HUMMIT–HÁRIT-partnerség
A Háromszék és Hunyad megye magyarsága közötti partnerség múlt napi hivatalos aláírásával egy időben született meg az együttműködési szerződés a két megye magyar ifjúsági szervezetei, nevezetesen a hat tagszervezetet számláló HUMMIT (Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács) és a 16 tagszervezetet egyesítő HÁRIT (Háromszéki Ifjúsági Tanács) között.
A két szervezet elnöke, Széll Lőrinc és Grüman József az általános megyei együttműködéshez hasonló szellemben készül közelebb hozni egymáshoz a székely és szórványbeli fiatalokat. A konkrét célkitűzésekről Széll Lőrinc HUMMIT-elnököt kérdeztem.
– Ez a kapcsolat eleve konkrétumokra épült. Jó két éve táplálunk igen gyümölcsöző kapcsolatot a háromszéki fiatalokkal, a MIÉRT égisze alatt több közös projektben vettünk részt. Ezért véltük úgy, hogy a két térség magyarsága között megkötendő partnerséget hangsúlyosan jelenítsük meg az ifjúság körében is – fogalmazott Széll Lőrinc.
– Körvonalazódott-e már idénre közös program?
– Természetesen! Hogy az egész közeliekkel kezdjem: pár nap múlva, március 5–7. között népes Hunyad megyei ifjúsági küldöttség vesz részt a HÁRIT közgyűlésén. Március derekán pedig mi hívjuk meg a kovásznaiakat a MIÉRT égisze alatt Déván megrendezendő ifjúsági szórványkonferenciára. Április közepén a Dévai Téglás Gábor Iskolacsoport Hauer Erich Diáktanácsa készül Sepsiszentgyörgyre részt venni a városnapok keretében zajló diákrendezvényeken. Emellett két cseretáboroztatást is tervezünk nyárára. Hunyad megyében Őraljaboldogfalva környékén szeretnénk vendégül látni a háromszéki fiatalokat, hogy közösen vegyünk részt az itteni templom környékének rendbetételében. És a terveket még folytathatnám.
– A két megye közti együttműködés anyagi támogatásában jelentős részt vállaltak fel a kovásznaiak. Ez jellemző az ifjúsági körökre is?
– Részben. Az említett nyári cseretáborok finanszírozására ígéretet kaptunk a háromszékiektől. De mindenképp pályázni fogunk mi is. A további közös rendezvényekre pedig a tagszervezeteink igyekeznek majd támogatást szerezni, alapítványoktól, illetve a két megye és a nagyobb városok ifjúsági alapjaiból.
– Említetted, hogy még számtalan terv van a tarsolyotokban. Egyszóval, hosszú távra rendezkedtetek be?
– Mindenképpen többéves együttműködésben gondolkodunk. Sőt a terv az, hogy minél előbb kiterjesszük e kapcsolatot más megyékre is. A HUMMIT–HÁRIT-együttműködés tulajdonképpen a magja lehet egy tágabb körű egyeztető fórumnak, amelybe mindenképp be szeretnénk vonni a partiumi ifjúsági szervezetet is, hiszen kétségtelen, hogy vidékenként megvannak a sajátos problémáink, de meggyőződésem, hogy közös erővel könnyebben megoldhatjuk ezeket.
Gáspár-Barra Réka. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Közös kulturális programokban gondolkodna Hiller és Kelemen
Európai szintű közös programokat lát szükségesnek a magyar és a román kormány kulturális minisztere.
Románia és Magyarország 2008-ban lejárt együttműködési megállapodásának megújításáról folytatott megbeszéléseket pénteken Bukarestben Hiller István, Magyarország oktatási és kulturális minisztere és Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. A két tárcavezető állást foglalt az európai szintű közös kezdeményezések mellett.
A tárgyalások után tartott sajtótájékoztatón Hiller István kifejezte reményét: az új megállapodás nem a korábbinak az automatikus megújítása lesz, hanem figyelembe veszi, hogy időközben mindkét ország az Európai Unió tagjává vált. Szerinte ezért olyan témáknak is be kellene kerülniük az új dokumentumba, amelyek az eddigi együttműködést európai szintre emelnék, tartalmaznának közművelődési és művészeti, illetve harmadik országban, az Európai Unióban megvalósítandó közös kezdeményezéseket is.
Hiller István elmondta: támogatja a román kulturális minisztérium felvetését, hogy közös projekteket indítsanak Kőrösi Csoma Sándor munkásságának témájában. Az ő bemutatása egyaránt hasznára van Romániának és Magyarországnak - mondta -, kitűnő európai gondolkodóról van szó, aki ugyanakkor életének nagy részét Európától távol töltötte.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: az általa vezetett tárca különösen a műemlékvédelem terén számít Magyarország támogatására, és ezt a születendő kétoldalú megállapodásba is bele kellene foglalni. Szerinte a román és a magyar kortárs irodalom fordításának ösztönzését, valamint az egyhetes kulturális csereprogramoknak a hagyományát is újjá kellene éleszteni, hiszen ezek fogadtatása kedvező volt Romániában és Magyarországon.
A két miniszter egyetértett abban, hogy közös munkacsoport fogja kidolgozni a megállapodás szövegét, amelyet az év második felében írnak alá.
Az MTI kérdésére válaszolva Hiller István elmondta: a nap folyamán tárgyalt Daniel Petru Funeriu oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminiszterrel. Mint elmondta, egyebek között megegyeztek abban, hogy a magyarországi oktatási és gyermekesély-kerekasztal tapasztalatainak összegzését eljuttatják majd a román tárcához. Úgynevezett pozíciós dokumentumot készítenek elő, és - egyetlen más európai uniós tagállamot sem kirekesztve - javaslatot kívánnak előterjeszteni az unió új oktatási biztosának - mondta a miniszter.
Hiller István kifejezte reményét, hogy a két ország közötti együttműködés az oktatás terén is folyamatos és magas szintű lesz a jövőben, ennek ki kell terjednie a romániai magyar nyelvű oktatás minden területére és szintjére, akárcsak a magyarországi románság oktatási gyakorlatára. Forrás: Transindex.ro

Tájékoztatta a kormány a szomszédos országokat a rakétapajzs elemeinek telepítéséről
A kormány tájékoztatta a szomszédos országokat az amerikai rakétapajzs elemeinek tervezett telepítéséről - közölte pénteken a külügyminisztérium.
A közlemény szerint Moldova, Szerbia, Bulgária, Ukrajna és Magyarország kapott tájékoztatást az elmúlt napokban.
A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a rakétapajzs kifejezetten védelmi szerepet tölt be, egyedüli célja, hogy megóvja Románia lakosságát és területét az esetleges rakétatámadásoktól.
Hozzátették, hogy a projekt nem veszélyezteti a szomszédos államok biztonságát, ellenkezőleg, csökkenti a regionális biztonsági kockázatot.
Románia konkrétan így járul hozzá a NATO majdani rakétavédelmi rendszerének a kiépítéséhez, amely valamennyi NATO tagállam számára védelmet fog nyújtani - olvasható a közleményében.
Egyébként a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) február elején hagyta jóvá azt az amerikai kérést, hogy ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat telepítsenek az ország területére. Forrás: Transindex.ro

Nem szabad közömbösnek lenni
Nagyvárad – Vasárnap délben Exc. Tempfli József ny. megyés püspök prédikált a váradszentmártoni plébániatemplomban lezajlott szentmisén. Beszédében a premontrei rend elkobzott kolostorépületére is utalt.
A váradszentmártoni plébániatemplomban megtartott vasárnap déli szentmisén Exc. Tempfli József ny. megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: a nagyravágyás kisértése mindig veszélyt jelentett az emberiség számára, a történelem folyamán sokan próbálkoztak azzal, hogy akár tisztességtelen, igazságtalan vagy erkölcstelen eszközökkel is a kelleténél többet szerezzenek maguknak. A világ sokszor hazugságokból él, egyesek az igazságot is megpróbálják elködösíteni, figyelmeztetett. Ennek ellenére nekünk nem szabad közömbösnek lenni, optimistán kell tekintenünk a jövőbe, mert számtalan példa bizonyítja, hogy “az Isten hatalmánál fogva beletenyerel a történelem menetébe”, és jó irányba fordítja a dolgokat. A nagyböjti időszakban is imádkoznunk kell tehát az Úrhoz, hogy boldogabb és jobb jövő felé vezesse Románia lakosságát.
Ne mások kárára
Anyagilag és morálisan is támogatnunk kell egymást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, az együttélésben pedig olyan körülményeket kell teremteni, mely a többségi nemzetnek és a kisebbségben élőknek is megfelel. “Isten mindenkinek egyforma méltóságot adott”, hangsúlyozta a ny. főpásztor. Hozzátette: II. János Pál pápa is úgy vélte 1999-ben, hogy a harmadik évezredben új életet kell építsünk. Fejlesszük és őrizzük hitünket, nemzetiségünket és hagyományainkat, de úgy, hogy ezzel ne legyünk mások kárára. Ugyanis egy festmény is annál szebb, minél több szín található benne, és egy zenemű is annál értéksebb, minél több hangjegyből van komponálva.
Ciucur Losonczi Antonius. Forrás: erdon.ro

Folytatódjon a magyar-magyar párbeszéd!
Bár számos kérdésben eltérő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ álláspontja, a 2010. február 20-i, marosvásárhelyi találkozójukon a párbeszéd és az egyeztetések folytatásáról döntöttek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül.
Bár számos kérdésben eltérő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ álláspontja, a 2010. február 20-i, marosvásárhelyi találkozójukon a párbeszéd és az egyeztetések folytatásáról döntöttek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül.
Az EMNT álláspontja szerint az autonómia az erdélyi magyar közösség jogos igénye, függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányoz, vagy ellenzékben van. Ennek érdekében tehátaz autonómia-munkacsoportnak folytatnia kell a munkáját. Stratégiai és az aktuálpolitikai szinten is olyan törvényjavaslatot kell kialakítani, amely belső demokráciát teremt, és esélyegyenlőséget biztosít a politikai szereplőknek, továbbá megteremti a kulturális autonómia intézményi és jogi kereteit – fogalmazták meg az autonómia-munkabizottság előtt álló feladat irányelveit.
A találkozón a magyar közösség számára különösen fontos aktuálpolitikai kérdésekről is egyeztettek. A közoktatás egészét érintő költségvetési szigor, amelynek értelmében bevezetik a normatív finanszírozást (vagyis ősztől a tanulók létszáma alapján fizetik majd a tanárokat), a kisebbségi oktatást halmozottan hátrányos helyzetbe hozza. Ezért az EMEF résztvevői elhatározták: oktatási bizottságot alakítanak, amelyet azzal a feladattal bíznak meg, hogy a lehető legrövidebb idő alatt dolgozzon ki tervet a normatív tanügyi támogatás hátrányainak kivédésére a kisebbségi oktatás pozitív diszkriminációjának elve alapján. A felek egyetértettek abban, hogy az új tanügyi törvényben paradigmaváltásra van szükség, tovább kell lépni az oktatási autonómia fele, hogy reform címén ne számolhassanak fel magyar osztályokat, iskolákat.
Ami a küszöbön álló közigazgatási reform kérdését illeti, Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: „Regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz és annak fenntartásához”.
Az EMEF napirendjén szerepelt a verespataki aranykitermelést ciántechnológiával megoldani kívánó bányaprojekt is. A felek egyetértettek abban, hogy nemet kell mondani a ciántechnológián alapuló verespataki kitermelésre, továbbá abban is megegyeztek: közösen lépnek fel annak érdekében, hogy az Európai Unió egész területén tiltsák be a ciántechnológián alapuló bányászatot.
Szóba került a Kulturális Autonómia Tanács megalakításának kérdése is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a mielőbbi megalakulást szorgalmazta, de elfogadta az RMDSZ javaslatát, melynek értelmében májusban megalakul a Kulturális Autonómia Tanács.
Felemás eredményre jutottak a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) összehívásával kapcsolatban. A korábban közösen elfogadott, és a tavaly őszi nagygyűlésen kitűzött márciusi időpontot már nem tartja alkalmasnak az RMDSZ,ugyanakkor a napokban megnevezi a küldötteit, akik a paritásos bizottságban egyeztetnek a tartalmi és szervezési kérdésekről.
A támogatáspolitikáról is eltérőek az álláspontok: az RMDSZ szerint a törvény értelmében a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetnek jár azállami költségvetési támogatás, az EMNT szerint ez a magyar közösséget illeti. Az EMEF márciusban összeülő támogatáspolitikai munkacsoportjának feladata lesz a kompromisszumos álláspont kidolgozása.
A közeljövő egyik fontos eseménye, a marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékezőrendezvénysorozat tárgyában sikerült közös nevezőt találni. Az elhangzottak értelmében az ezelőtt húsz évvel egész erdélyi magyar közösségünk, a magyar-román megbékélés, valamint a parlamentáris demokrácia ellen irányuló, háttérből szervezett „ellenforradalomra”, amely a visszarendeződést készítette elő, az EMEF keretén belül közösen szerveznek megemlékező eseményeket.
Marosvásárhely, 2010. február 20.
Az EMNT
Tájékoztatási Szolgálata. Forrás: erdon.ro

RMDSZ–EMNT párbeszéd
Bár számos kérdésben eltérő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ álláspontja, a szombati marosvásárhelyi Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon a párbeszéd és az egyeztetések folytatásáról döntöttek a felek.
A tanácskozás napirendjén szerepelt egyebek mellett a magyar összefogás kérdése, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának az ügye. Ezután következtek a konkrét kérdések, a kisebbségi és az oktatási törvénytervezet kérdése, és általában az úgynevezett oktatási reform okozta gondok, a fejlesztési régiók átalakításának ügye, és a verespataki beruházás kérdése. A több órás tanácskozás végén Markó Béla, az RMDSZ, illetve Tőkés László, az EMNT elnöke külön-külön nyilatkozott a sajtónak.
Szemrehányást tettünk az RMDSZ-nek
Tőkés László: – Hosszas vitát követően megegyeztünk, hogy az autonómiabizottság folytatja a tárgyalásokat a kisebbségi törvénytervezet számunkra legmegfelelőbb formában való kialakítása érdekében, másfelől pedig távlatilag stratégiai szinten folytatja a tevékenységét. Az oktatásügyben összehívjuk az EMEF oktatási bizottságát, amely kezelni igyekszik a jelenlegi válságos tanügyi helyzetet.
A regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feltagolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz mint önálló régióhoz, s annak fenntartásához. A verespataki bányaügyben egyöntetűen kimondtuk, hogy a ciános bányakitermeléssel nem értünk egyet, és együtt szorgalmazzuk a ciános kitermelés európai szintű betiltását, ezen fáradozom egyébként én magam is az európai parlamentben.
A székelyföldi önkormányzati nagygyűlés kérdésében az RMDSZ nem tartja időszerűnek a március 12-i dátumot, kénytelenek voltunk ezt tudomásul venni, illetve miután az EMNT kinevezett egy ad hoc öttagú bizottságot a nagygyűlés előkészítésére, az RMDSZ is kinevezi a napokban a saját öttagú küldöttségét, és ez hivatott megegyezni a következő önkormányzati nagygyűlés időpontjáról.
Sor került a támogatáspolitikai kérdésre is, ugyanis szemrehányást tettünk az RMDSZ-nek, hogy a tavaly, miközben mi éppen a támogatáspolitika átalakításáról kezdeményeztünk megbeszélést és egyeztetést, kiderült, hogy a Communitastól átutalták az egész kisebbségi közösségi szervezeteknek járó támogatást az RMDSZ-nek. Annyiban máris megállapodtunk, hogy rövidesen összeül az EMEF támogatáspolitikai munkacsoportja Bodó Barna és Takács Csaba társelnökök vezetésével.
Prioritás az oktatás
Markó Béla: – Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mai találkozóján több témáról tárgyaltunk. Tulajdonképpen a konklúzió az, hogy különböző témákban dolgozunk együtt. Amit most legfontosabbnak, legidőszerűbbnek és mindenképpen prioritásnak tartanék, az az oktatás. Ezért egyrészt együtt dolgoznánk az oktatási törvénytervezeten, mert ezt a kormánynak, és utána a parlamentnek minél előbb el kellene fogadnia, de együtt dolgozunk olyan kérdéseknek a megoldásán is, mint például az a reformintézkedés, amely a finanszírozásra vonatkozik, és amely a jelenlegi formájában könnyen elvezethet majd az iskolák, magyar osztályok megszüntetéséhez. Éppen ezért a kritériumrendszeren változtatni kell. A kisebbségi törvénytervezeten is együtt fogunk működni, és ugyanúgy a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezésén.
Olyan döntéseket is hoztunk ugyanakkor, hogy a tervezett székelyföldi nagygyűlést ebben az időszakban nem tartjuk időszerűnek, tehát kollégáink majd egyeztetnek, és egy későbbi időpontban fogjuk majd megtartani.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Bocskai Napok
A fejedelem öröksége
Azon senki se törje a fejét, hogy mi a közös az iskolásvetélkedő, a labdarúgótorna, az útikönyv-bemutató, a vallási kegytárgykiállítás, az őshonos búzafajta és a farsangfarka között, mert úgysem találja ki. Eláruljuk: mindezek a nyárádszeredai Bocskai Napok egy-egy mozzanatát jelzik. Ahogy Dászkel László polgármester lapunknak elmondta, azért szervezik meg minden évben az ünnepséget, a megemlékezést a nagy erdélyi fejedelemről megválasztása napján, mert mindabban, amit ma a fejedelemválasztó városkában tesznek, az ő öröksége, hagyatéka is.
A polgármester az ünnepséget megnyitó beszédében Bocskai István végrendeletét idézte, amelyben a fejedelem mind a magyarországiakat, mind az erdélyieket "az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre" intette. Ma is ennek a szellemi örökségnek az intelmére, szellemére gyűltek össze mindazok, aki határon innen és túl megemlékezni akartak a hajdani államférfiról – mondta többek között a polgármester, aki megköszönte azt a tűzzománc Bocskai-képet, Gergely Judit alkotását, amelyet tavaly nyáron nagynénje, Kovács Irma tanárnő adott át az önkormányzatnak. Ezért is hívták meg az ünnepség alkalmával az Erdélyből elszármazott Budapesten élő vegyészt, képzőművészt, hogy alkotásaiból állítson ki a kultúrotthonban. Ugyanott Váradi Péter Pál: Tél a havason című fotókiállítását is vendégül látták. Ehhez mi sem talált jobban, mint a Balás Árpád, dr. Jakab Sámuel, Fodor S. Sándor és Incze Árpád által megyénkről összeállított háromkötetes útikönyv- bemutató, amelyet szintén a művelődési házban tartottak meg.
Nem szerveznek Bocskai Napokat anélkül, hogy a diákokkal ne elevenítenék fel azt a kort, amelyben élt és munkálkodott a fejedelem. A pénteken megtartott történelmi vetélkedő tehetséges diákjait tüntette ki az önkormányzat.
A polgármester köszöntötte a fejedelemválasztó testvérváros, Szerencs küldöttségét, élén Bíró István önkormányzati képviselővel. Az ünnepséget a Bocskai Dalkar, a Bocskai Líceum, a Bekecs Táncegyüttes és Váradi Imre Bocskai és a székelyek címmel összeállított történelmi, verses, dalos, táncos műsora színesítette.
Az ünnepség alkalmával az érdeklődők tudományos, ismeretterjesztő előadásokat is meghallgattak. Imreh Jenő vallástanár Bocskai valláspolitikájáról, dr. Szabó T. Attila veszprémi etnobotanikus az alakor őshonos magyar búzafajtáról értekezett. Mindezt kiegészítette a Bocskai István fejedelemről és koráról készített pannó, amelyet a megyei múzeum, annak igazgatója, Soós Zoltán állított össze és helyezett el a kultúrotthon előcsarnokában.
A helyi református templomban a vasárnapi ünnepi istentiszteleten Kállay Miklós Csaba kolozsvári lelkipásztor hirdetett igét, énekelt a Bocskai Dalkar. Székely Endre református lelkipásztor a Magyarok Mózese címmel tartott történelmi megemlékezést a fejedelemről, arról a nehéz politikai helyzetről, amikor két nagyhatalom kereszttüzében kellett megőrizni az erdélyi fejedelemség függetlenségét, szabadságát.
Az istentiszteletet követően a város elöljárói, a különböző állami és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a szobrot, majd a református egyházközség gyülekezeti termében megnyitott kiállításon a nyárádszeredai egyházközség és süketdemeterfalvi fíliájának úrasztali kegytárgyait, valamint a marosvásárhelyi kistemplomi egyházközség tulajdonában levő XVIII. század elején nyomtatott híres Váradi Bibliát állították ki.
Az említetteken kívül volt még teremlabdarúgó torna és a szászrégeni Titan együttes is szórakoztatta a fiatalokat. Közkívánatra az ünnepség záró- rendezvényeként megismételték a farsangfarki mulatságot.
Vajda György. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Az oktatási reform hátrányos a kisebbségek számára
Tőkés László EMNT-elnök kijelentette: az „úgynevezett oktatási reform” a kisebbségek, így a magyarság számára is hátrányos.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülése után Tőkés elmondta: az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélésen több témáról szó esett, többek között a kisebbségi és az oktatási törvényről is.
„Az oktatás ügyében jövő héttől újabb munkacsoport alakul. Ez a csoport egyrészt a magyar oktatás védelmét célzó javaslatokat fogalmaz meg az úgynevezett oktatási reform kontextusában, amely különben hátrányos a nemzeti kisebbségek, így a magyarok számára is, másrészt az általános oktatási törvényen dolgozik” – fejtette ki Tőkés.
Mint mondta, az EMEF ülésén szó esett „a román kormány által a nemzeti kisebbségi közösségeknek szánt támogatáspolitikáról” is, és bírálta, hogy tavalytól az „RMDSZ monopolizálta az állami költségvetésből származó pénzügyi források egészét, és ez elfogadhatatlan az EMNT számára.”
Ugyanakkor Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum számára az oktatás a legfőbb prioritás, hiszen a tanügyben tervezett „finanszírozási reform” magyar osztályok és iskolák felszámolásához vezethet.
„Ha az iskolák finanszírozására szánt fejkvótát nem megfelelően alkalmazzák, a kritériumokat nem rögzítik világosan, magyar osztályok és iskolák felszámolásához vezethet a reform. Meg kell mondanom, hogy jelenleg ez a legfontosabb feladat számomra és kollégáim számára. Ez a rendszer számunkra nem elegendő, az egyenlősdi kritériumok nem vezetnek jóra, így más kritériumokat kell találnunk a finanszírozásra a magyar iskolák számára. Ebben is együtt dolgozunk az EMNT-vel. Más területeken is együttműködünk, így az oktatási, kulturális intézmények finanszírozása terén úgy romániai, mint magyarországi alapokból” – fejtette ki Markó.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Felavatták a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet új székházát
A „jövő házának” nevezte a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet új székházát Hiller István kulturális és oktatási miniszter, akinek jelenlétében pénteken avatták fel az intézmény új „lakhelyét” a román fővárosban.
Ez most a jövő házának átadása. Nem zárunk le egyetlen szakaszt sem, de nyitunk egy újat” – mondta a miniszter, aki erre a kulturális eseményre érkezett a román fővárosba, útját felhasználva arra is, hogy a két ország kulturális kapcsolatairól tárgyaljon Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel, valamint Daniel Petru Funeriu oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminiszterrel.
A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet elhelyezésére szolgáló korábbi, Batistei utcai ingatlan 2009 márciusáig volt a román Állami Vagyonkezelő gondozásában. Ekkor a román restitúciós rendelkezések alapján jogerős ítélettel az ingatlan korábbi tulajdonosai szerezték meg a tulajdonjogot. Az új helyzetben a román fél nem tudta tovább teljesíteni nemzetközi szerződésben vállalt viszonossági kötelezettségét a két ország kulturális intézeteinek ingatlanjaira vonatkozóan, ezért a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet ingatlanbérlete, így annak működése és jövője teljes mértékben bizonytalanná vált. A román fél 2009 augusztusában egy impozáns villaépületet – egy 1936-ban épült bojárházat – ajánlott fel Bukarestben.
Az új épületben méltatta pénteken a román fél gesztusát Hiller István, köszönetet mondva a román kulturális tárcának, melynek vezetője, Kelemen Hunor maga is jelen volt a házavatón. A miniszter kifejtette: „Biztos vagyok benne, hogy Bukarest központjában remek programokat megvalósítani képes, igazi kulturális találkozóhely lesz ez az épület”. Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobrának restaurálását jelentős összeggel támogatja a magyar állam és ezért köszönet jár, hiszen a román és magyar szakemberek fontos, időálló munkálatokat végezhetnek a műalkotáson – mondta Kelemen Hunor, és azt is hozzátette: a kisebbségek műemlékeit jelző többnyelvű feliratok jogi kérdéseire is megoldásokat keresnek a közeljövőben és ebben a nemzeti közösségek kulturális örökségének érvényre juttatása fontos érv lesz. Kelemen Hunor az általa vezetett szaktárca prioritásairól elmondta, a műemlékvédelem terén számít Magyarország támogatására. Ezt az együttműködést a születendő kétoldalú megállapodásba is belefoglalná, ugyanakkor a román-magyar kortárs irodalomfordítás, valamint az egyhetes kulturális csereprogramok hagyományát is újjáélesztené, hiszen ezek fogadtatása kedvező volt Romániában és Magyarországon.
A két tárcavezető a találkozón arról is beszélgetett, milyen anyagi források állnak a kultúra rendelkezésére gazdasági válság idején. „Magyarországon a szerencsejátékok szolgáltatóitól, pontosabban az 5-ös Lottó bevételeiből származó adójárulékok 90 százaléka kerül a kultúra kasszájába. Ez jelentős összeg, évente közel 10 milliárd forint, amelyre válság idején is számíthat a szaktárca” – mondta dr. Hiller István, akit Kelemen Hunor arról tájékoztatott: Romániában is volt hasonló törvény, amelyre a műemlékvédelem, a filmgyártás, illetve a közkönyvtárakat segítő könyvbeszerzési program számíthatott biztos alapként 2009-ig, a következő időszakban pedig azon lesz, hogy, törvénymódosítással, a több millió új lej összegű támogatást visszakapja a hazai kultúra.
A házavatás alkalmából egész rendezvénysorozat várja több napon át az érdeklődőket, ennek több programját is ismertette pénteken a sajtóval Bretter E. Zoltán, az intézet igazgatója. Ennek keretében mutatkozott be a győri MEDIAWAVE fesztivál egy fénykép- és filmszelekcióval. Az ünnepségen részt vett Hartyándi Jenő, a MEDIAWAVE fesztivál igazgatója, Zalka Imre, a régi fotográfiai technikák mestere, Mirela Vlad és Patrick Moraras fényképészek. A házavató ünnepség díszvendége Mircea Dinescu költő, televíziós személyiség volt. A rendezvénysorozat ugyancsak színvonalas pillanata Elek Judit Visszatérés című, magyar-román-svéd koprodukcióban készült filmjének szombat esti bemutatója a bukaresti francia kulturális intézetben. A pénteki házavató fénypontja volt a Budapest-Bukarest Gitárcsúcs dzsesszkoncert, amelyen Tátrai Tibor és Gyárfás István, valamint a bukaresti A.G. Weinberger lépett fel. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Közös törvényalkotás
A kisebbségi és oktatási törvénytervezet, az oktatási reform okozta gondok, a fejlesztési régiók átalakítása és a verespataki bányaberuházás szerepelt többek között az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szombati marosvásárhelyi ülésének napirendjén. A tárgyalás szünetében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője és Markó Béla RMDSZ-elnök külön-külön számolt be a sajtónak a tárgyalás menetéről.
"Fontosnak tartjuk a magyar együttműködés folytatását, és erőnk szerint mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan események, mint az RMDSZ kormányra lépése, vagy egyéb megosztó kérdések ne távolítsanak el egymástól" - hangsúlyozta Tőkés. Az EP-képviselő szerint az ülésen megegyeztek, hogy az autonómiabizottság folytatja a tárgyalást a kisebbségi törvénytervezetről. Markó Béla szerint a kiindulási alap a már meglevő törvénytervet lesz, amelyet öt évvel ezelőtt elfogadott az akkori román kormány, majd a parlament elvetette azt.
Közös bizottságok alakulnak
Az oktatással kapcsolatos kérdés orvoslása érdekében úgy döntöttek, hogy megalakítják az oktatási bizottságot, amely kezelni igyekszik az ügyet. Az RMDSZ-nek és az EMNT-nek feltétlenül együtt kell működnie a terítéken levő törvénytervezetek jobbítása érdekében, hangsúlyozta Markó Béla is az oktatási törvényre és a fejlesztési régiók átszervezéséről szóló jogszabálytervezetre utalva. Hozzátette, a szövetségnek természetesen a kormánykoalíciós partnerrel is együtt kell működnie. Az RMDSZ-elnök az EMEF legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy az oktatási reform terén hallassa szavát, ugyanis mint mondta, fennáll a veszély, hogy a fejkvóta bevezetése a kisebbségi iskolák, osztályok felszámolásához vezet. "A kisebbségi törvénytervezeten és a gazdasági régiók átszervezésén is közösen dolgozunk" - tette hozzá Markó, hozzátéve, hogy a koalíciós egyeztetések után valószínűleg kompromisszumra jutnak majd a Demokrata-liberális Párttal (PDL) az ország regionális átszervezését illetően. "A PDL-s kollegák is egyetértenek velünk abban, hogy a jelenlegi felosztás nem jó, a nyolc gazdasági fejlesztési régió helyett ezeknek a duplájára lenne szükség. Erről további tárgyalásokat kell folytatnunk" - mondta az RMDSZ-elnök. Tőkés László eközben a Székelyföld feldarabolása ellen emelte fel szavát. "Regionális ügyekben kimondtuk, hogy Székelyföld sem közigazgatásilag, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható, ragaszkodunk a Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz" - hangsúlyozta a fejlesztési régiók átszervezése kapcsán Tőkés. Egyetértettek a verespataki bányaberuházás ügyében is: együttesen szorgalmazzák, hogy európai szinten betiltsák a ciántechnológiát. "Mi sem értünk egyet olyan megoldásokkal, amelyek környezetvédelmi gondokat okoznak, illetve veszélyeztetik az ott található régészeti leleteket" - tette hozzá Markó Béla.
Elhalasztott székely nagygyűlés
Az EMEF-ülésen a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés is szóba került. Tőkés szerint az EMNT tudomásul vette, hogy az RMDSZ nem tartja időszerűnek a március 12-i nagygyűlést, és a továbbiakban közösen egyeztetnek ennek megszervezéséről. Az EMNT kinevezett egy öttagú bizottságot és a napokban az RMDSZ is kinevezi saját küldöttségét, amelyek egyeztetnek a következő önkormányzati találkozó időpontjáról. Tőkés úgy véli, a Székely Nemzeti Tanács sem szervezi meg a március 12-re hirdetett nagygyűlését, ugyanis szerinte nem lenne értelme a külön értekezletnek. (Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei elnöke tegnap közölte: az EMNT nem tárgyalhat a rendezvény elhalasztásáról). Terítékre került az EMEF-en a támogatáspolitikának a Krónika pénteki számában ismertetett kérdése is. "Szemrehányást tettünk az RMDSZ-nek, hogy miközben a támogatáspolitika átszervezéséről kezdeményeztünk megbeszéléseket, kiderült, a Communitas Alapítványtól a kisebbségnek, kisebbségi szervezeteknek járó támogatást átutalták az RMDSZ-nek. Rövidesen összeül az EMEF támogatáspolitikai munkacsoportja, amelynek Bodó Barna és Takács Csaba lesz a két társelnöke" - szögezte le az EMNT-elnök. Tőkés kifejtette: a Magyar Polgári Párttal érdemben akkor kezdeményeznek párbeszédet, ha az tisztázza belső ellentmondásait és megerősödik. "Furcsa, hogy mindjárt könnyebben értünk szót az RMDSZ-szel, mint azzal a párttal, mely az erdélyi magyar jobboldalt képviseli" - mondta a politikus. A két szervezet vezetőinek a marosvásárhelyi fekete márciusra emlékező rendezvénysorozat tárgyában is sikerült közös nevezőre jutnia, az EMEF keretében közösen szerveznek megemlékező eseményeket.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Ponta is legyőzte Geoanát
Botrányoktól és meglepő fordulatoktól sem mentes rendkívüli tisztújító kongresszusán tegnap hajnalban Victor Ponta személyében új elnököt választott a Szociáldemokrata Párt (PSD).
A „kis Titulescunak” is nevezett 38 éves politikus az alakulat jelenlegi vezetőjét, Mircea Geoanát győzte le szoros küzdelemben, 856 szavazattal 781 szavazat ellenében. Az eredetileg kétfordulósnak várt tisztújítás azután szűkült egyfordulósra, hogy a kongresszuson a kilenc jelöltből heten sorra visszaléptek egyik vagy másik fél javára.
Sorra visszaléptek
„Geoană egészen biztosan veszít” – hallhatták az élesebb fülű újságírók az addigi pártelnök egyik fő támogatójától, Marian Vangheliétől, amikor a PSD bukaresti szervezetének elnöke a fővárosi küldöttek élén a szavazófülkék felé tartott. Jóslata azonban nem jelentett meglepetést a sajtósoknak, mert Mircea Geoană kudarca az esti órákban már borítékolható volt.
Ehhez az járult hozzá, hogy a visszalépő jelöltek közül – egyesek szerint előre megírt forgatókönyv alapján – Miron Mitrea szenátor, majd Radu Mazăre konstancai polgármester is Victor Pontára „testálta” szavazatait. Emellett a „kis Titulescu” egykori mentora, Adrian Năstase volt miniszterelnök is a fiatal politikust méltatta kongresszusi beszédében. A „kegyelemdöfést” azonban Mircea Geoană számára Ion Iliescu felszólalása jelentette.
A PSD tiszteletbeli elnöke – aki a kongresszust megelőző napokban jelentette be visszavonulását a pártban betöltött posztokból – ugyan nem nevezte meg azt a személyt, akit a PSD élén látna, ám beszédében élesen bírálta Mircea Geoană mandátumának öt évét. A párt „manelizálódásáról” beszélt, utalva egyebek mellett Marian Vanghelie sokszor botrányos viselkedésére.
Az agg politikus szólt arról az üdvözlő táviratról is, amit még nagykövetként Geoană küldött tíz éve Románia frissen megválasztott elnökének, Emil Constantinescunak. Iliescu ekkor beszédében „árulást” emlegetett – s a jelen lévő sajtósok szerint ez volt az a momentum, amikor a küldöttek többsége Ponta oldalára állt.
Ion Iliescunak egyébként szinte minden mondatát taps kísérte, érezhetően kézben tudta tartani a kongresszust, ellentétben az ülésvezető Mircea Geoanával, aki képtelen volt lecsillapítani az értekezlet kipattant, angoskodásoktól sem mentes konfliktusokat.
A két fő jelölt közti erőviszonyokat tükrözték kongresszusi kortesbeszédeik is. Míg Ponta magabiztos szónoklatot tartott, Geoană mentegetőző hangnemben szólt a küldöttekhez. A tenyerek hangosabban csattantak össze Ponta szavai után.
A talányos Diaconescu
Ponta körvonalazódó győzelmét egyetlen momentum tette kétségessé: Cristian Diaconescu visszalépése az elnökválasztásból. A volt külügyminiszter gesztusa nem csak önmagában jelentett meglepetést – visszalépése előtt néhány órával még kortesbeszédet tartott –, hanem az is, hogy Geoanának „adományozta” addigi híveinek szavazatait.
A gesztust Ponta hívei látható aggodalommal fogadtak. Utóbb kiderült: a PSD új vezetőjének az adhat valóban aggodalomra okot, hogy a párt kongresszusán megválasztott tizenöt alelnök többsége Geoană támogatói közül került ki.
A megtört Geoană
„Az agóniától az eksztázisig” – így jellemezte férje győzelme után a Ponta-tábor lelkiállapotának hullámzását Daciana Sârbu. Az újságírói kérdésre adott válasz már hajnali háromkor hangzott el, miközben a küldöttek zöme a szerteszét hajigált pillepalackok és szórólapkupacok között a Romexpo hatalmas kiállítócsarnokának kijárata felé evickélt.
„Hétfőtől munkához látunk, köszönöm a támogatásotokat” – üzente a távozóknak pulpitusról, immár elnökként Victor Ponta. Elődje, Mircea Geoană, láthatóan megtörten, ám a körülményekhez képest – az államfőválasztásokat is néhány szavazattal bukta el – méltósággal fogadta a kudarcot. „Természetesen keserűséget érzek, de sok sikert kívánok utódomnak” – mondta a szónoki emelvényről a politikus.
„Aki bátor, velem tart”
Victor Pontának nem kellett megvárnia a hétfőt azzal, hogy munkához lásson. Tegnap ugyanis máris szembesülnie kellett azzal, hogy folytatódtak az „elszivárgások” a PSD-ből.
Culiţă Tăriţă és Ioan Muntenu képviselők, majd Şerban Mihăilescu szenátor is bejelentette, kilép a szociáldemokraták soraiból, s a parlamentben csatlakozik a függetlenekhez, akik Gabriel Oprea vezetésével nyáron új párt létrehozására készülnek. „Remélem, az elszivárgási folyamat leáll. Aki bátor, velem tart, amikor a párt új útra lép” – mondta Victor Ponta.
Eredményes ellenfelet remélnek a parlamenti pártok
„Remélem, hogy modern, európai szellemiségű párttá tudja alakítani a PSD-t, hogy ne rettegjünk a korrupciótól, ha hatalomra jutnak” – ezekkel a szavakkal gratulált Theodor Stolojan, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) alelnöke Victor Pontának. Ugyancsak a PSD modernizálásának feladatát hangsúlyozta Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után a baloldal „végre le tudja vetkőzni a kommunista beidegződéseket”.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Mediafax hírügynökségnek úgy fogalmazott: „kellemesen csalódott” a PSD-kongresszuson tapasztalt demokrácia láttán. „Így kell ennek lennie: a viták, a konkurencia, a lobbi hozzátartozik egy párt belső demokráciájához” – fogalmazott Borbély. Szerinte Ponta sikere azzal magyarázható, hogy megérett a változás a PSD-ben: ellenzéki pártként valós alternatívát kell felmutatniuk.(M. Á. Zs.)
Cs. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

?Az ajtók (még) nem záródnak
Nyitott kapuk a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen
Lassan egyre több helyen nyílnak ki a kapuk, számos – amúgy a nagyközönség előtt zárt – intézmény válik látogathatóvá az év néhány, előre meghatározott napján. Nem képeznek kivételt ez alól a tanügyi intézmények sem, iskolák, avagy felsőfokú oktatással foglalkozók: a múlt hét végén (illetve ezen hét vége felé is) a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szervezte-szervezi meg saját "kapuinak" kinyitását. Amúgy ez nem újöntetű dolog, a színi hagyományai közé tartozik már évek óta. Egyrészt az egyetemet népszerűsítendő, másrészt betekintést engedendő az átvitt és konkrét értelemben egyaránt jelen levő színfalak mögé: a diákelőadások elkészülésének, végigjátszásának világába. Olyan produkciókat, illetve jeleneteket tekinthetett meg a mélyen tisztelt, amelyekkel a Stúdió Színház színpadán valószínűleg nem találkozik: a másod- és harmadéves színészhallgatók előadásait, amelyek egyetemi vizsga tárgyát képezik, így nem is a nagyközönségnek, hanem a vizsgáztató grémiumnak készültek.
Szombat délután a másodévesek bemutatkozásával kezdődött a program: az egyetem 26-os termében Csehov-összeállítást láthatott a publikum dr. Farkas Ibolya irányító tanár rendezésében. Az előadást musical követte, az Egy szerelem három éjszakája című darabból láthattunk részleteket, amely egyben tisztelgés is volt Radnóti Miklós emléke előtt. Közreműködött dr. Csíki Csaba docens, Luca Kinga koreográfus és Ila Gábor egyetemi hallgató, korrepetitor. Irányító tanár: dr. Gáspárik Attila docens.
A műsor vasárnap délután a harmadévesek fellépésével folytatódott: a 39-es teremben a játszók, illetve dr. Balási András adjunktus fogadta a közönséget, a produkciót utóbbi rövid bevezető előadása előzte meg. A Szentivánéji álomról, illetve a szerzőről, Shakespeare-ről tartott értekezésében röviden vázolta fel a korabeli színjátszás és drámaszerzés körülményeit, jellegzetességeit, a mű cselekményét, de azt is megtudhattuk, hogy az első, magyar nyelven játszott előadásban Blaha Lujza lépett fel. A vígjátékból Nádas Péter fordításában adtak elő részleteket a játszók (irányító tanár: dr. Gáspárik Attila docens), ám ezzel nem értek véget a nyílt napok.
A hét végén további előadások várhatók mind az egyetemen, mind a Jazz & Blues Clubban, az intézmény várja további közönségét. Amely az eddigi előadások alkalmával is meglehetősen változatosnak bizonyult, hiszen a színi diáksága mellett az idősebb generációk képviselői, illetve más egyetemek diákjai is megtekintették a produkciókat, melyeket – dr. Balási András szavaival – részben az intézmény népszerűsítésének, de inkább a színfalak mögé való betekintés lehetőségének biztosítása okán szervezett az egyetem vezetősége.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Farsangutón Zsuzsa-bál
Nagykorú lett a marosvásárhelyi Zsuzsa-bál, múlt pénteken 18. alkalommal rendezte meg a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület lelkes szervezőcsapata. Az életkor azért is érdekes, mert kijelenthetjük, hogy szavazóképes lett, és minden bizonnyal arra voksol, hogy a bálok sora még nagyon sokáig folytatódjon. Hasonlóképpen vélekedhet mindenki, aki szinte valamennyi nemzedék képviseletében jelen volt az otthonosan barátságos, vendégmarasztaló Kék gyöngy vendéglőben.
Nagyszerűen érezték magukat a farsangolók. A szép, elegáns ruháknak köszönhetően a bál mondén jellege is megadatott, de a hagyományőrzéssel sem volt baj. A névadó fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna négy évszázada tündökölt korát is felidézte több tetszetős öltözék, Gellért Márta beköszöntője pedig szóban is méltatta I. Rákóczi György feleségének, a híres sárospataki kollégium védnökének érdemeit. A jókedvről sokan mások is gondoskodtak, mindenekelőtt a kiváló muzsikus és hangulatteremtő Autostop együttes és a jelenlevőket hegedűjével, énekhangjával is elbűvölő Koszorús Kálmán, hasonlóképpen a most kissé háttérbe húzódott, de a családias, baráti légkört visszafogottságában is erősítő előadóművész, Kilyén Ilka is és a kecsesen bájos, ifjú, ám annál megkapóbb Plájás–Lőrinczi táncospár, akik többször is felléptek az est folyamán. A rögtönzések is jól jöttek, így például Csath Gábor szteppelése is, amelyet szintén hosszasan megtapsolt a mulatságot korábban keringővel megnyitó bálanya, Lokodi Edit Emőke és a rendezvény háznagya, Nagy Miklós Kund kettőse. És persze az önfeledten éneklő, táncoló teljes közösség is, amely Náznán Olga egyesületi elnöknek és fáradhatatlan segítőinek köszönhetően gazdag tombolának is örülhetett. Sok nehézség, baj őröl mindannyiunkat napjainkban, nagyon kellenek az ilyen gondűző összejövetelek. Tartsák meg minél tovább a lorántffysok ezt a jó szokásuk! Hogy biztatott a bál alkalmi kétsorosainak rímfaragója? "Nincs korhatár, ropjuk mink es!/ Jaj, Istenem, hol a sminkes?!"
(nk) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Újdonságokkal rukkolt elő a tanügyminiszter
Daniel Funeriu jelenlegi oktatásügyi miniszter újdonságokat vezetne be a közoktatásba. Így törvénytervezetet dolgozott ki arra vonatkozólag, hogy a kilencedik osztályt az V–VIII. oktatási ciklusba kellene beilleszteni, de vannak régi-új elemek az érettségi lebonyolításában is. A Funeriu-féle oktatási törvénytervezeten most dolgoznak a szaktárcánál, de nem kizárt, hogy jövő héten bemutatnák a kormánytagoknak, ezt követően pedig a parlamentnek. Funeriu tervezete egyaránt tartalmazza a Mircea Miclea volt tanügyminiszter által kidolgozott elnöki jelentést és az Ecaterina Andronescu volt szociáldemokrata tárcavezető által jegyzett elemeket.
A jelenlegi tárcavezető nézete szerint érettségit évente csak egyszer rendeznének meg. Annak a maturandusnak, aki egy tantárgyból megbukik, az összes tantárgyból újra kellene vizsgáznia. A kötelező oktatáshoz tartozna az óvodai előkészítő év is, a neves líceumok pedig külön felvételi vizsgát rendezhetnének. Amennyiben az új törvényt elfogadják, ezek az újdonságok életbe léphetnek a 2010/2011-es tanévtől kezdődően. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

A váradi magyar feliratok kálváriája
A nagyváradi közterületek elnevezései újfent a közbeszéd tárgyát képezik. Az utóbbi hetekben, napokban kulturális eseményeken merült fel a téma, politikai és civil szervezetek beszélnek a mikéntekről, s helyenként a konkrétumok is szóba kerülnek. A realitásokról beszélgettünk SZABÓ ÖDÖNNEL, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökével.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek az a felelősége, hogy ne csak időszakosan foglalkozzon a témával. Ne csak azért, mert az éppen aktuális, vagy netán azért, mert azzal időszakosan a figyelem középpontjába lehet kerülni. Szabó szerint ebben az ügyben is tartós eredményeket kell elérni. Sikerült kieszközölniük, hogy jelenleg a többségi nemzet részéről is létezik támogatottsága a rendezésnek.
Már az év elején megkezdődtek az egyeztetések a demokrata–liberálisokkal – avatott a részletekbe. Az együttműködési szerződésük pontjai között egyértelműen szerepel a téma. Az RMDSZ nem volt hajlandó aláírni a megállapodást konkrétumok nélkül. Talán már e héten a nyilvánosság elé tárja a két párt megyei elnöke a szerződés részleteit.
A kivitelezésen a sor – fogalmazott az ügyvezető elnök. Nem titkolta azt sem, hogy már az bizakodásra ad okot, hogy két olyan erő, amely az RMDSZ nélkül, önmagában is elégséges lenne a nyelvi kérdések átvitelére, az ügy mellé állt, hiszen létezik megállapodása az RMDSZ-nek a nemzeti–liberálisokkal is. Ha a két pártból legalább az egyik támogatni fogja az elképzeléseket a városi tanácsban, már eredmények fognak születni. Ezzel magyarázta, hogy Biró Rozália alpolgármester, frakcióvezető bizakodóan nyilatkozott múlt héten minderről, hiszen ismeri mindkét megállapodás tartalmát.
A civil kurázsi is szükséges
Az elmúlt két évtizedben az RMDSZ következetes volt ebben a kérdésben. Ennek köszönhető Szabó szerint, hogy megyeszerte, így a szórványvidéken vagy városokban magyar utcanevek léteznek. Szólt több településről is, melyekben az iskolák elnevezései magyar kötődésűek. Gratulált például az élesdi RMDSZ-szervezetnek hogy bár már húsz százalék alatti ott a magyarság részaránya, mégis a közterületek megnevezései két nyelven szerepelnek.
Amint mondta, kifejezetten örül, hogy más szervezetek is az RMDSZ mellé csatlakoznak ebben az ügyben, „hogy saját érdekek miatt vagy másért, azt nem az én tisztem eldönteni”.
Az RMDSZ szempontjából az fontos, hogy következetesen tudja érvényesíteni ezeket a jogokat. „Az elkövetkezendő időszakban egy másik lépcsőfokra szeretnénk lépni. Van egyfajta hajlandóság erre a megyeszékhely vezetésében, az elmúlt két év pozitív együttműködésének következtében. Hogy ez mit fog jelenteni konkrétan, az majd a testületen belül fog kiderülni. Azt sem kell elfelejtenünk, hogy mind a váradi, mind a megyei önkormányzatban a mi szavazataink mellé – bármennyire is jogosak is a kéréseink, bármennyire is pozitívak azok a felvetések – hét, illetve kilenc plusz szavazatra van szükségünk. Ezt a többséget, amit vidéken ki tudtuk alakítani, Nagyváradon is képesek leszünk” – mondta Szabó Ödön, majd hozzáfűzte. „Emlékezzünk arra is, hogy például többéves tárgyalássorozaton keresztül tudtunk odáig elérni, hogy az Antonescu utcanevet a Városháza megnevezésre cseréljük. Akkor nagyon sokan hallgattak erről, s az újonnan létrejött civil szervezetek egy része hajlamos mindegyre feltalálni a meleg vizet. Összességében elmondhatjuk, hogy ezzel az üggyel foglalkozunk, hogy nem olyan gyorsan, amint azt mi magunk is elvárnánk, az lehetséges, de az RMDSZ-ben létezik a teljes akarat, és minden egyes eszközzel azért harcolunk, hogy ezeket az érdekeinket érvényesíthessük. Utcát neveztek el Mottl Románról, Czárán Gyuláról, de említhetném Juhász Gyulát is, akinek a nevét váradi iskola viseli, vagy Bodola Gyulát, akiről a városi stadiont nevezték el. Ezek is bizonyítják, hogy ezek a kérdések számunkra fontosak. A Rulikovszki temetőt el tudtuk nevezni választási kampányidőben is. Nem tudtuk viszont átvinni azt az elképzelésünket, hogy a Teleki Pál utca visszakapja régi nevét, de legalább Városháza lett Antonescu helyett.
Itt kénytelenek voltunk közbevetni, hogy sem a Városháza, sem a Bodola Gyula név nem szerepel kiírva sehol, hiszen a Primăriei és a Iuliu Bodola nincs magyarul, nem is beszélve a Sf. Ladislauról, ami még csak nem is hasonlít a Szent Lászlóra. Szabó szerint az, hogy miből mi lesz és mihez mennyi idő kell, az mindig attól függ, hogy a lehetőségeket mennyire tudjuk megteremteni, illetve kihasználni. „A műemlék épületekre például háromnyelvű feliratokat tudtunk kihelyezni, ami óriási előrelépés, hiszen Erdély fővárosában, Kolozsváron mind a mai napig nem tudják elérni ezt. A színházon, a filharmónia épületén régóta szerepel a magyar megnevezés is, akár a közintézményeken, így a város- és a megyeházán. Kell persze mindehhez egyfajta plusz civil kurázsi is. Kíváncsi vagyok, hogy azok közül, aki sajtótájékoztatót tartanak ebben a témában, hánynak a házán van kint a kétnyelvű utcanévtábla. Mert azt senki sem tiltja, hogy a saját kapumra kihelyezzem, esetleg a házszámtábla mellé a közterület (utca, negyed) történeti megnevezését.”
Végül az ügyvezető elnök kijelentette: „Az RMDSZ-ben megvannak ezek a plusz tartalékok, amint az eddigieket, ezeket el is fogjuk tudni érni. Azért fontos a többségiek támogatottságát megszerezni, mert nem olyan jellegű táblákat szeretnénk, amelyek egy hatalomváltásnál vagy a demográfiai mutatók esetleges rosszabbodásánál lekerülnek. Nyilvánvalóan minden olyan eredmény, amely kölcsönösségre épül, és amelyet a másik fél is elfogad, az tartósabb. Az RMDSZ-nek pontosan az a feladata, hogy ne csak időszakosan legyenek kint a magyar feliratok, mint amiket például festékszóróval fel lehet fújni, hanem ezek az utca- és más nevek egy időtálló közigazgatási döntésnek megfelelően maradjanak fenn.”
Megyeri Tamás Róbert. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Kinek a szégyene?
Tulajdonképpen a normalitás jelének lehetne tekinteni, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ-frakciójában nem maradt következmények nélkül a Ştefan Guşă-szobor felállításáról hozott, beismerten elhibázott határozat. Megkésett ugyan, de üdvözlendő a frakcióvezető lemondása, a frakció tagjainak most nyilvánosságra hozott bűnbánó nyilatkozata.
A bejáratott demokráciákban az egyszerű választási számítások is arra intik a politikusokat, hogy vonják le a következtetéseket, ha rossz döntést hoztak. Csak így őrizhetik meg ugyanis pártjukat a választók jóindulatában, bizalmában.
A Guşă-szobor ügyében azonban a marosvásárhelyi román politikusoknak, román értelmiségieknek is lenne tennivalójuk. Mert hát nemcsak a magyarok szégyene, hogy a városi tanács megszavazta a temesvári forradalmárokba lövető kommunista tábornok szobrának felállítását. Ştefan Guşă sortüzeinek elsősorban román áldozatai voltak, az ő emlékük kellene hogy észhez térítse a politikusokat.
A román pártok képviselőinek ugyanúgy keresniük kellene az elhibázott döntés hatálytalanításának az útját. Nem a magyarokért, hanem önmagukért, a saját választóikért, a normalitásért. Nem maradhatnak csak azért a rossz oldalon, hogy véletlenül se értsenek egyet a magyarokkal.
Belátásukat jelenleg az nehezíti, hogy a Guşă-szobor felállítása már kezdettől bekerült a magyar–román tranzakciós kosárba: megengedjük Sütő András szobrának a felállítását, ha ti is megengeditek a tábornok emlékének a megörökítését. Azt kellene észrevenniük, hogy a Guşă-szoborral tulajdonképpen a kétes eredetű Drăgan-tőke keresi a megdicsőülés útját.
A jóérzésű románokat is megbotránkoztatta annak idején, hogy Josif Constantin Drăgan milliárdos már életében magáról neveztette el szülővárosa, Lugos főterét és egy lakótelepét; hogy a milliárdost alapítóként festették fel a város 18. században épült templomának a belső falára, hogy a nevét viselő egyetem hallját már életében az ő alakját megörökítő óriásmozaik díszítette, és az épület előtti Drăgan-szobor leleplezésével is alig sikerült megvárni a milliárdos 2008-as halálát. Nos Marosvásárhelyen az özvegyen maradt Drăganné, Ştefan Guşă leánya próbálja folytatni a család pénzen vett megdicsőítésének a hagyományát.
Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Romacsúcs közjátékkal – Konferenciát tartottak Bukarestben Băsescu jelenlétében, Markó védnöksége alatt
„Bármilyen projekt, terv vagy stratégia, amely a romák helyzetének javítására irányul, csak akkor lesz hatékony, ha a romák aktívan részt vesznek ezek kidolgozásában” – fogalmazott Markó Béla a védnöksége alatt tartott konferencián tegnap Bukarestben. A kormányfőhelyettes szerint a székelyföldi romák helyzete nem különbözik érdemben az általános romániai állapotoktól.
Róma Oslo, Milánó – a roma kisebbség mindenütt jelen van a múzeumok bejáratánál, és nem azért, mert a múzeumot akarja meglátogatni – ecsetelte Traian Băsescu tegnap a szerinte Románia imidzsét romboló, Európa fővárosaiban tapasztalható helyzetet. Az államfő azon a konferencián vet részt, amelyet Bukarestben, a parlament Emberi Jogok termében tartottak, Markó Béla miniszterelnök-helyettes védnöksége alatt.
A teremben levő roma szervezetek egyes képviselői azonban nem vették jó néven az államelnök ironikus hangvételét, és Băsescu beszéde után hangoskodni kezdtek, diszkriminációellenes jelszavakat tartalmazó bannereket emelve a magasba. Erre az államfő testőrei kituszkolták az Emberi Jogok terméből (sic!) a roma fiatalokat, akik ezt követően a folyosón tartottak rögtönzött sajtótájékoztatót, a teremből kisereglő riporterhad előtt.
Teodor Baconschi lemondását követelik
„Elegünk van a közjogi méltóságok rasszista megnyilvánulásaiból. Elegünk van az olyan külügyminiszterekből, akik született bűnözőknek nevezik a romákat, elegünk van az olyan államfőkből, akik büdös cigánynak nevezik az újságírókat. És elegünk van az olyan államelnöki testőrségből, amely kilökdös a konferenciatermekből, és szánkba fojtja a szót” – méltatlankodott Florin Manole, a Romák Polgári Szövetsége aktivistája.
Amint arról hírt adtunk, több hazai emberjogi szervezet rasszizmussal vádolja, és nyílt levélben lemondásra szólította fel Teodor Baconschi külügyminisztert. A román diplomácia vezetőjét egy múlt heti kijelentése miatt marasztalják el.
Baconschi február 11-én, Pierre Lellouche francia külügyi államtitkárral tartott találkozója után, a Franciaországban bűncselekményeket elkövető román állampolgárokról szólva állítólag azt mondta: „egyes romániai közösségekben, elsősorban a roma etnikumúak körében fiziológiai probléma a bűnözés”.
Băsescu provokált?
A roma emberjogi aktivisták szerint egyébként az államfő provokálta is őket azzal, hogy beszédében gúnyolódott a külföldön élő romániai romákkal, illetve azzal, hogy – az államéval szemben – végig a roma közösség felelősségét hangoztatta azokért a problémákért, amelyekkel küzd: szegénység, iskolázatlanság, elmaradottság.
„Honnan tudja Băsescu, hogy hány roma van azok között az emberek között, akik a múzeumok előtt koldulnak?” – tette fel a kérdést Manole. Az aktivisták szerint azok, akik a parlamentben képviselik a közösséget, cinkosan hallgattak akkor is, amikor az államfő „büdös cigányozott”, és akkor is, amikor a külügyminiszter a romák fiziológiai jellemzőjének nevezte a bűnözési hajlamot.
A konferencián jelen lévő Nicolae Păun roma parlamenti képviselő a közjáték után úgy vélte, a külügyminiszter „szerencsétlenül fejezte ki magát”, de a megoldás „nem az ilyen hangoskodás”. Păun elmondta, a külügyminiszter mára kért újabb találkozót a lemondását követelő civil szervezetek képviselőitől, akik korábban már elutasították a meghívást arra való hivatkozással, hogy a román diplomácia vezetője megpróbálja „elkenni a dolgot”.
Ami az államfő beszédét illeti, a roma képviselő árnyalni kívánta Traian Băsescu kijelentéseit azzal, hogy „a roma közösség nem kis része igenis megpróbál megtenni mindent azért, hogy integrálódjon a hazai társadalomba”.
Partnerség a romákkal
„Bármilyen projekt, terv vagy stratégia, amely a romák helyzetének javítására irányul, csak akkor lesz hatékony, ha a romák aktívan részt vesznek ezek kidolgozásában, gyakorlatba ültetésében és felügyeletében” – fogalmazott Markó Béla A közösségek hangja – Jelentés a romák helyzetének javítását célzó nemzeti stratégiáról elnevezésű konferencián.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, nagyon fontos, hogy a romákat bevonják a döntéshozatalba a legmagasabb szintekig, mivel a közösségnek minél erősebb politikai képviseletre és civil szférára van szüksége. Álláspontja szerint az identitás-kérdéseket, ezen belül a romákét is, ugyanazon elvek alapján kell kezelni: nem az önazonosság elvesztesének kockázatával kell integrálódni. Úgy vélte, alapvető hiba, hogy sokáig a romakérdést a szociális támogatások kérdésévé szűkítették le, anélkül, hogy elismernék a helyzet bonyolultságát.
Markó a székelyföldi romahelyzetről
Ami a székelyföldi romák helyzetét illeti, az Új Magyar Szó kérdésére az RMDSZ elnöke úgy vélte, az nem különbözik érdemben az általános romániai állapotoktól.
„Az erdélyi és a székelyföldi roma közösségek kulturálisan és nyelvileg integrálódtak a magyar kultúrába, sok roma közösség magyarul beszél. Ezeknél a közösségeknél elképzelhető a további kulturális és nyelvi integráció” – vélekedett Markó.
Ami a csíkszentkirályi és csíkkarcfalvi tavalyi romaellenes incidenseket, illetve a nemzetközi emberjogi szervezetek által is kifogásolt csíkszeredai romakitelepítéseket illeti, Markó úgy vélte: ezek hasonló intenzitású sajnálatos incidensek, mint amilyenek az ország bármelyik más régiójában is előfordulnak, illetve nemcsak Romániában, hanem Kelet-Európa más országaiban, például Magyarországon is. „Ezeket a problémákat önkormányzatról önkormányzatra, közösségről közösségre kell megoldani” – szögezte le a kormányfő-helyettes.
Salamon Márton László. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyarul tanulnak a csíkszeredai románok
Magyarul tanulnak a csíkszeredai román anyanyelvű közalkalmazottak. A január végén kezdődő kurzusok ingyenesek a résztvevők számára, a tanár fizetését a Szülőföld Alaptól pályázott támogatásból finanszírozzák.
Magyar szavakat olvasnak a kurzus résztvevői. A József Attila Általános Iskola termében hetente kétszer- két órában tartják a Hargita Megyei Tanács, a Prefektúra és a megyei közintézmények munkatársainak az alapfokú magyar nyelvoktatást, beszédkészség-fejlesztő gyakorlatokat. A magyar nyelvtan nem hasonlít a román nyelvtanhoz, így a román ajkúaknak számos olyan nyelvtani és nyelvhelyességi szabályt kell elsajátítani, amelyet eddig nem ismernek, nem alkalmaznak. Forrás: Erdély.ma

Meddig nyúlik... a per?
A tegnapi tárgyalás után immár nem kétséges, hogy mind a tanfelügyelőségnek, mind a táblabíróság közigazgatási részlegén elnöklő bírónőnek az a célja, hogy minél tovább húzódjon az a per, amelyet a megyei tanfelügyelőség indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács ellen, majd perbe hívta a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) is.
Ahogy korábban többször beszámoltunk, a múlt évi beiskolázási tervezetet kifogásolva, amely hátrányos helyzetbe hozta volna a nyolcadik osztályt végző tanulókat, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség a diszkriminációellenes tanácshoz fordult. Ez utóbbi egyetértett a petíció aláíróival, s 600 lejes pénzbírságot rótt ki a tanfelügyelőségre. A felperes a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó határozat és a pénzbírság eltörlését szeretné elérni.
A tanfelügyelőség jogi képviselője, annak ellenére, hogy a korábbi tárgyalásokon is felszólították, a február 23-i határidőre sem tett eleget a polgári perrendtartásból eredő azon kötelezettségének, hogy valamennyi periratot közöljön az alperes jogi képviselőjével is, miközben az ellenkezőjét állította. Azzal, hogy tegnap sem mondott igazat, az általa képviselt intézmény tekintélyét is csorbítja.
Januárban a bírónő azt a kételyét fogalmazta meg, hogy a tanfelügyelőség jogi személyiségnek tekinthető-e, s erre hivatkozva halasztotta el az ügy érdemi tárgyalását. Miután a szövetséget képviselő Magos Méta ügyvéd tegnap kétséget kizáróan válaszolt erre a felvetésre, a tanfelügyelőség jogtanácsosa – a korábbi taktikát követve – újból a kereset kibővítését kérte. Pontosabban azt, hogy hívják perbe a közoktatási minisztériumot és a kormányt is, mivel a beiskolázási tervezetet e két szervnél véglegesítették. Beszédéből úgy tűnt, mintha a tanfelügyelőségnek semmi köze nem lenne a beiskolázási tervhez, holott az alperesként perbe hívott felsőbb fórumokon a megyei szinten összeállított tervezet alapján döntenek.
Litiu Mihaela bírónő ezúttal azt a kérdést tette fel tegnap a pedagógusszövetség képviselőjének, hogy miután a Bolyai magyar tannyelvű középiskola, a szövetség kérte-e magyar osztályok létesítését olyan iskolákban, ahol van rá igény, és ennek ellenére nincsen osztály. Hogy miért kellett belefoglalni a kérdésbe a Bolyai iskola nevét, amikor tízével vannak tiszta román iskolák a megyében, nem nehéz megfejteni.
Kíváncsian várjuk, hogy a következő tárgyaláson milyen álláspontot képvisel a közoktatási minisztérium és a kormány, s hogy a táblabíróságnak sikerül-e elérnie, hogy a tanfelügyelőség jogtanácsosa eleget tegyen perrendtartási kötelezettségeinek.
Mire az ügy lejár, járulékos költségei feltételezhetően meghaladják a tanfelügyelőségre kirótt büntetést, s addigra a következő beiskolázási tervet is jóvá hagyja a szaktárca és a kormány.
(b.gy) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Politikai nyilatkozat
A hadsereg meghamisítja saját forradalmi múltját
Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő tegnap a képviselőházban arra hívta fel a figyelmet, hogy a hadsereg meghamisítjasaját történelmét. A történelemhamisítás kivizsgálására parlamenti bizottság felállítását javasolta.
A képviselő arra a botrányra hívta fel a figyelmet, amelyet a hadsereg 1989. december 15-22. közötti időszakra vonatkozó naplója titkosításának feloldása váltott ki. Emlékeztetett, hogy ezek a hadinaplók sokáig titkosak voltak, ám a December 21. Egyesület nyomására az Európai Emberjogi Bíróság kényszerítette Romániát e dokumentumok nyilvánossá tételére.
Rámutat ugyanakkor: az említett katonai dokumentumokból kitűnik, hogy az aláírók már december 15. és 22. között diktátornak nevezték Nicolae Ceausescut, a rezsimet pedig totalitárius rendszernek. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek a naplók utólag készültek, valamikor 1989 végén, 1990 elején. Hiszen nem tartalmazhattak kritikákat a diktátorral és rendszerével szemben azon egyszerű okból, hogy a katonaság december 15-22. között az RKP főparacsnoka parancsait hajtotta végre, hogy lőjenek a forradalmárok közé. Ezt a parancsot szó szerint teljesítették december 21-ig. Kivétel Temesvár volt.
Következésképp, jelentette ki Kerekes, a hadsereg botrányos módon meghamisítja saját forradalmi múltját. Figyelmeztet, hogy a hadsereg forradalmi múltjának megszépítésére irányuló kísérletbe jól illeszkedik az, hogy Marosvásárhelyen szobrot akarnak állítani Stefan Gusa tábornoknak. A kezdeményezők tartalékos tisztek, akik 1989. december 21-én aktív tisztek voltak Marosvásárhelyen, ahol a hadsereg hat forradalmárt lőtt le.
Történelmi igazság, hogy 1989. december 22. után a hadsereg egészen más szerepet játszott, ám az ezt megelőző napokban nem volt diktatúraellenes. Az ellenkezőjét bizonyító próbálkozás nem egyéb, mint kínos önigazolás, jelentette ki végül Kerekes Károly képviselő
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ vezetését lejárató szórólapok
Az RMDSZ bizonyos Maros megyei és országos vezetőit rágalmazó névtelen levelek kerültek a marosvásárhelyi magyarok postaládáiba az elmúlt napokban. Az írásokban a szövetség több marosvásárhelyi illetőségű országos és megyei vezetőjét „újfajta erdélyi terrorizmussal” vádolják, illetve felszólítják a tagságot, hogy fogjon össze és mentse meg az RMDSZ-t, megkeresve a megfelelő képviselőket. A névtelen írásokban említett személyeket politikai orientációjuk köti össze. Valamennyien a Markó–Borbély–Kelemen-szálat képviselik, erősítik, amely ellen évek óta ádáz belső harcot vív a Benedek testvérek köré tömörült csoport.
Több Maros megyei és országos RMDSZ-vezetőt lejárató röpcédula került az elmúlt napokban számos marosvásárhelyi lakos postaládájába. A három, egy-egy oldalas névtelen levél elsősorban Borbély Lászlót, Kelemen Atillát, Lokodi Edit Emőkét és a Szepessy család tagjait támadja.
A szövetség megyei vezetősége szerint az Amit minden marosvásárhelyinek tudnia kellene, Újítsuk meg az RMDSZ-t, hogy újra életképes legyen! és Végeladás az RMDSZ-nél! című írásokat a városi szervezet irodájában sokszorosították. Mint Brassai Zsombor ügyvezető alelnök a Krónikának elmondta, ezt Benedek István marosvásárhelyi RMDSZ-elnök is beismerte.
Kiosztott Borbély-pártiak
A három névtelen levél Borbély László országos alelnök rokoni szálakon szerzett állítólagos médiahatalmáról, Gombos Csaba megyei tanácsos alvilági kapcsolatairól, valamint Kelemen Atilla megyei elnök vadászatairól és fiának a környezetvédelmi minisztériumba való beprotezsálásáról szól. Emellett az írások Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnök nepotizmusáról, Szepessy Lászlónak, Markó Béla kabinetfőnökének a rendőrség által is vizsgált bűnügyeiről, fiai megfélemlítő akcióiról, Peti András városi tanácsos szolgalelkűségéről tesznek említést.
A helyesírási hibákkal tűzdelt írásokban az említett személyeket „újfajta erdélyi terrorizmussal” vádolják, illetve felszólítják a tagságot, hogy fogjon össze, és mentse meg az RMDSZ-t, megkeresve a megfelelő képviselőket. A névtelen írásokban említett személyeket politikai orientációjuk köti össze. Valamennyien a Markó–Borbély–Kelemen-szálat képviselik, erősítik, amely ellen évek óta ádáz belső harcot vív a Benedek testvérek köré tömörült csoport.
Brassai: ezúttal messze mentek
Brassai Zsombor, a megyei szervezet ügyvezető alelnöke szerint a rágalmazók csoportja ezúttal elvetette a sulykot. „Nem az zavar, amit a levelek tartalmaznak, mert névtelen rágalmazókkal és műveikkel nem is kellene vitába szállnunk, hanem az keserít el, hogy mindez az RMDSZ városi szervezetének irodájában készülhetett” – nyilatkozta lapunknak Brassai, akiről az egyik írásban azt állítják, hogy „ha lelkésznek nem volt jó, majd államtitkárnak az lesz”. Kérdésünkre, hogy miből gondolja, hogy az uszító hangvételű leveleket éppen a városi szervezet irodájában sokszorosították, Brassai Zsombor elmondta, hogy „ezt maga Benedek István elnök is beismerte”.
Az orvos-politikussal a Krónikának többszöri próbálkozás után sem sikerült kapcsolatba lépnie. Egy nappal korábban viszont Benedek a Népújságnak azt nyilatkozta, hogy az általa vezetett szervezet irodájában a titkárként alkalmazott személy egyetlen példányt másolt le az egyik levélből, amelyet egy RMDSZ-tag vitt be. Ennek ellenére, alávetve magát a Területi Állandó Tanács határozatának, Benedek István úgy döntött: lecseréli az irodában dolgozó személyzetet.
„A félfogadás 2010. február 22-étől szünetel! Dr. Benedek István” – olvasható az RMDSZ marosvásárhelyi irodájának ajtóján. Az ügyfél hiába is kopogtat vagy kilincsel a Dózsa György utca 9. szám alatti ajtón, az senki előtt nem tárul ki. Hogy meddig, az az elnök által kiragasztott szövegből nem derül ki. Erre a kérdésre egy emelettel fennebb, a megyei szervezet székhelyén sem tudnak választ adni, csak annyit mondanak, hogy a városi elnök elküldte a kétfős személyzetet, és másokat alkalmaz.
Politikai csatától a tettlegességig
Az egykori Hangya Házban székelő megyei és városi szervezet között hosszú évek óta hűvös a viszony. Az ellenségeskedés tavaly márciusban éleződött ki, amikor a marosvásárhelyi küldöttek azt a Benedek Istvánt választották a városi szervezet élére, akinek elnöki tisztségbe való jutását a szövetség megyei és országos vezetősége mindenáron meg szerette volna akadályozni.
Az elmúlt évben a felső vezetés elérte, hogy a Guşă-baklövés után lemondásra szólította fel Benedeket, aki kénytelen volt megválni a helyi tanácsban betöltött frakcióvezetői tisztségétől. A két tábor között azonban nem csak politikai csata folyik. Benedek István és Szepessy László személyes konfliktusa az elmúlt év végén tettlegességig fajult, és mindkét fél bűnügyi feljelentést tett a másik ellen a rendőrségen.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Összefogást sürgetnek a pedagógusok
Hevesen bírálja az oktatásban tervezett fejkvótarendszert a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) a Krónikához tegnap eljuttatott állásfoglalása. A szervezet elnöke, Lászlófy Pál-István a dokumentumban úgy fogalmaz, a kormány által javasolt intézkedéseket nem lehet úgy kivitelezni, hogy azáltal ne kelljen iskolákat bezárni, továbbá arra hívja fel a figyelmet, hogy a „költségek csökkentésére hozott kormányhatározat egy olyan folyamatot indított el, amelyik teljesen szétveri az amúgy is összekuszált romániai és ezen belül az anyanyelvi oktatást”.
Kijelentésének alátámasztására Lászlófy idézi a szövetség egy tömbmagyar, illetve egy szórványmegyében működő szervezetének szakértői által megfogalmazott problémákat.
„Az iskola-összevonás nem érintheti az óvodai csoportokat és az elemi osztályokat. A gyermekek túl kicsik az ingázáshoz” – szögezik le a tömbmagyar vidék szakemberei. Mint hangsúlyozzák, az iskola-összevonás többnyire a hátrányos helyzetű településeket érinti, ahol további nehézséget jelent a szülők anyagi helyzete is, hisz sok olyan család él vidéken, akik számára gondot jelent a gyerekek számára a ruházat, a tízórai, illetve az ingázás ellenértékének előteremtése. Ez pedig – hívják fel a figyelmet – az analfabéták számának növekedéséhez vezethet. Ugyanakkor az iskola-összevonások tervezésekor elsődleges szempont egy olyan átfogó felmérés elkészítése, amely feltérképezi az ingázás lehetőségeit.
A pedagógusok a dokumentumban a Ceauşescu-diktatúra faluromboló politikájával magyarázzák azt, hogy az évtizedek során több tömbmagyar falu is elnéptelenedett, s ennek megakadályozására a rendszerváltás utáni kormányok egyikre sem tett megfelelő lépéseket. „Romániának most kötelessége úgymond kárpótlásként is biztosítani az óvodai és az elemi oktatást, akár egy gyermeknek is ezeken a településeken” – szögezik le az oktatók, akik a gond orvoslására javasolják a hátrányos helyzetű települések jegyzékbe vételét, s az ott működő iskolák speciális, nem fejkvótarendszer szerinti finanszírozását.
A rendszer hátulütőjét látják a dokumentum kidolgozására felkért szakértők abban is, hogy a Székelyföld településein a rendőrség, csendőrség, katonaság nem a nemzeti közösség soraiból kerül ki, gyermekeik anyanyelvi oktatása csökkentett létszámú osztályokban történik, ami hozzájárul ahhoz, hogy a székelyföldi megyék egy osztályra jutó átlag-tanulólétszáma alacsonyabb a többi megyékhez képest. Ezért ebben az esetben is speciális alapból történő finanszírozást javasolnak.
Ugyanakkor az iskolák kihasználtságának feltérképezését is javasolják, mivel szerintük ez is sok esetben segíthet a tervezett leépítések, iskolaegyesítések megvalósításában. Mindezt pedig véleményük szerint nem szabadna véghezvinni a helyi közösségek megkérdezése nélkül.
Szórványproblémák
Fontos lenne a tömb-szórvány viszony differenciálása akár olyan értelemben is, hogy a lehetséges diákok által sűrűn és gyéren lakott területekről beszélünk – így nem csak magyar ügy –, hiszen a szórványban vagy elszigetelt településeken nem alternatíva sem az osztályösszevonás, és gyakran az utaztatás sem” – szögezik le az általuk kidolgozott dokumentumban a pedagógusszövetség szórványszakértői, akik azonban a továbbiakban olyan javaslatokat fogalmaznak meg a tervezet javítására, amelyek nem csak a szórványban orvosolnák a gondokat.
Hiszen egyebek mellett kérik az egy főre számított finanszírozási alapösszeg növelését, ugyanis szerintük a kormányjavaslat jelenlegi formájában nincs esély a kerettantervek által biztosított egyéb oktatási formák működtetésére, mint az emelt óraszámú tantárgyak, a művészeti és sportkörök, a választható tantárgyak megtartásának finanszírozására. A továbbiakban azt kérik, hogy a kormány hozzon létre egy külön alapot a kisebbségi oktatással járó költségek fedezésének kiegészítésére, a több tantárgy ugyanis több költséggel is jár.
Összefogásra van szükség
„Azt hiszem, a bemutatott anyagok igazolják azt, hogy oktatási rendszerünk igen komoly gondokkal küzd, és a megoldások nem uniformizálhatók, hanem sokszor igen sajátosak és egyediek, hisz gyermekeinkről van szó. Ha valamikor, most úgy érzem, szükségszerűvé vált az összefogás, racionális érvelés mentén mind a politikummal, mind a civil szférával, hogy elkerüljük a végzetes kimenetelt” – zárja sorait Lászlófy Pál-István, aki az általa vezetett szervezet nevében egy olyan találkozó összehívását sürgeti, amelyen az RMDSZ, az RMPSZ, illetve a tanfelügyelőségek képviselői egyaránt részt vesznek. Emellett az iskolák működtetésében segítséget nyújtó jogi és könyvelési tanácsadó iroda felállítását és működtetését kérik, valamint egy olyan szakmai fórum keretének biztosítását egy webfelületen, amelyeken meg lehet osztani a problémamegoldó lehetőségeket.
Bálint Eszter. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Eljátszott nagygyűlések
Tavaly már szembesültünk a ténnyel: a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés nem az önrendelkezési harc egyik igen fontos eszköze, hanem újabb lehetőség a belső, magyar—magyar csatározások kiélesedésére.
Egy esztendővel ezelőtt kezdeményezte az SZNT a választott helyi képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek összehívá­sát, az elképzelés szerint ha egy ilyen, majd kétezer fős testület erősíti meg az autonómiaigényt, a kinyilatkoztatás megkerülhetetlen tényezővé válik Bukarestben és Brüsszelben egyaránt. Szép volt az elképzelés, ám az EP-választás lendületében az RMDSZ igyekezett elhappolni az ötletet, gyorsan a kezdemé­nyezés élére állt, kisajátította azt. Az első, májusi időpontot rögtön halasztották is — „ne silányítsuk kampánytémává a magasztos eszméket" — mondották RMDSZ-es politikusok, és nyáron megkezdődött az ingyencirkusz, előbb Markó Béla jelentette be, szeptember elején Önkormányzati Nagygyűlést szerveznek, majd Izsák Balázs, az SZNT elnöke vállalta át szaporán a munkát, megjelölve az időpontot és a székelyudvarhelyi helyszínt. Az RMDSZ azonban elutasította a társszervezést, és egy nappal korábbra Csíkszeredába hívta a szé­kely választottakat. Így lett egy tartalmas és súlyos önkormányzati nagygyűlés helyett két felemás összejövetel, a csíkszeredai szélesebb képviselettel, de semmitmondó határozatokkal, az udvarhelyi sovány részvétel mellett nyomatékosabb dokumentumokkal. Csak a román belpolitikai felfordulásnak köszönhető, hogy a többségi nemzetben nem tudatosult a magyar—magyar széthúzás szülte helyzet visszássága.
Most, úgy tűnik, a történelem megismétli önmagát. A Szé­kelyudvarhelyen életre hívott ideglenes házbizottság bejelentette a második önkormányzati nagygyűlés megszervezését, ennek időpontját, helyszínét és legfontosabb napirendjét: a magyar nyelv hivatalossá tételét Székelyföldön. Társszervezőnek hívta a politikai alakulatokat, az MPP-t és RMDSZ-t egyaránt. Amint várható volt, a polgáriak örömmel vállalták, ám a frissen kormánytényezővé vált RMDSZ elutasította a felkérést, Markó Béla szerint „nem szerepel terveikben közös rendezvény szervezése az SZNT-vel". Az RMDSZ-es gyakorlatot ismervén az is várható, megtiltják választott önkormányzatisaik részvételét.
Félő, ismét keserű tapasztalattal gazdagodik a székelyföldi magyarság. Az SZNT-re jellemző „ugrassuk ki a nyulat a bokorból bármi áron" kezdeményezés, no meg a hatalomba visszaoldalgott RMDSZ opportunizmusa újra egy félresikerült, önmagunkat nevetségessé tevő rendezvényhez vezethet, amely erő felmutatása helyett gyengeségünket és széthúzásunkat igazolja majd. Még van idő és lehetőség változtatni ezen, de ehhez politikusaink józanságára és belátására lenne szükség.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fejlesztési stratégia a Bánsági Régiónak
A Regionális Üzletközpontban február 26-án, pénteken mutatják be a Bánság gazdasági fejlesztési stratégiáját a 2010-2015 időszakra.
Az uniós támogatással kidolgozott stratégia a román-szerb határ-menti régióra, a történelmi Bánságra vonatkozik és a régió távlati gazdasági fejlesztését célzó program keretében dolgozták ki, a Temes és a Krassó-Szörény megyei, valamint a Nagybecskereki, a Nagykikindai és a Pancsovai Kereskedelmi Kamarák részvételével. A pénteki bemutató alkalmával a Temes- és Krassó-Szörény megyei prefektúrák, valamint az Észak-, Közép- és Dél-Bánsági kormánybiztosi hivatalok közötti együttműködési jegyzőkönyvet is aláírják – nyilatkozták szerdai közös sajtótájékoztatójukon Georgică Cornu kamarai elnök és Mircea Băcală prefektus. „Meggyőződésem, hogy a DKMT Eurorégió területének nagy részét magába foglaló Bánsági régiónak fontos szerepe lesz a térségben Szerbia várható EU-csatlakozása után – mondta Georgică Cornu – a fejlesztési irányok, közös prioritások megtalálhatók a pénteken bemutatásra kerülő stratégiában.”
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Óteleken találkoztak a magyar kisgazdák – Csősz János vette át a gazdaszervezet vezetését
Óteleken tartották meg pénteken délután a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Temes megyei szervezetének 2010 évi találkozóját, amelyen mintegy 65-70 bánsági magyar gazda vett részt.
A házigazda Óteleki Keresztény Gazdakör képviselői mellett csenei, gátlajai, gyertyámosi, gyéri, igazfalvi, lugosi, pusztakeresztúri, újszentesi, zsombolyai és a végvári gazdaszervezetek képviselői vettek részt a találkozón, amelynek során Kiss Károly, a Temes megyei gazdaszervezet veterán elnöke ünnepélyes keretek között átadta a stafétabotot Csősz János egyetemi tanárnak, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság egyik vezető tisztsége várományosának.
6,6 millió euró értékű mezőgép és gabonatároló Óteleken
A bánsági magyar gazdák óteleki együttléte az IMP CONS kft. telephelyén megtartott mezőgép bemutatóval indult. Szabó Csaba Zoltán, a mezőgazdasági vállalkozás társtulajdonosa a vendégeknek bemutatta a Sapard-pályázatok útján vásárolt, 6,6 millió euró értékű mezőgép állományt és a tavaly elkészült gabonatárolókat. Bíró László farmvezető a Nyugati Jelennek elmondta:a 2005 évi nagy árvíz után jött Ótelekre Ingrisch József nagyvállalkozó, aki a mezőgazdaságba fektetett be és létrehozott egy gabonatárolót, jól felszerelt mezőgép állomással. „2000 hektárnyi mezőgazdasági területet dolgozunk meg, az itt látható silókban 13.500 tonna gabonát tudunk tárolni. – nyilatkozta lapunknak Bíró László - A silók építését 2008-ban indítottuk és 2009 júniusában már betároltuk az első búzát. Az öt nagy méretű siló kapacitása egyenként 2.500 tonna, a két kisebb, 500 tonna kapacitású siló arra szolgál, hogy a szárítót üzemeltessük.
Az itt látható mezőgazdasági gépek vadonatújak, az őszön kaptuk őket: van műtrágyaszóró, vegyszerező, kombájn, kukorica-törő gép, kombinátor, kisebb és nagyobb teljesítményű traktorok. Van itt még egy nagy gabonatároló és egy kisebb silót is fel akarunk építeni, ahol majd vetőmagokat szeretnénk előállítani, szelektorozni, csávázni és zsákozni”. Bíró Lászlótól azt is megtudtuk: 70 alkalmazottja van a mezőgazdasági vállalkozásnak, ebből 25-en mezőgazdasággal foglalkoznak, de van saját építő csoportjuk is, akik a telephelyen látható valamennyi létesítményt felépítették.
Elnökváltás a megyei gazdaszervezet élén
A Temes megyei magyar gazdák óteleki találkozója a helyi kultúrotthonban, fehér asztal melletti tapasztalatcserével, kötetlen beszélgetéssel folytatódott. A rendezvény során a megyei elnökségről egészségügyi okok miatt lemondott Kiss Károly könnyeivel küszködve búcsúzott el az ő kezdeményezésére létrehozott gazdaszervezet tagságától.
„Nehéz most elbúcsúzni – mondta Kiss Károly – miután 15 évet az életemből arra tettem fel, hogy lelket verjek a Temes megyei magyar gazdákba! Köszönöm, hogy ez alatt az idő alatt mellettem voltak! Emlékezzünk rá, hogy tizenöt éve hányan és milyen mostoha körülmények között indultunk el. A búcsúzáshoz erőt ad, hogy ennyi magyar gazda gyűlt most össze, ez a mi munkánk eredménye. A bánsági magyar kisgazdák jövőjét az összefogásban, a termékek közös értékesítésében látom!” – mondta a leköszönő elnök.
Az óteleki Bóka János felelevenítette, hogyan alapították meg 15 évvel ezelőtt az első gazdakört, édesapja emlékére, aki aranykalászos kisgazda volt a két háború között az Óteleken működött gazdaszervezetben.
Marossy Zoltán, Temes megye Trianon utáni első magyar alispánja Kiss Károlyt búcsúztató beszéde során hangsúlyozta: „,ma nem ülnénk itt, ha a most leköszönő elnök nem kezdeményezi és nem viszi következetesen végig a Temes megyei magyar gazdakörök létrehozását. Nem egyszer vitatkoztam Kiss Károly elnökkel arról, hogy politizál-e vagy nem a gazdaszervezet. Én úgy vélem, ha a szervezet nevében ott van az a szó, hogy magyar, akkor az köti minden magyar szervezethez, köztük az RMDSZ-hez is a gazdaszervezetet!”
Csősz János, a temesvári Mezőgazdasági egyetem tanára, a Temes megyei gazdaszervezet már korábban megválasztott új elnöke megköszönte a bizalmat a szép számban összegyűlt tagságnak. „Igyekszem úgy teljesíteni ezt a feladatot, hogy amikor a mandátumom lejár, legalább még egy sor asztalra legyen szükség ebben a teremben a gazdatalálkozó résztvevői számára! Az RMDSZ támogatásával visszakerülők a mezőgazdasági igazgatóságra, ahol sokat segíthetek a tagságunknak. Szeretnék a fiatalokra támaszkodni, mert ők jelentik a bánsági magyar gazdák jövőjét és sok olyan uniós pályázati lehetőség van, amely a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat segíti” – mondta Csősz János.
A szervező Óteleki Keresztény Gazdakör nevében Szabó Csaba Zoltán lapunknak azt nyilatkozta: a szakmai tapasztalatcsere mellett Kiss Károly leköszönő elnök búcsúztatása és az új elnök, Csősz János beiktatása volt a gazdatalálkozó célja. „Az óteleki gazdaszervezetnek 39 tagja van. Köszönet jár Kiss Károly leköszönő elnöknek azért is, mert megszervezte a gazdatanfolyamokat számunkra, a tagságunk háromnegyed része diplomás kisgazda és én magam tanúsíthatom, hogy ezeket a diplomákat bárhol, akár az európai uniós pályázatok esetében is elfogadják! Ez a találkozó jó alkalom arra is, hogy az óteleki gazdák személyesen megismerkedjenek a Temes megyei kisgazdákkal, elbeszélgessenek a szakmai kérdésekről, telefonszámokat cseréljenek, barátságok szövődjenek. A gazdakör összehoz bennünket, összefogásra serkent, arra, hogy elmondjuk egymásnak és közösen oldjuk meg a gondjainkat!”
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

"Eljött az ideje az alkotmányos reformnak!"
Itt az ideje az alkotmányos reformnak, az alkotmány módosításának – jelentette ki keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. Kifejtette, az RMDSZ és a PD-L képviselőházi frakciói kezdeményezték egy alkotmánymódosító bizottság létrehozását, amely a módosításokat és az eljárási folyamatot kidolgozza.
Rámutatott, az RMDSZ itt nem elsősorban és nem kizárólag a novemberi referendum eredményei mentén képzeli el az alkotmány módosítását: továbbra is komolyak a szövetség fenntartásai az egykamarás rendszerrel szemben. A demokrácia elvei egyik esetben sem sérülnek: egyes demokratikus rendszerekben egy, máshol két háza van a törvényhozásnak – mutatott rá más országok gyakorlatára, hozzátéve: a román politikumnak az ország jelenlegi szükségleteit kell elemeznie. Indoklása szerint egy olyan, viszonylag nagy kiterjedésű, sokszínű, sok hagyományos térséggel, sajátos érdekeket felvonultató helyi közösségekkel rendelkező országban, mint Románia, sokkal hasznosabb a kétkamarás rendszer megőrzése, szükség van képviselőházra és szenátusra is. Hozzáfűzte, azt is figyelembe kell venni, hogy 2003-ban, amikor utoljára módosították az alapokmányt, Románia még nem tartozott az Európai Unióhoz, 2010-ben uniós tagállamként tisztázni kell jó néhány kérdést.
A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ egy mélyreható alkotmányreform végrehajtását szorgalmazza, amely érinti az állami intézmények közötti kapcsolatokat (államfői intézmény, kormány, parlament), az igazságszolgáltatás helyét és szerepét az államon belül, a kormány hatásköreit és mindent, ami egy ország demokratikus működéséhez hozzátartozik. Itt kiemelte a közigazgatás decentralizációját, illetve a közigazgatási felosztás újragondolását.
Elgondolása szerint az alkotmánymódosítási folyamat befejezésére a 2012-es választások előtt sor kell kerüljön
Újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, a koalíciós partnerek egyetértenek abban, hogy a mostani 8 régió helyett 15-16-ot kell létrehozni, ezek megrajzolását illetően a napokban elkezdődik az egyeztetés, ennek megbízottjai a két politikai alakulat képviselőházi frakcióvezetői, illetve Vasile Blaga és Borbély László miniszterek. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Budapesten tárgyal Emil Boc kormánydelegációja
Emil Boc miniszterelnök Teodor Baconschi külügyminiszterrel, Adriean Videanu gazdasági és kereskedelmi miniszterrel és Borbély László környezetvédelmi miniszterrel utazott Budapestre, hogy részt vegyen a visegrádi országok kibővített csúcstalálkozóján, melynek az energiabiztonság kérdését választották témájául. A politikusok ma a Magyar Tudományos Akadémián tartandó Duna-konferencián vesznek részt, de kétoldalú megbeszéléseket is folytatnak a magyar, illetve a konferencián részt vevő más országok delegációival.
Közös célok. Emil Boc miniszterelnök Sólyom László államfővel is tárgyalt
A román kormányküldöttség tegnap a Sólyom László köztársasági elnöknél tett látogatás után Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével tárgyalt. Borbély László úgy vélte, lendíthet a két ország kapcsolatán az a tény, hogy minden valószínűség szerint hamarosan Magyarországon is jobboldali kormány alakul.
Ez esetben ugyanis mind Budapesten, mind Bukarestben egyazon politikai család tagjai lesznek hatalmon. Borbély elmondta, szó esett arról is, hogy csak a magyarországi választások után hivatalba lépő új magyar kormánnyal tartják majd meg a közös román–magyar kormányülést. Úgy vélte, az is befolyásolja majd a két állam kapcsolatát, hogy 2011-ben Magyarország látja majd el az Európai Unió soros elnöki tisztségét.
„Szomszédos országként Románia is ki szeretné használni a magyar elnökségben rejlő lehetőségeket” – nyilatkozta Borbély. Kérdésünkre, hogy megmaradt-e az RMDSZ-nek a közvetítő szerepe a román–magyar államközi viszonyban, Borbély László kijelentette: nemcsak hogy megmaradt, de fontosabb is lett ez a szerep. A kormányzati részvétel mellett az is súlyt ad az RMDSZ-nek, hogy politikusai olyan tárcákat vezetnek, amelyekre az államközi kapcsolatokban is fontos szerep hárul.
Nagybányai nyugtató
Borbély László egyébként tegnap Szabó Imre magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel is tárgyalt. A magyar tárcavezető korábban írásban kért tájékoztatást tőle azokról a sajtóértesülésekről, melyek szerint hamarosan újrakezdi működését a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófát okozó nagybányai vállalat. Borbély kérdésünkre elmondta, ebben az ügyben sikerült megnyugtatnia kollégáját, hiszen a sajtóértesülés nem felelt meg a valóságnak.
Elmondta, hétfőn mind a környezetvédelmi ügynökség, mind a környezetvédelmi felügyelőség illetékesei a helyszínen jártak, és jelentést tettek a tapasztaltakról. Eszerint az elvégzendő környezetvédelmi beruházások némelyike már 90 százalékban elkészült, de olyan is akad, amelyik csak 20 vagy 40 százalékban valósult meg. „Ezeket a beruházásokat 2010 végéig el kell végezniük. Addig szó sincs arról, hogy bármilyen kérésről tárgyaljunk” – jelentette ki a miniszter.
A mai napon vitatandó Duna-stratégiát a miniszter azért tartotta fontosnak, mert ez összehangolja a Duna menti országok gazdasági, környezetvédelmi, területfejlesztési szempontjait. „A stratégiát június 10. és 12. között Romániában fogjuk véglegesíteni, és a dokumentumot a 2011-es magyar elnökség idején nyilvánítja hivatalossá az Európai Unió – nyilatkozta Borbély. Hozzátette, általa több uniós pénzt lehet majd lehívni a Duna fejlesztésére.
Felrajzolták a gázellátási háromszöget
A budapesti energetikai csúcstalálkozó végén Bajnai Gordon magyar miniszterelnök bejelentette, olyan közös nyilatkozatot írtak alá, amely rögzíti, hogy a biztonságos energiaellátás megteremtése valamennyi aláíró számára kiemelt feladat. A dokumentum tartalmazza az észak-dél-keleti gázellátási háromszög létrehozását is. A háromszög keleti csúcsa az Európai Unió déli energiafolyosójának létrehozása lenne, amelynek zászlóshajója a Nabucco gázvezeték.
Az északi csúcsot a Lengyelországba tervezett, cseppfolyós gáz fogadására és átalakítására alkalmas LNG-terminál, a déli csúcsot pedig a horvátországi Krk szigetén megépítendő másik LNG-terminál alkotná – mondta a magyar kormányfő. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: Közép-Kelet-Európában létrejött egy „kritikus tömeg”, széles és erős együttműködés. A konferencián a lehetséges alternatív energiaforrásokról, útvonalakról folytattak megbeszéléseket a visegrádi négyek, továbbá Bulgária, Horvátország, Románia és Szerbia kormányfői.
Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Spórolnak a tanárokon
Nehezményezi a tanügyi dolgozók bérének központi leosztását Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. A partiumi elöljáró szerint az év első harmadára kiutalt kormánypénz 20 szálákkal kevesebb a szükségesnél. „A jelenlegi pénzügyi számítások szerint márciusban csaknem 43 százalékkal kevesebb fizetést kapnak majd a tanárok, mint amennyi törvényesen járna nekik.
A közvélemény az önkormányzatot teszi felelőssé, és nem a pénzügyminisztert vagy a kormányt, holott nekünk semmilyen beleszólásunk nincsen a pénzelosztásba. Mi csak adminisztráljuk, és kiosztjuk a minisztériumtól beérkezett összegeket” – adott hangot felháborodásának tegnapi sajtótájékoztatóján Ilyés.
A határ menti megyeközpont első embere nem tudja, ki tehető felelőssé a rosszul kiszámolt, és leutalt tanári fizetésekért, és azt sem, kin kérhető számon a kiegészítés. „Egyelőre fogalmunk sincsen arról, hogyan fogjuk tudni kiosztani a teljes béreket. Valamilyen megoldást találnunk kell, mert az nem megengedhető, hogy a tanárok kevesebb fizetést kapjanak márciusban.
Ez a bevételkiesés a legtöbb háztartásban komoly gondokat jelenthet” – tette hozzá Ilyés, aki nem érti, hogyan alakulhatott ki ez a lehetetlen helyzet, hiszen a korábbi hónapokhoz képest sem a bérek, sem a szatmári tanügyi alkalmazottak száma nem módosult az eredeti, tanév eleji állapothoz képest.
Szatmárnémeti iskoláiban közel 1700 tanügyi alkalmazottat érint ez a kérdés. A szatmáriak a napokban kimutatást készítettek a hiányzó összegekről, amelyet a megyei pénzügyi igazgatósághoz, valamint a tanügyminisztériumhoz is eljuttatnak. „Nem tehetünk egyebet, mint elküldeni a kimutatásunkat a különböző megyei és országos intézményekhez, valamint a sajtó nyilvánosságát kérni, hátha valamelyik illetékes szerv észreveszi, és megoldást talál a valószínűleg országos méretű problémára” – hangsúlyozta a polgármester.
Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

A váradi közösség volt a magyar kultúra ünnepének a fővédnöke – Társadalmi összefogásra, közösségi élményre van szükség
Szombat délután tartották meg a magyar kultúra hetének záróünnepségét a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. Az esemény egyben Fenyvesvölgyi Tamás festőművész és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikusművész kiállításának is a megnyitója volt. A tárlat három hétig látogatható.
Az ünnepségen a Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének részéről Mierluţiu Emília köszöntötte az egybegyűlteket.
Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta: a magyar kultúra ünnepét hagyományosan együtt szervezi meg Berettyóújfalu és Nagyvárad magyar közössége. Az indítás óta a Kanonok sori Tibor Ernő Galéria is jó néhány eseménynek adott otthont. A magyar kultúra napja köré szervezett rendezvénysorozat évről évre fejlődött, bővült. Bár előfordult, hogy úgy tűnt, a civil szféra kiszorul a programból, az utóbbi években megint visszakerültek a polgári szerveződések a rendezvénysorozatba. Az idei rendezvényeket lelkesen látogatták az emberek. Ám nem volt minden gondtól mentes a programsorozat. Először is háromféle név (magyar kultúra napja; magyar kultúra ünnepe; magyar kultúra hete) alatt futottak az összejövetelek. Ez annak tudható be, hogy több szervezet is rendezett programokat. Ám lényegében nem az a fontos, milyen elnevezés alatt ápoljuk a magyar kultúrát, hanem hogy megfelelő tartalommal ünnepeljük meg azt. Fleisz János hangsúlyozta: szinte minden rendezvény saját erőből jött létre. És mindenki maga felelt azért, hogy kit hívott meg. A Communitas Alapítvány, mint általában, most is támogatta a civil kezdeményezéseket. A BINCISZ-elnök megjegyezte: a berettyóújfalui önkormányzat jelentősen hozzájárult a sikerhez. Ellenben mindez nem mondható el a nagyváradi önkormányzatról. Kapy István alpolgármestersége idején külön költségvetési tételként jelent meg a magyar kultúra napja. Hozzáfűzte: szeretné, ha a jövőben jobban, rangjához méltó módon támogatnák ezen eseménysort. Mondhatni, az idei rendezvénysorozatnak a váradi magyar közösség volt a fővédnöke. Tájainkon a magyarság megmaradása, érvényesülése társadalmi összefogással érhető el.
Kolozsvári István kulturális menedzser méltatta a bakonszegi képzőművész házaspár, Fenyvesvölgyi Tamás és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa tárlatát. Arra is kitért, hogy a közösségi élmény megélése a legfontosabb, továbbá ha a két művész kiállítását el kellene nevezni, akkor a Találkozás címet adná neki. Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa az alkotás során minden élethelyzetre talál magyarázatot. Kiválóan kombinálja a műfajokat. Az irodalmat is remekül ötvözi a képzőművészettel. Gyurkovics Tibor verseiből készült kompozíciói is kiemelkedők. Fenyvesvölgyi Tamás sajátos stílusban jelenít meg egy-egy épületet, faluképet, lakókörnyezetet, otthont. Nagy kísérletező. Újabb és újabb technikákat alkalmaz. Mintha nem is ugyanaz a kéz alkotta volna egyik-másik művet.
Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa a hely szellemének kultikusságáról, az ősi, eredeti egységérzés gondolatköréről szólt. Amint fogalmazott: „Lélekkel van tele ez a hely. És minden kép egy-egy kapu.” Ezután a résztvevők elénekelték a Himnuszt. Az összejövetel a Bunyitay Vince-könyvtárban fogadással, kötetlen beszélgetéssel zárult.
Tóth Hajnal. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Filmek a kommunizmusról
Nagyvárad – A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából szervezett Filmmaratont csütörtökön az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED).
A KRE székházának dísztermében reggel tíz órai kezdettel olyan filmeket vetítettek, amelyek a kommunizmus visszásságait, bűneit és borzalmait dolgozzák fel. A programban szerepelt: Wittner Mária – Parlamenti beszéd; Háború ’56; Magyarország levegőjét szívtam; Felkelés Magyarországon (filmhíradó); Emlékezzünk a hősökre! 1956; Hitvallók és ügynökök; Amintiri din epoca de aur – Tovarăşi, frumoasă e viaţa!; Szőczi Árpád: Drakula árnyékában. Sajnálatos módon délelőtti látogatásunkkor azt kellett tapasztalnunk, hogy az esemény iránt méltatlanul gyér az érdeklődés: tizenegy óra körül e sorok íróján kívül csak egy idős pár volt jelen, az ifjúságot pedig csupán a szervezők képviselték ekkor.
Tököli Magdolna. Forrás: erdon.ro