"Fey László kifogásolta, hogy a kolozsvári Magyar Opera vezetőségének a Bartók-emléknapot hirdető felirata csak magyar nyelvű volt. Az ellenségnek szállított muníciónak tartja, hogy Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újabb autonómia-tervvel állt elő. A román közvélemény számára vörös posztó az autonómia-tervezet. Még nem hozták nyilvánosságra, mit tartalmaz a tervezet, melyet Csapó József állított össze. Fey szerint Csapóról "bebizonyosodott, hogy ehhez nem ért, erre nem képes." Fey ellenezte Katona Ádám javaslatát, hogy az SZKT novemberi rendkívüli ülésén döntsenek erről. A cikkíró szerint Iliescu pártja megszabadul a szélsőségesektől és a demokratikusabb erőkkel szövetkezve alakíthat kormányt. Ebben benne lehet az RMDSZ is. A "Katona Ádám-féle hőzöngések a szélsőségesek malmára hajtják a vizet." Katona Ádám és társai nem törődnek a magyarság érdekeivel, "radikális követeléseikkel a rövidlátó magyar választók szavazatait igyekeznek megszerezni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./"

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ okt. 24-i sajtótájékoztatóján a Magyarok IV. Világkongresszusáról és a jövő évi millecentenáriumi ünnepségekhez kapcsolódó rendezvényekről volt szó. Az 1996. jún. 14-18-a között tartandó világkongresszusra két-háromezer résztvevőt várnak, melynek fő témaköre a magyarságtudat és a nemzeti stratégia lesz. Az MVSZ tizenöt kiemelt programján belül különösen fontosnak tartják a magyar polgármesterek világtalálkozóját, a Magyarországon végzett diákok első világtalálkozóját, valamint a világ magyarságát bemutató ópusztaszeri pavilon felállítását. Szorgalmazzák, hogy minden külhoni magyar településnek legyen hazai testvérkapcsolata. Az MVSZ főtitkára szerint tájékozatlanságból eredhet, hogy magyar értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben az összmagyarság első tanácskozásának megrendezésére hív fel. Az MVSZ meghívottai között ott szerepelnek a levél aláírói és mindazok, akikről a levél említést tesz. - Az MVSZ égisze alatt nemrég nyílt fórum, a Szent László Akadémia dékánja, Keszthelyi Péter elmondta, hogy a magyar gazdaságról rendeznek tanácskozást. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 25./

"A beígért reform késik, hangzik a román szellemi élet 36 kiemelkedő személyiségének, az Alternatíva 2000 csoportnak a nyilatkozata. A megoldás: országos polgári és politikai mozgalomban tömöríteni mindazokat, akik hisznek Románia esélyeiben. Varjujan Vosganian képviselő, a mozgalom kezdeményezője "bársonyos forradalom" szükségességéről beszél. Az Alternatíva 2000 csoport tagjai között van Andrei Plesu volt művelődésügyi miniszter, Carmen Bendovski, Andrei Cornea, Alina Mungiu közíró, Horia Roman Parapievci, Mihai Razvan Ungureanu, a hírhedt politikai nyomozás áldozatai, Rostás Zoltán. Nem ellenzékként, hanem alternatívaként lépnek fel. /A minőség forradalma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./"

Okt. 19-én kezdődött Kolozsváron a Református Teológiai Fakultás centenáriumának háromnapos ünnepsége. Szükség volt-e kiragadni a közel négyszáz éves protestáns teológiai oktatásból /Gyulafehérvár, 1622-1662, Nagyenyed (1662-1895), Kolozsvár (1895-) a száz évet, teszi föl a kérdést Miklós László, de a professzorok erre az évfordulóra készültek. Az utóbbi időkben évről évre bővült a hallgatók keretszáma, már szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, sőt magyarországi diákjai is vannak. Több kiadvány készült el az évfordulóra. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Geréb Zsolt rektor, majd a két püspök, dr. Csiha Kálmán és Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

"Okt. 23-án az oktatási törvény módosítására két kezdeményezés született, okt. 24-én pedig az RMDSZ nyújtotta be módosítását, Tokay György képviselő aláírásával. Az első kettő a tanügyi törvény kilenc cikkelyének módosítására vonatkozik, az RMDSZ-é pedig az egyetemisták követelésein kívül tartalmazza az anyanyelvi oktatás kérdéseit és kezdeményezi a felekezeti iskolák visszaadását. A román nacionalista oktatási célt tartalmazó szöveg helyett /4. cikkely/ az RMDSZ javaslata: "Az oktatás minden szinten román nyelven, a kisebbségek nyelvén, illetve világnyelveken történik." Hasonló szelleműek a többi módosítások is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

Az Európai Újságírók Szervezete, az AEJ aggodalmát fejezte ki a sajtószabadságot fenyegető román törvények miatt, az okt. 24-én Máltán befejeződött kongresszusán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Okt. 25-én is folytatódott a romániai egyetemi központok hallgatóinak általános sztrájkja és tömegtüntetése az oktatási törvény megváltoztatásáért. Az egyetemi rektorok túlnyomó többsége támogatja a diákok követeléseit. A vezető kormánypárt ellenzi a tanügyi törvény felülvizsgálatát, helyette szociális természetű intézkedéseket szorgalmaz a diáktüntetések lecsillapítására. Leváltották a diákmozgalom által megbélyegzett Ianculescu minisztériumi főigazgatót, azonban ez nem elégítette ki a diákokat. A szakszervezeti szövetségek felszólították tagságukat, hogy támogassák a diákmozgalom követeléseit. /Népszabadság, okt. 26./

"A magyar kormánynak haladéktalanul el kell készítenie "ellenjavaslatát" a román megbékélési dokumentumra, jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai kabinetjének vezetője okt. 25-i sajtóértekezletén. A román javaslat már szeptemberben megérkezett, a magyar kormány lépéshátrányba került. Németh Zsolt a román kormány ügyes kitörési kísérletének nevezte a dokumentumot, sürgette, hogy a kabinet az RMDSZ-szel egyeztesse lépését. Iliescu dokumentuma nélkülözi a jogi jelleget, kizárja a kisebbségek területi autonómiáját és nem tartalmaz ellenőrző mechanizmusokat. /Magyar Nemzet, Új Magyarország, okt. 26./"

A jelenlegi kormány külpolitikájának következményeként a határon túliak bizalma megrendült az anyaország irányában - jelentette ki Németh Zsolt /Fidesz-Magyar Polgári Párt/ képviselő. A jelenlegi ellenzéket lejárató propaganda a választások után sem állt le, így az a vélemény kezd kialakulni Nyugaton, hogy nincs is olyan politikai erő, amely konszolidálni tudná a helyzetet. - Az előző kormány nemzetpolitikáját a szociálliberális koalíció állampolitikára váltotta fel. /Új Magyarország, okt. 28./

A Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ semmi köze ahhoz a - lehallgató készüléknek gyanított - szerkezethez, amelyet az RMDSZ nagyenyedi székházában fedeztek fel, jelentette ki Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője. - Az Amnesty International két külön jelentésben /májusban és szeptemberben/ is megfogalmazott aggodalmaira a román belügyminisztériumi válaszjegyzéke csak megerősíti a szervezet aggodalmait, amelyek szerint a román félnek felrótt hivatalos visszaéléseket nem követte megfelelő vizsgálat. Az Amnesty International jelentései a romániai igazságszolgáltatás területén súlyos emberjogi visszaélésekről szóltak, meggyőződésükért fogságot szenvedőkről, kínzásokról, letartóztatottak haláláról, a cigányság sérelmére elkövetett rendőri támadásokról. /Népszava, okt. 31./

"Szentimrei Krisztina Törésvonalak az erdélyi magyar politikai mezőben címmel írt összefoglalásában először a "radikális-mérsékelt" ellentétet vette számba, amely visszanyúlik az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusáig /1990. ápr. 21-22./, amelyen jelen voltak az előző rendszer kontraszelektált "hivatalos magyarjai", a mérsékletre intők. A mérsékeltek vezéralakja Domokos Géza volt, Iliescu, akkor még ideiglenes elnök barátja, a radikálisoké pedig Szőcs Géza, az Ellenpontok szamizdat kiadvány szerzője. Tőkés László akkor még nem foglalt állást a kettejük harcában. Domokos Géza hatására a képviselők tartózkodtak az alkotmány azon cikkelyének megszavazásakor, amely kimondta, hogy Románia egységes nemzetállam. Szentimrei Krisztina szerint Domokos Géza elnökségének talán legszégyenletesebb eseménye, hogy Szőcs Géza kénytelen volt saját nevében benyújtani a kisebbségekről szóló törvénytervezetét, melyet Domokos Géza hatására az RMDSZ nem vállalt fel. Ez a tervezet hangsúlyos előképe az SZKT által 1994 decemberében elfogadott törvénytervezetnek. 1992-ben Hargita megyében a képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztásakor a küldöttgyűlésen kimaradtak a "mérsékeltek", ekkor elnöki jóváhagyással új gyűlést hívtak össze, amely a Domokos-vonal híveit szavazta meg. 1992 nyarán az RMDSZ vezetősége titkosította Csapó József autonómia-statútumát a közelgő választásokra hivatkozással. Az RMDSZ frakcióvezetői elhatárolták magukat Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentésétől, a mérsékeltek prominensei pedig mandátum nélkül tárgyaltak Neptunon a román kormányzattal. Két tanulmány /Borbély Imre: Neptun, Romániai Magyar Szó, 1993. szept., Tamás Sándor: Valahol mi is utat vesztettünk, Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. máj. 17./ taglalta a radikális-mérsékelt ellentétet. A másik a nemzeti/nemzetietlen törésvonal: a/ A nemzet iránt elkötelezett politikai irányzat lefedi a hajdan Szőcs Géza körül csoportosuló tábort, legfőbb szerveződései a Reform Tömörülés és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Az irányzat legfőbb prominense Tőkés László. b/ A nemzet iránt elkötelezett, de baráti kötődései vagy megtéveszthetősége folytán hatalomorientált vonalat erősítő irányzat a Szórvány csoport, a Partium frakció nagy része, de ide sorolható a tanulmány írója szerint Markó Béla és az Ügyvezető Elnökség zöme. c/ A nemzet iránt közömbös, hatalomorientált káderpolitikusok csoportja, reprezentánsaik a neptunisták, így Borbély László. Jellemző, hogy az 1994-es választást követően Magyar Demokrata Frakcióról Szociálliberális Frakcióra változtatta a csoport a nevét. d/ A nemzeti problematika iránt közömbös, gyakran ellenséges doktriner baloldali liberális irányzat, csoportjuk a Szabadelvű Kör és az Ügyvezető Elnökség. Magyari László Nándor például, továbbá Cs. Gyímesi Éva, aki a nemzetellenes liberalizmus mellett áll ki. Egyik vezetője volt az önrendelkezés-ellenes sajtókampánynak és több, a nemzet és nemzet-szeretet fogalmát darabokra szedni igyekvő tanulmány szerzője. Az Ügyvezető Elnökség titkára Kós Anna, aki felelős szerkesztőként jegyezte az RMDSZ IV. kongresszusán megjelenő vicclapnak álcázott kampánykiadványt, melynek legfőbb célpontja Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/ A vicclap címe: Új Helyszín, Új Ezred."

A közelmúltban Zentán rendezett konferenciát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/, az erdélyi Interconfessio Társaság és a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/. A téma: Magyar médiastratégia a harmadik évezred küszöbén. A konferencia a Magyar paradigmák /létmodellek/ eszmecsere-sorozat harmadik állomása volt Kolozsvár, illetve Székesfehérvár után. A résztvevők valamennyi találkozón a magyarságnak a világban, illetve a Kárpát-medencében elfoglalt helyéről, a kisebbségbe szorult nemzetrészek kilátásairól folytattak eszmecserét. A jelenlegi találkozón a felszólalók kifejtették, hogy a mai magyarországi írott és beszélt sajtó továbbra is a hatalom szolgálatában áll, ez a hatalom pedig nem képviseli az egyetemes magyarság érdekeit, nem képes meggyőző célt kitűzni a nemzet elé. Vass Csaba szociológus szerint a tájékoztatás a hatalom nyelvén beszél. Esztergály Előd a kölni Magyar Nemzeti Hírszolgálat képviseletében elmondta, hogy a tájékoztatás túlnyomó többségében nemzetidegen, kozmopolita erők kezében van, akik az információs hatalommal visszaélve manipulálják a tömeget. Pokol Béla politológus szerint a magyar tömegtájékoztatás alig néhányszáz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi pártközponton keresztüli irányítást, különösen ha a pénzt és a bankokat irányítók birtokosai ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak. Borbély Imre három célkitűzést szorgalmazott: a/ tudásközpontú nemzetfejlesztést, amelyet főleg az anyaországban állampolitikai szintre kellene emelni. b/ Szubszidiáris /önálló kiegészítő/ nemzetstruktúra- és tudat kialakítása, amely valamennyi nemzetrész önálló fejlődését jelentené. c/ Szervesítő algoritmusok felépítése, vagyis a közösségen belül közösségerősítő, szervesítő struktúrákat kell létrehozni. A résztvevők megalakították saját médiastratégiai műhelyüket, amely átfogó tanulmányban összegezi az elhangzott javaslatokat. B. Szabó Péter, a SMIKKE elnöke elmondta, hogy nem kívánnak új sajtóterméket megteremteni. A konferenciasorozat lényege az együttgondolkodás, felkészülés a Magyarok IV. Világkonferenciájára, melynek napirendjén szerepel a nemzettudat és nemzetstratégia. A konferencia résztvevői pártok fölöttiek, nem elkötelezettek egy ideológiának. Nemzetstratégiáról olyan társadalmi erőnek kell gondolkodnia, amely magába tudja foglalni az egész megosztott nemzetet. Ez ebben a pillanatban ilyen kizárólag a Magyarok Világszövetsége. - A hallgatag többséget kell megszólítani. - Az eddigi tanácskozásokon kikristályosított célkitűzés például a tudásközpontúság, amely nemzeti feladat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Előzmény: kolozsvári tanácskozás: 1994. nov. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./, székesfehérvári tanácskozás: 1995. júl. 29-30.: 1551. sz. jegyzet.

Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./

"Balogh Edgár vitába szállt Kende Péterrel, aki a Bolyai Tudományegyetem törvényesítésének ötvenedik évfordulójának ünnepén tartott előadásában leválasztotta a szórványmagyarságot a székelységtől, egyszerűen felszámolásra, beolvasztásra ítélve az erdélyi magyarság többségét, mintha az asszimiláció törvényszerű lenne. Kende Péter nem először ágál a nemzetállam mellett. Balog Edgár már 1991-ben kénytelen volt szembeszállni Kende Péter Vissza a politikai nemzethez! című írásával, amelyben a román nemzetközösség papíros-fogalmába akarta szorítani az erdélyi magyarságot, kiszolgáltatva a folytatódó homogenizálásnak. Nyílt levelére /Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 1991/3./ nem kapott választ. Most viszont Kende Péter újra kimondta, hogy a szórványmagyarság kihalásra ítéltetett, komolyabb jövő legfeljebb a Székelyföldön képzelhető el, bár aligha tételezhető fel, hogy "a román kormány átadná az erre vonatkozó büdzsét a magyar testületnek." Szinte felhívás ez a román nemzetállam francia mintájú magatartására. A tudományos ülésen megjelent párizsi Claude Karoouth professzor pedig egyenesen tiltakozott a négy évszázados magyar főiskolák felújítása ellen, s kétnyelvűséget követelt. /Balogh Edgár: Mikor szórvány, mikor nemzetrész? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Előzmény: 1991. sz. jegyzet."

Nov. 2-án, halottak napján Szabadkán két erdélyi vendég tartott előadást. Gál Mária kolozsvári történész az 1944 őszi erdélyi magyarellenes atrocitásokat, gyilkosságokat ismertette, Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke pedig a Fehér könyv, az első ilyen jellegű dokumentumgyűjtemény megjelenésének körülményeiről számolt be. Egyetlen idősebb történész sem hajlandó hozzányúlni ehhez a még mindig érzékeny kérdéshez, a fiatalok - köztük Gál Mária - vállalták a munkát. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 9./ Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról /RMDSZ, Kolozsvár, 1995/ (összeállította:) Gál Mária, Gajdos Balogh Attila, Imreh Ferenc A könyv az észak-erdélyi, székelyföldi vérengzés /Szárazajta, Csíkszentdomokos/ mellett kiért a dél-erdélyire is, román szabadcsapatok ott is megöltek ártatlan magyarokat, névsorukat is közölte: Gyantán 47 főt /köztük egy kétéves, két 13 éves fiú is volt/, Magyarremetén 35 főt /köztük és 12 és egy 15 éves fiút/, Kishalmágyon 6 főt és Szentmihályon szintén 6 embert.

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője bejelentette, hogy a magyar forradalom évfordulóján, okt. 23-án a tanügyi törvény elleni tiltakozásul éhségsztrájkot kezdett, ezzel folytatja Kádár Attila éhségsztrájkját. Katona Ádám a romániai magyar nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosítását sürgető levelet írt Iliescu elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ A nyílt levélben kifejtette, hogy a megbékélésről szóló elnöki kezdeményezés akkor lesz sikeres, ha a problémák megoldását szolgáló tettek támasztják alá, ha teljes esélyegyenlőséget élvezhetne a kétmilliós romániai magyar nemzeti közösség, ha biztosítva lenne nemzeti identitásának megőrzése a törvényesített gyakorlatban. Az új tanügyi törvény alkalmazása "a kommunista Románia homogenizáló iskolapolitikájának felújítását jelentené", akadálya a megbékélésnek. Katona Ádám összefoglalta a romániai magyarság jogsérelmeit. Székelyföldre nagyszámú, több ezres nagyságrendű román katonaságot telepítenek, sok milliárdos költséggel, ezzel megváltoztatják az etnikai összetételt. Újrakezdték a rendőrök terrorakcióikat, okt. 12-én Lőrincz Mártont annyira megverték, hogy másnap öngyilkos lett. Katona Ádám a hat zetelakai magyar férfi ügyét felhozta, akikre börtön vár, ha kényszerű emigrációjukból visszatérnének. Bejelentette, hogy éhségsztrájkját abbahagyja, ha az államfő a részükre vonatkozó kegyelmi rendeletét közzéteszi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"

"A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./ "

"Nagy László nem fogadta el Csákány Bélának a Magyar Népi Szövetségre /MNSZ/ való emlékezését. 1944. nov. 12. - 1945. márc. 6-a között az ismert atrocitások (magyarok meggyilkolása) miatt Észak-Erdélyt szovjet katonai adminisztráció vezette, addig nem engedték vissza a román vezetést. Kolozsváron a helyi közigazgatást a kommunisták vették át. A szovjet főbiztos volt a hatalom letéteményese. - Kurkó Gyárfás jóindulatú, naiv ember volt, azonban az MNSZ 1945-ös 11 tagú vezetőségében hatan a kommunisták közül kerültek ki /köztük volt Bányai László, Czikó Nándor, Balogh Edgár és Demeter János/. A cikkíró is említi a MNSZ "százas intézőbizottságnak" hírhedt marosvásárhelyi nyilatkozatát (1945. nov. 15-17.). Azt írta, hogy félve a botránytól, úgy finomították a szöveget, hogy a résztvevők belementek. Azt nem írta Csákány Béla, hogy Petru Groza és Luka László is jelen volt, továbbá nem idézte a nyilatkozatból a következőt: "Nem helyeselhető semmiféle olyan törekvés akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel, a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene. Hálásak vagyunk a Groza-kormánynak, amely biztosította politikai és közigazgatási jogainkat és lehetővé tette, hogy saját anyanyelvű iskolákat biztosítsunk gyermekeinknek." Ezt a szöveget titkolták, azonban mégis kitudódott és nagy felháborodást keltett a magyar közvélemény előtt. Márton Áron kezdeményezésére egy bizottság ellen-memorandumot szerkesztett, amelyben a trianoni béke etnikai alapon történő revideálását kérték, azzal, hogy azt is juttassák el a béketárgyalásra. Aláírói: Márton Áron katolikus, Vásárhelyi János református püspök, Szász Pál, az EMGE elnöke, Lakatos István /Szociáldemokrata Párt/, Korparich Endre, a Fogyasztási Szövetkezet elnöke. - Az MNSZ - a kommunisták utasítására - támadást indított dr. György Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ellen, aki egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke is volt. Ezután Márton Áron püspök 1947. júl. 7-én körlevélben szólította fel papjait az MNSZ-szel való kapcsolat megszakítására, felhatalmazva őket arra, hogy ezt a hívekkel is közöljék. Csákány Béla szerint Márton Áron később belátta tévedését, és meglátogatta Balogh Edgárt. Valójában Márton Áron házifogságából szabadulva /1967/ a megbocsátó keresztényi szeretet szellemében látogatta meg volt börtöntársait. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet."

"Nov. 3-án Washingtonban, a Kongresszus épületében rendezték meg "Az európai biztonság, integráció és a nemzeti kisebbségek szerepe" címmel a Potomac Foundation nevű politikakutató intézet és az Magyar-Amerikai Koalíció rendezésében tartott tudományos tanácskozást, melyen amerikai szakértők is részt vettek. Paul Goble, a Potomac Foundation szakértője szerint a kisebbségek számára szavatolni kell az autonómiát és a nemzetközi jogalanyiságot. Felszólalt többek között Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Bauer Edit /Együttélés/ Szlovákiából, Kovács Miklós /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ Kárpátaljáról, Józsa László /Vajdasági Magyar Szövetség/ Jugoszláviából, a nyugati kisebbségek helyzetéről dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, Joan Vallvé katalán politikus és Chaspar Pult, a svájci rétoromán kisebbség vezetője beszélt. Peter Tarnoff amerikai külügyi államtitkár fontosnak nevezte a kisebbségek védelmét, de lényegében elutasította az autonómiatörekvéseket és a kollektív jogok intézményét. Az alapszerződéseket a vitás kérdések kereteként szolgálhatnak, mondta, hozzátéve: noha Magyarország, Szlovákia és Románia jó úton halad a problémák rendezése felé, "az Egyesült Államok szerint nem elég gyorsan". Leszögezte, hogy a román himnusz- és zászlórendelkezések aggodalmat váltottak ki Washingtonban. Richard Holbrook amerikai külügyi államtitkár-helyettes nemrég egy sajtóértekezletén az etnikai közösségek európai normáinak megfelelő kollektív jogairól beszélt, Peter Tarnoff államtitkár szerint ez a kijelentés kizárólag Boszniára vonatkozott. Tőkés László a romániai magyarság helyzetéről, a diszkriminatív tanügyi törvényről beszélt, ismertette alternatív megbékélési javaslatát és idézte azt a levelet, amelyet amerikai látogatása nyomán a Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága intézett Ion Iliescu román elnökhöz: "Erőteljesen felszólítjuk Önöket a tanügyi törvény komoly felülvizsgálatára, a vele szemben felvetődött jogos kifogásoknak megfelelően, kiváltképpen pedig az anyanyelvi képzés kiterjesztése vonatkozásában, a szakoktatás és az egyetemi oktatás területén." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz., Magyar Nemzet, nov. 4./ "

Az RMDSZ Tanügyi Válságkezelő Bizottsága nov. 3-án Marosvásárhelyen ülésezett, jelen voltak az RMDSZ vezetői és néhány parlamenti képviselő is. A bizottság fontosnak tartja a kapcsolattartást és a tájékoztatást az RMDSZ és a civil szervezetek között. A diáktüntetések bebizonyították, hogy az oktatási törvény módosításra szorul. A félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezetet sürgősen napirendre kell tűzni, hogy a kisebbségi közösségek érdekei is érvényesülhessenek. A bizottság szorgalmazza a tanügyi törvény diszkriminatív jellegét bizonyító jogsérelmek összegyűjtését és nemzetközi fórumokon való ismertetését. - A kisebbségi problémák, ezen belül az anyanyelvi oktatás kérdésének megoldása nélkül elképzelhetetlen a megbékélés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./

"A képviselőházban nov. 7-én Borbély László szólalt fel az RMDSZ-frakció nevében. A diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, mondta, azonban félmillió állampolgár demokratikus, törvényes úton kifejezett követeléseit, akaratát figyelmen kívül hagyta a hatalom, az RMDSZ módosító javaslatait nem vették tekintetbe, ezért más tiltakozó eszközöket kell alkalmazni. Ilyen tiltakozó akció Maros megyében az Ima- és böjthónap kezdeményezés. Még azokat a jogokat is megtagadják a kisebbségtől, amelyek a törvény szerint megilletnék őket. Borbély László példának hozta fel a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatórium magyar hallgatóinak kérését elutasító rektori döntést, amellyel visszautasítja az anyanyelvű zenei oktatást: a konzervatórium nem a "művelődési-művészeti felkészülést szolgálja", amelyet a 123. szakasz előír. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./"

A Nagyváradon élő F. Diósszilágyi Ibolya /sz. Makó, 1918. júl. 20./ beszélt életéről, kéziratokkal tornyosuló íróasztalánál. Még sok terve van. 1994-ben jelent meg Juhász Gyuláról szóló tanulmánykötete /Költő a Holnap városában. Juhász Gyula nagyváradi évei, Literátor, Nagyvárad, 1994/, 1995-ben A csillagot virágzó fa című mesekönyve. Tervei között szerepel, hogy József Attiláról írjon, továbbá szeretné megörökíteni tanügyi élményeit, ezenkívül egy fogalmazási példatárat is össze akar állítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7./

Nov. 6-án Bukarestben ezerötszáz színész és színházi alkalmazott tüntetett, a Nemzeti Színháztól a kormány székhelye elé vonultak, dacolva a hóviharral. Védőpajzzsal felszerelt rendőrök sorfala között vonultak, fizetésük 75 százalékos emelését kérték. Dan Mircea Popescu munkaügyi és Andrei Margineanu művelődési miniszter fogadta küldöttségüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Magyar Nemzet, nov. 8./

"Bárányi Ferenc RMDSZ-képviselő okt. 30-án írásban beadott kérdésére, hogy miért nem engedélyezi az Országos Audiovizuális Tanács /OAT/ egyes erdélyi városokban /Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár/ a Duna Televízió kábeltelevíziós társaságok általi közvetítését, Titus Raveica, az OAT elnöke nov. 6-án írásban válaszolt: számtalan bejelentést kaptak, hogy "a Duna TV nem kevés műsora olyan hangsúlyokat tartalmaz, amelyek az etnikumközi gyanakvás tényezőit táplálják, megkönnyítik a mesterséges feszültségkeltést, ezért az OAT úgy határozott, hogy bizonyos időre, amíg megfigyelik és elemzik a műsorokat, felfüggeszti a Duna TV adásai közvetítésének engedélyezését egyes kábeltelevíziós társaságoknak." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 657. sz./ "

"Nemcsak Clinton elnök fejezte ki aggodalmát az új román oktatási törvény, a magyarok jogfosztása miatt /Iliescu elnökkel történt találkozóján/, nemcsak George Pataki, New York állam kormányzója háborodott fel, nemcsak az Európa Tanács szerezhetett tudomást erdélyi magyar diákok Strasbourgban járt küldöttségétől arról, hogy tovább szűkültek az anyanyelvű képzés lehetőségei, hanem a nemzetközi közvélemény is mind szélesebb körben értesül minderről, szaporodnak a tiltakozások. Tüntettek például a távoli Ausztráliában az erdélyi magyarság fokozódó elnyomása ellen. A tüntetésen részt vettek az ausztriai románok is. Australia-Romanian Human Right Association annak a szervezetnek a neve, amely az ausztráliai románokat hívta erre a tüntetésre. A társaság vezetője Ion Berechet újságíró, aki nemrég még az Azi bukaresti lap tudósítója volt, tehát szoros kapcsolatban áll a román fővárossal. Az ellenzéki Romania Libera egyik szeptemberi számában Anton Uncu ugyanúgy "leplezi le" Ion Berechetet, mint a Ceausescu-korszakban: renegáttá minősíti: "Volt Ioan, most John, jövendőbeli János". /Új Magyarország, nov. 8./"

A Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel nemzetközi konferenciát rendezett nov. 9-10-én Budapesten. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára történelmi kísérletnek nevezte a kisebbségi autonómiákat. A Kárpát-medence egyes államaiban démonként és fantomként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit. Az államtitkár a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmet alaptalannak nevezte. Lábody László, a HTMH elnöke úgy ítélte meg, hogy a kárpát-medencei magyarság számára az autonómia 1992-ben még a kibontakozás lehetősége volt, ma viszont már az önvédelem eszköze. A határon túli magyaroknak kell megfogalmazni álláspontjukat, a magyar kormány azt támogatni fogja. Bíró Gáspár, a Teleki Alapítvány munkatársa azon kibontakozó etnopolitikai modell veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely szerint egy-egy ország területe az adott állam többségi nemzetének tulajdona. /Új Magyarország, Népszabadság, nov. 10./ Tabajdi Csaba államtitkár A kisebbségi érdekérvényesítés esélyei és az autonómiaformák címen tartott előadást. Az autonómia nem egyik napról a másikra valósul meg, a fokozatos kisebbségi önszerveződés járható út, az autonómiaszigetek megteremtése, majd azok összekapcsolása. Mindennek célja, hogy a kisebbségi jogok megélhetőkké váljanak. Az autonómia végső soron egy alku eredménye többség és kisebbség, központi és helyi hatalom között. Lábody László a kárpát-medencei autonómiakoncepciókról beszélt. Szerinte létezik ebben a kérdésben minimum /csupán a kisebbségi közösség fennmaradását biztosítja/ és egy optimum/ ez a maximum, ami még nem fenyegeti az ország integritását/. A magyar kormány kétoldalú kapcsolatai nem válhatnak a kisebbségi kérdés uszályává. Budapest segíthet ugyan, de nem vállalhat igazságtételt sem általában, sem az autonómiakoncepció területén. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./

Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője, a parlament külügyi bizottságának tagja erdélyi útjának tapasztalatairól beszélt. A kormány gondozásában tragikus vallomások címmel megjelent egy zárt körben, illetve a diplomáciai testületekben terjesztett kötet, amely a székelyföldi románok 1989 decembere és 1990 márciusa közötti üldöztetéséről szól. Újra kiadták Lancranjan hírhedt Beszéd Erdélyről című munkáját, amely 1982-ben nagy visszhangot váltott ki Magyarországon. Ehhez a könyvhöz most a román művelődési államtitkár írt előszót. - Bukarestben bemutatták azt az Avram Iancuról 1972-ben forgatott filmet, amelyet még Ceausescu sem hagyott jóvá. - Iliescu megbékélési javaslatával a román követeléseket vissza akarja csempészni az alapszerződésbe. Romániában 75 éve minden választás előtt megjelennek a magyarellenes mozgalmak, és soha, egyetlen liberálisnak mondott román politikus sem merte védelmébe venni a magyarságot. /Heti Magyarország, nov. 10./

A Kossuth Rádióban okt. 29-én interjú hangzott el Méray Tiborral és Gereben Istvánnal, akik javasolták az első összmagyar találkozó megszervezését. Ebben az interjúban Gereben István a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ homokozónak nevezte. Bakos István, az MVSZ főtitkára azt mondta, hogy Sütő András magnóra mondott választ minderre, az hangozzék el. A Gondolat-jel szerkesztői nem ezt tették, hanem felhívták Sütő Andrást, az MVSZ tiszteletbeli elnökét. Sütő András kifejtette: nem ért egyet az aláírók azon minősítésével, hogy az előző világtalálkozók a hatalmon levő kormányok érdekeit szolgálták. Az 1992-es világtalálkozó az összmagyarság, a határon túl él magyarok érdekeit próbálta megfogalmazni. Egyetért abban, miként Csoóri Sándor is, hogy köztiszteletben álló személyeknek helyük lenne a szövetségben. Az MVSZ sokakat meghívott, de nem fogadták el a meghívást. Tárgyi tévedés a levélben Teller Ede említése, aki jelen volt 1992-ben. Amikor Csoóri Sándor antidemokratikus nézeteiről esik szó a levélben, akkor Sütő fölöslegesnek tartja fölsorolni azokat a tényeket az elmúlt két évtizedből, amikor Csoóri ellenzéki magatartását büntették, anatéma alá helyezték. A sok éven keresztül Pozsonyban betiltott mai alelnök, Dobos László, vagy Tőkés László, Markó Béla... ezek homokozó gyermekek. /Kossuth Rádió, Gondolat-jel, nov. 12./

"A kormánylap, a Vocea Romaniei nov. 11-i száma Az igazi veszély Erdélyben címmel vezércikket szentelt a Budapesten megtartott nemzetközi kisebbségi konferenciának, amely a nemzeti kisebbségek védelmével és az autonómiával foglalkozott. D. D. Rujan, a lap főszerkesztője idézte Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke egy-egy félmondatát, miszerint a Kárpát-medencében /"Vajh miféle medence ez?" vonta kétségbe még a földrajzi fogalmat is/ a kisebbségek autonómiatörekvéseit démoninak tekintik, illetve azt, hogy az autonómia önvédelmi eszköz, majd élesen visszautasította ezt. A lap szerint az a tény, hogy Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, valamint Szerbiában, egyszóval a volt Nagy-Magyarország területén élő magyar kisebbségekről volt szó, azt mutatja, hogy Nagy-Magyarország kísértete járja be Európát. A Vocea Romaniei szerint "sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai genocídiumra, mint aminő a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja". A lap szerint az Európai Uniót el kellene ű, hogy gondolkoztassák Magyarország agresszív követelései, "és ami Tőkés lelkipásztor fenyegetéseit illeti Erdélynek új Boszniává való átalakítására, azok nem hagyhatnak bennünket közömbösen, mert ez öngyilkosság lenne." A Vocea Romaniei ugyancsak első oldalán közli Viorel Cacoveanu kolozsvári írónak Az RMDSZ valótlanságai és veresége című írását, amely egyrészt a romániai magyar iskolák, kiadók, lapok hivatalos adatait sorolja fel, majd azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "az ország egy részének elszakítására törekszik". Az egyik alcím: Tőkés püspök pogány hazugságai. /Új Magyarország, Népszava, nov. 13./"

"Borbély Zsolt Attila írásában kifejtette, hogy a magyarországi pártok közül "az egyetlen párt, mely esetében a nemzetellenes indíttatás kitapintható, az a Szabad Demokraták Szövetsége." Borbély a kisebbségi politikát emeli ki. Az SZDSZ eddig hivatalosan támogatta a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit, bár Magyar Bálint Szegeden arról beszélt, hogy "a kisebbségi magyarság autonómiatörekvései elszakadásképes állapotba kívánják hozni az egyes magyarlakta területeket, amivel csak ez egyes magyarországi politikai erők malmára hajtják a vizet", vagy Tamás Gáspár Miklós a Heti Világgazdaságban az autonomizmust "alkotmányos államaink elleni támadással" azonosította, az összmagyarság problémáját pedig Össz-Turkesztánhoz, Nagy-Szerbiához és "miegyébhez" hasonlította. Most az SZDSZ politikát választott: a Liberális Internacionálé nov. 3-5-i ülésére beterjesztett határozati javaslatában az SZDSZ föllép többek között az autonómia és a kollektív jogok ellen. Az SZDSZ tehát felvállal a határon túli magyarság érdekeivel ellentétes politikai vonalvezetést. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./"