Előkészületben a tanügyi reform törvénycsomagja, mielőtt azonban megszületne az átszervezés, a megújulás terve, 12 000 (a szakszervezetek szerint 20 000) tanügyi alkalmazott elbocsátásáról adott ki rendeletet a minisztérium. Osztályösszevonásokra, az óraszámok minimálisra csökkentésére szólították fel a megyei tanfelügyelőségeket, és csatolták a listát, hol, hány alkalmazottal kevesebbnek jut fizetés ősztől. A miniszter asszony védekezett: a szakképzetlen tanárokat igyekeznek kiiktatni a rendszerből, ésszerűsíteni próbálják az osztályok létszámát. Nem a nagy gyermeklétszámmal működő városi iskolákban, hanem az eldugott településeken, falvakon van tanárgond. Leépíthetik a szakképzetleneket, de ősztől nem lesz, aki oktassa a gyermekeket. Háromszéken külön gondot jelentenek az egy-két gyermekkel működő román osztályok. Kapkod az oktatási miniszter, próbál megfelelni a kormányfő diktálta elvárásoknak. Nincs pénz, és még nagyobb baj, koncepció sincs. /Farkas Réka: Kátyúban a tanügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Nem várható elbocsátás a Hargita megyei iskolákban, azonban az adminisztratív személyzet struktúráját lehetne ésszerűsíteni, mondta Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő-helyettes. Szerinte az iskolaigazgatók feladata lenne végigvinni a létszámcsökkentést ott, ahol az indokolt. A legjobb megoldás pedig a fejkvóta lenne, aminek bevezetésével korábban kísérleteztek. A középiskolások beiratkozása után Hargita megyében a tervezett 122 osztályból nyolcat nem töltöttek be, vannak olyan szakközépiskolák, ahol egy-egy osztály indulása még függőben van. /Takács Éva: Marad a katedra. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

A fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 160. évfordulója alkalmából Székelykeresztúron július 31-én emlékeznek. Megkoszorúzzák a költő szobrát a központban, majd a Gyárfás-kúria udvarán folytatják a műsort, Petőfi Sándor körtefájánál. Az ünnepségen leleplezik Bem József tábornok fából faragott szobrát. Alkotója Tóth Lajos soltvadkerti ácsmester. /b. d. : Szobrot kapott Bem apó Székelykeresztúron. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

Az unitárius egyházi tisztségeket betöltő személyeknek titkosszolgálati szervekkel való esetleges kapcsolatairól tájékozódik augusztusban az egyházban megalakult bizottság, a Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Bizottság (CNSAS) bukaresti székházában. Az iratcsomók másolatait az egyházi irattár őrzi majd, azok tartalmát a főhatósági testületek tagjai számára nyilvánossá teszik. Az eredmények közlésekor biztosítják az érintett személyek emberi méltóságának védelmét. A kutatáshoz minden érintett személy segítségét kérik, a használható szakmai anyagok (tanulmányok, vallomások, visszaemlékezések, okiratok és más kordokumentumok) összegyűjtésében. /Augusztustól átvilágítás az Unitárius Egyházban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Az állami apparátusban tevékenykedő köztisztviselők jelentős részét sürgősen el kell bocsátani, jelentette ki Traian Basescu államelnök, az állami apparátus „túlméretezett”, nagyon sok alkalmazott használhatatlan, és ez kihathat az állami költségvetésre. Leszögezte, nem érti, hogy a kormány miért halogatja a „túlméretezett állami apparátus” összezsugorítását. Az államfő szerint az intézkedés azt feltételezi, hogy „a haszontalan személyeket, azaz a köztisztviselők jelentős részét elbocsátják”, és ezt a lépést további tárgyalások nélkül minél előbb meg kell tenni. Basescu szerint a köztisztviselők 20 százalékát kellene elbocsátani. /”Haszontalan személyek”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

„Visszaél a Boc-kormány a sürgősségi kormányrendeletek, és a felelősségvállalás nyújtotta alkotmányos lehetőségekkel. A demokratikus államrend szempontjából ez komoly veszélyt jelent” – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a Torockón megszervezett politológus-táborban. Arra emlékezetett, hogy Románia alapokmánya – amelynek korszerűsítését az RMDSZ szükségesnek tartja – a ‘90-es évek elején kormányzó Nemzeti Megmentési Front politikai szemléletét tükrözi, alaptételeiről nem kezdeményeztek közvitát, bizonyos fogalmak és szabályozások elavultak, korszerűsítésre szorulnak. Az intézmények közötti egyensúly megsértést követi el a Boc-kormány azáltal is, hogy a kivételből szabályt kovácsolva meghonosítja a felelősségvállalás gyakorlatát. Kelemen Hunor összegzésképpen úgy vélte, a demokratikus államrendet csupán egy olyan alkotmánnyal lehet fenntartani, amely nem tartalmaz ilyen és ehhez hasonló „kis kapukat”. /A kormány diktatúráját szűntesse meg az Alkotmány. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

A 85 Lohinszky Lóránd színészt köszöntötte Gáspárik Attila, kifejtve, a nyolcvanötödik évad alkalmából méltóságteljes magatartása sokkal inkább predesztinálja egy angol arisztokrata-címre, mint a kisebbségi magyar bélyegre. A Kolozsváron indult Művészeti Főiskola első évfolyamán volt hallgató, 65 éve. A mára egyetemmé változott intézményben tanít. Évekig dolgozott ingyen, bérmentve az egyetemen. /Gáspárik Attila, volt hallgatója (a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektora): Lord Lohinszky Lórándnak a nyolcvanötödik évad alkalmából! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Szeretné, ha másoknak is fontos lenne történelmi emlékeink megőrzése, vallja Derzsi Samu, a Dobó–Valál Egyesület elnöke. Elmondta, hogy elsőként a dobói kápolna, vagy ahogy még ismeretes, a csonkatemplom konzerválását végzik el, majd a nyár végén a plébániatemplomra fordítanak gondot, végezetül a 2005–2007 közt feltárt rikai várat konzerválják. Dobón tapasztalták, hogy többen innen szerezték be a házépítéshez szükséges köveket. Amit lehetett, visszatettek, legalább egyméteres magasságban állnak a falak. Derzsi Samu tervei közé tartozik, hogy Dobóba két, középkori körülményeket idéző háztartást és népművészetet bemutató házat, illetve szabadtéri játékok számára alkalmas színpadot építsen. Hasonlóképpen a turizmus fellendítését célozza azzal is, hogy a dobói kápolna, a rikai erődítményrendszer és a tortomai tömegsírok környékére jóformán egész Erdővidéket beláthatóvá tevő kilátók épülnének. /Hecser László: Legendák nyomán építkezne a Dobó–Valál Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

Pap Géza püspök az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén elmondta, megtekinthette a titkosrendőrség által összeállított dossziéját. Olvashatta álnéven író lelkésztársainak róla szóló jelentéseit is. Betekintett beletekinteni Dobri János Kolozsvár-kerekdombi lelkipásztor több mint 2000 oldalt kitevő gyűjteményébe. Őt, a börtönviselt lelkipásztor a szeku nem tudta legyőzni, megtörni, beszervezni. Aki a dossziékat olvasgatja, az emberi gyarlóságnak olyan sötét mélységei nyílhatnak meg előtte, amelyeket nem könnyű elviselni. Kiderült, hogy családi vagy baráti beszélgetésekről is van jelentés. Pap Géza püspök tavalyi jelentésében javasolta, hogy mindenki vegye ki a saját dossziéját, aztán mindenki döntse el, kinek kitől kell bocsánatot kérnie. Azután nem történt semmi. - Vannak, akik kényszerből, megfélemlítés alatt, családjukat féltve írtak valamit. Jelentésükön érződik a visszafogottság. A széles skála csúcsán viszont a nagy gazemberek állnak, akik haszonélvezői voltak a rendszernek. A múltunkkal szembe kell nézni, bármennyire fájdalmas is. Aki elbukott, kérjen bocsánatot, és vállalja tettei következményét, javasolta a püspök. „A Szekuritáté egyháztörténelmet írt, s ennek mindnyájan – így vagy úgy – a szereplői vagyunk. Feltárta, leírta és megőrizte a legapróbb részleteket is. Jelenkori egyháztörténetünk értékes leletei a Szekuritáté levéltárában nyugszanak” – hangsúlyozta. Azt javasolta, hogy a lelkészek vegyék ki dossziéikat, és annak egy másolatát helyezzék el az egyházi levéltárban. /Pap Géza, püspök: A „szekus”-dossziék. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, Kolozsvár), 15. szám, 2009. augusztus 1./

A Bihar megyei RMDSZ-szervezet Nagyváradon július 31-én rendkívüli találkozót hívott össze a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény-módosítás miatt, melyen több felvidéki magyar közszereplő is részt vett. Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke, Duray Miklós, az MKP alelnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Nagy Péter, az MKP ifjúsági csoportjának elnöke, illetve Loncz Attila és Pogány Erzsébet jött el a bihari RMDSZ-szervezet meghívására. A szlovákiai nyelvtörvény több pontban is korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, és az új szabályok megsértéséért akár 5000 euróig terjedő pénzbüntetést ír elő. „Törvényszerű-e a nemzetek fejlődésében a gyűlölet, az ellenségkép keresése?” – tette fel a kérdést Duray Miklós. Meglátása szerint a törvény nem azért fasiszta, mert az állam nyelvét védi, hanem azért, mert kizárólagos. Szlovákiában már él és tevékenykedik a nyelvrendőrség, amely a kulturális fasizmust szolgálja ki azzal, hogy megbüntet bárkit, aki akár írásban, akár közbeszédben nem a szlovák hivatalos helységneveket használja, vagy akár magyar kulturális eseményt nem konferál fel szlovákul. Duray szerint tragikus, hogy ilyesmi az Európai Unió egyik tagországában megtörténhet, s teret kaphat az etnikai alapú totalitarizmus. Farkas Iván hangsúlyozta, a romániai magyarság szolidaritása nagyon sokat jelent, hitet és erőt ad a további harcokhoz. A büntethetőség elsősorban az időseket sújtja, „akiknek a feje fölött négyszer-ötször változott az országhatár, és ők csak magyarul beszélnek” – mondta. Mézes Rudolf szerint a felvidéki magyarság egyetlen lehetősége a polgári engedetlenség, de mindannyian félnek a nyelvtörvény következményeitől, hiszen a jövőjük forog kockán. Nagy Péter elmondta: az ifjúsági csoport és a párt vezetősége már szervezi a nagyszabású tüntetést, amelyre szeptember elsején Dunaszerdahelyen kerül majd sor, az MKP tiltakozó nagygyűlésével egy időben, amelyre Európa összes kisebbségének képviselőit hívják és várják. „Veletek vagyunk, számíthattok ránk!” – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő megígérte, további vitákat fog még kavarni a szlovák nyelvtörvény az EP-ben. A választmány végül állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja a szlovák pártokat, vonják vissza a módosításokat, illetve sürgeti az EP illetékeseit, lépjenek közbe. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: a szlovákiai magyarok helyzetéről tájékoztattak az érintettek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./ Az RMDSZ szolidáris a felvidéki magyarsággal, és ezért ott lesz Dunaszerdahelyen a szlovák államnyelvtörvény bevezetése elleni tiltakozásként összehívott nagygyűlésen. Ezt határozták az RMDSZ Bihar megyei választmányának hétvégi ülésén. Winkler valamennyi Kárpát-medencei magyar közösséget képviselő szervezetet arra buzdított, hogy összehangoltan és szolidárisan lépjen fel a nyelvtörvény ellen. /Az RMDSZ szolidáris a felvidéki magyarokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mindig a mélyértelmű és célszerű erdélyi MAGYAR ÖSSZEFOGÁS mellett érvelt. A „mi lett volna, ha” történelmietlen logikája alapján a Magyar Polgári Párt 2009. június 10-i közleménye szerint „egy igazi koalíció, amelyet az MPP szorgalmazott, hozzájuttatta volna az erdélyi magyarságot egy további európai parlamenti mandátumhoz” – írta Tőkés László nyílt levelében. Jobb volna, ha az MPP elnöke magába nézne, és arra adna választ: az összefogást bojkottáló magatartásával miért nem fogadta el az általa is bejutónak ítélt 4. helyet az erdélyi magyarok listáján. Szász Jenő, az MPP elnöke azt állította, hogy az MPP által megfogalmazott javaslatokat az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum nem vette figyelembe, illetve az MPP nem kapott meghívót a 2009. június 25-i EMEF-tanácskozásra Tudni kell, hogy az MPP semmiféle javaslatot nem nyújtott be az EMEF-hez, az EMEF júniusi ülésére pedig az MPP azért nem kapott meghívást, mivel mindmáig nem tisztázott az MPP – botrányos körülmények között megválasztott – vezetőségének jogállása. Tőkés László szerint az MPP elfogultan vádaskodó „krónikásai”: Lukács Csaba és Bayer Zsolt. Lukács Csaba azt állította, hogy: „Az Összefogás listájának nevezett névsorról kihagyták a Szász Jenő vezette MPP prominenseit” (Magyar Nemzet, jún. 11.) – Az igazság az, hogy Szászék utasították vissza az MPP számára felkínált listás helyeket. Lukács azt hangoztatja, hogy: „Tőkés László, a szekuritáté egykori áldozata mosolyogva kampányolt a talán még ma is aktív besúgókkal”. Bayer Zsolt cikke rosszindulatra vall. „Csak azt kell még elmondjuk – írja a Magyar Hírlap 2009. július 1-jei cikkében –, hogy a nagy nemzeti összefogásból nem csak a 25 ezer eurós brüsszeli fizetést kell ám élvezni…” Problematikus az SZNT elnökének a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléssel kapcsolatos lépése, mely révén az EMEF által kitűzött, 2009. szeptember 5-i nagygyűlést eltéríti. A közösségi célok megkövetelik mindazon politikai, polgári és egyházi erők összefogását, amelyek valamilyen eszközzel rendelkeznek. Ezért Tőkés László kéri a Magyar Polgári Párt elnökét és követőit, hagyjanak fel az erdélyi magyar összefogás folyamatának bomlasztásával. /Tőkés László, EP-képviselő, EMNT-elnök: Levél autonomista barátaimnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

Alkalmatlannak tartja Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a román civil szervezeteknek a székelyföldi autonómia ellen irányuló tiltakozását. Az autonómiaellenes tevékenységek nem segítik elő az etnikumközi feszültségek feloldását. A székelyföldi magyar közösség képviselői továbbra is az autonómiáért fognak küzdeni, mondta. A két közösség normális együttélése érdekében el kell fogadni az autonómia gondolatát. /Antal Árpád: az ellentüntetés árt az etnikumközi viszonyoknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Július 31-én elkezdődtek a Csíkszeredai Városnapok. A román, a magyar, valamit a székely himnusz dallamára először emelkedett magasba Csíkszereda város zászlója a Mikó-vár előtti, felújított téren. A felújítás 2008-ban kezdődött. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szólt a vár bástyájának jelenleg zajló felújításáról, és bejelentette, hogy a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium épületének teljes felújítása következik. A Mikó-várban megnyitották a Márton Ferenc-emléknapot. Ráduly Róbert Kálmán jelezte, hogy a művész Gátkötő csíki székelyek és az Erdőirtás Csíkországban című, két monumentális alkotása közül egyiket sem tudhatják magukénak, sőt a városháza falait hajdanán díszítő, ugyancsak a művész által rajzolt portrékra sem tudtak vigyázni. Márton Ferencet /1884-1940/, a 125 éve Csíkszentgyörgyön született, kiváló képzőművészt a régi rendszerben megbélyegezték. Most bemutatták a Márton Ferenc címet viselő – Murádin Jenő, Sümegi György és Zombori István történész által írt – képzőművészeti albumot. A maszk című kismonográfiát pedig Elekes András ismertette. Ez utóbbi kötet szerzője, Szabó András főmuzeológus tárlatvezetés során részletesebben is szólt a művész munkáiról. A kiállítás megtekintését pedig a Becze Zoltán által készített portré-dokumentumfilm tette teljessé. /Antal Ildikó, Forró-Erős Gyöngyi, Hompoth Loránd: Miénk lett a tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

Bözödújfalu egykori lakói, leszármazottaik a hétvégén ismét összegyűltek az emlékfalnál és ökumenikus istentiszteleten emlékeztek egykori lakhelyük megsemmisítésének megrázó pillanataira. – Ezek az emberek vállukra külön keresztet kaptak, többet, mint mások, de emberi méltósággal tudták és tudják hordozni azt. Példaértékű, hogy egy ekkora igazságtalanság után keresztény emberként tudnak élni, szomszédokkal jóban lenni, önmagukkal, Istennel kibékülni – csak így érdemes élni – fogalmazott Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános. – Én itt születtem, itt végeztem a nyolcosztályt. Édesapám orosz fogságban volt és amikor hazajött, megfogadta, hogy többé nem hagyja el a falut, de mégis meg kellett tennie. Rettenetes volt, amikor el kellett mennünk– mesélte Máté Áron. /Az emlékeket nem lehet víz alá temetni. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Több mint egy éve kezdődtek el a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület létrehozásának az első lépései Maroshévízen. Azóta már hivatalosan is bejegyeztették az egyesületet. Alapítói között az egész Gyergyói-medence képviselteti magát. A hivatalos bejegyzést követően, a múlt héten tartották az első közgyűlést, ahol vezetőséget is választottak. Elnök Czirják Károly, alelnökök Borsos Géza, Bodor Attila, Hámos Mihály, Blénessy Zoltán, tiszteletbeli elnök Szabó Kálmán. Az egyesület programjában többek között szerepelnek a kulturális- és sportrendezvények szervezése és támogatása, az autonómiatörekvések támogatása, Urmánczy Nándor eszméjének a folytatása, a hagyatékának a megőrzése és ápolása. Ugyanakkor fiókegyesületek létrehozása más településeken is szerepel a célkitűzéseik között. /Dr. Urmánczy Nándor Egyesület alakult. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), 2009. aug. 3./

Traian Basescu nemrég hitet tett a helyi autonómia mellett. „Hiszek a helyi autonómiában, és azt ajánlom, hogy önök se féljenek ettől a kifejezéstől, amelytől mindannyian tartottunk évek óta”, hirdette. Ez a merész kaland magát Basescut is megijeszthette, mert hirtelen otthagyott csapot, papot, még a feleségét is, elsietett az esetleges kérdések elől. Pedig lett volna néhány. A tusványosi táborban még azt bizonygatta, hogy autonómiáról nincs is fogalma a népnek, ezt csak ezek a ravasz politikusok csepegtetik a fülébe. Basescu nem a magyar, vagy a román szavazatokért ment le Tusnádra, hanem a Nép szavazataiért, írta Székely Kriszta, a lap munkatársa. A szabadegyetem meghívottai közt volt Valentin Stan politikai elemző is. Előadásában felelevenített néhány epizódot az elnöki képmutatásból. Basescunak az európai fórumokon való egyik fellépéséről volt szó, amelynek alkalmával a fideszes Németh Zsolt, a magyar küldöttség tagja másfél millió erdélyi magyar nevében tette fel a kérdést: miért szabotálják a kisebbségi törvényt a román parlamentben? Basescu akkor azzal indokolta azt, hogy a törvénytervezetben megfogalmazott autonómia-forma, nevezetesen a kulturális autonómia, hallatlan és elfogadhatatlan, amire egész Európában nincs kézzel fogható példa. Kis idő múlva ugyanez a Basescu megjelenik az RMDSZ kongresszusán, ahol kulturális autonómiát ígér Erdély magyarságának. Hozzá lehet tenni, idén március 15-e előtt diplomáciai botrány kerekedett abból, hogy a magyar fél a Hargita megyei önkormányzathoz (autoguvernare) címezte a Sólyom László látogatási szándékáról tájékoztató levelet, nem pedig a megyei tanácshoz (consiliul judetean). Alig néhány hónapra rá Basescua helyi autonómia mellett kardoskodott. /Székely Kriszta: Basescu és az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Balázs Péter külügyminiszter szerint a kettős állampolgárságot csak egyénileg lehet elbírálni, emiatt nem a legjobb eszköz tömeges problémák kezelésére. Szerinte amikor a szomszédos országokban élő határon túli magyarokról beszélünk, akkor a belpolitikai szempontok háttérbe szorítják a lényeget: „itthoni szavazatszerzésre megy a dolog, olykor a versengésre”. „Mi azzal tudunk a határon túli magyarokon segíteni, ha józanul értékeljük a célt, amit el akarunk érni a szlovákiai vagy a szerbiai magyarok esetében – mondta a külügyminiszter, hozzáfűzve: ez lehet az, hogy „boldog legyen a szülőföldjén, hogy ott tudjon maradni, ne érje őt ott hátrány, gyarapodjon anyagilag, kapcsolatot tudjon tartani a külvilággal”. Kijelentette, ha például „az igazolványokkal vagy bármi egyébbel” az egyéneket célozzuk meg, akkor ezzel itthonról mondjuk meg, „sokszor elég sértőn, hogy ki a magyar”. Ezáltal leszűkítjük a kört, mert „olyanokra már nem figyelünk, akiknek a neve esetleg nem magyar, de a lelke az igen, a nyelve félig magyar, az egyik szülője magyar” – fogalmazott. /Balázs Péter a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

A helyi decentralizáció első számú felelősévé lép elő Gáti István volt Szatmár megyei alprefektus, miután megjelent a Hivatalos Közlönyben a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium közigazgatási-reformügyi igazgatói tisztségébe való kinevezése. A kinevezés hat hónapra szól, és Emil Boc kormányfő jóváhagyta. A korábbi RMDSZ-es tisztségviselő annak az – RMDSZ és a kormánykoalíció egyik pártja között létrejött – egyezségnek a nyomán kerül a központi kormányzati kulcspozícióba, amelynek részeként többek közt Szatmár, Maros és Bihar megyékben a napokban magyar tanfelügyelő-helyetteseket neveztek ki. „Szakemberként, de egy politikai alku nyomán kerültem a tisztségbe, és képesítésem, valamint a közigazgatásban szerzett eddigi tapasztalataim alapján úgy érzem, alkalmas is vagyok rá” – fogalmazott Gáti kinevezésével kapcsolatban. Előzőleg néhány hónapig alprefektusként dolgozott. Günthner Tibor szenátor jelen volt azon a bukaresti beszélgetésen, amelyet az RMDSZ felső vezetői ebben az ügyben a kormánykoalíció felét adó Szociáldemokrata Párttal (PSD) folytattak. Sikerült kialkudni, hogy visszakerüljön Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettesnek Kónya László, s így lett a megyei pénzügyőrség aligazgatója Solcz Béla. Az RMDSZ a másik kormánypárttal is tárgyalt a napokban: az RMDSZ a kormánykoalíciós partnerek közt egyre inkább megromló viszonyok kapcsán „került ismét képbe”. Sorin Rosca Stanescu újságíró, a Ziua publicistája szerint az RMDSZ és a demokrata–liberálisok, néhány „dezertőr” szociáldemokrata miniszterrel együtt, új PD-L– RMDSZ kisebbségi kormány alakításáról tárgyalt. Napok kérdése a nagykoalíció felbomlása, állítja több elemző, miután újabb nyilatkozatháború robbant ki a két kormánypárt között. /Sike Lajos, Moldován Árpád Zsolt: Gáti a fő decentralizáló. Magyar belügyis igazgatót nevezett ki a szakadás előtt álló kormánykoalíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Sztrájkra készülnek az egyetlen szerbiai magyar napilap, az újvidéki Magyar Szó dolgozói – augusztus 17-én beszüntetik a munkát, ha addig nem fizetik ki elmaradt béreiket. Kabók Erika, a lap szerkesztője és sztrájkbizottságának tagja elmondta, az érintettek, akik átlagosan havi 33 ezer dinárt keresnek, már az áprilisi bérüket is késve kapták meg. A gazdasági nehézségekre való hivatkozással 15 százalékkal csökkentették az összeget, s három részletben fizették ki júniusban és júliusban. Augusztus elejéig a májusi – ugyancsak csökkentett fizetés – egyharmadát vehették kézhez a Magyar Szó alkalmazottai. A 75 szerkesztőségi alkalmazott azt követeli, hogy két héten belül maradéktalanul fizessék ki elmaradt bérét. /Sztrájkra készül a Magyar Szó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

A micskei Sámuel Ház azoknak a szegény, általában többgyermekes családoknak segít, akik nem tudják megfelelőképpen nevelni, iskoláztatni csemetéiket. A szociális központban nyáron sem áll meg az élet. A 2003 szeptembere óta működő intézmény bentlakásában jelenleg tizenöt hátrányos helyzetű gyermek szállásáról, ellátásáról, neveléséről gondoskodnak. Megálmodója Bertalan Lajos közgazdász, az alapítvány ügyvezetője, és felesége, Bertalan Csilla szociális munkás, a bentlakás igazgatója. Védenceik tanév közben a Sámuel Házban laknak, csak hétvégére mennek haza. Nyáron szabadidős programokat szerveznek számukra. Ez a harmadik nyár, amikor a Sámuel Ház-beli gyerekek részt vesznek a nagyváradi Júlia gyermekotthon által a Lesi-tó völgyében szervezett táborban. A vakációzást régi támogatójuk, egy írországi finanszírozza. Július derekán hollandiai csoport látogatott el Micskére, segítenek a szociális internátus felújításában. Ez a szervezet nyújtott segítséget abban is, hogy létrehozzanak egy farmot, amely hozzájárul a központ fenntartásához. A hollandok minden nyáron küldenek egy csapatot Micskére, hogy elvégezzenek bizonyos teendőket. A Sámuel Ház hónapról hónapra él, de valahogy mindig megjön a segítség. Sokszor mindez csodának tűnik. Érzik, hogy áldás van a Sámuel Házon, fontos a gyerekek megmentése, oltalmazása, ugyanakkor a szülőket nem szakítják el csemetéiktől. /Tóth Hajnal: Ahol a csoda mindennapos. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 4./

Két héten belül válságkezelő programmal készül előrukkolni az RMDSZ – közölte Winkler Gyula, EP képviselő, szakemberekből álló munkacsoportot alakítottak. Az RMDSZ a jelenlegi helyzetben igyekszik konstruktív ellenzéki szerepet folytatni, azaz nem csupán kritizál, de konkrét javaslatot is tesz a válságból való kilábalásra. Elsősorban az átalányadó szeptember elsejei hatállyal történő eltörlését szorgalmazzák, de fontos lenne az exportőrök támogatása és az infrastrukturális fejlesztés. Az RMDSZ kész válságkezelő program mentén készül majd tárgyalást folytatni egy esetleges koalícióalakítás érdekében. /Gáspár-Barra Réka: Válságkezelő csomagon dolgozik az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

A fehéregyházi ünnepségen a Magyar Művészetért Díjat a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nevében Szabó József elnök vette át. Gubcsi Lajos költő Ex Libris Díját pedig a Segesvári Gaudeamus Alapítvány kapta, és azt igazgatója, Farkas Miklós tanár vette át. A Segesvári Gaudeamus Alapítvány szórványkollégiumának diákjai közül mintegy harmincan részesültek idén teljes ellátásban. Az alapítvány könyvtára háromezer kötetre rúg. Előadóterme ötven, művelődési terme százötven-kétszáz személy befogadására alkalmas, étkezdével, konyhával rendelkezik és két tanári lakással. – A szórványkollégium támogatói a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának tagjai. Az alapítvány fő célja a segesvári és környékbeli szórvány magyar tannyelvű oktatásának fenntartása és fejlesztése. Segesvár lakosságának 18%-a magyar nemzetiségű, de az állandó fogyás miatt rövidesen komoly gondot okoz a létező magyar tannyelvű osztályok fennmaradása. Magyar tannyelvű oktatás minden szinten csak tagozatos formában történik. A Mircea Eliade Főgimnáziumban (1960 óta létezik magyar tagozat) egy intenzív informatika-, reál-, és egy intenzív humán német osztály működik. Magyar tannyelvű általános iskolai oktatás két iskolában folyik, általában három párhuzamos osztályban, de ezek léte is állandó veszélyben forog. Az alapítvány szeretné lassítani a szórványosodás folyamatát. Ezt a célt szolgálja az új épületben létrehozott művelődési központ is, melynek 2008. október 25-én volt az ünnepélyes átadása. /Bölöni Domokos: A segesvári szórványkollégiumról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

A budapesti Nemzeti Társas Kör (NTK) a nemzettudat és az összetartozás erősítése céljával ünnepi istentisztelet keretében augusztus 1-jén, vasárnap címeres nemzeti zászlót adományozott a papolci református egyházközségnek, amelyen jelen volt Szőnyi Zoltán ügyvezető elnök, v. Erdős László nyugalmazott honvédezredes, az NTK elnöke is. /(sylvester): Nemzeti zászló Papolc református gyülekezetének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

„Ahogy vannak ingyenes print-újságok, úgy lesznek ingyenes online-lapok is” – reagált Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke arra a felvetésre, hogy az ingyenes online tartalmak korának vége Újvári Ildikó a kolozsvári Szabadság című napilap főszerkesztője elmondta, a szerkesztőségben döntés nem született erről. A nyomtatott lapból alakult filmtett.ro menedzsere, Zágoni Bálint szerint nagy rizikó lenne, ha bevezetnék a fizetéses rendszert. Sipos Zoltán, a transindex.ro hírportál felelős szerkesztője közölte, hogy elvetik a fizetéses modellt, kezdettől az ingyenességre rendezkedtek be. /Farkas István: Nem lesz fizetős online? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

A kormányzati ügynökségek átszervezése, valamint megszüntetése, az egységes bértábla bevezetésének időpontja és a nyugdíjrendszer reformja voltak az augusztus 5-én tartott kormányülés főbb témái. A Boc-kabinet testületileg fogadta a Valutaalap (IMF) pár napja Romániában vizsgálódó. Továbbra is tartják magukat a közalkalmazottak egységes bérrácsának eredeti menetrend szerinti bevezetéséhez, fejtette ki az IMF romániai küldöttségének vezetője. Az IMF küldöttei a román gazdaság kilátásait most rosszabbnak látják, mint a készenléti hitelszerződés aláírásakor. A kormány nem tudja tartani a bruttó nemzeti össztermék alapján számított 4,6 százalékos költségvetési deficitet. /Időben kéri az IMF a bértáblát. Újratárgyalná a kormány a Valutaalaptól kapott hitel feltételeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

A szlovák nyelvtörvény és a romániai magyar tisztviselők leváltása ellen tiltakozik a Magyar Református Egyházak tanácskozó zsinata. A tanácskozó zsinat lelkészi elnöke, Erdélyi Géza nyugalmazott szlovákiai püspök aláírásával kiadott közleményben a testület a szlovákiai nyelvtörvény megszavazása előtti állapotok visszaállítását követeli, mert a jogszabály „a magyarság elleni agresszió újabb megnyilvánulása”, ami „a keresztyénség szellemével és az emberek jóindulatával összeegyeztethetetlen”. Közleményüket az ENSZ-hez és az Európai Unióhoz is eljuttatják. /Tiltakoznak a reformátusok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Tovább gyűrűzik a Hargita és Neamt megye közt évek óta zajló határvita: a két megye elöljáróinak augusztus 5-én sem sikerült egyezségre jutnia a közigazgatási határ ügyében, ezért újra összehívják a kérdést megoldani hivatott, 2005-ben létrehozott szakbizottságot. Amennyiben nem sikerül megállapodniuk, akkor közigazgatási bírósághoz fordulnak. „Az 1998-as egyezkedéseket és aláírásokat nem tekinthetjük törvényesnek” – szögezte le Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, kifejtve, hogy 2005-ben éppen azért hozták létre Hargita és Neamt megye prefektusainak javaslatára a közös bizottságot, hogy a rendelkezésre álló dokumentáció alapján eldönthessék, hol van a két megye tényleges határa. A Hargita megyeiek álláspontja szerint az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt megyehatárt kell alapul venni, igazuk bizonyítására 1961, 1973 és 1984-es keltezésű katonai térképeket mutattak be. A Neamt megyei tanácselnök állítása mellett volt Ileana Spiroiu, az Országos Kataszteri Ügynökség illetékese. „Neamt megye jó ügyvédre lelt Spiroiu asszony személyében” – jegyezte meg Borboly Csaba. Nagy István gyergyószentmiklósi jegyző hangsúlyozta, ellentmondást sejtet, hogy a 1987-ben kiállított térképeken a határ kiigazítására utaló lábjegyzetek vannak. /Jánossy Alíz: Továbbra is megoldatlan a határvita Hargita és Neamt megye között. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Romáink nem tekinthetik magukénak a többségi társadalmak erkölcsi rendjét, mert ha annak tekintenék, önnön kiközösítésüket is erkölcsösnek kéne tekinteniük – vallja Bíró Béla. A roma népesség minden kelet-közép európai társadalomban konfliktusforrás, a roma-magyar kapcsolatokban azonban a konfliktusok súlyos változata alakulhat ki, állapította meg. Miért? Egy lehetséges válasz: a magyar nacionalizmus. Ez a vélemény azonban tarthatatlan. Akkor meg kellene magyarázni, hogy ha a magyar valóban nacionalistább, mint a szomszédos nemzetek, mitől vált nacionalistábbá? Magyarország egynyelvű, egykultúrájú állammá alakult. Ugyanez volt a helyzet, gyakorlatilag a Ceausescu korszakig, a Székelyföldön is. Még az idetelepedett románok jelentős része is asszimilálódott vagy megindult az asszimiláció útján. A roma népesség esetében azonban az asszimilációs modell nem látszik működőképesnek. Bíró Béla szerint a romák szívvel bűnözhetnek, ha „harmadnapja” nem esznek, „se sokat, se keveset” Roma bűnözés van, mert társadalmi kirekesztés is van, vallja a cikkíró. /Bíró Béla: Romák és magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Tizedszer szervezi meg a Székely Támadt várban a Míves Emberek Sokadalmát az Artera Alapítvány augusztus 6–9. között. „A sokadalom vonzereje főképp abban áll, hogy találkozási, ismerkedési lehetőséget biztosít előadók, kiállítók, látogatók számára egy olyan közegben, melyre mindennapjaikban ritkán vagy egyáltalán nem nyílik alkalom” – olvasható az alapítvány közleményében. A sokadalom ideje alatt, az alkotás folyamatának bemutatásával igyekeznek kedvet ébreszteni Székelyudvarhelyre a látogatókban. /Sokadalom-rajt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Csiki László, a 2008 októberében Budapesten elhunyt kitűnő költő, próza-, dráma- és esszéíró ezer szállal kapcsolódott Kolozsvárhoz. Egész életműve erdélyi kötődésű. A szekus zaklatások elöl 1984-ben Magyarországra költözött. Művei kirajzolják a 20. század romániai magyar történetét (a Titkos fegyverektől az Ajakír című utolsó regényéig). Csiki egyik munkájából hozott egy részletet Kántor Lajos. /Kántor Lajos: Kolozsvár főterén (Sajátos térben – több hangon). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./ Egy embert várnak a beszélgető társak, aki negyven év után akarja újra megnézni Kolozsvár főterét. Az egyik kifakad: „Mit mutassak neki? Az emlékeit is eltörölték, az álmait is átépítették. De én itt élek, és nekem nem az emlékeimet változtatják át, hanem az életemet. ” /Visszaút. Kolozsvár főtere 1991 őszén – Hangjáték (részlet). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./