Teodor Melescanu külügyminiszter aug. 22-én látogatást tett Belgrádban, tárgyalt Milosevics elnökkel is, akinek átadta Iliescu elnök üzenetét. Ennek tartalmáról nem árul el részleteket, de elképzelhető, hogy szó esett a bolgár-román-görög találkozóról is, amelyen Bukarest szerint napirendre kellene tűzni a délszláv válság kérdését is. A közös közlemény szerint a két ország kapcsolatai példásnak tekinthetők. Az ENSZ-szankciók feloldását sürgette Melescanu sajtóértekezletén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, MDF-es parlamenti képviselő nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz. Ezekben a napokban a román sajtót az 1940. aug. 30-i bécsi döntés közelgő évfordulója alkalmából a magyarellenes hangulatkeltés új hulláma önti el. A romén sajtóban közölt panaszlisták az akkori eseményektől távol állnak az igazságtól. Jobb lenne, ha nem elevenítenék föl közös történelmünk szomorú epizódjait, írja Jeszenszky, de ha román részről nem értenek ezzel egyet, akkor történész vegyes bizottság állapítsa meg a történteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Magyar Nemzet, aug. 24./

Medgyesen, ahol mintegy tízezer magyar él, aug. 20-án református ifjúsági központot, vendégházat avattak, amely közadakozásból, nyugati egyházak segítségével épült fel, és egy óvoda alapkövét helyezték el. Dr. Csiha Kálmán református püspök elmondta, hogy az egyház történetében példátlan a mostani. amikor 28 templom épül, ebből már 14 készen áll, a medgyesivel együtt négy ifjúsági központ született, gyarapodnak az óvodák, Kolozsváron pedig dolgoznak a 108 szobás Diakóniai Központ épületén, tudósít Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

"Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy "mérsékelten tüntessen" és mondjon le a polgári engedetlenség alkalmazásáról. /Új Magyarország, aug. 26./"

"Aug. 28-án Bukarestben a bécsi döntésre emlékező szemináriumot tartottak a kormány, a koalíciós pártok és a történészek jelenlétében. Az ünnepi szónokok - Mihai Ungheanu művelődési minisztériumi államtitkár, Valer Suian RNEP-politikus, Gheorghe Buzatu és Florin Constantiniu történészek, Lucian Culda nyugalmazott tábornok - azt akarták elhitetni, hogy lehetséges egy újabb bécsi döntés. Culda tábornok szerint a Nyugat az integrálódás ürügyén gyengíti Romániát, hadiipari termelése 10 %-osra csökkent, médiaháború folyik az ország ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A szemináriumon bemutatták a kormány által kiadott Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, kormánytámogatással kiadott könyvet. Ennek angol, német és francia nyelvű változatát 5000 példányban eljuttatták a nagykövetségekre. A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke, Mirca Pavlu így összegezte pártja alapdoktrínáját: "Erdély román föld volt és az is marad. Ez nem képezheti vita tárgyát, hiszen a román nép megmutatta, ha kell, fegyverrel és intelligenciával egyaránt megvédi határait." /Magyar Hírlap, aug. 26./"

"A kormány tájékoztatási főosztálya az új tanügyi törvényt, illetve egy azt magyarázó kommentárt tartalmazó angol nyelvű kiadványt adott közre. A The New Education Law in Romania - on of the most democratic in Europe /Az új romániai oktatási törvény - Európa egyik legdemokratikusabb törvénye/ című kiadvány azt állítja, hogy csak az RMDSZ tiltakozott az új tanügyi törvény ellen, és "a többi nemzeti kisebbség vezetői megfelelőnek tekintik azt". Valójában a képviselőházi vitában az örmény és a német kisebbség képviselői is tiltakoztak a törvény ellen, a Német Demokrata Fórum a sajtóban tette közzé tiltakozását, hasonlóan írásban tiltakozott a Szlovákok és Csehek Demokratikus Egyesülete, sőt a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségi Tanács a parlamenthez intézett felhívásában kifogásolta a törvény egyes részeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27., Magyarország, szept. 15./"

"A román kormány tájékoztatási főosztálya által terjesztett, német, angol és francia nyelven kiadott, Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, 148 oldalas könyv az erdélyi románság magyaroktól elszenvedett állítólagos üldöztetéseiről szól. A könyv eddig ismeretlen, V. Dragos nevű szerzője azzal vádolja a magyar nemzetiségűeket, hogy eltérítették az 1989-es forradalmat és azt "magyar forradalommá" változtatva a román fennhatóság ellen fordították. A bukaresti magyar nagykövetség közleményt adott ki a könyvvel kapcsolatban: "egyetlen esetről sem tudunk, amelyben románokat mészároltak volna le vagy nyomtak volna el saját hazájukban." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsa aug. 25-én Marosvásárhelyen megvitatta a tanügyi válságbizottság jelentését, megbízta az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy kérje az oktatással kapcsolatos lakossági törvénykezdeményezés mielőbbi napirendre tűzését, javasolta, hogy a szept. 2-ra tervezett székelyudvarhelyi tiltakozást kiáltványban fogalmazzák meg, továbbá azt, hogy az új oktatási törvény elleni tiltakozásul az iskolakezdéskor a diákok viseljenek fehér karszalagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Operatív Tanács ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szept. 2-i, Székelyudvarhelyen tartandó tiltakozó nagygyűlésre várják a különböző RMDSZ és civil társadalmi szervezetek képviselőit. Szept. 7-re a magyar egyházak kezdeményeztek egy iskolavasárnapot. Mindezzel a cél a tömegakarat felmutatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A szegedi magyar-román fórumon mintegy ötvenen jelentek meg, felolvasták magyar és román politikusok üzeneteit. Megválasztották a vezetőséget, a küldöttek tanácsát és az ügyvivő elnökséget. Az elnök továbbra is Iglói Zoltán, alelnökök: Szirtes Gábor /Pécs/, Cozma Mihai /Szeged/, Tascu Iulian /Szlatina/ és Molnár Géza /Nagyenyed/, főtitkár: Szabó Károly. A közvetlen baráti kapcsolatok előmozdítása jótékony hatást gyakorol a közvéleményre, olvasható a szegedi magyar-román fórum aug. 27-én véget ért tanácskozásának zárónyilatkozatában. A jövőben a fórum fellép az olyan megnyilvánulások ellen, amelyek egyoldalú beállítással árthatnak a két nép viszonyának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A résztvevők megfogalmazták a közös határátlépés egyszerűsítésére vonatkozó igényüket. /Népszabadság, aug. 28./

Kiss Kálmán, a Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke szerint az RMDSZ mindent megtett, hogy más vélemény, más alternatíva ne létezzen. A párt a magyar államfőhöz jan. 24-én eljuttatott és belföldön márc. 11-én közölt nyilatkozatában kifejtette álláspontját. A párt azt kérte, hogy magyar kormány a forintmilliárdokat ne öntse lyukas zsákba, hanem biztos, profithozó tevékenységeket támogassanak és a kedvezményezett vállalatok nyereségük bizonyos százalékát helyezzék el a magyar egyetem létesítésére nyitott bankszámlára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

"Két amerikai kongresszusi képviselő Iliescu elnökhöz írt levelében aggodalmát fejezte ki a háborús bűnös Antonescu, valamint a Vasgárda rehabilitálását célzó kísérletek miatt. Iliescu majd válaszol, ahogy válaszolt már 1994 januárjában is hasonlóan Abraham Foxman amerikai zsidó elöljárónak: határozottan fellép Antonescu rehabilitálási kísérlete ellen. A fellépésre több alkalma lett volna a román államelnöknek, de nem tette meg: 1993. okt. 22-én, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán Antonescu szobrot avattak. 1994. márciusában, néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter kijelentette: "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse. Tudatosan vette vállára a Krisztus-keresztet, vállalván az országvezető szerepét, amikor Romániának határozott vezetőre volt szüksége." 1994 tavaszán Marosvásárhelyen is Antonescu-szobrot akartak felállítani, a magyar polgármester ellenállt, végül a Legfelsőbb Bíróság akadályozta meg azt, hogy a szobrot feltegyék az elkészült talapzatra. 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-án Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írja Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./ A felsorolás kiegészíthető azzal, hogy Lugoson is avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított."

"Szept. 1-jén nyílt meg Bukarestben a hágai központú Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány és a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében "A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe" címmel rendezett kétnapos nemzetközi szeminárium. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár nyitotta meg a tanácskozást, majd Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa üdvözölte a résztvevőket. Felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, rámutatva a román törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint az elekronikus és írott sajtóban időnként megjelenő példátlanul durva magyarellenes kampányra, amely nem csitult a konferencia alatt sem /például Ioan Solcanu kormánypárti alelnöknek az RMDSZ betiltásával fenyegető kijelentése vagy a bécsi döntés 55. évfordulója kapcsán a magyarságot kollektív bűnösként elítélő rágalmak/. A kisebbségekre nézve megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői számoltak be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 609. sz./"

A Literátor Könyvkiadó (Nagyvárad) 1993 elején alakult meg, első kötetük Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák című műve volt, majd Implon Irén Váradi tollrajzok című, publicisztikai írásokat tartalmazó kötete volt, adott tájékoztatást Fábián Imre, a kiadó vezetője, mindenese. A megjelentetett munkák nagy része váradi vagy bihari vonatkozású. Eddig 21 könyvet jelentettek meg 1500 és 3000 közötti példányszámban. A legnagyobb segítséget a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt évenként pályázat jelentette, 1993-ban négy, 1994-ben három kötetet tudtak kiadni a pályázat elnyerésével. Sajnos, a minisztériumnak e célra szánt összege évről évre csökken. A Literátor Kiadónak pénzügyi gondjai vannak. A pénzügyi ellenőrök a támogatást és a raktáron levő készletet nyereségnek vették, ezután adót róttak ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./

Kolozsváron a Házsongárdi temetőben szept. 5-én kísérik utolsó útjára a súlyos betegség következtében elhunyt Octavian Buracu professzort, neves emberi jogi harcost, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia következetes szorgalmazóját. Buracu az 1989 decemberi fordulat után a Kolozs megyei ideiglenes vezetőség elnöke lett, ahol az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület létrehozója és haláláig elnöke volt. /Magyar Nemzet, szept. 5./

Az Amnesty International legújabb jelentése szerint Romániában előfordult magyarázat nélküli, napokig történő rendőri fogva tartás, rendőrségre bekísért személyek brutális bántalmazása és cigányok elleni fegyveres rendőri támadás. /Népszabadság, szept. 5./

A kolozsvári kiadónál megjelent egy román nyelvű könyv, szaporítva a magyar bűnökről beszámoló könyvek sorát: A Holocaust útja - Észak-erdélyi zsidók kálváriája. Az egykori pártfunkcionárius, Vasile Ciubancan doktori disszertációját tartalmazza a kötet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

"Az RMDSZ politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi magyar kapcsolatokban illetékes vezetőjével aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol találkozott a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ képviselőivel, fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök, továbbá az MDF elnöke és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Csoóri Sándor is. A találkozókon kérték a magyar tárgyalófeleket, "ne támogassák egyoldalúan az RMDSZ politikai akcióit, mert azok csak az RMDSZ "néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek". Kiss Kálmán azt kérte, hogy a romániai magyarságnak szánt segélyek ne az RMDSZ "szűrőjén" menjenek keresztül, mert e támogatások könnyen eltéríthetők az eredeti céltól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

Szept. 5-én Szőcs Ferenc új rendkívüli és meghatalmazott bukaresti magyar nagykövet átnyújtotta megbízó levelét Iliescu államfőnek. Szőcs Ferenc egy évtizeddel ezelőtt már dolgozott nagykövetségi titkárként a magyar nagykövetségen. /Új Magyarország, szept. 6./

"Eckstein-Kovács Péter hevesen támadta Sorbán Attilát Álomhajó című riportjáért, mert abban "a hazai politikai újságírásban példátlan hangnemet üt meg a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben." Sorbán szerint a magyar kormány magára hagyta a magyarságot, Eckstein-Kovács azt vallja, hogy ez a kijelentés súlyos aránytévesztés és sorra elítéli, visszautasítja Sorbán megállapításait, azzal zárva, hogy az Erdélyi Napló "nem hozhat le egy ennyire elfogult, pontatlan és egyoldalú tudósítást." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./ Stanik István főszerkesztő reagált Eckstein-Kovács Péter elutasító kritikájára, mondván, Sorbánnak joga van a maga látásmódjához, továbbá "példátlan hangnemet ütött meg a témával kapcsolatban " Csubela Ferenc, Duray Miklós, Tőkés László és a többi határon túli magyar vezető. Ők megfogalmazták fenntartásaikat a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben. Csubela Ferenc mondta ki a "magára hagyta" kulcsszót. Sorbán Attila cikkében szó sincs vádaskodásról. Stanik István félve megkérdezi Eckstein-Kovács Péter képviselőt, a Szabadelvű Kör vezetőjét: "Mi a helyzet a híres liberális toleranciával, a másság tiszteletével, a gondolati és véleményszabadsággal?" Leveléből úgy érzi, hogy Eckstein-Kovács Péter a magyar kormány fogadatlan prókátoraként érvel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./"

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án érkezett Romániába, aug. 31-ig több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a román sajtó és tévé olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, a "román sajtó ezt a nyilatkozatot is megcsonkítva, torzítva ismertette." Max van dr Stoel elmondta: biztosították arról, hogy a tanügyi törvény sérelmezett cikkelyeit kormányrendeletekkel fogják szabályozni. Ez az ígéret azonban nem nyugtatta meg az RMDSZ-t. A főbiztos elmondta, hogy jelentésében ajánlani fogja: a jövőben a kisebbségek véleményét kérdezzék meg az őket érintő törvényekről. A kisebbségek oktatási igényei időről-időre változnak, olvasható a főbiztos nyilatkozatában, ezért "fontos lenne az új törvény alkalmazásának hatását bizonyos időszakonként felülvizsgálni." Ugyancsak szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem tankönyveinek megírásába vonjanak be kisebbségi történészeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./"

A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szóvivője, Radu Vasile szenátor pártja nevében élesen elítélte az RMDSZ szept. 2-i székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyűlését, főleg azokat a beszédeket, amelyekben utalás történt a romániai magyarság önrendelkezési igényeire. Ugyancsak az RMDSZ-t támadta a Vocea Romaniei lapnak adott nyilatkozatában Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke is. /Új Magyarország, szept. 6./

Szept. 7-én az RMDSZ vezetői sajtóértekezletet tartottak a szövetség bukaresti székházában. Az ellenzéki pártok együttműködése nem zökkenőmentes, mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Több ellenzéki vezető nacionalista propagandával akar szavazatokat szerezni. AZ RMDSZ azért nem írta alá az ellenzék bizalmatlansági indítványát, mert nem konzultáltak vele, továbbá nem bíznak abban, hogy ez a kezdeményezés sikerrel járhat. Gheorghe Funar újabb magyarellenes kirohanását illetően Markó Béla azt válaszolta, hogy erről nem az RMDSZ-t, hanem Funar RNEP-elnök koalíciós partnereit, a legnagyobb kormányzó pártot és a megbékélést hangoztató Iliescu elnököt kell megkérdezni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 7., 613. sz./

Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Szept. 8-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciósorozat. Dr. Czirják Árpád kanonok megnyitó beszéde után igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd a többi egyházak képviselői fejezték ki tiltakozásukat. A diákok nevében Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a tanárok nevében dr. Bodor András professzor szólott, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke zárta a világiak tiltakozását. Ezután a történelmi egyházak képviselői áldásukat adták az ifjúsági kerékpáros karaván Strasbourgba induló résztvevőire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./

"Ion Iliescu elnök válaszolt két amerikai kongresszusi képviselőnek /Alfonso d`Amato és Christopher Smith/ a kisebbségellenes megnyilvánulásokat bíráló, júl. 18-án kelt levelére. A román elnök "néhány téves információra" hívta fel a szerzők figyelmét, e tévedéseket jelölve meg "vádjaik és gyanakvásaik" alapjául. Iliescu a romániai kisebbségek korlátlan jogairól ír, elutasítva, hogy Marosvásárhelyt magyar városnak tekintsék, mert lakóinak nagyobbik része román. Antonescu rehabilitálását csak katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. Szerinte a tévé nem áll a kormány szolgálatában. - Edward Kennedy szenátor szintén levélben kérte a román kormányt, változtasson az államosított házak visszaadását szabályozó román törvényeken. /Magyar Hírlap, szept. 8./ Az amerikai törvényhozók azon megjegyzésére, hogy 1945 óta a románokon kívül egyetlen nemzet sem emelt háborús bűnösöknek szobrot, Iliescu azt válaszolta, hogy 1993-ban nagy ceremóniával hazaszállították Magyarországra Horthy Miklós hamvait, holott Horthy a nácik szövetségese volt. - Iliescu megfeledkezik arról, hogy Horthy nem volt háborús bűnös. /Új Magyarország, szept. 11./ Megjegyzés: Iliescu állításával szemben, a hatalmas méretű betelepítés ellenére, az 1992-es hivatalos népszámlálási adatok alapján Marosvásárhely lakosságának 51,1 %-a magyar."

Szept. 7-10-e között másodszor rendezték meg Arad és Gyula város szervezésében a Kézfogások rendezvénysorozatot, amelyet Gyula lakói kezdeményeztek 1994-ben. A megnyitón, Aradon, beszédet mondtak Marcel Dinu külügyi államtitkár, Szőcs Ferenc bukaresti magyar és Ion Donca budapesti román nagykövet, továbbá a két megye vezetői. Arad polgárai az utolsó pillanatban értesültek a rendezvényről, előző nap este tették ki a plakátokat. A két ország újságíróinak beszélgetésén kiderült, hogy egészen más fogalmakban gondolkodnak. Az Adevarul aradi tudósítója például együtt emlegette Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Sütő Andrást Gheorghe Funarral és C. V. Tudorral. A résztvevők szept. 10-én Kisiratosra, a 2000 lakosú, 96 %-ban magyar Arad megyei településre látogattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 11., 615. sz./

Szept. 11-én Budapestre érkezett az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért csoport. Budapest határában több mint 200 budapesti fiatal kerékpározóval együtt Demeter Ervin /MDF/ országgyűlési képviselő fogadta őket és innen együtt kerekeztek az Országház elé, ezen a szakaszon velük tartott Szilágyi Zsolt és Mátis Jenő, az RMDSZ két képviselője, a román parlament legfiatalabb tagjai. Az Országház előtt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, a pártfrakciók vezetői, képviselők, Tabajdi Csaba államtitkár és a HTMH vezetői fogadták őket. A karaván tagjai az Országházban ismertették úticéljukat. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere átnyújtotta nekik akciójuk támogatását tartalmazó levelét, kérve, hogy azt adják át az Európai Önkormányzati Kongresszus elnökének. A fiatalok sajtótájékoztatót tartottak, majd ellátogattak a Magyarok Világszövetsége székházába, ahol Csoóri Sándor fogadta őket. Este Budapesten a Reménység szigetén ökumenikus istentisztelet keretében a magyar egyházak püspökei köszöntötték a karaván tagjait, majd Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./

Szept. 11-én Borbély László képviselő interpellációjában önkényesnek nevezte a Maros megyei tanfelügyelőség azon utasítását, amellyel a főiskolai tanulmányokat végzett magyar nemzetiségű tanárok részére román nyelvtesztet tesz kötelezővé a tanári állások megpályázásánál. Annak ellenére történik ez, hogy a kormány ígéretet tett Max van der Stoelnek a tanügyi törvény rugalmas alkalmazására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./

Szept. 14-én ökumenikus egyházi-oktatási találkozót tartottak Nagyváradon. A résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg az oktatási törvénnyel kapcsolatban, továbbá az egyházi ingatlanok visszaadását illetően, táviratot intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnöknek, a romániai zsidó egyházi javak visszaadásával kapcsolatban. A megjelentek úgy döntöttek, hogy a dokumentumokat nyilvánosságra hozzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./

"Bár a mesterségesen létrehozott határok több évtizede szétszabdalták a Kárpát-medence kulturális-gazdasági szempontból egységes régióját, a határokon kívül rekedt magyar milliók nem mutatnak hajlandóságot önazonosságuk feladására. Szlovákia, Románia és Szerbia politikája nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a magyar kisebbségek hosszú távú megmaradását szavatolnák. Ellenkezőleg, a politikai igyekezet a kisebbségek eltűnését célozza. Ezen államok a magyar nemzeti közösséget ellenségként kezelik. - olvasható Borbély Imre képviselő Támpontok egy dinamikus magyar paradigmához című tanulmányából való. A dolgozat az Interconfessio Társaság Kolozsváron tartott tavalyi első tanácskozásának kiindulópontját képezte. "Tanulmányom a magyarság közös jövőjén töprengőkhöz szól" - fejtette ki Borbély Imre az interjúban, melyet Bágyi Bencze Jakab készített vele. Az anyaország társadalmi helyzetéről elmondta, hogy a "magyar társadalomban alapvető dolgokban nincs egyetértés." A magyar társadalom "politikai irányultságát a sajtó sokkal inkább meghatározza, mint a politikai pártok." Egyes csoportok hatalmas médiamonopóliummal rendelkeznek. - Az Interconfessio Társaság "civil társadalmi szerveződés, amely a magyar történelmi egyházak mentén szerveződő értelmiséget kívánja közös platformra állítani." Két konferenciájuk volt, Csíkszeredán, illetve Sepsiszentgyörgyön, Esélyeink Trianon túlélésére címmel. - A magyarországi politikai közgondolkodásba nem épült be kellő súllyal a határokon kívül rekedt magyar milliók léte, köznapi valósága. - Hosszú távú nemzeti programra lenne szükség. /Magyar Fórum, szept. 14./ "