Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy javasolni fogja, az októberi román–magyar közös kormányülést ne Bukarestben, hanem Balatonőszödön tartsák, mert van ott egy olyan gyűlésterem, ahol a politikusok valamitől vezérelve igazat mondanak... Emil Boc miniszterelnöknek pedig végre igazat kellene mondania, be kellene vallania, hogy „a kormány beiktatása óta hazudik reggel, délben és este. ” – fogalmazott a politikus. Lakatos kiemelte, Emil Boc felelősségvállalással elfogadandó törvénytervezeteiről tárgyaltak, az összesen 773 beérkező módosító javaslat közül 39-et fogadtak el. Ezek többsége 2015-re szól, illetve arra vonatkozik, hogy egyes bizottságok összetételét hogyan határozzák meg. „Így nehéz azt mondani, hogy a kormány hajlik a parlament észrevételeinek, javaslatainak az elfogadására” – mondta az RMDSZ-es képviselő. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) legutóbbi plenáris üléséről Lakatos Péter elmondta, öt év kellett ahhoz, hogy végre egy mini parlamentként működjön a KMKF, és hogy összeálljon a programja. /”Az igazságot el kell mondani…” = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 15./

Mintegy tízperces pápai audiencián vett részt szeptember 16-án a Vatikánban Emil Boc miniszterelnök, aki a nap folyamán Rómában Silvio Berlusconi olasz kormányfővel is tárgyalt. Emil Boc XVI. Benedeknek azt hangsúlyozta: kormánya a vallásszabadság és a felekezetek közötti béke híve. Az olasz miniszterelnökkel folytatott római tárgyalásain Emil Boc arról biztosította Silvio Berlusconit, hogy a román hatóságok „nulla toleranciával” kezelik a bűnelkövetőket. /Pápai audiencián Emil Boc. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A nemzeti liberálisok /PNL/ Emil Boc kormányfő lemondását kérik, azzal vádolva a minisztereket, hogy módosították a felelősségvállalással elfogadott oktatási törvényt, mivel annak a kormány honlapján kevesebb cikkelye van, mint a parlamentben bemutatott variánsnak: a képviselőház honlapján az oktatási törvénynek 336 cikkelye van, a kormány honlapjára feltett variáns csupán 331 cikkelyt tartalmaz. /Csaltak a tanügyi törvénnyel? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Miután Ecaterina Andronescu szeptember 16-án rendeletet bocsátott ki arra vonatkozóan, hogy menesztik azokat a tanintézet-vezetőket, akik egyéves kihelyezéssel kerültek tisztségbe, Emil Boc kormányfő kilátásba helyezte, hogy eltávolítja a tárcavezetőt, ha életbe lépteti az intézkedést. Andronescu ígéretet tett arra, hogy visszavonja a rendeletet. /N. -H. D. : Mégis maradnak a tanintézet-vezetők? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Nem létezik egyezség az RMDSZ és a D-LP között a bizalmatlansági indítványról és a kormány megbuktatásáról – cáfolta Márton Árpád képviselő a román sajtóban megjelent híreszteléseket. Az RMDSZ bejelentése után hatalmas felhördülés volt demokrata-liberális oldalon. Emil Boc miniszterelnök idegesen telefonált Markó Bélának, és több D-LP-s politikus fenyegetőzött, hogy lemondhatnak a magyar tisztségviselők kinevezéséről és a beruházási pénzekről. Márton Árpád elmondta azt is, az RMDSZ azért döntött egyetlen bizalmatlansági indítvány benyújtásáról, mert egy kormányt csak egyszer lehet megbuktatni. Márton Árpád szerint a bizalmatlansági indítvány megszavazásának nagyon kevés az esélye. /Farkas Réka: Nincs háttéregyezség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Románia ismét a politikai válság küszöbén áll, miután Emil Boc miniszterelnök bejelentette: megfosztja miniszterelnök-helyettesi és belügyminiszteri tisztségétől a szociáldemokrata Dan Nicát. A szociáldemokraták /PSD/ országos ügyvezető testülete a kormányból való kilépést szorgalmazza. A kormányfő Nica leváltásának okaként felhozta nyilatkozatát, miszerint az elnökválasztás két fordulójának napjára már kibérelték az összes buszt, ami utalás volt az elmúlt években meghonosodott „választási turizmusra”. A nagykoalíciós együttműködési megállapodás szerint a kormányfő csak a szociáldemokraták beleegyezésével válthat le PSD-s minisztert. Ezt az egyezséget most a demokraták felrúgták. A kormányválság ellen foglalt állást az RMDSZ Állandó Tanácsa. /Borbély Tamás: Reng a föld a koalíció talpa alatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Kudarcba fulladt tárgyalási kísérlettel kezdődött szeptember 30-án a kormányválság harmadik napja. A szociáldemokraták elutasították demokrata-liberális partnerük meghívóját, és nem vettek részt az Emil Boc miniszterelnök által összehívott koalíciós egyeztetésen. A szociáldemokraták számára elfogadhatatlan Traian Basescu államfő javaslata, hogy semleges személy vagy ellenzéki politikus kerüljön a vitatott belügyi tárca élére. Emiatt a belügyminisztériumot hivatalosan továbbra is a szociáldemokrata Dan Nica vezeti. Dan Nica belügyminiszter közölte: amennyiben az államfő aláírja a tisztségéből való felfüggesztéséről szóló határozatot, a szociáldemokrata miniszterek harminc percen belül lemondanak. Mindenki Basescura várt, hogy aláírja-e vagy sem a visszahívásról szóló rendeletet. Traian Basescu azt javasolta Dan Nicának, hogy vegye fontolóra a lemondás lehetőségét. A tízperces „négyszemközti” beszélgetés után azonban Nica azt nyilatkozta: nincs szándékában lemondani. /Továbbra is állóháború a PD-L és a PSD között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

A képviselőház és a szenátus állandó bizottságainak szeptember 30-ra összehívott együttes ülése nem volt döntőképes, mivel a szociáldemokrata és a liberális honatyák tüntetően távol maradtak. Az együttes ülés egyik fő napirendi pontja Traian Basescu múlt héten tett javaslatának megvitatása volt, vagyis: tartsanak-e népszavazást a november 22-i államfőválasztással egy időben arról, hogy megmaradjon-e kétkamarásnak a parlament vagy alakítsák át egykamarássá. Az államfő javaslata nem talált kedvező visszhangra a pártok körében – leszámítva a demokrata-liberálisokat. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az államelnök-választás napján népszavazást is rendezzenek. A liberális Crin Antonescu azonnal válaszolt: a rendeletet megtámadják az alkotmánybíróságon. /Referendum-vita: PSD–PNL bojkott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Traian Basescu államfő aláírta a Dan Nica belügyminiszter és kormányfő-helyettes leváltására vonatkozó elnöki rendeletet, emiatt október 1-jén sorra lemondtak a szociáldemokrata /PSD/ miniszterek. A válság ellenére az államfő – eredeti programjának megfelelően – Kolozsvárra látogatott. Az ország elnöke a kora délutáni órákban mégis úgy döntött, hogy megszakítja látogatását, és visszautazott Bukarestbe, ahol Emil Boc miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze, az új kabinet összetételéről tárgyaltak. A kormánykoalíció szétesése éreztette gazdasági hatását is, a lej árfolyamának hirtelen zuhanását idézte elő. A szociáldemokraták eddig kilenc tárcát tartottak a kezükben. Geoana, a PSD elnöke úgy nyilatkozott, hogy az államfő ennek a válságnak a legfőbb „forgatókönyvírója”. Kisebbségi kormány irányítja majd az országot a november 22-i államelnök-választásig. A demokrata kisebbségi kormányt a nemzeti kisebbségeket képviselő frakció mellett az RMDSZ is támogathatja majd. Ezt a lehetőséget nem zárta ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Ellenzékbe kergették koalíciós partnerüket a demokrata-liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Emil Boc miniszterelnök elmondta: nehéz lesz egyedül kormányozni, de a PD-L-nek sikerülni fog. A kormány eleget fog tenni az összes felvállalt kötelezettségének – hangsúlyozta Boc, majd bejelentette az üresen maradt tárcák élére kinevezett miniszterek neveit. Basescu kijelentette: szétosztják a tárcákat a PD-L-s miniszterek között, mert aláírta a szociáldemokrata miniszterek visszahívásáról szóló rendeleteket. /Kinevezték az új ideiglenes kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

A bukaresti belpolitikai válság miatt elmarad az október 10-re tervezett közös román–magyar kormányülés. Az ÚMSZ értesülése szerint Emil Boc román kormányfő már felkérte Bajnai Gordon magyar miniszterelnököt, hogy halasszák későbbre a rendezvényt, amelynek idén Románia lenne a házigazdája. /(Cs. P. T.): Elmarad a román–magyar kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Békés hatalomátvétel zajlott október 2-án a bukaresti minisztériumokban. A demokrata „szuperminiszterek” sorra vették át elődeiktől az immár második szaktárcájukat, amiért azonban nem jár nekik pluszfizetés. A Demokrata Párt alkotta egyszínű, 11 tagot számláló kisebbségi kormány arra helyezte a hangsúlyt a szociáldemokrata koalíciós partnerek távozása után, hogy a szaktárcák összevonása jelentős megtakarítással jár. Most minden kormánytag két minisztériumot vezet. E lépés következtében kevesebb államtitkári poszt marad, megszüntetik a szociáldemokraták távozásával megüresedett funkciókat, és felszámolják az államtitkári irodákat. A kisebbségi kormány első ülésén 20 prefektus menesztéséről határoztak. A leváltottak névsorában csak a Kárpátokon túli megyék kormánymegbízottai szerepelnek. Emil Boc kormányfő bejelentette, hogy folytatják a leváltásokat, és ez a hullám az alprefektusokat sem kerüli el. Boc kormányfőként az oktatási szaktárca vezetését átvette. Ideiglenes oktatási miniszterként első döntéseként visszavonta elődjének, Ecaterina Andronescunak egyik rendeletét. Ez az iskolaigazgatók kinevezési módjára vonatkozott. Törölte azt a rendeletet, hogy a minisztérium nevezze ki a tanintézmények vezetőit. Boc hangsúlyozta, hogy a kisérettségi és az érettségi vizsgák szabályai nem változnak. Vasile Blaga már az első napon több személyt kinevezett a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmények élére. A belügyi titkosszolgálatának élére Pop Stefan Zahariát nevezte ki. Zaharia elődje, Gelu Drajneanu ugyanis a koalíció felbomlása következtében azonnal benyújtotta lemondását. Szakértői kormány megalakítását javasolja Crin Antonescu az ellenzéki liberálisok vezére. /Borbély Tamás: Egyet fizet, kettőt kap. A PD-L-s minisztereknek nem jár plusz jövedelem a PSD-től átvett tárcákért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

December elsejére biztosan elkészül 42 kilométer az észak-erdélyi autópályából, a Torda–Gyalu szakasz, jelentette be Emil Boc miniszterelnök, miután október 2-án megtekintette a munkálatokat. Ezután a Kolozsvárt elkerülő, szintén épülőben lévő körgyűrűhöz is ellátogatott, amelyet a tervek szerint ugyancsak az idén adnak át. /Jakab Judit: December elsejére ígérik az autópálya Torda–Gyalu szakaszának átadását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Egynapos általános sztrájkot szervezett október 5-én a Költségvetési Alkalmazottak Szövetsége, amelyen közel 800 ezer közalkalmazott vett részt. Amennyiben az elkövetkező napokban a kormány nem ad megnyugtató választ követeléseikre, október 28-tól meghatározatlan időre sztrájkot hirdetnek. A Sanitas egészségügyi szakszervezet is kétórás sztrájkot tartott. Október 5-én sikertelenül zárult Emil Boc kormányfő, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter – aki ideiglenesen a munkaügyi tárcát is vezeti – és a szakszervezetisek tárgyalása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen minden oktatónak és szakszervezetnek saját magának kellett határoznia a sztrájkban való részvételről. Kolozsváron a városháza és a megyei tanács, illetve a prefektúra hatáskörébe tartozó intézmények közalkalmazottai nem vettek részt a sztrájkban. /Általános sztrájkkal fejezték ki tegnap elégedetlenségüket a közalkalmazottak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

A kormány úgy döntött, hogy 20 százalékkal csökkenti a miniszteri, államtitkári, ügynökségvezetői kabinetek személyzetének létszámát, jelentette be Emil Boc kormányfő. /Létszámot csökkent a kormányt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Felelősséget vállal a kormány az egységes nyugdíjtörvényért – jelentette be Emil Boc miniszterelnök a kabinet döntését. Az új jogszabály szerint 2030-ig módosítják a korhatárt, a férfiak és nők egyaránt 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A hadsereg és rendfenntartó erők nyugdíjkorhatára 55-ről 60 évre emelkedik 2025-re. Eltörlik a különleges nyugdíjakat, a következő hat hónapban minden érintett juttatását újraszámolják, ezt az egységes nyugdíjrendszerbe integrálják. A miniszterelnök bejelentette, hogy az új törvény értelmében megemelik a nyugdíj-hozzájárulás mértékét 20,8 százalékra a munkaadó és 10,5 százalékra az alkalmazott számára. Emil Boc bejelentése nagy felháborodást váltott ki a szakszervezetek és a politikai pártok sorában. /Egységes nyugdíjtörvény felelősségvállalással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Begyűrűzik a bukaresti nagypolitika helyi közéletbe. Emil Boc meneszteni kívánta a koalíciós partner miniszterelnök-helyettesét, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az MPP által támogatott alpolgármestert akarja felfüggeszteni, és lezártnak tekinti a korábban példaértékűnek nevezett magyar együttműködést. /Farkas Réka: Magyar válás román módra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Egyhangúlag szavazta meg a PD-L vezető testülete, hogy az alakulat Traian Basescu államfőt támogassa az elnökválasztásokon. Emil Boc kormányfő, pártelnök szerint több érv is a jelenlegi államfő mandátumának megújítása mellett szól: Románia uniós csatlakozása, az egyéni szavazókerületes választási rendszer bevezetése, a kommunizmus elítélése, a szekus dossziék feltárása, az egységes adókulcs és a minimális nyugdíj bevezetése. /Lufik nélküli jelölt Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Jelenleg nem folynak tárgyalások a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ között egy új kormány létrehozása érdekében, Emil Boc pártja azonban nem zárja ki ennek lehetőségét. /Udvarol a PD-L az RMDSZ-nek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Október 13-án megbukott Emil Boc miniszterelnök kisebbségi kormánya, miután 254 honatya megszavazta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Az ellenzéki pártok győzelme nem volt annyira fényes, hiszen csak 18 szavazattal haladták meg a 236-as határt, vagyis a kormány megbuktatásához szükséges minimális szavazatszámot. Ez azt jelenti, hogy számos ellenzéki törvényhozó sem volt meggyőződve a kormány menesztésének a szükségességéről. Traian Basescu államfő konzultációra hívta a pártokat. Emil Boc a szavazás után kijelentette: „egy csatát, és nem a háborút vesztette el”. A kormány megbuktatása után Traian Basescu államfő is nyilatkozott. Dicsérte az Emil Boc-kormányt. „Becsületes és felelős” kormánynak nevezte a Boc-kabinetet, és megköszönte neki „Románia modernizációja érdekében tett erőfeszítéseit”. Basescu elmarasztalta az indítványt támogató pártokat, amelyeket nem az ország érdekeit tartották szem előtt. /B. T. : Rendszerváltás óta először bukott kormány bizalmatlansági indítvánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ „Ha a parlamenti többség felajánlja, kész vagyok tárgyalni a miniszterelnökségről” – jelentette ki Klaus Johannis nagyszebeni polgármester. Az RMDSZ egyetért Klaus Johannis kinevezésével. /Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt: Emil Boc fekete napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Módosítani fogják a parlamentben a kormányrendeletet, amely csökkentette azt a jövedelemküszöböt, amelynek alapján megítélik a lakosságnak kiutalt fűtéstámogatást. Emil Boc kormányfő kijelentette: megoldást keresnek arra, hogy a fűtéstámogatás esetén megtartsák a tavalyi értéket. Amennyiben novemberig sikerül más költségeket csökkenteni, a kormány megpróbálja kipótolni a fűtéstámogatásra szánt összeget. /Kipótolnák a fűtés támogatására szánt pénzt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Még várják a versenyvizsga hivatalos eredményeit az egyes Hargita megyei dekoncentrált intézmények igazgatói tisztségét megpályázó személyek, de a Hargita Népe úgy tudja, Barti Tihamér, Török Jenő, Sólyom Gizella, Máthé Emma, Vitos Zsuzsanna, Jaszenovics László és Bán Katalin sikeresen vizsgázott Bukarestben. „Gratuláltak már sokan, de én még nem tudok semmiről” – szabadkozik a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetői székét múlt héten megpályázó Barti Tihamér. A HN információi szerint nem sikerült a vizsgája Karda Emesének, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának. A Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal élén Duka Zoltánt Máthé Emma váltja, a munkaügyi igazgatóságnál Laslo Adriant Barti Tihamér. Vitos Zsuzsanna a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője marad, és továbbra is Sólyom Gizella irányítja a Hargita Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatalt. Nem változik Jaszenovics Lászlónak, a talajtani és agrokémiai hivatal igazgatójának beosztása sem, ahogy a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár élén is marad Bán Katalin. A tavasszal leváltott magyar intézményvezetőknek egykori tisztségébe való visszahelyezéséért folyamatosan lobbizott az RMDSZ, több tiltakozó megmozdulást is szervezett. A jelenlegi megyei főtanfelügyelőt, Anda-Elena Ianosit nem sikerült magyar főtanfelügyelőre cserélni, de Borboly Csaba ezt továbbra is egyik fő célkitűzésének tartja. (Forró-Erős Gyöngyi): Magyar igazgatók a dekoncentrált intézmények élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Tiltakozási kronológia 2008. december 22. Leteszi az esküt a Boc-kormány, ezt követően pedig elkezdődik a dekoncentrált intézmények addigi vezetőinek leváltása és politikai kritériumok alapján való helyettesítése. 2009. február 11. Lángoló lármafákkal tiltakoznak a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. április 22. A Boc-kormány elfogadja azt a rendelkezést, amely szerint a kormány hatáskörébe tartozó megyei és regionális intézmények vezetőit lecserélik. 2009. április–május: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyásztábla kerül a „lefejezett” dekoncentrált intézmények elé. 2009. május 4. 1247 darabba vágják össze a román kormány temetőjét ábrázoló bannert. Az óriásplakát szeletei közül 758 darab Brüsszel felé veszi az útját, 328 pedig a kormánykoalíciót alkotó pártok parlamenti képviselőinek az asztalán landol, 89-cel a megye magyar önkormányzati vezetőjét szólítják fel összefogásra a közös ügy érdekében. Emellett az Európai Unió 26 tagállamának romániai képviseletéhez is juttatnak egy-egy darab bannert és egy-egy petíciót, a maradék 19 darabot pedig a román kormány 18 minisztere és Emil Boc miniszterelnök kapja meg. 2009. május 18. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az ideiglenesen kinevezett Hargita megyei főtanfelügyelő, Anda-Elena Ianosi visszahívását és Bondor István leváltott vezető kinevezését kéri a tanügyminisztertől. 2009. május 22. Több ezren tüntetnek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. június 2. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete aláírásgyűjtésbe kezd, hogy nyomatékosítsa a tüntetésen elfogadott kiáltványt. 2009. június 3. Marosvásárhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ. 2009. július 10. Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár megígéri, hogy a kisebbségi vegyes bizottság is foglalkozik majd a leváltások ügyével. 2009. október 1. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormánykoalícióból, és ezzel elkezdődik a kormányválság. 2009. október 13. Megbukik a Boc-kormány. /Mihály László: Tiltakozási kronológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Katasztrofális a romániai oktatás helyzete – derül ki abból a jelentésből, amelyet Emil Boc miniszterelnök, ideiglenes oktatási miniszter nemrég továbbított a parlamentnek. A romániai diákok teljesítményük és iskolában eltöltött éveik száma alapján az uniós országok leggyengébbjei közé tartoznak. A gyermekek egyötöde nem jár óvodába, a végzősök egyharmada pedig nem érettségizik, az iskolások egynegyede képtelen a legelemibb matematikapéldát megoldani. A tanulók húsz százaléka időnap előtt otthagyja a tanügyi intézményeket, így Románia az utolsó helyen van az EU-ban a beiskolázott és az iskolaköteles gyerekek arányát tekintve. Évről évre csökken az egyetemi hallgatók száma. /Farkas Réka: Rossz rendszer, gyenge eredmények (Katasztrofális a román oktatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

A kolozsvári Sétatéren felavatott emlékmű, „In memoriam 1956”, összeköthet magyarokat, itt élő románokat. Ennek ellenére Gheorghe Funar nyilatkozatát közölte a Foaia Transilvana egyik száma, miszerint csak Emil Boc idejében lehetett ilyesmit engedélyezni, merthogy ez az emlékmű a román hatóságok újabb árulásának a jele, a diabolikus magyar irredentáknak tett engedmény. Ugyanitt olvasható a Vasgárda örökségét vállaló Noua Dreapta (az Új Jobboldal) állásfoglalása „a történelem meghamisításáról” és arról, hogy ez az esemény negatív következményekkel fog járni mind a román, mind a magyar fél számára. Melléfogásokban, diverziókban nincs hiány a Kárpát-medencében. Nem kell visszamenni a Malina Hedvig-ügyig, az elmaradt révkomáromi Sólyom László-látogatásig, a kárpátaljai vagy pozsonyi műemlékrongálásokig, a vajdasági diákverésekig. Magyarázat mindig van, most a battonyai ablakbetörés, az idegennek szóló veszélyes fenyegetés. A Battonyán letelepedett aradi román üzletember, a rendőrséghez fordult. A Veszprémben gyilkosság áldozatává lett kézilabdázó, Marian Cozma sajátos módon a magyar–román megbékélés szimbóluma lett, a battonyai-aradi Marin Crisan körül kavarodó hírek az ellenkező hatást váltják ki. A romániai magyar lapok, az Új Magyar Szó, a Krónika Kreszta Trajántól, Battonya alpolgármesterétől azt idézték, hogy „Nem retteg itt senki senkitől. Elszigetelt esetről van szó, én csak erről a fenyegető levélről tudok”, a bukaresti Adevarul, többször visszatérve az esetre, azt adta tudtul a román olvasóknak, hogy ezek a problémák a románok és a magyarok közt mindig is léteztek, mármint az irigység, a gyűlölet mindkét részről. Az Adevarul cikkének a címe: „A magyar szélsőségesek nem akarnak minket az országukban”. Az új kolozsvári hetilap, a Mesagerul de Cluj első száma a változóban lévő Kolozsvárról szól, a lap a magyar konyha receptjeit ajánlja az olvasóknak. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. november (1). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Kolozsvárt manapság már inkább csak Nyugaton emlegetik úgy, mint a hírhedt magyarellenes polgármester, Gheorghe Funar városa. Funar ma már nem mer indulni a városatyai székért abban a városban, amely egymás után háromszor szavazta meg őt polgármesternek, és amely tizenkét keserves esztendőt köszönhet neki. Öt és fél évvel ezelőtt Kolozsváron megtörtént a nagy fordulat, egy olyan polgármester került a kincses város élére Emil Boc személyében, aki a második választási forduló előtt a Bibliára tett kézzel esküdött meg arra, hogy soha nem szövetkezik magyarokkal. Emil Boc később a kormánypárt elnökeként mindent megtett, hogy megakadályozza a kisebbségi törvény megszavazását a parlamentben, és miniszterei révén igyekezett keresztbe tenni minden kisebbségjogi kezdeményezésnek. Azután Emil Boc lett a kormányfő. A kincses város szavazópolgárai megválasztották maguknak a város első számú emberévé Boc addigi alpolgármesterét. Az új polgármester haladt tovább a nagy elődök által kitaposott úton, igyekezett mellőzni mindent, ami Kolozsvár magyar múltjára emlékeztetne. A városvezetés most felavatja az újjáalakított főteret, amelynek sarkában egyébként továbbra is ott éktelenkedik a kolozsváriak által guillotine-nak gúnyolt otromba memorandista-emlékmű, akárcsak a Funar-korszak érintetlenül megőrzött többi kolozsvári „relikviája” is – az Avram Iancu-szobor, a fellegvári kereszt és egyebek. Az avató újabb alkalom arra, hogy a városvezetés ismét látványosan hanyagolja a magyar elemet. /Salamon Márton László: Posztfunárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A szenátus is megszavazta november 11-én a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy Emil Boc ügyvezető kormánya beterjeszthesse a jövő évi költségvetést. Az országnak egyelőre nincs teljes felhatalmazással működő kormánya, de a kormányválság végét nem lehet megvárni, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) leszögezte: a költségvetés december 10-ig való elfogadása a feltétele annak, hogy Románia lehívhassa az év utolsó hónapjában esedékes hitelrészleteket a nemzetközi pénzintézetektől. Nevezetesen az IMF-től 1,5 milliárd, az Európai Uniótól egymilliárd, a Világbanktól pedig 300 millió eurónak kellene megérkeznie. A közkiadások csökkentése, illetve a közalkalmazotti bértörvény elfogadása alapvető feltétele annak, hogy az említett összegeket megkapja Románia. /Áldását adta a szenátus is. Boc kabinetje beterjesztheti a költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

A tervezett 10 nap helyett 8 napos kényszerszabadságra kell menniük az állami alkalmazottaknak novemberben vagy decemberben. Minden intézmény vezetősége maga dönt a fizetéslevonás módjáról. Ez a megszorítás a törvényhozókra és a parlament alkalmazottaira is érvényes: valamennyiüknek 15,5 százalékkal csökken a bére novemberben és decemberben. November 12-én lép életbe a kormányügynökségek átalakítását szabályozó törvény, amelynek következtében 9000 állami munkahely szűnik meg. Az átalakítás, összevonás 112 állami hivatalt érint. Emil Boc ügyvivő miniszterelnök szerint ezzel az intézkedéssel évente 1 milliárd euróval gyarapodik az államkassza. A kormányügynökségek megtizedelését Boc azzal magyarázta: ezek az intézmények nagyrészt arra voltak jók, hogy rajtuk keresztül a helyi politikai klientúra bankszámláit hizlalják fel. /Kényszerszabadság az állami alkalmazottaknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Előzmény nélküli helyzet áll elő Bukarestben: november 14-én lejár azoknak a minisztereknek a mandátuma, akik a szociáldemokratáknak a Boc-kormányból való kivonulását követően vették át az egykori PSD-s kollégák tisztségét. Ebben a kényes helyzetben van Emil Boc ügyvivő miniszterelnök is. Időközben a kormány is megbukott, az alkotmány értelmében az ügyvivő kormánynak mindaddig tisztségben kell maradnia, amíg egy új kabinet hivatalba nem lép – nyilatkozta Emil Boc ügyvivő miniszterelnök. /Lejárt a helyettesítő miniszterek mandátuma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Az évek óta elhidegült román–moldovai kapcsolatok normalizálódása jegyében telt Vlad Filat, a Moldovai Köztársaság kormányfőjének a hét végén Bukarestben tett látogatása. A miniszterelnöki tisztséget szeptember óta betöltő Vlad Filat annak a moldovai Liberális Demokrata Pártnak az elnöke (PLDM), amely a júliusban megismételt parlamenti választások nyomán három másik Nyugat-barát alakulattal koalícióra lépve átvette a hatalmat a Vladimir Voronin volt államfő vezette kommunistáktól. A Chisinau és Bukarest közötti viszony rendezésének első jele már abban is megmutatkozott, hogy a legmagasabb román közjogi méltóságokkal folytatott tárgyalások hivatalos nyelve a román volt. A kommunista Vladimir Voronin előzőleg a moldovait nyilvánította hivatalos államnyelvnek. A két ország hamarosan rendezi a diplomáciai téren hónapok óta húzódó nézeteltérést is, a napokban kinevezik Románia chisinaui, illetve Moldova bukaresti nagykövetét. Emil Boc ügyvezető kormányfő bejelentette: 2010-től önálló kormányügynökség foglalkozik Bukarestben a román állampolgárságot igénylők kérésének elbírálásával, a jogosultak pedig öt hónapon belül személyi igazolványhoz jutnak. A könnyített eljárás keretében a Pruton túli igénylők esetében immár nem rendeznek meghallgatást, és nem vizsgálják a nyelvtudást vagy a kulturális ismeretek meglétét sem. A napokban hatályba lépett az állampolgárság odaítélését jelentősen megkönnyítő román jogszabály, amelynek legfontosabb eleme: a román állam abban az esetben is elismeri egy külföldi személy román állampolgárságát, ha annak csak a harmadfokú felmenőjéről bizonyítható, hogy román volt. A jogszabály kimondja, hogy az egykor Romániában élő személyeket „újrahonosítják”, visszaadják állampolgárságukat, amit önhibájukon kívül veszítettek el a határon túli románok. A könnyítés elsősorban a Moldovai Köztársaságban élő románokat érinti, akik közül csak idén közel egymillióan nyújtották be igénylésüket. Az elmúlt időszakban futószalagon ontották az állampolgárságot a moldovaiaknak. /Rostás Szabolcs: Románia futószalagon ad állampolgárságot a Moldovai Köztársaság polgárainak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Az elnökválasztás után sem oldódik fel a politikai válság, ami csaknem két hónapja megbénította az országot. A liberálisok leszögezték: csak akkor hajlandók tárgyalni a demokratákkal, ha liberális miniszterelnök-jelöltet bíz meg kormányalakítással az államfő. A demokraták azonban hallani sem akarnak erről. Az RMDSZ ügyvivő testülete, a Szövetségi Állandó Tanács úgy határozott, hogy továbbra is szorosan együttműködnek a liberálisokkal. Az RMDSZ ugyanakkor nyitott minden olyan kormánykoalíció terve előtt, amely átlátható parlamenti többség támogatását élvezi. Markó Béla december 8-án találkozott Emil Boc ügyvivő miniszterelnökkel. /A liberálisok a kormányfői posztba kapaszkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./