A Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálataihoz a következő évben látunk hozzá – nyilatkozta Boros János, Kolozsvár alpolgármestere. A szükséges összeg egy részét a városi költségvetésből biztosítják, alternatív pénzforrásokat is keresnek. Az alpolgármester arra számít, hogy a világ magyarsága is hajlandó lesz adakozni az egyik legnevesebb magyar köztéri szobor restaurálására. „A szoborcsoport alapzata sürgős restaurálásra szorul” – jelezte Virgil Pop kolozsvári műépítész. Kiderült, hogy a Gheorghe Funar volt polgármester által a Mátyás-szobor talapzatára helyezett, Iorga-idézetet tartalmazó fémtábla nem rendelkezik a szükséges engedéllyel. A Műemlékvédelmi Bizottság 1992 decemberében keltezett levelében felszólította a polgármesteri hivatalt a tábla eltávolítására, ami mindmáig nem történt meg. A szobor háta mögött álló hatalmas zászlótartók felállítását a bizottság határozottan megtiltotta. A határozatot – habár kötelező érvényű – a városvezetés figyelmen kívül hagyta. /Lázár Lehel: Felújítják a Mátyás-szobrot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

A dévai magyarság régi álma készül beteljesedni az önálló magyar iskola megalakításával, mégis kevés szülő jött Déván a Magyar Házba megvitatni az ezzel kapcsolatos teendőket. A gyér érdeklődés oka: a magyar közösség az utóbbi évtizedekben számtalan alkalommal lelkesen állt a magyar tagozatokat befogadó román tanintézmények felújításához, aztán pár év múlva költözni kellett egy másik lerobbant épületbe, és kezdődött elölről az egész. Az új, önálló iskola épülete alapítványi tulajdonban marad, ami azt jelenti, hogy innen senki ki nem teheti a magyar iskolát, hangsúlyozta Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke. /Gáspár-Barra Réka: Szülői értekezlet a magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

Gyakorlatilag felmérhetetlen, hogy helyhiány vagy más okok miatt mennyi kincs porosodik vagy penészedik a régió múzeumainak raktáraiban, pincéiben. A tárgyak jelentős része a magyar történelemhez kötődik. Aradon Peter Hügel, az aradi múzeum igazgatója korszerűsítési elképzeléseit kínkeservesen verekszi csak át környezetén. – Az 1848-as részből a ’70-es évek elejéig sokkal többet lehetett látni, mint ma. Akkor Ceausescu ideológusainak parancsára az 1848-as részleget szétverték, helyét a dák ősök és a szocializmus dicsőítése vette át. 1989 után a kommunista relikviákat leszedték, de a történelemszemlélet mit sem változott. Peter Hügel szeretne több 1848-as anyagot kiállítani. A Feszty-hármaskép végleges helyét az igazgató nem a múzeum falain belül képzeli el. Szeretné a katolikus templom udvari épületeinek egyikében állandó helyet találni, s hosszú évekre megőrzésre odaadni az egyháznak. Hügel elismerte, hogy a raktározási körülmények borzalmasak, a falak vizesek, pereg a vakolat, a kincsek állapota pedig folyamatosan romlik. Puskel Péter, Arad múltjának egyik legavatottabb ismerője szerint elérkezett az idő, hogy előkerüljön a raktárból Aradi Zsigmond Búsuló Arad című szobra, Csiky Gergely, Fábián Gábor mellszobra, a Kossuth-szobor, Huszár Adolf Szabadság-szobrának makettjei, Arad szabad királyi város kincsesládája, több tucatnyi értékes festmény, és még lehetne sorolni. Bizonyos aradi román körök hallani sem akarnak a ’48-as részleg kibővítéséről, más magyar ereklyék leporolásáról. Eltekintve a bányamúzeumoktól, Hunyad megyében elvileg három történeti vagy néprajzi múzeum létezik. Azért csak elvileg, mert a legjelentősebb, a dévainak helyet adó épület közel egy évtizede felújítás alatt áll, s azóta nincs állandó kiállítás. A múzeum alapítása dr. Téglás Gábor és dr. Torma Zsófia, a földkerekség első amatőr régésznőjének nevéhez, pontosabban az általuk 1882-ben létrehozott “Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulathoz” fűződik. Az általános történeti múzeumból a 80-as években a “dák és római civilizáció múzeuma” lett. Az elnevezés a mai napig megmaradt. A múzeum gyűjteménye akár százezernél is több darabból áll, állította Bodó Krisztina régész, a múzeum munkatársa. Sok régi kőszobor, oszlopdarab vagy egyéb kőfaragvány Déván a szabad ég alatt áll. Vajdahunyadon van a másik múzeum, ott is folynak ásatások. Szászvároson a Néprajzi Múzeum nem panaszkodhat helyhiányra, de a magyar vonatkozású kiállított tárgyak jóformán teljességgel hiányoznak. /Chirmiciu András: Pincekultúra. Múzeumok rejtegetett magyar kincsei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

Hajdu Attila (Szilágysomlyón élő orvos, prózaíró, képző- és fotóművész) Képes mesék című 36 elbeszélést, valamint a szerző ugyanannyi grafikáját tartalmazó kötetét mutatták be a napokban Zilahon, Barabás Dénes (marosvécsi orvos) terakotta kisplasztikáival együtt. /Képes mesék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Tőkés László püspök elfogadja László Attila indítványát, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet székházában találkozna Markó Bélával. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye idézett Tőkés Markóhoz írt válaszleveléből. „A párbeszéd és annak tárgya – az autonómia – fontosságának tudatában továbbra is szorgalmazom a megbeszélést” – írta a püspök, aki egyházi és EMNT-elnöki kettős minőségben kíván Markóval tárgyalni. Azt javasolta, hogy mindkét fél fogadja el az egy héttel ezelőtt megválasztott László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök helyszínre vonatkozó indítványát, s „a párbeszéd tárgya legyen az erdélyi magyarság autonómiája – a kisebbségi törvénytervezet összefüggésében”. /Tőkés találkozna Markóval Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) kolozsvári Agrárfórumának zárónyilatkozatát megküldte a kormánynak, a román parlament két házának (Adrian Nastase és Nicolae Vacaroiu házelnököknek), valamint a kormánypártok elnökeinek, beleértve az RMDSZ-t is. A mezőgazdaságot és vidékfejlesztést érintő negyvenhét pontos javaslatcsomagot tartalmazó zárónyilatkozat mellett az RMGE kérte a párbeszéd megkezdését minden törvényhozó és végrehajtó testülettel. Egyelőre válasz a képviselőház elnökétől, a szenátus elnökétől és a mezőgazdasági minisztertől érkezett. Az RMGE elnökségének küldöttségét április 13-án fogadta a szenátus mezőgazdasági szakbizottsága, majd Gheorghe Flutur mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. Az RMGE képviselői kifejezték aggodalmukat az uniós csatlakozásra való felkészülés súlyos lemaradása miatt. A szenátorok értékelték a szakmai érdekvédelem figyelemfelkeltő indítványát és a kolozsvári zárónyilatkozatban megfogalmazott javaslatokat. A szakbizottság tagjai felkérték az RMGE-t, hogy járuljon hozzá a törvénytervezetek kidolgozásához, a kért módosító javaslatok megfogalmazásához. Gheorghe Flutur miniszter elismerését nyilvánította ki az RMGE delegációnak, értékelve az uniós szabályzásokban való jártasságukat, aggódásukat a csatlakozási tárgyalásokon történt vállalások időbeni teljesítéséért. A miniszter szívesen látná az RMGE-t az EU érdekvédelmi szervezete (a COPA-COGECA) tagjaként. /Sebestyén Csaba RMGE elnök: Figyelembe veszik a magyar gazdák csatlakozási elvárásait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Magyarbikal közigazgatásilag Bánffyhunyadhoz tartozik, választóvonalon van, s ez meghatározta a falu sorsát. Magyarbikalon, a 2003-ig színmagyar faluban véget érnek az utak. A virágkorában (1968–69) még 1200 lakosú faluban a hetvenes években 800-an, 2002-ben csupán 400-an éltek. 1989 előtt a lakosság nagy része Bánffyhunyadon dolgozott, ott könnyen jutottak tömbház-lakáshoz. A kilencvenes években jelentkező munkanélküliség, a nyugdíjazás több családot visszahozott a kiöregedőben levő Magyarbikalra. A falu egyetlen intézménye a református egyház. A falunak nincs „állami” óvónője, Magyarbikalon hét gyermekkel, mégis működik óvoda, ezt az egyház szervezi. 2004 januárjában kormányhatározat született a magyarbikali egyházközség hajdani felekezeti iskolájának visszaszolgáltatásáról. Azóta felújították az iskola tetőszerkezetét. A magyarbikali templomtorony a korábbi lelkipásztor, Ferencz Miklós idején, 1981-ben vált egy múzeum otthonává. Az emberek a padlásokról előkerülő régi tárgyakat előszeretettel hozták a parókiára. 1996-ban jelent meg Magyarbikal monográfiája, Sebestyén Kálmán történész tollából. A hosszú évekig fiókban rejtegetett monográfia kinyomtatása dr. Ferencz Árpád lelkésznek köszönhető. /Kerekes Edit: Magyarbikal – tetterős közösség a határvonal átka alatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

A Mindszenty József Alapítvány, a Lakiteleki Népfőiskola és a Keresztény Élet budapesti hetilap Mindszenty bíboros halálának 30. évfordulója alkalmából, április 8-án, Kárpát-medence szintű vetélkedőt szervezett a térség középiskolái számára. A Mindszenty életéről és koráról szóló vetélkedőn 70 iskolából mintegy 300 középiskolás diák és azok felkészítő tanárai vettek részt. A legjobb 12 csapat vetélkedője a lakiteleki Népfőiskola Kölcsey házában zajlott, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium (Gyulafehérvár) csapata érte el az első helyezést. A nyertes csapat 2005. pünkösd ünnepén Máriazellbe (Ausztria) zarándokolhat Lezsák Sándor képviselő kíséretében, ahová Mindszentyt először eltemették. (1991. május 4-én azután földi maradványait hazavitték Magyarországra és Esztergomban temették újra.) /A Majláth csapat első helyezést ért el. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Sepsiszentgyörgyön van a közel ezerháromszáz kötetes Shakespeare-könyvtár, ahol hat nyelven található meg a teljes életmű. A könyvtár létesítőjét, a Shakespeare Alapítvány létrehozóját és irányítóját, dr. Nagy Attilát a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai sorába fogadta. Őt Mészöly Dezső Kossuth-díjas költő, műfordító, a Magyar Shakespeare Társaság alelnöke javasolta a tagságra. Mészöly Dezső volt dr. Nagy Attila könyveinek első lektora, és ő írta az előszót három munkájához; az 1988-ban elkészített Kalandozások Shakespeare idő-univerzumában kézirathoz, a 2001-ben megjelent Ezerszer az évezred emberéről, majd a 2002-ben kiadott Shakespeare varázsköpenye alatt című könyveihez. Utóbbi két munkáját angol nyelven is kinyomtatták. Tizenhét ország több neves Shakespeare-kutatója kereste fel Sepsiszentgyörgyöt a Nagy Attila által szervezett nemzetközi találkozók alkalmával. A Nagy Shakespeare Kert, Shakespeare Nagy Magyar Kertje, illetve A Világirodalom Nagy Kertje nevet viselő tervei nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki. Jelenleg a Debrecenben elkészített 2010, Európa fővárosa pályázati dokumentációnak része az egyik terve, a másikat pedig, a Nagy Shakespeare Kertet a Budapest melletti Veresegyházon tervezik megvalósítani. Dr. Nagy Attila reménykedik abban, hogy Sepsiszentgyörgyön megvalósul idővel a Háromszéki Híres Személyiségek Kertje, melyet ő javasolt. /Fekete Réka: Shakespeare bűvöletében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

A magyar kultúra napján, január 22-én Sepsiszentgyörgyön mély csend honolt a művelődési berkekben. Leáldozóban a magyar kultúra napja? – tette fel a kérdést akkori vezércikkében Sylvester Lajos. Az önmagukat ismétlő rendezvényekre mindig ugyanaz a tizen-, huszon-egynéhány jó sepsiszentgyörgyi megy el. Fájdalmas ez a csend Sepsiszentgyörgyön. Mert Bereckben József Attila-emlékműsort tudtak szervezni a helyi iskolások, Baróton irodalmi kávéházat tartottak, Árkoson pedig József Attila-emlékestet. Ha nem lenne Sepsiszentgyörgynek egy egyszemélyes kulturális intézménye Kónya Ádám személyében, a magyar művelődésnek jelene sem lenne már talán. /Váry O. Péter: A magyar kultúra fellegvára? Ugyan, kérem, felejtsük el. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

Április 14-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták a Magyarországon megjelenő Rubicon történelmi folyóirat idei 2–3. összevont számát, amely Kolozsvár múltjának szentelt írásokat tartalmaz. A kiadvány olyan munkákkal rukkol elő, melyek friss kutatások eredményeként a szakmabeliek számára is meglepetésként hathatnak. Rácz Árpád főszerkesztő köszönetét fejezte ki a lapszám létrejöttében segédkezőknek, mindenek előtt Egyed Ákos EME-elnöknek, akitől a megvalósítási ötlet származott. A kiadvány szerzői: Kántor Lajos, Egyed Ákos, Asztalos Lajos, Sipos Gábor, Jeney-Tóth Annamária, Flóra Ágnes, Pakó László, Kovács Kiss Gyöngy, Kiss András, Mihály Melinda, Gaal György, Hámori Péter, Szabó Dezső, Murádin János Kristóf, Gidó Attila és Stefano Bottoni. /Ö. I. B.: Kolozsvár átkelt a Rubiconon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Április 14-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták József Attila 19 versét tartalmazó, Valamit ingyen akarok /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetet. A verseket Láng Zsolt válogatta, a kötetet Kancsura István illusztrálta. /F. I.: Valamit ingyen akarok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Puskás Bálint RMDSZ-szenátor a referendumtörvény módosítására nyújtott be javaslatot, hogy a helyi tanácsok törvényesen írhassák ki az autonómiáról szóló népszavazást. A szenátor módosító javaslatát – a parlamenti bizottságok és a kormány észrevételeivel – egy hónap után bocsátják vitára a szenátusban. Puskás Bálint ugyanakkor kifejtette, felvállalja, hogy a parlament elé terjeszti a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát, ha a kezdeményezők elfogadják módosító javaslatait. A szenátor javaslata az, hogy az SZNT szakértőivel tárgyalják meg a statútum minden cikkelyét, és a közösen kidolgozott végleges változatot terjesztené a törvényhozás elé. Puskás szerint az autonómia-statútum benyújtására alkalmas pillanat a kisebbségi törvénytervezet elfogadása után következik. „Fájdalmas a kis lépések politikája, de eddig csak ez hozott eredményt” – jelentette ki a szenátor. /B. E. L.: Puskás javítana az SZNT statútumán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

A külügyi és az igazságügyi minisztérium javaslatainak figyelembevételével fogadja el ezen a héten a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a kormány – jelentette be Oana Marinescu, a Tariceanu-kabinet szóvivője. /Bíró Blanka: Közvitát szorgalmaznak a kisebbségi törvénytervezetről. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Nagyszalontára, majd Nagyváradra látogatott a napokban Horn Gyula, a magyar kormány 1994 és 1998 közti miniszterelnöke. A kettős állampolgárságról tartott tavaly decemberi népszavazást követően úgy tűnt, kormánypárti politikus nemigen fog Erdélybe látogatni. Horn Gyula úgy vélte, „a népszavazás rossz, félresikerült kezdeményezés volt, annyira, hogy a nemre buzdítók maguk sem tudták megindokolni, miért tették”. Szerinte „a kormányoldalnak nincs restellnivalója a határon túli magyarokkal szemben, mivel az ő sorsuk mindig elsődleges volt számára”, és sajnálja, hogy „egyeseknek sikerült összeugrasztaniuk a különböző nemzetrészeket”. Elindulása előtt találkozott a miniszterelnökkel, aki kijelentette, „senki sem vonhatja kétségbe, hogy bizonyos feltételek mellett a kettős állampolgárság joga minden magyart megillet. Ezért meg kell vizsgálni, hogyan lehet ezt biztosítani a külhoni magyaroknak”. Horn Gyula pufajkásként jelen volt a Nyugati pályaudvar előtti, 1956 decemberi sortűznél, és – állítják – szódásüveggel verte szét két „ellenforradalmár” állkapcsát, akinek e tevékenységére vonatkozó iratai nyomtalanul „eltűntek”, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus „Na és?”-sel felelt. Horn Gyula kormányfő 1994 és 1998 között, különböző ürügyekre hivatkozva, többször is fölvetette a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, „anyagi okok” miatt a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna TV felszámolását stb. Kovács László, a magyar–román alapszerződés előkészítése idején kijelentette: nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és félmillió lakosát a határon túli két milliós (!) magyarság vélt érdekeiért. Az alapszerződés aláírása után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege nem volt azonos az aláírttal. Ezek után Kovács László mégis azt hangoztatta, hogy „a magyar kormány nem hagyta cserben, nem árulta el a romániai magyarságot”. 1998 tavaszán, az országgyűlési választások előtt a Horn-kormány határozottan ellenezte a határon túli magyaroknak adandó magyar állampolgárságot. /Asztalos Lajos: A határon túliak és Horn Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Krízishelyzetben vannak a gyergyói térség famegmunkáló vállalkozásai – hangzott el az ARBOR – Famegmunkálók Szövetsége hétvégi értekezletén. Szilágyi Imre ARBOR-elnök szerint a faipari vállalatok egyik legnagyobb gondja, hogy a Romsilva tavaly 85 százalékkal drágította a fa árát. Másik probléma a nyersanyag-elvándorlás: külföldi cégek csak a Gyergyói-medencéből havonta öt-hatezer köbméter rönkfát szállítanak el. Bajkó Tibor alelnök előadásában jelezte: 2004 novembere óta a cégek többsége veszteséggel zárja a hónapokat, így már az elbocsátások is elkezdődtek. Az alelnök azzal a felhívással fordult az erdőtulajdonosokhoz és rönkforgalmazókhoz, hogy a nyersanyag eladásánál részesítsék előnyben a helyi cégeket. Garda Dezső Hargita megyei parlamenti képviselő ismertette a jelenlévőkkel az ARBOR felkérésére készített törvénytervezetét, amelyben hátrányos vidéknek nyilvánítaná azokat az erdős vidékeket, ahol a kitermelés többszörösen meghaladta a környezetvédelmileg megengedett mennyiséget – így Gyergyót is, ahol a megengedett mennyiség harmincszorosát vágták ki az elmúlt években. A hátrányos vidékeken a törvénytervezet szerint leállítanák a rönkfaexportot, és kizárólag a helyi feldolgozást írnák elő. /Gergely Edit: Elvándorol a nyersanyag. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

„Azt hiszem, a moldvai csángók kérdésében nem lehet már megkerülni azt, ami itt elhangzott” – jelentette ki Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány igazgatója annak a csángókonferenciának a záróbeszédében, amelyet az alapítvány az Európa Tanács védnöksége alatt tartott a hét végén. A Bákó megyei származású Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök nagypataki csángómagyar dialektusban mondott el egy édesanyjától tanult imádságot. Megvallotta, hogy a csángó megnevezéssel csak teológushallgatóként találkozott, és azt ugyanolyan megbélyegzőnek érezte, mint a magyarokra mondott „bozgor” kifejezést. Fontosnak tartotta a múlt ismeretét, és azt is, hogy mindenki legyen büszke az eredetére. Petru Ghergheli iasi-i püspök korábban azt hangoztatta: csak akkor látja indokoltnak a magyar nyelvű misék bevezetését, ha meggyőződik arról, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román nyelvű misét. A konferenciára őt is meghívták, de elfoglaltságai miatt Vladimir Peterca professzort a bukaresti katolikus teológia rektorát küldte Budapestre. Szerinte a magyar irodalmi nyelv bevezetése a csángó falvak templomaiba éppen azt a sajátosan archaikus nyelvet veszélyeztetné, amelyiket ma Európában is a csángók egyik legfőbb értékének tekintenek. Utalt arra a iasi-i igényre, hogy tartsanak román nyelvű misét is a csíksomlyói pünkösdi búcsú alkalmával. A konferencián román, magyar és német kutatók tartottak előadásokat a moldvai csángó közösségről. Hegyeli Attila javasolta, hogy Bákóban tartsák a következő konferenciát. /Gazda Árpád, Budapest: Magyarul imádkozott a moldovai püspök a budapesti csángókonferencián. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./ Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök Moldvában született, csángósorban felnőtt, Iasi-ban tanult egyházi vezető. A budapesti csángó-konferencián Cosa kiállt a csángó falvakban történő magyar nyelvű misézés mellett. /Gazda Árpád: Moldovai kopogtatás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

A múlt év óta az Identitás Alapítvány /Szatmárnémeti/, melynek elnöke Varga Attila, parlamenti képviselő, külön díjjal jutalmazza azokat, akik kiemelkedő szerepet vállalnak a magyarság értékeinek és hagyományainak ápolásában, az azonosságtudat megőrzésében. Először dr. Bura László tanár, nyelvész, közíró, mintegy 30 könyv szerzője részesült az elismerésben. Idén április 15-én átadták a díjat Csirák Csabának, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökének és Muzsnay Árpádnak, a Kölcsey Kör elnökének, az EMKE partiumi alelnökének. Laudációjában Varga Attila kiemelte, hogy Muzsnay Árpád sokat tett a régió magyarsága történelmi emlékezetének, s a magyarság kulturális életének ébrentartásáért. Kitartó tevékenysége nyomán emeltek szobrot többek között Kölcsey Ferencnek (kettőt is), Dsida Jenőnek, Szilágyi Domokosnak és Páskándi Gézának. Csirák Csaba kezdeményezte a Gellért Sándor kárpát-medencei versmondó versenyt, a Szentlélek templomban beindult Mindentudás egyeteme sorozatot, az Otthonom Szatmár megye helytörténeti és önismereti könyvsorozat kiadását, ami meghaladta a 20. kötetet, továbbá a szatmári Színházbarátok Körének megalakítását. /(Sike Lajos): Muzsnay Árpád és Csirák Csaba kapta az Identitás-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Április 16-án Temesváron megtöltötte a közönség a Román Opera nézőterét a Bánsági Magyar Napok alkalmával a Hagyománykeresőben című folklórműsor előadásán. “A népi kultúra csodálatos kincseinek újra megtalálásában szegedi táncoktatók: Nagy Albert és Gombos András segítették a régió ősei hagyományait kereső magyar közösségeit” – fejtette ki Szász Enikő, a rendezvénysorozat főszervezője. A műsorban hét táncegyüttes, kétszáz gyermek és fiatal népviseletben a magyar nyelvterület jellegzetes táncaival szórakoztatta a közönséget. A műsort a legfiatalabbak, a Kisbokréta (temesvári Bartók Béla Líceum) és a Pántlika (1-es számú Általános Iskola) összevont tánccsoportja nyitotta meg. Őket követte a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a dettai Búzavirág, végvári Csűrdöngölő, a Bartók Líceum Bokréta csoportja, a pusztakeresztúri Árvácska és a Vajdaságból érkezett székelykeveiek tánccsoportja. A Bánsági Magyar Napok népszerű rendezvénye a fellépő együttesek össztáncával zárult. /Szekernyés Irén: X. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

Megjelent Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Nagyapó mesefája 15./ Benedek Elek 1894–96 között megjelentetett öt kötete az akkori, addig publikált eredeti népmesék feldolgozott változatát, a saját meséit és a magyar mondavilág remekeit tartalmazta. A különböző Benedek Elek-mesekönyvek mindig ezekből a válogatásokból készülnek. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

Újabb javaslatot tett Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ és az EMNT közötti párbeszédre, olvasható Tőkés László közleményében. Április 23-án Marosvásárhelyre összehívták az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács együttes ülését, amely – bővített formában – széleskörű erdélyi fóruma kíván lenni az autonómia megvitatásának. Szorgalmazzák a monopóliumhelyzetével visszaélő RMDSZ-szel a tényleges párbeszédet, másfelől pedig április 23-ra összehívják azt a „Vásárhelyi Találkozót”, amelyen pártállástól függetlenül helye van mindazoknak, akik valóban kiállnak a nemzeti közösség háromszintű autonómiája mellett. A két testület küldöttein kívül, az ülésre meghívták „az erdélyi magyar polgári, egyházi és politikai közélet jeles képviselőit.” /Autonómia–vitát szervez az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Rendhagyó előadással ünnepli meg a temesvári Csiky Gergely Állami Színház a társulat alapításának 52. évfordulóját. Erre május 3-án kettős centenárium szolgáltat alkalmat: századik alkalommal játsszák Thalia templomában A repedt gonghoz című zenés kabarét, emellett március 29-én lett volna százéves Rejtő Jenő (P. Howard)., akinek írásait színpadra alkalmazta Demeter András igazgató. /(pataky): Századszor kondul meg a repedt gong. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Nagy Katalin felháborodottan utasította el Sipos Gézának A Hét hetilap február 24-i számában megjelent Sütő András ellen írt cikkét. Sütő András drámáit angol, francia, orosz és román nyelvre fordították, továbbá a Herder-díjat is megkapta. „Sütő csodálatos drámáiban önmagunkról, fájdalmas történelmünkről, sorsunkról ír”, állapította meg az író védelmezője. Nem fognak porosodni a Sütő-könyvek sem a polcokon, sem az emlékezetben. Nagy Katalin azt üzente Sipos Gézának: „vigyázzon inkább vajúdó lapocskájukra Stefano Bottonival, mert még a pletykalapok szintjét sem érik el.” /Nagy Katalin, Marosvásárhely: „Itt állok, másként nem tehetek” . = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 19./

Április 17-én Székelytamásfalván az általános iskola felvette a falu nagy szülöttje, Thury Gergely (1826–1882) nevét. Az ünnep Hegyi István helybéli református lelkipásztor egyházi szertartásával kezdődött. Az iskola homlokzatára rögzített névtáblát, illetve a Thury család címerét id. Tusa János és Kopacz László az alma mater egykori pedagógusa és diákja leplezte le. /Bodor János: Iskolakeresztelő Székelytamásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

A Román Posta alkalmazottainak szakszervezete bejelentette, hogy egyezségre jutottak a gazdasági vezetőséggel, és beszüntetik a sztrájkot. Nagy Zsolt információs és hírközlési miniszter fontosnak ítélte, hogy a szakszervezeti képviselők elfogadták ajánlatukat, csupán háromszázalékos béremelést ígértek. /B. B. E.: Ismét dolgoznak a postások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Április 18-án zsúfolásig telt a Bihar megyei RMDSZ-székház tárgyaló terme a Megyei Egyeztető Tanács alakuló ülésére érkezőkkel. Nagyváradi egyházi és világi notabilitások, tudományos, kulturális alapítványok, egyesületek képviselői telepedtek a hosszú asztal mellé. Dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetője, a Keresztény Orvosok Szövetségének országos alelnöke ismertette, hogy 49 főből álló testületet akarnak létrehozni. Biharban a „bölcsek tanácsát” nem csak tanácskozói és javaslattevői jogkörrel, de szavazati joggal is ellátták, beleszólhatnak a szervezet költségvetésébe, az elnökválasztásba. Nem jelent meg Tőkés László, de a református egyház és a Partiumi Keresztény Egyetem képviseltette magát. Tempfli József római katolikus megyéspüspök részt vett a tanácskozáson. Zétényi Zsigmond, az Erdély Magyar Műszaki Tudományos Társaság nevében javasolta, hogy legyen a testületnek egy általános kérdésekben állást foglaló és javaslattevő ülése. A testület, Biró Rozália javaslatára dr. Földes Bélát választotta meg elnöknek. Tartalmas együttműködést kért Szűcs László újságíró és Tavaszi Hajnal könyvtáros. /Lakatos Balla Tünde: Erősíteni az RMDSZ ernyőjét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Nagyváradon megalakult az RMDSZ által életre hívott Megyei Egyeztető Tanács (MET). Tőkés László püspök külföldi útja miatt nem jelent meg az alakuló ülésen, de nem zárkózott el a testület munkájában való részvételtől. /Balogh Levente: Tőkés nem zárkózik el a MET-tagságtól. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

A diszkriminációt megállapították, mégsem szabhatott ki bírságot az Országos Diszkriminációellenes Tanács a kolozsvári Szent Kamill szociális otthon ügyében, mert a tettesek ismeretlenek, tájékoztatott Asztalos Csaba, a kormánytestület elnöke a tanács április 19-i ülése után. A tanács a Krónika napilap Szent Kamill megpróbáltatásai /ápr. 5./című cikke alapján indított vizsgálatot a kolozsvári intézmény alkalmazottainak zaklatása ügyében. Az otthon női alkalmazottait és hozzátartozóikat ugyanis környékbeli fiatalok rendszeresen bántalmazták. A rendőrségi nyomozás nem igazolta az alkalmazottak által korábban jelzett rendszeres „bozgorozást”. /Salamon Márton László: Szent Kamill: nincs tettes, nincs bírság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Új könyvvel gazdagodott az erdélyi – és az egész magyar – szellemi panteon: Zágoni Jenő szerkesztésében és kiadásában Budapesten megjelent Szent­katolnai Bálint Gábor Válogatott írások című könyve. Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyről történt kényszerű távozása után is ízig-vérig székelyföldi kötődésű tudományos kutató, művelődésszervező és íróember maradt. Zágoni Jenő saját munkáit tartalmazó Válogatott írások címmel 2004-ben kiadott könyve kereken száz erdélyi kötődésű vagy témájú írást tartalmaz. Mostani könyvében Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész, őshazakutató, nyelvismerő zseni – harminc nyelven beszélt! – mellőzött, elfelejtett, a tudománytárakból kiközösített értékes műveit teszi közkinccsé. Mint minden eddigi kötete, a mostani is a tudós kutatóra jellemző jegyzetanyaggal bővel­kedik. A kötet tartalmazza Szent­katolnai Bálint Gábor önéletrajzi naplótöredékét is. /Sylvester Lajos: Szentkatolnai Bálint Gábor (Zágoni Jenő új könyve). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

XVI. Benedekkel a római katolikus egyház tanításának és hagyományainak megőrzése terén a legnagyobb tekintély került ennek az egyháznak az élére – mondta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök. Vatikáni látogatásai során alkalma volt megismerkedni és eszmecserét folytatni Joseph Ratzinger bíborossal. /Tempfli József megyéspüspök nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

A Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) véleményezésére vár a kormány a kisebbségi törvény tervezetének elfogadása előtt – jelentette be Oana Marinescu kormányszóvivő. A Velencei Bizottság és az EBESZ korábban kritikákat fogalmazott meg a szövegnek a parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezeteket diszkrimináló rendelkezéseivel szemben. /Salamon Márton László: Európai véleményezésre vár a kisebbségi törvénytervezet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./