Különleges ünnepre készül május 20-án a dévai Szent Ferenc Alapítvány. A sok száz erdélyi kisgyermeket, fiatalt felkaroló szervezet szeretettel vár mindenkit, aki elkötelezte magát az élet szolgálatára. A rendezvénynek Tholdy Horváth Péter nemrég visszakapott marosnémeti birtoka nyújt otthont. Böjte Csaba atya szeretne hármas ünnepet tartani: 1. Megújítani Istennel a szeretet parancsában kötött szövetséget. 2. Emlékezni az ősök által kötött vérszerződésről. 3. Megünnepelni azt a szövetséget, melyet alapítványunkkal kötött oly sok ember, melyből otthon, kenyér, élet fakad sok száz bajban lévő gyermeknek. /Szövetség az életért: Dél-Erdély. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

A magyarországi Máriagyüdről indult április 16-án Csíksomlyóra tartó zarándokútjára Tóth János magyar állampolgár. Zsebében Bíró László püspök ajánló levele, ki “hitét gyakorló becsületes keresztyén embernek” ismeri a kilométereket egymagában rovó, hitében erős, a családot a nemzet és élet alapkövének tekintő gazdálkodót. Zarándoklatával a lelki elsivárosodásra, a család értékvesztésére, széthullására szeretné felhívni a figyelmet. Útvonalán – Máriagyüd, Mohács, Szeged, Makó, Tornya, Arad, a Maros völgye, Gyulafehérvár, Marosszentimre, Balázsfalva, Segesvár, Székelykeresztúr, Csíksomlyó – minden szembejövőre ráköszön és szóba áll azzal, aki megszólítja. Kezet nyújt, elfogadják, s kézfogásával egy családért elmondott Miatyánkot kér. Tóth János 3 éve készül az útra, indulását 5 hónapos felkészülés előzte meg. Reggel 7-kor indul, naponta 25-45 km-t gyalogol. A szálláshelyekről barátok, ismerősök gondoskodnak. Számításai szerint pünkösdre Csíksomlyóra érkezik. Az úton találkozott még magyar zarándokokkal. Haraszti Mária és Pozsgai Éva Pilisszántóról indultak április 20-án. Útjuk Déván, Csaba testvér szálláshelyén keresztezte egymást. /Takács Ildikó: Imát kér a magyar zarándok kézfogása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Több mint fél ezren gyűltek össze május 20-án a Szent Ferenc Alapítvány szervezte találkozóra Marosnémetiben. Az Erdély minden csücskéből idesereglő gyermekek, fiatalok, munkatársak, támogatók mellett Magyarországról és még távolabbról is szép számban érkeztek a rendezvényre. Legmesszibbről talán maga a házigazda, Tholdy Horváth Péter, aki a hajdani erdélyi nemesi család leszármazottjaként évekig harcolt, hogy visszaszerezze marosnémeti birtokát. Az itt székelő csendőrség idén hagyta el az épületet, most önfeledt gyermekzsivaj hallatszott az udvarról. A kastély és gyönyörű kertjének visszaszerzése nem volt egyszerű, de a békesség, a kiengesztelődés és szeretet jegyében történt. És aki szeretetből cselekszik, az beteljesülni látja a reményt – mondta a szentmisén Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Szeme láttára bontakoztak ki, teltek meg hittel és reménységgel a kicsi gyermeki lelkek, és váltak felnőtté, igaz emberré a fiatalok. És kibontakozott körülötte számtalan közösség, köztük a szórványban élő dévai magyaroké, akik immár iskola és Magyar Ház birtokában egyre bátrabban vállalják identitásukat. Mindez a szeretetből történő összefogás, szövetség eredménye – mondta Csaba atya. Ma már 700 gyermek nevelkedik az alapítvány 11 erdélyi gyermekvédelmi központjában, és még annyian járnak a hét napközibe. A világjáró Beder Tibor és a moldvai magyar nyelvű miséért kerékpározó Ferkó Zoltán is megosztotta élményeit az egybegyűltekkel. /Gáspár-Barra Réka: Szövetség az életért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Június 23-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében nyújtották át Székely Árpád igazgatónak a Magyar Örökség-díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület így kívánta elismerni a 450 éves erdélyi református iskolahálózat létét és fontosságát. Esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. Székely Árpád iskolaigazgató elmondta, az iskola kamarakórusát két tanár kolléga is elkísérte. A Magyar Örökség-díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. A Magyar Örökség-díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a Magyarság Szellemi Múzeumát. Erdélyből az évek során mások mellett hasonló elismerésben részesültek: Báthory István Elméleti Líceum (2005), Böjte Csaba és az általa vezetett Dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium (2002), Szabó T. Attila (1996) és Tőkés László (1999). /Nagy-Hintós Diana: Magyar Örökség-díj a Kolozsvári Református Kollégiumnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25.

Varga Mária és Varga Rózsika nyerte el a legjobb színészi alakítás díját a július 6-án befejeződött brüsszeli európai filmfesztiválon Bollók Csaba Iszka utazása című filmjében nyújtott alakításáért. A testvérpár a Déli-Kárpátok bányavidékén élő utcagyereket játszik, s mindketten ebben a filmben szerepelnek először. A kislányok a Böjte Csaba ferences szerzetes vezette dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában állnak. /Díj két dévai gyermeknek. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./

„Tőlünk függ minden, csak akarjunk!” jelmondattal szervezi meg harmadik táborát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 8 és 12. között a Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó közötti Négyes Motelben. Az előadások témáinak sorában szerepel többek között a román kommunizmust elítélő Tismaneanu-jelentés, a magyar népesedési helyzet, a baszkföldi autonómia, az 1945 utáni erdélyi magyar politizálás, az erdélyi magyar ifjúságpolitika elmúlt tizenhét éve, illetve a tavaly őszi magyarországi utcai tüntetések és rendőrségi jogsértések. A rendezvényre Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, Gergely István csíksomlyói plébánost és Böjte Csaba ferences szerzetest is várják. /Politikamentes tábor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Népszerű volt az idei EMI-tábor Gyergyószentmiklóson, rendezvény utolsó estéjére, a koncertre már az ötezredik látogatót várták. Öt sátorban és a szabad ég alatt párhuzamosan folytak a rendezvények, közel száz program. Az Áldás, népesség mozgalom képviselői a nagycsalád fontosságáról, örömeiről beszéltek: Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, Dánél Sándor, a Csíkszeredai Nagycsaládos Egyesület elnöke és Csép Sándor médiaszakember. Csíki négy, Dánél hét gyerekkel büszkélkedhet. Csíki szerint a példa a fontos: látni nagycsaládosokat, és példát venni tőlük, Dánél pedig állítja, akkor születik a legtöbb gyerek, amikor a legnagyobb nehézségek vannak; a nehézségek családot kovácsolnak. – „Sajnos, sok ember eladja magát, eladja testét és lelkét is” – fogalmazott Gergely István plébános a Magyar prófétai sors Erdélyben című előadásában. Nem azért forog veszélyben a népünk, mert a Kárpát-medencében van, hanem a lelki légkör hiánya veszélyeztet minket. Hangsúlyozta, minden embernek kötelessége a közössége életébe beleszólni, ami nem föltétlenül jelenti azt, hogy politizál. „Nem az az egységbontó, aki kimondja, hogy baj van, hanem az, aki okozza” – fogalmazott Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A meghívottak között jelen volt Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, a kampánycsapat vezetője, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke, valamint Sógor Csaba RMDSZ-szenátor. Szilágyi Zsolt kampányvezető rávilágított arra, hogy a magyarok megtanították a magyarokat félni. Böjte Csaba atya a gyerekeket istápoló, felkaroló életéről szólt, arról, hogy milyen nehézségek árán, milyen megpróbáltatásokon és akadályokon kerekedett felül a keresztény szeretet, melynek gyümölcseként ma ezerötszáz „gyermeke” van. – Nem értek a nagypolitikához, nem tudom, ki, mennyit csal, lop, azt tudom, hogy lent rengeteg a probléma, és szeretettel le kell hajolni érte. Ha kis dolgokat nem teszünk meg ott lent, akkor a politikusaink a legjobb szándék mellett sem tudnak semmit tenni – fogalmazott Böjte atya, aki a legnagyobb problémának a Kárpát-medencében az abortuszt jelölte meg, és kijelentette, egyetlen háborúban sem hisz, csupán a szeretetben, a szeretet erejében. A 2006. október 23-i, magyarországi történésekre utalva Borbély Zsolt Attila feltette a kérdést: lehet-e Magyarországon ezek után szabad sajtóról beszélni, Lehet-e még a másik oldallal tárgyalni?Az EMI-táborról Soós Sándor szervezőként elmondta, elégedett lehet, nagyobb rendbontások nem voltak. Az egyetlen problémát az jelentette, hogy kicsinek bizonyult a kemping területe, a táborlakók egy része a tó mellett talált sátorhelyet magának. /Baricz-Tamás Imola, Balázs Katalin: Együtt a magyar fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 16. – 33. sz. /

Egységes tanintézményként indul szeptemberben a civilkezdeményezésre két éve felépült dévai Téglás Gábor Iskolacsoport és a Magyarok Nagyasszonya Magániskola, melyet 1995-ben a dévai Szent Ferenc Alapítvány hozott létre és működtet immár 12 éve. A kilencvenes évek elején haldokló dévai állami magyar oktatásnak Böjte Csaba ferences atya dobta be az első mentőövet, megalapítva a Magyarok Nagyasszonya Magániskolát. Máté Márta Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy Böjte Csaba atya felvetette, jó lenne a Szent Ferenc Alapítvány által immár 12 éve fenntartott iskolát is bevonni az állami tanügyi rendszerbe. Az egyesítéssel 600 gyermeket számláló egységes magyar iskola lesz Déván. Az óvodát és elemit szeretnék a Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott osztálytermekben hagyni, a gimnáziumi osztályokat pedig a Téglásba. Átveszik a magániskola pedagógusait. Petrozsényban végre sikerült egységes intézménnyé alakítani a magyar iskolát, amely egyházi épületben, a Szent Ferenc Alapítvány támogatásával állami iskolaként működik. A lupényi magyar oktatásba fiatal szakképzett magyartanár került, beindult az iskolabusz-program. Lupény erősítést kap a vulkáni magyar tagozattól, melynek gimnáziumi osztályai átköltöznek a lupényi iskolába. Így itt is teljes lesz a szakképzett pedagógus-gárda. /Gáspár-Barra Réka: Egységes intézmény alakul. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

Felháborító és mélyen elítélendő, ha Romániában anyaországi magyarokat (de akár honi magyarokra és bármely kisebbségre vonatkoztatható a tiltakozás) vernek meg. Segélyt hoztak Dévára az árvaházba. Példamutató cselekedet. A Magyar Önvédelmi Mozgalomnak fiókja is van Csongrád megyében, a MIÉP egyik leágazása. A Magyarországon megfogalmazott internetes közlemény szerint Déva, Hunyad vármegye székvárosa – falu. Déván illik okosan és méltósággal viselkedni. Erre utal Böjthe Csaba atya apró megjegyzése is: nem etnikai, hanem etikai természetű az ügy. /Seby: Déva nem falu, MÖM nem fenékig patyolat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Bollók Csaba filmje, az Iszka utazása – mely a dévai Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett gyermekotthon két lakójáról szól – fődíjat kapott a mexikói Monterray Nemzetközi Filmfesztiválon. A filmet hamarosan Szarajevóban és Kanadában is bemutatják. Kolozsváron, a Reményik Sándor pincegalériában nyitják meg augusztus 24-én a Margittai Helios Fotóklub tagjainak kiállítását. Augusztus 23-án nyílik meg Aradon Florin Horniu és Bagyinszki Zoltán aradi és gyulai fotóművészek tárlata. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Siménfalván rendezte meg a XXXI. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát augusztus 16-19-e között. A konferencián mintegy kétszáz fiatal vett részt az egyházközségi ifjúsági egyletek képviseletében. A konferencián többek között a béke értelmezési lehetőségeiről, a globalizációról valamint az emberek Istennel való kapcsolatáról volt szó. /Kultúra röviden. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Árpád halálának 1100. évfordulója alkalmából hozták létre az Árpád fejedelem emlékdíjat, amelyet idén először Böjte Csabának, a magyarságért végzett önzetlen munkájáért adták át. Böjte Csaba, a dévai árvák gyámolítója a szobori búcsú vendége volt, mely eseményt hosszú évek után elevenítettek fel újra. A ferences szerzetes szerint a vérszerződéssel született a magyar nemzet, és ma is ennek a gondolatnak kellene vezetni minket. Az Árpád-szobor melletti monostor romjai közül került elő 1974-ben az a gyűrű, amelynek ezüstből készült másolatát Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök vehette át. /Böjte Csaba kapta az Árpád fejedelem emlékdíjat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Böjte Csaba szerzetes ma már közel hétszáz árva, félárva, illetve családi fészekből kihullott gyermek felkarolását, nevelését vállalja Déván, Szászvárosban, Torockón, Kolozsváron, Szalontán, Tusnádfürdőn…Sok nehézségen estek át ezek a gyermekek. Hiszem: arra születtünk, hogy épek, egészségesek, boldogok legyünk ezen a földön – vallja Böjte Csaba. Az emberek útközben elfáradnak, elcsüggednek, reménytelenné válnak, de ha Jézus Krisztus szellemével – sokszor vérző szívvel – melléjük szegődünk, segíthetünk, hogy talpra álljanak és erőt merítsenek, tette hozzá. Böjte Csaba édesapját politikai okok miatt börtönbe zárták. A börtönben többször megverték, kiszabadulása után másfél hónap múlva meghalt. Napközi otthonaik, iskolaházaik találhatók több településen, emellett jelenleg tizenöt otthonban hétszáz bentlakó gyermeket oktatnak, nevelnek. Ugyanakkor négy erdélyi és egy magyarországi otthont szeretnének a nyár végéig átalakítani, felszerelni és gyermekekkel belakni. /Frigyesy Ágnes: Ezért mondom néktek: ne aggódjatok! (Beszélgetés Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetessel, az Árpád fejedelem-díj erdélyi kitüntetettjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

Szeptember 26-án Kovásznán a Szent István római katolikus templomban dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia iskolabizottságának elnöke szentmisét celebrált, melyet a háromszéki származású boldog Apor Vilmos, egykori győri püspök emlékére ajánlott fel. Ezt követően felszentelte a Böjte Csaba alapította Dévai Szent Ferenc Alapítvány kovásznai Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központját és az épület pincéjében kialakított kis kápolnát. Az ingatlant 2005-ben vásárolta meg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. A gyermekvédelmi központot tavaly indították be mintegy tizennégy árva vagy nehéz családi körülmények között élő gyermekkel. A győri római katolikus egyházmegye híveinek adományából megvásárolták a ház melletti telket, és maradt annyi pénz, hogy a nyár folyamán sikerült felújítani az épület emeletét, a pince egyik kis helyiségében pedig kápolnát alakítottak ki. Böjte Csaba elmondta, hogy a boldog Apor Vilmos győri vértanú püspök életét adta a bajba jutott asszonyok és gyermekek védelméért, ezért nevezték el róla a kovásznai gyermekvédelmi központot. Amint a vértanú püspök Győrbe ment, hogy megvédje az ottani asszonyok életét, úgy győri testvéreink Háromszékre jöttek, hogy megvédjék a szegénységtől, nyomortól az itteni gyermekeket. Így hát ez a ház nemcsak a bajba jutott, szegény gyermekek kényelmét, életterét jelenti, hanem szimbólum is. /Bodor János: Kápolnaszentelés Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

A dévai Szent Ferenc Alapítvány újabb gyermekvédelmi központokat létesített a Gyergyói-medencében. A három évvel ezelőtt alapított gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekotthon mellé tavaly Gyergyóremetén, Csutakfalván, Gyergyóditróban és Orotván létesült napközi otthon a hátrányos helyzetű gyermekek számára, idén pedig Gyergyóújfaluban hoztak létre újabb központot, és a közeljövőben tervezik egy gyergyószentmiklósi kollégium létrehozását is. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány országos szinten 16 bentlakásban és több mint 20 napközi otthonban közel ezer gyermek gondozását vállalta fel, közülük 160 a Gyergyói-medencében él. „Nem akarunk minden szociális problémát megoldani, hanem megmutatni, hogy azok orvosolhatók – fogalmazott Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az alapítvány létrehozója. – Meggyőződésem, hogy kitartó, szívós munkával minden ember nevelhető, csupán esélyt kell adni a tanulásra, a változásra. ” Az újonnan létesített gyergyóújfalvi napközi otthonban 22 óvodás és kisiskolás korú gyermeket nevel Sólyom Hajnalka pszichológus. Hétvégére majdnem teljesen kiürül a központ, hiszen a bentlakókat szívesen meghívják otthonukba a falubeli pajtások. /Jánossy Alíz: Megoldás helyett esély. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

Szeptember 26-án Kovásznán dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök megáldotta a Böjte Csaba alapította dévai Szent Ferenc Alapítvány Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központját. „Ez a ház 10000 ember összefogásából, bizalmából született, mert ennyien adták 2005-ben az adójuk 1 százalékát az alapítványnak. A felújítási, felszerelési költségeket részben a győri szeretetnapok adományából álltuk, ezért is a Háromszéken született, Győrben vértanúhalált halt Boldog Apor Vilmosról neveztük el ezt a gyermekvédelmi otthont. ” – mondta el Böjte Csaba. A Győr és Déva közötti lelki hidat önfeláldozó szeretet építette. /Molnár Melinda: Boldog Apor Vilmos is vigyázza. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

A dévai Szent Ferenc Alapítvány Gyergyóban immár három helyen /Gyergyóremetén, Gyergyószárhegyen és Gyergyószentmiklóson/ működtet úgynevezett napközi otthont. Böjte Csaba testvér nem a siránkozást választotta, hanem az egyre több hátrányos helyzetbe jutott gyermekek segítését. Portik Hegyi Kelemen kanonok, gyergyószentmiklósi főesperes-plébános elmondta, hogy a gyergyószentmiklósi napközi a régi iskolában kapna helyet. /Bajna György: Óbégatás helyett munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Böjte Csaba ferences szerzetes vallja: Célunk nem csak az elittel foglalkozni, aki elmegy majd Udvarhelyre, Vásárhelyre és onnan Spanyolországba, vagy ki tudja… A falut az viszi tovább, aki otthon tanul meg élni szülőhelyén… Nem a legjobb képességűeket képezzük. Inkább azokat, akikre azt mondhatják: ‘maradjon csendben, ne zavarja az osztályt!’ Napköziink csak annyi feladatot vállalnak át, amit a hátrányosabb helyzetű gyermekek nem kaphatnának meg nélküle. Ebédet, ha szükséges, ruhát, tanszert, higiéniai felszereléseket, esetenként orvosi segítséget is. Ha nincs aki megtanítsa családban, csoportjainkban megtanulhatja a ház körüli teendőket, a fürdőszoba használatát, hogy tartsa rendben saját ruháját, a pénz és egyéb anyagiak beosztását is. Iskolaházunk otthon; egyszerű, de emberhez méltóbb életet jelent sok-sok rászorulónak. Márton Áron-i a módszer. Egyszóval, népnevelés. Négyes fogatban: iskola, szülők, plébánia és az alapítvány. Testvéri szolgálat: ami magot délelőtt az iskola elvet, délután szeretnénk megkapálni. Havi hatvanezer forintnyi pénzből már működhet egy osztály. ” „Nem indítunk egyházi iskolákat. Tudjuk, kevés a gyermek, nem akarunk az állami intézményeknek konkurenciát. Összefogással együtt, tovább. „Oda megyünk, ahova hívnak. Egyetlen cél vezet, őszintén, vidáman, jóakarattal szeretni azt, akivel az isteni gondviselés összehoz. Azt tapasztalom, hogy Isten gyermekeinek jókedvű, szabad együttléténél mindig jelen van áldásaival az élet Ura is. Így nyomunkban napközik, bentlakó otthonok nőttek ki a semmiből, s megteltek kacagó gyermekekkel. ” „2006 szeptemberétől működik egy csoportunk Székelyvarságon, Isten kegyelméből és a Kovács nevelő házaspár kitartó munkájával. ” Kiadványok: Hiszek a szeretet végső győzelmében! Budapest, Szt. Gellért Kiadó, 2005. Kevesebb pátoszt és több áldozatot! Budapest, Szt. Gellért Kiadó, 2006. A fénygyújtogató. Böjte Csaba atyával beszélget Benkei Ildikó. Budapest, Kairosz, 2006. Istennel a semmiből a végtelen felé. Böjte Csabával beszélget Csengei Ágota. Budapest, Kairosz, 2006. Szövetség az életért – 40 elmélkedés. Szent Ferenc Alapítvány, 2007. Munkáját bemutató filmek: Csillagösvény (2005.) Utazások egy szerzetessel (2005.) Szeressük ki egymásból a jót! (2006) www.magnificat.ro, www.devaigyerekek.hu/Molnár Melinda: Szövetségben Csaba testvérrel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 19./

Gyergyószentmiklóson is elkelne egy délutáni foglalkoztató, ahová a szegény családok gyerekei iskola után betérhetnek, meleg ebédet kapnak, majd megoldják házi feladatukat, készülnek a másnapi tanításra, együtt játszanak társaikkal a fűtött termekben. A Böjte Csaba atya által útjára indított programból e város sem maradt ki. Sikerült elkezdeni a foglalkozásokat a felszegi, egykori ötös iskola épületében, a gyergyószentmiklósi római katolikus egyház tulajdonát képező ingatlanban. Puskás Éva nevelő elmondta, felmérés alapján tizenhét rászoruló vesz részt a délutáni programban. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Böjte atya új tanodája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./

Az Arad megyei kisiratosi és a magyarországi kamuti gazdakörök közötti hétéves partneri viszony az elmúlt hét végén újabb közös rendezvénnyel gazdagodott. A két gazdakör elnökei megállapodtak a Kisiratoson működő Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonának közös támogatásában. Böjte Csaba atya otthonai immár 1500 árva, félárva vagy nehéz anyagi helyzetű gyermekről gondoskodnak, nevelik, taníttatják őket. A kisiratosiaktól azt kérte, hogy lehetőségeik szerint anyagilag járuljanak hozzá a helybeli gyermekotthonban lakó 18 gyermek ellátásához. Egymás után érkeztek a felajánlások, a kamutiak is rendszeres támogatást ígértek. /(Balta): Jótékonysági gazdatalálkozó Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

Minden gyermek egy csillag, bizonyította Böjte Csaba atya sok-sok történettel november 23-án Gyergyószentmiklóson. Az esti szentmise prédikációjában, majd utána, a római katolikus plébánia nagytermében beszélt a dévai Szent Ferenc Alapítvány munkájáról, az örömökről, melyet egy megmentett gyerek csillagszeme jelent. Nem kevesebb mint ezerötszáz rászoruló örvendhet Böjte atya és a segítők istápolásának, a gyermekotthonokban, illetve a napközikben mindegyikük számára jut meleg étel, gondoskodás. Böjte Csaba elmondta, nem foglalkoztatja őt a holnap gondja, eddig mindig kerültek jószívűek, akik a szükséges anyagi alapot biztosították, hogy a szegényebb sorsúaknak kicsit szebbé varázsolják gyerekkorukat. Az alapítvány harmadik tevékenységéről, a várandós anyák magzatainak megmentéséről szólva azt is elmesélte, hogy immár nemcsak az országban működnek életotthonok, hanem Magyarországon is, ahol megteremtik annak lehetőségét, hogy az anya megszülhesse az életet, a nemzet gyarapodjon. E tevékenység folytatásához szervezett gyűjtési akciót a Gyergyó Tévé és az Ifitéka, várják az adományokat a remetei, ditrói, orotvai és gyergyószentmiklósi napközi otthonoknak, illetve a szárhegyi Kájoni János Gyermekotthon lakói számára. /Balázs Katalin: Minden gyermek egy csillag… = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./

Karácsonyváró örömöket tartogat a vidék gondozottjainak és a velük sorsközösséget vállalóknak a dévai Szent Ferenc Alapítvány. December 14-én Böjte Csaba ferences szerzetes Oroszhegyen mutat be szentmisét az alapítvány keretében működtetett otthon gyermekeinek, családtagjainak, támogatóknak és vendégeknek. December 15-én lesz az Erdélyi Gyermekek Nagykarácsonya – a Parajd 2007 címmel meghirdetett, kisiskolásoknak szánt ünnepség. Böjte Csaba elmondta: nem csak az alapítvány gyermekeit várják, szeretettel hívják a legkisebbeket a sóbányai karácsonyváróra. A „legnagyobb ajándék az lesz, hogy szeretetben együtt lehetünk, és énekelhetjük sok száz gyerekkel a szép karácsonyi dalokat”. December 16-án, vasárnap Felsősófalván adventi istentiszteletet tartanak. A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium gyermekkórusa, a helyi iskolaház tanulói, a gyülekezet gyermekei és a konfirmandusok ünnepi műsorral készülnek. A református templomi ünneplés után Csaba testvér megáldja a nappali foglalkoztatót, amelyet Felsősófalván egy szép falusi parasztházban működtetnek. /Molnár Melinda: Erdélyi Gyermekek Nagykarácsonya rendezvénysorozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./

Ezer ajándékcsomagot adtak át a hét végén a Böjte Csaba ferences szerzetes alapította árvaházak lakóinak Parajdon. A csomagok magyarországi családoktól érkeztek a Magyar Baptista Szeretetszolgálat közvetítésével. A sóbányában a Böjte Csaba alapította gyermekintézmények diákjainak tartottak karácsonyi ünnepséget. Fellépett Ákos is a Vivat Bacchus! énekegyüttessel közösen. Az ünnepségen magánemberként részt vett Orbán Viktor Fidesz-elnök is, családjával. Orbán elmondta, a nyáron volt Böjte atya egyik árvaházában, és akkor az atya meghívta karácsonyra. „Szerzett az atya nekünk egy szép karácsonyt” – fogalmazott Orbán Viktor. /Parajd. Ajándékcsomag az árva gyerekeknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

„Ez a mai hangverseny Böjte Csabáért, valamint az általa gondozott gyermekekért szól”– mondta Hamar Dániel, a Muzsikás együttes tagja azon a telházas koncerten a budapesti Zeneakadémián, melynek teljes bevételét a helyszíni adományokkal együtt a hagyományos magyar népzenét játszó Muzsikás együttes karácsonyi ajándékként a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlott fel. Az alapítvány Erdély negyven településén közel 1500 gyermek gondozását vállalta fel. „Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el jót tenni, és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé” – vélekedik Böjte atya, az alapító ferences szerzetes. Az est egyik csúcspontja Petrás Mária színpadra lépése volt, a moldvai Diószénben született énekes az együttes rendszeres vendégének számít. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Árvákért zenélő Muzsikás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

A Szent Teréz Gyermekotthont a dévai Böjte atya működteti Torockón, és egyike a legjobbaknak a 19 otthont figyelembe véve. A tavalyi eredményekről Tamás Márta, az otthon vezetője és Kiss Ernő pedagógus tájékoztatott. 2007-ben csökkent a gyermekotthon létszáma, mert többen a Téglás Gábor Iskolacsoportba kerültek, át Dévára. Jelenleg 17 gyermekük van. Sikeres évet zártak, amit az is elősegített, hogy kertjükben, amit közösen műveltek, megtermett az étkezésekhez szükséges zöldség. Hétvégeken a gyerekotthon tanulóinak szabad programjuk van. Ilyenkor rendszerint a faluba, barátaik családjaihoz mennek látogatóba, ahol szívesen fogadják őket. A karácsonyi ünnepség is jól sikerült. A téli vakációban többségük hazautazott családjához, de voltak olyanok is, akik Torockón maradtak. A tanulás sem ment rosszul 2007-ben. Délutánonként pedagógus foglalkozik velük. 2008-ban szeretnék bővíteni a létszámot az otthonban, tervezik a központi fűtés beszerelését, de a kisbusz megjavítása is esedékes. /Bakó Botond: Torockó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Czika Tihamér írása /Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás?, Szabadság, febr. 5.) véleményformáló újságcikként jelent meg, azonban a „hallottam, beszélik, olyan jelzéseket kaptam” féle érvelés nem felel meg a szakmai erkölcsnek, az újságírói etika írott és íratlan szabályainak. A cikk felvezetésének fellengzős kijelentése, mely szerint „az oktatás és a tudomány »államosítása«, szekularizálása volt az a tényező, amely elindította az utóbbi 300–400 év tudományos, technológiai, orvostudományi és – mondhatnánk akár – művészeti felvilágosodását, kibontakozását” egyoldalú kijelentése, ellentételezéséül állhat egy másik idézet. „Mindkettőnek, vallás és természettudomány munkájához szükség van az Istenben való hitre. Csak a vallás számára az Isten a gondolkodás kezdeténél, a tudomány számára a végénél. Az egyiknél az alapot jelenti, a másiknál a betetőzését minden világnézeti elmélkedés felépítésének… Akárhová és bármily messzire is tekintünk, vallás és természettudomány között sehol sem találunk ellentmondást, sőt teljes egyetértést éppen a döntő pontokban. Vallás és természettudomány nem zárja ki egymást, mint némelyek manapság hiszik vagy félnek tőle, hanem feltételezik és kiegészítik egymást” mondta Max Planck. Czika írásának nagy része sunyi kis csúsztatások, az igazság elferdítésének sorozata. Mindenáron a szekularizált oktatást szorgalmazza, türelmetlen és erőszakos hangsúllyal. Mennyivel jobb, különb az a szülő, aki ateistaként óhajtja gyerekét nevelni, mint az, aki vallásosként? Vajon Böjthe Csaba milyen egyházi „fondorlatból” vállalta fel az árva gyerekek nevelését, segítését? /Adorján János, mérnök: Oktatás, Egyház és a személyi szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A Magyar Polgári Pártnak (MPP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) meg kellene egyeznie, hogy kölcsönösen elismerik egymás politikai létjogosultságát – ez egyik fő eleme annak a nyolc pontos együttműködési javaslatnak, amelyet Szász Jenő, az MPP elnöke készül az RMDSZ elé terjeszteni. A Nyolc pont 2008-ra címet viselő együttműködési charta szerint a két szervezet csak ott folytasson egymással demokratikus versenyt, ahol az nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Indítványozzák közös parlamenti jelöltlista állítását is. E lista összetételét Szászék „az önkormányzati választásokon megszerzett támogatottság arányának megfelelően” képzelik el. Az MPP javasolja az adófizetők pénzéből működő pénzügyi támogatási rendszerek feletti együttes ellenőrzést, „társadalmasítást” –, ennek összehangolására pedig Böjte Csaba ferences szerzetest tartaná alkalmasnak. A szervezet a magyar közösség önálló külpolitikai érdekérvényesítési stratégiájának kidolgozását, a magyar közösség első külföldi képviseleti irodájának megnyitását sürgeti. Markó Béla úgy fogalmazott: Tőkés az RMDSZ-en kívül álló csoportosulások legmarkánsabb képviselője, nem pedig olyan személyiség, aki fölötte áll ezeknek a csoportosulásoknak vagy az RMDSZ-nek. /MPP-ajánlat az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Mitől olyan magas az unitárius óvoda nívója? Minőségi tanítást csak minőségi tanárokkal lehet megvalósítani. Ezért olyan keresettek ezek az óvodák-iskolák-egyetemek, mert magas nívójú tanítás és igaz emberré nevelés folyik falaik között. Milyen minőségben hirdeti ex cathedra Czika Tihamér, hogy „a 21. század Európájában az oktatásnak szekulárisnak kellene lennie”? Követi-e Czika Tihamér az annyira áhított szekularizált iskolák problémahalmazát? Köszönet Böjte Csaba atyának az elesett gyermekek gondozásáért, köszönet az unitárius egyház óvónőinek, a felekezeti iskolák és a Sapientia Egyetem tanári karának és mindenkinek, aki a fiatalságnak az örömöket tanítja. /Keintzel Cornelia, tanár, lexikográfus: Egyházi, nem egyházi. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Czika Tihamér cikkében csak az egyházi oktatás becsméreléséig jutott el. Figyelmen kívül hagyni azt, hogy az egyház számos hibájával együtt művelődést, kultúrát, tudományt, iskolát tudott alkotni az utóbbi kétezer évben, több mint szűklátókörűség, ez célzatos rosszindulat, szögezte le Donogán Péter. Az egyház értékrendet tudott alkotni, amely biztos útmutató az ezt igénylők számára. A Czika által ajánlott ateista értékrend alapértékei: Duna-csatorna, Recsk, Gulág. Czika tájékozatlanságát bizonyítja például a Böjte Csaba vezette gyermeknevelési program, továbbá a kolozsvári unitárius, katolikus és református iskolák a város vezető tanintézeteivé váltak. Vitathatatlan, az állami, világi iskola adott sok jól képzett értékes, egészséges értékrenddel rendelkező polgárt a társadalom számára. A kétezer éves kereszténység több mint ezer éve megvédte magyar nemzetét, nemzetiségét azzal, hogy oktatott és lépést tudott tartani a kor követelményeivel. /Donogán Péter: Melyik a jobb? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Elkészült a romániai magyar katolikusok hírkereső honlapja. A hírportál egyedülálló a maga nemében, hiszen naprakészen gyűjti össze a négy magyar egyházmegye, a magyar katolikus egyház, a világegyház híreit, eseményeit. A kisközösségek, egyházközségek, lelkiségi mozgalmak, szerzetesrendek, egyházi tanintézmények hírei mellett szemlézi a világi médiumokban megjelenő katolikus vonatkozású cikkeket és az ökumenikus törekvések híradásait is. A www.katolikus.ro oldal létrehozásával „átláthatóbb, érthetőbb lesz az a hihetetlenül sok becsületes munka, amelyet egyháziak, világiak nap mint nap felvállalnak és végeznek Isten országának építésében” – olvasható Böjte Csaba beköszöntőjében. /Olvasható a www.katolikus.ro. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 31./

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./