2200 háromszéki általános iskolás, nyolcadikos ballagott június 8-án. A kisballagók többsége iskolát vált, csak az I–XII. osztályos alma materekben van lehetőség a folytonosságra az érettségiig, de kevés az ilyen, annál több az otthonos kis közösség. /Fekete Réka: Búcsú az általános iskolától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

A Konyhaablakból címet viseli Orbán Viktorné Lévai Anikó színes, ötletes, gazdagon illusztrált kultúrtörténeti és konyhaművészeti érdekességeket, a Kárpát-medence, s benne az erdélyi konyha jellegzetes ételeinek receptjeit is tartalmazó szakácskönyve, amelyből több ezer példány kelt el Magyarországon. A kötetet a szerző jelenlétében június 7-én mutatták be Marosvásárhelyen. A népszerű vendéget Fülöp Ilona, a Diakóniai Otthon vezetője köszöntötte, a hangulatot vidám népdalokkal a Kántortanító-képző Főiskola hallgatói teremtették meg. Lévai Anikó, az ötgyerekes családanya természetes egyszerűséggel beszélt életükről, gyermekkoráról, s miniszterelnök-feleségként az étkezéssel, ételekkel kapcsolatosan átélt történeteiről. „Rólunk már szinte mindent és annak az ellenkezőjét is megírták, így ezzel a könyvvel jómagam szerettem volna ablakot – ha csak egy konyhaablakot is – nyitni az életünkre és bepillantást engedni a jószándékú érdeklődőknek” – vallotta a szerző, aki egyetemi hallgatóként kezdte gyűjteni a szakácskönyveket, s akit a kiadó (Jokerex) győzött meg arról, hogy leggyakrabban főzött ételeinek receptjét összegyűjtse. A könyv „nem puszta gasztronómia, nem napló, nem önéletrajz, nem vallomás és nem is emlékirat. Az sem állítható, hogy mindez együtt. Talán egy olyan felület, ahol a műfajok találkoznak... Lévai Anikó olyan emlékeket oszt meg velünk e könyvben, amelyekért késői korok történészei, politikusai, művelődéstörténészei és gasztronómusai igencsak hálásak lesznek” – olvasható Szőcs Géza előszavában. /(bodolai): Hogyan legyünk boldogok? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

A kisbácsi plébánia színjátszó csoportja pünkösd vasárnapján előadta P. Jánossy Béla Türingia rózsája című négy felvonásos, történelmi hűséget és mély lelkiséget sugárzó színdarabját. A nem csak fiatalokból álló lelkes csoport Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800 éves jubileuma alkalmából körútra indul, és más közösségekben is megismétlik az előadást. /Színházi előadássorozat Árpád-házi Szent Erzsébetről. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 10./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) június 9-i marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla bejelentette, június végéig lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. A népszavazással kapcsolatban Markó feltette a kérdést: „Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?” Basescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!” – jelentette ki. Markó szerint Európa is, sőt a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy „minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni”. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra”. A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Atilla európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként” érte a szervezetet, de ez a tanulságok levonására készteti a szövetséget. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását nem „családon belül” kezdeményezte. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, az RMDSZ-nek nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Veres Valér egyetemi tanár kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is. Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek” nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, a felelősséget nem kell másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az erdélyi magyar kerekasztal. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felvetette az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon” támogatáshoz segített magyar településeket. Markó kifejtette: párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében. Az ülésen Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd. A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapították meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról. /Papp Annamária: Markó: Szükség van Romániában a magyar érdekképviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ „Mi támogatjuk az erdélyi magyar politikai élet szereplői közötti reprezentatív kerekasztal létrehozását, aminek kétségkívül az RMDSZ is tagja kellene legyen. Én azonban úgy látom továbbra is, hogy az RMDSZ-ben a megújulásnak semmiféle jele nincs” – fejtette ki Szilágyi Zsolt. /Lokodi Imre: Befelé fordul és kifelé nyit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ „Sem nélkülünk, sem helyettünk nem teszi meg más a munkát” – jelentette ki Verestóy Attila, aki a lemondásra való felszólításra csak azzal reagált, hogy ennek a családja örvendene a legjobban. Antal István képviselő szerint a sajtó nagy mértékben felelős amiatt, hogy a népszavazáson a magyarság kihátrált az RMDSZ mögül. A terem vastapssal állt ki az ügyészek által vizsgált Cseke Attila helyettes államtitkár mellett. /Gazda Árpád: Mérsékelt önvizsgálat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Bukarest és Varsó cáfolta az Európa Tanács (ET) raportőrének újabb jelentését, miszerint a CIA 2002 és 2005 között titkos fogdákat tartott fenn Lengyelország és Románia területén. Dick Marty jelentése szerint a titkos fogdákról tudott Lengyelország akkori elnöke, Aleksander Kwasniewski, valamint Románia volt és jelenlegi elnöke, Ion Iliescu és Traian Basescu. A román külügyminisztérium cáfolatot tett közzé. Az Európai Bizottság sürgette az érintett EU-tagállamokat, mihamarabb indítsanak független vizsgálatot az ügyben. /Kitaláció a Marty-vád? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ Marty szerint Ion Iliescu exelnök megállapodást írt alá 2001 októberében az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai fél kiterjessze tevékenységét Románia területére. Ion Iliescu exállamfő „hülyeségnek”, „aberrációnak” nevezte a jelentést, amely szerinte „felelőtlen kitalációkat” tartalmaz. Marty állításait Ioan Mircea Pascu egykori védelmi miniszter is elutasította. /Fall Sándor: CIA-börtönök Romániában? = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Borbély László miniszter szerint az a tény, hogy azon a vidéken avatták díszpolgárrá, ahonnan a fekete márciusi pogromot előidéző Görgény-völgyiek beözönlöttek Marosvásárhelyre, azt bizonyítja, hogy túl lehet lépni a feszültségen, a mesterségesen keltett ellentéteken. A minisztert Görgényszentimre község díszpolgárává avatták. „Ugyanezen a vidéken van Görgényüvegcsűr, ahol komoly magyar közösség küzd a fennmaradásért, s az ő megsegítésük az egész völgy fejlődését is szolgálja” – magyarázta a miniszter. Az idei díszpolgári címek leginkább a pénzről szóltak. Laurentiu Boar polgármester ezt be is ismerte. A díszpolgári cím adományozásával az anyagi támogatást jutalmazták, melyhez a kitüntetettek – Borbély László mellett Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke, dr. Kelemen Atilla képviselő, Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter a községet hozzásegítették. /Bögözi Attila: Magyar díszpolgárok a Görgény völgyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

A nagyenyedi fogolytáborban elpusztult 234 honvédre emlékeztek június 10-én Nagyenyeden. Az RMDSZ, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) és a városi református egyházközség emlékművet állított a nagyenyedi református temetőben, amelynek felavatását június 10-én tartották. Beszédet mondott Pataky József is, valamint Horváth Lajos, a magyarországi Hadisírgondozó Iroda elnöke. Az esemény alkalmával festészeti tárlatmegnyitóra is sor került, Holányi Julianna festőművész jubileumi kiállítása a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban tekinthető meg. /P. A. M. : Emlékmű a nagyenyedi fogolytábor áldozatainak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Aradon a belvárosi római katolikus templomban június 10-én elindult az a fogadalmi körmenet, amelynek a minden év Úrnapja utáni vasárnapon történő megtételére 1782-ben, az Aradon utoljára pusztított pestisjárványt túlélt ősök tettek fogadalmat. /Balta János: Eleget tettünk őseink fogadalmának. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Ismét párbeszédet ajánlott Markó Béla. Tárgyalni kell az egyházakkal, civil szervezetekkel, szakmai és ifjúsági szervezetekkel, értelmiségiekkel – jelentette ki az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén, végül kimondta: egy asztalhoz kíván ülni Tőkés Lászlóval is. Leszögezte, nem tisztségekről, funkciókról kell beszélniük, hanem a magyarság jövőjéről. Markó a konkurens politikai szervezeteket név nélkül konjunktúralovagoknak nevezte. Markó egyértelműen fogalmazott: leül Tőkés püspökkel, de nem az EP-listáról kell egyeztetniük, nem közös választási indulásról, hanem a magyarság jövőjének sarkalatos kérdéseiről. Ilyen tárgyalások már voltak, és eredményt, közeledést nem hoztak, írta a lap munkatársa. /Farkas Réka: Tisztességtelen ajánlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

A parlament június 11-én elvetette a Demokrata Párt /PD/ egyszerű bizalmatlansági indítványát. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) előzetesen bejelentette, hogy honatyái részt vesznek az egyszerű bizalmatlansági indítvány vitáján, de nem szavaznak. A szintén ellenzéki Nagy-Románia Párt (PRM) tagjai jelezték, hogy elhagyják a termet, amikor a szavazásra kerül sor. A kormánypártok, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ honatyái ugyancsak az indítvány ellenzőinek táborát erősítették. /Tovább kormányozhat Tariceanu és csapata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

Traian Basescu államfő június 11-én felfüggesztette miniszteri tisztségéből Nagy Zsoltot, az RMDSZ politikusát, mivel az informatikai és távközlési tárcavezető ellen büntetőjogi eljárást folytat az ügyészség. Nagy Zsoltot a főügyészség nyomozói azzal gyanúsítják, hogy nemzetközi szervezett bűnözői csoportot támogatott. Az ügyészek telefonbeszélgetések lehallgatására és az érintettek megfigyelése alapján készített videofelvételekre alapozták a büntetőeljárás elindítását. Nagy Zsolt kijelentette, politikai döntés volt, hogy Traian Basescu elnök felfüggesztette. Szerinte az államfő azért hozta ezt a döntést, mert az RMDSZ bejelentette, hogy nem támogatja a PD egyszerű bizalmatlansági indítványát, és így nem lehet az RMDSZ támogatásával megvalósítani a kormány megbuktatását. Nagy Zsolt elmondta, felfüggesztése idején Porcsalmi Bálint államtitkár láthatná el a kommunikációs és távközlési tárca vezetését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az államfő döntésének politikai indítékai vannak. Az RMDSZ megalapozatlannak tartja a vádakat. Markó szerint erőteljesebben kellett volna megszólalnia a magyar kormánynak, és nagyobb figyelmet kellett volna fordítania Nagy Zsolt ügyére. /Basescu felfüggesztette tisztségéből Nagy Zsoltot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

Másképpen, jobban kell kommunikálnunk – fogadkoztak a népszavazási kudarc után az RMDSZ vezetői. Traian Basescu államfő felfüggesztette tisztségéből Nagy Zsolt távközlési minisztert. Ugyanolyan rosszul kommunikálnak a magyar politikusok, mint korábban. Politikai lejáratási kampányról beszélnek, sérelmezik, hogy a magyar kormány nem tiltakozik határozottabban az ügyészségi vizsgálat miatt. Fölöttébb idegesek, amikor az újságíró arról érdeklődik, hogy pontosan mit tartalmaz az ügyészségi dosszié? Emiatt a külső szemlélő is elgondolkodik, vajon mi takargatnivalójuk van? Ha nyilvánvaló, hogy politikai lejáratási ügy áldozatai, miért nem állnak elő a bizonyítékokkal? /Gazda Árpád: Vesztett csata. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Magyar vigasság címmel zenés színpadi játékot mutat be június 12-én a nagyváradi Kiss Stúdió Színház. Az Ezredévi emléktéren található pinceszínház korszerűsítését a napokban fejezték be. „Sok szomorú, sérült ember él a világban, az élet felfokozott ritmust kíván. Ebből szeretnénk kizökkenteni a nézőinket” – ajánlja a kétszemélyes társulat – Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó – az előadást. Több hónapos munkával készültek fel rá: több ezer oldalnyi szépirodalmat tanulmányoztak át, amíg kiválasztották a színpadra alkalmazható részleteket. A Kiss Stúdió ősszel Nagyszebenben és környékén turnézik a Magyar vigassággal, amelyet később több nyugat-európai államban is bemutatnak. /Gergely Gizella: Humorkóstoló. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Czol Ernő tizenkettedikes diák volt Nagybányán, amikor az Új Magyar Szó egyetemi ösztöndíjat hirdetett középiskolát végző diákok számára. Az ösztöndíj lassan lejár, az elsőéves kolozsvári hallgató 12 hónapra lebontva 1000 eurót kapott az Új Magyar Szótól. Ifj. Czol Ernő édesapjától tanult zenélni, ő írta a második Médiabefutó legjobb dalát, a Piros és zöld nyerte a különdíjat. A nagybányai Németh László Líceum diákjaként a magyar tantárgyversenyen országos második és harmadik helyeken végzett. Jelenleg elsőéves, angol nyelven végzi a műszaki egyetem számítástechnika szakát. Ezen kívül a szatmári kántorképzőben fejleszti zongora- és orgonatudását. /Stanik Bence: Az Új Magyar Szó ösztöndíjasa megveszi álmai hangszerét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Búcsúnak szánt előadását tartotta a Százszorszép Gyermekszínpad Aradon a minorita kultúrházban. Ujj Ágnes rendezésében a hatodikosok a Játsszunk együtt című zenés, dramatikus játékkal szerepeltek a legutóbbi Hócompóc bohócai musical után. Ujj Ágnes több mint 30 magyar gyermekverset gyűjtött csokorba Bródy, Tolcsvay és Halász Judit zenéjével, valamint a Ghymes együttes két dalát. A nyugalmazott magyartanár elmondta: a szaporodó tananyag miatt nem valószínű, hogy folytatják. Kár lenne, mert ilyen odaadó és hozzáértő pedagógussal való együttmunkálkodást nagyon sok gyerek igényli. /Sólya R. E. : A Százszorszép Gyermekszínpad utolsó előadása? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Cáfolja Emil Boc pártelnök, hogy a Demokrata Párt (PD) június 11-én találkozott volna az RMDSZ-szel, és arra próbálta rávenni a magyar politikusokat, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, illetve hogy lépjenek ki a kormányból. A hírt Markó Béla szövetségi elnök is cáfolta. /Cáfolják a titkos RMDSZ–PD találkozó hírét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatot vezető rektor-helyettese a vele készült interjúban kifejtette, a magyar tagozat nyit a gyakorlati képzés felé. Az utóbbi években erősödtek a mérnöki képzést nyújtó szakok. Így a fizika karon már nemcsak egyszerű „fizikát” lehet választani, hanem anyagtudományt, illetve mérnöki fizikát is. A kémia karon már van magyar nyelvű vegyészmérnöki képzés, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatán pedig környezetmérnöki képzés is indul. A szociológia és antropológia szakon tucatnyi új tárgyat vezettek be, így a különböző szervezetekben dolgozók vezetési, arculatépítési tudnivalóit is tanítják: a pályázást, public relationst, rendezvényszervezést, irodavezetést, szervezeti kultúrát, arculatdesignt stb. A földrajzon nem csak geográfus tudósokat vagy földrajzszakos tanárokat nevelnek, hanem komoly magyar tagozat működik a turisztikai földrajz szakon is. Ugyanakkor egyre gyakorlatiasabbá válik a közgazdasági képzés is. A legnépszerűbbek a közgazdasági szakok: ide jár a magyar tagozatos hallgatók egyhatoda, ezenkívül sokan választják az informatikát, a turisztikai földrajzot, a szociális munkát, a pszichológiát, a jogot. Már alkalmazzák azt a rendszert, amely áthallgathatási lehetőséget biztosít a diákok számára az intézetek között. Az oktatáson kívül szabadidős tevékenységekre is van lehetőség, kirándulások, közös zenélés, klubok, kávéházak, szakkörök, kutatótáborok, egyházi együttlét, sportolás, vetélkedő stb. Ezután a BBTE-n minden újabb tájékoztató, útmutató és köszöntő három nyelven, de legalábbis románul és magyarul megjelenik. A helyiségek feliratozása is napirenden van, őszre pedig reprezentatív bemutatókötetet készítenek a magyar tagozatról. /Fülöp Noémi: A gyakorlaton a hangsúly. Babes–Bolyai Tudományegyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Ezentúl valamennyi kiadónak külön szerződést kell kötnie a megyei tanfelügyelőségekkel a tankönyvek utórendelésekről, emiatt fennakadások várhatók a hazai magyar nyelvű tankönyvellátásban – tájékoztatott Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója. A kis példányszám rendkívül hátrányos helyzetbe juttatja a magyar tankönyvek készítőit. Alkalmazni kellene a szaktárca rendeletét, amely szerint a kisebbségi oktatásnak készülő tankönyvek esetében a minisztérium biztosítja a szükséges pénzalapokat. „Most, hogy a decentralizáció alkalmazásával valamennyi megye maga kényszerül tankönyveket rendelni, nagyon megugranak a költségek, s különösen a kisközösség, a szórvány kerül lehetetlen helyzetbe. A száz-kétszázas példányszámot egyetlen kiadó, nyomda sem veszi szívesen” – mondta Dáné. Bihar megyében egyelőre nincs gond a magyar nyelvű tankönyvek beszerzésével – tájékoztatott Kiss István magyar szakos tanfelügyelő. Probléma viszont a szakiskolák szaktankönyveinek kérdése: a legtöbb még mai napig sincs lefordítva magyarra, ezért a magyar tagozatos diákok is a román nyelvű tankönyvekből tanulnak. /Akadozhat a tankönyvpótlás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Homoródalmáson született Szabó Gyula, a Gondos atyafiság, A sátán labdái, a Húgom, Zsuzsika és további regények, novellák, elbeszélések szerzője. A harmadik éve távozott író emlékét őrzik a faluban. Halálának első évfordulóján kopjafát állítottak a sírjánál, a második évfordulóra Tordai Árpád tanár rövid színdarabot írt a Gondos atyafiságból, amelyet az iskola diákjai mutattak be. Az idei falunapok keretében, szeptemberben Szabó Gyula-emlékszobát avatnak. Szabó Gyula gyermekei édesapjuk íróasztalát, kéziratait, A sátán labdáit ábrázoló festményt, könyveinek sorozatát és személyes tárgyait vinnék oda. A falakra Szabó Gyula-idézetek és családi képek kerülnek. /b. d. : Szabó Gyula-emlékház. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Nagyon régen nem ültek annyian Magyarigen református templomában, mint a Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia alkalmával. Szakemberek, politikusok, érdeklődők népes tábora vitatta meg az épített örökség szomorú állapotát, a Fehér megyei település templomában. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója nyitotta meg a konferenciát. Gudor Botond helyi református lelkész a körülményekhez képest szépen rendbe hozott templomban fogadta a vendégeket Erdély legkisebb gyülekezetében, ahol a lelkipásztor és családja nagyobb számot tesz ki, mint a gyülekezet tagjai, akiknek száma az évek során négyre csökkent. A lelkész beszélt a település és a templom történetéről, Bod Péter valamikori lelkipásztor testamentumáról, a települést ért tragédiákról (parasztlázadás 1784-ben, pestis-járvány 1813-14-ben, szabadságharc: 1848-49-ben), az öt magyar temetőről, a maradék lakosság elvándorlásáról. A falu története kapcsolódik a mindenkori erdélyi fejedelmek történetéhez, sorsa azonban az átlagosnál tragikusabb. Ma már az a kérdés, mi lesz a jövőben a későbarokk stílusban épült, gyönyörű templom sorsa hívek nélkül. Istvánfi Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott professzora vette át a szót, aki jelentős mértékben hozzájárult az erdélyi műemlékvédelemhez. Mihály Ferenc restaurátor sok képpel illusztrált előadása főleg a Kárpát-medencei templomok farészeinek restaurálásáról, valamint a színrestaurálásról szólt. Daróczi Miklós az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó, 1990–2004 közötti templom felújítási munkálatokról értekezett, 53 műemléktemplomban történtek kisebb-nagyobb beavatkozások. Márton Jutka a római katolikus templomok ingó és ingatlan örökségét ismertette. Paskucz Szathmáry Viola elmondta: 52 unitárius műemléktemplom van, amelyek felújításai között igazi sikertörténetek is akadnak, például a kilyéni vagy a kolozsvári templom esetében. Káldi Gyula összegezte a kárpátaljai és felvidéki helyzetet. Diószegi László szerint a közeljövő semmi jóval nem kecsegtet, hiszen a Teleki László és hasonló alapítványokat a magyar kormány megszünteti. Nincs garancia arra, hogy a megkezdett munka folytatódik. Ők most az alapítvány megmentéséért dolgoznak. A megoldást a független civil alapítványok létrehozása jelentené. Rögtön be is mutatták az Ágoston Sándor nevű alapítványt. Az újságíróknak Gaál Alajos katolikus esperes mutatta be a helybéli, nemsokára 200 éves, felújítás alatt álló római katolikus plébániát, amelynek 10 híve közül öt magyar. Jelenleg Magyarigennek összesen 14 magyar lakosa van. /Bakó Botond: Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia. Magyarigen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

„Kercsed sajnos kihalófélben lévő falu, éppen ezért döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk kicsit felrázni a lakosságot egy falunapi rendezvénnyel” – fogalmazott Kolozsi Ernő, a Kolozs megyei RMDSZ Aranyosmentéért felelős alelnöke, aki várfalvi községi tanácsosként is szívén viseli a környék falvainak sorsát. Több mint 200 résztvevőt megmozgató eseményt szerveztek június 10-én, vasárnap. Dr. Keszeg Vilmos kolozsvári egyetemi tanár tartott előadást az aranyosszéki templomok toronygombjában elhelyezett emlékiratokról, amelyek közül az elsőt éppen a kercsedi templom toronygombjában találták meg. A kultúrotthonban az Aranyosszék néptánc-csoport és zenekar szórakoztatta az érdeklődőket. /Kercsed. Falunap először – de nem utoljára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A napokban jelent meg a kézdivásárhelyi Ambrózia Kiadó 12. könyve. Borcsa János Őrzők és ébresztők című új kötete 1974 és 2006 között lapokban megjelent, vagy tárlatmegnyitókon, könyvbemutatókon elhangzott szövegeit és kritikáit tartalmazza. A szerző hatodik könyvét Fekete Vince költő szerkesztette. A kötet a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó nyomdájában készült. /Iochom István: Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Elfogadta a parlament a vadászati törvény módosítását. A parlament az RMDSZ-es képviselők által szorgalmazott kompromisszumos változatot fogadta el. Az RMDSZ képviselőinek így Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök és társai törvénymódosítási javaslatát sikerült részben ártalmatlanítaniuk. „Amennyiben hatályba lépett volna a javaslat, a föld- és erdőtulajdonosok lényeges bevételtől estek volna el” – állapította meg Tamás Sándor képviselő. /Gazda Árpád: RMDSZ–Kelemen: 1-0. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Az 1332-es, az 1333-as illetve az 1334-es évi pápai tízed jegyzékek mind Gyergyó, mind pedig Gyergyószentmiklós történetében az első okleveles említéseket jelképezik. Az 1581-es évi gyergyószentmiklósi falutörvény megfogalmazása a helyi közösség által, településünket azon három közösség tagjai közé sorolja, melyek az okiratok alapján első három településként fogalmaztak meg communitásaik számára olyan jogi normákat, melyek meghatározták a határrendtartást, és döntő módon befolyásolták az egyén és közösség viszonyát a földművelés, állattartás, az egyéni irtás és a székely örökség rendszere tekintetében. A XVI–XVII. századi forrásaink a legnépesebb településként mutatták be a korabeli Gyergyószentmiklóst. Az 1614-es évi Bethlen lustrában ugyanis 209 családot írtak össze a Békény-parti településen. Ugyanebben a katonai összeírásban Sepsiszetgyörgyön 128, Kézdivásárhelyen 155, Ilyefalván 138, Székelyudvarhelyen 174 családfőt jegyeztek fel. Ez a népesség településünkön huszonkilenc esztendő múlva megkétszereződött. Az 1643-as évi, I. Rákóczi György által szervezett összeírás szerint Gyergyószentmiklós népességét 472 család alkotta. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem 1607-ben vásárjogot adományozott Gyergyószentmiklósnak. A vásártartás joga döntő módon hozzájárult az örmények gyergyószentmiklósi letelepedéséhez. Gyergyószentmiklós közigazgatási-jogi szempontból is a gyergyói térség központját jelentette. Itt tartották ugyanis az alszék gyűléseit, a széki hatóságoknak pedig igazságszolgáltatási feladatköre is volt. 1763-ban az első székely határőrezredet, a székely határőrség gyergyói központját Gyergyószentmiklóson hozták létre. Benkő József leírása mellett az 1721-es, az 1750-es, az 1785-ös, valamint az 1820-as évi összeírások is úgy mutatják be Gyergyószentmiklóst, mint a Gyergyói-medence gazdasági, közigazgatási, jogi és katonai központját. A köztudat szerint Orel Dezső polgármester nevéhez kötődik a városi jog megszerzése. Az utókor megfeledkezett arról, akinek döntő szerepe volt a városjog kiharcolásában: Gyergyószentmiklós korabeli jegyzőjéről, Puskás Adolfról van szó. /Dr. Garda Dezső: Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében. Az Orel-korszak = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 14. – 24. sz. / 

Önkívületi állapotban szállítottak kórházba Kolozsváron egy 26 éves magyar fiatalt, miután egy bárhelyiség teraszán brutálisan összeverték. Az azonnali műtét ellenére a kolozsvári B. István belehalt sérüléseibe. A rendőrség közleménye szerint a fiatal barátjával, K. Bogdannal együtt egy bárhelyiségben szeszes italt fogyasztott, majd erősen ittas állapotban hajnali fél kettő-kettő körül távozott. Amíg barátja fizetett, a későbbi áldozat kiment a helyiség teraszára, ahol verekedésbe keveredett. Barátja előbb segítségére sietett, de mivel őt is bántalmazták, elszaladt. A rendőrség a helyi 20 éves M. Emil Calin személyében azonosította a vélt tettest, akit előzetes letartóztatásba helyeztek. /A rendőrség híre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör a Tulipán könyvüzletben tartotta évadzáró ülését. A kör tagjai Dsida Jenőre emlékeztek. Szeptembertől júniusig az irodalom barátai 12 foglalkozáson vettek részt. Bemutatásra került dr. Brauch Magda Beszélni kell avagy használjuk anyanyelvünket című nyelvművelő kötete, Regéczy Szabina Perle verseskötete és Suplacan Nagy Mónika verseit tartalmazó műfordítás-gyűjteménye. Az előadásokat legtöbbször dr. Brauch Magda tartotta, az irodalmi kör szavalóinak közreműködésével. /Regéczy Szabina Perle, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke: Évadzárás a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

Hármas könyvbemutató volt Temesváron: a Szórvány Alapítvány gondozásában megjelent Romániai Magyar Évkönyv 2006, Vicze Károly Temesközi történelem, valamint Jancsó Árpád út- és hídépítő mérnök A bánsági utak első törzskönyve című magyar és román nyelvű munkája. Az évkönyv többéves hagyomány folytatása, immár a hetedik olyan kötete a sorozatnak, amely az elmúlt év romániai magyar társadalmát foglalkoztató és érintő eseményeket dolgozza föl. Műfaját tekintve tudományos jellegű kutatómunka, esszé- és dolgozatkötet. Bodó Barna szerkesztő kiemelte, hogy a demográfiai és földrajzi értelemben vett peremvidékről is lehet az egész romániai magyar társadalom számára értékes munkát végezni. Vicze Károly történelem és földrajz szakos tanár legújabb kötetének érdeme a rengeteg történelmi adat felkutatásában, rendszerezésében rejlik. A Jancsó-könyv a bánsági történelem egy olyan szeletét tárja fel, amellyel még senki nem foglalkozott. /P. L. Zs. : Múltidéző és a jelent tükröző kötetek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének elmondta: az ügyészség nem kommunikál kellőképpen a végrehajtó hatalommal. Ezt azzal indokolta, hogy a sajtóból értesült két minisztere kivizsgálásáról. Tariceanu tudatta Barrosoval: tiszteletben tartja az államhatalmak különválasztásának elvét, és egyetért az igazságszolgáltatás függetlenségével, de ez nem „szakítható” el a többi intézménytől. Válaszában Barroso kitért arra, hogy az államhatalmak kölcsönhatásban állnak egymással, s mivel tevékenységüket az állam és az állampolgár érdekében fejtik ki, ez magába foglalja az intézmények közti kommunikációt is. /Barrosonak panaszkodott a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Vegytiszta fasizmusnak nevezte Tamás Sándor képviselő a Nagy-Románia Párt egyik törvénytervezetét június 14-én a képviselőházban. Ezért a kijelentéséért a jogi bizottság elé akarják citálni a képviselőt. Tamás Sándor elmondta: ,,tarthatatlan az a nacionalista hullám, amely nem csak a hangnemben, hanem a tettekben is megmutatkozik”. A Nagy-Románia Párt legújabb tervezete ki akarja iktatni a közéletből mindazokat a magyarokat, akik RMDSZ-tagként bármilyen köztisztséget töltöttek be 1990 után Romániában a helyi tanácstagtól a miniszterig, továbbá az egyetemi tanárokat és a közszolgálati médiában dolgozókat is.,,Ezt a törvénytervezetet neveztem én vegytiszta fasizmusnak – mondta Tamás Sándor –, mert nem 1937-ben Goebbels országában, hanem 2007-ben egy demokratikus Romániában élünk. Keményen fogalmaztam, mert minket a háromszéki emberek azért küldtek Bukarestbe, hogy keményen lépjünk fel minden olyan esetben, amikor a magyarokat vagy bármelyik más nemzetiséget ki akarják iktatni az élet valamelyik szintjéről” – mondta a képviselő. /(Iochom): Vegytiszta fasizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

Tőkés László szerint a rendszerváltozás Közép-Kelet-Európában megakadt, „jó esetben félúton, de félő, hogy megrekedt” – fogalmazott a püspök, aki a kommunizmus áldozatainak tiszteletére állított emlékmű avatásán vett részt Washingtonban. A püspök előadásában kifejtette: amikor 1989-ben kártyavárként omlottak össze a közép-keleti európai rezsimek, „azt hihettük, és hittük is sokan, hogy újból Európában vagyunk, a későbbiekben azonban rá kellett ébrednünk, hogy tévedtünk”. Bár a térség országai földrajzilag, szervezetileg tagjai lettek Európának, „nem léptünk be Európába, csak elindultunk egy úton Európa felé”. A washingtoni emlékművet a kommunizmussal való szembenézés „szerény jelének” mondta. Szerinte az európai döntéshozók nem hajlandók szembenézni a valósággal, az Európai Unióban máig nem lehet kiadni egységes állásfoglalást a kommunizmus elítéléséről. Nem tisztázódott a kommunizmus nemzetrontó, nemzetromboló szerepe a XX. századi magyar történelemben. Szavai szerint „vértelen világháború zajlik a hazugság, a történelmi és politikai igazságtalanság ellen”. Úgy vélte, meg kell találni annak a feltételeit, hogy végleg a történelembe lehessen helyezni a kommunizmust. /Tőkés László: Megrekedt a kelet-európai rendszerváltozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./