Az idei Bárdos Lajos–Nagy István kórusfesztiválon először lépett fel a nyárádszeredai Bocskai Dalkör Ferencz Csaba vezette női kara és a szovátai Intermezzo kamarakórus. A Bernády Művelődési Egylet kebelében működő Intermezzo kamarakórust alakulása (1995) óta Fülöp Judit vezeti. Az Intermezzo nevet 1996-ban vették fel, változatos repertoárukra való tekintettel. Egyházi kórusműveket és gregoriánokat, népdal- és gyermekdal-feldolgozásokat egyaránt énekelnek. 1999-ben Dona nobis pacem (Adj nekünk békét) címmel adták ki hangfelvételeiket, egyházi kórusműveket tartalmazó CD-jüket. /b. d. : Intermezzo. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Hogyan halt meg hárommillió német a győzelem napja után? címmel a brit lap ismerteti Giles MacDonogh gasztronómiai történész új könyvét, amely ezúttal nem saját területével foglalkozik, hanem azzal, hogy 1945 májusa nem hozott békét Hitler birodalmában, “hanem még annál is nagyobb szenvedést, mint amit a háború okozott”. MacDonogh alaposan dokumentált könyve bemutatja azt, hogy milyen bestialitással álltak bosszút a németeken. Egymillió katona tűnt el szovjet és angol–amerikai fogságban, kétmillió német polgár esett áldozatul betegségeknek, hidegnek, éhínségnek, lettek öngyilkosok és ölték halomra őket, a csehek negyedmillió szudétanémetet gyilkoltak meg. Felmerül a kérdés: a nyugati szövetségesek miért nem állították meg az ártatlanok öldöklését? Telegraph. /Világsajtó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa hétvégi Szatmárnémetiben tartott ülésén ugyanazt sérelmezte, amit egy nappal korábban az ÚMSZ-ben megjelent interjúban: a korrupcióellenes ügyészség (DNA) több RMDSZ-tisztségviselő ellen bűnügyi eljárást kezdeményezett azzal a váddal, hogy közpénzből etnikai és politikai alapon juttattak pénzt a magyar közösségeknek. „Oda jutottunk, hogy azt kérik számon rajtunk, amire a választóinktól felhatalmazást kaptunk. Bűnnek számít az is, hogy küzdöttünk, lobbiztunk az erdélyi utak feljavításáért, a magyar települések segítéséért” – fakadt ki Markó Béla. Markó Béla bejelentette, az RMDSZ tájékoztatni fogja az Európai Uniót az esetekről, „ez a helyzet ugyanis már tarthatatlan”. Cseke Attila államtitkár, kormányfőtitkár–helyettes nem érti, hogy „került be a képbe”. Magyarázata szerint feladatköre nem teszi lehetővé, hogy pénzeket irányítson településekre. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető leszögezte, puszta kitaláció az a vád, miszerint az RMDSZ vezetői személyes előnyök elérése céljából lobbiznak azért, hogy a magyarok lakta megyék, települések nagyobb arányban jussanak költségvetési támogatáshoz. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa kiadott nyilatkozatában felkérte a romániai magyarokat, hogy május 19-én vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent az államfő leváltására. /Cseke Péter Tamás, Sike Lajos: Korrupciós vizsgálat a lobbi „jutalma” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Május 21-re kért eljárási javaslatokat Bogdan Olteanu képviselőházi elnök a kisebbségi törvénytervezet további sorsát illetően, a jogszabályt tárgyaló három házbizottság szavazóképes létszámhiány miatt ugyanis már hónapok óta tehetetlen. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kezdeményezésére a jogi, emberjogi és tanügyi bizottságok elnökeinek részvételével vitatták meg a kisebbségi törvénytervezet helyzetét. „Ha az a döntés születik, hogy a törvénytervezetet napirendre tűzzük a képviselőházban, akkor minden politikai frakció elmondhatja, hogy nincs politikai akarat, és lássuk, ki vállalja fel ezt ország-világ előtt” – fogalmazott Márton Árpád. /Gujdár Gabriella: Népszavazás után plénumba kerülhet a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Magyar szó nem hangzott el ugyan a pusztinai templomban május 13-án a misén, a szertartás befejeztével azonban Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, az Árpád-házi Szt. Erzsébet Római Katolikus Líceum igazgatója előbb románul, majd magyarul is megköszönte a pusztinaiaknak, hogy jó keresztény és jó katolikus gyermekeket írattak az általa vezetett iskolába. Így hosszú évtizedek óta először történt meg, hogy – bár a szentmise szertartásán kívül – felszentelt pap, hivatalos minőségében magyarul szólhatott a hívekhez a pusztinai templomban. A helybéliek elmondása szerint arra sem volt eddig példa, hogy magyar papot román nyelven engedjenek misézni. „Magyar szót a templomban utoljára leánykakoromban hallottam, pedig elmúltam már nyolcvanéves” – mondta egy botra támaszkodó néni. A pusztinaiak évek óta kérik a magyar misét a iasi-i püspökségtől és a Vatikántól, egyelőre azonban a háromszáz aláírással hitelesített kérvények nem jártak eredménnyel. „A faluban mindenkinek magyar az anyanyelve, mégis többen románnak tartják magukat. A fiatalokat csak románul tanítják, ezért sokan vannak, akik nem szeretik az anyanyelvüket” – mondta Bálint Marika. A pusztinaiak sajátos nyelvi önazonosságához legújabban a tömeges külföldi munkavállalás hozott újabb adalékot: 23 szülő az olasz nyelv anyanyelvként való oktatását kérte nemrég a megyei tanfelügyelőségtől, arra hivatkozva, hogy ők Olaszországban dolgoznak, és szeretnék magukkal vinni majd a gyerekeiket is. Az ünnepi miséről távozók azonban többnyire egyszerre beszéltek magyarul és románul. A templomban magyar nyelven elhangzott beszéd kapcsán többen elmondták: többet, esetleg magyar–román vegyes nyelvű misét vártak, de a mai napot is eredménynek tartják. A helybeliek büszkék voltak arra, hogy a Gyimesközéplokon tanuló diákok jól teljesítettek, és arra, hogy ez magyarul is elhangozhatott a templomban. Idén hat pusztinai diák érettségizik Gyimesközéplokon. Átadta a moldvai csángómagyarok anyanyelvű miséjéért megfogalmazott petíciót a Vatikánban Ferkó Zoltán. A Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke kerékpárral jutott el a Vatikánba, ahol Pietro Parolin szentszéki külügyminiszter-helyettes fogadta. Ferkó szerint Parolin részleteiben is ismeri a helyzetet, és arra biztatta a zarándoklat résztvevőit, hogy helyben, konfliktusok nélkül próbálják meg a kérdést rendezni. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy közvetíteni fogja a kérést a bukaresti nunciatúrára, illetve a jászvásári püspökségre. /Kovács Csaba: Mise helyett csak szavak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Még a Székelyföldön többségben élő magyarság sem érzi szükségét annak, hogy használja az anyanyelvét – fogalmazódott meg az aggodalom a megalakulásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) hétvégi, kovásznafürdői tanácskozásán. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke a fenti jelenségre példaként említette, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőségen egyetlen magyar feliratot sem lehet fellelni, és sem az intézmények magyar vezetői, sem az üzletek magyar tulajdonosai nem éreznek felelősséget az anyanyelvhasználatot illetően. Péntek János, az AESZ elnöke kifejtette, aggasztó jelenség, hogy folytatódott a magyar nyelv néha ijesztő regressziója. 1980 és 2002 között kétmillióval apadt a világ magyarsága, ennek ellenére a Kárpát-medencében számarányában még mindig a magyar nyelvet beszélik a legtöbben: a népesség 37 százalékának anyanyelve a magyar. Az elnök úgy véli, hogy az anyanyelv megtartását annak tudatos, félelem nélküli használata és áthagyományozása biztosítja. „Ha a finn példát vesszük, akkor Erdélyben is természetes volna, hogy hivatalos nyelv legyen a magyar” – mondta Gazda József író, az AESZ alapító tagja. Gazda szerint sem a hazai, sem az anyaországi politikusokban nincs felelősségérzet a magyar nyelv iránt. Az AESZ elnöksége, valamint a ma már közel ötszázas létszámú tagság Erdély és a Partium különböző vidékein él, a tágabb vezetőségben pedig minden megye képviselteti magát. A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakaszán összesen 24 általános és középiskolás csapat mérte össze tudását. A díjkiosztáson az általános iskolások versenyén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata vette át az első díjat, második lett a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola, harmadik helyen végzett a kovásznafürdői Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium csapata. /Kovács Csaba: Gazda: hiányzik a magyar nyelv iránti felelősség a politikusokból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Hagyományápoló maradjon, vagy élő legyen, s ha igen, hogyan éltethető tovább a népművészet? Erről volt szó május 12-13-án Csíkszeredában, az Erdélyi Népművészeti Tanács fórumán. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke jelezte, hogy a szövetség mozgalmas nyár elébe néz, tanulmányutak, rendezvények, kiállítások dúsítják programjukat. Dr. Hermann Gusztáv Mihály, a székelyudvarhelyi Forrás Hagyományőrző Központ újdonsült igazgatója, a tanácskozás társszervezője ismertette új intézményük tevékenységét. Dr. Papp Kincses Emese A népművészet tetszhalála című vitaindító tanulmányában lesújtó képet vázolt fel a hagyományos népi kultúra jelenlegi állapotáról: romlásáról, értékvesztéséről, a kivezető út állomásait is felvázolva. Farkas Irén néprajzos-muzeológus – ellentmondva az előtte szólónak – kiemelte, hogy a magyar népművészetnek mindig voltak hanyatló és virágzó korszakai, viszont sikerült kilábalnia a válságokból. /Kristó Tibor: Quo vadis népművészet? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Nagyenyeden a Bethlen Napok keretében Bakó Botond ünnepélyes keretek között adta át a Bethlen Gábor Kollégium könyvtárának Fenichel Sámuel hagyatékának három iratmappát kitevő részét. A főként leveleket, fényképeket, okleveleket és Naplójának kéziratát tartalmazó örökséget Bakó Botond rendszerezte, így adta át a kollégium könyvtárosának Ercsei Etelkának Fenichel Sámuel /Nagyenyed, 1868 – 1893/ a természettudományok és a nagy utazások elkötelezettje. Első útjára 1886-ban indul, a Bukarestig gyalog megtett utat, örökített meg Naplójában. A Duna-deltában megismerkedett Grubauer ornitológussal, akivel Új-Guineába utazott. Fenichel 14 hónapos ott-tartózkodás után maláriában elhunyt. A 16 ládát kitevő gyűjtése a Magyar Nemzeti Múzeum, később pedig egy része (rovargyűjtemény, paradicsommadár) a nagyenyedi Természetrajz, illetve az etnográfiai anyag a Történelmi Múzeum tulajdonába került. Levelezését, szakmai elismerő okleveleit, naplóját a család megőrizte. A hagyaték e részét Izsák Sámuel, az idős kolozsvári orvosi egyetem tanár 2006-ban a kollégiumnak ajánlotta fel. A Bethlen Napok alkalmával a diákok Szent Erzsébet legendáját felidéző várjátékkal emlékeztek meg iskolájuk alapítójáról. “Mondod még? Mondom! Azért is mondom! Csak azért is!”, állnak most fába faragottan Sütő András szavai a Bethlen Kollégium udvarán. Kopjafájának felállítását Horváth Vilmos és felesége, Ötves Erzsébet, az iskola belgiumi támogatói segítették, a faragó művész pedig László László, a kollégium tanára. Felavatása május 12-én volt, Tőkés László református püspök jelenlétében. /Takács Ildikó: Bethlen Napok Nagyenyeden. Fenichel-örökség tért haza. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Szentegyházasfalun május 10–14-e között Filharmónia Napokat tartottak a Gyermekfilharmónia fennállásának 25. évforduló alkalmából. Vendéghangversenyekben, bálokban, vetélkedőkben, kirándulásban bővelkedtek ezek a napok, melynek során május 12-én új vendégházat, közösségi házat avattak a faluban, korhűen felújított, tornácos, gerendás házat, kerttel, csűrrel. /Barabás Blanka: Ünnepeltek Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 14./

Hangnemet váltott az RMDSZ a népszavazás előtti héten. Érvek Traian Basescu leváltásához címmel huszonegy pontból álló kampányanyagot készített az RMDSZ, elsősorban belső használatra, jelezte Kovács Péter ügyvezető alelnök. Az anyagban szerepel, hogy Basescu a titkosszolgálatok módszereit használja a politikai küzdelmekben, továbbá: az elnök „egyelőre csak a magyarság vezetőit támadja, de készül a magyar közösség közéletből való kisöprésére”. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete pozitív kampányt folytat, tájékoztatott Szabó Ödön ügyvezető elnök. Saját transzparenseket nem készítettek. „Inkább embertől emberig próbáljuk meggyőzni a lakosságot a helyes döntésről” – mondta Szabó. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél a helyi szervezetek képviselői szintén embertől emberig haladva folytatnak felvilágosító kampányt. Kétezer plakátot és tizenötezer szórólapot osztott szét Udvarhelyszéken az RMDSZ területi szervezete, kampánykörutat is szervez. A körúton részt vesz Verestóy Attila szenátor, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, valamint két parlamenti képviselő, Asztalos Ferenc és Antal István is. Az RMDSZ megkezdte a népszavazáson való részvételre buzdító huszonötezer plakát kihelyezését és százhuszonötezer szórólap terjesztését az erdélyi megyékben. Az Igen a demokráciára feliratú lapok önkéntesek segítségével jutnak el a magyar családok postaládáiba. Sepsiszentgyörgyön plakátragasztással, szóróanyag-kiosztással, valamint álláspontját a sajtóban ismertetve folytat kampányt az RMDSZ városi szervezete. A szóróanyag az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének időszakos, Háromszéki Közlöny című kiadványa. Sem Csíkszeredában, sem más városokban nem rendez nagyszabású fórumokat az RMDSZ, amely csupán szórólapokkal és plakátokkal kampányol – mondta el Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík-területi elnöke. Szatmár megyében ezekben a napokban zajlanak a tisztújító közgyűlések. /Kampányfinisre keményít be az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A demokráciát nem lehet annak felfüggesztésével vagy indokolatlan korlátozásával megvédeni – vélte Szent-Iványi István magyar európai parlamenti képviselő a román és bolgár „segítséggel” létrejött szélsőjobboldali frakció féléves megalakulása alkalmából. Cigány- és idegengyűlölők, euroszkeptikusok, bevándorlás- és alkotmányellenesek, holokauszttagadók, homofóbok, bővítésellenesek – csak néhány azok közül a jelzők közül, amellyel az Identitás, Hagyomány Szuverenitás nevű EP-frakciót illették januári megalakulása óta. Kónya-Hamar Sándor, az Európai Néppárthoz tartozó RMDSZ EP-képviselője szerint az ITS- frakció megalakulása óta egyre jobban erősödtek a Romániával és Bulgáriával szemben szkeptikus hangok. Mindenek ellenére sem fenyegeti az EP-et a szélsőséges eszmék megerősödésének veszélye. /Kovács Adrienn: Magyar EP-képviselők a szélsőjobbos frakcióról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A kommunizmus rémtetteiről szóló jelentés ajánlásainak gyakorlatba ültetése érdekében kéri az európai intézmények vezetőinek támogatását a romániai értelmiség. Közel nyolcszáz közéleti személyiség, hat tekintélyes civil szervezet és két szakszervezeti tömb május 14-én nyílt levélben fordult Jose Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament elnökéhez, valamint Franco Frattini igazságügyi biztoshoz. A levélírók emlékeztetik a brüsszeli diplomatákat, hogy Traian Basescu államfő tavaly decemberben a parlamentben – a Vladimir Tismaneanu történész vezette szakértői bizottság jelentése alapján – elítélte a román kommunizmus rémtetteit. Ennek ellenére a törvényhozás azóta sem tűzte napirendjére a dokumentum elfogadását, sőt a honatyák áprilisban felfüggesztették tisztségéből Basescut. Az értelmiségiek szerint az államfő leváltását célzó kezdeményezés kiváltotta belpolitikai válság valójában a kommunizmus elítélése következményeinek megakadályozását, a korrupcióellenes harc fékezését célozza. A közéleti személyiségek bírálják továbbá Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert, aki szerintük politikai indokok alapján cselekedett, amikor nemrég megpróbálta eltávolítani tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) magas rangú politikusok ügyében nyomozó helyettes vezetőjét. A levelet többek között Emil Constantinescu volt államfő, Doina Cornea és Ana Blandiana forradalmár, Ion Caramitru színész, volt művelődésügyi miniszter és Horia-Roman Patapievici író, a Román Kulturális Intézet elnöke írta alá. Abban is kérik az EU-diplomaták közreműködését, hogy a román igazságszolgáltatás mihamarabb hirdessen ítéletet az 1989-es forradalom és az 1990-es bányászjárás ügyében /Rostás Szabolcs: Értelmiségiek levele Brüsszelbe. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Együttműködés keretében olyan adatbázist hoznak létre a román-magyar határ menti térségekben élők számára, amely tartalmazza a megfelelő szakmai tudással rendelkező pályázatírók neveit, referenciáit, elősegítve ezzel a román nemzeti fejlesztési terv operatív programjaiban, illetve az európai területi együttműködés keretében előirányzott források felhasználását – közölte Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, aki a múlt héten Szatmárnémetiben részt vett az új magyar nemzetpolitika bemutatását szolgáló erdélyi információs napok újabb rendezvényén. Bukarestben és Kolozsváron már tartottak hasonló összejövetelt, a következő hetekben pedig Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és Aradon ülnek össze a magyar nemzetpolitika illetékeseivel a helyi önkormányzati és civil szféra képviselői, valamint a gazdasági élet szereplői. Az Együttműködés és verseny címet viselő szatmárnémeti találkozó legfőbb hozadéka – amint azt a főigazgató elmondta – az volt, hogy a résztvevők elhatározták: közösen hozzák létre a programírók adatbázisát. Össze kell gyűjteni a megfelelő szakmai tudással rendelkező csapatot, az önkormányzati szférában célszerű lesz ilyen területen otthonosan mozgó „menedzsmenteket” működtetni – mondta a főigazgató. /Pályázatírók adatbázisa határ menti térségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Lupény református templomában az anyák napjának ünnepségen a Zsil-völgyi szórványmagyarság sorsáról is szó volt. A végvárakban az anyanyelvet úgy kell megvédeni, ahogy az édesanya védi gyermekeit. Bármilyen nehézségek közepette ki kell állni mellette, soha sem szabad feladni, fogalmazta meg üzenetét Gáll Sándor lelkész. Az egyház és iskola együtt dolgoznak a szórványmagyarság és az anyanyelv megőrzéséért. Dézsi Attila lupényi eredetű alprefektus elmondta, új magyar óvoda építése szerepel a tervek között, megvalósításként pedig a szomszédos Vulkán általános iskolája Lupényba való átköltözését említette. A tanügyminiszterrel folytatott tárgyalások nyomán ingyenes ingázást sikerült biztosítani a vulkáni gyerekeknek. /(Ch. A.): Az anya(nyelv) és (szórvány)gyereke. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

A szlovák rendőrség hamis tanúzás és hamis eskü gyanúja miatt vádemelést indítványozott Malina Hedvig ellen. Eközben a Tyzden című szlovák hetilap május 14-i száma oknyomozó riportban tár fel olyan összefüggéseket, amelyek a sértett igazmondását erősítik, és megkérdőjelezi a szlovák rendőrség szavahihetőségét. „Ha a rendőrség igazat mond, akkor Malina Hedvig Szlovákia újkori történetének egyedülállóan legnagyobb hazudozója. Ha azonban az ország rendőrsége és politikai vezetése nem mond igazat, akkor ez az ártatlan lány annál is siralmasabb áldozat, mint amilyen a korábbi köztársasági elnök elhurcolt fia volt. A sokkoló megállapítások szerint Malina Hedvig nem hazudik” – olvasható a lapban. A Nyitrán tanuló csallóközi egyetemista tavaly augusztusban véresen, összeverve ment be az egyetemre, és elmondta, hogy két ismeretlen bőrfejű azért támadt reá, mert magyarul beszélt. A szlovák rendőrség az ügyet azzal zárta le, hogy a lány csupán kitalálta a megveretéséről szóló történetét. Az ország legfőbb ügyésze két hete már jelezte: Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és a nyomozó megtévesztésének címén vádat emelnek, amiért a bíróság a lányt öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti. A szerzők egy pszichiátert is megszólaltattak, aki abból kiindulva vizsgálta a lányt, hogy kitalált történetet ad elő. Az orvosnak az a végső meggyőződése, hogy Malina Hedvig „nem hazudik. ” /Vádat emeltek Malina Hedvig ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Az eredeti tervek ellenére nem foglalt hivatalosan állást az Európai Néppárt (EPP) Brüsszelben ülésező Politikai Bürója a romániai referendumról – tájékoztatott Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, aki az RMDSZ-t képviselte az ülésen. A testület meghallgatta az EPP romániai tagpártjainak – a Demokrata Párt (PD), a Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) és az RMDSZ – álláspontját Traian Basescu államfő felfüggesztésének kérdésében. A PD Basescu visszatérését szorgalmazza, a másik két alakulat az elnök menesztésére buzdítja híveit. /Cs. P. T. : Az EPP nem foglalt állást Basescu-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

A könyvtáralapító Klapka Károly József tiszteletére, az első kölcsönkönyvtár megnyitásának állítólagos 192. évfordulójára állítottak emléktáblát május 15-én Temesváron, főleg román közéleti-kulturális személyiségek jelenlétében. Az erre az alkalomra kiadott román nyelvű, a gyűjtemény történetét, működési szabályzatát taglaló album szerint a nyomdász és könyvkereskedő Klapka, a honvédtábornok Klapka György apja 1815. május 15-én nyitotta meg a tékát, viszont a Magyar Nyomdász nyomdaipari magazin szerint 1816-ban kapott rá működési engedélyt. Klapkának 1807 óta működött a nyomdája, majd könyvkereskedése a városban. 1816-ban kiadta magyar könyveket egyáltalán nem tartalmazó könyvtárának német nyelvű katalógusát, majd 1817-ben a katalógus kiegészítését. Klapkának 1826-tól Aradon is volt nyomdája. Ő maga tevékenyen bekapcsolódott a közéletbe: 14 éven át Temesvár polgármestere, az 1825–27-es és az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésen a város követe volt. 1841-ben “közhasznú nyilvános tevékenységéért” magyar nemesi címet kapott. A csehországi származású, német anyanyelvű családban nevelkedett Klapka emlékünnepségét “kisajátították” a román hatóságok, az emléktáblát pedig az államvallásnak tekintett ortodox szertartás szerint szentelték fel. Temesváron egyébként már van egy Klapka-emléktábla; azt a magyar közösség állíttatta – magyar és román felirattal – Klapka György 1848–49-es honvédtábornok Szent György téri szülőházának falán. /Pataky Lehel Zsolt: Újabb Klapka-emléktábla. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

Május 17-én rajtol a szovátai Medve-tó 132. születésnapi rendezvénysorozata. A városháza nagytermében a Szovátán élő nyugalmazott mérnök, Kovács Mózes Ész Mózsi című könyvét mutatják be. Lesz gulyásfőzőverseny, harcművészeti bemutató, autós ügyességi verseny, erős emberek vetélkedője, néptánc, kézművesvásár és játszóház. /Szucher Ervin: Születésnap a szovátai Medve-tónál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) hetilap szerkesztősége megfenyegette a marosvásárhelyi Pro Európa Ligát, hogy rágalmazásért bepereli a szervezetet, mivel ez utóbbi jelezte a hatóságoknak, hogy a szóban forgó lapban antiszemita hangvételű cikkek és karikatúrák jelennek meg. A lap azzal vádolja a liga vezetőségét, hogy ezáltal a sajtószabadságot korlátozzák. Smaranda Enache, a PEL társelnöke sajtótájékoztató keretében cáfolta a vádakat. – A Pro Európa Liga azáltal, hogy felhívta a hatóságok figyelmét a lapban megjelent, fajgyűlöletet sugárzó cikkek tartalmára, nem a sajtószabadságot kívánta korlátozni. /Menyhárt Borbála: Az Európai Idő beperelné a Pro Európa Ligát. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Elekes Emma a Kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után, az 1953-ban a Nagybányán indult, majd Szatmárnémetibe áttelepedett együttes alapító tagja. Az évek folyamán több alkalommal változott a színház neve. 1953-ban a nagybányai Drámai Színház magyar tagozata volt, 1956-ban a Nagybányai Drámai Színház szatmárnémeti tagozata, majd 1957-ben önálló színházzá válhatott, Szatmári Állami Magyar Színház néven. Ugyanez az együttes az Északi Színház nevet kapta 1968-ban, amikor melléjük csatolták a román társulatot. 1993-ban az Északi Színház magyar tagozatának sikerült némi önállóságra szert tennie, és felvették a társulat alapító igazgató-főrendezőjének a nevét, így lett a nevük Harag György Társulat. Bár a cégtábla folyton változott, ennek a társulatnak volt a tagja Elekes Emma 1989-ig, aztán mint meghívott vendégművész játszott három alkalommal. A Szatmári Állami Magyar Színház éveken át az élmezőnyhöz tartozott, mi több, az országos élmezőnyt vezette. Szatmárnémetiben 217 év óta állandóan volt színházi évad. Több száz neves primadonna, vezető színésznő játszott itt évek hosszú során. Itt kezdte a pályáját a Prielle Kornélia, és itt ünnepelte a Sétatéri Színházban pályájának 50. évfordulóját 1891-ben. Neményi Lili pályájának első éveit zajos sikersorozat kísérte, és hatalmas búcsúelőadást tartottak, amikor elment és vált belőle világszerte ismert sanzon-, operett-, operaénekes és színésznő. Elekes Emmának egész sor országos visszhangot kiváltó alakítása volt. Egy-egy új előadásra való felkészülés gondjai a Kovács-Elekes házaspár esetében a próbákon nem értek véget, odahaza is folytatódnak. Elekes Emma hűsége a társulathoz, Szatmárnémetihez példamutató, amikor Harag György, Csíky András, Köllő Béla alapító tagok elmentek, majd Boér Ferenc is távozott. Elekes Emma gyermeke Kovács András Ferenc költő. – Elekes Emma színésznői életművéért Identitas-díjban részesült. /Csirák Csaba: Elekes Emma laudációja: Szikrázott élte minden pillanata. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 16./

Valószínűsíthető, hogy a népszavazáson a választópolgárok többsége Traian Basescu mellett dönt, hogy térjen vissza hivatalába. Basescunak sem ártana az alkotmány keretébe jobban beilleszkednie. A Basescu-ellenzéknek pedig azon kellene morfondíroznia, hogyan is viszonyuljon a továbbiakban a népszavazás nyomán megerősödött pozíciójú államfőhöz, s milyen tanulságokat vonjon le abból, hogy a legtöbb választó nem pártpreferencia szerint szavazott, hanem elsősorban a korrupció megfékezésére, a kifulladt és erkölcsileg is sok esetben lejáratott politikai elit ellen. Az RMDSZ úgy döntött, arra biztatja választóit, hogy Traian Basescu menesztésére adják a voksukat. Ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy az államfő elszabotálta a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvény parlamenti elfogadását, hanem az is, hogy a kampány során az állam elnöke a magyarellenesség fegyverét is bevetette. Ennek köszönhetően kezdett a Basescu által mozgatott Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) bűnügyi eljárást négy magyar politikus ellen azzal a váddal, hogy azok közpénzekből magyarlakta településeket juttattak helyi fejlesztéseket szolgáló támogatásokhoz. Magyarellenességből Romániában még mindig sikerrel lehet politikai tőkét kovácsolni. Basescu kódolt üzenetei, amelyeket az idegengyűlölő szélsőjobboldali csoportoknak küldött, eljutottak a címzettekhez, mert a legionárius jellegű neofasiszta csoportosulások legnagyobbika, A Hazáért Párt (Partidul pentru Patrie) a felfüggesztett államfőt teljes támogatásáról biztosította. Tibori Szabó Zoltán szerint tavaly Budapesten hasonló forgatókönyv vezetett a televízió székházának szétveréséhez és az országtól a külföldieket elrettentő utcai randalírozáshoz. A román értelmiségi elitnek nagy a felelőssége, – bukaresti barátaihoz intézett nyílt levelében évekkel ezelőtt írta Tamás Gáspár Miklós – egyetlen kútból merítenek: a két világháború közötti fundamentalista ortodox és legionárius értelmiség szellemi hagyatékából. /Tibori Szabó Zoltán: Kampánytanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Jóváhagyta a kormány május 16-i ülésén az új regionális és megyei kórházak megépítésére, illetve a régebben épült intézmények rehabilitálására vonatkozó ütemtervet. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter bejelentette, a tárca júliusban írja ki a nyolc regionális kórház és húsz megyei sürgősségi kórház megépítésére vonatkozó pályázatot. Regionális kórház épül többek között Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Temesváron, míg új megyei sürgősségi kórházat Aradon, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Besztercén, Brassóban, Déván és Nagyszebenben hoznak létre. Emellett megújul többek között a csíkszeredai, a sepsiszentgyörgyi, a nagybányai, a szatmárnémeti és a zilahi megyei kórház. Emellett több mint 233 ezer tanügyi alkalmazott kap százeurós tankönyv- és szoftvervásárlási támogatást. /Balogh Levente: Új kórházak épülnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

“Milyen irányba halad az erdélyi magyar népművészet?” – fogalmazódott meg újra a kérdés az Erdélyi Magyar Népművészeti Szövetség (EMNSZ) csíkszeredai konferenciáján. Képviseltette magát Csík, Székelyudvarhely és környéke, Háromszék, Maros és Beszterce megye, Szék és Torockó. “Szükség van a jó szóra, és hinnünk kell, hogy tenni lehet a népművészetért, tárgyi anyanyelvünkért” – fogalmazott Szatmári Ferenc, az EMNSZ elnöke. Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia Tudományegyetem oktatója kijelentette: “A népművészet halott. Értéktelen limlomok lepik el a világot. Rikító színű kerti törpék vigyorognak ránk a kirakatokból. Ez a giccs legalacsonyabb foka. Nem lenne szabad beengedni a tájidegen kacatokat a népművészet világába. ” Elhangzott, hogy létre kellene hozni a népművészeti munkákat minősítő egyesületeket. Hon- és népismereti lap kellene. /Balogh Szabolcs: Merre, erdélyi magyar népművészet? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Idegen rögök közt nyugszanak a kétszeres halált halt katonák. A kétszeres halál a legfájdalmasabb: azokra, akik hazájukért estek el egy először értelmetlen, majd utolsó megoldásként végigharcolt háborúban, megtiltotta az új hatalom az emlékezést. Akik túlélték, inkább hallgattak róla. Jó húsz évnek kellett eltelnie, amikor először beszélhettek. Voltak, akiknek fontos volt mindez – ők voltak a megszólaltatók. Sára Sándor filmrendező is a megszólaltatókhoz tartozott. Marosvásárhelyen találkozott az érdeklődő közönség Sára Sándorral és a 26-27 évvel ezelőtt forgatott, Pergőtűz című művel, amelynek rövidített változatát, a sorozatként vetített mű utolsó részét mutatták be. Sára Sándor elmesélte, először 25 részes filmben gondolkodtak, ebbe a filmgyár vezetősége nem egyezett bele, így maradt a kétrészes változat. De már az elején kiderült, hogy ebbe a két részbe semmi sem fér bele, így fokozatosan nőtt a részek száma, alkudoztak, kilincseltek – abban az időben Magyarországon egyáltalán nem volt természetes a második magyar hadsereg Don-kanyari tragédiájáról beszélni. Végül maradt a 25 rész, de a tévében kellett bemutatni, a moziba nem engedték. Amire elkészült az utolsó rész, és az MTV már vetítette Krónika cím alatt a sorozatot, kitört a botrány: a magyar katonának szovjet tanítónővel folytatott, a filmen elmesélt viszonya miatt a mű és az ügy a szovjet nagykövetségre került. A vetítés érdekében beleegyeztek a cenzúrába, de így sem mutatták be teljes egészében a sorozatot. Eredeti formájában a Duna TV vetítette a rendszerváltás után. A film elkészülte után megkereste Sárát az egyik könyvkiadó, hogy meg szeretné jelentetni a szöveget. A kissé átdolgozott szövegből 1983-ban elkészült egy meglehetősen vastag könyv 80. 000 példányban. Amikor a film körül kirobbant a botrány, elrendelték a könyv bezúzását. Kalandos utakon menekült meg pár kötet belőle... /Nagy Botond: Elkésett visszhang a kétszeres halálról. Sára Sándor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./ Sára Sándor Hol vannak a katonák? című dokumentumfilmjét mutatták be a marosvásárhelyi Bernády Művelődési Központban, az alkotást első alkalommal láthatta az erdélyi közönség. A filmrendező Csíkszeredába – ahol a Film. Dok fesztivál zsűrielnöke – tartva állt meg Marosvásárhelyen. „Annak idején elképzelhetetlen lett volna Erdélyben a magyar hadseregről forgatni filmet. A II. magyar hadsereget horthysta-fasiszta jelzővel bélyegezték meg, ezért csak kevés erdélyi résztvevőt tudtam megszólaltatni” – mondta el Sára. /Antal Erika: Sára Sándor filmje a háborúról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Csíksomlyón, a Ferences Rendháznak eddig csak belső lapja volt, hiányzott a híveknek írt folyóirat. Ezt a hiányt felismerve fogott a lapszerkesztéshez Laczkó-Dávid Anaklét atya, aki a pünkösdi búcsú előtt mutatja be Csíksomlyói Ferences Rendház új folyóiratát, a Csíksomlyó Üzenetét. Évi négyszeri megjelenést terveznek: pünkösd, Mária nevenapja, karácsony és húsvét ünnepe súlypontozná a negyedévente megjelenő számokat. Az első számban Páll Leó, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója ajánlja a lapot. A kegyszobor történetét id. Borsodi László nyugalmazott tanár ismerteti, majd az idén 440 éves búcsú történetét P. Benedek Fidél Csíksomlyó című tanulmánykötete alapján közlik. A zarándoklatról, annak rövid történetéről és lényegéről Bartalis János atya közöl írást. A kegyhelyről és a helyes Szűzanya-tiszteletről Nemeshegyi Péter jezsuita atya írt. /Takács Éva: Új folyóirat. Csíksomlyó Üzenete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Idén Dsida-év van. Az egész magyar nyelvterületen őt ünneplik, de talán szülővárosában, Szatmárnémetiben adóztak emlékének a legkedvesebb ajándékkal, amikor Az én dalom címmel egy válogatáskötetet jelentettek meg a Cimborában közölt ifjúkori verseiből. Ez a kis könyv, amelyet Végh Balázs Béla főiskolai tanár válogatott, látott el előszóval, és rendezett sajtó alá, 31 költeményt tartalmaz, az Ady Endre Társaság gondozásában. A verseket Muhi Sándor grafikus-rajztanár tanítványai által készített gyerekrajzokkal illusztrálták. /Az én dalom. Válogatás Dsida Jenő gyermekverseiből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Sólyom László köztársasági elnök a 2006 tavaszán indított Határon túli magyarság a 21. században konferenciasorozat keretében harmadik alkalommal tanácskozik a Sándor-palotában a határon túlról és Magyarországról érkező tudósokkal, értelmiségiekkel. A mostani konferencia az „autonómia, regionalizmus, regionális fejlesztés” címet viseli. Az első tanácskozás után az államfő azt mondta: ismételten beigazolódott, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni, az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai. A 2006. november végén tartott Identitás-megőrzés tömbben és szórványban című második konferencián Sólyom László úgy fogalmazott: a konferencia előnye, hogy „itt a határon túli közösségek egymás álláspontját is meg tudják ismerni”, Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. A résztvevők azt hangsúlyozták: az autonóm módon történő integrációban látják a szórványban élők jövőjét. Az asszimilációval szemben az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka – állapították meg. Konferencia a határon túli magyarságról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Mintegy 120 üzletember vesz részt a május 17-én Félixfürdőn elkezdődött, az EU határok nélkül című kétnapos román–magyar üzleti konferencián, melyet a székelyudvarhelyi Chronos Marketing Média és PR Ügynökség, továbbá a Napi Gazdaság napilap szervezésében. A román kormány képviseletében két miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély László fejlesztésért felelős tárcavezető, illetve Kovács Kálmán magyar környezetvédelmi államtitkár is részt vett a konferencián. /Králik Lóránd: Üzleti határok nélküli EU? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Bardocz Sándor, az RTV Kolozsvári Stúdiója Nemzetiségi Szerkesztőségének főszerkesztője kétségeit fogalmazta meg, hogy az Erdély FM-rádióprojekt közszolgálati lenne, hogy megkapta volna a nyilvánosságot, hogy kikérte volna a szakemberek véleményét, hogy a rádióprojekt valóban párt-, illetve érdekvédelmi szövetségtől független lesz. /Bardocz Sándor, az RTV Kolozsvári Stúdiója Nemzetiségi Szerkesztőségének főszerkesztője: Erdély FM – gyakori kétségek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Beke Mihály András, a Magyar Köztársaság bukaresti Kulturális Központjának igazgatója a Film. dok megnyitóján a szervezés során felmerült anyagi nehézségekről beszélt. Az anyagi megszorítások, a költségvetési szigor, ami most Magyarországon érvényesül, a fesztiválokat és a filmeket finanszírozó forrásokat is érinti. Azonban egy ilyen fesztivált halasztani nem szabad, ha egyet kihagytunk volna, akkor már nem biztos, hogy folytatni lehet. /Szembesíteni a társadalmat a valósággal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./