Okt. 2-a és 19-e között zajlik Varsóban az EBESZ Emberi dimenziók című konferenciája, melyen az RMDSZ részéről Niculescu Antal van jelen az értekezleten. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa felszólalt a tanácskozáson, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a kormány elé kerülő, a kisebbségeket érintő törvénytervezeteket előbb itt vitassák meg. Kulcsfontosságúnak tartja a kisebbségek nyelvén működő iskolákat. A területi autonómia lehetőségét az EBESZ koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldalú alapszerződésekbe foglalják, ezek alkalmazását pedig kölcsönös megfigyelési mechanizmusokon keresztül egyeztessék. A nemzetközi közösség még mindig nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./

A román állami egyetemeken nincs tandíj, a magánegyetemeken viszont igen jelentős /többszázezer lejes, a milliót is elérő/ tandíjat kérnek. Az állami egyetemeken ehelyett az évismétlőknek kell hatalmas /milliós/ összegeket fizetniük, az új rendelkezés szerint. /Magyar Nemzet, okt. 4./

Tóth József nyugalmazott egyetemi tanár emlékezett a hajdani kisebbségi tanügyi államtitkárságra: 1946-ban alakult meg, a tanárok Kolozsváron Felszeghy Ödönt választották erre a tisztségre, személyi titkára a szintén kolozsvári Rózsa István tanító lett. Az államtitkárság megalakulása után új iskolák nyíltak, új tanárokat vettek fel, létrehozták a nemzeti kisebbségek tankönyvkiadóját. Felszeghy Ödönt később Czikó Lőrinc követte az államtitkári székben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Több mint 160 hazai és magyarországi szakember vett részt a szept. 29-e és okt. 1-je között Brassóban lezajlott Országos Szakmai Napokon. Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely után negyedik alkalommal Brassóban rendezték meg az EMT /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság/ legrangosabb fórumát, amely a tudományosság szolgálatán túl az anyanyelvi szakszókincs elsajátítását is szorgalmazta. Az előadásokat a kétnyelvűség jellemezte, ugyanis a román szakemberek előadásait magyarul tolmácsolták, ugyanígy történt fordított esetben is. Befejezésként az EMT vezetősége sajtótájékoztatót tartott a brassói Református Keresztény Központban. Dr. Fodor Alpár, az EMT elnöke a célkitűzéseket ismertette. Székely Zsuzsanna gazdasági alelnök kifejtette, hogy az EMT a műszaki terminológia használatát a tanulóifjúság körében is szorgalmazza, ennek érdekében szakmai táborokat szervezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Keleti György honvédelmi miniszter okt. 3-án találkozott a meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Megállapodtak a forródrót, a közvetlen telefonkapcsolat létesítésében a két ország vezérkari főnöke között, továbbá arról, hogy felújítják a közös hadtörténészi bizottság 1990 óta szünetelő munkáját. Egyezményt készítettek elő a hadisírok gondozásáról. Póda Jenő, az MDF honvédelmi szakértője elmondta az MTI-nek, hogy kétarcúság tapasztalható a román katonapolitikában Magyarországgal szemben. Felső szinten látszólag kiválóak a kapcsolatok, közben folytatódik a román katonai egységek betelepítése Hargita és Kovászna megyébe, ezzel megváltoztatják az etnikai arányokat. Fel kellene vetni Gheorghe Tincának, hogy a román hadseregben nem egy esetben magyarságukért bántalmaznak magyar katonákat, a televízióban pedig román katonatisztek tettek magyarellenes kijelentéseket. - Ezt megteszi, amikor a román védelmi miniszter találkozik az Országgyűlés honvédelmi és külügyi bizottságával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

"Bartolemeu Anania kolozsvári ortodox érsek nem ragaszkodik az Avram Iancu utcai diákmenza /hajdani diákotthon/ falára elhelyezett emléktábla általa fogalmazott teljes szövegéhez, bár az szerinte a valóságot tükrözi. Vita folyt az ortodox érsekség, a városháza és a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége között az 1946. máj. 28-29-én a diákotthonban történtek 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban. Ezen a napon ugyanis az akkori Dermata /Herbák János, később Clujana/ bőrgyár munkásai megostromolták a román diákotthont, hogy véget vessenek a város magyar lakosságát terrorizáló és egyben a berendezkedő kommunista hatalmat támadó román diákcselekményeknek. A mostani érsek egyik vezére volt az akkori magyargyűlölő diákságnak és egyik kezdeményezője a megemlékezést szervező "Diáknemzedék-1946" Akadémiai Csoport nevű szervezetnek. A főpap által megfogalmazott változat: "E diákotthonra zúdult a "nép- és osztályidegenek" gyűlölete 1946. május 28-29-én éjszakáján, és innen indult ki a kolozsvári egyetemi diákság tiltakozó sztrájkja a revizionista magyar sovinizmus és a kommunista ateizmus ellen". /Uszító főpap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"

Okt. 6-8-a között Brassóban és Apácán Apáczai Csere János emlékünnepségre került sor a nagy tudós-pedagógus születésének 370. évfordulója alkalmából. Brassóban a Reménység Házában, a Református Keresztyén Központban tudományos fórumot tartottak, okt. 8-án pedig Apácán a Bartalis János Egyesület szervezésében zajlott le az emlékünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

"Aradon a református, majd a katolikus templomban kezdődtek az okt. 6-i megemlékezések. Megjelent a magyar kormány képviseletében Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke által vezetett küldöttség, Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet, továbbá Hosszú Zoltán és Magyari Lajos szenátor, Tokay György képviselő. Az aradi vértanúk obeliszkjénél Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Lábody László, Tokay György és Magyari Lajos tartott beszédet, majd az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői mondtak imát. A koszorúzásban részt vett Arad román alpolgármestere, a kormányhatóságok ezúttal is távol maradtak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében hangsúlyozta: "minden nemzet olyan lesz, amilyen történelmet, kultúrát, hagyományt tovább tud építeni, szervesen bele tud illeszteni a maga jelenébe és jövőjébe." Az erdélyi magyarság két évfordulót vállalt kiemelten, márc. 15-ét és okt. 6-át, "mindkettő a nemzetek közötti egyenjogúság üzenetét hordozza, egyik sem a nemzeti elfogultság és bezárkózás szimbóluma." Tudjuk, hogy a kivégzett tábornokok közül többen nem beszéltek magyarul. "Hányszor kell ezt még elmondanunk, hányszor kell vajon még megfogalmaznunk, hogy nincs külön magyar szabadság, román szabadság" , amíg ezt mások megértik? "Bár ne kellene számos példát hozni csak Európának ebből a feléből, hogy mennyire nincsen, ma sincs sok helyütt se szabadság, se egyenlőség, se testvériség." "Mi küzdünk azért a jogunkért, hogy szabadon emlékezhessünk nagyjainkra, de ez kötelességet is jelent..." Lábody László kifejtette, hogy a szabadság egy és oszthatatlan. A magyar kormány másfél éve megfogalmazott hármas célja az európai integráció, a történelmi megbékélés és a magyar kisebbségek jogainak biztosítása. A három elválaszthatatlan, nem létezhet megbékélés a magyar kisebbségek jogai nélkül. Az ünnepség végén elhangzott a himnusz és a székely himnusz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

A keresztény értékek képviselete a társadalomban, az RMDSZ esetleges szétzúzódása esetén a romániai magyarság érdekképviseletének felvállalása, az erdélyi magyarság bekapcsolása az európai közösségbe - ebben a három pontban jelölte meg Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ elnöke pártja legfontosabb célkitűzéseit Csíkszeredán, okt. 6-án, a kereszténydemokrata fórumon. Az RMKDP nemzetközi kapcsolatai kedvezően alakultak, a pártot 1994-ben az európai kereszténydemokrata pártokat tömörítő EUCD rendes tagjai sorába választotta. Kelemen Kálmán, a párt főtitkára ismertette a friss, okt. 5-i prágai keltezésű dokumentumot is, amelyben az EUCD legutóbbi tanácskozásán elítélte az új román tanügyi törvény kisebbségeket érintő kitételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

"A Bolyai Tudományegyetem megalakulásának ötvenedik évfordulójára tudományos értekezlettel egybekötött ünnepséget szervezett Kolozsváron, okt. 6-7-én a Bolyai Társaság. Előadást tartott többek között Kende Péter. A kötetlen beszélgetés keretében Az egyetem: hagyomány és távlat témakört járták körül Horváth Andor egyetemi adjunktus, Tonk Sándor történész, a kolozsvári egyetemen óraadó Claude Karnoouth, valamint Emil Rotaru egyetemi tanár. Több meghívott nem jött el, köztük volt Tamás Gáspár Miklós. Okt. 6-án a Bolyai Társaság rendkívüli közgyűlése állást foglalt a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján lezajlott incidenssel kapcsolatban. A Horváth Andor elnök által előterjesztett nyilatkozat elengedhetetlennek tartja, hogy az Oktatási Minisztérium mondja ki a Babes-Bolyai Tudományegyetem kétnyelvűségét, mert csak ez biztosíthatja a magyar közösség védelmét. A nyilatkozat felszólította az RMDSZ-képviselőket, hogy interpelláljanak a kétnyelvűség kimondása ügyében. A Custos Kiadó munkatársai, Keresztes Dénes és Lázok János ismertették a szerkesztőségükben megjelent Erdély Magyar Egyeteme. Dokumentumok 1944-1945 című kiadványt, amelyet több kötetre terveznek. A Bolyai Társaság értekezletén többek között Kiss Elemér marosvásárhelyi tudományos kutató Bolyai János kéziratos hagyatékáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ A párizsi Claude Karnoouth professzor előadásában kifejtette, hogy a Bolyai Egyetem visszaállítása illúzió, az a "magyar diákok gettója" lenne. Ma az angolt beszélik a világban. Karnoouth szerint a jövő a kétnyelvűségé. Ezt a nézetet többen vitatták, így Horvát Andor, a Bolyai Társaság elnöke is. Kende Péter párizsi politológus előadásában /Trianon-szindróma és Magyarország XX. századi külpolitikája/ és a vele készült interjúban azt állította, hogy az erdélyi magyar fiatalok is átmentek az individualizmus forradalmán, megtörténik, hogy nem Erdélyben képzelik el életüket. Kende Péter Székelyföld tömbmagyarságában elképzelhetőnek tartja az autonómiát, a szórványt viszont az asszimiláció fenyegeti, ez tény, állapította meg. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

A Román Hírszerző Szolgálat kiadta a Securitate Fehér Könyvének titkos dokumentumokat feltáró ötödik kötetét. Tavaly jelent meg a második kötet, amely az 1948-1958 közötti jelentéseket tartalmazza. A kötetből az Erdélyi Napló Márton Áron püspökre vonatkozó jelentéseket közölt. A jelentések a püspököt a romániai magyar reakció fejének nevezik. A Fehér Könyv viszont egy szót sem ejt Márton Áron meghurcolásáról, vallatásáról, kirakatperéről, tette hozzá a jelentéseket közreadó Vajnovszki Kázmér. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./

"Az IPU bukaresti ülésszakának második napján, okt. 10-én a magyar küldöttség vezetője, Szűrös Mátyás MSZP-s képviselő kifejtette: amíg a nemzetközi fórumokon nem ismerik el a kollektív jogok létjogosultságát, addig fennáll a veszély, hogy a népek közötti megértés nem válik tartalmassá. A kollektív jogok el nem ismerése "a védelemre szoruló kisebbségeket fosztja meg etnikai, nyelvi, vallási, politikai stb. identitása védelmének eszközeitől." A kisebbségekhez tartozó egyének jogai tehát csak kollektív jogokként érvényesülhetnek. Romániában "a kétmilliós magyar közösség létéért, nemzeti fennmaradásáért küzd." A most elfogadott oktatási törvény nagy mértékben korlátozza az anyanyelv használatát, ami felerősíti az asszimilációs folyamatokat." Senkinek sem jó az, "ha a kollektív jogokat el nem ismerve egy kisebbséget anyanyelvének vagy nemzeti szimbólumainak használatában korlátoznak." Történelmi megbékélés csak akkor lehetséges, ha "előbb saját országában rendezi viszonyát a többségi nemzet a kisebbségekkel." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT gyergyószentmiklósi tanácskozásához intézett levelében leszögezte: a magyar kormány megengedő magatartása csak a romániai nacionalistákat segíti, miközben Romániában változatlan erejű a magyarellenesség. Tőkés László megállapításáról kérdezte meg a Demokrata munkatársa Csapody Miklóst, az MDF országgyűlési képviselőjét és Lábody Lászlót, a HTMH elnökét. Csapody Miklós elfogadta Tőkés László érvelését, hozzátéve: hivatalos magyar kormányküldöttség utazott Romániába, hogy ellenőrizze az oktatási törvény végrehajtását, ez minősíti a magyar kormányt. Ez a törvény alapjaiban dönti romba a magyar nyelvű oktatást. Kovács László külügyminiszter állítása, hogy a keményebb fellépés nem vezet eredményre, csak újabb táptalajt ad a romániai szélsőséges nacionalista erőknek. Korrektebb, határozottabb magyar külpolitikával kellene elősegíteni a két ország megbékélését. A külpolitikai vezetés egy részében működnek a Varsói Szerződés idején kialakult régi reflexek. "A magyar külpolitika elfogadó és korlátozó jellegű." Romániában növekszik a magyarellenesség. Lábody László a romániai fejleményeket illetően igazat adott Tőkés Lászlónak, azonban azt visszautasította, hogy a magyar kormány fellépése lovat adna a nacionalisták alá. A kemény diplomácia fogalma számára értelmezhetetlen. Iliescu elnök washingtoni látogatásakor amerikai részről elhangzott, Románia akkor kaphatja meg a legnagyobb kedvezményt, ha megfelelően bánik a magyar kisebbséggel. "Nem értek egyet Csapody Miklóssal abban, hogy a magyar kormány tétova és elfogadó magatartást tanúsít" - jelentette ki. A Honti Mária vezette delegáció nem az oktatási törvény végrehajtását ellenőrizte, hanem kifejtette, miért rossz a törvény. Horn Gyula miniszterelnök a vajdasági magyarok képviselői előtt kijelentette: nincs olyan nemzetközi tárgyalása, amelyen ne hozná szóba a határon túli magyarság problémáját. /Demokrata, okt. 12./"

"Az Interparlamentáris Unió okt. 10-i ülésén David Trimble, a brit küldöttség tagja román a "zászlótörvénnyel" kapcsolatban leszögezte: meg kell különböztetni azokat az eseteket, ha a zászlót, himnuszt a kisebbségek identitásának kifejezéseként alkalmazzák, illetve ha az ország integritása elleni támadásra próbálják felhasználni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ "

Okt. 11-én Bonnban Helmut Kohl kancellár és Mircea Snegur moldovai elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Kohl megígérte vendégének, hogy Borisz Jelcin elnöknél szorgalmazni fogja az orosz csapatok kivonását a Moldovai Köztársaság területéről. Négynapos németországi látogatása során Snegur tárgyal a német kormány több tagjával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Iliescu elnök meggyőződése szerint a magyar-román történelmi kibékülés előre fog mozdulni, mindez nem helyettesíti, inkább kiegészíti az alapszerződést, nyilatkozta Iliescu a Frankfurter Allgemaine Zeitung okt. 12-i számában megjelent interjújában. A román államelnök ismételten visszautasította az erdélyi magyar kisebbség területi automómia iránti igényét, továbbá elutasította a tanügyi törvényt ért bírálatokat, a kétnyelvű oktatás megfelel az európai államokban alkalmazott gyakorlatnak. A jogosulatlan kritikáért az erdélyi magyar kisebbségi vezetőket tette felelőssé, akik Románia lejáratására törekednek. /Népszabadság, okt. 13./

Második találkozásukat tartották Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldön megjelenő megyei napilapok szerkesztői, hogy tanácskozzanak az egész Székelyföldnek szánt közös hetilap tervéről, amelyről először pár hónapja már Tusnádfürdőn is szó volt. Ezzel hozzájárulnának az egységes, de mesterségesen feldarabolt olvasótábor jobb tájékoztatásához. A megjelenő kiadvány művelődési anyagokat, helytörténeti írásokat, riportokat tartalmazna, széles nemzetközi kitekintéssel egyetemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./

A román-magyar viszony javítását célzó cselekvés lehetősége jelenleg a román fél kezében van, amely azonban nem mutatkozik késznek a szemléletváltásra a két ország viszonyát meghatározó magyar kisebbség ügyében - jelentette ki okt. 13-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke Pécsett, a határon túli magyarok IV. fesztiválját megnyitó erdélyi irodalmi est költővendégeként. A romániai magyarság helyzete megkerülhetetlen eleme a két ország viszonyának. Markó Béla szerint tagadhatatlan, hogy a jelenlegi magyar külpolitika az előző kormányénál erőteljesebben szorgalmazza a dialógust, azonban a két ország viszonyában nem történt előrelépés. A román kormány által hirdetett megbékélésnek nincs valóságfedezete, mert folytatódik a magyar kisebbség törekvéseinek elfojtása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

"A Romániát ismét fenyegető önkény ellen tiltakozott 119 román ellenzéki értelmiségi, író, művész, politikus, szakszervezeti vezető. Közös felhívásukban a törvénykezés rendőri jellegét ítélték el. Az államtitok védelme, a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetek az emberi szabadságjogok megsértését tartalmazzák, korlátozzák az információhoz, a szabad utazáshoz, a magánélethez fűződő jogokat, a sajtóbírálatot börtönnel büntetik. "E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló, és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt." A Polgári Szövetség civil szervezet által kezdeményezett felhívás aláírói között van többek között Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció ellenzéki pártszövetség elnöke, Ana Bladiana írónő, a Polgári Szövetség vezető személyisége, Andrei Pippidi történész, Octavian Paler publicista, Victor Ciorbea szakszervezeti vezető, Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A szabad tájékoztatást akadályozó titokvédelmi törvény, a lakossági nyilvántartás megszigorítása és a külföldiek rendőrségi bejelentését kötelezővé tevő intézkedésellen tiltakoztak. /Magyar Hírlap, okt. 16./"

Okt. 14-én Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés Elnöksége Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Füstös Makár István, Papp Előd és Tamás Sándor alelnökök jelenlétében. A tanácskozás napirendjén szerepelt a Reform Tömörülés külkapcsolatainak bővítése, megfogalmazták a Reform Tömörülés RMDSZ-en belüli helyét és újraértékelésének szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./

Háromnapos ismerkedő látogatásra Kolozsvárra utazott Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, okt. 16-án dr. Csiha Kálmán református püspökkel, dr. Czirják Árpád főesperessel, római katolikus érseki helynökkel, az RMDSZ Kolozs megyei vezetőivel, a Heltai Klubban a város magyar értelmiségével, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. Szőcs Ferenc a perfektussal tárgyalva kitért a romániai, kiváltképp a kolozsvári magyarságot ért sérelmekre, a Mátyás király szobra körüli ásatásokra, a Magyar Opera elleni polgármesteri támadásokra. A prefektus a magyarság aggályait túlzottnak ítélte, egyszerűen nyilatkozat-háborúról beszélt, az RMDSZ szélsőségeseit emlegette. /Miklós László: Családi körben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ Zanc a sérelmeket egyéni kisiklásoknak nevezte. /Magyar Nemzet, okt. 17./

Bartók Béla halálának 50. évfordulója alkalmából okt. 14-én Marosvásárhelyen emlékünnepséget szervezett az EMKE és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 17., 641. sz./

A nagyváradi Ady Társaság háromnapos emlékünnepséget rendezett okt. 13-15-e között Nagyváradon, Szentjóbon és Ottományban a kufsteini várban mártírhalált halt Szentjóbi Szabó László jakobinus költő halálának 200. évfordulója alkalmából. Az okt. 14-i szentjóbi emléktábla-avatás Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő és Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök jelenlétében zajlott le. Ugyanezeken a napokon rendezték meg másodízben Székelyhídon a Szüret az Érmelléken fesztivált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./

Iliescu elnök okt. 15-én este Tuniszba érkezett, okt. 16-án megbeszélést folytatott Zine el-Abidine Ben Ali tuniszi elnökkel. A látogatás alkalmával a két ország külügyminisztere, Teodor Melescanu és Habib Ben Yahya több együttműködési dokumentumot írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Kovács László külügyminiszter okt. 17-én a Külpolitika folyóirat újraindítása alkalmából vont mérleget a magyar külpolitika másfél évéről. Elmondta, hogy míg a kétoldalú kapcsolatok Szlovákiával és Romániával dinamikusan fejlődtek, addig a két országban élő magyar kisebbség helyzetében aggasztó változások történtek. Ennek ellenére nincs ok változtatni a magyar külpolitikán, nyomásgyakorlásra nincs mód, fejtette ki. /Magyar Hírlap, okt. 18./

"A Securitate Fehér Könyve dokumentumgyűjtemény ötödik kötetéhez ért. A megjelent kötetekből további részleteket közölt a hetilap. A II. kötetből egy 1950 augusztusában kelt összefoglaló több olyan falut említett, ahol a parasztok ellenálltak a kormány új utasításának, hogy az aratókat pénzben fizessék ki, ne kapjanak búzát. "Az elégedetlenség kiterjedt Bihar megye csaknem minden falujára..." "Július végén a mozgolódás felerősödött és agresszív formákat öltött." Biharon kétezer paraszt gyűlt össze, megverték a megyei kommunista vezetőket, a biztonsági szervek helyreállították a rendet. Árpád községben a milícia figyelmeztető lövéseket adott le, csak akkor oszlott fel a tömeg. Síter községben bujtogató asszonyokat tartóztattak le. Diószegen kövekkel megdobálták a milícia egységeit, akik egy embert, Péter Jánost lelőtték. "A legkiterjedtebb lázadás a Fekete-Kőrös menti falvakban történt", a falvakban több embert agyonlőttek, magyarokat és románokat is. - Az első kötet Gavrila Olteanu 1945. augusztusában kelt, Iuliu Maniu miniszterhez írt levelét is tartalmazza. /Olteanu vezette a gyilkos alakulatokat, akik Székelyföldön szörnyű mészárlást követtek el, Szárazajtán lefejeztek magyarokat./ A zászlóalj a "székely darázsfészekbe hatolt", hogy "irtsa ki a vidéken elszórtan hátrahagyott partizánokat. Valamint a székelyeket, akiknél legalább 30-40 ezer fegyver, illetve nagy fegyverraktárak voltak." Olteanu megállapította: "az általam végrehajtott felkoncolások jogosak" voltak. Amivel őt a brassói törvényszék vádolja. "merő kommunista és magyar kitalálás." Esküdözött, hogy nem rabolt. "Egyetlen vagyonom mindhalálig szeplőtelen becsületem és tiszta lelkiismeretem, amely fajtám lelkiismeretéből vétetett." "Életem fajtám felébresztésére kívánom áldozni." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 18./"

"Bíró Béla cikkében /A lelepleződött ostobaság/ nagy örömmel üdvözölte Gabriel Andreescut, aki a 22 című lapban egyértelműen a magyar kisebbség követelései mellé állt. A szkeptikusok legyinthetnek, Andreescuék kevesen vannak, a román politikára nincs befolyásuk. Azonban az egyszer felismert igazság nem válik semmissé. Bíró szerint: "A nemzeti ostobaság letéteményesei minden eszközt megragadnak, hogy a román társadalmat önnön egzisztenciájának védelmében visszatereljék a nemzeti akolba. A nacionalizmus azonban csak addig magától értetődő, amíg nincs alternatívája. Ha van, egyszerre szánalmasan erőtlenné válik." /Magyar Hírlap, okt. 19., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ A Romániai Magyar Szó nem jelezte, hogy másodközlésről van szó."

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szakítás után azzal vádolta a kormánypártot, hogy behódolt az államelnöknek. Pátjának tisztségben lévő emberei /egy prefektus és három államtitkár/ a helyükön maradhatnak, legfeljebb formailag kilépnek pártjukból. - A koalíció felbontása után Funar azt szorgalmazta, hogy hallgassák meg a koalíciós társ véleményét is a döntésről /az ő pártja tagja maradt a most már kétpárti koalíciónak/. /Magyar Nemzet, okt. 21./

Borbély László RMDSZ-képviselő beszédet mondott az Európai Unió parlamentje és a román parlament vegyes bizottsága brüsszeli ülésén, okt. 16-án. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg, így a decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták fölül a prefektusok és a helyi tanácsok hatáskörét utóbbiak hátrányára szabályozó törvényt, továbbá a polgármester-leváltásokat. Nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Románia nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. Az államosított házakra vonatkozó törvény csak szűk keretek között helyezi vissza jogaikba a volt tulajdonosokat. - Iliescu elnök megbékélésre vonatkozó javaslata akkor nyerhet reális érvényt, ha törvényes garanciák biztosítják a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai azonosságának fenntartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./ Az Európai Parlament elnöke nem tudja elfogadni azokat a román tiltakozásokat, amelyek kifogásolták az Európa Parlament /EP/ júliusi állásfoglalását, /ebben aggodalmát fejezte ki a román tanügyi törvény, továbbá a nacionalista indulatok felerősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt/, mert ezt román belügynek minősítették. Klaus Hansch, az EP elnöke a brüsszeli vegyes bizottsági ülésen elmondta, hogy az említett állásfoglalást kifogásoló levelet kapott a román szenátustól és képviselőháztól. /Magyar Hírlap, okt. 18./ Mennél közelebb kerül Románia az európai integrációhoz, annál jobban meg kell barátkoznia ezzel a gyakorlattal, jegyezte meg. - Az EP háromfős tényfeltáró bizottságot küld Romániába, jelezte Borbély László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Okt. 23-a alkalmából a magyar kormány életútja elismeréseként dr. Csőgör Lajosnak, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem első rektorának a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozták, tisztikeresztet kapott Szombati-Gille Ottó, a nagyváradi Szigligeti Színház ny. főrendezője, kiskeresztet Haller József, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház díszlettervezője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./