Lejárt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által haladékként adott végső határidő Románia 2010-es költségvetésének elfogadására, az ügyvezető Boc-kormány azonban nem volt hajlandó benyújtani a büdzsé tervezetét a parlamentnek. Emil Boc szerint ez azért nem történt meg, mivel – bár tartalmilag már 95 százalékban készen állt volna a dokumentum – egy ilyen fontos döntés meghozatalának felelősségét egy új, teljes hatáskörrel működő kormánynak kell vállalnia. Az IMF feltételeinek megszegése miatt a román kormány kénytelen volt magánbankoktól felvett kölcsönökkel pótolni a nemzetközi pénzintézettől várt hitelrészlet összegét. /Ma járt le az IMF határideje. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Kisebbségi kormány alakulása tűnik a legvalószínűbbnek, miután a Demokrata Liberális Párt (PD-L) vezetői december 11-én már másodszor találkoztak az RMDSZ vezetőivel. Emil Boc és Markó Béla az RMDSZ bukaresti székházában folytatott megbeszélésüket követően jelezték, még nem született végleges megállapodás, de mindkét párt szorgalmazza, hogy mielőbb alakuljon meg az új kormány. A PD-L az RMDSZ-el együtt alkotná a „kemény magját” a következő kormánynak, amelybe bevonnák a PNL-t is. Ezt Emil Boc kormányfő, a PD-L elnöke jelentette ki az RMDSZ vezetőivel folytatott tanácskozást követően. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy újra kell számolni az érvénytelen szavazatokat. Több mint 138 ezer szavazatról van szó. /B. T. : Kisebbségi kormány alakul? – Kisebbségi kormány alakulása a láthatáron. A demokraták az RMDSZ-szel alkotnák a kabinetet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Még a politikához hozzáedződöttek is nehéz szívvel szemlélik az RMDSZ gyors pálfordulásait. Pár hete még szidták Traian Basescu államfőt, két hónapja hozzájárultak Emil Boc kormányának leváltásához, melyet az elmúlt húsz esztendő leggyatrábbjának minősítettek, holnap-holnapután pedig boldogan szavazzák meg újra csaknem ugyanazt a kabinetet; még az is megtörténhet, a menesztett kormányfővel az élen. Apró különbség talán csak annyi, hogy két-három magyar miniszter is helyet kap a kormányasztal körül. Lassan tíz éve már, hogy az RMDSZ elindult a teljes balkanizálódás útján. Addig következetes, megbízható partnernek tekintették, aztán 2000–2004 között a Nastase-kormány támogatása során megkezdődött a sokszor demokráciaellenes, olykor erkölcstelen kompromisszumok sorozata. Az elmúlt napokban már senki sem lepődött meg, hogy elsőként kilincselt a győztesek kapujában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Farkas Réka: Előremenekülés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

December 16-án lemondott miniszterelnök-jelöltségről Liviu Negoita, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) bukaresti III. kerületi polgármestere, akit Traian Basescu november elején bízott meg kormányalakítási feladattal. Negoitát azt követően nevezte ki kormányfő-jelöltnek Basescu, hogy október közepén a parlamentben megbukott Emil Boc kormánya. Negoita kifejtette: megbízatását azért adta vissza az államfőnek, mert az elnökválasztások miatt új politikai helyzet állt elő. A román sajtó szerint nagy esély van arra, hogy Basescu választása ismét Emil Bocra essen. Ő jelenleg ügyvivő miniszterelnök. /Negoita lemondott a kormányfő-jelöltségről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

December 17-én ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnök-jelöltnek Traian Basescu. Az újraválasztott államfő a pártokkal folytatott konzultáción jelezte: politikai, vagyis nem szakértői kormányt akar. Egyes információk szerint a környezetvédelmi (Borbély László vagy Korodi Attila), a művelődési (Kelemen Hunor), illetve az egészségügyi tárca jár a szövetségnek, ez utóbbi élére Cseke Attila Bihar megyei képviselőt tartják esélyesnek. Más értesülések szerint László Attila alpolgármesteré a tisztség, felmerült ugyanakkor Molnár B. Géza orvos, volt egészségügyi államtitkár neve is. A következő kormánynak a PD-L mellett várhatóan tagja lesz az RMDSZ is, amely már előrehaladott tárgyalásokban áll a demokratákkal. Crin Antonescu, a PNL elnöke leszögezte, hogy a liberálisok nem fogják támogatni az újabb Boc-kormányt. Hasonlóan foglalt állást Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint túl sok hatalom összpontosul Basescu kezében. /Basescu ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Emil Bocnak a kormányfői tisztségre való kijelölése jó választás az ország számára, és ugyanakkor az erdélyi magyar közösség számára is hasznos, jelentette ki Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke. Borboly meggyőződése, hogy a PD-L-RMDSZ kormány nagyobb fontosságot tulajdonít az erdélyi fejlesztési terveknek. Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt elnökének azon kijelentésére, miszerint az RMDSZ-t nem kellene bevenni az új kormányba, Borboly Csaba leszögezte: „Véleményem szerint az elmúlt napokban hozott döntésekkel Traian Basescu elnök és a PD-L-sek megfeleltek Szász Jenőnek, megmutatva neki, hogy mennyit ér a számukra”. /Borboly máris hanyatt vágódott. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

Az SZKT ülésén Markó Béla elnök rámutatott, bizonyos garanciát jelent az RMDSZ kormányra lépése, megpróbálják a legjobban kihasználni a kormányzás lehetőségeit, az ellenzékbe vonulás nagyobb kockázatot jelent. „Nem azért akarunk bekerülni a kormányra, hogy bizonyos embereket díjazzunk, és főként nem most. A jelenlegi helyzetben nem mondhatjuk azt, hogy nem lépünk be a kormányba, ha nem kapjuk meg a fejlesztési tárcát. Felkérek mindenkit, hogy belátása szerint szavazzon, mivel nehéz időszak vár, amelyben sztrájkokra és elbocsátásokra is számíthatunk” – fejtette ki Markó. /Az SZKT megszavazta a kormányba lépést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./ Az ülés elején a legkritikusabb hangot megütő Frunda György szenátor nem vett részt a szavazáson. Frunda szerint az RMDSZ-nek több garanciára lenne szüksége attól a párttól, amely eddig mindhárom kormánykoalícióját felrúgta, a kialkudott egészségügyi tárca helyett pedig a területfejlesztésihez kellett volna ragaszkodni. Markó Béla ismertette a kormányzati többség kialakítását célzó tárgyalások konklúzióit, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett szóló érveket, de az ellenérveket is. A D-LP-vel az RMDSZ-nek számos negatív tapasztalata van, ám céljainak megvalósítása érdekében ,,félre kell tenni az érzelmeket, a sértettségeket” – mondta. A napokban lezajlott tárgyalásokon koalíciós szerződést dolgoztak ki, amelynek értelmében a két alakulat egyenjogú partner, és a kormányzati döntéseket konszenzussal hozza meg. A demokratákkal kötött másik megállapodás tartalmazza a magyarság számára fontos elvi célokat, többek között a kisebbségi törvény elfogadását, az alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvényben foglalt kisebbségi célkitűzések ,,beemelését” az érvényben lévő jogszabályba, a decentralizáció folytatását, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését az RMDSZ korábbi javaslata szerint, a magyar szakembereknek a dekoncentrált állami intézmények vezetésébe történő visszahelyezését, de helyet kaptak az egyházak támogatásával és a Sapientia Tudományegyetem finanszírozásával kapcsolatos igények is. Leszögezte: az RMDSZ csak abban az esetben vállal kormányzati szerepet, ha ezeket a célokat sikerül bevinni a kormányprogramba. /Demeter J. Ildikó: A kockázatot választották (Kormányra lép az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./ Az SZKT ülésén többen kifogásolták, hogy az RMDSZ miért hagyja el a hagyományos szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), és miért áll át a demokraták oldalára, akiket az RMDSZ 2007 óta szinte folyamatosan támad, októberben pedig megbuktatták a most ismét miniszterelnök-jelöltnek kinevezett Emil Boc kormányát. Azt is kifogásolták többen, hogy a demokraták nem adtak elég garanciát az RMDSZ-nek, amely túl olcsón adta magát. Az RMDSZ kormányzásra lépését támogatták Tamás Sándor, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Kovács Péter és Kelemen Atilla. /Borbély Tamás: Ismét kormányzati szerepet vállal az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ vezetői aláírták azt a koalíciós megállapodást, amely a két politikai erő közös kormányzásának az alapelveit rögzíti. December 20-án, vasárnap a két alakulat vezetői véglegesítették a kormányprogramot is, és Emil Boc miniszterelnök-jelölt a parlament elé terjesztette javasolt kabinetjének a listáját. Az RMDSZ négy posztot kap az új kormányban, így Markó Béla a miniszterelnök-helyettesi, Borbély László a környezetvédelmi, Cseke Attila az egészségügyi, Kelemen Hunor pedig a kulturális miniszteri tisztséget töltheti majd be. /Szentesítette egyezségét a PD-L és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Az RMDSZ „miniparlamentjének” számító Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 18-án hozta meg azt a döntést, hogy a szövetség vállaljon kormányzati szerepet a PD-L oldalán. Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje arról beszélt, hogy a kormányzati szerepvállalással „nehéz idők várnak az RMDSZ-re, de a kérdés az, hogy megfutamodik-e a magyarság érdekképviselete, vagy vállalja a nehézségeket”. Frunda György szenátor úgy vélte, ha az RMDSZ egyes helyi és területi szervezetei aktívabb munkát vállalnak, és jobban kiállnak Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelölt mellett, akkor sikerül Traian Basescut leváltani. Eckstein-Kovács Pétert, Tőkés Lászlót és Szász Jenőt említette, mint a széthúzás okozóit, akik arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak a jelenlegi elnökre. Markó Béla úgy fogalmazott, éppen Frundától nem számított ilyen bírálatokra, és emlékeztette a szenátort, a kilencvenes évek elején őt magát illették az „áruló” jelzővel, a tengerparti Neptun üdülőtelepen az akkori román hatalommal folytatott tárgyalásai miatt. Markó kifejtette: „Lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban kényelmesebb lenne ellenzékben kivárni, hogy mi történik az országban, hogy mi lesz a gazdasággal, hiszen dúl a gazdasági válság. ” Hozzátette, a kormányzás senki számára nem lesz jutalom, viszont ha lehetőségünk van beleszólni az ország és ezáltal a magyar közösség sorsának alakulásába, akkor ezt vállalni kell. /Antal Erika, Moldován Árpád Zsolt: Négy magyar miniszter. Benyújtotta a parlamentbe tárcavezetőinek névsorát Emil Boc kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Napokon belül hivatalba lép a kormány. A baj az, hogy ez a kormány majdnem ugyanaz, amelyik ezt a katasztrófa-közeli állapotot előidézte, írta Székely Ervin, a minden tekintetben alkalmatlannak bizonyult Emil Boc kapott újbóli kormányfői megbízatást. Nehéz helyzete van az RMDSZ-nek, „ellen kell állnia a folyamatos bomlasztásnak amelyek a Cotroceni palotából indulnak, de a Korrupcióellenes Ügyészség, Szász Jenő vagy Tőkés László képében jelentkeznek” /Székely Ervin: Lesz kormány! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

December 21-én Traian Basescu államfő letette a hivatali esküt; 22-én a parlamentben a bizottságok meghallgatják a miniszterjelölteket; 23-án pedig a két ház plénuma dönt a kormány összetételéről. Öt évvel ezelőtt jólétet ígért Basessu, most az államreform szerepel elsődleges tervei között. Az elkövetkező időszakot megszorításokkal terhesnek jósolja. Mindezekkel összhangban vannak a negyedszerre is kinevezett Emil Boc miniszterelnök által közzétett kormányzati prioritások, amelyek között elsőként szerepel az államreform, a parlament és az államigazgatás karcsúsítása. Nem sok jóval biztat az a tény, hogy a Kelemen Hunornak szánt művelődési tárca hatásköréből az ortodox pátriárka kérésére kivonták az egyházi ügyeket, mondván „ne más felekezetű ember döntsön az görögkeletiek ügyeiben”. Az üzenet egyértelmű: magyar ember ne bajlódjon a román nemzeti önazonosságot megtestesítő ortodox egyházzal. /Sarány István: A játszma folytatódik. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./

A kormány támogatja a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadását, bővíti a kisebbségek nyelvén készült rádiós és televíziós műsorok adásidejét, és növeli az ezeknek járó anyagi támogatást – többek között ez áll az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) köré szervezendő, Emil Boc vezette kormány elfogadott programjában. A kormány biztosítja minden kisebbségi állampolgár számára a nemzeti önazonosság megtartását és fejlesztését, valamint azt, hogy a közélet minden területén, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a kultúra terén, valamint az oktatásban és az egyházi életben élhessenek jogaikkal az alkotmány, az európai integráció kapcsán tett román vállalásokkal és a vonatkozó európai és nemzetközi dokumentumokkal összhangban. Fokozza a közös erőfeszítést és a párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel a döntési folyamat és a nemzeti önazonosság kifejezése javításának terén” – olvasható a kormánydokumentumban. A kisebbségi jogok védelmének érdekében bővítik az anyanyelvi szakoktatás lehetőségeit az elemitől a felsőoktatásig, és megerősítik a nemzeti kisebbségek arányos részvételét a helyi és az országos törvényhozó és végrehajtó testületekben. A kormány vállalja, hogy lépéseket tesz a kisebbségek vallási örökségének megőrzésére és fejlesztésére. /Balogh Levente: Háttér: hangzatos ígéretek a kisebbségeknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Könnyen átment december 22-én az Emil Boc miniszterelnök-jelölt által javasolt kormány valamennyi miniszterjelöltje a szakbizottsági meghallgatásokon. A legnagyobb elfogadottságnak az RMDSZ miniszterei örvendtek. Az RMDSZ minden minisztériumban szeretne egy államtitkári tisztséget. /Borbély Tamás: Laza meghallgatáson a miniszterjelöltek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Románia az Európai Bizottságtól kér engedélyt a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás elindításához. A beruházás fő problémáját a ciántechnológia alkalmazása jelenti. A parlament szakbizottságaiban meghallgatták az Emil Boc miniszterelnök-jelölt által javasolt kormány tagjait. A verespataki beruházás több miniszter meghallgatásán is felmerült. Adriean Videanu gazdasági miniszterjelölt kijelentette: miniszteri mandátuma alatt megpróbálja újratárgyalni a román állam és az RMGC közötti megállapodást. Borbély László szerint az RMGC projektje csak akkor valósulhat meg, ha teljes mértékben megfelel az európai szabványoknak. Kelemen Hunor kulturális miniszterjelölt leszögezte: nem híve a beruházási projektnek. /Óvatos az RMDSZ a verespataki arany ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

December 23-án a parlament megszavazta az Emil Boc vezette új kormányt, a kabinet tagjai letették az esküt Basescu államelnök és a közjogi méltóságok előtt. Az országot majdnem két és fél hónapig ügyvezető kormány irányította. A parlamenti ülésen 276 képviselő és szenátor voksolt a kabinet mellett, 135-en ellene szavaztak. A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormány beiktatásához minimum 236 honatya támogató szavazatára volt szükség. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői a szavazás előtt közölték, hogy a kormány ellen fognak szavazni. Ennek ellenére vélhetően mindkét alakulatból akadt olyan törvényhozó, aki figyelmen kívül hagyta a pártfegyelmet, és támogatta a kabinet beiktatását. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy egyes ellenzéki törvényhozók megértették, Romániának sürgősen szüksége van kormányra. /Új kormány régi arcokkal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

December 23-án megszületett az új, teljes hatáskörrel bíró kormány. A 4. Boc-kabinetben jól ismert arcok vannak Emil Boc első kabinetjéből vagy korábbi kormányokból. Emil Boc miniszterelnök. A 43 éves demokrata–liberális pártelnök a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem előadótanára, volt kolozsvári polgármester 2008-ban lett kormányfő. A kormány magyar tagjai: Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az 58 éves politikus 1993 óta áll az RMDSZ élén. A Babes–Bolyai Egyetem bölcsészkarán végzett, költőként is ismertté tette nevét. Kelemen Hunor művelődési miniszter. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, 43 éves. Kolozsváron állatorvosi diplomát szerzett, majd a filozófiai karon kapott oklevelet Borbély László környezetvédelmi miniszter. A Tariceanu-kabinetben fejlesztési tárcavezető volt. Jelenleg 55 éves, alapfoglalkozása közgazdász. Cseke Attila egészségügyi miniszter. Jogász, 36 éves, 2005–2008 között a kormányfőtitkárság államtitkára volt. Tavaly választották szenátorrá Bihar megyében. /A „Boc IV” kormány: régi arcok és „új fiúk”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Fejkvótarendszer alapján kapnak finanszírozást 2010-től kezdődően a romániai oktatási intézmények – ez szerepel az Emil Boc vezette kormány első határozatai között. A jövő évtől a közoktatásban, az óvodások és a diákok nevelésére, oktatására megszabott költségek alapján számítják ki a tanintézeteknek nyújtandó állami támogatás mértékét, az illető oktatási intézményben dolgozók béralapját. Mindez függ majd többek között az oktatási intézményben alkalmazott szakoktól, a diáklétszámtól vagy az oktatás nyelvétől, aszerint is változik a finanszírozás mértéke, hogy a tanintézet városban vagy vidéken működik-e. 2010. január elsejétől a földrajzi övezetek és a települések elhelyezkedése alapján állapítják meg a pedagógusok javadalmazását. A kormány ezáltal az elszigetelt vidékeken, településeken oktató tanárokat, tanítókat kívánja pozitív megkülönböztetésben részesíteni. /Rostás Szabolcs: Fejkvóta szerint támogatják az óvodákat és az iskolákat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

Új év, újabb gondok a tanügyben
Rossz hírrel zárult a 2009-es év a tanügyi alkalmazottak számára, miután az újonnan beiktatott Boc-kabinet bejelentette, az oktatási szférából 15 ezer személyt bocsátanak el január elsejét követően. Hogy konkrétan kikről van szó, még nem lehet tudni, az erről szóló tárgyalások a napokban kezdődnek el a szaktárca és az érintett szakszervezetek képviselői között. Az elmúlt napok bejelentései, sajtóinformációi szerint az oktatási minisztériumnak még nincs végleges elképzelése arról, hogy kik kerülnek lapátra, ám Traian Băsescu államelnök bejelentése szerint a helyettesítő tanárok, illetve a nyugdíjas betanítók maradnak idén állás nélkül.
Bihar megye: képtelenség a leépítés
Lehetetlen véghezvinni a Bihar megyei tanügyi leépítést Pataki Árpád, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség humánerőforrás-menedzsere szerint. A partiumi megyében valamivel több mint 500 tanügyi állás szűnik meg szeptembertől a friss kormányrendelet alapján. „Nem tudom, hogyan fogják megvalósítani az elbocsátási tervet” – mondta a Krónika megkeresésére a menedzser.
Elmagyarázta: természetesen elsősorban nem a címzetes tanári állásokat érinti a leépítés, hiszen ezeknek a pedagógusoknak törvény szerint joguk van a versenyvizsgán megszerzett munkahelyükhöz, ám Pataki szerint megeshet, hogy közülük is néhánynak veszélyben forog az állása. Azért is tartja abszurdumnak a kormány elképzelését Pataki Árpád, mert így úgy tűnik, jövőre teljesen felesleges lesz egyáltalán megszervezni a tanárok versenyvizsgáját, hiszen egyetlen szabad hely sem marad a megyében.
„Itt elsősorban a diákok mozgatásáról, átcsoportosításáról van szó, de hogy ez hogyan valósul majd meg, azt nem tudom” – mondta a szakember. Megtudtuk: vannak a megyében 10-12 tanulóval működő osztályok, főleg a kis falvakban, és Pataki elképzelése szerint talán ezeket a gyerekeket lehetne más iskolába átirányítani, de ez számtalan egyéb megoldandó problémát vonna maga után, a diákokat ugyanis valamivel el is kellene szállítani a másik tanintézetbe, ráadásul eleve rendkívül bonyolult és kényes dolog, a menedzser megfogalmazásában egyenesen képtelenség egy apró település egyetlen iskoláját leépíteni vagy megszüntetni.
Nyugalomra int Emil Boc
Tilagosan, jól meghatározott kritériumrendszer szerint zajlanak idén az elbocsátások a közszférában – szögezte le Emil Boc miniszterelnök, hozzátéve, nincs megjelölve egy pontos szám, hogy hány ember kerül lapátra.
„Az ország nem tud fejlődni, ha nem tesszük azt, amit kell. A 2010-es évben folytatnunk kell a cselekvést, még akkor is, ha vannak dolgok, amelyek kevésbé tetszenek. Ha nem hozzuk meg a 22 millió román állampolgár számára korrekt intézkedéseket, akkor továbbra is elmaradott ország maradunk, egy olyan ország, amely nem tud élni a rendelkezésére álló erőforrásokkal, olyan ország, amely fenntartja a privilégiumokat” – fejtette ki a kormányfő, aki szerint objektív kritériumrendszer fog állni az elbocsátások mögött
Mint részletezte, valamennyi szolgáltatás esetében meghatározzák, hogy annak elvégzéséhez legkevesebb hány szakemberre van szükség, s ahol további alkalmazásokra lesz szükség, ott újakat vesznek fel. Emil Boc ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a 2010-es év gazdasági szempontból mindenképp jobb esztendő lesz, mint a tavalyi.
Összevonás Szatmár megyében
Szatmár megyében ősztől átrendezik a tanterveket, osztályokat vonnak össze és megszüntetik a helyettesítőkkel betöltött állások nagy részét. „Jelenleg ezer olyan katedra van, amelyet helyettesítőkkel töltöttünk be. Ősztől ezeknek a munkaszerződéseknek több mint felét nem tudjuk meghosszabbítani, ugyanis a tanügyi finanszírozás átszervezésével 560 munkahelyet kell megszüntetnünk a megyében” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes. A megszűnő állások között didaktikai és kiszolgáló személyzeti munkakörökből is bocsátanak el embereket, ám azoknak, akik eddig végleges állást szereztek a tanügyben, továbbra is biztosított a munkahelyük.
„Állandó munkatársakat nem kell elbocsátanunk, továbbá az iskolaigazgatók belátására bízzuk majd, hogyan oldják meg tanintézményük átszervezését. Ha nem akarják az osztályok összevonását, és az alkalmazottaik létszámának csökkentését, azzal kell számolniuk, hogy gyereklétszámtól függően akár 30-50 százalékkal is kevesebb bért tudnak majd adni egy-egy dolgozójuknak ” – tette hozzá a tanügyi vezető. Előreláthatólag lesz majd olyan iskola, ahol osztályokat vonnak össze, esetleg választható tantárgyakkal karcsúsítják a tantervet, ezzel csökkentve a kifizetendő órák számát.
Maros megye: maradnak a magyar iskolák
A szakképzett és címzetes pedagógusok elbocsátása szóba sem kerülhet Maros megyében – állítja Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő, aki lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a térségben csak a szakképesítés nélküliektől és a nyugdíjasoktól kénytelenek megválni. A kormány intézkedése viszont számos osztály megszűnéséhez vezet. Ezek többnyire mesterségesen, roma gyerekekkel fenntartott osztályok, melyek látogatása szinte egyenlő volt a nullával. Példaként több Dicsőszentmárton, Ákosfalva és Küküllőszéplak körüli falusi iskolát említett a helyettes főtanfelügyelő.
„Vannak olyan osztályok, ahova két-három gyereknél több nem jár. Még ma is működnek még összevont 5–8. osztályok. Nos ezeket kell felszámolni, nemcsak a pedagógusok leépítése miatt, hanem az oktatási folyamat javítása érdekében is. Ehhez viszont elsősorban a szülők, polgármesterek, községi tanácsosok meggyőzésére, illetve iskolabuszok beszerzésére van szükség” – szögezte le Illés Ildikó, elismerve, hogy bizonyos falvakban nem számít zökkenőmentes folyamatra.
A szakember kérdésünkre elmondta, az intézkedés egyetlen magyar iskola felszámolásához sem vezet. „Várhatóan a tanügyben is elkezdődik a piacgazdálkodás, úgy, ahogy Magyarországon és Európa-szerte van. Az az iskola részesül nagyobb támogatásban, amely több gyereket képes magához vonzani” – ecsetelte Illés Ildikó.
Iskolahálózat-átszervezés Kovászna megyében
Idén teljesen át kell szervezni a háromszéki iskolahálózatot – szögezte le lapunk érdeklődésére Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint januárban még nem lesznek gondok, de a költségvetés jóváhagyása után már nem lesz pénz minden iskola és tanügyi állás fenntartására. „A normatív finanszírozási rendszer bevezetése kényszerhelyzetbe hozza a tanügyi intézményeket, elsősorban a falusi iskolák fenntartása lehetetlenül el, ahol jelenleg csak néhány diák tanul” – részletezte a szakember.
Mint kifejtette, januártól a háromszéki tanfelügyelőség találkozókat szervez a helyi önkormányzatok vezetőivel és az iskolaigazgatókkal, a tanfelügyelőség ugyanis a szakmai konzultációt vállalja, de a döntéseket helyi szinten kell meghozni. „Országos szinten a 15 ezer állás megszüntetéséről szóló határozat szigorúan a gyermeklétszámot vette figyelembe, és nem számolt a diákok esélyegyenlőségének szükségességével – magyarázta a főtanfelügyelő. – Papíron hiába számolnak, ha a valóság olyan iskolahálózatot feltételez, ahol legalább az óvodások és a kisiskolások nem kényszerülnek ingázásra.
Részletesen elemezni kell az iskola fenntarthatóságát és a gyerekek tanuláshoz való jogának az egyeztetését.” Keresztély szerint minden településen tovább kell működtetni az óvodát és az elemi iskolát, változtatások a nagyobb gyerekeket érintenék, az 5–8. osztályosok például bejárnának a községközponti iskolába. A főtanfelügyelő szerint a gyerekek szállításával nem lesznek gondok, Kovászna megyében minden településen van iskolabusz.
Nagy Gábor szakszervezeti vezető eközben abban bízik, hogy Kovászna megyét nem érinti súlyosan a létszámcsökkenés, hiszen 2009 szeptemberében a tanfelügyelőség és a szakszervezet közös megállapodásával a minisztérium rendelkezése értelmében már megszüntettek 146 állást. Tájékoztatása szerint akkor nem tartották be az oktatási minisztérium által megkövetelt létszámcsökkentést az ország valamennyi megyéjében, így most elsősorban ezekben a megyékben kell megszüntetni az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Nagy Orsolya, Szucher Ervin, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Visszaszereznék a prefektusi tisztségeket
Pontosan egy évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokrata-Liberális Pártból (PDL) álló koalíció számos magyar intézményvezetőt távolított el tisztségéből. Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban kötött kormányzati megállapodás révén ma már biztos, hogy a szövetség öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut. Markó Béla szövetségi elnök tegnap a Krónikának megerősítette: Kovászna, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében a szövetség kormánybiztosjelöltje kapja meg a tisztséget.
Az ötödik RMDSZ-es prefektusjelölt várhatóan a Kárpátokon túl – az Evenimentul Zilei napilap értesülései szerint Vaslui megyében – kaphat kinevezést. A prefektusjelöltekre az RMDSZ-szervezetek tesznek javaslatot, a kormány új területi képviselőit és helyetteseiket várhatóan az Emil Boc vezette kabinet holnapi ülésén nevezik ki. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PDL területi vezetői között szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos tisztségeket.
Még ezen a héten magyar prefektusa lesz Kovászna megyének – jelentette ki a Krónika megkeresésére Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat és a megyei RMDSZ elnöke elmondta, a területi szervezet egyöntetűen György Ervint javasolta a tisztség betöltésére, hiszen 2004–2008 között a kormányhivatal élén tevékenykedett, az elmúlt évben pedig alprefektusként dolgozott, így tapasztalata szavatolja, hogy megfelelően irányítja majd a hivatalt.
Tamás Sándor elmondta, elsődleges szempont, hogy a prefektus működjék együtt az önkormányzatokkal, ne gátolja, hanem segítse azok munkájukat. Az országos megegyezés alapján Kovászna megyében az RMDSZ javasolja a prefektust, míg a két alprefektusi tisztség a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) illeti meg. Az RMDSZ Kovászna megyei elnöke kifejtette, a következő hetekben több állami intézmény élére újra magyar igazgatók kerülhetnek.
Egy évvel korábban a 37 háromszéki decentralizált intézményből húszat román, tizenhetet magyar igazgató vezetett, a PDL–PSD alkotta nagykoalíció osztozkodása után mindössze három hivatal élén maradt magyar vezető. „Az RMDSZ politikai tárgyalásainak egyik fontos eleme a dél-tiroli minta bevezetése, vagyis hogy az állami intézmények vezetésében is érvényesüljön az etnikai arányosság elve” – mondta Tamás Sándor. A Kovászna megyei RMDSZ ugyanakkor összeállította olyan fiatal szakemberek névsorát, akik államtitkári, vagy országos intézményvezetői tisztséget tölthetnek be.
Hargita megyében Ladányi László Zsolt jelenlegi alprefektust jelölte a kormánybiztosi tisztség betöltésére az RMDSZ megyei egyeztető tanácsa – mondta el a Krónikának Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. A jogász végzettségű Ladányi 2007 februárjától tölti be az alprefektusi tisztséget, korábban Székelyudvarhely alpolgármestereként dolgozott. A szerdán tartandó kormányülésen döntés is születik az ügyben, azelőtt pedig a tanácselnök megfogalmazása szerint nem szeretnének előre inni a medve bőrére.
„A megye számára komoly eredmény lenne, ha magyar prefektust neveznének ki. Az itteni emberek is ezt szeretnék, mi pedig ezért dolgozunk” – tette hozzá a tanácselnök. Az RMDSZ-es alprefektusjelölt kilétéről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azonban Borboly Csaba elmondta: a PDL-vel kötött egyezség szerint, ahol az egyik párt javasol prefektust, ott a másik szervezet kapja meg az alprefektusi tisztséget.
Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Krónikának azt nyilatkozta: Maros megyében egészen biztos, hogy nem lesz magyar nemzetiségű kormánybiztos, ott csak az alprefektusi tisztségre pályáznak. Köztudott, hogy eddig Bárczi Győző volt Marius Paşcan prefektus helyettese. Hogy továbbra is ő marad-e a tisztségben, vagy más személy tölti majd be ezt a funkciót, az a megyei szervezeten múlik – mondta Markó. Lapzártáig nem sikerült elérnünk a megyei szervezet vezetőjét, Kelemen Atillát, de a korábbi nyilatkozatok alapján elképzelhető, hogy Maros megye mindkét alprefektusi tisztségét az RMDSZ kapja.
Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: a PDL-vel folytatott tárgyalások nyomán a szövetség megszerezheti a prefektusi tisztséget – erre pillanatnyilag 80 százalékos esélyt lát –, ha ez nem sikerül, elfogadnák az alprefektusi tisztséget is. A szövetség Szilágy megyei szervezete Végh Sándort jelöli, aki egy évvel ezelőtt kellett lemondjon az alprefektusi tisztségről.
Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete is eséllyel pályázik a prefektusi vagy alprefektusi tisztség valamelyikére. Megtudtuk: a napokban több név is felmerült, a kormánybiztosi tisztségre azonban azt a Dézsi Attilát fogják javasolni, akit a PDL az elmúlt év januárjában távolított el az alprefektusi székből.
Információink szerint a Szatmár megyei RMDSZ csak alprefektusi pozíciót kap a kormánytól, a kormánybiztosi széket a PDL megtartja magának. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete tegnap kora délután tartotta egyeztető ülését, és döntött, kit javasol a megyei kormánybiztos-helyettesi pozíció betöltésére. Többszöri próbálkozásunkra sem sikerült megtudni sem a megyei, sem pedig a városi vezetéstől, kit látnának szívesen a partiumi megye alprefektusi székében.
Az illetékesek a hírzárlatot azzal magyarázták, hogy a nevekről még egyeztetnek. „A legmegfelelőbb embert szeretnénk a legjobb pozícióba helyezni. Szerencsére van kikből válogatni, mert több értékes ember is van a megyében” – hangzott el tegnap a megyei RMDSZ sajtóirodájában. Egyébként a partiumi megyében korábban már volt magyar kormánybiztos, ugyanis 1996 és 2000 között Ridl Rudolf töltötte be ezt a tisztséget, aki 2001 és 2008 között, nyugdíjazásáig alprefektusként dolgozott. A kormánybiztos-helyettesi tisztséget 2008 áprilisa és augusztusa között Pataki Csaba töltötte be, akit 2008 szeptemberétől tavaly márciusig Gáti István váltott.
Folynak a tárgyalások egy alprefektusi tisztségről Bihar megyében is – tudtuk meg Szabó Ödöntől, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökétől. A szervezetnek már van jelöltje, de az ügyvezető a végső döntés meghozataláig titokban kívánja tartani annak kilétét. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Románia: az RMDSZ prefektusi és alprefektusi tisztségeket alkudott ki
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Számos prefektusi és alprefektusi posztot sikerült kialkudnia a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kormánykoalíciós partnerrel, a Demokrata–Liberális Párttal (PD-L) történő egyezkedések nyomán.
A romániai magyarok szervezetének operatív döntéshozó szerve, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) már jóváhagyta azoknak a személyeknek a névsorát, akiket az RMDSZ prefektusi, illetve alprefektusi tisztségekbe szán ebben a kormányzati ciklusban. A prefektus Romániában a mindenkori kormány megyei szintű személyes képviselője, elsődleges feladata, hogy gondoskodjon helyi szinten az ország törvényeinek betartásáról, különösen ami a helyi önkormányzati döntéseket illeti.
Az RMDSZ-nek Hargita és Kovászna mellett Hunyad és Szilágy, illetve a Kárpátokon túli Vaslui megyében sikerült prefektusi posztokat kialkudnia. A SZÁT Ladányi Lászlót (Hargita), György Ervint (Kovászna), Dézsi Attilát (Hunyad), Végh Sándort (Szilágy) és Székely Leventét (Vaslui) jelölte a területi kormányhivatalok élére. A jelölteket az RMDSZ területi szervezetei javasolták a testületnek, azok tettek javaslatokat a kialkudott hat új alprefektusi posztra is. Ha Emil Boc miniszterelnök aláírja kinevezésüket, akkor a SZÁT jóváhagyásával Horváth Levente Arad, Borsos K. László Beszterce-Naszód, Pásztor Sándor Bihar, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Pataki Csaba pedig Szatmár megye egyik alprefektusi tisztségét kaphatja meg.
A romániai Új Magyar Szó (ÚMSZ) című lap megjegyzi: a jelöltek mindegyike – Borsos K. László kivételével – rendelkezik már intézményvezetői tapasztalattal. Horváth Levente és Pataki Csaba korábban volt már alprefektus, Böndi Gyöngyike a máramarosi kormányhivatalt is vezette, Pásztor Sándor jelenleg a nagyváradi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője, Ambrus Károly pedig a kereskedelmi kamaránál tölt be vezető tisztséget.
Kinevezésükkel egyébként az RMDSZ által támogatott alprefektusok száma nyolc lesz az országban, ugyanis Temes megyében Marossy Zoltán, Maros megyében pedig Bárzci Győző István révén már tavaly ősztől ellátja ezt a tisztséget a szövetség.
Az ÚMSZ a helyzet érdekességének tartja, hogy az új kinevezésekkel a magyar ajkú alprefektusok száma végül is kilencre nő Romániában. Brassó megyének ugyanis jelenleg is magyar az egyik alprefektusa. Benedek Gábor azonban nem az RMDSZ, hanem a jelenlegi koalíciós partnere támogatásával kapta meg még tavaly ezt a posztot. Így akár az is elképzelhető, hogy a Brassó megyei kormányhivatal vezetőjének két magyar helyettese legyen – erősítette meg a lapnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Szerdai vezércikkében a lap emlékeztet: éppen egy esztendeje, hogy a demokrata-liberálisok uralta koalíciós kormány (amelyben a szociáldemokratákkal alkottak nagykoalíciót) kipenderítette helyükről az államigazgatásban tevékenykedő magyar tisztségviselőket, köztük prefektust, alprefektusokat, főtanfelügyelőt és altanfelügyelőket, a szakminisztériumok megyei igazgatóságainak és különböző ügynökségeknek a vezetőit, mondván, hogy a politikai váltógazdaságban úgy illik: a győztes visz mindent. Az RMDSZ akkor egyre gyakrabban emlegette az etnikai tisztogatás vádját, arról beszélve, hogy ezután, függetlenül a kormányszínektől, bizonyos tisztségeket nem politikai szempontok alapján, hanem lakossági összetételnek megfelelően, azaz etnikai alapon kell betölteni.

Kinevezték a magyar prefektusokat
Hat magyar kormánybiztos - három prefektus és ugyanennyi alprefektus - kinevezéséről született döntés a bukaresti kormány tegnapi ülésén. Az RMDSZ sajtóirodájának tájékoztatása szerint Emil Boc miniszterelnök a szövetség által javasolt jelöltek közül jóváhagyta, hogy Hunyad megyében Dézsi Attila, Kovászna megyében György Ervin, Szilágy megyében pedig Végh Sándor töltse be a prefektusi tisztséget.
Ezzel egy időben arról is döntés született, hogy Arad megyében Horváth Levente-Ákos, Máramaros megyében Böndi Gyöngyike, Szatmár megyében pedig Pataki Csaba foglalhatja el az alprefektusi széket.
A felsorolt politikusok közül ketten – Böndi Gyöngyike és György Ervin – korábban már tevékenykedett prefektusként, miközben Végh Sándor és Pataki Csaba lemondott, Dézsi Attilát és Horváth Levente-Ákost pedig leváltották az alprefektusi tisztségből.
Mint arról már beszámoltunk, az RMDSZ a kormánykoalíciós megállapodás értelmében öt megyében jelölhet prefektust – a most kinevezetteken kívül Hargita és Vaslui megyében –, ugyanakkor várhatóan szintén a szövetség jelöltje ülhet Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Maros, Temes, Argeş, valamint Teleorman alprefektusi székébe.
Noha az RMDSZ vezető politikusai korábban úgy nyilatkoztak, hogy az év első kormányülésén valószínűleg valamennyi kormánybiztost kinevezik, ez valószínűleg azért nem történt meg, mivel a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) számos központi és területi vezetője kifogásolja az alakulatnak juttatott tisztségek számát, sőt bizonyos jelölteket is. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Belviták a román demokratáknál
Emil Boc kormányfő-pártelnök is hozzászólt ahhoz a vitához, amely a Demokrata-Liberális Párton (PDL) belül bontakozott ki annak kapcsán, hogy a képviselő nélkül maradt bukaresti 1-es számú választókerületben a PDL Honorius Prigoanát, a fővárosban köztisztasági vállalatot üzemeltető, amúgy szintén PDL-s képviselő Silviu Prigoană 23 éves fiát indítja az előrehozott választáson.
Boc Cristian Preda PDL-s európai parlamenti képviselő azon vádjaira reagált, amelyek szerint a bukaresti nagyvilági élet egyik aranyifjaként számontartott Prigoană indítása a párt oligarchizálódásának a jele, és a PDL megújulása kapcsán arról írt: a pártban véleményszabadságnak kell lennie, az egy hangon megszólaló párt ugyanis nem tekinthető modernnek.
Boc válaszában arról beszélt, a PDL-n belül biztosított a véleményszabadság, és éppen Preda bírálatával próbálta igazolni, hogy „legalább kétféle hang” létezik a pártban. Preda Prigoană indításáról kifejtette, nevetséges az, hogy a PDL-s jelölt az állam megreformálásának ígéretével szállt harcba a január 17-i választások előtt.
Sever Voinescu PDL-s képviselő szintén arról írt blogjában, hogy a párton belül jelentős problémák vannak a humánerőforrás-politikával. Minderre Emil Boc úgy reagált, a bírálatokat megfogalmazó két képviselő még kevés tapasztalattal rendelkezik, és a belső vitákon majd megértik, mi a helyzet. Honorius Prigoanának egyébként egyetlen kihívója van: a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Radu Store, akit a szociáldemokraták is támogatnak.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

György Ervin újra prefektus
Három RMDSZ által javasolt prefektust és három alprefektust nevezett ki a tegnapi Emil Boc miniszterelnök. Eszerint a Hunyad megyei kormányhivatal élére Dézsi Attila, a Kovászna megyeibe György Ervin, a Szilágy megyeibe pedig Végh Sándor került. Alprefektusnak nevezték ki Böndi Gyöngyikét Máramaros megyébe, Horváth Levente-Ákost Arad megyébe és Pataki Csabát Szatmár megyébe.
Amint beszámoltunk róla, az RMDSZ-nek eddig összesen hat új alprefektusi posztot sikerült kialkudni a már meglévő Maros és Temes megyei mellett. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tegnap lapunknak elmondta: elképzelhető, hogy sikerül megszerezni egy-egy alprefektusi tisztséget két Kárpátokon túli megyében is. A Gândul napilap tegnap arról írt, hogy az RMDSZ Argeş és Teleorman megyében esélyes a szóban forgó posztokra.
„A román sajtó értesüléseit nem tudom megerősíteni, azt azonban igen, hogy esély van alprefektusi tisztségre két Erdélyen kívüli megyében is” – mondta az ÚMSZ-nek Kovács. Lapunk egyébként kedden tévesen értesült arról, hogy az RMDSZ Pásztor Sándort, a nagyváradi városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét javasolta alprefektusi posztra. Tegnap megtudtuk: a bihariak jelöltje Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Állami Filharmónia korábbi vezérigazgatója.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest).

Frunda György: Az RMDSZ-nek kormányban kell lennie
Csak egy kicsit elsiette a döntést
Mostanában az emberek sokat beszélnek az elnökválasztás eredményéről, az RMDSZ kormányba lépéséről. Sokan sokféleképpen ítélik meg a szervezet döntését. A választásokat követő Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Frunda György az RMDSZ vezetőségének véleményével szemben egészen más álláspontot fogalmazott meg. Erről beszélgettünk a szenátorral.
– A tanácskozáson a szövetségi elnök jónak nevezte az RMDSZ szereplését az elnökválasztás első fordulójában. Önnek más volt a meglátása…
– Négy név merült fel a tavaly az RMDSZ részéről: Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor és jómagam. Én azon a véleményen voltam, hogy Markó Bélának kellett volna vállalnia a jelöltséget, mert ez a szerep a mindenkori szövetségi elnöknek jár. A legnagyobb lehetőség meggyőzni az embereket, elmondani a terveket, szövetségeket kötni, lehetőségeket, kapukat megnyitni. A szövetségi elnök nem vállalta a jelölést, ő javasolta Kelemen Hunort. Végül elfogadtuk ezt a megoldást, és elmondtam, mire kell a jelöltnek odafigyelnie: a válsághelyzetre kell felépíteni a kampányt, megoldásokat kell kitalálni, karizmatikusnak kell lenni, az embereket meg kell győzni, hogy elmenjenek szavazni, és folytatni azt a nyitást a románság felé, amit én elkezdtem '96-ban.
Azt hiszem, Kelemen Hunor nagyon jól felkészült diákként viselkedett, kerek, kidolgozott programbeszéde volt, de ugyanakkor nem volt elég meggyőző, s elért egy eredményt, ami fele annak, amit én elértem '96-ban, egyharmaddal kevesebb annál, amit Markó Béla elért ezelőtt öt évvel. Hogy mondhatjuk erre, hogy jó eredmény? Véleményem szerint nem jó eredmény; ahhoz, hogy az RMDSZ erősödjön, szembe kell néznünk a tényekkel, le kell vonni a tanulságokat, meg kell keresni a hibákat, miért volt csak ennyi szavazat és nem több, a jelölttel volt baj, a helyi szervezetekkel, önkormányzati vezetőkkel? Javítani kell a területi szervezetek szintjén, de az ügyvezető elnökség szintjén is, amely nem tudja kézben tartani a területi szervezeteket. Ez volt az én üzenetem, nem Kelemen Hunor ellen irányult, de le kell vonni a tanulságokat.
Az RMDSZ kihagyott egy lehetőséget
– Ön kritizálta a vezetést a referendum miatt is.
– Véleményem szerint az RMDSZ kihagyott egy nagy lehetőséget, amikor arra biztatta az embereket, hogy menjenek el és szavazzanak nemmel. Hibás döntés volt, azt kellett volna sugallnia, hogy ne vegyenek részt a szavazáson, így nem lett volna érvényes a népszavazás, és a parlament nem kellett volna vitatkozzon a parlament átalakításáról. A magyarság érdekéről van szó, mert azzal, hogy a parlamentet egykamarássá alakítják, egyetlen közösség, a magyarság veszít Romániában. Ezt ki kell mondani. A modern államokban az EU- ban mindenhol két ház van – alsó- és felsőház –, ez a garanciája, hogy egyetlen ember nem tudja maga alá gyűrni a parlamentet. Az EU is egy külön törvényhozó testületet ajánl, amely más problémák mellett az európai szabályzókat átülteti a nemzeti törvényhozásba. Ezt az RMDSZ- nek el kellett volna magyaráznia, és meggyőznie az embereket, ne szavazzanak a referendumra. Ez hiba volt, és az RMDSZ-nek ezt föl kell vállalnia, mert nem először hibáztunk. Hibáztunk akkor is, amikor Basescu felfüggesztéséről volt szó, s ezeket a hibákat a politikában nem szabad megismételni. Így nehéz politikai harc vár ránk, hogy megpróbáljuk megőrizni a kétkamarás parlamentet, mert a népszavazás nem kötelező érvényű, hanem konzultatív, ezt írja az alkotmány. De biztos vagyok benne, hogy az államelnök és a Demokrata Párt nagy nyomást fog gyakorolni az RMDSZ- re, hogy ezt megszavazzuk. Én nem fogom megszavazni semmiképp sem, mert ezzel a közösségünk ellen tennénk.
"Szőke" döntés?
– Az RMDSZ ismét kormánykoalícióra lépett. Erről mi a véleménye?
– 1996-ban az első magyar politikus voltam, aki kormánykoalícióról beszéltem, arról, hogy a magyarság helye a kormányban van, adott feltételek mellett. Akkor sokan támadtak, hogy ez az identitásunk elvesztéséhez fog vezetni. Pedig nem így van, én Gunnar Jansentől, a norvégiai svédtől tanultam, aki elmondta, hogy az Aland-szigeten levő norvégiai svéd párt 40 éve kormánykoalícióban van, és megtanított arra, hogy ha jogokat akar elérni egy kisebbség, kormányban kell lennie. Ez meggyőződésem, és helyeslem most is, hogy nehéz körülmények között is a kormányban vagyunk.
Viszont úgy gondolom, elsiettük a döntést. Mielőtt az Alkotmánybíróság megerősítette volna az elnökválasztás eredményét, miközben gyakorlatilag egyezségben voltunk a liberálisokkal és a szocdemekkel, nem vittük végig a harcot, hogy legyen egy jobboldali elnök, és egy liberális–szociáldemokrata–RMDSZ-kormány, ami alkotmányosan megengedett, és valószínűleg sokkal stabilabb többséget biztosított volna, hanem elfogadtuk azt, hogy a DP-vel és úgynevezett függetlenekkel lépjünk szövetségre. Kik is ezek a függetlenek? Azok az árulók és opportunisták, akik személyes érdekből hagyták el pártjukat. Ez nem egy stabil koalíció, amelyre építeni lehet. Ezért hiszem azt, hogy ha az RMDSZ kivárt volna, több eredményt tudott volna elérni. Különben jónak tartom mindhárom minisztert, de úgy vélem, Borbély Lászlónak ki kellett volna harcolni a területfejlesztési minisztériumot, mert ő olyan országos programokat épített ki, amelyekből egész Románia nyert, és hitelessé tette a romániai programot az Európai Unióban, megnyitotta a kapukat a nyugati pénzek előtt. Elvenni ettől az embertől ezt a minisztériumot, s odaadni Elena Udreának, egy "szőke" döntés volt. Remélem, jó művelődési miniszter lesz Kelemen Hunor, és jó miniszternek tartom Cseke Attilát is, de ha nem siettük volna el a koalíciós tárgyalásokat, talán többet lehetett volna elérni. Hiszen máris kezdődnek a bajok. A költségvetés vitájában vannak olyan RMDSZ- képviselők, akik azt mondják, hogy ha a nyugdíjasok kevesebb pénzt kapnak, nem fogják megszavazni a büdzsét, mert mi ígéretet tettünk az embereknek. Persze, vannak kompromisszumok, de van egy szint, amely alá nem lehet menni.
Erkölcsi indokok
– Igaz, hogy ismét visszautasította az igazságügyi tárcát? Az SZKT-n Verestóy Attila azt állította, hogy ön miatt varrták a nyakunkba Monica Macoveit.
– Vannak olyan politikusok, akik nem a fél karjukat, de mindkettőt odaadnák, hogy miniszterek legyenek. Én nem ilyen vagyok. 2004-ben Calin Popescu Tariceanu felajánlotta a tárcát nekem, de nem vállaltam, mert úgy gondoltam, többet tudok bizottsági elnökként tenni, és tovább akartam dolgozni az Európa Tanácsban. De akkor nem úgy tevődött fel a probléma, hogy Macovei vagy Frunda. Igazam volt, mert az én bizottságom volt a későbbiekben, amely módosítás nélkül elfogadta a kisebbségi törvényt. Meg tudtam akadályozni, hogy a feddhetetlenségi törvénybe ne kerüljön be, hogy az állami tisztviselők téves vagyonnyilatkozata nyomán elkobozzák a tulajdonaikat, amint az 1964-es törvény előírta, és el tudtam készíteni az ET-ben a nemzetről szóló jelentésemet. Az idő engem igazolt. Most szóba került, hogy az RMDSZ kapja meg az igazságügyi tárcát, de végül más lett a döntés. Ám mivel fenntartásaim voltak az RMDSZ kormányba lépésével kapcsolatosan, erkölcsileg nem lett volna korrekt, hogy elvállaljam a miniszterséget.
– Hogyan látja a kormány jövőjét, tekintve, hogy a Demokrata Párt, híres arról, hogy bomlasztja a koalíciókat.
– Nem lesz könnyű, bár legfelsőbb szinten kialakult egy egyeztető mechanizmus Markó Béla és Emil Boc között. Nem tudom, ez elég garancia lesz-e, mert az a tapasztalatom, hogy az utóbbi tíz évben ahány koalícióban volt a Demokrata Párt, annyi koalíció bomlott fel. Ettől tartok most is, remélem, az idő nem engem fog igazolni.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Partnerségre törekszik az új kormánybiztos
A szerda délutáni kormányülésen Emil Boc miniszterelnök három RMDSZ-es prefektus kinevezését írta alá, köztük a Hunyad megyei Dézsi Attiláét.
– Mivel sikerült ezt „kiérdemelni”, itt a szórványban?
– Úgy érzem, hogy az RMDSZ következetes munkája nyomán a román politikai osztály ma már egyenlő és elismert partnernek tekint. Nem feltétlenül az számít, hogy hányan vagyunk, milyen a számarányunk, hanem a munkánk minősége. Én, 2006-ban a legfiatalabb hazai alprefektusként kezdtem tevékenységemet és úgy érzem eredményes időszakot zártam 2009 áprilisában. Ennek titka azonban a szakmai felkészültség mellett abban rejlett, hogy olyan erőt és támogatást éreztem a hátam mögött, ami nélkül nem mertem volna megtenni mindazt, amit megtettem. Úgy a közigazgatás terén, mint az intézményen belüli menedzsmentben, hiszen egészen új szemléletet vezettem be annak idején a prefektúrára.
– Az elmúlt időszakban Hunyad megyében épp a prefektúra szintjén sikerült közelednie egymáshoz a két jelenlegi kormánypártnak. Mennyire sínyli meg e kapcsolat a prefektuscserét?
- 2005 és 2007 között valóban az akkor PD által támogatott prefektussal alkottunk egy erős és sikeres csapatot. Valószínű, hogy a mostani kinevezésem sokakból nemtetszést vált ki demokratapárti körökben. De meggyőződésem, hogy azok az elvek, melyek mentén prefektusként dolgozni szeretnék, e téren is meghozzák a gyümölcsüket: a PD-L felismeri a közös érdekeket és együtt tudunk majd dolgozni. Számunkra, az RMDSZ és a magyarság számára is nagyon fontos, hogy sikeres munkát fejtsünk ki a következő években. Ehhez pedig elengedhetetlen feltétel az állandó párbeszéd, a partnerségek kialakítása, hogy meg tudjuk valósítani azokat a célkitűzéseket, ami mindenkinek hasznára válhat.
– Vannak-e személyes célkitűzései e várhatóan három éves időszakra?
– Természetesen vannak. Elsősorban azt a szemléletváltást szeretném tovább vinni, amit 2005-ben behoztam a prefektúrára. Úgy a belső menedzsment terén, mint a közigazgatásban. Hatékonnyá szeretném tenni a közszolgálati intézményeket, hogy a megye polgárai bárhol, bármikor gyors kiszolgálásban, tisztességes bánásmódban részesüljenek a közhivatalokban. A másik fontos célkitűzésem gazdasági jellegű. Szeretnék minél több befektetőt idevonzani a megyébe. Ehhez fejlesztési mikrorégiókat kell kialakítani, mert ma már a kormányzati és uniós támogatásokat főleg településközti társulások hívhatják le.
– Ez utóbbi terve megvalósításához szoros együttműködésre van szükség a megyei tanáccsal is. Jelenleg milyen a viszony a többnyire liberális kézen lévő intézménnyel?
– Számomra a megyei tanács partner volt és partner lesz a továbbiakban is. Annak idején, amikor alprefektusként a törvényességet felügyeltem, voltak nézeteltérések. Mert nekem a törvény betartása, illetve betartatása fontos célkitűzésem volt akkor is és az is marad. A megyei tanáccsal viszont folytonos párbeszédet szeretnék kialakítani. És nem csak velük. Hiszen Hunyad megyében olyan helyzetben vagyunk, hogy a három fő párt vezetői egyben egy-egy jelentős város polgármesterei is. Déva, Petrozsény, Brád bevonása nélkül pedig nehéz régiós fejlesztéseken gondolkodni. Tehát mindannyiukkal gyümölcsöző párbeszédet kell kialakítani ahhoz, hogy a megye lakosságát kevésbé érintse a következő időszak gazdasági, szociális válsága.
– Most azonban még az erőviszonyok rendezésén a hangsúly. A két koalíciós párt az osztozkodás lázában ég. Megyei szinten sikerült-e már kialkudni valamit?
– Még nem ültünk tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ-nek azonban nagyon is konkrét elképzelései vannak e téren, olyan tisztségek megszerzésére pályázunk, amelyekhez jól felkészült szakembereket tudunk biztosítani. Persze sok múlik azokon a személyeken, akik a két párt részéről tárgyalóasztalhoz ülnek. Én biztos vagyok benne, hogy az RMDSZ megyei vezetőjének, illetve a tárgyalással megbízott személyeknek ezúttal is sikerül egyenrangú partnerként tárgyalni a PD-L képviselőivel és érvényre juttatni a törekvéseinket.

Vitézkedés után néma csend
Az RMDSZ igen elégedettnek látszik, hogy sikerült ismét hatalmi tényezővé válnia. Minisztereit, prefektusait már kinevezték, a napokban nevesítik az államtitkárokat is, tehát jó esetben kéttucatnyi embere ismét biztonságos helyre kerül.
Markó Béla elfoglalta újra helyét a kormány asztalának sarkán, időnként gondterhelt, máskor elégedett arccal néz a kamerákba, mintha pontosan érzékelné: nem lesz diadalmenet ez a kormányzás. Nemcsak azért, mert válságos idők elé nézünk, s ilyenkor a hatalom nem öröm, inkább óriási felelősség, hanem mert bizonyára azt is látja, mind a párt, mellyel összeszövetkezett, mind Emil Boc, aki a kormányt vezeti, egy felsőbb hatalom — az államfő — eszköze, tehát kiszámíthatatlan. Igaz, ennek tudatában vállalták a nem épp hálás másod-, harmadhegedűs szerepet, s annak lehetőségét, hogy terveik, elképzeléseik töredékét sem tudják megvalósítani.
Múlt héten például szinte hitetlenkedve néztük, milyen bátor, következetes és — eddigi szereplését meghazudtolva — szociálisan érzékeny ez a szövetség, milyen határozottan követeli, hogy a kormány tartsa magát az ország törvényeihez, és emelje meg a nyugdíjpontok értékét az átlagfizetés 45 százalékára. Még azt is kilátásba helyezték, hogy nem szavazzák meg a társadalombiztosítás költségvetését. A vitézkedés huszonnégy órát, ha tartott, mert — mit tesz Isten — egy kora reggeli órában Emil Boc találkozott Markó Bélával, az RMDSZ-képviselők, -szenátorok hangja elhalt, Kerekes Károly még annyit elrebegett, hogy legalább az inflációs rátával jó lenne emelni a nyugdíjakat, majd ő is elnémult, s a bizottságokban már úgy szavaztak, ahogyan a kormánykoalíció tagjaihoz illik. Pedig senki nem hajtotta őket bele e kis lázadásba, maguk vállalták, ezért a visszalépés is őket minősíti. Az már csak rá­adás, hogy a Boc-kormány miniszterelnök-helyettese mit sem tud arról, illetve a sajtóból értesült, hogy 31,1 százalékos adóval akarják sújtani a civil szerződéses munkavállalókat. Ami padlóra küldi a sajtót, a színházakat, előadókat, kiadókat. De ha már az RMDSZ kormányszerepéről beszélünk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Cseke Attila egészségügyi miniszter tevőleges hozzájárulásával az élelmiszertermékek zömének igen jelentős áremelésére adták áldásukat az egészséges táplálkozási szokások meghonosítása érdekében. Mintha nem is ezen a világon élnének, mintha fogalmuk sem volna arról, hogy a nyomor szélén egyensúlyozó társadalmakban a hasonló lépések teljesen értelmetlenek, már ami az egészséget illeti, mert az állam bevételei valóban nőnek.
Különben csend van. Örülünk, hogy élünk, s annak is, hogy az RMDSZ ministrál a kormányban.
Simó Erzsébet. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Verespatak: a jog vagy a politika érvényesül:
Bár létezik „politikai akarat” a nagyobbik kormánypártban a verespataki aranykitermelés elindítására, a lapunk által kérdezett szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a kivitelező Roşia Montana Gold Corporation kanadai–román vállalat megkapja az engedélyt a beruházásra; a cég olyan jogi zsákutcába került, amiből a politika segítségével nehezen tud kibújni.
Reménykedve várják a tavaszt a verespatakiak: a szegénységtől és munkanélküliségtől sújtott Fehér megyei településen ezekben a napokban azt rebesgetik, hogy hamarosan megnyílhat falujuk helyén Európa legnagyobb – még engedélyeztetésre váró – külszíni színesfémbányája, ezért a kivitelező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) a következő hónapokban több száz új alkalmazott felvételére készül.
„Engem már naponta megállítanak az utcán az emberek, s azt kérdezik, igaz-e, hogy már februárban elkezdődnek az alkalmazások?” – nyilatkozta neve elhallgatását kérve lapunknak egy, az RMGC-vel alvállalkozói szerződésben lévő cég vezetője, akinek jó ideje második otthona Verespatak.
Luca-napi ígéretek
A verespatakiak és környékbeliek reményeit egyfelől a Bukarestből érkező hírek táplálják. A Traian Băsescu államfő decemberi választási győzelme után megalakuló új kormány gazdasági minisztere, Adriean Videanu kertelés nélkül kijelentette, szeretné, ha mielőbb elindulna a kitermelés az aranybányában, mert az jelentős hasznot hozna Romániának.
Később Emil Boc miniszterelnök a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta koalíció programjának bemutatásakor közölte: hazai és külföldi szakértői vélemények alapján a kabinet újraértékeli a verespataki bányaberuházást. Legutóbb pedig, december végén Traian Băsescu jelentette ki: a befektetés sorsa még nem dőlt el, az utolsó szót az ügyben – szintén szakértői vélemények alapján – a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) mondja ki.
Bizonyára a politikusi kijelentésekre is alapozott Dragoş Tănase, az RMGC fiatal vezérigazgatója, amikor a múlt év végén, szűk körben a projekt feltámadásáról beszélt az alkalmazottaknak. Az optimista nyilatkozatok az RMGC verespataki székhelyén, december 13-a környékén tartott Luca-napi céges rendezvényen hangzottak el.
„A kiskarácsonyra meghívták az RMGC több felső- és középszintű vezetőjét, a helybéli alkalmazottakat. Dragoş Tănase azzal bíztatta a jelenlévőket, tavasszal 1500 alkalmazott felvételére készülnek, s 2010 igen jó év lesz a cég számára – számolt be lapunknak az RMGC-nek dolgozó alvállalkozó. – Utóbb megkérdeztem a vezérigazgató néhány közvetlen beosztottját, mire alapozta Tănase az optimizmusát. Vállukat vonogatták. Nem csoda, hiszen távolról sem olyan rózsás a cég helyzete, mint ahogy azt a menedzser állítja”.
Jogi zsákutcában
A verespatakiak vélhetően nem tudják, az RMGC helyzete az optimista nyilatkozatok ellenére valóban nem rózsás. Nemcsak azért, mert a bányatervet a román akadémia, mintegy 600 külföldi tudós, az ortodox egyház, a romániai magyar történelmi egyházak, továbbá számos romániai és külföldi zöldszervezet is ellenzi. Elsősorban amiatt, mert a cég még nem kapta meg az engedélyt a kormánytól a beruházás elindítására, s egyes vélekedések szerint esélye sincs arra, hogy valaha is megkapja.
„A kanadaiak jogi zsákutcába kerültek” – fogalmazott lapunknak Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, akinek nevéhez fűződik a Verespatak-projekt „befagyasztása”. A jelenlegi RMDSZ-es képviselői 2007 szeptemberében határozatlan időre felfüggesztette az aranykitermelés engedélyeztetési eljárását, mert a befektető által benyújtott terület- és városrendezési terveket a bíróságok sorra felfüggesztették, majd jogerősen érvénytelennek nyilvánították.
Ezzel véget ért annak a tárcaközi bizottságnak a munkája is, amelynek a cég által benyújtott dokumentáció, illetve az aranykitermelésről tartott hazai és magyarországi közmeghallgatásokon elhangzó kifogások alapján elő kellett volna készítenie a kormány döntését az ügyben. „Nem volt értelme folytatni az elemzést, hiszen az RMGC-nek hiányos volt a dokumentációja. Területrendezési engedély hiányában a környezetvédelmi engedélyt sem lehetett kiadni” – magyarázta lapunknak Korodi.
Az akkori miniszter a közigazgatási perrendtartás 2007-es módosítása alapján hozta meg döntését. Ez kimondja: eleve semmisnek tekintendő minden olyan kérelem, amely megegyezik egy már korábban felfüggesztett, vele egyező tartalmú dokumentummal mindaddig, míg az eredeti kérelem sorsa bírósági eljárás során el nem dől.
„Az RMGC azért került patthelyzetbe, mert a bíróságok időközben semmisnek nyilvánították a területrendezési engedélyét, s többé nem is folyamodhat új engedélyért ugyanarra a projektre. Ha más adatokra alapozott, tehát más tartalmú dokumentumra alapozná kérelmét, az már nem a Verespatak-projektről szólna” – magyarázta a jogi zsákutca lényegét Korodi.
A politikus szerint az RMGC-nek egyetlen reménye, hogy megnyeri azt a pert, amelyet ellene indított az engedélyeztetési eljárás felfüggesztése miatt. Korodi azonban a pert első fokon tavaly már megnyerte.
„Nemrég kaptam meg a bírósági indoklást. Félve vettem kézbe, mert attól tartottam, hogy a bírák hagynak valami jogi kiskaput az RMGC-nek, amibe belekapaszkodhat. Megnyugodtam, mert nem hagytak” – mondta az RMDSZ-es képviselő. Korodi megnyugtatására szolgál az a tavalyi alkotmánybírósági ítélet is, mely szerint a volt miniszter törvényesen járt el az engedélyeztetés felfüggesztésekor.
Kilógna a lóláb
Kérdésünkre megerősítette: a nagyobbik kormánypártban „szemmel láthatóan megvan a politikai akarat” a projekt engedélyezésére. A képviselő mindazonáltal nem hinné, hogy a politikai akarat ez esetben felülírhatja a jogi tényállást. „Elméletileg előfordulhat, hogy a parlament ismét módosít a közigazgatási perrendtartáson úgy, hogy az RMGC ismét folyamodhasson területrendezési engedélyért. Ezt azonban nem tartom valószínűnek, hiszen kilógna a lóláb” – fogalmazott Korodi.
A képviselő igazat adott azoknak a civil szervezeteknek, amelyek azzal fenyegetőztek nemrégiben, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak panasszal, ha Verespatak ügye a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó CSAT elé kerül. „Uniós előírás, hogy környezetvédelmi kérdésekben csak szakhatóságok dönthetnek, véleményüket senki sem írhatja felül” – magyarázta.
Szerinte azonban elképzelhető: a CSAT annyiban illetékes ebben az kérdésben, hogy az RMGC-nek húsz százalékban a román állam is részvényese, s a cég a román állammal kötött – egyébként mindmáig titkos – szerződést az aranykitermelésről. „Előfordulhat, hogy a román állam nagyobb részesedést kíván, ez az igény nem új. Ennek eldöntésében valóban a CSAT illetékes” – mondta Korodi.
Eugen David: semmi esélyük
Az RMGC „vesztét” elsősorban az Alburnus Maior civil szervezet okozta, amelynek sikerült sorra felfüggesztenie majd semmisnek nyilvánítania a cég területrendezési engedélyeit. Elnöke, Eugen David kilátástalannak véli a kanadaiak helyzetét. Szerinte „törvényhozási katasztrófának” kell bekövetkeznie ahhoz, hogy az RMGC kikerüljön abból a jogi zsákutcából, amibe 2007-be jutott.
„A verespataki beruházás jogi szempontból hét pontban is támadható. Ezek közül csak az egyik a területrendezési engedély hiánya” – mondta David, akinek szervezete végig támogatta Korodi Attila döntéseit Verespatak ügyében.
Az Alburnus Maior vezetőjét egyébként nem érte meglepetésként, hogy az új kormány támogatja a kanadaiak elképzeléseit. „Gyakorlatilag az történt, hogy az RMGC a választások után benyújtotta a számlát a nagyobbik kormánypártnak, a PD-L-nek” – fogalmazott azokra a sajtóhírekre utalva, melyek szerint a kanadaiak keményen pénzelték a demokrata-liberálisok, illetve Traian Băsescu kampányát a választásokon.
Az RMGC tovább pereskedik Korodival
Jogi zsákutca ide vagy oda, az RMGC nem hagyja magát. A cég jogtanácsosától, Camelia Tudoranceától megtudtuk, folytatják a Korodi Attila elleni pert. „Megfellebbeztük az ítéletet legfelsőbb bíróságon. Nem tudok azonban találgatásokba bocsátkozni az esélyeinkről” – mondta az ÚMSZ-nek a jogtanácsos.
A cég szóvivője, Szentesy Cecília ugyanakkor tévesnek nevezte lapunknak azt az értesülését, hogy a közeljövőben 1500 alkalmazott felvételére készülnek. Tájékoztatása szerint a cégnek jelenleg 168 alkalmazottja van, továbbiak felvétele a projekt sorsán múlik. „Ha a bánya megnyílik, 2300 alkalmazottra lesz szükségünk. Nem tudjuk még azonban, mikor indulhat meg a kitermelés” – jelentette ki.
A szóvivő nem tudott adatokkal szolgálni a 2010-ben várható befektetésekről. Mint mondta, az RMGC eddig 400 millió dollárt költött a Verespatak-projektre – többek között a falu házainak felvásárlására és lakói elköltöztetésére –, a bánya megnyitásához pedig további 900 millió dollárra van szükség.
Az RMGC szóvivője tagadta, hogy a cég támogatta volna a PD-L-t vagy bármelyik pártot a választásokon. „Ezt a cég szabályzata határozottan tiltja, s könyvelésünkben bármikor leellenőrizhető. Mi több, a kampányok finanszírozását a kanadai tőzsdetörvény sem teszi lehetővé” – utalt Szentesy Cecília arra, hogy az RMGC-t jegyzik a torontói tőzsdén.
A szóvivő emellett megerősítette a vezérigazgatónak azt a korábbi ígéretét, miszerint a beruházás révén négymilliárd dollár folyna be közvetlenül vagy közvetett módon a román államkasszába. Az ellenzők aggályairól azt mondta: a tervezett bánya „modellértékű” lesz Európában. „Betartjuk az európai szabványokat. Technológiánkkal szavatolni tudjuk, hogy a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófa nem fordulhat elő Verespatakon” – ígérte Szentesy.
Borbélynál már kopogtattak
Ugyanezeket az ígéreteket tették lapunk értesülései szerint az RMGC képviselői Borbély Lászlónak Bukarestben is. A cég vezetőit tegnap fogadta – kérésükre – a környezetvédelmi miniszter, aki korábban többször is hangsúlyozta: addig nem hagyja jóvá az aranykitermelést, amíg nem győzik meg „101 százalékban” arról, hogy az alkalmazott technológia nem szennyezi a környezetet.
Tegnap azonban arra is emlékeztette a cég képviselőit: továbbra sincs a beruházást alátámasztó településrendezési engedélyük. Mindemellett közölte: a tárca keretében elrendelte egy, a verespataki bányatervvel foglalkozó bizottság létrehozását. Kilátásba helyezte, hogy a tervről hamarosan a civil szervezetekkel is tárgyalni fog, és az év első felében Verespatakra is ellátogat.
Lapunk úgy tudja: elképzelhető, hogy a cég képviselői hamarosan felkeresik Kelemen Hunor művelődési minisztert is, aki a Verespatakon található régészeti leletek miatt szintén illetékes az engedélyeztetés ügyében. Az RMDSZ-es politikusokkal – a PD-L-sekkel ellentétben – azonban az eddigi jelek szerint nem lesz könnyű dolguk: Markó Béla elnök lapunknak korábban azt nyilatkozta, álláspontjuk továbbra sem változott az aranybánya-beruházással kapcsolatban, így ellenzik a projektet.
Cseke Péter Tamás. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest),

Elfogadták a költségvetést
Elfogadták tegnap a parlament két házának együttes ülésén a 2010-es állami költségvetési törvényt. A tervezet mellett 192-en szavaztak, ellene 138-an. A négy napon át tartó vitát nagyban felgyorsította, hogy tegnap a szociáldemokraták úgy döntöttek, lemondanak módosító javaslataik előterjesztéséről.
A sietség hátterében vélhetően az áll, holnap Bukarestbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, hogy a Románia számára folyósítandó hitelrészletről tárgyaljanak, ennek pedig feltétele volt a büdzsé elfogadása.
Ugyancsak tegnap este fogadták el — 176 vokssal 147 ellenében — a társadalombiztosítási költségvetés törvényét. Igen éles vitát váltott ki az ellenzék által benyújtott javaslat, miszerint a bruttó átlagbér 45 százalékára — azaz a jelenlegi 732 lejről 826 lejre — emelnék a nyugdíjpont értékét. Végül ezt a módosítást is elutasította a törvényhozás, ami azt jelenti, egyelőre nem növekednek a nyugdíjak.
Emil Boc kormányfő kifejtette: csak a szociális nyugdíj inflációs aránnyal megegyező növelésére van pénzügyi fedezet. Hangsúlyozta: a kabinet csak akkor képes biztosítani a nyugdíjak és bérek kifizetését, ha nem növelik azokat. Nem sok jót ígér az idei esztendő az alkalmazottaknak sem, hiszen júliusig biztosan nem emelik a minimálbért, a közszférában pedig a fizetések befagyasztása mellett nagyszabású elbocsátásokra is számítani kell, a vállalkozókat pedig várhatóan újabb adóterhekkel sújtják.
A tegnapi együttes ülésen a honatyák többnyire a kormány által eredetileg beterjesztett formában fogadták el a különféle állami intézmények és a minisztériumok büdzséjét, még azokat a módosításokat is elutasították, amelyekre néhány nappal korábban a szakbizottságokban rábólintottak. A legnagyobb kárvallott a mezőgaz- dasági minisztérium, amelynek költségvetését a szakbizottságban elfogadott módosítás révén 2,1 milliárd lejjel kellett volna kiegészíteni — végül azonban ezt a javaslatot is elutasította a plénum.
Az idei költségvetési törvényben egyébként 3,7 százalékos inflációval számolnak, 1,3 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. A vita során elhangzott még: idén nem emelik a hozzáadottérték-adót és a társadalombiztosítási járulékot, adómentes marad az újrabefektetett profit, folytatják és bővítik a roncsautó- és az Első otthon programot.
A büdzsé elfogadását üdvözölték a kormány képviselői, Emil Boc miniszterelnök szerint a tervezet minden állampolgár számára reményt keltő lehet. Élesen bírálták viszont a tervezetet az ellenzéki alakulatok, a szociáldemokraták különösen a nyugdíjpont emelésének elutasítását vették zokon, a liberálisok szerint pedig a büdzsé nem tartalmaz gazdaságélénkítő intézkedéseket, a valóságtól elrugaszkodott, túl nagy bevételekkel számol, ezért hamarosan kiigazításra szorul.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fennállásának húszéves évfordulóját ünnepelte Kolozsváron az RMDSZ
Annyi szépet és jót ránk hordtak itt, hogy csak győzzük a terhet – köszönte meg a hazai és határon túli vendégek méltató szavait Markó Béla az RMDSZ alapításának huszadik évfordulóján rendezett gálaesten.
Alapítói, egykori és jelenlegi tisztségviselői, valamint a történelmi magyar egyházak, a romániai, illetve magyarországi parlamenti pártok, és a Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselőinek jelenlétében ünnepelte szombaton Kolozsváron fennállásának huszadik évfordulóját az RMDSZ. Nem volt véletlenszerű a helyszínválasztás, ugyanis 1990 januárjában éppen a kolozsvári Állami Magyar Színház épületében tartotta alakuló ülését a szövetség.
„Diktatúrát döntöttünk, demokráciát építettünk”
„Sokan felteszik ma a kérdést, hogy szükség volt-e létrehozni egy érdekvédelmi szövetséget abban a formában, ahogyan az 1989– 1990-ben létrejött. Sokan szerették volna azt látni, hogy több romániai magyar politikai csoportosulás jön létre akkor, majd rövid időn belül felmorzsolódik az országos politizálás színpadán. De nem így történt.
Az RMDSZ húsz éve a legstabilabb politikai csoportosulásnak mutatkozott és mutatkozik máig is: mi sem nevet, sem politikai programot nem cseréltünk fennállásunk óta” – mondta ünnepi beszédében Markó Béla. Az RMDSZ elnöke hozzátette: amellett, hogy az 1990 óta eltelt időszakban sikerült önálló magyar nyelven működő intézményeket létrehozni, helységnévtáblákat felállítani és javítani az útviszonyokon, a legfontosabb, amit fel tudnak mutatni, az a szövetség eszméje.
Mint elmondta, az 1989-es események és az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy a magyar anyanyelvű kisebbség nélkül nem lehet sem diktatúrát megdönteni, sem demokráciát építeni.
Határtalan dicséretek
A hazai, valamint a határon túli politikai pártok vezetői egyaránt méltatták az RMDSZ húszéves tevékenységét. „Az RMDSZ mint párt is, de annak vezetői és tagjai is bizonyították helytállásukat a romániai politikai életben. Most, hogy ismét szerepet vállaltak a kormányzásban, el tudom mondani, hogy a politikai hatalom jó kezekben van Romániában. A Demokrata–Liberális Párt és RMDSZ közötti koalíció sikeres mandátumot ígér Romániának” – tolmácsolta Emil Boc miniszterelnök gondolatait Ioan Oltean, a PD-L alelnöke.
A parlamenti ellenzéket egyedül a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Cristian Diaconescu képviselte, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttének széke üresen maradt. A húszéves RMDSZ-t felvételről üdvözölte Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője, majd Bajnai Gordon magyar miniszterelnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta.
Megállapította: az RMDSZ nélkül nem beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar–román együttélés új korszakáról, közös kormányülésekről. Kasza József a vajdasági, Berényi József pedig a felvidéki magyar közösségek jókívánságait hozta el Kolozsvárra.
Intő szó Máraitól
Az ünnepi gálaest fénypontját az évfordulós emlékplakettek átadása jelentette: az RMDSZ vezetősége méltatta mindazokat az alapító, egykori és jelenlegi tisztségviselőket, közéleti személyiségeket, akik részt vállaltak az érdekvédelmi szövetség munkájában. Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotását bár a kolozsvári színpadon csupán húsz kiemelt személy vehette át, a kitüntetést 267 személynek ítélték oda.
„Úgy gondolom, hogy az RMDSZ valóban helytállt az elmúlt 20 évben, de mostanában egyre több szó esik az érdekvédelmi szövetség kapcsán a hatalomról, mint arról az emberjogi képviseletről, amit alakulásakor célul tűzött ki. Azt kívánom a mai RMDSZ-nek, hogy a hatalom szeretete ne győzze le a szerető haza hatalmát” – parafrazálta Márai Sándort az emlékplakettet átvevők nevében Cs. Gyimesi Éva.
Mit hoz a jövő?
A beszédet mondók többésge és a házigazda egyaránt megemlékezett az RMDSZ alapító nagyjairól, így az elhunyt Sütő Andrásról és Domokos Gézáról is, ám a jelenlevők nemcsak a múltba tekintgettek, hanem célokat is tűztek ki maguk elé. „Mára a romániai magyar kisebbség több joga is megvalósult ám még hátravan jó pár cél megvalósítása, így az önálló erdélyi magyar egyetem és a különböző autonómiák elérése” – mondta Markó Béla.
Az évforduló alkalmából megjelent az érdekvédelmi szervezet két kiadványa is: a Húszéves az RMDSZ című könyv a szövetség két évtizedes történetét, összes dokumentumát, egykori és mai tisztségviselőinek névjegyzékét foglalja egybe, az Évek és képek című kiadvány pedig közel 700 fotóban mutatja be a szövetség húszéves történetét megalakulásától napjainkig.
Sipos M. Zoltán. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Markó: számos joggal élhetünk, de sok még a teendő
Se diktatúrát lerombolni, se demokráciát építeni nélkülünk nem lehet
Az RMDSZ stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt húsz évben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét, így a szövetség csak egyvalakihez van hozzáláncolva: saját közösségéhez – fejtette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton Kolozsváron, az RMDSZ megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából tartott gálaműsoron. Az ünnepségen a szövetség vezető tisztségviselői és egykori alapítói mellett jelen voltak a magyar kormány képviselői, a romániai és magyarországi politikai pártok képviselői, a Kárpát-medencei magyar szervezetek, valamint a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek vezetői. Hivatalos volt az eseményre Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke is, aki azonban a novemberben püspökké választott Csűry István felavatásán vett részt Nagyváradon.
A Himnusz eléneklésével kezdődött szombaton az RMDSZ huszadik születésnapja alkalmával szervezett ünnepi gálaműsor a Kolozsvári Magyar Operában. Ezt követően Skovrán Tünde kolozsvári színművész Tompa László Vallomás című versét adta elő, majd Az elmúlt húsz év című rövidfilm után Markó Béla szövetségi elnök lépett színpadra, és köszöntötte a jelenlévőket. Az elmúlt két évtizedet értékelő ünnepi beszédében a szövetségi elnök kifejtette: a kommunista diktatúra utolsó éveiben felgyorsult a bomlás, eltűnt a magyar nyelv a közéletből, már a legeldugottabb székely településen sem lehetett magyar emléktáblát látni. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Nagyvárad és a többi erdélyi város és falu nevét már a magyar újságokban sem lehetett leírni magyarul, egyetlen önálló magyar középiskola sem volt. Közösségként szinte semmink se maradt, és a legnagyobb veszteség az volt, hogy a remény is eltűnni látszott. A nyolcvanas években egyre több magyar telepedett ki külföldre, úgy tűnt, hogy Románia egyszínűvé válik, és a kommunista nemzetállam teljes diadalt arat – mondta az RMDSZ elnöke.
Leszögezte: utóbb azonban az események bebizonyították, hogy mégis meg lehet itt maradni magyarnak, újjá lehet építeni az országot, és ezen belül a magyar közösséget.
Napok alatt többezren iratkoztak az RMDSZ-be
Bukarestben és Erdély különböző városaiban 1989 decemberében napok alatt jött létre az RMDSZ, napok alatt több száz­ezren iratkoztak be a szervezetbe, amely azóta is él és képviseli a magyar közösséget. Markó Béla szerint a magyar közösség tudta, mit kell tenni: szövetséget kell létrehozni, el kell kerülni a pártosodást, egységesen kell fellépni, erőt, szolidaritást kell mutatni, és azonnal el kell kezdeni a politikai küzdelmet. Az RMDSZ elnöke utalt a közösségen belüli vitákra és véleménykülönbségekre is, ám hangsúlyozta: Tőkés László temesvári szerepvállalása már akkor bebizonyította, hogy ebben az országban a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Markó Béla kiemelte azt is, hogy fejet kell hajtanunk az RMDSZ első elnökének, Domokos Gézának, és Sütő Andrásnak az emléke előtt is.
Kiemelte: az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást végigvinni az országban. Temesvár bebizonyította, hogy a diktatúrát nem lehet a magyarok nélkül lebontani, az elmúlt húsz év parlamenti küzdelmei és kormányzati szerepvállalásai pedig arról tanúskodnak: a demokráciát nem lehet nélkülünk felépíteni.
Az egyik legnagyobb érték, amit a romániai magyar közösség létrehozott az utóbbi két évtizedben a szövetség eszméje – mondta Markó, hozzátéve: az RMDSZ a romániai politikai élet legstabilabb politikai szervezete. Ennek az volt a feltétele, hogy a szövetség önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét – mondta. Mint fogalmazott, többször léptünk koalícióra, egyezségeinket betartottuk, és ezután is be fogjuk tartani, de mi csak egyvalakihez vagyunk hozzáláncolva: saját közösségünkhöz.
Kitüntették azokat, akik sokat tettek a szervezetért
Ma a magyar közösség számos olyan jogot tudhat magáénak, amelyektől 1989 decembere előtt megfosztottak, és amelyektől azután is, például Marosvásárhely 1990-es véres márciusa alkalmával próbáltak távol tartani – hívta fel a figyelmet az RMDSZ elnöke, emlékeztetve egyben arra is, hogy mennyi minden nincs még az állami magyar egyetemtől egészen a különféle autonómiákig, illetve hány jogunk van papíron, amit a gyakorlatban még csak részlegesen alkalmaznak.
Ne adjuk fel Kolozsvárt
Markó Béla beszédét követően a meghívottak ünnepi köszöntései, felszólalásai hangzottak el. Elsőként Kántor Lajos kolozsvári irodalomkritikus, a Korunk című folyóirat volt főszerkesztője szólalt fel, aki mint az RMDSZ egyik alapítója osztott meg néhány gondolatot a jelenlévőkkel. Beszédének vezérgondolata az volt, hogy ne adjuk fel Kolozsvárt, amely szerinte „fel nem adható város”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ története szempontjából is jó választás volt Kolozsváron megszervezni 1990. január 7-én a szövetség első tanácskozását, most pedig a huszadik évforduló alkalmával tartott ünnepséget. Végezetül Kántor „jó választásokat” és „jó válaszokat” kívánt az elkövetkező húsz évre az RMDSZ-nek.
A határon túli magyar szervezetek nevében Kasza József kifejtette: fejet hajt az RMDSZ által az elmúlt két évtizedben elért eredmények előtt, amelyek szerinte az elkövetkezőkben sem fognak elmaradni. Az elmúlt években a politikából visszavonult újvidéki volt polgármester az anyaország és a határon túli magyarság viszonyáról szólva hangsúlyozta: általában az anyaországtól segítséget vár az országhatáron kívül élő magyarság, most azonban olyan időket élünk, hogy utóbbiaknak kell segítséget nyújtania az anyaországnak ahhoz, hogy talpra álljon, és ne vesszen el.
Emil Boc miniszterelnök üzenetét az RMDSZ-szel kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke, Ioan Oltean olvasta fel. Levelében a kormányfő hangsúlyozta: az RMDSZ az elmúlt évek során az egyik legjobb partner volt, komoly, kiegyensúlyozott és pragmatikus politikát folytatott, és jelentős szerepet játszott a társadalom demokratizálásában. Boc üzenetében kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-el való partnerség a hatékony kormányzás és az etnikumközi együttműködés modellje lesz. A Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről Cristian Diaconescu alelnök vett részt az ünnepségen, aki pártja jókívánságait tolmácsolta, és azt hangsúlyozta: még sok a közös tennivaló.
Az RMDSZ megkerülhetetlen szereplő
Bajnai Gordon magyar miniszter­elnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta a jelenlévőknek. Megállapította: az RMDSZ nélkül nehezen beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar-román együttélés új korszakáról, közös kormány­ülésekről. A politikus szerint az elért eredményekhez nagy elszántságra, bátorságra és kompromisszumkészségre volt szükség. Úgy vélte, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen szereplője a magyar-román viszonynak, és példát mutatott a Kárpát-medence egész magyarsága számára.­Végezetül Gémesi Ferenc egy emlékplakettet adott át Markó Bélának, amelyet a magyar kormány ajándékozott az RMDSZ-nek a huszadik évforduló alkalmával. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Lendvai Ildikó pártelnök tolmácsolta. A magyarországi politikus párhuzamot vonva a két párt között hangsúlyozta, hogy az MSZP és az RMDSZ egyaránt nehéz és válságos időkben vállalt kormányzati felelősséget, amikor ez a tevékenység nem népszerűséget hozott, hanem hatalmas felelősséget rótt rájuk. Mint fogalmazott, az RMDSZ útja továbbra is változatlan, és a felelősség útját kell követnie.
Kedélyes beszélgetésekre is jutott idő az RMDSZ-es politikusok között
Harrach Péter, a Fidesz-KNPP képviselője, az Országgyűlés alelnöke kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-nek lesz ereje a jövőben is párbeszédet folytatni a többségi társadalommal, felvállalni a nemzeti egység ügyét az európai normák betartásával. Csak egy erős anyaország képes arra, hogy a nemzeti egységet megvalósítsa, és amelyre az összmagyarságnak szüksége van – mondta Harrach Péter. A kettős állampolgárság megszerzését könnyítő, kudarcba fulladt 2004. december 5-i népszavazás miatt a határon túli magyarságot megkövető politikus hozzátette: áldozatvállalások és kompromisszumok árán is meg kell teremteni a nemzeti egységet. Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselője elmondta: az erdélyi magyar méltóság nyilatkozik meg jelen ünnepségen. Kifejtette ugyanakkor, hogy az RMDSZ olykor a románokkal viaskodva vagy együttműködve, hol ellenzékben, hol kormányon, mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében cselekszik.
A Magyar Koalíció Pártját (MKP) Berényi József képviselte, aki a két határon túli magyar közösség helyzete között vont párhuzamot. A szlovákiai politikus elmondása szerint nagyon sok a hasonlóság a két közösség életében, és mint ilyen, az RMDSZ sok esetben példát mutat számukra.
Kétszáz személyt tüntettek ki
Az ünnepi köszöntések után emlékplakett-átadásra került sor: az RMDSZ vezetősége Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotásával és dísz­oklevéllel ajándékozott meg több mint kétszáz személyt, aki az elmúlt húsz évben valamilyen formában hozzájárult a szövetség megalapításához és működéséhez. Nevükben Cs. Gyimesi Éva egyetemi professzor mondott köszönetet: az értelmiség és a hatalom között párhuzamot vonva arra intett, hogy ne tévesszék soha össze a hatalom szeretetét a szeretett haza hatalmával.
Markó Béla szövetségi elnök az évforduló alkalmával bejelentette: bejegyezték a Kós Károly Akadémia Alapítványt, és a Szabadság napilapot kiadó Minerva Egyesülettel közösen egy erdélyi művelődési központot hoznak létre Kolozsváron.
Az RMDSZ ugyanakkor két kiadványt is megjelentetett: a Húszéves az RMDSZ című könyvet, amely a szövetség két évtizedes történetének kronológiáját, iratgyűjteményének egy válogatását, egykori és mai tisztségviselőinek névjegyzékét tartalmazza; a másik kötet pedig a közel hétszáz fényképet magába foglaló Évek és képek című fotóalbum.
A gálaműsoron fellépett ifj. Márkos Albert hegedűművész, aki id. Márkos Albert A táncban című művét adta elő. A jelenlévők Hatházi Andrást is hallhatták, a kolozsvári színművész Horváth István Tornyot raktam című versét mondta el. Végezetül a Harmadik zenekar kíséretében Demeter Panni népdalokat énekelt, majd a Bogáncs együttes néptáncokat adott elő.
PAPP ANNAMÁRIA. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)