Alkotmánymódosítással határozná meg az állami intézmények pontos szerepét Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje, ugyanakkor a szenátust a régiók képviselő testületévé alakítaná át, és megszüntetné a sürgősségi kormányrendeletek és a kormányzati felelősségvállalás lehetőségét. „Az államfő visszaél a hatalmával, amikor népszavazást ír ki az elnökválasztás napjára” – nyilatkozta Kelemen Hunor. /Módosítaná az alkotmányt Kelemen Hunor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Heves vitát váltott ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember 26-án Gyergyócsomafalván tartott ülésén a székely nép önrendelkezéséről szóló nyilatkozat elfogadása. A jelen lévő több mint száz küldött nem tudott egyértelmű döntést hozni, hogy az állandó bizottság vagy a Gyergyószék Székely Tanácsa által kidolgozott változat mellett voksoljon. Az állandó tanács által kidolgozott változatban kinyilvánítják, hogy „a székely nép mint őshonos, területi, történelmi, kulturális közösség (...) élni kíván a népeket megillető egyetemes emberi joggal, a népek önrendelkezési jogával”, a gyergyószékiek által kidolgozott változat viszont radikálisabban fogalmaz, többek közt azt is követelve, hogy Románia alkotmányából töröljék az „egységes nemzetállam” kifejezést. Azt is kérik, hogy a román kormány működjék közre annak érdekében, hogy megalakulhasson a Székelyföld parlamentje és regionális kormánya. A vitát követő szavazáson egyik tervezet sem kapta meg a fele plusz egy szavazatot, emiatt a döntést elnapolták a következő ülésre. Létrehozták viszont azt a több mint tíz személyből álló törvénykezdeményező bizottságot, melynek feladata megszervezni a székely nép önrendelkezéséről szóló népszavazásokat és a román parlament elé terjeszteni a Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kifejtette, a „helyzetet teremteni kell, és ne Bukarestben döntsék el, hogyan éljenek a székelyek”. Az ülésen megerősítették Csinta Samu és Nagy Pál állandó bizottsági tagságát, Csintát alelnöké, Nagyot jegyzővé nevezték ki. /Jánossy Alíz: Gyergyócsomafalván ülésezett az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Kiszámíthatatlan a finanszírozás, nehezen áttekinthetően és gyorsan változnak a jogszabályok, ezért lesz nehéz a szeptember 28-án kezdődő egyetemi tanév. A kormány további megszorításokat ígér. Számos felsőoktatási intézményben létszámleépítéssel kezdik az évet. „Idén kevesebb tanár tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a pénzügyi megszorítások miatt csökkentettük a társult oktatók számát” – számolt be az egyetemi tanévkezdésről Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatát vezető rektor-helyettese, aki azonban örvendetesnek tartja, hogy közel négyszáz főállású oktatójuk van, és hetven magyarországi vendégtanár is a BBTE-n tanít az idén. A magyar tagozat 71 szakára hétezer diák iratkozott be, 2900 hallgató elsőéves. Kisebb létszámmal, 850 hallgatóval kezdi az új tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de az egyetemvezetés szerint nincs ok aggodalomra, szinte minden második diák elsőéves, láthatólag nő az érdeklődés az egyetem iránt. A PKE-n megerősítették: egyre több magyarországi diák tanul tovább Romániában. A PKE-n ebben a tanévben 12 alapszakon lesz képzés, de nem indul el a nyár elején beharangozott magyar nyelv és irodalom szak. Mezőgazdasági mérnöki képzés viszont lesz, a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működik ez a szak a PKE-n. Szintén magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett karaként kezdi meg működését a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nagykőrösi Károly Gáspár Református Egyetem kihelyezett karán ötvenen tanulnak az idén, Barabás László, a főiskola igazgatójának tájékoztatása szerint. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az általános- és fogorvosi, a gyógyszerész-, valamint a nővér- és bábaképzés mellett az idén második alkalommal indul táplálkozástudományi és kinetoterápia szak. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta, kétezer hallgató kezdi meg az évet, a képzés román és magyar nyelven fut, a hagyományos szakok mellett a nővér- és bábaképzésen is van magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen új szakok és új infrastruktúra várja a hallgatókat az idén. A tanévnyitó alkalmából egy új, négyszintes épületet adnak át, amelyben hét új tanterem, valamint a kibővített könyvtár kap helyet. A színész-, bábszínész, rendező és mozgásművészeti, színháztudományi és zenetanári alapképzés mellett, színművészet, bábművészet és drámaírás szakokon indítottak mesterképzést, az utóbbi kettő újdonság az egyetemen. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai már szeptember 14-én megkezdték a 2009–2010-es tanévet. Valamennyi karon megfelelő számú tanár tanít – számolt be Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán –, de nincs mindenki főállásban. Akadnak, akik más egyetemekről, Kolozsvárról, Nagyváradról, vagy Marosvásárhely felsőfokú tanintézményeiből járnak órát tartani a Sapientiára. A kolozsvári Sapientián három karon indítanak képzést az idén: a Környezettudományi, Foto-Film-Média valamint az Európai Tudományok tanszéken. /Egyetem: üröm és öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Százötven éve született, és nyolcvan éve hunyt el a nagy székely meseíró, lapszerkesztő és irodalomszervező, Benedek Elek, a szülőfalujában, Kisbaconban működő emlékház pedig negyven esztendővel ezelőtt létesült. E hármas évforduló alkalmából Háromszéken ezt az évet Benedek Elek-emlékévnek nyilvánították, melynek keretében szeptember 25–30. között Benedek Elek-emlékünnepség-sorozat zajlik. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott megnyitón Tamás Sándor elmondta: 15 millió magyar ismeri Benedek Elek meséit, generációk nőttek fel ezeken a meséken. Gyermek a képzelet és valóság határán, a mese, az olvasás és a tanulás kapcsolódási pontjai napjainkban címen szakmai konferenciát tartottak. Adventre kiadják a Benedek Elek-emlékkönyvet is. Győri Lajos, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének elnöke Mint a mesékben címmel fotókiállítást nyitott meg Sepsiszentgyörgyön, majd a gyermekfolyóiratok szerkesztőinek Kárpát-medencei szakmai találkozója zajlott, ahol a Kolozsváron megjelenő Napsugár és Szivárvány, a vajdasági Jó Pajtás, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, a pozsonyi Kincskereső és Tücsök, az eszéki Barkóca, a kárpátaljai Irka folyóiratok szerkesztői mutatták be kiadványaikat. /Bíró Blanka: Harminckét rendezvény Háromszéken Benedek Elek emlékére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Két intézmény, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), valamint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) között létrejött megállapodás eredményeként újabb életmű került a kolozsvári közönség elé: a zágoni eredetű Kiss Manyi után a kovásznai születésű Ignácz Rózsa író, színész, újságíró, meseíró, műfordító sokoldalú egyéniségével ismerkedhettek meg az érdeklődők Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. Beszédet mondott Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke és Vetési László református lelkész, szórványügyi előadó. Ha beszélhetünk az erdélyi magyar irodalom nemzeti veszélyeztetettségi részéről vagy irodalmáról, akkor abban Ignácz Rózsának minden bizonnyal előkelő helye van, mutatott rá Vetési László. /Köllő Katalin: Ignácz Rózsa „hazaérkezett” Kolozsvárra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Az Interkulturali-THÉ Egyesület meghívására érkezett Kolozsvárra Karátson Endre, Párizsban élő magyar író, irodalomtörténész, műfordító. Szeptember 25-én tartott író-olvasó találkozó keretében Egyed Emese költő, irodalomtörténész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának tanára Otthonok /Jelenkor Kiadó, Pécs, 2007/ című önéletrajzi könyvéről és a műfordításról kérdezte Karátson Endrét. Karátson Endre Budapesten született, az Idegen Nyelvek Főiskoláján tanult, majd az 1956-os forradalom leverése után Párizsba távozott, tanulmányait a Sorbonne-on fejezte be. A lille-i egyetemen tanított, irodalomtörténészként pedig a huszadik század francia irodalmával és a francia irodalom magyarországi hatásaival foglalkozott. Karátson Endre felesége, Nicole Bagarry-Karátson, a kiváló fordító emlékére díjat alapított, melyet szakmai zsűri ítél oda évente az általuk legjobbnak tartott, magyar irodalmi műveket franciára fordító személyeknek. /Ferencz Zsolt: A kincses városban járt Karátson Endre író, műfordító. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Több ezer magyar állampolgár él és dolgozik Romániában, amely sajátos alternatívát kínál a gazdasági és munkaerőpiacon. Erdély emberibb, lassúbb, a román jogszabályok pedig rugalmasabbak – állítják a betelepülők. Egy 2009 júniusában elvégzett felmérés szerint Romániában jelenleg majdnem tízezer olyan bejegyzett vegyes vállalat van, amelynek magyar tőke-részesedése van. „Ezen vállalatok háromnegyed része erdélyi területen működik, s bár akad néhány nagyobb befektetés is, mint például a MOL vagy a Richter Gedeon, többségük egy-két személyes, alacsony tőkéjű kisvállalkozás, cégképviselet” – mondta el Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági attaséja. /Fleischer Hilda, Horváth István: Honfoglalás Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29/

Románia ismét a politikai válság küszöbén áll, miután Emil Boc miniszterelnök bejelentette: megfosztja miniszterelnök-helyettesi és belügyminiszteri tisztségétől a szociáldemokrata Dan Nicát. A szociáldemokraták /PSD/ országos ügyvezető testülete a kormányból való kilépést szorgalmazza. A kormányfő Nica leváltásának okaként felhozta nyilatkozatát, miszerint az elnökválasztás két fordulójának napjára már kibérelték az összes buszt, ami utalás volt az elmúlt években meghonosodott „választási turizmusra”. A nagykoalíciós együttműködési megállapodás szerint a kormányfő csak a szociáldemokraták beleegyezésével válthat le PSD-s minisztert. Ezt az egyezséget most a demokraták felrúgták. A kormányválság ellen foglalt állást az RMDSZ Állandó Tanácsa. /Borbély Tamás: Reng a föld a koalíció talpa alatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és neveléstudományi kara alkalmazott pszichológia az oktatásban tanszékének Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozatán a Bod Péter Tanítóképzőben – mely két évvel ezelőtt egyetemi rangot kapott – szeptember 28-án a Gaudeamus közös eléneklésével tizenegyedik alkalommal nyitották meg az egyetemi évet. Bajcsi Ildikó igazgató elmondta: a három évfolyamon összesen 227 pedagógus és pedagógusjelölt kezdi meg a tanévet. Közülük az első év nappali tagozatára 36-an, a távoktatásra pedig 60-an iratkoztak be. A nappali tagozatra 69-en, a különbözeti évfolyamra 20-an, a távoktatásra pedig 138-an jelentkeztek. Bajcsi Ildikó után dr. Zsigmond Ambrus Ágnes magyartanár mondott ünnepi beszédet. /Iochom István: Tanévnyitó a tanítóképzőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Közel 100 millió lejes támogatásról szóló szerződést írt alá Déva önkormányzata a turisztikai minisztériummal, a régi városközpont és a vár idegenforgalmának fellendítése érdekében. Bemutattak sajtó képviselőinek egy 3000 példányban kiadott fényképalbumot. Ebben azonban szó sem esik, mondjuk Dévai Bíró Mátyásról, Dávid Ferencről, Tordai Sándor Andrásról, Téglás Gáborról, Salamon Ferencről, illetve jóformán egyetlen olyan magyar személyiségről sem, aki itt született, vagy akinek meghatározó szerepe volt a város életében. Pontosabban Decebal, Traianus és a mócföldi lázadók mellett említésre kerül Geszthy Ferenc is, mint az első iskola megalapítója, a mai Téglás Gábor Iskolaközpont azonban kimaradt a helyi tanintézmények felsorolásából. Akárcsak a magyar újságok a helyi sajtótermékek sorából. Az album kizárólag román és angol nyelvű szöveget tartalmaz. Annak ellenére, hogy Cosmin Costa polgármester közlése szerint Déva várát havonta közel 3000 turista látogatja, és ezeknek közel 80%-a (!) magyar. /Gáspár-Barra Réka: Százmilliós mese – öt nyelven. Magyarok kifelejtve. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Marosvásárhelyen emlékhangversenyt rendeztek Szalman Lóránt karmester tiszteletére, aki most lenne 80 éves. /Csíky Csaba: Emlékhangverseny. In memoriam Szalman Lóránt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Szabados Ottó nyugalmazott igazgató-tanító könyvet írt életútjáról: Göröngyös utakon /Stockholm – Tyresö, 2006/. Szabados Ottó 1929-ben született, 1948-ban fejezte be a tanítóképzőt. Tanítói hivatása a Ratosnyához tartozó Jódtelepen petróleumlámpa mellett indult. Magyarón volt igazgató-tanító tizenhárom évig. Tizenhárom év után azért kellett távoznia Magyaróról, mert a párttitkár lánytestvérét nem alkalmazta takarítónőnek. Műhelytanár lett az egyik marosvásárhelyi iskolában, végül a kisegítő iskolában lett tanító. A könyv képet nyújt a háború előtti és utáni zavaros időkről – igazi történelemnek számít. /Gagyi József, Marosvásárhely: Laudáció és köszönet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

A tiltakozások ellenére lehet, hogy mégis lesz Saguna-szobor Gyulán. Dr. Perjési Klára polgármester sajtótájékoztatóján elmondta, a román patriarkátus benyújtotta ezzel kapcsolatos kérelmét a gyulai építéshatósághoz. A polgármester egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a nagyszebeni, 2007-es román-magyar kormányülésen döntés született a Saguna-szobor felállításáról. Akkor a heves tiltakozás hatására elmaradt az alapkőletétel. Andrei Saguna (Miskolc, 1809. január 20. – Nagyszeben, 1873. június 28.), az egykori, nagyszebeni ortodox püspök az 1848–49-ben előbb a Habsburg, majd az orosz cári monarchiával élet-halál harcot vívó Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdította az erdélyi románokat. A Román Nemzeti Bizottmány elnökeként arra is kísérletet tett, hogy még a Habsburgok előtt részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait Bécs később belső titkos tanácsosi ranggal és más fontos elismerésekkel honorálta. Kossuth Lajos előbbi tettéért „közönséges hazaárulónak” nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak. /Mégis szobrot kaphat Gyulán a magyarellenes román püspök. = Erdély. Ma, szept. 29./

Az ezeréves évfordulóhoz méltón, több napon keresztül zajlott a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi évét záró ünnepségsorozat, amelyre a szeptember 29-én tartott hálaadó szentmisével befejeződött. A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban a Franc Rodé bíboros, XVI. Benedek pápa különleges küldötte által – nagyrészt magyar nyelven – celebrált misét a zsúfolásig megtelt székesegyház előtti kivetítőn is több ezren követték. Az ünnepi szentmisén képviseltette magát az Esztergom-Budapest Római Katolikus Érsekség (Erdő Péter bíboros révén), a győri, a pécsi, a debreceni, a szegedi, a munkácsi, a szabadkai, a bukaresti, a jászvásári, a nagyváradi, a szatmári, a székesfehérvári, a temesvári egyházmegye, a München-Freisingi Érsekség, a görög katolikus nagyérsekség, az Erdélyi Unitárius Egyház, az Erdélyi Evangélikus Egyház és az Erdélyi Református Egyházkerület. Dr. Jakubinyi György ünnepi beszédében kifejtette: „kettős kihívás előtt állunk, de ez nemcsak a gyulafehérvári főegyházmegyét, hanem az egész társadalmat érinti: ezek pedig a lélekszám-csökkenés és a megélhetés biztosítása a szülőföldön. ” Majd folytatta: „… látva az ezeréves feladatot, a hűséget, a kitartást, azt, hogy olyan mostoha körülmények között, amikor még püspök sem volt az országban, mégis megmaradt a katolikus egyház – ez buzdít minket…” Valamivel több mint egy év telt el azóta, hogy a csíksomlyói zarándoklat helyszínén tartott szabadtéri szentmisével 2008. szeptember 13-án elkezdődött az Erdélyi Egyházmegye millenniumi rendezvénysorozata. Ebben voltak többek között teológiai napok Gyulafehérváron, az új könyvtár felavatásával, Márton Áron ünnepség a kolozsvári Szent Mihály-templomban, a Lázói Kápolna és a déli torony felújításának az ünnepe, a millenniumi kiállítás megnyitója … Az ezeréves évforduló elsősorban a katolikus közösség, de az egész erdélyi magyarság ünnepe is volt. /Bakó Botond: Felemelő millenniumi záróünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Szeptember 13-án a templombúcsú alkalmával szobrot avattak Godó Mihálynak Kisiratoson a római katolikus templom kertjében, októberben pedig a helyi általános iskola veszi fel a néhai jezsuita szerzetes nevét. Hadnagy Dénes iskolaigazgató elmondta, példaértékű Godó Mihály kiállása az igazságért. A szerzetes Kisiratoson végezte az elemi és általános iskolát. A kommunista rendszerben kiállt a magyar katolikus papság mellett, és egyenessége, határozottsága irányadó a jövő nemzedéknek. Október 23-ára tűzték ki a névadó ünnepséget, ez találó az egybeesés az 1956-os forradalom évfordulójával. Kisiratos Arad megye egyik legmagyarabb települése. Az iskolában megvan a szükséges létszám, nincsenek összevont osztályok. Ebben nagy segítségükre van a Szent Ferenc Alapítvány és az Ír Ház is. Összesen 137 gyerek van az iskolában, az óvodában pedig 48./Pataky Lehel Zsolt: Iskolanévadó ünnepségre készülnek Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./ Godó Mihály /Kisiratos, 1913. szept. 25. -Kisiratos, 1996. szept. 22./

Cs. Gyimesi Éva: Szem a láncban – Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába /Kompress Kiadó – Korunk, Kolozsvár/ című könyvében bemutatta a disszidens fogalmát, aki önszántából, erkölcsi meggyőződéséből nem volt hajlandó többé a diktatúra szorításában létezni. A szerző feltette a kérdést: „Érdemes-e bármely vélt igazságért kockáztatni a családtagok biztonságát, belső békéjét?” A disszidens magatartás erkölcsi megtartóerejére azonban szükség van. /Szem a láncban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Garzonokat vagy kétszobás lakásokat bérelne a saját otthonnal nem rendelkező rendőrök számára a Hargita megyei rendőrség, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn, Balánbányán, Székelykeresztúron, Maroshévízen és Szentegyházán biztosítana szolgálati lakást a többnyire a Kárpátokon túli régiókból érkezett alkalmazottainak. Az intézmény saját honlapján és a helyi lapokban kért árajánlatot a bútorozott vagy bútorozatlan lakásokra. A nyár folyamán a Kovászna megyei csendőrség is bejelentette, szolgálati lakást biztosít a nem helybéli alkalmazottak számára. Felkérték Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, ajánljon megvásárolható lakást számukra, az elöljáró azonban azt tanácsolta, alkalmazzanak helybélieket csendőrnek. /Lakást bérelnek a rendőröknek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad az elmúlt hét végén ismét sikert aratott a PADIF XI. országos diákszínjátszó fesztiválon. A kovásznai diákok Tasnádi István Tranzit című abszurd drámáját adták elő Molnár János tanár rendezésében. Az elismert szakemberekből álló zsűri második díjjal jutalmazta őket, és meghívást kaptak a jövő évi Zsámbéki Nemzetközi Színházi Fesztiválra. A díjazott előadást október 1-jén a kovásznai közönség is megtekintheti. /(bodor): Sikeresen szerepelt a kovásznai diákszínpad. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

Életének 80. évében elhunyt Nicolae Plesita, a Szekuritáté egyik volt vezetője. Plesita a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ egyik szanatóriumában halt meg. Korábban pert is indítottak ellene a Szekuritáté külföldi hírszerző szolgálatának vezetőjeként elkövetett tettei miatt. A bíróság azonban még halála előtt, idén márciusban felmentette a vádak alól. Plesita, a kommunista hatalom megtorló gépezetének egyik leghírhedtebb figurája, 1929-ben született Curtea de Argesen. Már fiatalon tagja lett a Román Kommunista Pártnak. 1948-ban a Szekuritáté soraiba lépett, ahol viszonylag gyorsan ívelt felfelé pályafutása. Kivette részét a kegyetlen megtorló intézkedések alkalmazásából. 1962-ben már a Szekuritáté öt tartományt magában foglaló, Kolozsvár központú területi kirendeltségét vezette. 1967-ben Bukarestbe került, 1978 és 1980 között a Szekuritáté tiszti iskoláját vezette, majd pályafutása legmagasabb tisztségét nyerte el: négy évig ő irányította a Szekuritáté külföldi hírszolgálatát. Előtte azonban részt vett az 1977-es Zsil-völgyi bányászsztrájk megtorlásában. – Természetesen megöltük őket. Ez volt a módszerünk – nyilatkozta Plesita három évvel ezelőtt egy televíziós műsorban a kommunizmus ellenfeleiről. Számos ártatlan ember „hóhéraként” Plesita az 1989-es rendszerváltás után is áldozatainak emlékét sértő kijelentéseket tett a nyilvánosság előtt. Egy televíziós műsorban mesélte el részletesen, hogyan kínozta meg Paul Goma írót. Plesita havi ellátmánya haláláig a romániai átlagnyugdíj hatszorosa volt. Cselekedeteiért senki nem vonta felelősségre, hiszen a kommunista bűntetteket vizsgáló kormány-intézmény bűnvádi keresete nyomán indított jogi eljárás ártatlannak találta. Idén márciusban mentették fel a vádak alól. /Hóhérból dőzsölő bojár. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Általános sztrájkot készítettek elő a közalkalmazottak érdekképviseletei október 5-re. Kevesen hiszik el, hogy az országos szakszervezeteknek képesek mindenkit mozgósító, általános jellegű tiltakozó megmozdulást szervezni. A tanárról, orvosról ostobaság feltételezni, hogy megengedheti magának azt, hogy pár óránál többre felfüggessze tevékenységét. /Burus János Botond: Mozgalom az országos bénulásért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

A napokban Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének felkérésére tartott rövid beszédet a Hungarikumok a Parlamentben című konferencián Budapesten. Ráduly székely viseletben lépett mikrofonhoz. Bevezetőjében elmondta: “Egy székely, egy felvidéki, egy délvidéki, egy kárpátaljai Pesten – ha meggondoljuk, ez is unikum, hungarikum. Hogy úgy kell eljönnöm önökhöz, otthonról haza, hogy határ van közöttünk. Európában még nem találunk egy ilyen sorsú, helyzetű népet. De emiatt hiába nyúlunk a zsebkendőnkhöz, ezzel csak az éleslátásunkat és a kezünket foglaljuk le”. Hozzátette, az anyaországi polgárt ugyanolyan mértékben fenyegeti a beolvadás veszélye, mint a kisebbségben élőket. “Ezért kell újraértelmeznünk az összefogás eszméjét, hogy a gyerekeinknek ne csak azt tanítsuk, ami az angolhoz, a franciához tesz hasonlóvá, hanem azt is, ami megkülönböztet tőlük”– mondta a polgármester, akinek mintegy hétperces beszédét vastaps követte. /Ráduly az Országházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

Ellenszavazat nélkül támogatta az újpesti képviselő-testület, hogy a „Fájdalmas anya” nevű Trianon-emlékszobor visszakerüljön eredeti helyére, a IV. kerület megújuló főterére – közölte Trippon Norbert alpolgármester, ötletgazda. Szerinte az első világháborút lezáró békeszerződés, az ország szétszabdalása közös nemzeti tragédia, a „Fájdalmas anya” pedig méltóképpen szimbolizálja az ebből fakadó gyászt. /Újpesten támogatják a Trianon-szobor visszaállítását. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Szili Katalin, a KMKF állandó bizottságának elnöke szerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a magyar–magyar együttműködés olyan intézménye lett, amelynek nem kell igazolnia létjogosultságát, és a fórum esetleges megszüntetéséről szóló vélemény érthetetlen. Az MSZP-s politikus érthetetlennek, felesleges, félremagyarázásokra és hangulatkeltésre alkalmas, előzmények illetve egyeztetések nélküli magánvéleménynek tartja Berényi Józsefnek, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökhelyettesének azon nyilatkozatát, amely a KMKF esetleges megszüntetéséről szól. Az Új Szó című pozsonyi magyar napilapban Berényi József úgy vélekedett: a jövő évi választások után felálló új magyar Országgyűlésnek kell eldöntenie, hogy folytatja-e a KMKF üléseit, vagy esetleg visszatér a Magyar Állandó Értekezlethez (Máért). Berényi szerint a Máért jobb megoldás volt a KMKF-nél. Szintén az Új Szó írt arról, hogy a KMKF jogállásának megváltoztatását kezdeményezné a kérdésben érdekelt másik felvidéki magyar párt, a Híd-Most, mert a változtatás után a KMKF kevésbé lenne támadható. Bugár Béla pártelnök szerint az a cél, hogy a magyar Országgyűlés is belássa, módosítani kell a KMKF-re vonatkozó határozatot, mert akkor az olyan pártok, mint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), nem kapnak teret a támadásra. Szili Katalin közölte, felhatalmazása van Csáky Páltól, az MKP elnökétől annak tolmácsolására, hogy elhatárolódnak Berényi József kijelentésétől. /Szili: a KMKF-nek nem kell igazolnia létjogosultságát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

Derzsi Sándor 1919. szeptember 27-én született az akkor Kis-Küküllő megyéhez tartozó Somogyomban. 1945-től Budapesten élt, és 1956. november 4-e után Obersovszky Gyulával és másokkal együtt szerkesztették és szórták az Élünk című lapot, az első magyar szamizdatot. A politikai rendőrség elől szanatóriumba menekült, de egészségesnek nyilvánították, elítélték, a vallatás, kínzás után bebörtönözték. Szabadulása után már nem volt képes jelentőset alkotni, életműve nem tudott kiteljesedni. Lefoglalt és elkobzott kéziratainak jelentős része sosem került elő. Nem lehetett „alkotói nyugalma” annak, aki így írt: „A párt alkuszik / És megalkuszik / A költő soha // A költő okosít / A párt okoskodik / Mert ostoba” Derzsi Sándor 1978. január 23-án halt meg. Ha élne, most lenn kilencvenéves. /Lelemény. A kontár világ üldözöttje. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Halála után húsz évvel jelent meg a Derzsi Sándor Emlékkönyv – napló, memoár, önéletrajz, emlékezések /Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 1998/ öccse Derzsi Ottó és Varga Domokos szerkesztésében.

Az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozatába illeszkedő Alma Mater-napok és a X. Véndiák-találkozó keretében október 2-án megnyílt Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban a pécskai Laukó Katalin festménytárlata. A szervező pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, Nagy István köszöntő szavai után az iskola igazgatója, Király András méltatta az iskola életében premiernek számító eseményt. /Kiss Károly: Laukó Katalin tárlata a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Aradon a belvárosi református templomban lett volna Ujj János Séták az aradi temetőkben, emlékhelyeken című könyvének bemutatója. Dr. Pálfi Sándor, a könyvet kiadó Alma Mater Alapítvány elnöke elmondta, hogy a bemutató előtt közölte vele a nyomda vezetősége: nem készültek el a könyvvel, de az október 3-án tartandó jubileumi véndiák-találkozóra meglesz. A rendezvény nem veszített ünnepélyességéből, mert Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke Árpád fejedelem-díjat adott át a belvárosi református egyházközségnek, Ex Libris-díjjal tüntette ki az Alma Mater Alapítványt, majd a kisiratosi és a pécskai iskolának, valamint az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak az Üzenet Erdélyből c. fotóalbumot adományozta. /Pataky Lehel Zsolt: A meg nem jelent könyv bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Nyolcszázezer közalkalmazott lép sztrájkba október 5-én Romániában. Az egynapos munkabeszüntetésben egészségügyi alkalmazottak, a pedagógusok nagy része és rendőrök is részt vesznek. Az oktatási intézményekben szünetel a tanítás, habár az iskolába menő gyerekeknek biztosítanak felügyeletet. Az országot megbénító sztrájkkal a közalkalmazottak az ellen tiltakoznak, hogy a kormány parlamenti vita nélkül fogadtatott el egy, a közalkalmazottak bérezését szabályozó törvényt. /Országos sztrájk: zárva állnak a közintézmények. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

A román–magyar közös kormányülés napirendjén szerepelhet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) állami támogatásának kérdése – közölte a felsőoktatási intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László, az egyetem elnöke. Elmondta, hogy a magyar államtól a kormányváltozást követően kérni fogják: a tanintézet egy összegben kapja meg az elmúlt hét évben elmaradt támogatást, ez ugyanis lehetővé tenné a további fejlesztéseket. Az új tanévben 384 diák jelentkezett az egyetemre, tíz százalékkal több, mint tavaly – számolt be Horváth Gizella, a nemrég akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem rektora. A bölcsészkarra 200-nál, a közgazdasági karra 150-nél többen jelentkeztek, a művészeti karon mintegy 30 hallgató van. Idén három mesteri képzést indítottak, Európai szociálpolitikák, Filozófia és művészet a nyilvános térben, valamint Többnyelvűség és multikulturalitás címmel, ezekre 62-en jelentkeztek, a hallgatók egyharmada térítésmentes helyen tanul. Az akkreditálási folyamat lezárását kész pályázatokkal várták, közölte János-Szatmári Szabolcs egyetemi kancellár. Hermán M. János, a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézet vezetője a felsőoktatási intézménnyel való jó együttműködést hangsúlyozta. /Fried Noémi Lujza: Tízéves a váradi PKE. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

25. születésnapját ünnepli a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház stúdióterem-avatóval, emlékplakettel, ünnepi koncerttel, valamint negyedévszázad kiállított emlékeivel. Egyben kezdődik a nyolcadik alkalommal megrendezett Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A társulat egyik sikeres mozgásszínházi produkciója, a 3 tánc Beckettre nyitó előadása után felavatták a stúdiótermet. „Két évtizedes álom vált valóra a stúdióterem avatójával” – fogalmazott Béres László igazgató. /Csibi Márti: Fába írt történelem. Huszonöt éves születésnapját ünnepli a gyergyói színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Egynapos általános sztrájkot szervezett október 5-én a Költségvetési Alkalmazottak Szövetsége, amelyen közel 800 ezer közalkalmazott vett részt. Amennyiben az elkövetkező napokban a kormány nem ad megnyugtató választ követeléseikre, október 28-tól meghatározatlan időre sztrájkot hirdetnek. A Sanitas egészségügyi szakszervezet is kétórás sztrájkot tartott. Október 5-én sikertelenül zárult Emil Boc kormányfő, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter – aki ideiglenesen a munkaügyi tárcát is vezeti – és a szakszervezetisek tárgyalása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen minden oktatónak és szakszervezetnek saját magának kellett határoznia a sztrájkban való részvételről. Kolozsváron a városháza és a megyei tanács, illetve a prefektúra hatáskörébe tartozó intézmények közalkalmazottai nem vettek részt a sztrájkban. /Általános sztrájkkal fejezték ki tegnap elégedetlenségüket a közalkalmazottak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./