Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén pihent meg, majd Nagyenyed irányába biciklizett tovább a vajdasági Székelykevéről indult Székely Tour 18 kerékpározója. A kilencszáz kilométer során Szucsávát, Kolozsvárt, Nagyenyedet, Piskit, Karánsebest és Versecet érintik, augusztus 9-én pedig Székelykevére érkeznek vissza. A kerékpártúrát 2003 óta minden évben megszervezi a Dani Ernő és Dani Zoltán magánvállalkozók vezette vajdasági Tinet Ifjúsági Klub. Az al-dunai székelyek leszármazottai napjainkban a Vajdaság délkeleti részén lévő három településen, Sándoregyházán, Hertelendyfalván és Székelykevén élnek. Itt él jelenleg Dani Zoltán, a korábbi jugoszláv, ma szerb fegyveres erők székely származású nyugalmazott ezredese. Az első kerékpártúrát 2003-ban, az al-dunai székelyek letelepedésének 120. évfordulója alkalmából szervezte meg. Hét évvel ezelőtt tízegynéhányan vágtak neki a túrának, hogy felkeressék azt az öt bukovinai hajdani székely falut (Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva), ahonnan a székelykeveiek származnak. – Ezeket a településeket ma már nem lakják magyarok, de nyomai vannak annak, hogy egykor ott éltek. Az ortodox egyház átépíttette a katolikus templomokat, a magyar vonatkozású táblákat elrejtették, mondta el Kecskés István, az újvidéki Magyar Szó nagybecskereki tudósítója, a túra állandó résztvevője. Kezdetben a csapat zömét székelykeveiek alkották. – Székelykevét mintegy 2200 személy lakja. /Nálunk is megpihentek a Székely Tour résztvevői. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

„Tőkés László képviselő úr mindenkivel vagdalkozik” – reagált az ÚMSZ-nek Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Tőkés László európai parlamenti képviselő Nagyváradon tett kijelentésére. Tőkés Szász Jenő pártelnököt a magyar összefogás kerékkötőjének, valamint kétes legitimitású pártelnöknek bélyegezte. Szász Jenő szerint a szidalmazás helyett Tőkésnek sokkal inkább a párbeszédre kellene építenie politikáját. Hozzátette, nem hajlandó polémiába bocsátkozni Tőkés Lászlóval, mert mint mondta, csak az az ember vitatkozik a hitelezőjével, aki lelke mélyén adósnak érzi magát és nem tud törleszteni. „Tőkés László valahogy így érez a Magyar Polgári Párttal szemben, mint általában az erdélyi magyar nemzeti oldallal szemben is” – fogalmazott a pártelnök. „Tőkés László újra Brüsszelben van, ő most az RMDSZ európai parlamenti képviselője” – tette hozzá. Szász Jenő ugyanakkor az MPP együttműködéséről biztosította az EMNT elnökét. /Horváth István: Szász: Tőkés az RMDSZ embere. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Kolozsváron ülésezik a magyar nyelv és irodalomtanterv módosító bizottság. Márciusban ugyanis az oktatási tárca elrendelte: augusztus 10-ig minden tantárgyból új alapozó tantervet kell készíteni. Miután a szakemberek kidolgozták a javaslatot, felküldik a minisztériumba, ahol a tárcavezető augusztus végéig kibocsátja a jóváhagyást tartalmazó rendeletet. Kolozsváron az oktatási tárca képviselői a magyar szakos tanfelügyelőkkel és szaktanárokkal, üléseznek, hogy új tantervet dolgozzanak ki magyar nyelv és irodalomból. A tantervmódosításra azért volt szükség, mivel márciusban megjelent egy minisztériumi rendelet, amelynek értelmében csökkent az óraszám a líceumi osztályokban. Így a IX–X. osztályban négyről háromra csökken a magyarórák száma. Tájékoztatott Gergely Erzsébet, az Országos Közoktatási Tanterv- és Vizsgaközpont tanácsosa. Nagy Enikő, az Országos Bizottság tudományos titkára arról számolt be, hogy a szakemberek az I–IV. osztályban választható tantárgyak tantervét, másrészt a román tagozaton tanuló magyar gyerekek fakultatív magyar oktatásának tantervét véglegesítik. Tizenhat tantárggyal bővül a magyar elemi tagozaton választható tantárgyak sora. /N. -H. D. : Tanterv-módosítás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

A zsidó- és cigányellenesség vádja kapcsán Vona Gábor, a Jobbik elnöke az ÚMSZ-nek kifejtette, őt „zavarja a sok vádaskodás”. „Én sem vagyok vasból, nekem is vannak érzéseim. Nem jó, ha az embert olyan vádak érik, amelyek méltatlanok és igaztalanok” – fogalmazott. /Csibi Márti: Jobbikos (bal)jóslatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök önként vonult nyugdíjba, és Nagykárolyba költözött. 1964-ben szabadult a börtönből. Azután nem mehetett vissza régi gyülekezetébe, Székelyzsomborra. Elvállalta a nagykárolyi kicsiny gyülekezet lelkészi állását. Nagyon jó kapcsolatba került a károlyiakkal, majdnem 20 évig szolgált itt, ezért határozott úgy, hogy nyugdíjas éveire ebbe a városba költözik vissza. A püspöki kinevezés élethosszig tart, de egészségügyi okok miatt visszavonult. Három szívinfarktuson esett át, megműtötték. Az 1999. június 15–16-i zsinaton módosításokat eszközöltek. A zsinatot több mint 50 éve nem ülésezett. 1920-ban összeült egy ad hoc zsinat Kolozsvárott, Aradon szuperintendencia néven megalakult a romániai magyar evangélikus egyházmegye vezetősége, amely feje a szuperintendens volt, a mai értelemben vett püspök. A szászok barátságtalanul fogadták ezt, mert ők is ágostai hitvallású evangélikusok. A szász egyházkerület miatt az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház nevet nem tudták felvenni, ezért a nevük Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület lett. Ezt a hosszú nevet megváltoztatták, intézményünket ma Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerületnek hívják. Ide tartoznak még a Bánátban élő evangélikus szlovákok is, ők az egyházkerületen belül külön esperességet, egyházmegyét alkotnak Nagylak központtal. A szászok külön kerületbe szerveződtek. Három evangélikus egyházmegye van, a brassói és a kolozsvári magyar, a nagylaki szlovák. Mózes Árpádot az 1956-os magyar forradalom eseményei miatt ítélték el. Az evangélikusoknak még volt egy bűnük. Két szélsőségesen baloldali tanár is tanította őket, ezek ellen a teológiai professzorok ellen petíciót nyújtottak be a püspöknek. Annyit kértek a vezetőtől, hogy intse meg a szóban forgó tanárokat, hagyjanak fel a baloldali magatartásukkal. Mindehhez még hozzájött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjaival való találkozásuk is. Nekik elmesélték a romániai magyarság akkori helyzetét, a magyar egyházak ellehetetlenített sorsát. A Szekuritáté szerint ezzel az ország belügyeiről adtak ki információkat egy idegen állam polgárainak. Ez hazaárulásnak minősült. Nyolcukat ítéltek el, négy lelkészt és négy teológust. Mózes Árpádot mint püspöki titkárt fővádlottnak nevezték ki. Mózes Árpádot 18 esztendőnyi fegyházbüntetésre ítélték, a többieknek 16, 15, 8, 7 és 6 évi szabadságveszés járt. Még nem gondolt arra, hogy könyvben kiadja emlékezését. Mózes Árpádot /sz. Krizba, 1931. júl. 25./ 1992-ben püspökké választották és 12 évig Kolozsváron élt. 2004 augusztusában egészségi okokra hivatkozva visszavonult, azóta Nagykárolyban lakik. /Végh Balázs: A szolgálat adott értelmet életemnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban megnyitották a JubilArts elnevezésű képzőművészeti kiállítást, augusztus 5-én író-olvasó találkozót szerveztek, hétvégén pedig megnyitják az Évezredek a Nagy-Küküllő mentén című állandó régészeti és várostörténeti kiállítást. Olyan írókat, költőket hívtak meg, akik e kisvárosból, illetve a környékéről származnak: Szente B. Levente, P. Buzogány Árpád, Vass István, Kincsesné Bokor Anna, illetve Zagyi Ferenc köszöntötte az érdeklődőket. Fülöp Lajos muzeológus, néprajzkutató, egykori múzeumigazgató elmondta, habár Keresztúr soha nem volt kiemelkedő irodalmi központ, éltek, tanultak és tanítottak itt olyan írók, költők, tudósok – mint például Kriza János, Aranyosrákosi Székely Sándor, Tompa László, Szabó Gyula, Tiboldi István –, akik érdemben gazdagították az erdélyi irodalmat. Az est szervezője és házigazdája Szente B. Levente író, költő volt, aki jelenleg a székelykeresztúri Kisváros című önkormányzati lap főszerkesztője. P. Buzogány Árpád először a Romániai Magyar Szó 1993-ban meghirdette pályázatára küldte be írásait, amelyet megnyert. A gagyi származású 44 éves írónak, költőnek azóta számos hazai és külföldi lapban jelentek meg versei és meséi, és kötetei is népszerűek. Vass István nyugdíjas pedagógus – bár két önálló kötete is megjelent – nem tartja magát írónak. Műveiben főként szakmai kérdéseket boncolgat. „Írásaimat, tanulmányaimat elsősorban a pedagógusoknak szántam. Manapság az oktatáshoz is kezdünk úgy viszonyulni, mint a politikához és sporthoz: az emberek úgy gondolják, hogy ehhez mindenki ért” – fejtette ki Vass István. Az idő fogságában című első kötetéből, majd Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben című könyvéből olvasott fel egy részletet. Kincsesné Bokor Anna a maga szórakoztatására kezdett el írni. A székelykeresztúri irodalomkedvelők elsősorban 2003-ban megjelent Mesélő Erdély című könyvsorozatának első kötetét, A bátorság próbáját ismerik. Ez a könyv folytatása az unitárius gimnáziumban 100 évvel ezelőtt elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére irányuló munkának. Zagyi Ferenc Székelykeresztúr kulturális krónikája c. könyve év elején jelent meg, amelyben a szerző széles áttekintést nyújt a környék másfél évtizedes művelődési múltjáról. Az egykötetes szerző 38 éven keresztül volt a város kulturális életének szervezője, így hiteles tudósítást tud adni erről az időszakról. Hat év kitartó kutatómunka során állította össze kötetét. – Ezen a héten zajlanak Székelykeresztúr fennállásának 550. évfordulója alkalmából megszervezett ünnepi rendezvények. /Lőrinci Réka: Író-olvasó találkozó az 550 éve alapított Székelykeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Senkit nem sértett meg Románia azzal az intézkedéssel, hogy könnyített eljárással adja meg a román állampolgárságot a határon túl élő, korábban ezt a státust akaratukon kívül elvesztő románoknak és leszármazottaiknak – jelentette ki Traian Basescu államfő. Szerinte az Európai Unió értette Romániának ezt a reakcióját, amire „a határon túli románokkal szemben alkalmazott rossz bánásmód” miatt volt szükség. Basescu hangsúlyozta: azért ad Románia állampolgárságot azoknak, akik úgy vesztették el azt, hogy senki nem kérdezte meg tőlük, valóban le akarnak mondani róla, mert a szabadságjogokhoz hozzátartozik az egykor elvesztett állampolgárság visszaszerzése is. Basescu szerint emellett az állampolgárság megadásával Románia hatékonyabban tud fellépni a határon túli románok jogainak védelméért, és szorosabb partneri viszonyt alakíthat ki velük. Az államfő szerint az elkövetkező időszakban Romániának külpolitikája legfontosabb prioritásai közé kell sorolnia a szomszédos országokban élő románok jogvédelmét. /B. T. : A román kettős állampolgárság mellett érvel Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Felelősséget vállalna a kormány a parlament előtt az oktatási törvénycsomagért, valamint a közalkalmazottak egységes bérezését, illetve a nyugdíjrendszer reformját szabályozó tervezetekért – erősítette meg Vasile Blaga régiófejlesztési miniszter. A kormányfő nem csak az oktatási törvénycsomagot, hanem a közalkalmazottak egységes bérezéséről, az állami nyugdíjról szóló jogszabálytervezeteket is így akarja törvényerőre emelni. /Nincs idő az oktatási törvény közvitájára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Két zártkapus mérkőzésre büntette az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) a Bukaresti Steauát az Újpest elleni találkozón történt incidensek miatt. Az európai szövetség súlyosbította a román csapat büntetését, amely korábban csak 50 ezer euró pénzbírság volt. A csapatnak az Európa Ligában (EL) zárt kapuk mögött kell lejátszania a következő két otthoni mérkőzését. Az EL második selejtezőkörében, július 16-án Bukarestben rendezett Steaua–Újpest mérkőzés ideje alatt egy szurkoló a pályára szaladt, a román drukkerek pedig egy magyargyalázó feliratot is kifüggesztettek, ami hatalmas felháborodást váltott ki Magyarországon. Az UEFA ellenőrének jelentésében összesen négy komoly kihágás szerepelt, mert megdobálták a kiállított újpesti Korcsmár Zsoltot, a szurkolók pedig tiltott pirotechnikai eszközöket is alkalmaztak. Gigi Becali, a Steaua tulajdonosa szerint a szurkolók felelőtlensége miatt összesen körülbelül 700 ezer euró kár éri a klubot a bevételkiesés miatt. /Kemény büntetés a magyargyalázó felirat miatt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Demény Péter elismeréssel fogadta Péter László Aknamunka. Mi lehet a Ridzi-féle ügyek mögött? című, a Transindex internetes portálon megjelent elemzését, mert abban nem sorol minden erdélyi magyart a „mi” fennhatósága alá. Péter László bemutatta, hogy Basescu államfő is érintett a korrupciós ügyekben. Demény szerint Basescu remek húzása volt Tusványoson, hogy megkért egy autonómiás táblát lobogtató hölgyet, magyarázza már el, mi az az autonómia. A hölgy, „magyarországi lévén, románul nem tudhatott, angolul nem tudott, a táblájára írt fogalmat sem értette; csodálatos allegóriája ez a történet a rendkívülien magyar bömbölésnek”. /Demény Péter: A magabiztos politikai macska. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Szeptember végére halasztotta tisztújítását az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. Winkler Gyula, a szervezet elnöke szerint közvetlenül az EP-választások után nem volt a legalkalmasabb az idő a tisztújításra. Kifejtette, hogy a helyi szervezeteknek meg kellett adni a szükséges időt az önvizsgálathoz. A demográfiai adatok jelzik a Hunyad megyei magyar közösség folyamatos apadását, ezért fontos, hogy a közösség minden intézményével együtt tudjanak működni. Winkler Gyula szerint a Hunyad megyei RMDSZ szervezet és sok helyi közösség messze létszámaránya fölött teljesített az utóbbi években. /Jámbor Gyula: Elhalasztott tisztújítás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

A Bolyai Egyetem felszámolásának következményei, újjáalakításának esélyei, valamint a rendszerváltás utáni időszak elszalasztott lehetőségei volt a két fő előadás témája augusztus 7-én a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Az önálló állami magyar egyetem visszaállításáért küzdők egyik legnagyobb hátráltatója az RMDSZ, mely mindig mindent felvállal és megígér, majd nem tesz semmit az ügy érdekében – fogalmazott Bodó Barna politológus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság volt elnöke azon a beszélgetésen, amelyen Asztalos Lajos helytörténésszel, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatóval a felsőoktatási intézmény újraalapításának esélyeit latolgatták. A legnagyobb érdeklődéssel várt előadás keretében Raffay Ernő történész Borbély Zsolt Attila politológus segítségével elemezte a rendszerváltás következtében kialakult helyzetet. Elszomorítóvá vált a helyzet az elmúlt húsz évben, de nincs mit tenni, újra kell kezdeni az építkezést, és ez remélhetőleg kezdetét is veszi egy Fideszből és Jobbikból álló kétharmados többség révén. Egy ilyen többség ugyanis még az alkotmánymódosításra is lehetőséget biztosít – mondta Raffay Ernő történész. Beteg a magyar társadalom, igen gyenge állapotban van a nemzettudat, kiesett ugyanis Trianon a nemzeti emlékezetből – szögezte le az előadásba bekapcsolódó Szidiropulosz Archimédesz. A görög származású történész úgy látja, Görögországban elképzelhetetlen, hogy saját nemzettársaik ellen szavazzanak az emberek, az pedig különösképpen, hogy erre a hivatalban lévő kormányfő buzdítson. A szerkesztők bemutatták a Trianoni Szemle című új budapesti folyóiratot. /Ferencz Csaba: Nem reménytelen a magyar jövő (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

A jubileumi összejövetelen már az első öt évét tükröző kötettel is meglephette vendégeit, barátait a gyergyóalfalui Vadárvácska alkotótábor, házigazdája, Gál Mihály kezdeményezésére. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó elegáns albuma példás összefogás eredményeként népszerűsíti a tábort. Az előtanulmány szerzője, Nagy Miklós Kund, az alkotótábor két művészeti vezetője, Márton Árpád és Balázs József festőművész és a kötetben megszólal Banner Zoltán művészettörténész. Ritkán látható ilyen egységesen magas nívójú alkotótábori tárlat, mint ez a mostani. A tábornak köszönhetően Alfaluban, Borzonton már több köztéri szobor áll, most tágítják a kört, és a Gyergyói-medencében elterülő kisrégió számára készülnek egy közös monumentális kompozíciót megvalósítani. Ősi népszokáshoz, a húsvéti határkerüléshez kapcsolódik. Vallási jellegű a tradíció, a Gyergyóalfalu, Csomafalva, Gyergyóújfalu, Kilyénfalva, Tekerőpatak, Gyergyószentmiklós térségben található az a „senkiföldje”, ahova az elődeik szokása szerint a helységek lakói kivonulnak. Ide helyezik majd el a feltámadás, megmaradás jelképeként kőbe, bronzba álmodott hatalmas emlékművet, amely az egyes települések sajátos szimbólumait, védőszentjeit, történelmi egyházi alakjait mutatja föl. Legközelebb a kézdivásárhelyi szobrászművész, Vetró András Szent István bronzba öntött arcmását avatják fel a borzonti templom udvarán. /N. M. K. : Vadárvácska ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

A 70 éves Kötő Józsefet köszöntötte Dáné Tibor Kálmán, aki sok éven át munkatársa volt. Megtapasztalhatta Kötő korát meghazudtoló életenergiáját. Amikor Kötő irányításával elkezdték a közösségszervező–fejlesztő, a magyar közművelődést felélesztő munkát, akkori tervei–elképzelései sokszor utópiának tűntek. Ma valóság. Nemcsak az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) intézményének kialakítása, fejlődése és megerősödése, hanem a többi közművelődési egyesület, a számtalan erdélyi Magyar Ház – mára mindenki valósággá vált. Kötő József értékes munkát végzett, amikor a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója volt, amikor a Babes–Bolyai Egyetem Színház Karán oktatott, amikor színháztörténeti kutatásokat végzett, amikor az EMKE főjegyzője, majd elnöke, amikor tanügyi államtitkár, amikor az RMDSZ ügyvezető alelnöke volt. Nemrég, visszavonult a közélettől, hogy végre szenvedélyének, a színháztörténet kutatásának szentelhesse magát, azonban újabb feladatot kapott, a magyar közösséget képviseli a román parlamentben. A születésnapi köszöntőt Kötő József „vallomásával” egészítette ki a cikkíró: a Magyarországon megjelenő Napút irodalmi-kulturális folyóirat Nyolcvanegy jeles hetvenes címmel jelentette meg 2009-es évkönyvét /Napút Évkönyv 2009/, ebben a hetvenedik életévük küszöbére érkezettek életvallomása olvasható. Gyerekkorát Tordán töltötte, az 1568-as erdélyi országgyűlés városában, emlékezett Kötő József. Meghatározó élménye a nagyenyedi Bethlen Kollégium szelleme: az anyanyelvi kultúrát meg lehet őrizni, ha a középpontba a művelődés országmegtartó erejének hasznosítását helyezik. A bölcsészkar magyar nyelv és irodalom szakán végzett, kutatási területének a két világháború közötti romániai magyar irodalom történetét tervezte. Később a kolozsvári színházhoz került dramaturgként. Ekkor felismerte, hogy míg a romániai magyar színjátszás előzményeire és a második világháború utáni korszakára vonatkozóan néhány alapvető kézikönyv rendelkezésre áll, addig a két világháború közötti időszak teljesen feltáratlan. Olyan értékek rostálódtak ki a közgondolkodásból, amelyek az önismeretet gyarapíthatták. Színházi munkája során tagja lehetett Harag György csapatának, amely megpróbálkozott a hagyományos színházi formanyelv átírásával, kísérlete a Sütő-tetralógia színrevitelében tetőzött. A pályamódosításban legbelsőbb meggyőződésem is megtestesült. A diktatúra éveiben a színház a nemzeti „túlélés” jelképévé változott. A rendszerváltás után Kötő szerepet vállalt a közéletben. Nagy terve a két világháború közötti erdélyi magyar színjátszás lexikonának elkészítése. /Dáné Tibor Kálmán: Születésnap – Aki utolérte a jövőt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Oláh Dénest augusztustól kinevezték a Maros-Küküllői Egyházkerület főesperesévé, a marosvásárhelyi Belvárosi Keresztelő Szent János-templom plébánosává. Új őrhelyére a kolozsvári szentpéteri plébániáról érkezett. Plébánosi tevékenysége mellett a Babes-Bolyai Egyetemen három évig tanította az ószövetségi szentírást, később könyveket adott ki vagy rendezett sajtó alá, rövid ideig főszerkesztője, éveken át rendszeresen közlő munkatársa a Vasárnap című katolikus hetilapnak, a Kolozsvári Rádió 250 adásában hirdette az igét. Szereti a képzőművészetet, a Korunk Galériában szívesen nyitott meg kiállításokat. Hívei nehezen engedték el Kolozsvárról. Oláh Dénes /sz. Korond, 1957/ Gyulafehérváron érettségizet, s ott végezte el a teológiát is. 1983-ban dr. Jakab Antal püspök szentelte pappá, a kolozsvári Szent Mihály-templomban lett segédlelkész. 1987-ben Alsócsernátonba és a környező hat szórványgyülekezetbe került, ahol a Haszmann testvérek által működtetett múzeum és ami körülötte történt, valóságos oázist jelentett számára. 1990-ben, a bányászjárások idején nevezték ki a Zsil völgyébe, meg kellett küzdenie a templomért, hogy ne essen az útépítés áldozatául, ami sikerült is. 1996-ban került Kolozsvárra. Első könyve Erdélyi karácsony címmel 48 pásztorjátékot tartalmaz. Ezt követően a Vasárnapi örömhír című rovatban megjelent cikkeit gyűjtötte össze kötetekben, Csorgóskút valamint Szavad fáklya a lábam elé, világosság az utamon című kötetekben. Sajtó alá rendezte Fábián Dénes öregekről szóló írásait és Erdélyi István temesvári piarista szerzetes hagyatékát. Oláh Dénes bevallotta, majd megszakadt a szíve, amikor megtudta Marosvásárhelyre történt kinevezését. Azonban engedelmességet fogadott, ezért elfogadta a kinevezést. Marosvásárhelyen az eddigi ezer hívő helyett kilencezret kapott, két segédlelkésszel és egy kórházi lelkésszel dolgozik, s a kerületben 30 plébániára kell figyelnie. /Bodolai Gyöngyi: „Marosvásárhely szembejött velem” – Interjú Oláh Dénes főesperes-plébánossal. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

A kiszivárgott információk szerint a kormánynak jövő év közepéig 100–150 ezer közalkalmazottat kell elbocsátania a központi és a helyi közigazgatásból, valamint a decentralizált intézményekből. A nyugdíjasok idénre tervezett 2 százalékos nyugdíjemelése elmarad, és 2010-ben sem számíthatnak járandóságuk növelésére. A nemzeti össztermékhez viszonyított 7,2 százalékos államháztartási hiányt ugyanis a Nemzetközi Valutaalap csak úgy fogadja el, ha a kormány szigorú reformintézkedéseket hoz. Emil Boc miniszterelnök hivatalosan is megerősítette, hogy az IMF nem ad haladékot a kormánynak az egységesített közalkalmazotti béreket, valamint az egységes nyugdíjakat szabályozó jogszabályok elfogadására. A demokrata Vasile Blaga leszögezte, hogy a szociáldemokrák /PSD/ vagy egyetértenek a szóban forgó jogszabályok mihamarabbi elfogadásával, vagy a koalíció egy hónap múlva felbomlik. /(borbély): Befagyasztott nyugdíjak, elbocsátott közalkalmazottak 2010-ben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

A szervezők idén is ingyenes belépést biztosítottak a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki fiataloknak a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Bár Soós Sándor EMI-elnök szerint nem a politikára alapoztak, mégis a programok között a legnagyobb érdeklődés a politikai kérdéseket feszegető előadások iránt volt. Nagy csalódást okozott Tőkés László EP-képviselő távolmaradása az augusztus 8-i előadásról, melyet Összefogás vagy paktum? címmel rendeztek meg. A beszélgetésről csak Tőkés hiányzott, a többiek jelen voltak: Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke és Lengyel György, a Magyar Polgári Egyesület alelnöke. A kerekasztal célja az volt, hogy Tőkés László függetlenként való indulását a 2007-es EP-választásokon, támogató hat magyar szervezet, melyek támogatták véleményt nyilvánítson a jelenlegi helyzetről. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke megjegyezte, hogy szerinte Tőkés és az RMDSZ között paktum köttetett, és bár most elégedetlen, reményét fejezte ki, hogy ennek hasznos következményei is lesznek. A fiatalok azonban kitartottak Tőkés mellett. „A parlamentbe jutás nem a cél volt, csak egy eszköz, a magyarság fennmaradását tekintve. Nemzetpolitikában kell gondolkodni és nem pártpolitikában” – fogalmazott Soós. Bardócz is ezen a véleményen volt. „Nem kérdés, hogy lesz-e tábor, a kérdés csak az, hogy milyen méretű és hány napos” – jelentette ki Soós Sándor főszervező. A gazdasági válság ugyanis az EMI-re is rányomta bélyegét, hiszen kevesebb volt a támogató, ezért a belépők árán is emelni kellett, és számításaik szerint így is jó lesz, ha nullával kijönnek. /Csibi Márti: Tőkés nélkül Tőkésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

A romániai közszolgálati rádió marosvásárhelyi területi stúdiója magyar adásának szerkesztője beszámolt az V. Gyergyószentmiklósi EMI-táborról. Vona Gábor, a Jobbik elnöke előadása után a riporter nem talált semmi kivetnivalót az elhangzottakban, sőt úgy fogalmazott: a magyarországi vendég igazából nem mondott semmiféle sértőt, botránykeltőt, mindaz, ami elhangzott a lehető legtermészetesebb. Vona kijelentette, Magyarország legyen újra a magyaroké! Székedi Ferenc, az ÚMSZ főmunkatársa elítélte ezt a kijelentést, mondván, mit szólnának a romániai magyarok, ha egy romániai román politikus mondaná: „Románia legyen újra a románoké!” Erre azt mondanánk, írta Székedi, hogy nacionalista, hogy fajgyűlölő, hiszen itt vannak a romániai magyarok, németek, bolgárok, örmények, törökök, tatárok, cigányok, lipovánok és így tovább. Vona jelmondata: Magyarország legyen újra a magyaroké! – éppen ilyen nacionalista. A fiataloknak „Vonától ezért kell vonakodniuk. ” /Székedi Ferenc: Vonakodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Több alkalommal is szóba került a revízió ügye a Gyergyószentmiklós mellett többezres részvétellel zajló EMI-táborban. Vona Gáborra, a Jobbik elnökére több száz táborlakó volt kíváncsi, szavait igen gyakran kísérte taps, főként amikor az autonómia ügyének és a magyar állampolgárság visszaadásának szükségességéről beszélt. „Nekem az az álmom, hogy minden magyar újra egy hazában élhessen” – fogalmazott Vona, hozzátéve: lehet, ő nem éri meg ennek a megvalósulását, de a gyermekeit ebben a szellemben neveli. Vona Gábor nem tart valószínűnek egy majdani Fidesz-Jobbik koalíciót. Előadás hangzott el a szórvány helyzetéről, majd Raffay Ernő történész elemezte Borbély Zsolt Attila politológussal a rendszerváltás következtében kialakult helyzetet. /Szellemi és gazdasági revízióról beszélgettek az EMI-táborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

Eső áztatta, ellenőrök látogatták, tüntetéssel fenyegették, mégis sikeres volt az V. EMI-tábor. Az esőnél jobban zavarta a szervezőket a rengeteg ellenőr. Bagoly Zsolt szervező szerint a megfélemlítés volt a cél, azonban bármilyen tüzetesen is keresgéltek, nem találtak szabálytalanságot a táborban. Soós Sándor főszervező elmondta, tudomást szereztek róla, hogy a román szélsőjobb képviselői tiltakozó akcióra készültek az EMI-tábor ellen. A tüntetés végül meghiúsult. Tőkés László az összefogás fontosságát hangsúlyozta, amit nagy tapssal fogadott a közönség, és az MPP elnöke is tapsot kapott. /Lázár Hajnal: Izgalmakkal tűzdelt EMI-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

Összefogás vagy paktum született a legutóbbi EP-választáson? – tették fel a sarkalatos kérdést a tábor szervezői a korábban Tőkés László független indulását támogató hat szervezet képviselőinek, egy másik előadáson pedig az egykori rendszerváltók az eltelt húsz esztendőt értékelték. Tőkés László nem vett részt a vitán. Toró T. Tibor egyértelműen pozitív, a nemzetpolitikai rendszerváltás csomagjának következetes vonalvezetéseként értelmezte a magyar összefogást. Szász Jenő, az MPP elnöke kijelentette, a Magyar Összefogás valójában egy paktum, és a lassan kibontakozó erdélyi többpártrendszer megkerülését szolgálja. Izsák Balázs SZNT-elnök kifejtette, az SZNT két okból nem tud részt venni az EMEF munkálataiban. Egyrészt egy közképviselet, mint amilyen az SZNT, nem lehet egy pártokat tömörítő intézmény tagja, másrészt az autonómia kérdése kategorikus imperatívusz, egy egyeztető fórum minden képviselője számára az egyeztetés csakis a megvalósítás gyakorlati lépéseiről szólhat. A két ifjúsági szervezet, a MIT és az EMI a közvetlenül nem politizáló fiatalok véleményét fogalmazta meg. Bardócz Csaba volt MIT-elnök felrótta, hogy a felelősek egymás pocskondiázásával vannak elfoglalva, Sós Sándor EMI-elnök szerint pedig a politikai szereplők mindig összetévesztik a célt az eszközzel. Lengyel György, a Nagyváradon bejegyzett Magyar Polgári Egyesület elnöke úgy vélte, Tőkés László támogatása számukra soha nem volt kérdés, így mind a független, mind az összefogás listáján való indulását támogatták. /Ferencz Csaba: Nemzetpolitikai rendszerváltás (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

A múlt hét végén negyedik alkalommal megszervezett kézdialmási falunapok legkiemelkedőbb eseménye az augusztus 8-án, vasárnap történt emléktábla-avatás volt. A székelyudvarhelyi Leonárd ferences atya páter Kelemen Didák minorita szerzetes, a falu legnagyobb szülöttje életét ismertette, majd Leonárd atya megszentelte a Kelemen Didák szülőháza helyén álló telken levő ház homlokzatára felszerelt fekete márványtáblát, melyen ,,Ami jót Isten segítségével cselekszünk, annak hasznát mind világi, mind mennyei jutalmazásban nekünk engedi az Isten. P. Kelemen Didák, 1683–1744” szöveg olvasható. /Iochom István: Emléktáblát avattak (Falunapok Kézdialmáson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Ismét tanárokat toboroz a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) iskolai és iskolán kívüli tevékenységek megtartására a csángóföldi településekre. A tizedik éve tartó, a moldvai csángó oktatási program keretében zajló pedagóguskeresés jelenleg meglehetősen nehéz szakaszba jutott, az Erdélyben tapasztalható enyhe érdektelenség és a folyamatos fluktuáció miatt ugyanis szakemberhiánnyal küzdenek. Eddig egyetlen olyan csángó sem jelentkezett Moldvába tanárnak, aki magyarul végezte tanulmányait. Jelentkezett ugyanakkor 110, zömében magyarországi nyugdíjas pedagógus, a tapasztalatok szerint azonban az idősebbek nehezebben bírják a csángóföldi missziót, az anyaországiak pedig – a kulturális különbségek miatt – sok esetben nehezen tudnak alkalmazkodni a gyerekekhez. „Moldvában magyartanárnak lenni szinte azonos a „szolgálati magyar” szerepével, ugyanis mi képviseljük a magyarságot az illető faluban: hozzánk jönnek, ha le szeretnének fordítatni egy Magyarországról érkező levelet, de nekünk kell fölvállalnunk az iskolai kérvények begyűjtését, az oktatási-nevelési támogatások esetében is mi segítünk a szülőknek, kapcsolattartók is vagyunk a közösség és az MCSMSZ közt” – illusztrálja a csángóföldi misszió lényegét Hegyeli Attila oktatási programfelelős. A 2000-ben indult moldvai csángó oktatási program (amely előtt az ötvenes évek kivételével soha sem volt magyar nyelvű oktatás a Kárpátok keleti felében) keretében jelenleg 21 településen folyik magyar nyelvű oktatás óvodáskortól érettségiig, de legfőképpen a 7–14 éves korosztály számára. Mindez 21 településen mintegy 1500 diákot jelent, azonban becslések szerint Bákó megyében még mintegy 9000, valamilyen szinten magyarul értő, beszélő iskoláskorú gyerek él, összesen közel 50 településen. /Rostás Szabolcs: Pedagógusokat toboroznak a csángóföldi településekre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Nem tudja beazonosítani az Országos Diszkriminációellenes Tanács azt az újságcikket, amelyben a csíkiakat állatoknak nevezték, ez derül ki a Hargita Megye Tanácsához eljuttatott válaszlevelükből. Jogi huzavonába próbálja átvinni az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a manna. ro portál elleni feljelentést. Az internetes portált azért jelentette fel a hatóságnál Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és a Csíki-medence tizenhat polgármestere, mert azon megjelent egy olyan írás, amelyben a szerző a csíkiakat állatoknak nevezte. Az aláírók szerint az inkriminált publicisztika kijelentései „sértők a csíki közösségre nézve, és az írás kimeríti a közösség elleni gyalázkodás fogalmát, és alkalmas a gyűlöletkeltésre”. Az elöljárók ugyanakkor azt is állítják, hogy a manna. ro alkalmazza a „kollektív bűnösség elvét etnikai alapon”. Furcsa ez a hatósági válasz, hiszen ha tudják a portál nevét, illetve a cikk címét, nem nehéz megtalálni és letölteni azt. Asztalos Csaba reakciója sem szokványos: a Diszkriminációellenes Tanács vezetője az Új Magyar Szónak azt nyilatkozta, hogy „ez egy abszurd és nevetséges dolog”. „Az úgynevezett csíki magyar közösség hét év alatt, amióta én a tanács tagja vagyok, egyetlen feljelentést nem tett diszkrimináció miatt. Most egy ilyen dologért képesek voltak megtenni ezt a lépést. Visszataszító” – tette hozzá az elnök, még mielőtt egyáltalán sorra került volna ennek vitája. Szerinte a feljelentést „valószínűleg elutasítja majd a testület”. /Isán István Csongor: Akadékoskodik a CNCD a csíki feljelentőkkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./ Nesze neked csabakiralifizas – így diszkriminálta a magyar nyelvet az Országos Diszkriminációellenes Tanács. A „Nesztek nektek csabakirályfizás” egy internetes portálon megjelent cikk, amelyben a szerző a csíkiakat állatoknak nevezte, ezért a csíki önkormányzati vezetők egy csoportja feljelentette az írást közlő médiaorgánumot. A feljelentést követően Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke rögtön kijelentette, hogy nevetséges a feljelentés, és biztosan elvetik. /Isán István Csongor: Csabakiralifi és a diszkriminációellenes tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./ Emlékeztető: Parászka Boróka Nesztek nektek csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ című írását nem akarják megtalálni.

Szépszámú közönsége volt a Rétyi-tónál a Pálma panzióban augusztus 9-én, vasárnap lezajlott Tavirózsa-fesztiválnak. A valamikor nagy hírű rendezvény újjáélesztése óta második alkalommal megszervezett fesztiválon a koncertek mellett ezúttal tehetségkutató vetélkedőt is beiktattak a programba. /(Farcádi): Tehetségkutató Tavirózsa-fesztivál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

Székelyudvarhelyen Míves Emberek Sokadalmán rokolyás, fekete kalapos, mezítlábas fiatal hölgy, Csernik Szende invitálta az embereket előadására. A sepsiszentgyörgyi származású Csernik Szende mesét mond és bábozik. Nem a kezére, hanem lábaira húzza fel a bábokat. Innen ered egyszemélyes meséslábbábos színházának neve is: Lábita Színház. Magyarországra települt, de gyakran hazajön, sok helyen fellép. /Lázár Emese: A lábbábos, aki meséket álmodik. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Emil Boc és a miniszterelnöki bársonyszék nem elválaszthatatlanok, ha nem sikerül gyakorlatba ültetni a mandátuma kezdetén ígért reformokat, semmi sem tartja vissza őt attól, hogy lemondjon kormányfői tisztségéről, és visszatérjen Kolozsvárra, ahol egyetemi katedrája várja. Ezt nyilatkozta Boc, amikor egy televíziós kerekasztal alkalmával arról kérdezték, mi történik, ha a koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra sem hajlandó társulni az oktatási törvényért való felelősségvállalásban. Az RMDSZ ellenzi, hogy a kormány felelősségvállalással fogadja el az oktatási törvénycsomagot /Szakad, nem szakad? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A kormány nem közölte, hogy mekkora méreteket ölt majd a közalkalmazottak körében tervezett elbocsátás. A kormánynak 1,1 milliárd eurót kell megtakarítania az idei esztendőből maradt négy és fél hónap alatt. A kormány megígérte a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy 7,3 százalékra szorítja vissza az államháztartási hiányt a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva. A kormány azt tervezi, hogy szeptemberben és novemberben 10 napig fizetés nélküli szabadságra küldi közalkalmazottakat. /Borbély Tamás: A közszféra megnyirbálására készül Boc. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./ A közintézmények vezetői megütközve fogadták a kormány spórolási elképzeléseit. /Fizetés nélküli szabadságon Románia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

A harmadik úthoz kötődő, a sajátos és autonóm magyar út létjogosultságát megalapozó nézetekkel a történelmi jelentőségű nagy szárszói találkozón (1943. augusztus 23. és 29. között) többen is kiálltak (Gombos Gyula, Juhász Géza, Féja Géza, Püski Sándor, Fitos Vilmos és mások), de azokat a legerőteljesebben Németh László exponálta. Ő világossá tette, hogy „a szabadság, amelyet hoznak, valóban a magyarság felszabadulása legyen. Egy rendszer önmagában nem válthat meg egy népet; minden attól függ: kik, milyen módon, milyen ösztönökkel alkalmazzák. ” A szocializmusnak nevezett állami felügyelet kolhozokba, tömegműhelyekbe terelt, sötét jobbágysorba taszított szolganéppé és szorosan ellenőrzött értelmiséggé alacsonyítaná a magyar népet – diagnosztizálja előre az eshetőségeket. S hogy milyen látnoki pontossággal vizionált, azt egyrészt a megvalósult bolsevizmus magyarországi népirtó nemzetellenessége is bizonyítja, eltérően a térség többi országának nacionál-kommunizmusától, amely sem demográfiai, sem öntudati-önérzeti szempontból nem végezte azt a fajta pusztítást a (látszólag ugyanannak a típusú) rendszernek alávetett néppel, mint nálunk. A balsejtelem másik részét pedig az 1989-90-es fordulat utáni korszak formális szabadpiaci (ténylegesen inkább globálkolonizációs) viszonyai igazolhatják. Ezért is olyan megrázó az is, amit beszédéhez hozzáfűzött Némert László: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik szerint Új-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most föláll valaki, és azt kérdi: nem lehetne Új-Guinea a pápuáké? Ez a – harmadik oldal. ” Egyébként a tanácskozást lezáró szavaiban Veres Péter is a magyar nemzeti megmaradás elsődlegességére helyezte a hangsúlyt: „Ha a mai népi értelmiség valóban az örök magyar jelleg megőrzője akar lenni, mint ahogy ezt Németh László megjelölte, akkor én úgy hiszem, nincs más útja…” Németh László tehát Szárszón is időszerű és időtálló válaszokat adott legégetőbb sorskérdéseinkre. – Bertha Zoltán: A Nyugattól a Kelet Népéig és Szárszóig – Németh László eszmevilágáról című tanulmányának befejező részéből. Helikon, (Kolozsvár), 2009. július 10./b. d. : A hit a legelső erő. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

A magyar nyelvet és irodalmat oktató országos bizottság az elmúlt héten Kolozsváron tanácskozott, tájékoztatott Gál Gyöngyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelője. Ősztől változik a kerettanterv: a IX. és X. osztályos tanulók, attól függően, hogy humán vagy reál profilú osztályba járnak, különböző óraszámban tanulják majd a magyar nyelv és irodalmat. Az V-VIII. osztályos diákok tananyaga minőségileg és mennyiségileg nem változik. Az I-IV. osztályos tantervet nem módosították, mondta el Miclaus Judit elemi oktatásért felelős Szatmár megyei szaktanfelügyelő, de kevesebb lesz az óraszám. /Bumbulut Krisztina: Csökkentették a tananyagot. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 12./