A 81 éves Dánielisz Endre irodalom- és helytörténész a vele készült beszélgetésében összegezte pályafutását. Szinte az egész Nagyszalontát tanította, 23 könyvet írt, kilencet szerkesztett. Itt született 1925-ben, kisiparos szülők gyermekeként. Nemrég jelent meg a Biharország népi világa című kötete, amelyben helyet kapott az a ballada- és folklórgyűjtemény, amit a negyvenes évek végén jegyzett föl a belényesi medencében. A Bolyai Egyetemen végzett, majd Aradra került, a pedagógusképzőbe. Az aradi magyar pedagógusképzést megszüntették, így 1955-ben visszajött Nagyszalontára, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett. A Magyar Tudományos Akadémia részéről megkereste őt Keresztury Dezső akadémikus, korábbi magyar kulturális miniszter, aki megbízta őt Arany addig ismeretlen jegyzői múltjának felkutatásával. Munkája eredménye, az első általa szerkesztett kötet a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt jelent meg, Arany János összes művei 13. köteteként, Arany jegyzői iratait tartalmazta. Dánielisz Endre a helyi Arany János Irodalmi Kör első elnökeként budapesti útjai során Sinka Istvánnal, 1962-ben pedig Illyés Gyulával is találkozott. A Szekuritáté a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak Romániába való érkezésére felkészült. Gábor Ferenc költő, az akkori levélkihordó önéletrajzi írásából kiderült, hogy őt bízták meg az érkezők és Dánielisz megfigyelésével. 1965-ben az irodalmi múzeumok vezetőinek kétnapos bukaresti tudományos tanácskozásán vett részt, onnan hazaérkezve Dánieliszt egyenesen a Szekuritátéra vitték. Kihallgatása után a szekusok megállapították, hogy Dánielisz a párt és a román állam ellensége, magyar nacionalista, ezért le kellett mondania a múzeumi vezetőségről meg az irodalmi körben betöltött funkciójáról is. Áthelyezték a Pionírházba, ahol a bélyeggyűjtő kört meg a bábszínházat bízták rá. Néhány év múlva átkerülhetett az Arany János Gimnáziumba. 1977-ben újrakezdődött a szeku érdeklődése. Felajánlották az iskola aligazgatói állását, ha jelentéseket ír, de ő ebbe nem ment bele, így lett belőle újra elemi iskolai tanító, onnan ment nyugdíjbaA Dánielisz által írt 23 kötetből 5 Aranyhoz kapcsolódik, egy a nyelvészethez, a többi helytörténet. Felesége orvos, ketten összefogtak, és megírták a szalontai egészségügy történetét az 1700-as évektől napjainkig. Összegyűjtötte egy kiadványban azokat a helyi születésű hírességeket, akik valóban letettek valamit a magyarság asztalára. Nagyszalontának három Kossuth-díjasa van: dr. Kiss Ferenc anatómus professzor, a párizsi akadémia tagja, post mortem kapta meg a díjat Sinka István költő, és még életében megkapta a híres szobrász, Kiss István is, aki a szoborparkban álló Arany-emlékszobrot is alkotta. Dánielisz Endre kitüntetései: Pro Lingua Hungariae Díj (1992), az EMKE Kun Kocsárd Díja (1977), a Magyar Kultúra Lovagja (2004). /Gergely Gizella: A múlt kutatása: kötelesség. Beszélgetés Dánielisz Endre irodalom- és helytörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Hét–nyolc RMDSZ-es képviselő indulna az európai parlamenti választásokon – közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) január 12-én tartott marosvásárhelyi ülése után, amelynek napirendjén az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos tennivalók, az RMDSZ-kongresszus előkészítése és a szervezet 2007-es évre szóló prioritásainak megvitatása szerepelt. Markó Béla leszögezte, nem ért egyet azzal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat tegyenek, akik utólag visszalépnének az utánuk következő jelöltek javára. Ennél hitelesebb, hogy a befutó helyeken fiatal, képzett politikusok induljanak. Mint mondta, a jelöltté-válás kritériumai rugalmasak, a megfelelő képzettség és az idegen nyelvek ismerete mellett ennek feltétele csupán az RMDSZ-tagság, így a civil szféra számára is nyitott a lehetőség a jelöltállításra. /Nyolc RMDSZ-es jelölt az európai parlamenti képviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Markó szerint a Szövetségi Egyeztető Tanács helyett inkább Kulturális Autonómiatanácsot kellene létrehozni. /Mózes Edith: SZET helyett Kulturális Autonómiatanácsok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Új rektor-helyettesek jelöléséről döntött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezető tanácsa január 11-én, megváltoztatva korábbi álláspontját. A jelenlévők közül 27-en tartották indokoltnak a jelölést, mindössze hárman-négyen voksoltak e javaslat ellen. Salat Levente és Nagy László azután vált meg tisztségétől, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok menesztése után jelentősen elmérgesedett az egyetem román és magyar vezetősége közötti viszony. A magyar oktatók korábban úgy határoztak, hogy csak azután neveznek meg rektorhelyettes-jelölteket, ha a BBTE rektora hivatalosan garantálja: az intézmény szenátusa napirendre tűzi a magyar tagozat működési szabályzatát, megállapít egy pontos naptári tervet a többnyelvű feliratozásról szóló korábbi döntések végrehajtására, és visszatér a két magyar adjunktus eltávolítása ügyében született szenátusi határozatra. A magyar tagozat követelései közül csak az alapszabályzat esetében történt némi előrelépés. A magyar tanulmányi vonal nagyobb önállóságát biztosító szabályzatot a vezető tanács a legutóbbi ülésén véglegesítette, hogy a rektor elé terjeszthesse. Nicolae Bocsan korábban jelezte, hogy nyitott ebben a kérdésben. Magyari Tivadar emlékeztetett, hogy a magyar tagozatról eddig csak általános megfogalmazások szerepeltek a BBTE hivatalos dokumentumaiban. Az alapszabályzat viszont pontosan körülírja, hogy a legalsótól a legmagasabb szintig melyek a magyar tagozat döntéshozó testületei, és melyek a magyar tisztségviselők hatáskörei. Az eddigi gyakorlat szerint a BBTE vezetősége nem engedte a magyar oktatóknak, hogy bármit is kezdeményezzenek vagy javasoljanak a magyar tagozat tevékenységével kapcsolatban. A többnyelvű feliratozásról Bocsan hajlandó egy későbbi időpontban tárgyalni, de pontos határidőt nem ígért. Magyari elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjaira egyre több magyar oktató haragszik, mivel közzé tették a Szabadságban a magyar nyelvű Természettudományi Kar létrehozására decemberben szervezett aláírásgyűjtés eredményét. /B. T. : Új rektor-helyetteseket jelöl a BBTE magyar tagozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) reagált a Szabadság napilap január 12-i számában a Fizika Kar magyar oktatói által közzétett levélre. Az aláírások gyűjtése során elmondta, azért gyűjtik öt példányban azokat: mert nyilvános politikai és szakmai fórumokhoz szeretnének fordulni velük. Ami ma az egyetem magyar tagozatán folyik, az nem az egyetem belügye, hanem az egész erdélyi magyarság ügye. Egy ilyen aláírás, vagy annak megtagadása állásfoglalásnak is tekinthető. A BKB elnézést kér azoktól, akik nem óhajtották nevük megjelentetését. Most azok az oktatók is tiltakoznak, akik 1990-ben, a Bolyai Egyetemért folytatott aláírásgyűjtés alkalmával nem emeltek kifogást a nevük nyilvánosságra hozatala ellen (Szabadság, 1990. jan. 7.). A BKB ismételten felhívja az erdélyi magyar közösség figyelmét arra, hogy önálló felsőoktatási struktúrák nélkül, a mai trendek figyelembe vételével – demográfiai helyzet alakulása, Bologna-folyamat, az egyetemi piac nemzetközivé válása – a jövőben megszűnhet a BBTE-n a magyar tannyelvű felsőoktatás. /A BKB állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Megyasszai Bíró Attila református lelkészt az elmúlt év szeptemberében nevezték ki Resicabányára. Elmondta, hogy 2005-ben fejezte be a teológiát, ezt követően Nagybányára nevezték ki, most pedig Resicabányára helyezték. Mindenki fél a szórványtól. Ő még soha nem jár erre. A helyi református egyházközségnek 400 fizető tagja van, a családlátogatások alkalmával szeretné pontosan feltérképezni a helyzetet, mivel sok olyan hívet is feltételez, aki nem jár templomba. Vetési László szórványlelkész teológusok közreműködésével, néhány évvel ezelőtt házalással felmérést készített Resicabányán. Az általuk létrehozott adatbázisra szeretne támaszkodni. A lelkész feleségével elvállalta, hogy idén szeptemberben megszervezi a Resicabányai Magyar Hetet. Távlati tervei között szerepel egy minőségi, hosszabbított programmal működő egyházi óvodai csoport beindítása. /Balta János: Visszaszerezni az elcsángált nyájat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

Erdély fényei címmel Németh György szegedi fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Kolta Galériában. Az MTI fotóriportere 2004-ben kezdte megörökíteni Erdély és a fény szépségét, s a következő években is visszatért. Az Erdélyi fények című sorozatot tavaly, a XXIV. Magyar Sajtófotó-pályázaton a természet és tudomány kategóriában első díjjal jutalmazták. /Erdély fényei fotográfiákon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Tompa Gábor Marosvásárhelyen született 1957-ben. Bukarestben végezte 1981-ben a Színház és Filmművészeti Akadémia rendező szakát. 1981 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgató és főrendező. Igazgatása alatt a Kolozsvári Állami Magyar Színház nemzetközi hírnévre tett szert, több hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt és számos díjat nyert. Tompa Gábor az év legjobb rendezője címet több ízben (1984, 1987, 1993, 1997) elnyerte Romániában, az általa rendezett előadások is az év legjobb előadása címet kapták (1989, 1992). 1993-ban Angliában kapta meg az év legjobb külföldi előadása díjat az általa rendezett előadás, 1997-ben a Francia Kultúráért-díjjal tüntették ki. A Salernói Filmfesztivál „Best First Feature” díjával jutalmazták a Kínai védelem című játékfilmjét. Emellett ír is; az elmúlt évek néhány kötete: Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia, 2004), Noé színháza (válogatott versek, Pallas Akadémia, 2004), A hűtlen színház (esszé, Kriterion, Bukarest, 1987). Tompa Gábor elmondta, hogy számára legkedvesebbek azok a reggelek, amelyeken, együtt kezdheti a napot gyermekeivel. Tornásznak és együtt mondanak áldást a reggelinél. A Szentírás át- meg átszövi egész életét. A Biblia ismerete nélkül az egész egyetemes kultúra érthetetlen és megfejthetetlen volna. – Ha teheti, nem mulasztja el a vasárnapi szentmisét. /Jakab Gábor: Hol vagy? = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 14./

Január 15-ig jelentkezhetnek a potenciális európai parlamenti képviselők, akik az RMDSZ színeiben jelöltként indulnának a májusban esedékes európai parlamenti választáson. Kelemen Hunor a SZET elnöke elmondta, hogy eddig négyen jelentkeztek: Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Csutak István volt integrációs államtitkár és Szabó Károly szenátor, aki jelenleg is európai képviselő. A lista véglegesítése, a sorrend megállapítása az Operatív Tanács feladata lesz, majd a döntést a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is megerősíti. Legutóbb a Magyar Polgári Szövetségből (MPSZ) kivált nagyváradi Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke, Csúzi István jelezte, hogy a „jobboldal” igényt tart a negyvenöt hely közül legalább tizenötre. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki az európai parlamenti jelöltlistát” – fogalmazott sajtótájékoztatóján. A MPE vezetője cáfolta, miszerint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke indulna a választáson. „Nem is indulhatna, mivel az Egyesült Államokban tartózkodik ösztöndíjjal” – érvelt Csúzi. Toró T. Tibor EMNT-alelnök nem tartja valószínűnek, de nem is zárja ki Szilágyi Zsolt indulását. Toró szerint az RMDSZ és az EMNT jó úton van afelé, hogy megállapodásra jusson az erdélyi magyar kerekasztalról. Ennek a megegyezésnek a keretében kerülhetne fel a későbbiekben Szilágyi Zsolt a hivatalos jelöltlistára. /Fiatalokat várnak az Európai Parlamentbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Az esetleges ellenzéki jelöltekről faggatott Markó Béla nevetve jegyezte meg, hogy “ők is felkerülhetnek a listára – a harmadik helytől lefelé!”. Tőkés László kijelentette, ő egy pillanatig sem gondolt arra, hogy az RMDSZ listáján induljon. “Én is RMDSZ-tag vagyok, de szóba sem jöhet, hogy egy kommunista pártként működő szervezet listáján jelöltessem magam. Az EMNT valóban javasolt egy közös listát, de ezen a jelölést nem kötötték volna RMDSZ-tagsághoz” – jelentette ki a Krónikának az EMNT elnöke. “Itt lett volna a nagy alkalom, hogy az erdélyi magyarság összefogjon” – tette hozzá Tőkés László püspök. Szucher Ervin: Elszalasztott összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

Kulturális Autonómia Tanácsok felállítását szorgalmazzák a területi elnökök Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyett Kulturális Autonómia Tanács – ez a javaslat körvonalazódott a hét végén a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök a Kulturális Autonómia Tanácsról elmondta, cél egy olyan, vagy majdnem olyan testület létrehozása, amit a kisebbségi törvénytervezet is előrevetít. /Bögözi Attila: TEKT: stratégiát módosít az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Önálló Európai Uniós stratégiát dolgoz ki az RMDSZ. Ebben – a sajátos kulturális és gazdasági célokon túl – az egész Kárpát-medencére kiterjedő, közös régiógazdálkodási és fejlesztési együttműködésre irányuló célkitűzéseket is megfogalmaz majd – jelentette ki Lakatos Péter képviselő. /Készül az RMDSZ uniós stratégiája. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Január 13-án Kolozsváron tanácskoztak „az RMDSZ keretein kívül tevékenykedő politikai és civil-politikai szervezetek”, illetve az RMDSZ nemzetépítő platformjának képviselői. A tanácskozás résztvevői, két kivétellel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttei vagy tisztségviselői voltak. Az ellenzéki kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van az erdélyi magyar autonómia-törekvések képviseletére A jelenlévők megállapították, hogy az RMDSZ január 11-ig, a közösen rögzített határidő lejártáig, nem válaszolt az EMNT vezetőivel tavaly folytatott megbeszéléseken megfogalmazott kérdésekre. A kolozsvári tanácskozást megelőzően ülésezett a Gyergyószéki Székely Tanács, amely szerint Székelyföldnek saját, független képviselőre van szüksége az Európai Parlamentben, „mert a 16 éve politizáló párt [az RMDSZ] eddig mindig becsapta a választóit”. /”Ellenzéki kerekasztal” Kolozsváron. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

A magyarországi Kiss Ulrich jezsuita atya a hét végén Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is népes hallgatóság előtt tartott előadást A da Vinci-kód című, igencsak vitatható regényről. A csíkszeredai könyvesboltok eladói állítják, rég volt olyan nagy kereslet egy könyv iránt, mint A da Vinci-kód iránt. Dan Brown A da Vinci-kód című regényét az elmúlt három évben több mint negyven nyelvre lefordították, mára már ötvennégy milliós olvasótábora van, és a világsztárok főszereplésével eljátszott hasonló című film is kasszasikernek örvendhetett. A kereszténység fő tanításait, a Szentírás tévedhetetlenségét és Jézus Krisztus istenségét célba vevő regény egy földanyaszerű istennőkultuszt hirdet, miközben okkult praktikákat ismertet. A megtámadott katolikus egyház, a Vatikán azonban nem száll be e kegyeletsértő játékba, inkább a hívő világ józan eszére hagyatkozik. Népes tábort alkotnak immár azok is, akik egy 19. századi antiklerikális pamflethez hasonlítják a regényt, számos megalapozott tanulmány bírálja Brown könyvét és mindazokat a szellemi áramlatokat, a radikális feminizmust, az újgnoszticizmust, amelyeket a regény hirdet. A Szent Grál-rejtélyt megfejtő Mária Magdolna leszármazottai, a Merovingok és a szintén titkos Sion-rend összeütközését kigondolt krimiről a nagy tudású jezsuita atya elmondta, a mai New Age-lázban elég egy antiklerikális témához nyúlni, titkos iratcsomók nemlétező tartalmára hivatkozni, és megfelelő marketinggel világsikert lehet aratni. Az atya a regény manipulatív hatásának nevezte azt is, hogy az előadás témája iránt olyan nagy volt az érdeklődés. /Antal Ildikó: Ködoszlás A da Vinci-kód felett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

Az elmúlt héttől új felelős szerkesztője van a Transindexnek – tájékoztatott az internetes hírportál. Sipos Zoltán filozófiát végzett, szociológián mesterizett, 2002 óta dolgozik a Transindexnél, kezdetben hírszerkesztői, majd riporteri és szerkesztői feladatokat látott el, a CityZen rovatot vezette. Kelemen Attila, aki a site indulásától, 1999-től volt a Transindex felelős szerkesztője, egy új feladatkörben, a portál kiadójaként működik tovább. A váltást a Transindex kiadójának szerkezeti átalakítása tette indokolttá. A portál napilap-részének tartalma gyarapodni fog, értékszemléletben azonban nem lesz változás – olvasható a Transindex által közzétett hírben. /Sipos Zoltán a Transindex új felelős szerkesztője. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Tizenkét európai parlamenti képviselőjelölt /Nagy Zsolt távközlési miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Jakab István volt pénzügyi és Csutak István volt integrációs államtitkár, Sógor Csaba és Szabó Károly szenátor, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Bara Gyula tanácsos, Hodgyai Géza városi tanácsos, Fekete Emőke miniszterelnöki tanácsos/ adta le a határidőig dossziéját az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének. Nagy Zsolt hosszú gondolkodási időszak után határozta el, hogy jelöltesse magát. Korodi Attila azért vállalja a megmérettetést, mert a fiatal generáció részéről komoly igény mutatkozik arra, hogy képviselve legyen az Európai Parlamentben. Jakab István szerint a Pénzügyminisztériumban folytatott tevékenysége és az azt megelőző egyéves dublini ösztöndíja teszi alkalmassá az EP-képviselőségre. Sógor Csaba szenátor nyelvtudását és kommunikációs készségét tartja előnynek a megmérettetésben. Niculescu Tóni külügyi államtitkárt a Szabadelvű Kör támogatja. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter azért jelentkezett, mert úgy tartja, az EP az a fórum, ahol gazdasági szempontból nagyon sokat lehet tenni az országért és az erdélyi magyarságért. Csutak István úgy gondolja, hogy annak, aki az EP-be megy, tudnia kell, hogy egy szervezet programját hivatott képviselni. Fekete Emőke kihívásnak tartja a képviselőséget. Eckstein-Kovács Péter szenátor eredeti szándékával ellentétben úgy döntött, nem jelölteti magát az EP-választásokon. „Tekintve, hogy én liberális gondolkodású ember vagyok, nem tudom vállalni, hogy az Európai Néppárt soraiba üljek, és inkább nem jelöltetem magam” – indokolta a szenátor. Takács Csaba ügyvezető elnök cáfolta, hogy már eldőlt tény: Korodi és Winkler a befutó. /Tizenkét EP-képviselőjelölt az RMDSZ-listán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

El kell dönteni, hogy kik fogják képviseli a magyar kisebbséget Brüsszelben. Legfeljebb két mandátumra számíthat az erdélyi magyarság, ezért nem egyszerű kiválasztani az erre alkalmas személyeket. A képviselői helyekre „több disszidens formáció (MPE, EMNT, SZNT) is igényt támaszt”. A Népújság szerint „furcsa ez a hirtelen összefogási vágy azok részéről, akik minden erejükkel a közös érdekképviselet szétrombolásán munkálkodta, ám a több mint kielégítő képviselői javadalmazás minden érvnél erősebb lehet. ” /Bálint Zsombor: Föl Brüsszelbe, magyarok! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

A közös EP-képviselőcsoport létrehozását már a 2005 novemberében Bécsben tartott tanácskozás is célul tűzte ki a szoros együttműködésre törekvő európai szélsőjobboldali pártok elé. Ezen a fórumon – hivatalos nevén „hazafias és nemzeti pártok és mozgalmak találkozóján” – tíz szervezet küldöttei vettek részt, köztük a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői. /A bécsi nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Megalapozatlanként elutasította január 15-én a székelyudvarhelyi bíróság a Hargita megyei RMDSZ beadványát, amely a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási jelének elutasítására vonatkozik. A hét végén az RMDSZ a körzeti választási irodánál is megpróbálta elérni a választási jel iktatásának visszavonását, azonban eredménytelenül. A bírósági tárgyaláson Bíró Enikő, az RMDSZ-t képviselő ügyvéd azzal érvelt, hogy a 2004-es helyhatósági választások alkalmával az Országos Választási Bizottság már kimondta, hogy az MPSZ nem indulhat a választáson. „Székelyudvarhelyen nem az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet, és nem is azt kérjük tőlük, hogy ne induljanak a választáson, hanem azt, hogy hagyjon másokat, minket is indulni. ” – fejtette ki Szász Jenő, a szövetség elnöke. /Kovács Csaba: Két pert nyert az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Egy fontos és magyarosnak mondott vidéki városban, Marosvásárhely magyar ember lett a múzeum igazgatója. A városban ez rettenetes izgalmat szült. A főleg magyarellenes cikkeket író szerkesztő, a szintén magyarellenes képviselő és a prefektus támadta az új igazgatót. A vidéki román politizálás, főleg a vegyes lakosságú erdélyi végeken, még mindig a román-magyar ellentétekben egyesül. Minden más porhintés. /Sebestyén Mihály: Összefonódások. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

„Interetnikus hangulat Romániában az európai csatlakozás küszöbén” címmel készült tanulmány tavaly október–novemberben arra vonatkozóan, hogy a román lakosság hogyan látja a nemzeti kisebbségeket. A megkérdezettek 11%-a, egyetért azzal, hogy a Romániában élő magyaroknak Magyarországra kellene költözniük, további 11,9%-uk osztja ezt a véleményt, erősebb, illetve gyengébb meggyőződéssel. Az utóbbi években nőtt azoknak a száma, akik előítélettel viseltetnek a nemzeti kisebbségek iránt. 2004-ben egy hasonló felmérés során a megkérdezettek 34%-át zavarta volna, ha roma lenne a szomszédja, most ez az arány 41,7%. A tanulmány pozitívumokat is kimutatott: a romák elkülönítését például jóval kevesebben támogatnák, mint három évvel ezelőtt (57%, szemben a 70,7%-kal). Ami a magyarok megítélését illeti, a román közvélemény inkább civilizáltaknak, szorgalmasaknak tartja őket, de bizonyos esetekben egoistáknak, arrogánsaknak, ellenségesnek jellemzik őket. Egyre többen vannak viszont a magyar nyelvhasználat ellen, 30-ról 43 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiket zavar a magyar nyelv nyilvános használata. Míg 2002-ben a románok 37,8%-a támogatta a magyar nyelvű oktatást, most ez az arány 26%-ra csökkent. /Nőtt a nemzeti kisebbségekkel szembeni intolerancia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Január 14-e ünnep volt Resicabánya polgárai számára, mert a városba érkezett a betlehemi láng a Temesvári Kulturális Alapítvány (FACT) jóvoltából, a polgármester és a városi tanács ezen napon nyújtott át kitüntetéseket és jutalmakat. Díszpolgári címet adományoztak a közösség érdekében végzett munkájukért a következő egyházi személyeknek: Vasile Petrica főesperes, Pál József Csaba római katolikus plébános, Makay Botond református, illetve Marian Ilie Stefanescu görög katolikus lelkipásztor. /Megyasszai-Biró Júlia: Többszörös ünnep. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Új jobboldali párt alapítására készül Schmidt Mária – írta január 15-i számában a Magyar Nemzet, amely a Terror Háza múzeum történész főigazgatóját az Orbán Viktort eltávolítani óhajtó jobboldali elégedetlen csoportok egyikének vezetőjeként nevezte meg. /Pártalapításra készül Schmidt Mária? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./ „A milliárdos vagyonú üzletasszony nyilvános és nem nyilvános körökben tett nyilatkozatai egyértelműsítik, hogy elégedetlen a jobboldal spirituális vezetőjével” – fogalmazott az írás szerzője, Horváth Zsolt. Utalt arra, hogy Schmidt Mária tavaly decemberben írást közölt a Népszabadság című napilapban, s ebben „félreérthetetlenül utalt arra: Orbán Viktor nem lehet a továbbiakban a jobboldal vezetője”. Az új párt elnökének kilétét még homály fedi. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a cikkre úgy reagált, hogy „a Magyar Nemzet sci-fi rovatában megjelent cikkel egy politikai pártnak nem dolga foglalkozni”. Áder János a lapban megjelentekre nem kívánt reagálni. /Új jobboldali párt a Fidesz ellen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Terjed a trágárkodás, az anyanyelv hagyományos tisztaságát bemocskoló fogalmazásban – élőszóban és a nyomtatásban egyaránt. Romlik, durvul, szegényedik a magyar nyelv – szüntelenül, állapította meg Nagy Pál. Eluralkodott az esztelen hadarás – minden területen. Hódítanak a divatosnak tetsző nyelvi sablonok. Megfogyatkoztak a nyelvművelő írások. Egy színházi előadásnak akkor van átütő sikere bizonyos nézőközegben, ha ott többször elhangzanak a magyar miniszterelnök beszédében is használt trágárságok. S a színpadon is virágzik az eszeveszett hadarás, a daráló szövegmondás. /Nagy Pál: Magyar beszéd – jelen időben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi látványtervező kifejtette, amit ő tervez, az konceptuális tervezés. Nem dekorál, hanem funkciókat talál ki. Erdélyben, leginkább Székelyföldön erős a hagyományőrző képesség. Azonban a világ változik, és egyre inkább mutatkozik igény a látványtervezésre. Damokos Csaba (sz. Sepsiszentgyörgy, 1965,) 1994-ben a kolozsvári képzőművészeti egyetem design szakán diplomázott. 1990-95 között társszervezője az ANNart Szent Anna tói performance fesztiváloknak, a sepsiszentgyörgyi Medium2, Medium3 kortárs képzőművészeti fesztiváloknak. 1994-től szabadúszókény színházi és filmes munkákban vesz részt, alkalmazott- és reklámgrafikával foglalkozik. /Domokos Péter: Ki néz ki a könyvborítón? Beszélgetés Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi látványtervezővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Traian Basescu és Vladimir Voronin államfő január 16-án Kisinyovban két ideiglenes román konzulátus megnyitásáról döntött Balti és Cahul városban, mivel a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük ahhoz, hogy Románia területére lépjenek. /Két új konzulátus Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Arra utalva, hogy a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük, hogy Romániába lépjenek, Vladimir Voronin elnök elmondta, „a helyzet rendhagyó és meg kell változtatni”. „Az állampolgárság kérelmezésével kapcsolatban Voronin elnökkel megegyeztünk, hogy a románoknak és a moldovaiaknak választási joguk van, annál is inkább, mert a két állam alkotmánya megengedi a kettős állampolgárságot” – mondta Basescu. A román elnök hangsúlyozta, jelenleg 530. 000 kérvény létezik a román állampolgárság megszerzésére. „Bizonyos kérvények 2-3 személyt vagy egy családot is magukba foglalnak, mások csak egyetlen személyre vonatkoznak. Románia nem tudja egyszerre kezelni a nagy mennyiségű kérvényt. Prioritást élveznek a Romániában egyetemet végző diákok és a felsőfokú végzettségű személyek” – mondta Basescu. /Megengedett a kettős állampolgárság. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ Traian Basescu államfőt „Éljen Nagy-Románia!”, „Le a Ribbentrop-Molotov paktummal!” jelszavakat skandáló románok éljenezték a moldovai fővárosban. A Pruton túli „testvérnemzet” tagjainak nyilvánvalóan revizionista megnyilvánulását persze Bukarestben senki sem fogja szóvá tenni. A jelenlegi magyar kormány határon túli, illetve nemzetpolitikája elsősorban a szomszédos államok többségi lakosságának tűréshatárához alkalmazkodik, ritkán vállalva a nyílt konfrontációt éles kérdésekben. (A kolozsvári BBTE-ről eltávolított magyar adjunktusok miatti budapesti össztiltakozás is szalmalángnak bizonyult). Eközben Románia percig sem ódzkodik nemzeti érdekei hangsúlyos, szükség esetén kemény érvényesítésétől, ha ezt kívánják a határain túl élő kisebbségei. Beszédes példája ennek, ahogyan a bukaresti diplomácia nekiment Chisinaunak az új román diplomáciai kirendeltségek létesítését célzó javaslat félresöprése miatt, mint ahogy az is, hogy a román állampolgárságot és vízumot igénylő moldovaiak tömegét látva Basescu kész tények elé állította Vladimir Voronyint a román konzulátusok megnyitásáról szóló bejelentésével. És hány évet kellett várni, amíg Csíkszeredában létrejöhetett a magyar főkonzulátus? /Rostás Szabolcs: Érdekek éneke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Magyar nyelven is megjelent a romániai felsőoktatási rendszerben létező szakokról szóló tájékoztató. Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) által kiadott könyvecskét /Szakleírások 2007/ az RMDSZ támogatásával jelentették meg, s tartalmazza az egyes szakok tájékoztató jellegű leírását, valamint azt is, hol, melyik egyetemen milyen szakok-karok működnek. /Szakleírások magyarul. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Románia utócsatlakozási stratégiája EU-követelmény, ennek kidolgozása a kormány feladata – jelentette ki január 17-én Calin Popescu-Tariceanu korányfő, aki konzultációra hívta össze a parlamenti pártokat. A miniszterelnök leszögezte: nem akarja mindegyik párt saját elképzelését vitára bocsátani, a tanácskozás célja a kormány által megfogalmazott, és véleményezés céljából szétküldött dokumentum megbeszélése. Ehelyett a pártok saját stratégiájukkal hozakodtak elő, figyelmen kívül hagyva a kormány dokumentumát. A Nagy Románia Párt (PRM) álláspontja szerint Romániának meg kell őriznie nemzeti jellegét, legfőbb célja a nemzeti szempontok érvényesítése. Markó Béla RMDSZ-elnök korábban úgy nyilatkozott, az RMDSZ javasolni fogja, hogy az utócsatlakozási program prioritásai között kiemelt helyen szerepeljen a decentralizáció. /Románia utócsatlakozási stratégiájáról konzultált Tariceanu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Január 17-én megkezdte az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvény vitáját a szenátus Jogi és Emberjogi Bizottsága. A szenátusi testület szükségesnek tartja az elöljárók és a honatyák vagyoni ellenőrzését, de szerintük az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozása helyett a már meglévő törvényeket kellene ez irányban javítani. Az ANI-törvénytervezet azután került a felsőházba, hogy a képviselőház elfogadta a jogszabály módosított változatát. A liberálisok és a demokraták szerint a képviselők megfosztották eredeti tartalmától a törvényt, és abban reménykednek, hogy a szenátorok visszatérnek az eredeti, kormány által beterjesztett változathoz. Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PRM) viszont úgy véli, a képviselőház által elfogadott változat a megfelelő. /S. J. : Először tárgyalták az ANI-törvényt a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Egy titkosszolgálat nem nőegylet vagy férfidalárda – üzente Traian Basescu államfő azoknak, akik szerint az elnöki hivatal nemzetbiztonsági törvénycsomagja túlzott hatalmat biztosít a hírszerzőknek. Európában sehol nem hoztak létre a Feddhetetlenségi Ügynökséghez /ANI/ hasonló intézményt. érveltek a jogszabály bírálói. Az emberi jogok megsértéséhez történő viszonyulás mára már kettéosztotta a politikumot és a civil társadalmat is. A két szemléletmód legvilágosabban az említett törvénycsomag /ANI/ megközelítésekor rajzolódik ki. Az egyik szerint Románia „sajátos, rendkívüli” helyzetben van: elburjánzott a korrupció a magas rangú köztisztviselők körében, amit csak az ANI-törvénnyel lehet ellensúlyozni. A másik szemlélet azt állítja: a két jogszabály éppen a rendszerváltás egyik legnagyobb értékét kérdőjelezi meg. /Cseke Péter Tamás: Az országot megosztó érték. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Traian Basescu elnökről sok mindent el lehet mondani: kiszámíthatatlan, öntörvényű, konfliktust kereső személyiség, két éve már folyamatos politikai háború izgalmában tartja az országot. Sokan már a diktatúra körvonalait vizionálják, mert szemmel láthatóan maga alá akarja gyűrni nemcsak a kormányt, az igazságszolgáltatást, de a titkosszolgálatokat is. /Simó Erzsébet: A román nemzeti érdek mindenek felett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozat január 18-án a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont (HMHF) székházavatójával kezdődik. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály, 2000 óta állt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár élén. Az intézmény új székhelyre költözött. Hermann Gusztáv folytatni tudta történészi munkáját, tanulmányai jelentek meg, illetve 2003-ban első terjedelmesebb önálló munkája, a Náció és nemzet című kötet. Úgy vállalta el az új intézmény igazgatói tisztét, hogy abba beleférjen egy kutatócsoport működtetése is. A közművelődési tevékenység mellett külön iroda foglalkozik a hagyományos értékek kutatásával, a kutatási eredmények népszerűsítésével. Ez az államilag finanszírozott kutató tevékenység hasznos lesz a székely múlt, a székely népélet, néphagyomány alaposabb megismerésében. Hermann a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetőjével elosztotta a kultúrával kapcsolatos feladatokat: a HMKK kiemelten a „magas kultúrával”, a felnőttképzéssel, a kultúra gazdaságalapú kutatásával foglalkozik, az udvarhelyi központ a hagyományőrzéssel, a székely múlt kutatásával, a hagyományos értékek érvényre juttatásával, míg a szárhegyi központ a kortárs művészet művelésének, kritikai-elméleti értékelésének támogatásával. /Antal Ildikó: A művelődésszervezés légköréből érkezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./