő iskolákat át kell szerveznünk, és össze kell vonnunk őket a legközelebbi községközpontban működő tanintézetekkel” – fogalmazott Kónya, aki úgy látja, ahol van iskolabusz, ott az önkormányzat oldja majd meg a gyerekek szállítását, amelyik település nem kapott ilyen közlekedési eszközt, ott a tanfelügyelőség kifizeti a diákok távolsági buszokra váltott bérleteit. Több kisiskolát és gimnáziumot kényszerülnek összevonni Szatmárban, de pontos számokat a tanfelügyelőség csak a minisztérium jóváhagyása után tud mondani.
A történelmi Máramaros megye területén több falusi iskola különleges, kihelyezett működési státussal rendelkezik. „Az itt tanuló kisdiákoknak több mint 5-6 kilométerre kellene ingázniuk naponta, ha megszűnnének ezek a tanintézetek. Félő, hogy az átszervezésekkel ősztől sor kerül erre, hiszen a folyamatosan csökkenő gyereklétszám miatt be kell zárnunk néhány intézményünket” – részletezte a Krónika kérdésére Pavel Filip máramarosi főtanfelügyelő.
Elmondása szerint eddig voltak olyan iskolák, ahol 100 gyerek tanult összesen, ám az átszervezések és összevonások után kevesebb épületben működik majd oktatási intézmény, és az általános iskolák nagy része 300 személyes, az óvodáké pedig 200 személyes lesz. „Pontosan még nem tudom megmondani, hány iskolát érint az átszervezés, mert a napokban összesítjük az adatokat” – tette hozzá a határ menti megye főtanfelügyelője.
Tiltakoznak a szülők
A szülők és a diákok akadályozták meg nemrég, hogy a nagyváradi Alexandru Roman Általános Iskolát gazdasági okokra hivatkozva összevonják egy másik tanintézettel. A tanintézet megszüntetésével 207 diák került volna át a Lucreţia Suciu általánosba, és felszabadult volna egy épület, amelybe akár a Partenie Cosma szakközépiskolát is átköltöztethette volna a tanfelügyelőség, ez ugyanis jelenleg olyan ingatlanban működik bérleti díj ellenében, amely visszaszolgáltatása óta újra a Római Katolikus Püspökség tulajdonát képezi.
Dorel Luca tanfelügyelő azzal indokolta az ötletet, hogy a kormány által kért leépítések véghezvitelében is segíthetne. Múlt héten a gyerekek a szülőkkel együtt a tanfelügyelőség székháza, majd a városháza előtt is tüntettek az iskola bezárása ellen. Ilie Bolojan polgármester megígérte: megakadályozza az összevonást. Ramona Bacter, a tanfelügyelőség szóvivője a Krónika kérdésére elmondta: más iskolák összevonásáról még nincs szó Bihar megyében, ez volt az egyetlen eset, hogy egy iskola neve konkrétan szóba került volna. Mint mondta, megvárják a beiskolázási terveket, azok alapján döntenek majd.
Alternatív megoldások
Elsősorban azokban a megyékben gyökeresen átszervezni a tanügyi rendszert, ahol ezt a korábbi években nem tették meg, mondta Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Kifejtette, Háromszéken már 3 éve készülnek a normatív finanszírozási rendszer bevezetésére. Vidéken már semmit nem lehet változtatni, összevonni, jelenleg az optimális szinten műkődnek az iskolák. A falvakban a kis létszámú vagy párhuzamos gimnáziumi osztályokat kénytelenek megtartani, mert nem lehet megoldani a diákok ingáztatását vagy a községközpontban nincs elég tanterem a községhez tartozó falvak gyerekeinek a befogadására.
A városokban az önkormányzatokkal tárgyalnak, hogy azok vállalják-e a hiányzó összegek pótlását. Keresztély Irma hangsúlyozta: körültekintően kell összevonni, vagy felszámolni a meglevő osztályokat, mert néhány év múlva nehezebb lesz ezeket újraalakítani. A főtanfelügyelő elmondta, az előrejelzések szerint négy-öt éven belül jelentősen emelkedni fog a beiskolázott gyerekek száma Kovászna megyében, és akkor nehéz lesz a megszüntetett osztályokat újraalakítani. Jelenleg különböző változatokról egyeztetnek az önkormányzati vezetőkkel.
A hétvégéig kell elkészíteni a beiskolázási tervet, amelyben már figyelembe kell venni a normatív finanszírozási rendszert és a 221 tanügyi állás megszüntetését. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, az önkormányzat nem tudja előteremteni a jelenlegi tanügyi rendszer fenntartásához szükséges pénzösszeget. Sepsiszentgyörgyön tízmillió lejjel kellene kipótolni a tanügyi költségvetést, hogy a jelenlegi szinten tudják tartani a rendszert, hiszen tavaly egész évben a helyi adókból és illetékekből 9,2 millió lej folyt be a város kasszájába – mutatott rá a polgármester.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Prioritás a kisebbségi törvény
Előkelő helyen szerepel a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása a kormány prioritáslistáján a tegnap kezdődött idei első rendes parlamenti ülésszak során – derül ki a kormány által tegnap nyilvánosságra hozott dokumentumból. Kelemen Hunor művelődési miniszter közölte: a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ tegnap megállapodott arról, hogy külön találkozón egyeztetnek a kisebbségi törvényről, az első ilyen megbeszélés jövő héten lesz.
Mint elmondta, a törvény elfogadása a koalíció vállalásai közé tartozik, és mivel első beterjesztésekor az EU jogi bizottságának véleményét is kikérték, és aszerint átalakították, most csupán kisebb módosításokra szorul. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke közölte, hamarosan a PDL, az RMDSZ, a kisebbségek és a független képviselők frakciójának vezetői összeülnek, hogy kidolgozzák a törvény vitájának menetrendjét, elkerülendő, hogy ismét elakadjon.
A törvény egyik kidolgozója, Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője korábban felidézte: a liberális Călin Popescu-Tăriceanu által vezetett kormány 2005-ben fogadta el és terjesztette a szenátus elé a kisebbségi törvény tervezetét, amely a parlament felsőházában „át is ment”. Miután a tervezet a képviselőházba került, annak megvitatására létrehoztak három szakbizottságot, a tanügyit, a jogit és a kisebbségjogit. A konzervatív és a demokrata-liberális párti honatyák távolmaradása miatt azonban szaktestületek szavazatképtelenek voltak. A tervezet vitája a tanügyi bizottságban akadt el, mégpedig akkor, amikor a tanügyi fejezetnek már csak az utolsó cikkelye volt hátra.
A kormány a tegnap nyilvánosságra került dokumentum szerint azt szeretné, ha a jogszabályt legkésőbb az ülésszak végéig, június végére sikerülne elfogadni. A kormány prioritáslistáján – amelyet tegnap Emil Boc kormányfő ismertetett a parlamentben, szorgalmazva a képviselők számának csökkentését, az ország korszerűsítését, a diszkrimináció felszámolását, az esélyegyenlőség biztosítását – emellett a polgári perrendtartás és a polgári törvénykönyv elfogadása, az egységes nyugdíjtörvény, az oktatási törvény elfogadása is szerepel. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Igazgatók kerestetnek Háromszéken
Több mint 120 önéletrajzot nyújtottak be a Kovászna megyei RMDSZ-hez a megyei intézmények vezető állásaira pályázó szakemberek. A szövetség megyei vezetői tavaly elkezdték készíteni az adatbázist, amely azokat a szakembereket tartalmazza, akik helyi és bukaresti vezetői tisztségekre javasolhatók.
A Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ Kovászna megyében összesen 102 igazgatói és igazgatóhelyettesi tisztségen osztozott, a szövetség ezek 65 százalékát kapta. Tischler Ferenc megyei ügyvezető elnök szerint a tisztségekre pályázók között sok a fiatal, nem mindannyian tagjai a szövetségnek. Eddig csupán a megyei egészségbiztosítási pénztár élére nincs jelentkező.
Tischler szerint nem akarnak olyan személyt javasolni, akit a szakmai szervezetek nem fogadnak el. A héten több meghallgatást is szerveznek, a pénztár mellett az erdészeti felügyelőség és a pénzügyőrség élére keresik a megfelelő vezetőt. A PDL a tisztségek 80 százalékát illetően nevesítette az igazgatókat, míg az egyik alprefektusi tisztségbe Benedek Káplár Gábor volt Brassó megyei kormánybiztos-helyettest jelölték. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök a normalitás jeleként értékelte a döntést.
Egyezség Hargita megyében
Hosszas tárgyalások után Hargita megyében is megegyezett az igazgatói székek elosztásáról az RMDSZ és a PDL, az eredménye azonban egyelőre nem nyilvános. A területi RMDSZ tizenöt tagú vezető testületéből csupán négyen voltak jelen a tárgyalásokon, így amíg mindegyikük jóvá nem hagyja az eredményt, az csupán javaslat – mondta a Krónikának Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.
„Ez román–magyar tárgyalásként is felfogható, ezért azt szeretnénk, ha etnikai paktumként fogadnák el” – mondta az elnök. Reményei szerint az egyezség alappillérei akkor is állni fognak, amikor az RMDSZ már nem lesz kormányon. „Azt szeretném, ha megszűnne a politikai alapú kinevezésű rendszer, és az igazgatók újból köztisztviselőkké válnának” – fejtette ki Borboly, aki szerint emiatt is fontos, hogy a tisztségeket szakemberek töltsék be. A végső egyeztetésre várhatóan pénteken kerül sor.
Meddő tárgyalások Szatmárban
Bár a kormánypárt Szatmár megyei vezetői többször is tárgyalóasztalhoz ültek, több fontos kérdésben még nem sikerült közös nevezőre jutniuk. „A legfontosabb nézetkülönbség az országos megállapodás helyi szintű hatását érinti. Az RMDSZ ugyanis minden olyan megyében, ahol megegyezés született, csupán a dekoncentrált intézmények vezetőségváltását kérte és vállalta a magyar lakosság számarányával megegyező mértékben. Ez Szatmárban 35,2 százalék” – áll a szövetség tegnapi közleményében.
Eszerint nem zárkóznak el a tárgyalásoktól, ám úgy vélik, hogy „az intézményvezetői tisztségek kérdése nem köthető a helyi önkormányzatokban kialakított politikai koalíciók és együttműködések átértékeléséhez”. Hozzáfűzik, az egyeztetésnek ebben a fázisában tárgytalan alelnökváltásról, alpolgármester-váltásról, a helyi önkormányzatokban való koalíciók újratárgyalásáról beszélni, ahogy a PDL kéri. Csehi Árpád Szabolcs tanácselnök szerint a megye és Szatmárnémeti közigazgatásában egyensúly tapasztalható, amelyet az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) teremtett meg, és ezt nem kívánja felrúgni.
Mint arról beszámoltunk, a két kormánypártnak Kolozs megyében sem sikerült egyezségre jutnia, így a bukaresti pártvezetésre bízták az intézményvezetői tisztségek elosztását.
Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Hamis önigazolás
A romániai rendszerváltás óta eltelt két évtized során nagyon sokszor elhangzott már, hogy 1989-ben, valamint a kilencvenes évek elején mutatkozott más irányvonal is az erdélyi magyar politika számára, céljai eléréséhez, jogai kivívásához nyúlhatott volna más eszközökhöz is a közösség.
Vagyis dönthetett volna például úgy is, hogy nem a bukaresti, parlamenti érdekérvényesítésre fekteti a hangsúlyt, hanem saját kezébe veszi sorsa irányítását, ennek érdekében pedig nem riad vissza a radikális lépésektől sem.
Az RMDSZ vezetői gyakran megülik előszeretettel használt vesszőparipájukat – kiváló alkalomnak bizonyult erre a „nyargalásra” a szövetség megalakulásának húszéves évfordulójára rendezett erdélyi megemlékezéssorozat –, miszerint az alakulat gyakorlatilag politikai és etnikai békét teremtett Romániában azzal, hogy nem a többségi társadalommal való nyílt konfrontálódást, hanem az együttműködést, a párbeszédet tűzte zászlajára. Mintha legalábbis a kettő eleve kizárná egymást.
Két évvel ezelőtt, Koszovó függetlenségének kikiáltásakor Markó Béláék rendkívül büszkék voltak arra, hogy a bukaresti politikai paletta szereplői közül egyedül ők – ráadásul kormányzati pozícióban – ismerik el, értenek egyet a dél-szerbiai tartomány által kivívott státussal. Volt azonban az RMDSZ-es „koszovózásnak” egy másik éle is, mégpedig ráijeszteni a román pártokra: ha a békés politikai eszközök nem vezetnek eredményre, az erdélyi magyarság kész precedensnek tekinteni a koszovói függetlenedést az etnikai problémák megoldására.
Másrészt az alakulat vezetői hasonlóképpen bevetik a radikális kártyát Bukarestben olyankor is, amikor azt kell bizonygatni a román politikusoknak: jobban járnak, ha az RMDSZ-szel szövetkeznek – például, hogy beengedik a mindenkori hatalomba –, különben megkapják a magukét a radikálisként beállított magyar szervezetektől.
Ez az alapállás egyfajta politikai önigazolás a szövetség részéről, viszont rettentően hamis. Arra ugyanis, hogy az erdélyi magyarság erőszakkal, Koszovóban vagy Baszkföldön alkalmazott merényletekkel törekedjék önrendelkezése kivívására, ugyanannyi az esély, mint lőgyakorlat közben látni a Madarasi Hargitán a Magyar Gárda Székely Szakaszát. Azaz nulla.
Ami persze nem baj.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Markó: elsődleges a decentralizáció, a gazdasági helyzet javítása, az etnikumközi kapcsolatok rendezése
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- A decentralizációt, a gazdasági helyzet javítását, a reformok folytatását és az etnikumközi kapcsolatok rendezését nevezte elsőrendű feladatnak kedden Bukarestben Markó Béla.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette: a decentralizáció a szövetség egyik sajátos célja, de egyben az egész romániai társadalom érdeke is. Ez azt jelenti - mondta -, hogy minél több hatáskört és költségvetési mozgásteret kell átruházni a minisztériumoktól és a kormánytól a helyi és a megyei önkormányzatokra, ezek kezébe kell adni az egészségügyi és oktatási intézményeket, s létre kell hozni a helyi rendőrséget is. Tulajdonképpen a következő időszakban át kell építeni az egész román állami berendezkedést - mutatott rá.
A szövetségi elnök szerint a decentralizáció a gazdaság fellendítését is elősegítheti, hiszen a decentralizált közigazgatás, amelyben a megyei és helyi tanácsokra bízzák az adott közösségek sorsát, a gazdasági nehézségekkel is könnyebben felveszi a harcot. Az RMDSZ elnöke az oktatás decentralizációját is fontosnak nevezte. Ne csak az épületek álljanak a helyi önkormányzatok igazgatása alatt, hanem ez utóbbiak befolyásolhassák az oktatással kapcsolatos érdemi döntéseket is - mondta.
Markó, aki egyben a miniszterelnök-helyettesi posztot is betölti, kifejtette: a szövetség kormányzati prioritásai egybeesnek a koalíciós partnernek, a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) a prioritásaival, és ezek elsősorban a gazdaság fellendítésére, a gazdasági helyzet javítására vonatkoznak. Folytatni kell a reformokat, és rendezni kell az etnikumközi kapcsolatokban még megoldatlan problémákat is - tette hozzá.
Az RMDSZ elsődleges fontosságot tulajdonít a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó törvénynek - mondta Markó, hozzátéve: az évek óta elakadt törvénytervezet ügyében elvi megegyezés született a PD-L-lel, hogy a tervezetet még ebben a parlamenti ciklusban megvitassa és elfogadja a parlament. El kell kezdeni a törvény vitáját - mutatott rá Markó Béla -, hiszen ezt nemcsak az RMDSZ, hanem a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is szorgalmazza.
Markó szerint rendkívül fontos a stabil kormányzás egy olyan időszakban, amikor a kormánynak fájdalmas intézkedéseket kell hoznia, és ehhez az RMDSZ következetes módon kíván hozzájárulni a továbbiakban is. Forrás: MTI

Véghajrá, Magyarország!
Az elmúlt nyolc esztendő pannon politikatörténetéből hét legalább úgy néz ki, mint a fizetett újsághirdetésekben sebészeti klinikának álcázott boszorkánykonyha, amelyben kígyót és békát összehordani haladó gyógymódnak számít, a sarlatán érvágások és a felületi köpölyözésben elgennyedő gondok miatt viszont a páciens belerokkan(hat) a terápiába. Hét magyar szűk esztendő hagyatéka: csődkormányzás, hazugságbeszéd, politikai szubkultúra, legfelsőbb körökben meghonosodó korrupció, szociális káosz, az effajta televényen pedig, mint annyiszor a történelemben, a maga „törvényszerűségei” szerint gyökeret eresztő szélsőség és demagógia. Hozadéka pedig, – öröm az ürömben, ahogyan azt a beszédes nevű „Tégy a gyűlölet ellen!” mozgalom főszervezője, Hegedűs Zsuzsa szociológus, „a jobboldal marxistája” megjósolta – az újjáéledő szolidaritás és a társadalmi önszerveződés megerősödése. Hamarosan kiderül, hogy az öntudatos állampolgár mennyit is nyom a latban!
Az elmúlt nyolc esztendő magyar törvényhozásának szomorú mérlege van. „Reform-intézkedések” és jogszabályok egész sora bizonyult hebehurgyának, az Alkotmánybíróságnak soha nem akadt annyi munkája, mint ebben az időszakban. Újabban viszont az ügyészségnek is egyre bokrosabb teendői vannak a politikusok háza táján. Az igazságszolgáltatás malmai, ha lassan is, mentelmi jogtól csikorogva, csak őrölnek valahogy. De mintha teljesen hiába derülne ki tételesen, hogy az élő klasszikus szerint „hazudtak reggel, éjjel meg este”, hogy szervezetten, „trükkök százaival” hordták szét a közvagyont és züllesztették működésképtelenné a legalapvetőbb közintézményeket, a korrupciós botrányok ellenére politikai felelőse nincsen semminek. Azaz: minden (elsősorban a gazdasági válság) és mindenki más (legfőképp az ellenzék) felelős, az ágazatokat hivatali szinten felügyelőkön kívül. Ők legfeljebb jól fizető vagyonkezelő társaságok élére, netán európai uniós hivatalokba katapultálnak. (Az első magyar kormányfőt, Batthyány Lajost még „felelős miniszterelnöknek” nevezték. Egyáltalán mérhető, mennyit változott a politikai morál mondjuk Batthyány, vagy akár a szentségtörésig megidézett mártír Nagy Imre óta?)
A köztársasági elnök az alkotmányosan lehetséges legkorábbi dátumra tűzte ki az országgyűlési választásokat, ezzel pedig a Harmadik Magyar Köztársaság eddigi legrövidebb választási kampánya vette kezdetét. Ami nyilván illúzió, hiszen a szerecsenmosdatás nagyjából a „szakértői kormány” kinevezésével, majd’ egy esztendővel ezelőtt vette kezdetét. (Ad absurdum: szerencsére!)
A magyar baloldal jelenlegi támogatottsága talán a rendszerváltás körüli mértékhez sem fogható, hiszen akkor látványosan „szakítottak” a pártállami kormányzati múlttal, az elmúlt nyolc esztendőt azonban már nem lehet letagadni. Nyugat-európai statisztikai hivatalok szerint gazdaságilag az integrációs folyamatban még éltanulónak számító Magyarországnak sikerült a térségben a legkevésbé fölzárkóznia az Európai Unióhoz, a csatlakozástól számított hat esztendő pedig éppen a baloldali kormányzás idejének „sűrűjét” képezi! Történelmi vereség előtt állni bizonyára nem könnyű dolog, a cél azonban (sikerül-e megakadályozni, hogy az ellenfél – a kampány retorikájában inkább (köz)ellenség – megszerezze az alkotmányozáshoz elegendő kétharmados többséget?) az eszközt is szentesíti... Banánköztársaságokra jellemző vádaskodások persze nevetségesek egy EU- és NATO-tagország belpolitikai csatározásaiban, külpolitikai téren azonban az ország tekintélyének mérhetetlenül sokat ártanak.
A túlélésre játszó, kétes(élyes) szövetkezésekbe menekülő „törpepártok” átsodródása baloldali térfélre szinte törvényszerű, jó ideje tartó mozgás, akárcsak a „talajgyökér és rögvalóság” bűvöletében radikalizálódók demagógiája, amelyet a mélyszegénységbe süllyedő, súlyos szociális, demográfiai, sőt interetnikus feszültségek sújtotta térségek türelmetlen és hiszékeny szavazói minden bizonnyal parlamenti képviselethez juttat, a vészmadarak leplezetlen kárörömére. (Sajnos, a sokat emlegetett „írástudók árulása” – amely pártállástól független, azaz pártállástól függő! – demokráciában arról ismerszik meg, hogy a kormányzati politika diplomás haszonélvezői gátlástalanul és felelős kritika nélkül igyekeznek „munkáltatóik” szekerét oly módon tolni, ami vastagon fizetett reklámügynökségeknek is a becsületére válna.)
A kormányképes jobb-közép erők az elsíbolt rendszerváltás befejezését, a kármentést, a felelősség megállapítását és felelősségre vonást, a magyar méltóság helyreállítását, gazdasági rehabilitációt, végső soron egy jobb és biztonságosabb élet reményét ígérik. (És kételkedőknek nincs helyük!) Revansot a hosszas ellenzékiségért, mert jó munkához idő kell, ha már a rosszhoz ennyi kellett... Ennek a népi bölcsességnek az apropóján legalább nyolc esztendőnyi „rossz munkát” kellene gyorsan rendbehozni, hogy az áprilisi parlamenti választások nyomán alakuló kormányzatnak a hitele még egy mandátumra megmaradjon, de mindenképpen kitartson az önkormányzati választásokig. Húsz esztendővel a rendszerváltás után azonban az élhető jelenre vágyó polgárok egyre kevésbé fogékonyak a boldogabb jövő miatti folyamatos áldozatvállalásra. Csodát szeretnének. Bárhogyan is van, csodát igérni most a legnagyobb felelőtlenség, a csodavárásnak ugyanis kiábrándulás a vége. Mert ahogyan egy klasszikus krimi zárómondata fogalmaz: ez egy mai történet, amely tegnap kezdődött, és holnap ér véget. Esetleg holnapután...!
LACZKÓ VASS RÓBERT. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Marosvásárhely – Továbblépni, de merre?
Ügyvédet fogadott a város a Gusa-perhez – adta hírül tudósítónk minap, a marosvásárhelyi tanács múlt heti ülését követően. Ebből kiderül, hogy egyetlen pészédés képviselő voksolt a tervezet ellen, a többi tanácsos – beleértve az RMDSZ-eseket is – rábólintott.
Nos, mire is bólintott hát rá a tanács? Éppenséggel arra, hogy a szóban forgó ügyvéd, Vasile Ghere képviselje a testületet a Gusa-perben, azaz kiálljon a mellett a határozat mellett, hogy az 1989-ben a temesvári forradalmárok közé lövető tábornoknak a Vár sétányon szobrot emeljenek. Közvetve tehát ehhez adta voksát ismételten az RMDSZ-frakció is, támogatva a szoborállítás mellett kiálló román pártokat Tőkés László ellenében.
Már az is kérdés, hogy miért van szüksége a városnak külön ügyvédre a szóban forgó perben, hiszen a jogügyi osztályán egy csapatnyi jogtanácsos, jogász ténykedik. Több száz perben képviselik a tanácsot vagy a polgármesteri hivatalt, jól-rosszul, éppen ebben miért ne tehetnék? A kérdés arra az esetleges RMDSZ-es felvetésre lehet válasz, hogy ezt (is!) meg kellett tenni, hisz ügyvéd nélkül akadozna, halasztódna a per, nem lehet továbblépni... Másrészt: egy ügyvéd megbízása nem kis pénzbe kerül (feltételezhetően Vasile Ghere sem ingyen fogja vállalni az ügyet), ez esetben pedig nyugodtan mondhatjuk: pimasz módon az adófizetők pénzéből fizetett ügyvéd szorgoskodik majd azon, hogy Marosvásárhelyen felállíttassék a Gusa-szobor. A mindenféle adófizető pénzéből, románéból, magyaréból, pártállástól függetlenül.
Másik kérdés: milyen alapon választották ki és ki(k) döntöttek arról, ki legyen a város ügyvédje? Ez fontos lehet, hiszen ha netalántán elhangzik majd egy érv, hogy a cél a per elveszíttetése, akkor igencsak lényeges, hogy kit bíznak meg a tanács képviseletével. Márpedig Vasile Ghere nem arról híres, hogy a pereket elveszítené, úgyhogy nem kizárt a forgatókönyv: a tanács ügyvédje végül megnyeri a pert, és a forradalmárokba lövető tábornoknak immár törvényszék által is felülbírált határozat alapján szobrot emelnek. Amihez ily módon az RMDSZ-frakció is hozzájárul.
Nehezen hihető el ezek után, hogy valamiféle kulisszák mögötti egyezség született volna arról, hogy a tanács miként tudna elegánsan kihátrálni a Gusa-botrányból. Mi pedig azt látjuk, hogy az RMDSZ-tanácsosok mintegy vezényszóra szavaztak ismét egyöntetűen. Hogyan fognak elszámolni lelkiismeretük, választóik előtt, ha majd a Vár sétányon az elhíresült tábornok szobra díszeleg?!
Antalfi Imola. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ: prioritás a decentráció
A következő időszak prioritása a decentralizáció: ez az RMDSZ egyik sajátos célja, de egyben az egész romániai társadalom érdeke is – jelentette ki ma bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Rámutatott, a Szövetség kormányzati prioritásai egybeesnek a Demokrata Liberális Párt prioritásaival, és ezek elsősorban a gazdaság fellendítésére, a gazdasági helyzet javítására vonatkoznak, de ugyanitt említette a reformok folytatását, és az etnikumközi kapcsolatokban felmerülő gondok megoldását is. Kifejtette, a szükséges törvényi intézkedések megtétele után el kell kezdeni a decentralizációhoz vezető lépéseket: a minisztériumoktól, a kormánytól, a helyi és a megyei önkormányzatokhoz minél több hatáskört, minél több költségvetési lehetőséget át kell utalni, ide kell kerüljenek az egészségügyi és az oktatási intézmények, de létre kell hozni a helyi rendőrséget is. Tulajdonképpen az következő időszakban át kell építeni az egész román állami berendezkedést- mutatott rá.
A szövetségi elnök úgy értékelte, a decentralizáció a gazdaság fellendítésére is tartalmazhat megoldásokat, hiszen az a decentralizált közigazgatás, amelyben a megyei és helyi tanácsok felelősséggel bírnak a közösségek sorsát illetően, a gazdasági helyzet kihívásaival is könnyebben felveszi a harcot. Az RMDSZ elnöke külön szólt az oktatásról is: itt a rendszer reformja és modernizációja mellett végre kell hajtani a decentralizációt is, oly módon, hogy ne csak az épületek álljanak a helyi önkormányzatok igazgatása alatt, de befolyással legyenek az oktatási folyamat tartalmával kapcsolatos döntésekre is, mondta.
Az RMDSZ-nek szintén sajátos törvénykezési prioritása a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó törvény. Az évek óta elakadt törvénykezdeményezés kapcsán elvi megegyezés született a Demokrata-Liberális Párttal, hogy a tervezetet még ebben a parlamenti ciklusban meg kell vitassa és el kell fogadja a Parlament. El kell kezdenünk a törvény vitáját, mutatott rá Markó Béla, hiszen ezt nemcsak az RMDSZ, hanem a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is szorgalmazza.
A két kormányzópárt megyei szervezetei közötti tárgyalások véglegesítése, a koalíciók kialakítása a szövetségi elnök szerint ezen a héten be fog befejeződni, a folyamatot a legtöbb megye már lezárta, bár előfordulhat, hogy egyik-másik megyében még maradnak tisztázatlan kérdések. Kifejtette, a kormánypártok közötti kapcsolat a felelősségvállalás tisztázásán alapul, ennek jegyében az RMDSZ és a PDL megegyezésre jutott az államtitkári tisztségek tekintetében: jelenleg a Szövetségnek jelenleg hat kinevezett államtitkára van, további kettő kinevezése folyamatban van, ugyanakkor 5 prefektus és több alprefektus kinevezése is végleges már. Mint mondta, az állami hatóságok, intézmények vezető-jelöltjeinek kiválasztásában is sokat nyomott a latban a szakmai felkészültség. Fontos az RMDSZ programjának vállalása, de az elkövetkező nehéz időszakban a Szövetség nem engedheti meg magának, hogy olyanokat jelöljünk, akinek nem a legjobb a szakmai felkészültsége.
A szövetségi elnök hangsúlyozta, rendkívül fontos a stabil kormányzás egy olyan időszakban, amikor a kormánynak fájdalmas intézkedéseket kell hoznia, és ehhez az RMDSZ következetes módon hozzá kíván járulni a továbbiakban is. Úgy értékelte, a kormányzatnak kötelessége, hogy biztosítsa nemcsak a kormányzati többség, hanem az egész parlament, a politikai pártok szolidaritását olyan alapvető kérdésekben, mint például a gazdaság fellendítése.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Tőkés András: a magyarok nem tudnának mit kezdeni az autonómiával
Lemondott tisztségéről Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke, aki azzal indokolta döntését, hogy Szász Jenő pártelnök az MPP-vezetőség mandátuma nélkül találkozott decemberben Traian Băsescu államfővel. Keddi sajtótájékoztatóján Tőkés egyébként úgy vélekedett: a magyar közösség „nem tudna mit kezdeni” az autonómiával, ha most megvalósulna.
Tőkés András kedden, sajtótájékoztatón jelentette be Marosvásárhelyen, hogy lemond MPP-alelnöki tisztségéről, mivel a párt „antidemokratikusan” kezdett viselkedni a tavalyi év végén lezajlott államfőválasztás második fordulója előtt. Tőkés szerint ez abban nyilvánult meg, hogy Szász Jenő pártelnök az MPP vezetőségének felhatalmazása nélkül találkozott Traian Băsescu államfővel a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmával a Cotroceni palotában rendezett ünnepi fogadáson. „Az elnök úr egyedül hozta a döntést, anélkül, hogy bárkit is megkérdezett volna. A pártvezetőség megállapodott abban, hogy Băsescu urat támogatjuk az elnökválasztás során, ezt követően azonban nem született közös döntés. A televízióból értesültem, hogy Szász Jenő úr Băsescu úr meghívására a Cotroceni palotában tartózkodik” – fogalmazott Tőkés András.
A távozó MPP-alelnök szerint egy alakulat elnöke nem folytathat felhatalmazás nélkül tárgyalásokat. „Mi azt sem tudjuk, mit ígért nekünk Băsescu. Szász Jenő antidemokratikusan viselkedett” – tette hozzá Tőkés. Elmondta, a következőkben testvére, Tőkés László európai parlamenti képviselő marosvásárhelyi irodájának működtetésével foglalkozik majd.
Tőkés András egyébként még decemberben jelezte lemondási szándékát. „Minden erdélyi magyarnak pirult az arca, amikor annak idején Budapesten, Verestóy Attila és Kelemen Atilla az erdélyi magyarság nevében ez alkalommal koccintásra emelték poharukat. Az MPP országos alelnökeként most még jobban fel vagyok háborodva azért, hogy ugyanezen a napon Szász Jenő, az MPP országos elnöke, egyéni döntése alapján Bukarestben, a Cotroceni palotában hasonló akcióban vett részt” – írta decemberi nyilatkozatában Tőkés.
Tőkés András arról is beszélt, hogy véleménye szerint a magyar közösség nem készült fel a területi autonómiára. „Ha valamilyen csoda folytán most megvalósulna a területi autonómia és az autonóm struktúrák, a magyarok nem tudnának mit kezdeni vele, mivel a közösségnek ismét képessé kell válnia az önigazgatásra, a magyarságot érintő politikai harc azonban egyre messzebb viszi a közösséget ettől a céltól” – fogalmazott. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Várad: kétnyelvűségi precedens
Magyarul is megkapják az értesítést ezután azok, akik földet igényeltek vissza a nagyváradi önkormányzattól – jelentette be tegnap Sárközi Zoltán helyi önkormányzati képviselő. A politikus úgy véli, ez az eredmény mérföldkőnek számít a váradi közigazgatásban, ahol évtizedek óta nem volt példa ilyesmire
Sárközi Zoltán elmagyarázta: a földvisszaigénylések procedúrája szerint az érintett olyan levelet kap a Nagyváradi Ingatlankezelő Ügynökségtől (AIO), amelyben értesítik, mekkora területet kap vissza az államosított helyett. A parcellának azonban csak a száma szerepel a levélben, így az érintett a gyakorlatban nem tudja felmérni, pontosan hol is található.
A városi képviselőtestület RMDSZ-frakciójának kezdeményezésére mostantól egy műholdfelvételt is kapnak a lakosok, amelyen jól látható egy azonosítható főút, a kérdéses területet pedig az AIO emberei besatírozzák. Az értesítés mostanáig csak román nyelven jutott el az igénylőhöz, ezután azonban a magyar fordítás is helyet kap a borítékban. Sárközi kifejtette: az államosítások befejezésekor a váradi lakosoknak jóval több mint fele magyar nemzetiségű volt, így mostanra kijelenthető, hogy azoknak, akik földet kapnak vissza, mintegy 80 százaléka magyar, és szinte mindannyian idősek.
A helyzet egyszerűsítése végett a román nemzetiségű igénylők is megkapják a magyar nyelvű levelet, Sárközi szerint ebben lehetetlen sértő szándékot látni. „Mintegy hatvan éve nem küldtek ki olyan levelet a városházáról, amelyen a »Nagyvárad önkormányzata« kifejezés szerepelt a fejlécben” – fejtette ki a tanácsos. Megjegyezte: a procedúra módosításához nem volt szükség tanácsi határozatra, hiszen a közigazgatási törvény kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetében garantálja az anyanyelven való tájékoztatás jogát.
Elmondása szerint az RMDSZ azért épp most, a jelenlegi testület beiktatása után másfél évvel ültette gyakorlatba ezt a jogot, mert a már régóta érlelődő ötlet csak mostanra hozta meg a gyümölcsét. Sárközi azt mondja, ez az intézkedés csak az első lépés lehet a kétnyelvűség érvényesítésében. Meglátása szerint a „kis lépések politikája” valóban jobban érvényesül, mint a radikálisabb érdekérvényesítési próbálkozások.
„Könnyebb apránként közeledni a falhoz, ha még nem pattantunk vissza róla” – fogalmazott. A városi frakció koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt részéről sem ütközött semmilyen ellenállásba.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tavaly már felhívta a figyelmet a magyar ügyfélfogadás hiányára a városháza közönségszolgálati irodáiban. Lovassy Cseh Tamás városi elnök a Krónikának tegnap úgy nyilatkozott: reméli, hogy a változás „nem csak önös érdekeket szolgál”, és lesz folytatása.
„Nem a civileknek kellene először felszólalniuk a hasonló ügyekben, hanem az úgynevezett érdekvédelmi szervezetnek” – mondta. Meglátása szerint a kétnyelvű ügyintézésben a magyarul megfogalmazott formanyomtatványok is nagy szerepet játszanának. Az EMI tavaly a történelmi magyar utcanevek feltüntetéséről szóló, magyarul írott levéllel fordult a város polgármesteréhez, de azóta is csak román nyelvű, elutasító választ kapott.
Nagy Orsolya. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tüntetéseket szerveznek civilek a Guşă-szobor ellen
Az 1990-es évek elején a bukaresti Egyetem téren rendezett megmozdulásokhoz hasonló tüntetéseket helyezett kilátásba Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga, ha a városi önkormányzat nem mond le arról a tervéről, hogy köztéri szobrot állíttasson a néhai Ştefan Guşă tábornoknak, aki az 1989 decemberi forradalom idején a tömegbe lövetett Temesváron. A marosvásárhelyi városi képviselő-testület a múlt héten jóváhagyta, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a tanácsot abban a perben, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő indított az önkormányzat terve ellen. Az ügyvéd megbízásával kapcsolatos döntést a szoborállításról tavaly ősszel elfogadott tanácsi határozatot támogató, majd sikertelenül visszatáncolni próbáló RMDSZ-frakció is megszavazta.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga civil szervezet elnöke, Smaranda Enache szerdán leszögezte: ha a városi önkormányzati testület nem mond le a Guşă-szobor felállításának tervéről, a civil társadalom hosszú távú, folyamatos tiltakozó megmozdulásokat rendez Marosvásárhelyen, azokhoz hasonlóan, amilyenek az 1990-es évek elején zajlottak a bukaresti Egyetem-téren. „A Pro Europa Liga és több más civil szervezetek már elkezdték az informális egyeztetéseket a tiltakozó akciókról (…), de reméljük, hogy a pártok és közéleti személyiségek még konzultálnak egymással ez ügyben és a lobbi is folytatódik” – fejtette ki sajtótájékoztatón Smaranda Enache.
A Pro Europa Liga elnöke szerint a civil társadalom nem nézheti tétlenül, hogy egy olyan embernek állítsanak szobrot, aki vélhetően bűnös a temesvári tűzparancs kiadása miatt. „Nincs más kiút, ezt kell tennünk. Számomra érthetetlen, hogy egy képzett, értelmiségiekből álló önkormányzati testület ennyire felelőtlenül ragaszkodjon egy olyan tervhez, amely Marosvásárhelynek sem hírnevet, sem elismerést, sem nyugalmat nem biztosítana” – fogalmazott Smaranda Enache. Hozzátette: A Guşă-szobor felállítása elleni tiltakozáshoz eddig 117 közéleti személyiség csatlakozott, köztük Herta Müller Nobel-díjas író, Tőkés László, Vladimir Tismăneanu, Alexandru Cistelecan, Zoe Petre, Adrian Cioroianu, Renate Weber, Horia Roman Patapievici.
A marosvásárhelyi városi tanács egyébként a múlt héten határozatban hagyta jóvá, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a testületet abban a perben, amelyet Tőkés László indított az önkormányzati határozat ellen, írta a Népújság című marosvásárhelyi napilap. A lap szerint a városi tanács egyetlen, szociáldemokrata ellenszavazattal, vita nélkül fogadta el a határozatot.
Mint ismeretes, a Ştefan Chiţackal és Victor Atanasie Stănculescuval egyetemben, az 1989-es temesvári forradalom megtorlásával vádolt, de időközben elhunyt Guşănak azok után emelnének szobrot Marosvásárhelyen, miután 2009 őszén a helyi tanács egyhangúlag megszavazta a polgármester és a tábornokról elnevezett alapítvány javaslatát. A határozatot az RMDSZ-frakció is megszavazta. Utólag azzal mentegetőztek, hogy cserében a román politikusok is támogatták azon tervüket, hogy szobrot állítsanak Sütő Andrásnak. Később a sajtó és a közvélemény nyomására az RMDSZ tíz képviselője megpróbálta érvényteleníteni a tanács korábbi döntését – sikertelenül. Benedek István frakcióvezető tavaly novemberben azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy egyesek román–magyar ellentétként próbálják beállítani a Guşă-ügyet, a kérdésnek nincs etnikai színezete. Mi több, hangsúlyozta Benedek, az utólag megszerzett információk alapján kiderült, hogy a tábornok marosvásárhelyi parancsnoksága idején sok magyar sorkatonát segített abban, hogy az eskületétel után közel kerülhessen a szülői házhoz.
A szoborállítás mellett kardoskodó román tanácsosok azzal érvelnek, hogy egyetlen törvényszék sem bizonyította Ştefan Guşă állítólagos bűnösségét. A tábornokot, aki ellen elkészült a vádirat, valójában a korai halál mentette fel a per és a rá váró esetleges ítélet alól. Két társát, Mihai Chiţackot és Victor Atanasie Stănculescut 15-15 év börtönbüntetésre ítélték.
A szoborállítás ellen az 1989-es forradalmárokon kívül számos civil szervezet tiltakozott, és sikertelenül próbálta elérni a marosvásárhelyi RMDSZ is, hogy a tanács visszavonja, vagy a prefektus visszavonassa a határozatot. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Újraélesztés
Nincs abban semmi rendkívüli, hogy a kisebbségi törvénytervezetet korábban oly sokszor bíráló Emil Boc tegnap a dokumentum elfogadására kérte a bukaresti honatyákat, és hogy mindezt éppen most teszi. A demokrata-liberális pártelnök azzal lett közismert, hogy maga vagy alakulata pillanatnyi politikai érdekeitől vezérelve saját meggyőződésével ellentétes ígéretet tesz, eszmét vállal.
Így tett a 2004-es helyhatósági választások idején, amikor kolozsvári polgármesterjelöltként a Bibliára tett kézzel esküdött arra: nem működik együtt a magyarsággal és az RMDSZ-szel (aztán a PDL azóta is együttkormányoz a szövetséggel a Kolozs megyei és kincses városi képviselő-atestületben), majd Traian Băsescu tavalyi népszavazásának sikerén felbuzdulva az egekig magasztalta az egykamarás parlament bevezetésének ötletét, holott egyetemi tanárként a kétkamarás felette szükséges voltára hívta fel a jogi hallgatók figyelmét.
Ezúttal pedig arról a kisebbségi törvényről állítja, hogy „egy demokratikus társadalomban szükséges”, amelynek kapcsán korábban leszögezte: Románia nem lesz gyakorlótér a kisebbségi jogok szavatolása terén. Ez a Boc tehát ugyanaz a Boc, aki tisztában van vele: muszáj engedményeket tennie az RMDSZ-nek, különben a kormánya megbukik, ugyanakkor ezeket a gesztusokat most kell megtennie a magyaroknak, közvetlenül a választások előtt politikai öngyilkosság lenne egy román politikus részéről. Amúgy az RMDSZ által 2005-ben előterjesztett, azóta többek között a PDL ellenkezése nyomán mellékvágányra terelt jogszabály számos jelentős előrelépést tartalmaz a kisebbségvédelem terén, kezdve azzal, hogy felülírja a Romániát egységes nemzetállamként meghatározó alkotmányt, és államalkotó tényezőnek nevezi a nemzeti kisebbségeket.
Nagy-nagy hibája azonban, hogy a kisebbségi szervezetek létrejötte esetében fenntartaná az RMDSZ monopóliumát, valamint például az MPP bejegyzésekor már tapasztalt diszkriminatív előírásokat, másrészt a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának szavatolásáról szóló, rétestésztaként elnyúlt parlamenti vita során kiiktatott cikkely nélkül a jogszabály alaposan felhígult. Arról nem beszélve, hogy a tervezetet az RMDSZ magyar partnere, az EMNT sem fogadja el jelenlegi formájában, így a törvényhozási vita előtt még „házon belül” is módosítani kell.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Magyar értesítést kapnak a váradi föld-visszaigénylők
Mérföldkőnek tekinti Sárközi Zoltán helyi tanácstag (képünkön) a nagyváradi önkormányzat történetében azt az intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy a föld-visszaigénylési kérelmekre magyar nyelvű választ is küldjön az Ingatlankezelőség. A helyi koalíciós partnerekkel, a liberálisokkal könnyű volt megegyezni erről – mondta az önkormányzati képviselő.
A megyeszékhelyen zömmel magyarok igényeltek vissza földterületet, ez indokolja a román mellett a magyar értesítés megfogalmazását. Ebben a jogi osztály is együttműködött az Ingatlankezelőséggel, amelynek aligazgatójától, Porsztner Bélától hathatós segítséget kapott a kezdeményező RMDSZ-es frakció. A földtörvény alkalmazásáról egyébként Porsztner Béla szívesen ad felvilágosítást a munkaidőben hívható 0721/379-980-as telefonszámon vagy a posztnerbela@gmail.ro villanypostacímen.
Minden igénylő kétnyelvű értesítést fog kapni kérvénye elbírálásáról. A hivatalos levélhez pedig mellékelik a visszaszolgáltatandó területről készült légi felvételt, hogy megkönnyítsék a parcella azonosítását. Eddig ugyanis csak a helyrajzi számot, parcellaszámot tudhatta meg a tulajdonos, amiből nem derül ki, hogy merre található a szóban forgó telek. A birtokba helyezésről szóló értesítésben pedig – a helyszínen és az időponton kívül – az Ingatlankezelőség megadja egy kapcsolattartó személy elérhetőségét is, hogy az idős, mozgásukban korlátozott igénylőknek segítsenek eljutni a földjükre, ahol személyesen kell aláírniuk az átvételi jegyzőkönyvet.
Az újítások nem kerülnek pénzbe, de sokat jelenthetnek a váradiak közérzetének javulásában – véli az önkormányzati képviselő, s hozzátette, hogy az anyanyelvhasználatot a helyhatóság más intézményeiben is igyekeznek bővíteni, hiszen a közigazgatási törvény erre lehetőséget ad, amivel élni kell, s meg is érett rá a helyzet.
Máté Zsófia. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

„Az ördög a részletekben van”
„Nyilván még kiderül, mi lesz, mert az ördög a részletekben rejlik” – nyilatkozta tegnap lapunknak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, akit arról kérdeztünk, mi az esélye annak, hogy a képviselőház ebben az ülésszakban elfogadja a kisebbségi törvényt.
Mint ismert, a 2007-ben megfeneklett jogszabályt Emil Boc kormányfő is az ülésszak egyik prioritásának nevezte, s jelezte, hogy az általa vezetett Demokrata–Liberális Párt (PD-L) az RMDSZ koalíciós partnereként támogatja a tervezet mielőbbi elfogadtatását.
„Ezt most újra át kell beszélni, végig kell vinni, meg is egyeztünk a PD-L-vel, hogy ebben a parlamenti ülésszakban ezt megpróbáljuk elfogadtatni” – mondta az RMDSZ elnöke. A politikus azonban nem tartja a koalíció szakítópróbájának a törvény elfogadását.
„Nem lehet azt mondani, hogy ha ez nem valósul meg, hátat fordítunk egymásnak. Mindig be kell mérni, hogy lehet-e tovább menni egy koalíciós partnerrel, vagy sem, ez minden koalícióban időről időre felmerül, de nem kell fenyegetőzni” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Markó Béla. Elmondta, lehet abban reménykedni, hogy a parlamenti ülésszak végére, vagyis júliusban törvény lesz a tervezetből.
A törvény elfogadásának menetrendjéről a napokban egyeztetnek a kormányt támogató politikai erők – PD-L, RMDSZ, kisebbségek és függetlenek – vezetői. Napirendre tűzését nehezíti, hogy a képviselőház hétfőn megválasztott házbizottságában az ellenzék van többségben. Ezt lapunknak Márton Árpád képviselő is megerősítette, aki az RMDSZ-től azt a megbízatást kapta, hogy Varga Attila képviselőtársával üljön asztalhoz a PD-L megbízott politikusaival, s együtt fésüljék át a törvénytervezet szövegét.
„Az a célunk, hogy a tervezetet összhangba hozzuk a Velencei Bizottság véleményezésével. A szöveg itt-ott módosulásra szorul. A Bizottságnak vannak olyan észrevételei is, amelyek ráerősítenek az RMDSZ tervezetére, például a Kulturális Autonómia Tanácsok hatáskörét illetően” – magyarázta az ÚMSZ-nek a képviselő, aki szerint a Velencei Bizottság véleményének kikérésére azért volt szükség, hogy „kioltsa a román félelmeket” a jogszabállyal kapcsolatban.
Félelmek márpedig továbbra is vannak. Tegnap a Konzervatív Párt (PC) közleményben azt javasolta, hogy az államfő írjon ki referendumot a kisebbségi törvényről. Érvük az, hogy a jogszabály „valamennyi románt érint”, nem lehet „kétpárti alku tárgyának tekinteni.” Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

A "fekete március" felelőseinek megnevezését követeli az EMNT
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Nem hisz a kollektív bűnösségben, de követeli azoknak a megnevezését, akik felelősek voltak a húsz évvel ezelőtti "fekete március" véres eseményeiért - olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezetének közleményében.
Az MTI bukaresti irodájába is eljutatott közlemény szerint az EMNT kétnapos rendezvény keretében készül megemlékezni a tragikus eseményekről. Az 1990. március 16-20-i marosvásárhelyi események tetteseinek, felbujtóinak felelősségre vonását követeli rendezvényeivel is.
1990 márciusának közepén a Vatra Romaneasca elnevezésű nacionalista szervezet 13 busznyi, zömében ittas "tüntetőt" szállított Marosvásárhelyre a környékről, akik megtámadták a békésen demonstráló magyar nemzetiségűeket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát fejszékkel, husángokkal ostromolták. Az összecsapásoknak 3 magyar és 2 román halottja, illetve 278 sérültje volt, és még ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a zavargásokat.
Az erdélyi Krónika szerint Kali István, a szervezet Maros megyei képviseletének elnöke és Tőkés András, az EMNT elnöki tisztségét betöltő Tőkés László EP-képviselő marosvásárhelyi irodavezetője a sajtónak elmondta: március 19-én Marosvásárhely főterén szeretnék megszervezni az "igazság fáklyás menetét", 20-án pedig az EMNT konferenciát szervez a "fekete márciusként" ismertté vált eseményekről. Erre több külföldi európai parlamenti képviselőt is meghívnak.
Hangsúlyozták: nem kizárólagosan magyar rendezvényt akarnak szervezni, meghívót küldenek a román pártok helyi képviselőinek is, ugyanakkor a civil szervezetek és a lakosság részvételére is számítanak. A Közös múlt, közös jövő - Együtt Európában elnevezésű fórum mondanivalója az lesz, hogy hazugságra nem lehet jövőt építeni, ezért is követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a pogrom szervezőinek neveit és büntessék meg őket – mondta az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke.
A rendezvények második napján, a nemzetközi konferenciát követően ökumenikus istentiszteletet tartanak a Vártemplomban, ahová felekezeti hovatartozástól függetlenül várják a résztvevőket. Tőkés András hozzátette: a Temesvár Társaságot, a bukaresti civil szervezeteket, a forradalmárok egyesületeit is meghívják, hiszen - mint fogalmazott - nemcsak a vásárhelyi események kirobbantóinak a megnevezésével adós az igazságszolgáltatás, hanem az 1989 decemberében történtekkel és a bányászjárásokkal kapcsolatos igazságnak is ki kell derülnie.
"Nem a mi feladatunk megnevezni ezeket az egyéneket, hanem az igazságügyi szerveké. A magyar és a román tömeg viszont egyáltalán nem tehető felélőssé azért, ami történt" - mondták az EMNT tisztségviselői. A közlemény is úgy fogalmaz: az EMNT nem hisz a kollektív bűnösségben, de határozottan követeli, hogy a felelősöket nevezzék meg, az ügyészség pedig ne seperje szőnyeg alá az új bizonyítékokat, amelyek alapján újra meg lehet nyitni a dossziékat. Forrás: MTI

Nyuszika, nincs sapkád – vannak viszont földjeid
Abszurdisztánban ― a hely, ahol élünk ― minden napra jut valami kiadós botrány, ami alkalmas lehet arra, hogy a hírekre kondorkeselyűként lecsapó hírtelevíziókat foglalkoztassa...
...így legalább nem törődnek, vagy legalábbis nem annyit, az országot égető, súlyos problémákkal, a nyugdíjak körüli bonyodalmakkal, a befagyasztott fizetésekkel, a közalkalmazottak tervezett nagyarányú elbocsátásával, a forrongó tanüggyel, a kórházak nehéz helyzetével, vagy a sztrájkokra készülő román proletariátus ellehetetlenülő életkörülményeivel.
Tegnapelőtt még az volt a megmosolyogtató hír, hogy elolvadt Elena Udrea hóból készült szobra. Ez csak vicc volt, mondta az érintett, Flutur, pártja ügyvezető elnöke pedig kijelentette, hogy semmilyen formában nem ért egyet ilyesfajta szobrokkal. Az egyelőre hóból készülő szobrot Suceava egyik vezetője rendelte meg, mivel Udreának állítólag annyit köszönhet szülőföldje, Bukovina. Erről ennyit.
A tegnapi hír meggondolkodtatóbb, és mutatja, hogy valami újra elkezdődik az állandóan reformokról halandzsázó országban. Kiderült ugyanis ― s az ország egyik felelős testülete, a Feddhetetlenségi Ügynökség derítette ki, hogy a költőként, publicistaként ismert Mircea Dinescu távozni kényszerülhet a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsból, mivel több földterülete van, ezek adminisztrátora, és ez összeférhetetlen a tisztséggel. Az ügy még tavaly decemberben kezdődött ― előzőleg persze egy kampányrendezvényen, amely az ő területén zajlott Traian Băsescu államelnök és akkori jelölt is élesen bírálta az őt a mogulok tévéadóin sokszor kritizáló költőt, neki viszont nem adtak, noha jelen volt, válaszlehetőséget, sőt, a craiovai polgármester kijelentette némi burkolatlan fenyegetéssel a hangjában, hogy ha Mircea Dinescu nem változtat magatartásán, elmehet a megyéből. Ezután jött a Feddhetetlenségi Ügynökség első lépése, valamikor december végén már tisztségével való összeférhetetlenséggel vádolták meg a költőt. Az volt az ok, hogy vezető szerkesztője a Cotidianulnak. Akkor ez a vád elesett, ugyanis a költő nevetve jelentette ki az őt beidéző s láthatólag megzavarodott tisztségviselőknek, hogy lemaradtak egy brosúrával, ő már két hónapja nem szerepel a Cotidianul szerkesztőségi névsorában, ráadásul a lap már meg sem jelenik. Most pedig a birtok az összeférhetetlenségi ok.
Az ingerült Dinescu azonnal reagált, kijelentve, hogy az okokat ostobának, mondvacsináltnak tartja, miért függene össze az, hogy ő adminisztrátora-e saját területeinek ― egyébként nem az, ezzel felesége foglalkozik ―, s egyértelműen politikai támadásra gyanakszik. Túlságosan is Traian Băsescu begyében van. A tisztogatás tehát elkezdődött.
Érdekes viszont, hogy például Horia Roman-Patapievici esetében nem merültek fel összeférhetetlenségi okok, noha ő a Román Kulturális Intézet vezetője. Igaz viszont, hogy ő Băsescu kedvencei közé tartozik.
Bogdán László. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Állandó tiltakozások a Guşă-szobor miatt
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke közölte: a szervezet „újabb Egyetem-térre” és „szünet nélküli” tiltakozásra készül Ştefan Guşă tábornok szobrának Marosvásárhelyen történő felállítása ellen.
Enache beszámolt arról, hogy 117 közéleti személyiség vagy civilszervezeti képviselő – köztük Herta Müller Nobel-díjas író, Vladimir Tismăneanu, Zoe Petre, Alexandru Cistelecan, Tőkés László, Adrian Cioroianu, Horia Roman Patapievici és Renatte Weber – írta alá a Guşă- szobor felállítása elleni tiltakozást.
A Pro Europa Liga levelet küldött az államfő és miniszterelnöki hivatalhoz, a szenátus és a képviselőház elnökének, a Maros megyei prefektúrához, valamint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesternek és mindazon helyi tanácsosoknak, akik megszavazták a Guşă-szobor felállítását, ugyanakkor a határozat közigazgatási bíróságon történő megtámadását fontolgatja.
„A miniszterelnök azt válaszolta, forduljunk a prefektúrához, a prefektustól az a válasz érkezett, hogy érdeklődnek a védelmi minisztériumnál, a polgármesteri hivataltól pedig azt a választ kaptuk, hogy már nem lehet felfüggeszteni a határozat alkalmazását. Tehát nem mennek valami jól a dolgok. (…) A Pro Europa Liga más civil szervezetekkel közösen egyeztet arról, hogy milyen választ ad a civil társadalom, ha a kérések ellenére a szobrot mégis felállítják. Újabb Egyetem-térre készülünk, szünet nélküli, hosszú távú tiltakozásokkal. Ez az egy dolog, amit tehetünk, de még bízunk abban, hogy lesznek pártok, személyiségek közötti egyeztetések, hogy lesznek lobbizási kísérletek” – fejtette ki Enache.
Mint mondta, továbbra is „rejtély”, hogy egy tanult emberekből álló helyi tanács „miként ragaszkodhat ekkora felelőtlenséggel” egy olyan tervhez, amely a városnak semmivel sem hozhat „nagyobb hírnevet, elismerést, nyugalmat”, szerinte az egyedüli magyarázat a Guşă Alapítványhoz kötődő hatalmas anyagi érdekek.
A Guşă-szobor felállításáról szóló határozatot 2009 szeptemberében fogadta el a marosvásárhelyi tanács, a határozat visszavonását követelte az RMDSZ és számos civil szervezet. (Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Rendőrállam irányába haladunk?
A PEL az európai intézményekhez fordul
A civil társadalomnak, a felelős politikusoknak és azon állampolgároknak, akik még hisznek abban, hogy Románia valóban demokratikus, európai állammá válhat, tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen államtípust javasol a PD-L és Traian Basescu: egy újfajta "hibrid", diktatúrába hajló hatalmi rezsimet, amely megtépázná a húszéves átmeneti időszak alatt szerzett szabadságjogainkat, és amely ellentmond az Európai Unió demokratikus gyakorlatának – nyilatkozta tegnap Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke.
"Úgy gondoljuk, hogy az egykamarás parlament, az elnöki hatalom megerősítése, az új választási rendszer, amely nyomán csupán két párt fog megmaradni, a pluralizmus felszámolását fogja jelenteni Romániában, abban a kontextusban, hogy megmarad a CSAT, amely fölött a parlament nem gyakorolhat felügyeletet, amikor az ortodox egyház oly módon erősödik, hogy beavatkozhat az állam dolgaiba, ez a modell, amelyet most el akarnak fogadtatni, Romániát egészen más irányba fogja vinni, mint amit reméltünk. Ez a modell nem az Európai Unió és nem a stabil demokráciák modellje, hanem szovjet típusú kormányzási modell".
A PEL kétkamarás parlamentet javasol, ahol a két ház szerepe világos: a felsőház a régiók, a vallási felekezetek, az etnikumok háza legyen, azt szeretné, ha parlamentáris köztársaságban élnénk, ahol az államfőt a parlament választja meg. Azt szeretnék, hogy a titkosszolgálatok finanszírozása legyen áttekinthető, szűnjön meg a CSAT, illetve azt, hogy mind a vallási, mind az etnikai kisebbségek otthon érezzék magukat Romániában, foglalhassanak el tisztségeket a titkosszolgálatokban, hadseregben, ahol ez ma nem történik meg.
A hatalomnak erről a tendenciájáról tájékoztatják az Európa Tanácsot, az Európai Parlamentet, az amerikai nagykövetséget és azokat az intézményeket, amelyeknek Románia EU- és NATO-tagként része. Reményét fejezte ki, hogy ezek az intézmények állást foglalnak az ügyben és nem fogják hagyni kialakulni azt az "eredeti demokráciát", amelyet létre akar hozni az államelnök és a PD-L.
Ha muszáj, második Egyetem tér lesz Vásárhelyen
A PEL többször tiltakozott az ellen, hogy szobrot emeljenek annak a Stefan Gusa tábornoknak, aki 1989 decemberében a temesvári tüntetők közé lövetett. Tiltakozásukat elküldték a kormánynak, az államfőnek, a szenátus és a képviselőház elnökének, a prefektusnak, a polgármesteri hivatalnak és név szerint minden marosvásárhelyi tanácsosnak. Választ csupán három intézménytől: a miniszterelnöki kabinettől, a prefektustól és a polgármesteri hivataltól kaptak.
Ha az elkövetkezendőkben sem reagálnak a tiltakozásukra, a Pro Európa Liga beperelheti az intézményeket, amelyek nem válaszolnak, azonban, jelentette ki Smaranda Enache, azt szeretnék, ha a helyi tanács újratárgyalná ezt a kérdést. "Nagyon kellemetlenül ért minket az a hír, hogy ehelyett a polgármesteri hivatal már ügyvédet is fogadott. Tehát a téves álláspontjukat továbbra is fenntartják. Azt szeretnénk, ha éretten, megfontolta felülírná a tanács ezt a döntést, mert a Gusa-szobor nem tesz jót Marosvásárhely imidzsének, nem hoz sem békét, sem jólétet a város közösségének".
Ha mégis felállítják a szobrot, mondta, akkor tiltakozásul olyan tüntetést fognak szervezni, mint 1990 júniusában volt Bukarestben, az Egyetem téren. "Ez azt jelenti, hogy sátrakkal foglaljuk el azt a teret mindaddig, amíg a tanács visszavonja a döntését. Nagyon remélem, hogy erre nem lesz szükség" – tette hozzá.
A Gusa-szobor felállítása ellen megfogalmazott tiltakozásukat eddig 117 személy írta alá, közöttük olyan személyiségek, mint Hertha Müller, Zoe Petre, Renata Weber, Adrian Cioroianu, Tőkés László. A marosvásárhelyi tanács tagjai közül csupán Mózes Levente írta alá, mondta Smaranda Enache.
Az arany maradjon Verespatakon
Végül felhívta a figyelmet, hogy a Rosia Montana Gold Corporation újabb kampányba lendült a sajtóban és az Európai Parlamentben, arról akarva meggyőzni mindenkit, hogy jó, amit csinálnak. A Liga úgy gondolja, hogy az arany, ha több ezer évig ott volt Verespatakon, továbbra is ott kell maradjon, mert az az összeg, amit Románia kapna, nem fedi a költségvetési hiányt, viszont a cián alapú bányászat hosszú távra káros hatással lesz a környezetre. "Szomorú tapasztalni, hogy ezt a gyönyörű erdélyi régiót meg akarják semmisíteni".
A környezet világnapja alkalmával a PEL azt javasolja, hogy az ország összes településén szervezzenek rendezvényeket, amelyek során a valós helyzetet mutatják be a közvéleménynek, gazdasági, környezetvédelmi, szociális következményeivel együtt, és tiltakozzanak a projekt kivitelezése ellen.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Tetőzik a sztrájkhullám
Utcára vonultak tegnap a román fővárosban a pedagógusok, a bányászok, a papír-, illetve bútorgyári alkalmazottak, valamint a mozdonyvezetők is, így fejezve ki elégedetlenségüket a kormány különböző intézkedései ellen. A tanügyi szakszervezet vezetőinek mindössze anynyit sikerült kicsikarnuk Cătălin Baba oktatásügyi államtitkártól, hogy ígéretet kaptak egy jövő heti tárgyalásra, azonban konkrét időpontot nem tudott megjelölni a tárca képviselője.
Jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek az oktatási alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek és tanügyminisztérium képviselői – mindössze ennyit sikerült kicsikarnia tegnap a szaktárcától annak a mintegy száz szakszervezeti tagnak, aki a minisztérium székháza előtt tüntettet. A tiltakozók a jelenlegi oktatási rendszer ellen emelték fel szavuk, illetve azt kifogásolják, hogy a közszférában tervezett elbocsátások keretében több pedagógus is utcára kerülhet.
A szakszervezetiek küldöttségét Cătălin Baba oktatásügyi államtitkár fogadta, aki azonban csak annyit tudott megígérni, hogy az érdekvédelmiek a jövő hét folyamán tárgyalhatnak a minisztérium képviselőivel, pontos időpontot azonban nem tudott mondani. Marius Nistor, az oktatási alkalmazottakat tömörítő Spiru Haret szakszervezeti tömb ügyvezetője az egyeztetést követően elmondta, azt kérték az államtitkártól, hogy a felek tudjanak komoly érvek mentén tárgyalni. Nistor ugyanakkor leszögezte, amennyiben a jövő héten esedékes tárgyalások nem zárulnak a várt eredménnyel, akkor a tanárok készek felfüggeszteni a tanévet.
A szakszervezeti vezér szerint a pedagógusok eltökéltek, s a munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza, amennyiben a kormány nem teljesíti követeléseiket. „Romániában sajnos az oktatást és az egészségügyet nem tekintik prioritásnak, s mindkét szakterület alulfinanszírozott” – fogalmazott Nistor. A szakszervezeti vezető ugyanakkor azt is nehezményezte, hogy az ombudsman nem jelezte az Alkotmánybíróságnak, hogy a 2009/114-es kormányrendelet ellentmond az alaptörvénynek, azzal érvelve, hogy válsághelyzetben megengedett egy hasonló intézkedés, még akkor is, ha ez törvénytelen.
Nistor szerint a közalkalmazottak egységes bérezését előíró törvény alkalmazásával a nem oktató tanügyi alkalmazottak bére akár 30 százalékkal is csökkenhet. „Követeljük továbbá a 2010/1-es sürgősségi kormányrendelet újratárgyalását, ez ugyanis felfüggeszti a doktoranduszi támogatás és más prémiumok folyósításának lehetőségét” – tette hozzá Nistor.
Mégis lesz kényszerszabadság?
Eközben a pénzügyminisztérium székháza előtt szerveztek tüntetést az Alfa Kartell szakszervezeti tömörüléshez csatlakozott bányászok, papír-, illetve bútorgyári alkalmazottak, valamint mozdonyvezetők. A tiltakozóknak akciójukkal sikerült elérniük, hogy tárgyalhassanak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterrel. A tárcavezető mintegy tíz percre lement a tüntetőkhöz, ahol megígérte, hogy a Boc-kabinet még pénteken elfogad egy olyan sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy idén is küldhessék kényszerszabadságra alkalmazottaikat a nehézségekkel küszködő vállalatok.
Mircea Dumitriu szakszervezeti vezető azonban még nem veszi készpénznek a miniszteri ígéretet, mint hangsúlyozta, a tiltakozások felfüggesztéséről még nem döntött a szakszervezeti tömörülés. „Még nem függesztjük fel a tiltakozásokat, de bízunk abban, hogy most az egyszer komolyan gondolják, s betartják szavukat” – utalt az érdekvédelmi szervezet képviselője Vlădescu ígéretére.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, korábban a szakszervezetek és munkáltatói szövetségek azzal riogattak, hogy amennyiben a kormány nem hosszabbítja meg a kényszerszabadságolásra vonatkozó törvényt, akkor a 2010-es év folyamán a romániai munkanélküliek száma elérheti a másfél milliót. Bogdan Iuliu Hossu, a Kartell Alfa szakszervezeti tömb elnöke úgy vélekedett, hogy akár az 500 millió lejt is elérhetik a munkanélküliségre fordítandó összegek, ha mindazokat elbocsátják, akiket csak kényszerszabadságra kellene küldeni.
Szerinte a legérintettebb területek a vegyipar, a fémfeldolgozás, illetve a készruhagyártás. Hasonlóképpen vázolta a helyzetet Ioan Cezar Corâci, az UGIR-1903 munkáltatói szövetség elnöke, aki szerint ha a kormány nem hoszszabbítja meg a kényszerszabadságokra vonatkozó törvényt, akkor már február folyamán 200 ezer alkalmazott kerülhet utcára.
Kiadják a tavalyi 13. fizetést
Legkésőbb áprilisig folyósítják a közszférában dolgozók tavalyi 13. fizetését – ígérte kedd esti sajtónyilatkozatában Emil Boc miniszterelnök. Azt azonban leszögezte, hogy idén már nem lesz hasonló juttatás. „2010-ben kifizetjük a 2009-es 13. fizetést, 2011-ben azonban már nem lesz 2010-es juttatás” – fogalmazott a kormányfő.
Boc: csak a minimálnyugdíj nőhet
Mindössze a 350 lejes minimálnyugdíjat tudja a kormány idén az inflációs ráta értékével indexálni, illetve a legkisebb nyugdíjakat tudja valamelyest növelni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az elkövetkező időszakban megfelelő ütemű lesz a gazdasági növekedés – jelentette ki Emil Boc kormányfő. Arra azonban ígéretet tett, hogy a minimálnyugdíj értékét mindenképp kiigazítják az idei év folyamán.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, korábban a nyugdíjasok is bejelentették, hogy tiltakozni kívánnak a kormány ellen. Mint mondták, nem magukban vonulnak utcára, hanem csatlakoznak valamely országos szakszervezeti tömb tiltakozó akciójához. A nyugdíjasok azt nehezményezik, hogy a beígérttel ellentétben január elsejétől mégsem nőtt a bruttó átlagbér 45 százalékára a nyugdíjak kiszámításakor alapul vett nyugdíjpont értéke.
Bálint Eszter. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Guşă-ellenes PEL-sátorozás?
„Bukarestbe megyünk az Egyetem térre, sátrakba költözünk, és addig maradunk, amíg a marosvásárhelyi tanács vissza nem vonja a Guşă-szobor felállítására vonatkozó határozatát” – mondta el tegnap Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke.
Az emberjogi aktivista azt is kifogásolta tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy a polgármesteri hivatal ügyvédet fogadott a határozat megvédése érdekében. „Tisztelettel kellene lenniük legalább a román forradalomra, hiszen az volt a mai demokráciának az alapja” – tette hozzá Enache. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyen tervezett Guşă-szobor felállítása ellen aláírásgyűjtést indított a PEL, amelyet mindeddig 117 közismert személyiség, köztük Herta Müller Nobel-díjas író is aláírt.
Továbbá az emberjogi szervezet tavaly novemberben levelet küldött a román államelnöki hivatalnak, a parlamentnek, a szenátusnak, a miniszterelnöki hivatalnak, a prefektúrának, a polgármesteri hivatalnak, a tanácsnak és külön-külön valamennyi városi tanácsosnak, tiltakozva a Guşă-szobor ellen.
A levélre mindössze a kormány, a Maros megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal jelzett vissza, de mivel a válasz nem nyugtatta meg a tiltakozókat, hamarosan újabb levéllel fordulnak azokhoz a hivatalokhoz, amelyek válaszra sem méltatták.
Ha tiltakozásuk eredménytelen lesz, egy bukaresti tiltakozástól sem riadnak vissza. Mint ismeretes, a forradalmárok közé lövető Ştefan Guşă marosvásárhelyi kultusza ellen per is folyamatban van, ugyanis Kincses Előd ügyvéd a közigazgatási bíróságon megfellebbezte a városi tanács 2009. szeptember 10-én hozott szoborállítási határozatát.
Antal Erika. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Együttműködik a KMDSZ és a OSUBB
Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) a Babeş-Bolyai Tudományegyetem diákszervezetével, az OSUBB-val február 3-án. A megkötött partnerségi megállapodás révén ezentúl a felek közösen kívánnak fellépni a diákok érdekének védelmében a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretén belül, valamint folyamatosan egyeztetni fognak az egyetemistákat érintő kérdésekben.
Talpas Botond valamint Virgil Smărăndoiu elnökök által jegyzett dokumentum közös rendezvények lebonyolítását, az oktatás minőségének javítását, a diákok érdekeinek közös védelmét, valamint az etnikumközi párbeszéd javítását tűzi ki célul. A diákok a megállapodást közös elnökségi gyűlésekkel, valamint rendszeres kiadványokkal kívánják megerősíteni.
A KMDSZ és az OSUBB képviselői a partnerségtől többek között azt remélik, hogy jelentősen elősegíti a magyar és román diákmozgalom közötti kölcsönös megértést és kapcsolatápolást, illetve a megállapodás tovább erősítheti a kolozsvári diákmozgalmak érdekvédelmi tevékenységét és hatékonyságát. (sajtóközlemény) Forrás: Transindex.ro

A KMKF Külügyi és Európa-ügyi Albizottsága és Jogi Albizottsága együttes ülésének záró állásfoglalása
-
Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottsága, valamint Jogi Albizottsága 2010. február 4-i együttes ülésén áttekintették a magyar Kormány nemzetpolitikai tevékenységét, a határon túli magyarság aktuális helyzetét, valamint az albizottságok szakpolitikai koncepcióalkotó munkáját, és az alábbiakat állapították meg:
1) Üdvözlik, hogy Románia új kormánya a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvételével alakult meg, valamint azt, hogy a kormánykoalíció prioritásai között szerepel az oktatási reform folytatása, illetve a kisebbségi közösségek jogi státusának rendezésére. Reményüket fejezik ki, hogy:
- az új oktatási törvény megszünteti a normatív támogatás bevezetése miatt a kisebbségi oktatási rendszert ért káros hatásokat;
- a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt Románia parlamentje olyan formában fogadja el, amely megteremti a kulturális autonómia közjogi kereteit.
Üdvözlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében kialakult együttműködést és annak hatékony folytatására biztatják az erdélyi magyar közélet szereplőit.
2) Üdvözlik, hogy a délvidéki magyarság sikeresen összegyűjtötte a Magyar Nemzeti Tanács közvetlen megválasztásához szükséges számú aláírást, ezzel is bizonyítékát nyújtva annak, hogy a vajdasági magyarság alkalmas saját ügyeinek a szerbiai törvények keretei között való autonóm igazgatására. Az albizottságok fokozott aggodalommal szemlélik a délvidéki magyarok elleni, etnikai alapú támadások kiújulását.
3) Bizakodásukat fejezik ki, hogy az ukrán elnökjelöltek által a kisebbségpolitikai problémák megoldására tett ígéretek a választások után maradéktalanul teljesülnek, és ezzel helyreáll a magyar állam, az ukrán állam és a kárpátaljai magyarság hagyományosan jó együttműködése.
4) Javasolják, hogy a magyar kormány szenteljen fokozott figyelmet a szlovák államnyelvtörvény Európai Uniós vonatkozásainak, és európai fórumokon is vesse fel a szlovákiai kisebbségpolitikai és emberjogi problémák - köztük az államnyelvtörvény jelenlegi formája - tarthatatlanságát. Az albizottságok üdvözlik, hogy a magyar Kormány alapot létesített a szlovák államnyelvtörvényt megsértő anyanyelvhasználatuk következtében megbüntetettek kártalanítására, és fontosnak tartják, hogy a benne elhelyezett anyagi forrás kizárólag a 270/1995. sz. szlovák államnyelvtörvény károsultjaink kártalanítására kerüljön felhasználásra. Szükségesnek tartják, hogy ennek részleteiről a magyar Kormány egyeztetéseket folytasson a szlovákiai magyarság politikai képviseletét ellátó MKP-val.
5) Javasolják, hogy a magyar Kormány fokozott figyelmet szenteljen a horvátországi és a szlovéniai magyar közösségek helyzetének, egyrészt a bilaterális kapcsolatok keretében, másrészt az említett közösségek törekvéseinek támogatását illetően.
6) Az albizottságok felhívják a figyelmet a közelgő 2011-2012-es népszámlálások jelentőségére és annak szükségességére, hogy a magyar közösségekhez tartozók - állampolgári jogaikkal élve - egyértelműen tegyenek tanúságot nemzeti és felekezeti hovatartozásukról.
7) Észrevételeik beépítésével elfogadták a hosszú távú nemzetpolitikai jövőképre vonatkozó, az egyházi szempontokat egyelőre nem tartalmazó előterjesztést, amelyet megerősítésre javasolnak az Állandó Bizottságnak. Javasolják, hogy a dokumentumot a történelmi egyházak - egyetértésük esetén - egészítsék ki saját szempontjaikkal.
8) Észrevételeikkel együtt elfogadták a Külügyi és Európa-ügyi Albizottság Szórvány Munkacsoportjának javaslatát a nemzetpolitika szórványdimenziójával kapcsolatos stratégiára. Javasolják, hogy az Állandó Bizottság erősítse meg a dokumentumot. Az albizottságok egyetértenek a munkacsoport állásfoglalásával, amely a koncepció kormányzati végrehajtásának szükségességét hangsúlyozza.
9) Szükségesnek tartják a jogpolitikai koncepció előkészítésével kapcsolatos munka folytatását és - lehetőség szerint - a 2010. évi plenáris ülés elé történő terjesztését.
Budapest, 2010. február 4.. Forrás: OS

Izsák Balázs: Kezdjük el megvalósítani a magyar nyelv hivatalossá tételét
A Székely Nemzeti Tanács nevében üdvözlöm a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására tett lépéseket, arra az időpontra, amelyet a tavalyi, őszi ülésszak mindkét ülésén, Csíkszerdában is, Székelyudvarhelyen is elfogadtak.
Jogos, többszörösen megerősített közösségi akaratot kifejező a meghirdetett szándék, amely hivatalos nyelvvé nyilvánítaná Székelyföldön a magyar nyelvet. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezete az állam nyelvével azonos jogállást biztosítana a magyar nyelvnek Székelyföldön. Elengedhetetlen, hogy az autonómia-statútumban megfogalmazott célok már most világosak legyenek mindenki számára, és azokat kezdjük megvalósítani.
Szükséges válaszolni a székelyföldi románság képviselői által megfogalmazott ellenvetésekre is. Azoknak, akik az alkotmányellenességre hivatkoznak, el kell mondani: a kezdeményezés nem vonja kétségbe az állam nyelvének, a román nyelvnek a hivatalos jellegét.
Székelyföldi román honfitársaink bizonyára nem ellenzik, hogy Vajdaság Autonóm Tartománynak a román nyelv is hivatalos nyelve, és nem látnak ellentmondást eme természetes tény, és aközött, hogy Szerbia alkotmánya, a szerb nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg. Gondolom, nem akarnak kettős mércét alkalmazni, mondván, ami jár 30.000 vajdasági románnak Szerbiában, az nem járhat a másfélmilliós romániai magyarság egy tömbben élő, őshonos közösségének, a 700.000-es lélekszámú székely népnek. De vehetnénk példát az Európai Unió államaiból. Spanyolország alkotmánya is az állam hivatalos nyelveként határozza meg a spanyol nyelvet, ám mellette hivatalos nyelv Baszkföldön a baszk, Galíciában a gallego, Katalóniában a katalán, sőt az aráni nyelv is.
A II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés feladata, hogy vállalt kötelezettséggé tegye az önkormányzatok számára, hogy az államhatalom helyi szerveiként biztosítsák a magyar nyelv azonos jogállását az állam nyelvével a hatáskörük alá tartozó területeken.
Székelyföld Autonómia Statútumának elfogadtatása érdekében, annak minden fontos rendelkezését el kell fogadtatni, és szembesíteni minden esetben a román törvényhozással, hogy az a helyi közösség akarata.
Eredményes, jó munkát kívánok a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek, határozottságot és következetességet a szervezőknek!
Marosvásárhely 2010. február 03.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke. Forrás: Erdély.ma

Húzódozik a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléstől az RMDSZ
Nem sok esély mutatkozik arra, hogy a március 12-ére Sepsiszentgyörgyre összehívott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen részt vegyen vagy a szervezésbe bekapcsolódjék az RMDSZ — legalábbis ez derül ki a szövetség székelyföldi vezetőinek nyilatkozataiból. Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsá­nak elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján a székelyföldi önkormányzatok közötti együttműködési tervekről beszélt, újságírói kérdésre nyilatkoztak a nagygyűlésről is, amelynek kapcsán hangsúlyozták: beszédek helyett tettekre van szükség.
„Játékos jelleget öltött mostanság a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről szóló beszélgetés" — szögezte le Borboly Csaba. Utalt az ideiglenes házbizottság felhívására, szerinte egyesek házbizottságosdit játszanak, tehetetlenségüket próbálva leplezni, pedig Székelyföldért tenni kell, nem beszélni. Nem jó félrevezetni az embereket nagyhangú gyűlések összehívásával, főleg olyan ügyekben, amiért tenni kell — mondta utalva arra, hogy a szervezők javasolták, Székelyföldön nyilvánítsák hivatalos nyelvvé a magyart. Ha lesz értelme, az RMDSZ vagy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívja a nagygyűlést, addig jónak látják kivárni — fűzte hozzá, rászervezésnek minősítve a házbizottság felhívását.
Hasonló álláspontra helyezkedett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a városi RMDSZ elnöke is, aki szerint fel kéne hagyni az „ugrasszuk ki a nyulat"-szerű, provokatív megközelítéssel. A házbizottság kezdeményezését, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását a kilátás nélküli kanyarban előzni készülő autóvezető magatartásához hasonlította, aki „hadd lássuk, mi lesz" alapon vág bele a manőverbe.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a kétnyelvűség alkalmazásáért tett erőfeszítésekről beszélt, mint mondta, minden hivatalban próbálják ezt meghonosítani, a megyei önkormányzatnál vannak sikerek, eközben azonban a kétnyelvűséget hirdető párthoz tartozó kézdivásárhelyi polgármester csak román nyelvű irányjelző táblákat állíttat fel a céhes városban.
Az SZNT kitart a nagygyűlés mellett
Üdvözölte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására irányuló kezdeményezést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását jogosnak, többszörösen megerősített közösségi akaratot kifejező kezdeményezésnek minősítette, szerinte elengedhetetlen, hogy az autonómiastatútumban megfogalmazott célokat kezdjék megvalósítani. Közleményében hangsúlyozza: a kezdeményezés nem vonja kétségbe a román nyelv hivatalos jellegét. „Székelyföldi román honfitársaink bizonyára nem ellenzik, hogy Vajdaság Autonóm Tartománynak a román is hivatalos nyelve, és nem látnak ellentmondást eme természetes tény és aközött, hogy Szerbia alkotmánya a szerb nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg" — véli Izsák Balázs. Szerinte a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés feladata, hogy vállalt kötelezettséggé tegye az önkormányzatok számára: az államhatalom helyi szerveiként biztosítsák a magyar nyelv azonos jogállását az állam nyelvével.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hatékony székely régiófejlesztés
Külföldi turisták számára kedvezményeket biztosító Székelyföld-kártya bevezetését tervezik a székelyföldi megyék elöljárói. Együttműködésük kiértékelőjén elmondták: hamarosan a magyarországi piacon is kaphatók lesznek a székelyföldi termékek.
A székelyföldi megyék együttműködése révén az elmúlt két évben sikerült elérni, hogy egységes arculattal, a régió fejlesztésére fordított energiákat összefogva, a Székelyföld konkrét eredményeket tudjon felmutatni – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a székely önkormányzati vezetőkkel közösen tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.
Az elöljáró szerint hatalmas előrelépést jelentett, hogy az elmúlt évben, a bukaresti turisztikai kiállításon Bukovina, Dobrogea és más régiók mintájára a Székelyföld külön standdal szerepelt a Romexpo nevű bukaresti nemzetközi kiállításon, ahol a rendezvény leglátogatottabb standjává vált. A székely kapuk megőrzésére, illetve új kapuk állítására indított projekt az egységes székelyföldi arculat kialakítását célozza – közölte az elöljáró.
Mint mondta, hamarosan megalakítják a Székelyföld Turisztikai Ügynökséget is, amely az országban és külföldön népszerűsítené a térséget. Hasonló céllal közös brüsszeli irodát is nyitnak. A turizmus fejlesztését szolgálná ugyanakkor a Székelyföld-kártya – Seklercard bevezetése is: ha a turista megvásárolja ezt a kártyát, kedvezményben részesül a régióban működő vendéglátó-ipari egységek, valamint kulturális szolgáltatók és programszervezők részéről.
Antal Árpád: székelyföldi intézményekre van szükség
„A Székelyföldet intézményekkel, politikai testületekkel és cselekvési konszenzussal lehet csak építeni” – nyilatkozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a székelyföldi önkormányzatok közös cselekvési tervének és eredményeinek bemutatóján. A cselekvési terv olyan programok, tervek megvalósítását és olyan alapok létrehozását tűzi ki célul, mint a Székelyföldi Fejlesztési Alap vagy a Székelyföldi Hazatérési Alap, székely történelemkönyv kiadása vagy a Székelyföldi Turisztikai Ügynökség megalapítása.
Antal Árpád kifejtette, a másfél évvel ezelőtt gyerekcipőben járó megyei és városi együttműködés mára jelentőssé nőtte ki magát, az önkormányzati vezetők rendszeresen egyeztetnek fontos fejlesztési kérdésekben. „Nagyon sok munka és nagyon sok kompromiszszum szükséges ahhoz, hogy hosszú távú terveinket megvalósítsuk. A Székelyföld fejlesztése időt, munkát és türelmet igényel” – összegezte a polgármester. Tőkés András nyilatkozatára utalva, miszerint a székelyföldiek nem tudnának mit kezdeni az autonómiával, Antal kijelentette: véleménye szerint az autonómia szükséges és fontos velejárója a Székelyföld fejlődésének.
Pozitív térségfejlesztési példa
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint örvendetes, hogy Kovászna és Hargita megye közös projektjeihez az elmúlt három-négy hónapban Maros megye is csatlakozott, a térség egyre nagyobb figyelmet kap, politikai, turisztikai és kulturális téren is létjogosultságot nyert. „A kilencvenes években HarKov-ként emlegetett régió negatív megítélését sikerült úgy megváltoztatni, hogy a Székelyföldet a román politikusok is az összetartás, térségfejlesztés pozitív példájaként emlegetik” – mondta Borboly.
Tudatosult az értékmegőrzés fontossága
A székely kapuk megőrzésére, illetve új kapuk állítására indított projekt is az egységes székelyföldi arculat kialakítását célozza: ebben a projektben Kovászna és Hargita megye is részt vesz. Tavaly húszezer eurót fordítottak erre a célra, ám a program legnagyobb nyeresége az volt, hogy sok székely emberben tudatosult az értékmegőrzés fontossága – mondta Borboly, aki szerint örvendetes, hogy több településen a helybeliek önerőből kezdték felújítani a régi kapukat. A két megye tanácsa ötletpályázatot is hirdet az egységes rendszerű helységjelzők építésére is, melyek a Székelyföld szimbólumrendszerét használják.
Székelyföldi termékek a magyarországi piacon
Borboly Csaba ugyanakkor bejelentette: Magyarországon a Cora üzletlánc az első multinacionális cég, amely székelyföldi termékeket fog kínálni a helyi vásárlóknak. Mint ismeretes, a Székelyföld márkanevet Hargita, Kovászna és Maros megye együtt regisztrálta az elmúlt év során. „Az első komoly megmérettetése a Székelyföld márkának, valamint a termékeknek a magyarországi akció lesz, hiszen sikeres szereplés esetén a helyi vállalkozók új piacot hódíthatnak” – mondta a Hargita Megyei Tanács elnöke.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: az RMDSZ posztkommunista pártként viselkedik
Élesen bírálta az RMDSZ-t Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, mondván, hogy a szövetség „posztkommunista pártként”, elvtelenül viselkedik, és mindent alárendel a szavazatszerzésnek. Tőkés szerint módosítani kell a kisebbségi törvény tervezetét, mivel rajta keresztül az RMDSZ monopolizálja a magyar közösség képviseletét.
Tőkés László pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy az RMDSZ az elnökválasztási kampányban a posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD) mellé állt, és a magyar választópolgárokat is a PSD felé irányította. „Magam azt szorgalmaztam, hogy a néppárti alakulatok fogjanak össze. A Demokrata Liberális Párt (PDL) melletti, vagy legalábbis semleges álláspontra helyezkedtem – személyesen Băsescu mellett álltam, de az EMNT semleges állásponton volt az elnökválasztás kapcsán. Végül az én álláspontom valósult meg, az RMDSZ pedig arra kényszerült, hogy igazodjon az új helyzethez. A szövetség nagy hibáit mindig megbocsátják, opportunizmusa révén pedig mindig talpra esik” – fogalmazott Tőkés, aki szomorúnak nevezte, hogy az RMDSZ posztkommunista pártként viselkedik.
Tőkés felháborítónak tartja az RMDSZ „elvtelen és opportunista” magatartását, amelynek célja szerinte a szavazatszerzés. Noha a szövetség elért bizonyos eredményeket kormányzati szerepvállalásai során, a mérleg inkább kedvezőtlen a magyar közösség számára. „E tekintetben a románok sem dicsekedhetnek, de mi magyarok kétszer nagyobb hátrányban vagyunk: csökken a létszámunk, a szórvány fogyatkozik, a magyarok vagy beolvadnak, vagy távoznak az országból” – fejtette ki Tőkés László.
Az EMNT elnöke szerint felül kell vizsgálni az RMDSZ egyoldalú, egypárt-központú politikáját, a többi magyar politikai szervezettel, a civil társadalommal, a egyházakkal közösen. A politikai pluralizmus érdekében nem a pártot, hanem a romániai magyar politika keretét kellene egységesíteni, mivel „az egypárt kommunista, diktatórikus és totalitárius”, és a román politikum is azt szeretné, hogy a magyaroknak egyetlen pártja legyen, mivel így könnyebben manipulálhatók – tette hozzá.
Tőkés László szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, amely szerepel a kormány prioritáslistáján, és amelyet Emil Boc kormányfő a nyárig elfogadtatna a parlamenttel, módosítani kell, mivel jelenlegi formájában az RMDSZ egyeduralmi helyzetét szilárdítja meg. „Világosabban rögzíteni kell a hatásköröket az autonómia tekintetében, mivel a tervezet jelenlegi formájában a magyar közösség azonosul az RMDSZ-szel, holott a magyar politika alanya nem az RMDSZ, hanem a magyar közösség, minden politikai, civil és egyházi szereplőjével együtt” – fejtette ki Tőkés. Hozzáfűzte: megengedhetetlen hogy egyetlen párt monopolizálja a magyar közösség képviseletét. Az EP-képviselő elmondta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében javaslatot tett a kisebbségi törvény tervezetének felülvizsgálatára, választ azonban egyelőre nem kapott. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

CSAT: amerikai rakétákat telepítenek Romániába
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyta azt az amerikai kérést, hogy ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat telepítsenek Romániába az amerikai rakétapajzs részeként – jelentette be csütörtökön Traian Băsescu. Az államfő a CSAT ülése után kevés részletet árult el, de úgy tűnik, hogy a Barack Obama amerikai elnök által módosított rakétapajzs-építési elképzelések keretében telepítenének elfogórakétákat a Fekete-tenger partján fekvő országba.
Băsescu szerint szárazföldi kilövőállásokról indítandó rakétákat telepítenének Romániába, s a rendszer 2015-ben válna működőképessé. Az államfő hangsúlyozta, hogy a terv nem Oroszország ellen irányul. Az államfő csütörtöki bejelentése megfigyelők szerint váratlan volt.
„Barack Obama amerikai államfő felkérte országunkat, hogy csatlakozzunk az amerikai védelmi rakétapajzs kialakításához, amely 2015-től működne. A Legfelső Védelmi Tanács egyetértett ezzel a javaslattal” – jelentette be csütörtökön Traian Băsescu államfő. A közeljövőben kétoldali tárgyalásokat kezdeményeznek erre vonatkozólag. „A CSAT döntését a parlamentnek is el kell fogadnia. Ez nem irányul Oroszország ellen. A régebb elhelyezett rendszer csak Románia nyugati részének egy szeletét fedte le, az új pedig megvédi Romániát az esetleges rakétatámadásoktól ” – pontosított az államfő. Traian Băsescu szerint a döntés megerősítheti az Amerikával szembeni partnerséget, és növelheti Románia biztonságát is.
Emil Boc kormányfő szerint a rakétapajzs kialakítása Románia egész területét védené meg nemcsak Oroszországgal, hanem a Közép-Kelettel szemben is. „A védelmi rakétapajzs romániai elhelyezése politikai, diplomáciai, katonai és stratégiai sikernek könyvelhető el. A Lengyelországban elhelyezett védelmi rendszer csak Románia nyugati részének biztosított védelmet. Amennyiben Románia területén alakítanak ki új rakétapajzsot, akkor ez az egész országnak biztosítja a védelmet bármilyen rakétatámadás ellen. Ugyanakkor a rakétapajzs elhelyezése hosszú távon a stabil demokrácia biztosítéka is egyben. Ugyanakkor kevés költséggel jár, és maximális védelmet biztosít” – összegzett a kormányfő.
Gabriel Oprea védelmi miniszter szerint a rakétapajzs felállítása Romániában a honvédelem egyik elsődleges célkitűzése, és az Amerikából érkezett felkérés pedig a következetes romániai külpolitikának tudható be. Oprea hangsúlyozta: a parlamentnek is el kell fogadnia a kétoldali egyezséget.
Ioan Mircea Paşcu volt védelmi miniszter, jelenleg európai parlamenti képviselő kijelentette: Oroszország kifogást emelhet Románia eme döntése ellen, mint ahogy ezt megtette Lengyelország kapcsán is.
Titus Corlăţean, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke a bejelentést követően hangsúlyozta: kérést nyújt be arra vonatkozólag, hogy a parlament védelmi és külpolitikai szakbizottsága, illetve a kormány tárgyaljon a kérdésről, mivel a védelmi rakétapajzs kialakításával járó felelősséget közösen kell vállalniuk. Arra a kérdésre, hogy milyen veszéllyel jár a terv megvalósítása, Corlăţean azt válaszolta: a védelem szempontjából mindig vannak veszélyek.
Markó Béla RMDSZ-elnök pozitívnak minősítette Románia csatlakozását a védelmi rakétapajzs kialakításához.
Korábban a Romániához hasonlóan NATO- és európai uniós (EU-) tagállam Csehország és Lengyelország aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Obama módosította Bush rakétapajzs-építési tervét.
Obama tavaly szeptemberben módosította elődjének, George Bushnak az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztésére vonatkozó tervét, amely az úgynevezett lator államok – például Irán – esetleges rakétatámadásai elleni védekezésül Csehországba egy radarállomás, Lengyelországba pedig elfogórakéták telepítését irányozta elő. Obama új terve értelmében szárazföldi és tengeri kilövőállásokról indítandó elfogórakétákat telepítenének a Perzsa-öbölbe és köréje, hogy védelmet nyújtsanak az „egyre súlyosabb iráni rakétaveszély” ellen.
Az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztése felbosszantotta az egykori hidegháborús ellenfél Oroszországot, amely nukleáris elrettentő erejét aláásó fenyegetést látott benne, és azzal vádolta Washingtont, hogy beavatkozik az orosz érdekövezetbe.
Több más EU-tagállamtól eltérően Romániában a lakosság körében nagyon népszerű az amerikai katonapolitika. Az országban már működik egy kisebb amerikai támaszpont, amelyet azért hoztak létre, mert az amerikai védelmi minisztérium a hidegháború idején kialakított nagy nyugat-európai támaszpontokról kisebb és a közel-keleti és egyéb válságövezetekhez közelebb fekvő helyekre vezényel át erőket. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

„Statisztikamagyarok” avagy helyzetünk többoldalú megközelítése
A bürokráciával vívott harcba bele lehet fáradni, de sosem lehet belenyugodni. A közösségünk érdekében „vívott harcunkban” számon kérni, elvárni a folyamatos lendületet értelmetlen. Lendületből, jobb helyeken, forradalmat szoktak csinálni – ennek már egyenlőre lejárt –, mindennapi építő munkát nem. A kolozsvári – megmaradni akaró – magyarság helyzete megéri a többoldalú megközelítést.
Nem teljesült elvárások
Egyik oldalon ott vannak a negatívumok, a be nem teljesült elvárások. Sarkítva, megint egyoldalúan megközelítve, említhetném akár az „értelmiségiek árulását” is. Hisz sokan nem a közösségük, hanem a betöltött, vagy betölteni vágyott funkciójuk (esetleg pénztárcájuk, bankszámlájuk) szempontjából látják, láttatják az igazságot. A politikai elit számos tagját jellemzi a foggal-körömmel való ragaszkodás a megszerzett pozíciókhoz, a „kegyvesztettek”-et pedig a mindenáron való visszakapaszkodás kísérlete.
Sajátosan kolozsvári probléma az iskolai szakoktatás szinte teljes mellőzése, a közösség szempontjából ezzel lemondva, a népszaporulatot még mindig a leginkább biztosító társadalmi rétegről. Az oktatáshoz kapcsolódóan említhetném az egyetemi és általános oktatást kiszolgáló kollégiumok szükségességének késői felismerését, az egyetemi oktatás és intézményszervezés (tervezés ?) terén a „tömegoktatás” és elitképzés megfelelő súlyozásának szem elől tévesztését.
A szociális kérdés, az öregekről, árvákról, betegekről való gondoskodás, más szórványközösségek középponti problémája nálunk alkalomszerű, szinte csak egyéni kezdeményezésekre szorítkozik. Közös(ségi) gazdaságpolitika (utalnék az első világháború előtti Transilvania Bankhoz kapcsolódó, az akkori kisebbség szervezett földtulajdon szerzését és egyéb gazdasági tevékenységét támogató akciókra) még csírájában sem létezik.
A médiának a harcra, főleg a vesztes harcra, a szenzációra való fókuszolása még torzítja is a kialakult képet.
A „tömeget”, statisztikamagyarokat(!) felelősségre vonni értelmetlen, hiszen az sajátos érdekek és tudat által meghatározott kisebb csoportokból, egyénekből áll. A „tömeget” nem hibáztatni, hanem irányítani, vezetni szokták. Különben is, mindenki szeretné látni az egykori, lendületből folytatott rövidtávú és a mindennapi (hosszútávú) küzdelmének eredményét.
Eredmények
A valóságnak szerencsére van egy másik, pozitívabb oldala is. Az eltelt húsz évnek vannak, nem kis számban, eredményei is:
• egyházi és közösségi ingatlanok már beteljesedett, vagy már folyamatban lévő visszaszerzése és azoknak (általában) funkcionális kihasználása;
• intézményeink fokozatos kiépítése (az egyházakon kívül, kulturális, oktatási részben a szociális intézmények);
• a civil szféra kiépülése (alapítványok, egyesületek);
• a tehetősebb, a közösségért is áldozni tudó réteg kialakulása;
• a fiatal, itthonmaradó értelmiségi réteg megerősödése (ez Kolozsváron kívül még jobban érzékelhető például Aradon, ahol hosszú évtizedek tapasztalataival ellentétben, a magyar középiskolát végzettek döntő többsége nem külföldön keresi a boldogulását);
• ez utóbbit is elősegíti a politikai, vagy politikailag determinált vezető funkciókba való bekerülés lehetősége;
• az önkormányzatok megerősödése;
• végül, de nem utolsósorban, a jogi keretek lassú, de határozott kiépülése (nemzeti jelképeink használata, kétnyelvű helységnévtáblák, stb.).
A pozitív jövőkép fontossága
A kialakuló intézményrendszer és az alakulóban lévő kétszintű autonómia még akkor is tudná biztosítani a kisebbségi közösség életképességét, ha – a jelenlegi demográfiai tendenciára alapozó szociológiai előrejelzések szerint – 2050-re 500 000-re csökkenne az erdélyi magyarság száma. A déltiroliak, a baszkok kevesebben vannak, mégsem kérdőjelezi meg senki a jövőjüket. Egy öntudatos, pozitív jövőképpel rendelkező közösségnek nem kell félnie jövőjét illetően.
Persze kérdés, van-e egyáltalán szükség nemzeti, kisebbségi közösségre a modern Európában, a globalizálódó világban? Az ember pszichológiai sajátossága, hogy elismerésre, közösségre vágyik. A boldogság mércéje nem az abszolút jólét – ilyen nincs is –, hanem a másokhoz viszonyított, a mások (rokonok, barátok, ismerősök, a velünk „hasonszőrűek”) által elismert eredmények. Nem hiába jönnek haza a „külföldre szakadt hazánk fiai” eldicsekedni eredményeikkel, gazdagságukkal.
A közösség, mint érték
Ha pedig a közösség, a közösséghez tartozás érték, tenni kell érte. Ebben a szellemben kell neveljen a pap, a tanár, ennek képviseletét kell elvárni a választott tisztségviselőktől, politikusoktól. Nekünk van amire büszkék lennünk. Anélkül, hogy ezt folytonosan mások orra alá dörgölnénk, büszkék lehetünk a sajátos erdélyi-, székely- és egységes magyar kultúránkra, történelmünkre. A közelmúltunkra is, a húsz év megvalósításaira és kudarcaira is.
Nincs amiért elkeserednünk a ránk váró nehézségeken, ne siránkozzunk a veszélyeken, mint a mesebeli egyszerű ember. Mert a demográfiai mutatók tudatos, közösségi alakítása igenis lehetséges. Ennek elszigetelt, kisebb térségre vonatkozó példáját még az átkos, kommunista rendszer idején is tapasztaltuk. (Lásd a kalotaszegi egykézésről készült riport megrázó, ébresztő hatását.) Ne hivatkozzunk a világ túlnépesedésére, figyeljünk inkább az egyenlőtlen népesedés-alakulás negatív hatásaira és a Nyugat-európai országok ebből származó nehézségeire, az egész európai civilizációt fenyegető veszélyekre.
A magyar értelmiségiek egy számottevő része (Erdélyben és az anyaországban egyaránt), már tudatosan vállal legalább három gyereket. Ez a környező nemzetekre még nem jellemző. Magyarországon beindult a „harmadik királyfi, királykisasszony” mozgalom. A nagycsaládokban kapott szeretet pótolja a szűkösebb anyagi lehetőségeket, az egymással foglalkozó, egymástól tanuló testvérek pedig az egy gyerekre eső, megoszló szülői figyelmet. Az így nyert lelki gazdagság, alkalmazkodó képesség az igazi hozománya a nagycsaládban felnövő fiataloknak.
Nincs amiért siránkozzunk. Tudomásul kell vennünk, hogy az a falu, város (városközpont), vidék a mienk, amelyet belakunk.
ÉDER OTTÓ. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Prioritás a könyvbeszerzési program újraindítása
„A közkönyvtárak nem ragadhatnak meg a ’90-es években betöltött szerepüknél. Olyan korszerű tájékoztató központokká kell válniuk, ahová szívesen járnak az emberek, és ahol másfajta szolgáltatást is találnak, nem csak régi és új könyveket” – mondta Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter azon a vitán, amelyet az általa vezetett szaktárca a Biblionet programmal közösen szervezett.
„A romániai közkönyvtárak a támogatás és a humán erőforrás tekintetében is hátrányos helyzetbe kerültek a rendszerváltás után. A könyvtárosok érdeme az, hogy életben tudták tartani ezeket az intézményeket” - jelentette ki Kelemen Hunor, és azt is hozzátette, a minisztérium következetes közpolitika kidolgozásával segítheti ennek a szakterületnek a működését. „Ennek a közpolitikának az összeállításakor újra kell gondolnunk a közkönyvtárak vidéki és kisvárosi közösségek életében betöltött szerepét is” - hangsúlyozta a tárcavezető, aki megköszönte a Bill és Melinda Gates Alapítványnak, valamint az IREX Alapítványnak a közkönyvtárak alkalmazottjai képzésének felvállalását. „Ez a projekt példa arra, hogy sok mindent meg lehet valósítani egy, Románia számára jelentős támogatással és jó ötletekkel. A mi kötelességünk lesz tartalommal megtölteni a Biblionet program teremtette keretet” - tette hozzá a miniszter, aki szerint az önkormányzatoknak is felelősséget kell vállalniuk a közkönyvtárak megfelelő működtetéséért.
Deborah Jacobs, a Bill és Melinda Gates Alapítvány Global Libraries programjának igazgatója a könyvtáros új hatásköreiről beszélt, és elmondta, hogy ez az új szerep az intézmények működésével kapcsolatos tevékenységeket is feltételez, hogy a könyvtárlátogatóknak ne csak a könyvállományhoz legyen hozzáférésük, hanem más kulturális, szociális és oktatási szolgáltatásokhoz is, amelyekért ezeket az intézményeket felkeresik. „Nem kell elvárniuk azt, hogy a miniszterhez hasonló felvilágosult tisztségviselők végezzék helyettük ezt a munkát” - tette hozzá Deborah Jacobs, aki értékelte Kelemen Hunor miniszternek a koherens közpolitikák kidolgozására vonatkozó szándékát és azt, hogy foglalkoztatja a közkönyvtárak további sorsa.
„A minisztérium könyvbeszerzési programjának újraindítása elsődleges számunkra. Idén nem lesz alkalmunk erre, hiszen vissza kell szereznünk azokat az alapokat, amelyeket az Országos Lottótársaságtól és a szerencsejáték-szolgáltatók hozzájárulásából különíthettünk el kifejezetten erre a célra. Támogatjuk a falusi, községi és városi könyvtárosok képzésére irányuló valamennyi kezdeményezést, hiszen az ő tevékenységüknek, az új igények szerint, a társadalom- és oktatásszervezés területére is kell terjednie. Partnerséget szeretnénk kötni ugyanakkor az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztériummal az új olvasói nemzedék és korszerű könyvtári szolgáltatások használóinak képzése érdekében” - hangsúlyozta hozzászólásában a miniszter, aki megbeszélésre hívta a Könyvtárosok Országos Szövetségének képviselőit, hogy a 2002-ben elfogadott könyvtártörvényre vonatkozó módosító javaslatokról tárgyaljanak. „Annak idején sokat foglalkoztunk ezzel a törvénnyel a Parlamentben, de a jogszabály aktualizálásra szorul. Ezért arra kérem a szövetséget, hogy tegyen javaslatot a tökéletesítésére” - mondta befejezésképpen Kelemen Hunor miniszter.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)