Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. március 7.
„Az lenne szép, ha a magyar nemzet adná össze a csángóföldi tanügyi központ létesítéséhez szükséges pénzt” – hangzik Böjte Csaba dévai ferences szerzetes felhívása, aki március 5-én a Bákó megyei Rekecsinben tárgyalt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőségével. A dévai Szent Ferenc Alapítvány a rekecsini csángó oktatási központ céljaira 15 hektáros földterületet vásárolt. Az ünnepélyes alapkőletétel május 15-én, pünkösdvasárnapján lesz. Terényi János bukaresti magyar nagykövet két ízben is járt a vidéken, útja során a Bákó megyei prefektussal, valamint a csángószövetség vezetőivel is találkozott. A csángó oktatási központ felépítésébe a Krónika napilap is szeretne aktívan bekapcsolódni. Felkérik olvasóikat, adományaikkal járuljanak hozzá, hogy egy osztálytermet közös erővel felépítsenek. /Lukács János: Április elsejéig véglegesítik a csángó oktatási központ tervét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./
2005. március 21.
A zsúfolásig megtelt arad-belvárosi katolikus templomban március 16-án Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke által celebrált szentmise után megtartott előadása a krisztusi szeretetről szólt. Bevezetőjében elmondta: a teológiára való jelentkezését egyetlen aggodalma árnyékolta be, hogy nem lehetnek gyermekei. Ez a tudat alatti apaösztön, no meg az Erdély-szerte tapasztalt szomorú tény ötvözetéből – nagyon sok magyar gyermeket dobnak el maguktól a szüleik vagy a szegénység miatt elkallódnak, a társadalom perifériájára kerülnek –hajtott ki a gyermekotthonok létrehozásának az ötlete. Sok történetet mondott el, például azt, amikor a züllött szülők a gyermekük sanyarú sorsa miatti fájdalmuk, továbbá az Istenhez vezető út meglelése folytán megjavultak, újra összetartó, megtartó erővé vált a családi kötelék. Két évvel ezelőtt levelet kapott egy kilátástalan nyomorban élő kisleánytól, aki végső elkeseredésében így fejezte be sorait: “Pap bácsi, vigyen el engem innen, mert meghalok!” Azóta Kovács Helénke a gyermekotthon nagy családjában él, Aradra is elkísérte az atyát, szavalt is. Az egyik hallgató megkérdezte az atyát, mit érez azok iránt, akik a múlt rezsimben az apját eltették láb alól? Meghökkentő választ kapott: előbb gyűlöletet, majd bosszúvágyat. Aminek a levezetésére nincs hatékonyabb a krisztusi szeretetnél: a butaság, a rosszindulat fölött csakis szeretettel, jótettel lehet úrrá lenni. /Balta János: Bosszú, szeretettel. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2005. március 24.
Jótékonysági estet tartottak a dévai gyerekekért a budapesti Szent István-bazilikában március 22-én. Közreműködött a budapesti és a tokiói Angelica énekkar. Az adományokat Böjte Csaba atya a dévai gyermekotthon és csángóföldi iskola építésére gyűjtötte. (Transindex) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2005. március 25.
Évek óta gyermekhiánnyal küszködik a torockói iskola. Vezetősége Böjte Csaba ferences szerzeteshez fordult segítségért, hogy telepítsen ide is gyermekotthont, amelynek a tagjai növelhetnék a helybeli iskola diáklétszámát. A templom közelében már működik is a gyermekotthon. Igazgatója, Tamás Márta elmondta, hogy tavaly szeptemberben érkeztek Déváról, ugyanaznap vásárolták meg a házat. Jelenleg 13-an vannak, egyik szobában laknak a fiúk, másikban a leányok, külön a nevelők, és közösen használják a konyhát az ebédlővel. A szükséges élelmiszereket a torockóiak és torockószentgyörgyiek biztosítják, a Szent Ferenc Alapítvány fedezi a nevelők bérét, állja a rezsiköltségeket. Folyik a régi épület felújítása. /Balta János: Nagycsalád Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2005. március 30.
A Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést adományozta Mádl Ferenc köztársasági elnök Farkas Árpádnak. Az ünnepélyes átadásra március 29-én Budapesten kerül sor. Mádl Ferenc 2001. november 29-én alapította a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, a magyar állami elismerések között az egyetlent, amelyet nem miniszterelnöki vagy miniszteri előterjesztésre adományozhat az államelnök. Az eddig kitüntetettek között szerepel Béres József kutató, a Béres-csepp feltalálója, Böjte Csaba ferences szerzetes, Dobos László pozsonyi író, Gergely István csíkszeredai katolikus pap, Jókai Anna író, Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes, Koltay Gábor filmrendező, Mikes Lilla színművész, Monspart Sarolta világbajnok sportoló, Sütő András író és dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Egyetem néhai rektora. Farkas Árpád február elején visszautasította a Magyar Köztársaság Középkeresztjét arra hivatkozva, hogy a december 5-i népszavazás után nem tekinthet el a magyar kormány szerepétől e kitüntetés odaítélésében. Udvarias levélben kért elnézést a magyar köztársasági elnöktől, hangsúlyozván: ,,az Ön sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólag nyújtott kézszorítása többet jelent számomra minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél”. /Mádl kitüntetését elfogadta Farkas Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./ A kitüntetettek között van Senkálszky Endre, a kolozsvári Állami Magyar Színház érdemes művésze, aki az erdélyi magyar színjátszás megőrzésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, kimagasló művészetéért, életművéért részesült az elismerésben. /Erdélyieket tüntetett ki Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2005. április 8.
Moldvában mintegy kilencezer gyermek ma is beszéli anyanyelvét, a magyart, a mintegy hatvan településen. Bákó megyében egyetlen magyar nyelvű középiskola sincs, mert a települések csángó-magyarsága szétszórtan él, egyik sem „bírna meg” egy magyar tanintézményt, a fennálló törvények szerint. Tizenhárom településen sikerült beindítani a magán magyarórákat, s ebből az írni-olvasni tanító képzésből mintegy kilencszáz moldvai gyermek veszi ki a részét. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes és Hegyeli Attila tanár kezdeményezésére alapítványi pénzekből vásároltak tizenhat hektárnyi területet, azon áll majd a kilencezer négyzetméternyi csángóföldi campus (étkezdével, diák- és tanári bentlakással, I-XII. osztállyal). Az intézmény felépítéséhez azonban újabb pénzekre van szükség. Kapcsolatkiépítéssel, rokoni szálak igénybe vételével, a világban élő magyarok megszólításával-segítségével hiszik, hogy sikerül tető alá hozni mindezt. Böjte atya felhívása: „Hogy az iskola minden egyes osztálytermének, hálójának arca legyen, arra szeretném felszólítani a Kárpát-medencei és a tengerentúli magyarságot, hogy minden egyes közösség, amelyik magában életerőt érez, vállaljon föl egy-egy osztálytermet, egy-egy hálót. És akkor nemcsak az lenne kiírva az osztály fölé, hogy IX.B., hanem az is, hogy mondjuk a marosvásárhelyi magyarok támogatásából épült, és ott lenne a közösség címere; és akkor az a moldvai osztály tudná, egész évben tudná, hogy né, vásárhelyi testvéreink jóvoltából tanulhatunk itt, ebben az osztályban...” Az évek során Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Nagyvárad és megannyi anyaországi település fel tudta karolni s csángómagyarok ügyét, csángóesteket, csángónapokat szervezve, Marosvásárhely se maradjon ki a sorból? /Bölöni Domokos: Lesz csángó campus is. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
2005. április 19.
Nagyváradon kétes a fogadtatása annak az április 29-i gálaműsornak, amelynek vendége a zongorista, Richard Clayderman. A gálának kellene előmozdítania Nagyváradon a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szervezett gyászos végű december 5-i, magyarországi népszavazás utáni engesztelődést. A Magyarországról több tízmillió forinttal finanszírozott április 29-i, 20 perces Clayderman show-nak vannak kritikusai. Az önérzetesebb nagyváradi magyarok megalázónak érzik az ilyenfajta magyarországi alamizsnát. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke szerint a rendezvény a Festum Varadinum teljes költségvetésének a sokszorosát teszi ki, az árát érdemesebb lett volna az erdélyi és partiumi iskoláknak adni. „A határon túli magyarok támogatására nincs pénz, de ilyen gálákra van...” – jegyezte meg. A püspök úgy tudja, az MSZP-hez közeli gazdasági érdekeltségű Eurofilm.Co.Hu Kft. szervezi a Clayderman-turnét, mely Újhelyi István MSZP-s politikussal is kapcsolatba hozható. Idén április 24. és május 1. között rendezik Nagyváradon a Varadinumot. Két előrendezvénye is lesz: április 20-án az egyházkerületi székház dísztermében lép fel Bogányi Gergely zongoraművész, aki Böjte Csaba árváinak gyűjt, április 23-án pedig Bánffy György színművész Wass Albert-előadóestjét hallgathatják az érdeklődők. Április 24-én, a Varadinum nyitó napján, az 50 esztendős Deák Árpád szobrászművész kiállítása nyílik, április 28-án a nagyváradi költők tisztelegnek József Attila emléke előtt. Április 29-én Magyarország és a határon túli magyarság címmel fórumot szerveznek, amelyre hivatalosak a Határon Túli Magyarok Hivatalának eddigi elnökei és jelenlegi vezetője, illetve a kisebbségügyi államtitkárok: Entz Géza, Törzsök Erika, Tabajdi Csaba, Lábody László, Szabó Tibor, Németh Zsolt és Szabó Vilmos. Április 30-án anyák napi családnapot rendeznek Orbán Viktorné Lévai Anikó fővédnökségével. A záró ünnepség József Attila szobrának felavatása lesz. /(Lakatos Balla Tünde): A nemzeti megengesztelődés Claydermanja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2005. április 22.
Bogányi Gergely világhírű, Kossuth-díjas zongoraművész már több alkalommal felajánlotta koncertjeinek bevételét a Böjte Csaba atya által kezdeményezett célok érdekében. Április 20-án Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában Chopin-hangversenyt adott Böjte Csaba tervének megvalósulására, a moldvai csángó iskola felépítésére, amelynek alapkövét pünkösd vasárnapján helyezik el Rekecseny község határában. Felolvasták a ferences szerzetes nagyváradiakhoz írott levelét, melyben többek között azt írta, „milyen szép lenne, ha a nagyvilágba szétszórt magyarság, a csángó testvéreink megmaradásért vívott harcát egy-egy osztályterem megépítésével segítené. Így arca lesz minden osztálynak, hálónak, ebédlőnek. Milyen szép lenne, ha a VI. B osztályban kinn lenne Esztergom címere, a XI. A-ban meg Csíkszeredáé lenne, vagy ha az egyik óvodai csoport termében a Duna Televízió, másikban a Krónika újság logója hirdetné, hogy a szolidaritás, a szeretet december 5. után is él a magyar nemzetben.” /(Lakatos Balla Tünde): A moldvai csángókért koncertezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2005. április 27.
Torockó Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekotthonával gyarapodott. Tavaly, iskolakezdés előtt költözött be a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megbízásából Tamás Márta házvezetőnő öt gyerekkel együtt, a régi katolikus plébánia épületébe. Egyúttal sikerült megmenekíteni a felszámolástól Torockó iskoláját és óvodáját is, hiszen az öt gyerekkel megvolt a szükséges gyermeklétszám az oktatási intézmények fenntartásához. Az árvaházban jelenleg tizenketten vannak, minden tanulni akaró vagy elhanyagolt gyereket befogadnak. Torockón szinte minden a nagylelkű emberek adakozásának a gyümölcse. Az épületet is magyarországi adományozók támogatásából sikerült megvenniük. /Köntös Imola: Torockói otthon kis árváknak. A dévai Böjte Csabának köszönhetően a helybeli iskola is megmenekült. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. május 13.
A helyi román hatalom belátta: nagy horderejű kezdeményezés a rekecsini csángó iskolaközpont – nyilatkozta Benke Pál, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) alelnöke. A Béke Királynője Gimnázium alapkőletételén Rekecsin község polgármestere, Vasile Ichim és Gabriel Berca Bákó megyei prefektus is beszédet mond, valamint több megyei liberális képviselő is jelezte részvételét az ünnepségen. A május 15-i, pünkösd vasárnapi alapkőletételre jeles külföldi közszereplőket várnak a szervezők, jelen lesz Mádl Dalma asszony is, a magyar köztársasági elnök felesége. A csíksomlyói búcsú után – amelyre minden évben hagyományosan elzarándokolnak a moldvai csángók – az ünneplő tömeg elindul Rekecsinbe, „hazakísérve” a csángókat; útjukat egy délelőtti szentmise erejéig megszakítják Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium udvarán. „Minden vendégünket arra kérjük, hogy hozzon magával településének temploma, iskolája vagy más jeles helyének tövéből egy követ. Ezek a messzi földről hozott kövek fogják – jelképes módon – az iskola alapját képezni” – fogalmazott körlevelében Böjte Csaba atya. A leendő iskolaudvaron kis teret alakítanak ki a Petrás Mária csángó képzőművész alkotta Mária-szobor körül, az összegyűlt kövekkel ezt a teret fogják beburkolni. Jótékonysági rendezvényt szervez május 14-én Csíkszereda főterén a rekecsini iskola felépítésének támogatására a csíkszeredai Agora Alapítvány és a Szent Kereszt Főplébánia. A nagyszabású szabadtéri koncerten 19 órától a helyi Role együttes bemutatja a Pille című rockballadát. /Bakk-Dávid Tímea: „Köveket hozzatok Rekecsinbe!’’ = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2005. május 16.
A csángómagyar gyermekek számára felépítendő iskolaközpont alapkövét tették le és szentelték meg ünnepélyes keretek között, romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében május 15-én, Rekecsinben. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által irányított Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítséget nyújt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egy iskolaközpont felépítéséhez. Az ünnepségen többek között részt vett Mádl Dalma, a köztársasági elnök jószolgálati úton Romániában tartózkodó felesége és a magyarországi politikai élet számos képviselője. Böjte Csaba az ünnepség előtt felidézte: január elején a csángómagyarok szövetsége a Szent Ferenc Alapítványhoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsen egy olyan iskolaközpont felépítésében, ahol a jövőben a csángómagyar gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak majd. Az alapítvány tizenöt hektár földet vásárolt Rekecsinben az iskolaközpont felépítéséhez. A tervek szerint a komplexum iskolát, kollégiumot, étkezdét, tornatermet, játszóteret, sportpályát és több más épületegységet foglalna magában. Egy közeli telken tanári lakásokat is építenének. Böjte Csaba elmondta: első lépésként meg kell szerezni a román hatóságoktól az építési engedélyt, s remélhetőleg 2006 tavaszán meg is lehet kezdeni a központ építését. /Iskolaközpont csángómagyar gyermekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Az alapkőletétel és -szentelésen beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke; Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere; Mádl Dalma; Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke; Berca Gabriel, Bákó megye prefektusa, valamint Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Felolvasták a csángómagyarok ügyéért sokat tevő Tytti Isohookana-Asunmaa volt európa tanácsi képviselő levelét. Magyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke; Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepség meghívottja volt Terényi János bukaresti magyar nagykövet és Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. Nem jött el ugyan személyesen Petru Gherghel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. /Alapkőletétel Rekecsinben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Gabriel Berca bákói prefektus beszédében kijelentette: „Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nőttünk fel”. Az ünnepség végén Böjte Csaba és Vladimir Peterca közösen szentelték meg azt a néhány száz követ, amelyet a jelenlevők a saját szülőföldjükről hoztak, mintegy kiegészítve az alapkövet. Az ünnepségen megszólalt a harang, amelyet a magyarországi Farkas Titusz ajándékozott a leendő iskola kápolnájának. Oldalára a Székely himnuszból vett idézetet írtak. /Lukács János: Iskola a Béke Királynője oltalmában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 17.
Bocskai-díjjal tüntette ki a Bocskai Szövetség a Háromszék szerkesztőségét, értesítette a lapot dr. Kreczinger István elnök. A szervezet immár tizennegyedik alkalommal osztja ki az elismeréseket egy-egy Erdélyben, Magyarországon és Nyugaton élő személyiségnek, 1996 óta a felsoroltakon kívül egy intézménynek is, aki, illetve amely ,,a Bocskai Szövetség programjából eredő erkölcsi-politikai értékrend szerint kiemelkedően szolgálja nemzetünket, ezen belül az erdélyi magyarságot”. A díjátadásra május 29-én Koltón kerül sor. Az eddigi díjazottak között van Beke György, Böjte Csaba, Egyed Ákos, Gergely István, Kató Béla, Orbán Viktor, Pomogáts Béla, Tempfli József, Tőkés László. /Bocskai-díjas a Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
2005. május 23.
Kolozsváron a Filmtett Feszt két dokumentumfilmmel indult: Zsigmond Dezső Csigavára, és Fekete Ibolya Utazások egy szerzetessel c. filmjeit követően beszélgetésre is lehetőség nyíl a rendezőkkel. Az Utazások egy szerzetessel első sorban alanyán: Böjte Csaba alakján keresztül hat. Bemutattak több kisjátékfilmet, dokumentumfilmet. /F. I., K. B.: Jövőre ugyanitt, Filmtett Feszt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 30.
Szatmárnémetiben a katolikus iskolaközpont vendége volt Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Böjte Csaba Szent Ferenc példáját idézte fel, aki mindenét megosztotta a szegényekkel. Örült a jó hírnek, mely szerint aláírták a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozásával kapcsolatos rendeletet. Az előzetes megállapodás értelmében, a tanulók az iskolában kapott elméleti oktatást a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett műhelyekben szakmai képzéssel egészítik ki. A Rekecsinben épülő csángó iskolával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy valós igényt elégít ki, hisz máris ismert: az őszön 400-zal többen akarnak Csángóföldön magyarul tanulni, mint a most befejeződő tanévben. Fontosnak tartja, hogy a csángókat érzelmileg is jobban hozzá kapcsolják a magyarsághoz. /(Sike Lajos): „A csángókat érzelmileg is meg kell nyernünk”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2005. június 4.
A moldvai csángómagyar iskola támogatására hívta fel az önkormányzatokat a Budapesten a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakció – közölte Kupper András, a képviselőcsoport vezetője, aki Böjte Csaba ferences szerzetes társaságában tartott sajtótájékoztatót. Előterjesztésükre a fővárosi közgyűlés „elvi határozatot” fogadott el arról, hogy tízmillió forinttal támogatják a dévai Szent Ferenc Alapítványt. Képviselőcsoportjának tagjai 833 ezer forintot adományoztak a Béke Királynőjéről elnevezett iskolaközpont céljára. A mintegy 500 millió forintra becsült intézmény alapkőletételére májusban került sor, eddig 22 millió forint gyűlt össze. (MTI) /Felhívás a csángó iskola támogatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2005. június 10.
Koltó első írásos említésének 600. évfordulója tiszteletére ünnepséget rendeztek. A főszervező, Varga Károly lelkipásztor elmondta, igyekezett méltó rendezvényeket beiktatni a programba. Megírta „A koltói egyházközség története” c. munkáját. Szerkesztett erre az alkalomra egy gyülekezeti címert, s elkészítették a gyülekezeti zászlót is. Május 28-29-én volt az ünnepség. Eljött dr. Szűrös Mátyás, aki 1989-ben a Magyar Köztársaság megalakulását bejelentette, Chrudinák Alajos, a Panoráma c. műsor egykori főszerkesztője és dr. Tőkéczki László, a kiváló történész. Az ünnepség idején zajlott le a Bocskai Szövetség díjainak átadása. Idén többek között a Bécsben élő Antal házaspár kapott díjat, a gyergyószárhegyi plébános, a 84 éves erdélyi Ferencz Béla, azaz Ervin atya, akit háromszor ítéltek halálra, s kilenc évet töltött kommunista börtönökben, továbbá Lakner Zoltán, az Orbán-kormány helyettes államtitkára, aki a Mocsáry Lajos Alapítvány, a nemes magyar célok megvalósításának támogatója volt, azután Böjte Csaba atya és Bayer Zsolt, akit nem is olyan régen kitiltottak Romániából. /Tamási Attila: Hit és megmaradás. Hatszáz év Koltó első írásos említésétől. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 10./
2005. július 23.
Ősztől további két településen tanulhatják választott tantárgyként a magyar nyelvet a moldvai csángómagyar gyermekek, de egyre csökken a program finanszírozására fordított magyar állami támogatás – tájékoztatott Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője Tusnádfürdőn. A Bálványosi Szabadegyetemen július 21-én „A csángók magyar nyelvű oktatási esélyei” témakörben szerveztek beszélgetést. Moldvában 45 faluban mintegy 9000-re becsülik a szakemberek a magyarul beszélő iskoláskorú gyermekek számát, ennek 10 százalékát, mintegy 950 gyermeket sikerült bevonni az iskolán kívüli, vagy iskolai magyar nyelvű foglalkozásokba. A 950 iskolás közül körülbelül hétszáz a hivatalos állami oktatásban tanulja magyar anyanyelvét. Jelenleg 12 településen az iskolában tanulják, kérésre, fakultatív tantárgyként a magyar nyelvet heti 3 órában. E 12 település mindegyikén azonban iskolán kívüli foglalkozásokat is szerveznek. Trunkon csak iskolán kívüli foglalkozáson gyakorolják a magyar nyelvet a gyermekek. Most 26 magyar pedagógus tanít a moldvai falvakban, ebből 12 az állami oktatásban. A Moldvában tanító magyar pedagógusok kétharmada Erdélyből érkezett, a többi Moldvába hazatért csángó pedagógus. – Fontos a szolidaritás – hangsúlyozta Bőjte Csaba dévai ferences szerzetes, a moldvai Rekecsinben tervezett magyar középiskolát finanszírozó alapítvány vezetője. Hegyeli elmondta, csökken amagyar állami támogatás. Idén 30 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly, jövőre pedig további csökkenés várható, ezzel párhuzamosan megszűnik 105 moldvai csángó gyermek ösztöndíja, kollégiumi ellátásának finanszírozása. /Ősztől újabb két moldvai településen oktatják az anyanyelvet állami iskolákban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
2005. július 26.
A gyulafehérvári Caritas idén július 25-31-e. között szervezi meg önkéntesképző táborát Marosfőn. Az Együtt a szeretetszolgálatban című rendezvény száz plébániai önkéntes csoportnak és több magyar szociális-karitatív szervezet szociális jellegű népfőiskolai képzése. Az idei tábor különlegessége, hogy a Háló Egyesülettel közösen kerül megrendezésre, amelyen képviseltetik magukat a Kárpát-medencei katolikus közösségek. A képzés olyan önkénteseket céloz meg, akik szabadidejükben részt vállalnak a hátrányos szociális helyzetűek segítésében. A Caritas a katolikus egyház szociális-karitatív, államilag elismert, közhasznú szervezete, amely csupán Maros megyében ezer személyt részesít rendszeres segítségnyújtásban (zömében betegeket, időseket), nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül. A meghívott előadók: Böjte Csaba ferences szerzetes, dr. Jakubinyi György érsek, Szász János Caritas-igazgató és dr. Egri László orvos. /Papp Izabella, Vajda Zsuzsánna: Együtt a szeretetszolgálatban. Önkéntesképző tábor a CARITAS szervezésében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2005. július 27.
Erdély egyik legjelentősebb honfoglalás-kori magyar temetőjét tárjak fel Hunyad megyében, Szászváros határában a nagyszebeni és a németországi Tübingen egyetem ifjú régészei. A feltárt sírok anyaga egyértelműen a második honfoglaló nemzedékre utal, nyilatkozta Marian Tiplic, a nagyszebeni egyetem ifjú tanszékvezetője, az ásatások vezetője. Állandó településről van szó, melynek elhelyezése – egy domb tetején – arra utal, hogy a Maros völgyének ellenőrzése lehetett az itteni magyarok célja. Az erdélyi törzs (a gyulák nemzetségének) fejedelmi központja a Szászvárostól kevesebb, mint 50 kilométerre lévő Gyulafehérvár környékén alakult ki. A honfoglalás első nemzedéke idejében a magyarok lovaikkal és fegyvereikkel együtt temetkeztek, a valamivel későbbi szászvárosiból azonban már hiányoznak a kardok és az állati csontok. A 62 eddig feltárt sírban női, gyermek- és férfi tetemekre bukkantak. Marian Tiplic reményei szerint a szászvárosi temető 80-90 sírból állhat. Amennyiben feltételezése helyesnek bizonyul, a szászvárosi lenne az első teljesen feltárt magyar temető Erdélyben. A Maros partján számos egyéb magyar temető létezik, amelyeket azonban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tártak fel. Az előző kategóriába tartozik a nagy gyulafehérvári temető, a piskitelepi, dévai és vajdahunyadi pedig az utóbbiba. Déván, például, az 1970-es években véletlenül bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, a Securitate azonban nyomban betiltott bármilyen régészeti kutatást, sőt még beszélni sem volt szabad róla. Az ásatásokat az interetnikai kapcsolatok állami hatósága támogatja anyagilag, szállást a Böjte Csaba atya által irányított Szent Ferenc Alapítvány biztosít ingyenesen szászvárosi központjában. /Chirmiciu András: Magyarok a nép és nemzet közötti időben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./
2005. július 27.
A Háló, teljes nevén a Magyar Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben néhány, világiakat tömörítő budapesti felnőtt bázisközösség kezdeményezésére alakult a katolikus közösségek közötti jobb kapcsolat elősegítésére. 2005-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) több mint 800 közösség talált egymásra a HÁLÓ által felkínált szálakon. Erdélyben több mint 250 kisközösséggel tartanak kapcsolatot. A Háló történetében először Homoródfürdőn 700 fő részvételével szerveztek találkozót. A következő tábor 2002-ben Zánkán 1500 fővel zajlott, 2003-ban a bükkszéki (Magyarország) nyári találkozó 330 fő részvételével. 2004-ben Rózsaszálláson (Kelet-Szlovákia) táboroztak 500-an. Az idei tábort Marosfőn 400 fő részvételével szervezik. A rendezvényen József Attiláról tart előadást Laczkó Elemér magyartanár (Gyergyóremete). A meghívottak között van dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, P. Sebestyén Ottó jezsuita szerzetes, Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója, Visky András (Kolozsvár), a Koinonia Kiadó vezetője, Böjte Csaba (Déva) szerzetes és Jakab Gábor (Kolozsvár), a Keresztény Szó főszerkesztője. /Molnár Melinda: A Háló nagytábora Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./
2005. augusztus 11.
Milliárdokkal tartoznak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium építőjének. A kivitelező, a csíkszeredai Tectum Impex Kft. vezetője, Szász István hatvanmillió forintos – több mint nyolcmilliárd régi lejes – tartozás törlesztését követeli a Berszán Lajos atya vezette Szent Erzsébet Alapítványtól. Szász István nyilatkozatát követően Hegyeli Attila és Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a moldvai Rekecsinbe tervezett csángó iskolaközpont kezdeményezői szinte azonnal jelentkeztek megoldási javaslattal. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelőse nyilvánosan felajánlotta Berszán Lajosnak, hogy a rekecsini iskolára eddig összegyűlt összeget átadják az adósság kifizetésére, hiszen azt a pénzt is csángó iskolára kapták. Berszán atya elmondta, Böjte Csaba felajánlotta ugyan „kölcsönbe” az adósság kifizetését, azonban ameddig nem tisztázzák, egészen pontosan mennyi a tartozás, nem fogadhatja el a nagylelkű ajánlatot. /Bakk-Dávid Tímea: Inog a sziklára épült ház? = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./
2005. augusztus 11.
Megalakult Szovátán a Teleki Oktatási Központ Kodály Zoltán Gyermekkara. A gyermekkar alapítói: Czakó Gabriella és Nagy Éva M. Vera iskolanővérek, önkéntes tanárok. Magyarországról települtek át Erdélybe, ideiglenesen. Elmondták, hogy Dévára jártak, Böjte Csaba atyához. Megrendítette őket az ottani gyerekek sorsa. Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy oda kell menni, ahol nagyobb szükség van az emberre. Így kerültek két éve Szovátára. Katolikus templomi kórusuk van Nyárádköszvényesen, Mikházán, Jobbágytelkén, Illyésmezőn és természetesen itt, Szovátán. Összesen 360 gyereket tanítanak furulyázni. Napközis táboruk volt a nyárádmenti diákoknak. 45 gyerekkel kezdték, 90 gyerekkel zárták. Júliusban a Teleki-kertben volt a tehetségfejlesztő zenetáboruk, 50 gyerekkel. Munkájukkal az erdélyi magyar értelmiség itthon maradását szorgalmazzák. Munkájukban támogatói voltak az Erdélyi Tündérkert Alapítvány (magyarországi egyetemisták, iskolanővérek hozták létre), önkormányzatok, a dévai Szt. Ferenc Alapítvány, Teleki Oktatási Központ, Communitas Alapítvány. Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja (Budapest), plébánosok, polgármesterek és iskolaigazgatók. /Geréb Éva: Kodály Zoltán Gyermekkar Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
2005. augusztus 16.
Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI (Erdélyi Magyar Fiatalok)-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezők. (Ősz Előd református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.) Pósa Zsolt (Délvidékről) értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket. Sós Sándor, az EMI elnöke kifejtette, vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevők száma. Az előadók, köztük a műsorlapon nem szereplő Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövő augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra, jelezte. Megjegyezte, hogy a hatalom képviselői, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülők csapatai edzenek. Pozitív értelmű nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok előnyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezső képviselőket. Bagoly Zsolt alelnök is elégedett volt. /Bajna György: Elégedett szervezők, hálás résztvevők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ A nemzetben, a nemzeti értékek, hagyományok ápolásában gondolkodó magyar fiatalok négynapos találkozóhelye volt a Gyergyószentmiklós melletti kemping, itt rendezte meg első nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Több mint ezer látogatót fogadott I. EMI-tábor. A román rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a fiatalokat többször is igazoltatták, a titkosszolgálat megbízottjai több előadásról videofelvételt készítettek. A rendőrök több ízben megfenyegették a szervezőket, hogy ha a magyar zászlók nem tűnnek el a tábor területéről, tízmillió lejes büntetést rónak ki rájuk. A nemzettörténet főbb állomásairól szóló előadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetőségeiről is szóltak előadások. Nagy érdeklődést váltott ki Raffay Ernő, Vekov Károly és Sántha Attila előadása Wass Albertről. Magyarországon a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is száműzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekből. Koltay Gábor filmrendező a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét ismertette. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkező népek számára nehezen érthető vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelméről szóló műalkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környező utódállamoktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila előadásai bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen tető alá hozni. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor /Verestóy Attila/ rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjenek. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben. /Makkay József: I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 16./
2005. augusztus 23.
„Merjünk magyarok lenni!” – hirdette meg a tábort az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. A részvételi létszám a szervezők legmerészebb álmait is fölülmúlta: négyszáz bentlakót regisztráltak, összesen több mint ezer ember fordult meg a táborban. Az első nap a hagyományokkal, a múlttal foglalkoztak. A második nap a jelen törekvéseiről, Trianonról, az autonómiatörekvésekről volt szó Raffay Ernő, Vekov Károly, Sántha Attila, Garda Dezső, Toró T. Tibor, Sánta Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila és Koltay Gábor részvételével. Az utolsó napon a nemzet lehetséges jövőképeit boncolgatták. Böjte Csaba atya arról beszélt, merjenek nagyot álmodni és cselekedjenek is érte. Szilágyi Zsolt szólt az autonómiaesélyekről. A tábor idején folyamatos volt a rendőri zaklatás, igazoltatás, a magyar zászló eltávolítását követelték. /Az Erdélyi Magyar Ifjak elnökség: Minden várakozást felülmúlt az I. EMI-tábor. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 23./
2005. augusztus 26.
– Két éve folyamatosan korszerűsítjük az iskolát – nyilatkozta Zudor Mária, az egyetlen magyar tagozatú vajdahunyadi iskola aligazgatója. A zsilvölgyi Vulkánban két évvel ezelőtt történt a magyar tagozatnak is helyt adó 4-es számú általános iskola átfogó korszerűsítése, magyarázta Illyés Katalin aligazgatónő. A bányavidéken jóval előrehaladottabb a beolvadás, s a magyar tagozatok állandó gyermekhiánnyal küzdenek. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint a tavalyi tanévben Lupényban 258 magyar gyerek közül csupán 76 tanult magyarul. Vulkánban valamivel jobb az arány (114-ből 51), a Zsil völgye fővárosában, Petrozsényban pedig katasztrofális volt: 214-ből mindössze 12-en. Petrozsényban a Mallersdorfi Nővérek egykori zárdáját 2003-ban kapta vissza a római katolikus egyház, s Böjte Csaba atya ősztől önálló magyar iskolát indít. Csernakeresztúron a magyar tagozatnak helyt adó épület siralmas állapotban van. Évek óta nem történt semmilyen korszerűsítés, sőt a legalapvetőbb karbantartás sem, szemléltette a helyzetet Tóth János plébános. Az iskola épületét ugyanis a római katolikus egyház igényli vissza, méghozzá évek óta. /Chirmiciu András: Hunyad. Harc a magyar gyerekekért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./
2005. szeptember 12.
Szeptember 11-én tartották Kisiratoson a 125 évvel ezelőtt felszentelt kisiratosi katolikus templom búcsúünnepségét, ez a községi rangját nemrég visszanyert település egyik legnagyobb sátoros ünnepe. Ilyenkor hazalátogatnak az elszármazottak is. Ebből az alkalomból másodszor adták ki négy nyelven a Kisiratos képekben című, 36 oldalas színes ismertetőt, a helybeli tanács és a vállalkozók jóvoltából. A kisiratosiak kérésére Böjte Csaba ferences atya magával hozott 10 gyermeket, akik itt fognak iskolába járni. A szerzetes elmondta, az eddig létrehozott gyermekotthonok mindenütt élesztőjévé váltak az anyanyelvű oktatásnak és kultúrának. A létszámban megfogyatkozott, önbizalmukban megingott szórvány magyarok szívébe visszahozták a megmaradás reményét. Arad egyében még nincs általa szervezett gyermekotthon, megfontolandó egyet Kisiratoson létrehozni. /Balta János: Élesztője kultúránknak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./
2005. szeptember 13.
Nagy ünnep a dévai és Hunyad megyei szórványmagyarság körében, hogy Déván szeptember 12-én Téglás Gábor nevét viselő önálló magyar iskolában megkezdődött a tanév. Az iskolaépület félkész állapotban van, mégis nagy volt az öröm. – Legyőztük a reménytelenséget, s megszületett a csoda, a várva várt iskola, hangsúlyozta Varga Károly, az iskolát létrehozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke. Mindez nem jöhetett volna létre a társadalmi munkát vállaló szülők, egyházak, civil szervezetek, valamint az RMDSZ támogatása nélkül. Idén ugyanis az anyaországi támogatás fele sem jött meg, az építővállalat jóindulatán múlott a munka folytatása. Jelenleg csupán a földszinten és a második emeleten lévő tantermek készültek el, miközben az első emeleti bentlakáson, illetve a harmadik emeleti laboratóriumoknál még folyik az építkezés. Az ünnepségen résztvevő Markó Béla az együttes építést és a magyarság jövőjében való álmodozás szükségességét említette a tavaly novemberben megígért, de meg nem érkezett anyagi támogatás pótlására az összefogásból és a magyar oktatás hitében való kitartásból jelesen vizsgázó dévaiaknak. A magyar oktatási minisztérium képviselője az iskola további anyagi támogatásáról biztosította az egybegyűlteket. – Míg az iskolák rendre épülnek le még a többség körében is, mi, itt, a szórványban új iskolát építünk, hangsúlyozta Kocsis Attila, az iskola meghatódott igazgatója. /Chirmiciu András: Megszületett a várva várt csoda! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./ A megnyitón megjelent Markó Béla RMDSZ- elnök, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke és Mircea Ioan Molot, a Hunyad megyei tanács elnöke is. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: „Bizonyára sokan kész épületre, a friss, ragyogó vakolat illatára számítottak, ehelyett építőtelep fogadta az egybegyűlteket”, de az építőtelep a jelképe egyszerre szimbolizálja az eddigi erőfeszítéseket és a hátralevő feladatokat. Déván felépül ez az első, állami alapokból működő színmagyar iskola. Mircea Ioan Molot rendkívül nagyra értékelte az iskola névválasztását. Téglás Gábor ugyanis nemcsak egy dévai iskola igazgatói tisztségét töltötte be, hanem dák leletek után is kutatott a megyében. Az iskolában egyébként elsőtől tizenkettedik osztályig összesen 371 diák, valamint 80 óvodás kezdi meg a tanévet. Kocsis Attila igazgató félbentlakásos rendszert vázolt föl, ahol a diákok a tanórák után különböző foglalkozásokon, szakkörökön vesznek részt, és a házi feladatokat is elkészítik. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke elmondta, az eddigi években több mint 110 millió forintot szánt a magyar állam a Téglás Gábor Iskola megépítésére, idén pedig újabb 35–40 millió forintra lehet számítani. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke nem vett részt az ünnepségen. Úgy látja, az új iskola nem lesz negatív hatással az egyházi ernyő alatt működő intézményre. Böjte Csaba ugyanakkor természetesnek tartotta volna, ha a létesítmény megálmodóival még a telekvásárlás előtt közösen gondolkodtak volna a dél-erdélyi szórványmagyarság oktatási gondjainak megoldásáról. Téglás Gábor /Brassó, 1848. márc. 23. – Budapest, 1916. febr. 4./ régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Egyetemi tanulmányai után, 1871-től a dévai főreáliskola tanára, 1883-tól 1904-ig igazgatója. A római kori Dáciát választotta tanulmányai főtárgyául. Felásatta a sarmisegetusai amfiteátrumot, s a dévai múzeumot gazdagította az innen kikerült leletekkel. Hosszú időn át igazgatója volt a Hunyad Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. /Antal Erika. Lukács János: Félkész épületben a Téglás-iskola. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2005. szeptember 13.
A Petrozsényban újra kapuit megnyitó magyar iskola a gyulafehérvári római katolikus érsekség tulajdona. Beindítását és működtetését a Böjte Csaba atya által irányított dévai Szent Ferenc Alapítvány vállalta magára. – Segíteni szeretnék a rászoruló Zsil-völgyi gyermekeknek. Rengeteg itt a szegény. Szociális munkát vállaltam ezért – mondja a Budapestről érkezett Pogány Borbála, aki itt önkéntes munkát vállalt. Ács Éva igazgatónő hangsúlyozta, nem vették el, hanem biztosítják a magyar pedagógusok katedráját Petrozsényban, Petrillán és Lupényban. Megegyeztek, hogy a gyermekek itt járnak majd iskolába. /György Horváth László: Újból magyar iskola indult Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2005. szeptember 19.
Petrozsényi magyarok ünnepeltek szeptember 18-án, vasárnap: a hosszas hanyatlás után Petrozsényban ismét van magyar iskola, Böjte Csaba atya áldozatos munkája nyomán. Tavaly összesen 12 gyermek tanult magyar nyelven Petrozsényban, Zsil völgye “fővárosában”, jelenleg 118 gyermek tanul a Jézus Szíve Iskolában. Mindezt csakis szeretettel lehetett elérni, hangsúlyozta a ferences szerzetes a római katolikus templomban. Maga az iskola állami intézmény, felújítását és a színvonalas bentlakás berendezését a dévai Szent Ferenc Alapítvány vállalta magára. Az épületet 2003-ban kapta vissza a római katolikus egyház. Két év leforgása alatt Böjte Csaba atya és munkatársai belülről teljesen felújították s nemrég 25 ezer eurós adományt kaptak a külső tatarozáshoz. Hunyad megyében két új iskola létesült az idén, mindkettő magyar nyelvű. Méghozzá olyan súlyos problémákkal küzdő vidéken, ahol még a többségi oktatás is sorvad. /Chirmiciu András: Magyar iskola Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./
2005. szeptember 20.
Inkább ingáznak Petrozsénybe a Zsil-völgyi magyar gyerekek, csakhogy a Böjte Csaba ferences szerzetes által indított Jézus Szíve Iskolában tanulhassanak. A városban az új tanévtől újraindult a magyar iskola, így egy év alatt több mint tízszeresére nőtt a magyarul tanuló diákok száma. „Ez a szám még nem végleges, hiszen a vasárnapi iskolaszentelést követően naponta két-három újabb gyermeket hoznak a szülők, azzal a kéréssel: vennénk fel az iskolánkba, hogy magyarul tanulhasson” – újságolta Böjte Csaba. Előrelépés, hogy Petrozsényben a Jézus Szíve Iskola újraindításával az óvodától a nyolcadik osztályig immár adott a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A Hunyad megyei magyarságnak ugyanis több mint a fele, mintegy 16 ezer lélek él a Zsil völgyében, s míg Petrozsényben 1997-ben még volt egy érettségiző magyar osztály, az elmúlt tanévre már csak egyetlen magyar pedagógus és 12 elemista gyermek maradt hírmondónak. „Most egy ötvenfős óvodai csoport, valamint a hat nevelőcsalád gondozta gyermekek mellett az egész vidékről ingáznak ide a magyar diákok, sőt egy részüknek még bentlakást is tudunk biztosítani” – részletezte Böjte Csaba. /Lukács János: Könyvekre és segédeszközökre van szüksége a petrozsényi magyar iskolának. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./