Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2009. október 6.
Támogatják a szociáldemokraták a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által kezdeményezett bizalmatlanági indítványt a Boc-kormány ellen – jelentette be Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt /PSD/ elnöke. Az RMDSZ úgy döntött: elfogadja a liberálisok felkérését egy közös bizalmatlansági indítvány benyújtására. /Három párti összefogás a Boc-kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2009. október 6.
Több mint tízezer vasúti alkalmazott elbocsátására készül a kormány. A tervezet szerint az elbocsátandó személyek két havi nettó átlagfizetést, munkanélküli segélyt, valamint csaknem két évig jövedelemkiegészítő összeget kapnak attól függően, hogy hány éves munkaviszonyuk van. /Tízezer embert bocsát el a Román Államvasutak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2009. október 6.
Lemondásra szólította fel Bálint Józsefet, Sepsiszentgyörgy MPP-s alpolgármesterét Antal Árpád. A város RMDSZ-es polgármestere Gazda Zoltán lemondását is kéri, akit korábban politikai egyezség során alkalmaztak a Kovászna megyei turisztikai ügynökségnél. Antal Árpád szerint a sepsiszentgyörgyi tanács MPP-s frakciója „ellenzékként viselkedik”, semmiben nem segítik munkáját. A nyílt vita múlt héten robbant ki, amikor Antal Árpád a város vagyonkezelő cége, az Urban Locato a felszámolását kezdeményezte, de ezt ellenezte az MPP-s frakció, mert a párt megyei elnöke vezeti a céget. /Kovács Zsolt: Újabb RMDSZ–MPP-csörte. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2009. október 6.
Ukrajnában kötelezővé tették az államnyelv használatát az állami és önkormányzati iskolákban. Csak azokban az iskolákban használható a kisebbségek nyelve, ahol a tanítás is azon a nyelven történik. Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban kizárólag ukránul lehet majd beszélni, s csak igény esetén lehet az ukránnal párhuzamosan alkalmazni a magyar nyelvet is az osztálytermekben, a folyosókon vagy a tanári szobában. /Tilos a magyar szó a kárpátaljai iskolákban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2009. október 6.
Románia és Moldova köztársaság katolikus érsekeinek és püspökeinek jelenlétében, október 5-én Szatmárnémetiben, a római katolikus püspöki palotában megkezdődött a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia. A találkozóra eljött Dr. Francesco-Javier Lozano apostoli nuncius is. A konferencia idején 18 órától szentmiséket tartanak: a Székesegyházban magyar nyelven dr. Jakubinyi György-Miklós érsek celebrálásával. A Szatmárnémeti Caritas Szent Jakab Idősek Napközijében a nunciusnak bemutatták a Szatmárnémeti Caritas működését, majd megtekintették a nemrég visszakapott Zárda-épületet, végül a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek számoltak be tevékenységükről. /Püspökkari konferencia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 6./
2009. október 6.
Déván a megyei könyvtárban a város okiratos említésének 740 éves évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást. A kinagyított fotókon, régi képeslapokon végigkövethető a város XIX-XX. századi fejlődése. A kiállítás anyagát a harói születésű, Bukarestben élő Gyenge Gábor adományozta a megyei könyvtárnak. A város múltját bemutató képek gondos gyűjtője az elmúlt években képzőművészként és költőként bemutatkozott. /Gáspár-Barra Réka: A régi Déva képekben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2009. október 6.
Október 7-én a Szatmári Magyar Hírlap szerkesztőségében bemutatja a Hírlap Könyvek újabb darabját a Scriptor Alapítvány. Szerzője Jánk Károly Szatmárnémetiben élő költő, címe: Hajnali hinták. A kötet „kicsiknek és nagyoknak” szóló verseket tartalmaz. A kötetet Végh Balázs Béla irodalomtörténész mutatja be. /Könyvbemutató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 6./
2009. október 6.
Október 3-án végre megjelent Ujj János Séták aradi temetőkben, emlékhelyeken /Alma Mater Alapítvány, Arad, 2009/ című könyve. Almási Gábor kisiratosi történelemtanár ismertette a munkát: „Kisebbfajta lexikon, Arad híres személyiségeiről, akiknek síremléke van, vagy volt itt, egy-egy szócikk található benne, a második részében pedig a világháborús katonasírokat és emlékműveket veszi számba”. /Pataky Lehel Zsolt: Megjelent Ujj János temetőkalauza. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2009. október 6.
Tíz új magyar nyelvű kiadványt mutattak be a nagyváradi könyvmaratonon. Szűcs László, a rendezvény ötletgazdája és egyik szervezője, a Várad folyóirat főszerkesztője elmondta, a könyvmaratonnal a kultúra és a nagyváradi könyvkiadás mostoha helyzetére kívánták felhívni a figyelmet. A gyermekprogram keretében a kiskunhalasi Lyra együttes és a szlovákiai marcellházi zeneiskola fiataljai léptek fel, valamint bemutatták a Mákvirág című nagyváradi gyermeklap legújabb, októberi számát. /Totka László: Maratoni könyvmérleg. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Az Erdély anno 2010 című falinaptár egy-egy erdélyi-partiumi települést mutatott be, régi képeslapokon. A kiadványt Péter I. Zoltán helytörténész értékelte. Szilágyi Aladár A nemlétezők lázadása című riportkötetében a romániai nem magyar, illetve elszórványosodott magyar kisebbségek életét mutatta be, ehhez 117 település 27 etnikumának képviselőit kereste fel. /Megyeri Tamás Róbert: I. váradi könyvmaraton. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./ Gittai István új verseskötetét, az Őszliget címűt ismerhették meg az érdeklődők. Gittai elmondta, Nagyváradon érzi magát igazán otthon, itt vannak a barátai, Csepelen csak a Petőfi-szobrot köszönti jó ismerősként. Kinde Annamária Rózsavér című verseskötete a pozsonyi AB-ART és a Várad folyóirat gondozásában jelent meg. Orbán Attila Vaníliás gumicsont című kisregényéről a szerző elmondta, nem regénynek indult, hanem blognak. Tóth Ágnes hetedik kötetéről, a Mákvirág Kiadó gondozásában megjelent Mámikák szűzmáriái című kisregényről Szűcs László beszélgetett a szerzővel. Wagner Péter Szék című albumát Derzsi Ákos, az Europrint Kiadó vezetője méltatta. Molnár Zsolt Kapaszkodom című verseskönyvének bemutatója az Euro Foto Art Galériában volt. A mozgássérült fiatalember első kötetét a Nagyváradi Magyar Diákszövetség adta ki. /Tóth Hajnal: A könyveket, az irodalmat ünnepelték = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./
2009. október 7.
Október 6-án az aradi minorita templomban kezdődött a megemlékezés, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mondott beszédet, az egykori tábornokok életének utolsó pillanatait idézte fel dokumentumok, visszaemlékezések alapján. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet hagyományos ünnepi fogadását követően a megemlékezőket a Megbékélési Parkba, a Szabadság-szoborhoz várták az évfordulós ünnepségre. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke mondott beszédet, a magyar kormány nevében Szabó Imre szólt a jelenlévőkhöz, és felolvasták a román kormány üzenetét is az ünnep alkalmából. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Aradon a Ioan Slavici Színházban tartott beszédet. „Ismerjük a múltunkat, ismerjük értékeinket, és tudjuk, hogy milyen jövőt akarunk” – mondta Kelemen Hunor. /A vértanú tábornokokra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./ A világ változik körülöttünk, az elmúlt években más lett Erdély, és lassan megváltozik a román-magyar viszony is, de a Kárpát-medencében még minden visszafordítható, elég odafigyelni arra, hogy mi történt Szlovákiában, fejtette ki beszédében Aradon Markó Béla RMDSZ-elnök. Október 6-án a Szabadság-szobornál megtartott, az 1848-49-es szabadságharc 13 aradi vértanújára emlékező ünnepi rendezvényen a politikus kifejtette: azért haltak meg Damjanich Jánosék, mert szabadságot akartak a magyar nemzetnek, és ezáltal minden népnek, minden embernek. Markó emlékeztetett arra, hogy húsz esztendeje szintén a szabadságért haltak meg sokan Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Aradon és máshol. „Tíz évvel ezelőtt a Szabadság-szobornak kellett visszaadni a szabadságát, de ettől tulajdonképpen nem a szobor, hanem mi lettünk szabadabbak a lelkünkben” – mondta Markó Béla. A Budapestről érkezett Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszédében hangsúlyozta: az aradi vértanúk az egész magyar nemzet mártírjai, nem megosztó, hanem nemzetegyesítő személyiségek. Gheorghe Falca, Arad polgármestere köszönetet mondott azoknak a magyar tisztségviselőknek, akikkel együttműködve az elmúlt években sok mindent meg lehetett valósítani a város fejlesztéséért. /Markó: a Kárpát-medencében még minden visszafordítható. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2009. október 7.
Felelősséget vállal a kormány az egységes nyugdíjtörvényért – jelentette be Emil Boc miniszterelnök a kabinet döntését. Az új jogszabály szerint 2030-ig módosítják a korhatárt, a férfiak és nők egyaránt 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A hadsereg és rendfenntartó erők nyugdíjkorhatára 55-ről 60 évre emelkedik 2025-re. Eltörlik a különleges nyugdíjakat, a következő hat hónapban minden érintett juttatását újraszámolják, ezt az egységes nyugdíjrendszerbe integrálják. A miniszterelnök bejelentette, hogy az új törvény értelmében megemelik a nyugdíj-hozzájárulás mértékét 20,8 százalékra a munkaadó és 10,5 százalékra az alkalmazott számára. Emil Boc bejelentése nagy felháborodást váltott ki a szakszervezetek és a politikai pártok sorában. /Egységes nyugdíjtörvény felelősségvállalással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
2009. október 7.
Valószínűleg majd kiderül, hogy néhány nap leforgása alatt az RMDSZ-vezetőség miért változtatta meg a csonka kormánnyal kapcsolatos álláspontját. Eddig azt hangoztatta, hogy az ország stabilitása megköveteli a kormányválság elkerülését, egy fél kormány is jobb, mint a kormánynélküliség. Október 6-án azonban már ott szerepeltek az RMDSZ-es honatyák aláírásai is a liberálisok mellett azon a parlamentbe benyújtott bizalmatlansági indítványon. /Székedi Ferenc: Időt, életet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2009. október 7.
Mintegy kétszázan vettek részt az aradi vértanúk emlékére szervezett csíkszeredai fáklyás felvonuláson október 6-án, amely az 1956-os térről indult és a Gál Sándor-szobornál ért véget. Az 1848-as emlékműnél a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és város polgármesteri hivatala tartott rövid ünnepi megemlékezést. Veress Dávid, az RMDSZ városi szervezetének alelnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „A magyar szabadság vértanúira emlékezünk, akik a vérpadon, a magyar szabadság vértanúiként a magyar golgotán, Aradon lehelték ki lelküket. ” A beszédek után a résztvevők koszorúztak. Székelyudvarhelyen tizenhárom szál fehér gyertya és az aradi vértanúk fotográfiái álltak a Vasszékely talapzatán. Koszorúzással emlékeztek meg október 6-áról az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye székelyudvarhelyi tagjai. /Fáklyaláng a vértanúkért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./
2009. október 7.
Az ország milliomosaihoz hasonlóan egyetlen év alatt alaposan megcsappant a romániai magyar üzletemberek vagyona is. A bukaresti Adevarul napilap munkatársai által idén másodízben összeállított 500-as toplistára összesen 16 magyar üzletember került fel, közülük öten szerepelnek a száz leggazdagabb romániai között. A romániai magyarok között a legnagyobb vesztes a nagyváradi Teszári Zoltán, az RCS & RDS kábeltelevízió- és internet-szolgáltató vállalat többségi tulajdonosa, akinek vagyona 500 millió euróról 400 millió euróra csökkent, de változatlanul ő a leggazdagabb romániai magyar üzletember. Verestóy Attila székelyudvarhelyi vállalkozó, RMDSZ-es szenátor változatlanul a második leggazdagabb magyar, vagyona azonban alig 100 millió euróra rúg a tavalyi 250 millió euróhoz viszonyítva. Az összeg java része a tőzsdén ment el. Közel 100 millió eurós veszteséget regisztrált a tavalyhoz hasonlóan harmadik helyezett Mudura Sándor nagyváradi vállalkozó is, akinek vagyona most 60-63 millió euróra rúg. Szintén harmadik helyre sorolható be a kolozsvári Urasi Béla, akinek 65-70 millióról 60-63 millió euróra apadt. A többek között a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua-csoport egyik tulajdonosa, Pálfi Miklós a tavalyi 13. helyről az 5-re – lépett előre a ranglistán, ő nyert a válságos évben, vagyona 17 millió euróról 62 millió euróra bővült. A nyereség bővülését a termelési kapacitás növelésével és új terméktípusok – köztük az Albacher sör – bevezetésével sikerült elérnie. Megtartotta a tavalyi hatodik helyet a kolozsvári CFR labdarúgócsapat által világszerte ismertté vált Pászkány Árpád üzletember, akinek vagyona 60-65 millió euróról 59-60 millióra csökkent. Utána a tavaly szintén hetedik Szarvadi Lóránd következik a rangsorban, a kézdivásárhelyi üzletember a tavalyi 55-60 millió helyett immár csak 30-33 millió eurót tudhat magáénak. Újoncnak számít az Adevarul rangsorában – a Capitalban is tavaly első ízben szereplő – kolozsvári Péter Pál, akinek vagyona 30-31 millió euróra rúg. Egy helyet lépett elő a tavalyhoz képest a szintén kolozsvári Hristea Erika, a Secpral Pro Instalatii cég tulajdonosa, akinek vagyonát tavaly 27 millióra becsülték, idén 25-27 millió euróra. A kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc vagyona a tavalyi 45-50 millióról 21 millióra apadt. A korábbi negyedik helyről a tizenegyedikre csúszott vissza a kolozsvári Fodor házaspár, az Euro GSM cég tulajdonosa. Becsült vagyonuk 90-100 millió euróról 20-21 millióra apadt. Bukarestben, a reklámiparban szerezte vagyonát a 42 éves Szigeti Zoltán, aki idén első ízben szerepel a legvagyonosabb romániaiak rangsorában, a magyarok körébe pedig a tizenkettedik helyre lépett elő. Az általa vezetett The Group kommunikációs csoport portfóliójába bekerült a Heineken, a Cosmote és az Ikea reklámszerződés, csak a Cosmote-szerződés értéke 10 millió euróra rúg. A marosvásárhelyi Szász testvérek, a védőfelszerelések, öltözetek forgalmazásával foglalkozó Roland és Orlando 19-20 millió eurós vagyona 17-18 millióra csappant. Újoncként tört be a 14. helyre a magyar üzletemberek elitjébe a szintén marosvásárhelyi Bara Levente, aki 10-12 millió eurós vagyonát fűszerkészítésből szerezte. A Küküllő szálloda működtetőjeként ismertté vált székelyudvarhelyi László János a 11. helyről a 15. -re csúszott vissza, tavalyi, 20 millió euróra becsült vagyona ma már alig felét, 9-10 millió eurót ér. Két hellyel szerepel lennebb a csíkszeredai Fenyő szálló üzemeltetője, Kurkó János is, akinek tavalyi 15-17 millió eurós vagyonából mára 8-9 millió maradt. Nagy hiányzói is vannak azonban a rangsornak. A mindig előkelő helyen szereplő, a Cosmo elektronikai cikk-forgalmazó üzletlánc tulajdonosa, a kézdivásárhelyi Bába György neve nem szerepel az ország 500 leggazdagabbja között. Pedig tavaly még 30-33 millióra becsülték vagyonát. Hiányzik a tavaly még 20 millió euróval rendelkező temesvári Kovács Zoltán, vagy a tavaly első ízben rangsorolt kolozsvári Mezei Ferenc. Az évek óta veszteségekkel küszködő marosvásárhelyi Prosszer család szintén kimaradt a ranglistából. /Bálint Eszter: Szegényedtek a magyar gazdagok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2009. október 8.
Megdicsérte a spanyol miniszterelnök a román vendégmunkásokat, jól beilleszkedtek, és hamar megtanulták a nyelvet, mondotta többek közt. Spanyolországban legalább egymilliónyian vannak, és elvégzik a legnehezebb, leghálátlanabb munkákat. Legutóbb, amikor a román kormány a válságra való tekintettel felajánlotta, hogy megtéríti az útiköltségét annak, aki közülük önként hazatérne, köszönték szépen, nem kértek belőle. Ma már hárommillióra becsülik a román vendégmunkások számát, ebből másik egymillió Olaszországban keresi kenyerét, a többiek pedig szerte a kontinensen próbálnak szerencsét. Legutóbb Norvégiából jelezték, hogy ijesztően felszökött a román állampolgárok számlájára írható áruházi lopások száma, maga a belügyminiszter utazott emiatt Bukarestbe. A külföldön dolgozó hatalmas tömeg felér Románia munkaképes lakosságának egyharmadával. Az államkassza óriási összegektől esik el amiatt, hogy az illetők nem találtak vagy nem is kerestek itthon munkát. A hazapostázott összegek nem pótolják a kieső állami bevételeket. Hiányzik a szakképzett munkaerő a belső piacon. A kivándorlás mértéke valóságos gazdasági és demográfiai katasztrófával ér fel. Félmillióan, esetleg annál is többen, soha nem térnek vissza. Veszít a többségi nemzet, de veszítenek a kisebbségek is, így máris több százezres nagyságrendű az erdélyi magyarság veszteség. Fogy a családok száma és maga a kollektív jövő. /B. Kovács András: Fogy a jövő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./
2009. október 8.
Románia nem egykönnyen ismerte el bűnrészességét a zsidók deportálásában és szervezett megsemmisítésében, az egymást követő kormányok 1989 után is következetesen tagadták, hogy az országban is alkalmazták volna a „végső megoldás” embertelen elvét. Az 1989 utáni vezetők nem is mindig csak hallgatólagos beleegyezésével nem a zsidó áldozatoknak, hanem a pogromokat, deportálásokat elrendelő Ion Antonescu marsallnak emeltek szobrokat országszerte. A román hatóságok mindent megtettek azért, hogy eltitkolják, Romániában több tízezer áldozatot követeltek a bukaresti és iasi-i pogromok, és több százezer romániai zsidót öltek meg. Végül a több oldalról érkező nemzetközi nyomásnak engedve Bukarest nagy nehezen el/beismerte a romániai holokausztot és a náci szimbólumokat betiltó törvényt fogadott el. Mindeddig azonban ez csak annyi következménnyel járt, hogy a közterekről eltűntek az Antonescu-szobrok, és valamivel kevesebb utca viseli a fasiszta marsall nevét. Romániában a holokauszt-emlékműnek számos ellenzője volt. A hatóságok sem sürgették túlságosan felavatását. Az alapkövet még 2006 októberében elhelyezték Traian Basescu államfő és Adrian Iorgulescu akkori művelődési miniszter jelenlétében, a felavatással mostanáig várni kellett. Most végre felavatják az emlékművet, melyet az 1970 óta Németországban élő szobrász, Peter Jacobi tervezett. A hét méter magas, 10 méter széles, szoborcsoport hét részből áll, néhányuk neve szimbolikus: Oszlop, Via Dolorosa, Cigányok kereke, Dávid csillaga, Sírvers. Az emlékmű melletti 300 méteres falon tüntetik fel egyebek között a pogromok helyszíneit. /Bogdán Tibor: Holokauszt Romániában: hol volt, hol nem volt? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2009. október 8.
A pedagógusok nemzetközi napja alkalmából – első alkalommal a rendszerváltás után – a kézdivásárhelyi városháza dísztermében Rácz Károly polgármester köszöntötte az idén nyugdíjba vonult pedagógusokat. /(Iochom): Nyugdíjas pedagógusok köszöntése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./
2009. október 8.
Molière A mizantróp című darabjával kezdi az idei évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház október 9-én. Az előadás a teátrum és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciója, ezért a hivatalos bemutató október 19-én Budapesten, a Thália Színház nagytermében lesz. Első alkalom, hogy a határon túli színházak utaztatásával is foglalkozó művelődési iroda anyagilag is támogatja a színházat, mondta el a darab rendezője, Bocsárdi László igazgató. Az október 9-i előadáson Szabó Béla csíkszeredai főkonzul átadja Bocsárdi Lászlónak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, amelyet kiemelkedő színházi tevékenységéért érdemelt ki. A színház rendező-igazgatója augusztus 20-a alkalmából kapta meg a kitüntetést, Sólyom László államfőtől. /Bíró Blanka: Kitüntetéssel kezdődik az évad a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2009. október 8.
Két történelmi témájú könyvet bocsát ingyen a megye tanárai, diákjai, valamint könyvtárai rendelkezésére a Szatmári Híd Egyesület. Mindkettő szerzője Radics Géza történész, aki az 1956-os forradalmat követően menekült Magyarországról Amerikába. Az egyik kötetben nemzeti jelképeinket mutatja be, ugyanakkor elmagyarázza ezek jelentéseit /A magyar Szent Korona fényében/. A másik az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szól, ismertetve az események előzményeit /Őseink és hőseink emlékére/. Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke elmondta, a köteteket a szerző bocsátotta az egyesület rendelkezésére. /Könyvek nemzetünk múltjáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 8./
2009. október 9.
A demokrata-liberális /PD-L/ honatyák nem vettek részt október 8-án a parlament együttes ülésén, amelyen a kormány elleni bizalmatlansági indítványt olvasták fel. A Tizenegyen Románia ellen című dokumentum a liberális párt és az RMDSZ közös kezdeményezése, amelyet a szociáldemokraták is támogatnak. /Alkotmányellenes-e a bizalmatlansági indítvány? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2009. október 9.
A kisebb lélekszámú nemzeti kisebbségek a plusz teher elkerüléséért a többségi oktatást választják az anyanyelvi tanulás helyett, mások kivándorolnak a hazai kisebbségi tanárok képzésének hiányosságai miatt – áll a Kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának jelentésében, amely azt vizsgálja, hogyan alkalmazzák a romániai közoktatásban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának előírásait. /Veszélyeztetett romániai nemzetiségi kultúrák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2009. október 9.
Az Európa Tanács titkárságának felkérésére a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja három jelentést készített, amelyben azt vizsgálja: Romániában mennyire alkalmazzák a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának előírásait. A harmadik jelentés tíz romániai nemzeti kisebbség oktatási helyzetére vonatkozik. A jelentés eredményeit október 8-án ismertették, javaslatokat is megfogalmaztak arra vonatkozólag, hogy a vizsgált nemzeti kisebbségek hogyan őrizhetik meg a romániai oktatási rendszerben kultúrájukat, hagyományaikat. A romániai oktatás szereplői alig ismerik az 1992-ben Strasbourgban elfogadott Chartát, amelyet Románia 1995-ben írt alá és a 2007/282-es törvénnyel ratifikált. A kisebb lélekszámú nemzeti kisebbségek önfeladó módon a többségi oktatási rendszert választják az anyanyelvi tanulás helyett. A szakemberek a helyzet orvoslása érdekében azt javasolják, hogy a tanfelügyelőségek és az iskolák népszerűsítsék az anyanyelven való tanulást. A tanintézetek vezetőségében minden nemzeti kisebbségnek képviseltetnie kellene magát. Támogatni kell a kisebb létszámú nemzeti kisebbségek esetében az anyanyelvű tankönyvek megjelentetését, illetve a pedagógusok továbbképzését akár az anyaországban, akár Romániában. A roma oktatás helyzete az elmúlt négy-öt év alatt fokozatosan javult. /Nagy-Hintós Diana: Alig ismerik a Chartát a romániai oktatás szereplői. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2009. október 9.
Ellentétes az alaptörvénnyel a telefonbeszélgetések és az internetforgalom keretadatainak rögzítését előíró 2008/298-as törvény – állapította meg az alkotmánybíróság. A jogszabály – amelynek alkalmazását elhalasztotta a kormány – alapján a szolgáltatóknak hat hónapig tárolniuk kellett volna minden egyes telefonbeszélgetés vagy internetes adatforgalom több adatát. A törvény elfogadása hatalmas vitát kavart a civil társadalomban, több szervezet arra kérte az ombudsmani hivatalt, hogy forduljon az alkotmánybírósághoz az ügyben. /Alkotmányellenes az adatrögzítési törvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2009. október 9.
Kisebbségi kérdésekről, azon belül a módosított szlovák államnyelvtörvényről is vitáztak egymással az európai parlamenti képviselők október 8-án az EP brüsszeli plenáris ülésén. Schöpflin György fideszes képviselő szóvá tette: Szlovákiában az állami szerveknél dolgozók megkapták az utasítást, hogy kizárólag szlovákul szólalhatnak meg. Monika Benova szlovák szocialista képviselő ezzel szemben azt állította, hogy a módosított törvény semmilyen módon nem veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot. Sógor Csaba néppárti képviselő azt szorgalmazta, hogy kisebbségi gondok ügyében az Európai Parlament „ne csak a tűzoltást vállalja, hanem a tűz megelőzését is”. Szerinte olyan kisebbségi kerettörvényt kell elfogadnia az EP-nek, amely garantálja a kisebbségek jogait. Tőkés László romániai magyar néppárti képviselő szóvá tette, hogy immár öt esztendeje raboskodik a szerbiai Temerinben öt magyar fiatal, kocsmai verekedés következtében. Tíz-tizenöt évi büntetéssel sújtották őket, miközben mintegy háromszáz magyart vertek meg Szerbiában jogkövetkezmény nélkül – mondta. Kérte, hogy az Európai Parlament segítsen kiszabadítani a temerini bebörtönzötteket. Azt is javasolta, hogy tegyék az EU-csatlakozás feltételévé a diszkriminációmentes igazságszolgáltatás érvényesítését. /Kisebbségi kérdésekről az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
2009. október 9.
Az aprócska háromszéki faluban, Kisborosnyón és a Kárpát-medencében is folyton-folyvást mozgó Damó Gyula nyugalmazott tanító ezen a nyáron bejárván az elcsatolt nemzetrészek egyes vidékeit, megállapíthatta meg, hogy Kárpátalja szorul a legnagyobb segítségre. Damó Gyula felhívással fordul elsősorban a nyugdíjas pedagógusokhoz: a nélkülözhető szépirodalmi könyveket, versesköteteket helyezzék el egy dobozba, és telefonáljanak neki, ő személyesen keresi fel az adományozókat, Kisborosnyóra szállítja a csomagokat, ahonnan majd eljuttatják Kárpátaljára. /(sylvester): Magyar könyvet Kárpátaljára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./
2009. október 9.
1949-ben a Romániai Magyar Népi Szövetség bukaresti elnöki hivatalának munkatársai lázasan készülődtek a tizenhárom vértanú tábornok százéves évfordulója alkalmával megrendezendő ünnepségekre, emlékezett Czédly József. Révy Ilona kultúr- és propaganda tevékenységért felelős alelnök azt akarta, hogy az ünnepség fénypontja Zala György csodálatos Szabadság-szobrának eredeti helyére való visszaállítása legyen. Ebből azonban nem lett semmi, annak ellenére, hogy az akkori aradi alpolgármester, Kővágó József biztosított róla: technikailag meg lehet oldani a szobor visszaállítását (akkor még nem létezett azon a helyen a román katonahősök emlékére utólag felállított emlékmű). A legfelsőbb engedélyt a Kommunista Párt Politikai Bizottságának kellett volna megadnia, személy szerint a nemzeti kisebbségek problémáival (is) foglalkozó Miron Constantinescu titkárnak. A javaslatot akkor azzal az érvvel utasították vissza, hogy ne sértsék meg az aradi várban is állomásozó Vörös Hadsereget túlságosan nagyszabású emlékünnepély megtartásával, alkalmat adva ezáltal, hogy párhuzamot vonjanak a világosi fegyverletételt kikényszerítő cári orosz csapatok és a „felszabadító” szovjet hadsereg szerepe között. Az elutasításában valójában nem ez volt a döntő érv, hanem az, hogy hanem az hogy Constantinescu nem kedvelte a magyarokat. 1949. október 6-án, az ünnepség keretében az aradi színházban, a marosvásárhelyi Székely Színház díszelőadásban, a legjobb színészi gárda felvonultatásával (Kovács György, Lohinszky Loránd) Illyés Gyula Fáklyalángját mutatta be. Páratlan élmény volt. /Czédly József: Hatvan éve, Aradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2009. október 9.
Nemrég látott napvilágot egy kiadvány, mely bemutatja Románia szellemi-kulturális elitjét. A könyvben 150 személy szerepel, akik között művészek, irodalmárok, tudósok, illetve olyan emberek kaptak helyet, akik a szerzők szerint az ország legjelesebb alkotói közé tartoznak A listát elsősorban három elismert intézmény, a Bukaresti Egyetem, a Román Kulturális Intézet, valamint a Román Akadémiai Társaság jelölései alapján állították össze. A kitüntetettek között szerepel egy Szatmár megyei személyiség is: dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia igazgatója. A kiadvány megjelenésének alkalmából Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök, valamint Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester a sajtó nyilvánossága előtt köszöntötte Fátyol Rudolfot. /Babos Krisztina: Elismerés dr. Fátyol Rudolfnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 9./
2009. október 9.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Visszaszületés című előadása kapcsán, a szerző, Visky András által megfogalmazott kérdésre: vajon a fogságban szocializálódott egyén lehet e szabad valaha, Varga László még úgy gondolta, hogy aki rabként nőtt fel, rabként is hal meg, ha fogva tartói karmaiból ki is szabadul. Az idei irodalmi Nobel-díj idei nyertese, Herta Müller esetében viszont ez egyáltalán nincs így. Ő is „fogolyként” nőtt fel, a romániai kommunizmus idején, a román titkosrendőrséggel való együttműködés megtagadása miatt a rendszer ellenségeként volt nyilvántartva, első két kötete csak cenzúrázva jelenhetett meg. Romániai svábként, kisebbségi sorban vészelte át a rendszer üldöztetéseit, ráadásul néhány, szintén német írótársával megalapította az Aktionsgruppe Banat nevű irodalmi csoportot, melynek kiáltványában meg merték fogalmazni: „a megrendelésre írott irodalom nem irodalom, az nem is létezik”. Herta Müllert tanári állásából kirúgták, majd a folyamatos zaklatások miatt 1987-ben kénytelen volt elhagyni az országot. Dragomán György, aki szintén Erdélyből menekült, ugyanazon okok miatt, mint Herta Müller, találóan fogalmaz, amikor azt mondja „az írónő kitüntetése sok olyan embernek jelent elégtételt, akinek el kellett menekülnie szülőföldjéről a diktatúra elől”. Herta Müller az üldöztetésben is tudott szabad lenni. /Varga László: Az üldöztetés szabadsága. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2009. október 9.
A kolozsvári színház nem játszhatta tovább a Hosszú pénteket, mivel a frankfurti kiadó, a Kertész Imre-regény, a Kaddis jogutódja nem hosszabbította meg a társulat szerződését. A most bemutatott dráma, Visky András munkája a Hosszú péntek folytatása, „ikerelőadása”. A Hosszú péntekben kialakított díszlet, a jelmezek és a színpadi mozgás nem is változtak. A szöveg változott. Már nemcsak a náci lágerben átélt borzalmakkal küzd meg a főhős, a név nélküli ember, megjelennek a kommunista lágerek, utalás van 1956-ra. Így kiterjesztve a mondanivaló érvényességét: nemcsak a holokauszt felelősei, de az összes fanatikus népirtásba kezdett, börtönöket, fogolytáborokat, lágereket építő rendszer és vezetői felelősségéről van szó. /Varga László: Rivalda: a visszaszületés esélyei. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2009. október 9.
Herta Müller romániai származású német írónő kapta meg az idei irodalmi Nobel-díjat. Az írónő egy Temesvárhoz közeli sváb faluban, Niczkyfalván született 1953-ban, majd több sikertelen emigrálási kísérlet után Németországba vándorolt ki 1987-ben. Irodalmi pályafutását a temesvári bölcsészkaron kezdte. „Ha annak idején itthon marad, ma nem lenne Nobel-díjas, az államhatalom elnémította volna. A 60-as 70-es években Temesváron több irodalmi kör működött sok tehetséges alkotóval, de köztük is a legtehetségesebbnek Müller bizonyult” – mondta Ferencz Zsuzsanna. Herta Müller az elsők között volt, akik nyíltan szembeszálltak a Ceausescu-diktatúrával. A román írótársadalomban úgy fogadták a Herta Müller díjazását, mintha az elismerést egy született román író kapta volna. „Ez a Nobel-díj tulajdonképpen a miénk is, hiszen Herta Müller könyvei, publicisztikai munkái is a román valóságra építenek” – jelentette ki Mircea Mihaies író és műkritikus. Hasonlóan nyilatkozott Razvan Theodorescu volt kulturális miniszter is: szerinte a román irodalmárok egy ilyen elismerésre várnak Lucian Blaga óta. Hertha Müller a kommunista diktatúrával való szembehelyezkedése miatt sokáig tiltólistán szerepelt Romániában, de a rendszerváltás után is elhallgatott írónőnek számított. Először magyar nyelven a Rókák csapdába esnek című könyve jelent meg 1995-ben. /Sipos M. Zoltán: Romániai Nobel-díjas. Herta Müller bánsági születésű írónő kapta a Svéd Királyi Akadémia elismerését. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./