"A budapesti kapcsolatfelvételt megkérdőjelező RMDSZ-közleményre Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke reagált, a Rompresnek nyilatkozva: "az RMDSZ-eseknek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében." Fenntartja előbbi nyilatkozata minden betűjét. Az RMSZDP közleményében megerősítette, hogy Kiss Kálmán elnököt fogadta Für Lajos, az MDF és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Horn Gyulánál nem jártak, ismerte be. Kiss Kálmán azt állította, hogy pártjának 28 ezer tagja van. Holló László Levente aug. 11-én nyilatkozott: lemond alelnöki tisztéről és minden kapcsolatot megszakít Kiss Kálmánnal, aki mögött a sértettség áll. Magyarországról nem tudja ellenőrizni, hogy valóban van-e többezres tagsága ennek a pártnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

"Kozma Szilárd költő /Csíkszereda/ szept. 15-én az oktatási törvény elleni tiltakozásul éhségsztrájkba lépett. Indoklásul elmondta, hogy román iskolába járt, ebből semmi előnye nem származott, sőt, rendkívüli nehézséget okozott, nyomasztó idegenségérzetben telt el gyermekkora. A sztrájk mellett akkor döntött végérvényesen, amikor olvasta az Evenimentul Zileiben, hogy a Strasbourgba bicikliző fiatalokat a magyar kémszolgálat pénzeli. Azt is követeli, hogy Horn Gyula miniszterelnök kérjen bocsánatot azért, mert Brünnben megegyezett Vacaroiu kormányfővel, hogy szakértők fogják megtárgyalni az oktatási törvény alkalmazásának enyhítését. Horn Gyulának "nincs joga fejünk felett kiegyezni Vacaroiuval". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ "

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ az eddiginél markánsabban akarja képviselni az erdélyi magyarság érdekeit, különös tekintettel az új oktatási törvénnyel kapcsolatos ellenvéleményére. Ennek érdekében a nemzetközi szervezeteknél is lobbizni fog, jelentették ki a szervezet vezetői szept. 16-i sajtótájékoztatójukon, amelyen a szept. 15-i elnökségi ülés témáit ismertették. Sütő András tiszteletbeli elnök hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény kihívást jelent, és arra irányítja a figyelmet, hogy az MVSZ-nek koordináló szerepet kell betöltenie a magyar közösségek között. Az MVSZ nyilatkozatot adott ki, kiállva a vajdasági magyarok mellett, tiltakozva az erőszakos betelepítések ellen, szorgalmazva az autonómiát. Az MVSZ a román tanügyi törvényt diszkriminatívnak tartja, amely lehetetlenné teszi a romániai magyar egyházaktól elkobzott iskolák visszaszolgáltatását és folytatja az etnikai asszimilációt. Az MVSZ felkéri a világ magyarságát, hogy támogassa az erdélyi magyarok jogos önvédelmi harcát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Szept. 15-én Aradon tiltakozó ülést tartottak az Arad megyei magyar szülők, pedagógusok, diákok. Hosszú Zoltán szenátor ismertette a tanügyi törvény sérelmes részeit. Cziszter Kálmán, az Arad megyei RMDSZ elnöke fölolvasta a székelyudvarhelyi polgári fórum tiltakozó kiáltványát, majd elmondta, hogy Arad megyéből tiltakozó levelek tucatjai mentek a parlamenti elnököknek és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./

Az újabb román javaslat a Jurnalul National bukaresti napilapban látott napvilágot, bizalmas források szerint nem idegenkedik az indítványtól a román védelmi és külügyi tárca sem. Lényege, hogy a Varsói Szerződés hat volt országa - Románia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária - megalakítaná a Közép-európai Szerződést. Ezek az országok önerőből képtelenek korszerűsíteni fegyverzetüket, míg együttesen ezt megtehetik. Románia szerint ezt a szövetséget a NATO közreműködésével hoznák létre, így tagjai nukleáris védőernyőben is részesülnének. A román javaslat mozgatórugója az, hogy a szövetségre lépő országokat egyszerre venné fel a NATO soraiba, így Románia nem kerülne a második csoportba. /Magyar Hírlap, szept. 22./

Szept. 20-án a kolozsvári polgármesteri hivatal felszólította a kolozsvári Magyar Opera igazgatóságát, hogy 16 óráig vegye le az épület homlokzatáról a Bartók Béla Emléknapot meghirdető magyar nyelvű reklámfeliratot. Ez törvényellenes, ezért az intézmény vezetősége nyilatkozatban bejelentette, hogy nem tesz eleget az önkényes felszólításnak. A nyilatkozatot Simon Gábor igazgató és Demény Attila, a Bartók Emléknapok főbiztosa írta alá. Este a polgármesteri hivatal alkalmazottai emelődaru segítségével eltávolították a feliratot, azonban másnap, szept. 21-én az opera vezetősége visszahelyeztette a magyar nyelvű szöveget. Két évvel ezelőtt volt hasonló eset, amikor beperelték a polgármestert és megnyerték a pert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Szept. 21-én, az államtitok védelméről szóló törvénytervezet szenátusi vitája során Szabó Károly szenátor kifogásolta az államtitok kategóriájának parttalan megfogalmazását, az államtitkokká nyilvánítás mechanizmusát. A tervezet ütközik a demokratikus elvekkel és a szabadságjogokkal, nem rendelkezik a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ esetleges visszaéléseinek bírósági úton való megtámadhatóságáról. Végül a törvénytervezetet átdolgozásra visszaküldték a szakbizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 22., 624. sz./

"A képviselőház szept. 21-én elfogadta a büntetőtörvénykönyv módosításáról szóló tervezet egyik részét: a "nemzetgyalázásért" egytől öt évig terjedő börtönbüntetés jár. A szöveg szerint "aki bármilyen módon nyilvánosan gyalázza vagy rágalmazza az országot vagy a román nemzetet, egytől öt évig terjedő börtönnel büntethető." /Népszava, szept. 22./ "

"Azért tette meg a történelmi megbékélésre vonatkozó javaslatát, hogy ezzel serkentse az alapszerződésről folyó tárgyalásokat, fejtette ki Iliescu elnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az alapszerződés nagyon konkrét kérdésekben meglévő nézetkülönbségek miatt akadt el, vetették fel az újságírók. Iliescu újra elvetette az ET 1201-es ajánlását: az nem jogi norma, nagyon sok állam visszautasítja, szerinte a 11-es és 12-es cikkelyének zavaros a megfogalmazása. Iliescu hangsúlyozta a tárgyalásokra való nyitottságát. "Nem látom be, miért kellene államfők, kormányfők találkozását előzetes megállapodáshoz kötni." Románia a nemzetiségeket külön státusszal, sajátos jogokkal kezeli, Magyarországon ez nem így történik. "Magyarországnak egyetlen politikája volt: a nemzeti kisebbségek asszimilálása, nemzeti azonosságuk felszámolása. 250 ezer románból, ahányan közvetlenül a trianoni szerződés után Magyarországon éltek, tízezer maradt." "...mi Romániában a legtöbbet tettük a nemzeti kisebbségekért, a nemzetközi és európai dokumentumokba foglalt szabályozásokon túlmenően is." Mindenütt "iskolák egész hálózata létezik, magyar nyelvű oktatással minden szinten, minden fokon..." A magyarországi románoknak csak a gyulai gimnáziumuk van, ahol magyarul tanítanak. "Akkor hát milyen erkölcsi alapon beszélnek a románok elnyomásáról?" A tanügyi törvényről kifejtette, hogy "ötévi viták és elemzések eredményeit összegezi, beleértve az RMDSZ és a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatait..." A törvényt először alkalmazni kell és "csak néhány évi alkalmazás tapasztalata hozza magával a szükséges tökéletesítést." Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható a magyar kisebbség tiltakozása a törvény ellen, Iliescu azt felelte, hogy az RMDSZ kifogásai "túlzóak és nincs valóságalapjuk". A romániai magyar történelmi egyházak két hónapja levelet írtak az államelnöknek, lesz-e rá válasz, hangzott a kérdés. A kérdés nem egyszerű, válaszolta Iliescu. "A történelem kerekét nem lehet visszafordítani. És meddig menjünk vissza a történelemben a visszaszolgáltatással?" A kormányban helyet kapó Román Nemzeti Egységpárt fasiszta típusú szervezetnek nyilvánította az RMDSZ-t és el akarja távolítani a politika porondjáról, jegyezték meg az újságírók. Iliescu erre is talált magyarázatot: egy "szabad, demokratikus társadalomban a legkülönfélébb nézetek fogalmazódnak meg." Szept. 19-én fogadta el a román parlament azt, hogy súlyos börtönbüntetéssel sújtják az idegen ország zászlajának kitűzését, illetve himnuszának eléneklését. Nem mond ez ellent a megbékélésnek, tették fel a kérdést az államelnöknek. Ez olyan gyakorlatra vonatkozik, mondta Iliescu, "amely reakciót váltott ki a lakosság körében, és amely nacionalista hangsúlyt kölcsönöz bizonyos bántó megnyilvánulásoknak." A marosvásárhelyi események miatt bebörtönzött Cseresznyés Pál ügyét is felvetették, de Iliescu elutasította azt, hogy kegyelmet adjon neki. /Szényi Gábor-Lampert Gábor: Interjú Ion Iliescuval, Magyar Nemzet, szept. 23./"

"Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke szept. 6-án a Szabad Európa Rádió román adásában az erdélyi magyarokat "magyar származású románoknak" nevezte. Kifejtette, hogy a magyar kisebbséget a román föld ezer éven át vendégül látta, mégis hálátlanok. Hazugság, hogy bárki elrománosításukat akarta, állította Coposu. Ugyanebben a műsorban Andrei Plesu volt miniszter hasonlóképpen fogalmazott: "a magyarok már ezer évvel ezelőtt a románok közé telepedtek". - Mindketten ellenzéki politikusok, jegyezte meg Panek Zoltán. /Új Magyarország, szept. 23./"

"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népszabadság munkatársa, Hovanyec László. Az 1989-es változás óta eltelt években a kapitalista átalakulásban a romániai magyar közösség merevebb, kevésbé rugalmas volt, mint a románság. Maros megye lakossága 40 %-a magyar nemzetiségű, viszont a 206 privatizációs megbízottból 4-5 magyar. Ez az adat is mutatja, hogyan szorították ki a magyarságot bizonyos gazdasági folyamatokból. - Az RMDSZ a gazdaságban, a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. Ugyanakkor a dinamizmus jele, hogy mennyi eredményes alapítványa, egyesülete van ma az erdélyi magyarságnak. "Az RMDSZ bizonyos szemszögből nézve nem politikai szervezet, hanem olyan közösségi képződmény, amely egyszerre képes szolgálni és mozgósítani tagjait." - Az RMDSZ olyan Európát óhajt, "amelyben a nyugati jogrend mindenütt ki tudja kényszeríteni a polgári normák betartását." - "A jelenlegi magyar kormánynak a romániai magyarsággal kapcsolatos politikája alapvetően nem különbözik az előző magyar kormányokétól." Az RMDSZ-nek gyümölcsözőek a HTMH-val való kapcsolatai, ugyancsak jók a kapcsolataik a magyar kormány tagjaival. Arra a kérdésre, hogy miben reménykedik a romániai magyar közösség jövőjét illetően, Markó Béla azt válaszolta: "Legfőképpen az itt élő kétmillió magyarban. Ennek ha nem is a nagyobb hányada, de igen jelentős része tömbben él." Iliescu megbékélési javaslatáról elmondta, hogy nem magatartáskódexre van szükség, hanem alapszerződésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1., Népszabadság, szept. 23./ "

Szept. 23-án Sebastian Kräuter temesvári katolikus püspök a felújítási munkálatok befejeztével megáldja a püspöki palotát, egyben megnyitja az Archívumot, a 20 ezer kötetes, teológiai műveket tartalmazó könyvtárat és a csanádi püspökség ezeréves történetét bemutató múzeumot. Szept. 24-én, az egyházmegye védőszentje, Szent Gellért napján a püspökség eredeti székhelyén, Csanádon folytatódik az ünnepség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Szept. 15-én, 83 éves korában elhunyt Dezső Ervin, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott tanára. Dezső Ervin /sz. Pozsony, 1913. márc. 15./ Budapesten végzett a gépészmérnöki karon, 1945-ben jött Kolozsvárra, 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika karának előadótanára lett és az maradt egészen 1978-ig. A Bolyai Társaság alapító tagja volt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ "A Securitate fehér könyve" címmel dokumentumgyűjteményt ad ki. A még meg nem jelent kötetből összeállítást hozott az Evenimentul Zilei, amely a művészek és a szeku "viszonyát" mutatja be. Corneliu Vadim Tudor önkéntes besúgó volt, ennek ellenére még őt is megfigyelték. Egy 1981-ben készült, 41 nevet tartalmazó listán számos erdélyi magyar író is szerepel a renitenskedők között. Bodor Pált elmarasztalták "nacionalista-soviniszta" vélemény hangoztatása miatt, akárcsak Bálint Tibort, Fodor Sándort, Gáll Ernőt, Kántor Lajost, Kányádi Sándort, Király Lászlót, Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Istvánt, Veress Zoltánt, Gálfalvi Zsoltot, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 16./ Az SRI-nek ez az ötödik Fehér könyve, viszont senki sem tudott az előző négy könyvről. A négyszáz oldalas dokumentumkötet átlapozásával világossá válik a szándék. A könyv azt bizonyítja, milyen kevesen voltak a másként gondolkodók, a disszidensek, akiket a szeku figyelt. A kötetből jórészt hiányoznak a magyar és német írók, csupán pár soros feljegyzések készültek volna róluk. Az is elképzelhetetlen, hogy a külföldön tevékenykedő románellenes /értsd: diktatúraellenes/ intézmények és személyek felsorolásában nem szerepelnek magyarok. A szekuritáte mindenkiben kémet látott, épp a magyarokat kímélte volna? - teszi fel a kérdést a könyvet ismertető Ferencz Zsuzsa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./"

Az RMDSZ SZKT szept. 23-24-én Gyergyószentmiklóson ülésezett. Elhatározták a Gazdasági és Szociális, illetve a Falupolitikai és Mezőgazdasági Főosztály létrehozását. Tamás László lemondott az ifjúsági alelnöki tisztségről, a helyébe Nagy Zsolt került. Az SZKT határozata értelmében a tanügyi válságbizottság tovább működik. Az SZKT meghallgatta Tőkés László tiszteletbeli elnök -távolléte miatt - levélben megfogalmazott helyzetelemzését és javaslatait. Markó Béla prioritásként jelölte meg az oktatással kapcsolatos feladatokat. Az SZKT testületileg részt vett azon a tiltakozó fórumon, amelyre a Strasbourgból visszatért Ifjúsági Karaván tagjainak gyergyószentmiklósi fogadása adott alkalmat. Az SZKT állásfoglalást tett közzé, ebben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarsággal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./ Immár hagyományosan késve kezdődött Gyergyószentmiklóson az SZKT ülése, mert a képviselők késve érkeztek. A 132 tagjából estére csak nyolcvanan érkeztek meg. Másnap ugyancsak hamarabb kezdtek távozni, így a tervezett tíz napirendi pont tárgyalására nem volt mód. Buchwald Péter javasolta, hogy az RMDSZ indítson jelöltet a köztársasági elnöki választáson. Toró T. Tibor három állásfoglalást javasolt: szolidaritásvállalás a vajdasági magyarokkal, az Iliescu megbékélési nyilatkozatával kapcsolatban, a magyar kormány felhívása határozottabb fellépésre a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A képviselők megszavazták a javaslatot, az ülés befejezéséig csak a szolidaritási nyilatkozat készült el. - A tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióról kiderült, hogy helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktust román társaikkal, a tanárok féltik állásukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

Ion Iliescu elnök szept. 25-én egyhetes amerikai látogatásra indult, amelyre elkísérte Teodor Melescanu külügyminiszter, számos kormánytisztviselő és újságíró. Az államfő 1993-ban, a holocaust-emlékünnepség alkalmából járt először az Egyesült Államokban, akkor találkozott Clinton elnökkel is, 1994-ben az ENSZ közgyűlésén is folytattak megbeszélést, azonban Iliescut most hívták meg hivatalosan először a Fehér Házba. Washingtonba érkezése után Iliescu ellátogatott a kongresszusi könyvtárba és a World Watch világszervezet székházába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Tőkés László püspök szept. 21-én levelet küldött mindazoknak az amerikai szenátoroknak és képviselőknek, akik májusban fogadták őt. A megkeresést Iliescu elnök amerikai látogatása tette időszerűvé, Tőkés László ezúton is felhívta az amerikai döntéshozók figyelmét a Romániában végbemenő kommunista restaurációra, a kormány jobb- és baloldali szélsőséges erőkkel szövetkezésére és a nemzeti kisebbségek helyzetére, egyúttal kérte a képviselőket, hogy kongresszusi találkozásaik során essék szó ezekről a kérdésekről is. A levél négy mellékletet is tartalmaz /a romániai magyar történelmi egyházak szept. 14-i állásfoglalása a tanügyi törvénnyel, az egyházi javakkal, valamint az alapszerződéssel kapcsolatban, valamint a magyar történelmi egyházak püspökeinek Adrian Nastase képviselőházi elnöknek küldött levél/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

A román Helsinki Bizottság közleménye elítélte a bukaresti parlament szándékát, hogy a büntetőtörvénykönyvet felújítva emberi jogokat sértő intézkedéseket vezessen be. Az eddigi módosításokkal az európai földrész legsötétebb rendőrállamát hozzák létre. Ködös, megfoghatatlan bűntetteket is megfogalmaztak: ország- és nemzetgyalázás, köztisztviselők és politikusok keresetlen bírálatát. A közleménnyel egyidőben az újságírók szakmai szövetségei és az ellenzéki politikusok egyre hevesebben tiltakoznak a tekintélyelvű rendeletek ellen. Washingtonban is éppen a sajtót ért diszkriminatív intézkedések miatt marasztalták el Iliescu elnököt, olvasható Cseke Gábor bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 28./

Honti Mária, a művelődési tárca közigazgatási államtitkára vezetésével magyar küldöttség érkezett szept. 27-én Bukarestbe, hogy Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu kormányfők megállapodása alapján a román tanügyi törvénnyel összefüggő kérdéseket tanulmányozzák. A magyar küldöttség a bukaresti magyar nagykövetségen az RMDSZ parlamenti frakciójának több tagjával folytatott eszmecserét. Honti Mária az MTI tudósítójának leszögezte, hogy a delegáció nem azért jött, hogy a végrehajtási rendelkezések kedvező végrehajtását elérje, hanem azért, hogy a törvény néhány alapellentmondásának, a kisebbségekre ható alapkérdésének problémáját vesse fel. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a hét elején Magyari Lajos szenátorral RMDSZ-küldöttség élén Budapestre utazott, mert a két miniszterelnök megegyezéséről szóló hír szerint a magyar küldöttség a törvény minél jobb alkalmazásáról tárgyalna, ezzel az RMDSZ nem értett volna egyet, mert azt a benyomást keltette volna, hogy a törvény, amely ellen a romániai magyarság tiltakozik, alapjában véve jó. Asztalos Ferenc a budapesti és a mostani megbeszélés alapján megnyugtatónak tartja a delegáció mandátumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Budapesten az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága szept. 28-án fogadta a határon túli magyar színházak igazgatóit. A találkozót a művelődési tárca kezdeményezte, hogy együttműködést kérjen a határon túli magyar nyelvű színjátszás gondjainak megoldására. Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója elmondta: a szlovák kormány intézkedései nyomán sejthető, hogy a színház bezárását tervezik. Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott, hogy a kulturális intézmények a nem igazán kultúrbarát román kormány markában vannak. /Magyar Nemzet, szept. 29./

A Honti Mária közigazgatási államtitkár vezette magyar küldöttség szept. 29-én Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol Vlad Casunean Kovászna megyei prefektus azzal fogadta őket, hogy a tanügyi törvény nem fenyegeti a magyar kisebbség etnikai, kulturális és nyelvi identitását. A küldöttség ennek ellenkezőjéről győződött meg. Találkoztak Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, majd a magyar pedagógusok képviselőivel. A sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatók, Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Magyari Erzsébet, a Perspektíva Szakközépiskola és Kotta László, a Puskás Tivadar Szaklíceum igazgatója részletes tájékoztatást adtak a törvény kisebbségeket sújtó előírásairól. A küldöttség Brassóba utazott, ahol Lengyel István, az Áprily Lajos Líceum igazgatója és az RMDSZ helyi képviselői fogadták őket. A látogatás alapvető célja a tanügyi törvény értékelése volt, nem annak alkalmazásáról beszéltek, hangsúlyozta Honti Mária államtitkár. A magyar küldöttség kifejtette a román partnernek a törvény kisebbségi jogokat korlátozó részeit, így azt is, hogy a szakmai képzés nem végezhető anyanyelven, a 8. utáni kötelező képesítési vizsga öt tárgya közül hármat románul kell letenni, ezenkívül a történelmet és földrajzot románul kell tanulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Szept. 28-án Liviu Maior oktatási miniszter Bukarestben fogadta a Honti Mária művelődési minisztériumi közigazgatási államtitkár vezette küldöttséget, a delegáció megbeszélést folytatott a Nemzeti Kisebbségi Tanács ügyvezető titkárával is. Honti Mária szerint érdemi megbeszélés helyett párhuzamos monológ zajlott, magyar részről világosan megfogalmazták a tanügyi törvény hibáit, a jogszabály nem ad elégséges garanciákat az egyébként pozitívan hangzó kitételek megvalósulására sem. A magyar fél kérése ellenére nem tették lehetővé, hogy a küldöttség találkozzon a román parlament két szakbizottságával. A kétnapos tárgyalás helyett egynapos terepszemlét iktattak a programba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. , okt. 1./

"A román sajtó egy része valóságos dicshimnuszt zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része éppen a látogatás szerény eredményeit emeli ki, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. A reformok megbicsaklottak, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. Iliescu egyik sajtóértekezletén elismerte, hogy az RNEP, illetve a Nagy-Románia Párt elnöke "a két román Zsirinovszkij", de a pártvezérek nyilatkozatait nem szabad összetéveszteni pártjaik álláspontjával. Petre Mihai Bacanu a Romania Liberában felhívta a figyelmet arra, hogy a Romania Mare lapban közölt 300 tiszt levele nyílt felhívás volt katonai államcsínyre. A pártelnök mindezért nem nyerte el méltó büntetését. Corneliu Vadim Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. /Magyar Nemzet, szept. 30./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője nyílt levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, emlékezetve arra, hogy néhány hónapja nyílt levéllel fordult a köztársasági elnökhöz, Horn Gyula miniszterelnökhöz és még húsz magyarországi vezető politikushoz. Azt kérte, hogy Magyarország biztosítson védőhatalmi státust és kettős állampolgárságot az utódállamokban élő magyarság számára, továbbá adjon kárpótlást a nyugati hadifogságot szenvedett egykori magyar állampolgároknak. Levelére csak Göncz Árpádtól, Horn Gyulától és Kovács László külügyminisztertől nem jött válasz. Jelenleg a Vajdaságban a szerb menekültek szervezett betelepítése történik, ezzel megváltoztatják az etnikai viszonyokat. Albánia tiltakozott a szerbek Kosovóba telepítése ellen, Magyarország azonban hallgat. Ennek a hallgatásnak a megtörésére szólítja föl a magyar kormányt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./ Dáné Tibor reagált Katona Ádám fenti nyílt levelére: elveti a védőhatalmi státus lehetőségét, ezt nem biztosítja a nemzetközi jog. Dáné szerint csak az RMDSZ szövetségi elnöke fejezheti ki aggodalmát a szerb betelepülők inváziója ellen, egy platform-szóvivő ilyen felszólítása aránytévesztés, "vidékiesen tenyeres-talpas bumfordiság is." /Dáné Tibor: Tényleg a kakas kukorékolja fel a napot? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ válasz:"

Okt. 1-jén tartották Marosvásárhelyen a Kántor-tanító Pedagógiai Főiskola és a Calepius Népfőiskola tanévnyitó ünnepi istentiszteletét a Vártemplomban. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán református püspök, beszédet tartottak Barabás László és Fülöp Géza, az intézmények igazgatói, majd dr. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke köszöntette a megjelenteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./

Szept. 30-án és okt. 1-jén lezajlott Alsócsernátonban lezajlott a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség alakuló ülése, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi főosztályának és az EMKE elnökségének védnöksége alatt. A szövetség felvállalja a romániai magyar tárgyi népművészet legjobb hagyományainak ápolását, terjesztését, forgalmazását, valamint az utánpótlás nevelését. Véglegesítették a szervezeti szabályzatot és megválasztották a vezetőséget: tiszteletbeli elnök Bandi Dezső iparművész, elnök Tankó Albert, ügyvezető elnök Kisgyörgy Imre. A szövetség csatlakozott az EMKÉ-hez, társszervezeti státusban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 630. sz./

Az illyefalvi LAM Alapítvány lehetővé tette, hogy háromszéki fiatalok svájci farmerek mellett dolgozhassanak. Hazatérve mezőgazdasági felszerelést hozzanak magukkal, a svájciak ajándékát. A vámosok nem engedélyezték a kirakodást közel két hétig, közben hatalmas mértékben nőtt a fekbér, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépekre vámmentesség van. Hiába volt Svájc segítsége, a LAM Alapítvány gyarapodása nem mindenkinek tetszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

"Borbély Imrének az Interconfessio Társaság Etédre kihelyezett, kibővített közgyűlésén, jún. 17-én elhangzott előadását közölte a lap. Borbély Imre a szabadság gondolatának, az RMDSZ-politikában az autonomista eszme győzelmének útját mutatta be, visszapillantva az előző RMDSZ-kongresszusokra. Az I. kongresszus /Nagyvárad, 1990. ápr. 21-22./ minimálprogramot fogadott el, önrendelkezésről még nem esett szó, az a demokraták /későbbi "radikálisok"/ szervezetlensége miatt történt. A II. kongresszus /Marosvásárhely, 1991. máj. 25-27./ pozitív eredménye volt a társnemzeti önmeghatározás, mely Balázs Sándor megfogalmazásában bekerült a programba. A Küldöttek Országos Tanácsa strukturálatlan, nagyrészt működésképtelen volt. Domokos Géza és a mérsékeltek hónapokig obstruálták a tervezett agyagfalvi népgyűlés autonómianyilatkozatának megvitatását, majd elhatárolódtak a kezdeményezéstől, magára hagyva Katona Ádámot. Az 1992. okt. 25-i RMDSZ-nyilatkozat a nemzeti kérdésről az autonomista RMDSZ-politizálás kezdetét jelzi, ez egyben az autonómiaigény középpontba helyezése. A nyilatkozat elfogadását elősegítette Tőkés László hangsúlyos melléállása. Az RMDSZ III. kongresszusa /Brassó, 1993. jan. 15-17./ pozitív fejleménye a háromszintű autonómiarendszer programbeli rögzítése. A IV. kongresszuson /Kolozsvár, 1995. máj. 26-28./ csiszolódott az autonómiaprogram, kibővült a területi autonómia követelésével, elfogadták a nemzeti közösségként való önmeghatározást. - Az autonomistáknak pozícióvesztéssel kellett fizetniük győzelmükért. A politikai győzelem nem föltétlenül pozíciókban, hanem az eszme valóraválthatóságával mérendő. Politikai győzelem lesz, ha létrejön egy erdélyi magyar kataszter és adatbank, ha megszületik egy reális gazdasági koncepció, ha lépések történnek a tudásközpontú erdélyi magyar nemzetfejlesztéshez. Borbély Imre felvázolta a követelményeket: szabadságelv, szubszidiaritás elve, fontosnak tartja, hogy az SZKT-ben név szerint szavazzanak a sorsdöntő kérdésekről: kataszter, belső választások, autonómia-statútumok, továbbá azt, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Testülete bővebb legyen. Az RMDSZ-nek állandó képviseletet kell tartania Magyarországon. - Egyértelművé vált a kompromisszum határa: jogfosztott állapotban a részjogok végleges elfogadása nem kompromisszum, hanem kollaboráció. - A többségi néppel dialógust kell folytatni. /Borbély Imre: Az RMDSZ IV. kongresszusa. Egy eszme győzelmének politikai és gyakorlati hozadéka. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 18.-okt. 3. ? a hetilap késve jelent meg/"