Magyargyűlölők Maroshévízen
„A Szociáldemokrata Párt soha nem fogadja el, hogy a román mellett más hivatalos nyelv is legyen az országban, de az etnikai alapú autonómiát sem” – nyugtatta meg Victor Ponta pártelnök a Hargita és Kovászna Megyei Románok Fóruma által a maroshévízi kultúrotthonban szervezett nagygyűlés résztvevőit.
A legnagyobb román ellenzéki párt vezetője szerint Székelyföld valóban nem Románia, mert Székelyföld nem létezik, utalva arra, hogy a március 15-i kolozsvári megemlékezéseken az Új Magyar Gárda tagjai „Székelyföld nem Románia” transzparenssel vonultak végig a városon.
A PSD-elnök, akinek beszédét egy adott pillanatban a „Hol van Markó, hol van Băsescu?” kérdés szakította félbe, hozzátette: pártja vigyáz majd arra, hogy a képviselőház ne fogadhassa el az RMDSZ által javasolt régióátszervezési törvényt. Ugyancsak meglepetésnek számít, hogy a PNL is magas szinten képviseltette magát Maroshévízen. Norica Nicolai PNL-alelnök elítélte az egy héttel ezelőtti székely nagygyűlést, hangsúlyozva, a régióban élő románok számíthatnak alakulatára „a megmaradásáért folytatott küzdelemben”.
Markó: Ponta felelőtlen
Markó Béla, az RMDSZ „megidézett” elnöke felelőtlennek tartotta Victor Pontát felbujtó kijelentései miatt. „A Hargita és Kovászna megyei románoknak meg kell érteniük, hogy az ő jogaikat nem csorbítja, ha általában a romániai vagy különösképpen a székelyföldi magyarok segítséget kapnak identitásuk megőrzése érdekében. Én lennék az első, aki tiltakozna, ha ez megtörténne” – szögezte le az Agerpres hírügynökségnek Markó.
A miniszterelnök-helyettes szerint a résztvevőket félrevezették a jelen levő politikusok, ugyanis a véres marosvásárhelyi események huszadik évfordulóján megengedhetetlen, hogy felelős román politikusok nyíltan magyarellenes rendezvényeken vegyenek részt. „Soha nem gondoltam volna, hogy Victor Ponta kétségbeesésében a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudorral szövetkezik” – tette hozzá az RMDSZ-elnök.
Boc: nem alkuszunk
Az RMDSZ koalíciós partnerének, a Demokrata–Liberális Pártnak (PD-L) a képviselői nem vettek ugyan részt az eseményen, azonban Emil Boc kormányfő, a PD-L elnöke közleményben sietett leszögezni: az alkotmány értelmében Romániában a román a hivatalos nyelv, a magyar nyelv hivatalossá tételét illető viták alaptalanok, az alkotmány pedig nem alku tárgya.
Memorandumot fogadtak el
A nagygyűlésen elfogadtak egy memorandumot is, amely szerint a három megye román lakosságának harcolnia kell „román identitása megőrzéséért”. Szerintük a Székelyföldön állam alakult az államon belül, saját zászlóval, himnusszal és hivatalos nyelvvel. Felszólították a hatóságokat, lépjenek fel a szeparatista és revizionista törekvések ellen, és utasítsák el a kisebbségi törvény elfogadását, emellett olyan jogszabály elfogadását sürgetik, amely a román nyelvnek „a közigazgatásban használatos egyedüli nyelv státust biztosítja”. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Vita a magyar nyelv hivatalossá tételéről
Az RMDSZ támogatja, hogy például a magyarok által többségben lakott Székelyföldön a magyar legyen a második hivatalos nyelv. Korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita, Maros és Kovászna megyei önkormányzati képviselői határozatot fogadtak el arról, hogy a három megyében a magyar is legyen hivatalos nyelv a román mellett.
Ezt követően vita alakult ki a román közvéleményben arról, hogy van-e létjogosultsága ennek a kérésnek. Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu román államfő kisebbségügyi tanácsadója a múlt héten kifejtette, hogy véleménye szerint a magyar nyelv hivatalossá tételéhez alkotmánymódosítás szükséges.
A PDL vezetői többször is állást foglaltak a kérdésben, miután a hétvégén a székelyföldi románok érdekeit képviselő egyik civil szervezet maroshévízi gyűlésének résztvevői egyebek között azt a kérést fogalmazták meg, hogy ne engedjék a magyar nyelv hivatalossá tételét.
Emil Boc, a PDL elnöke közleményben szögezte le, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv és emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény 152-es cikkelye szerint a hivatalos nyelvről rendelkező szakaszt nem lehet módosítani. Boc rámutatott, hogy a magyar nyelv hivatalossá tételére irányuló törekvéseknek így nincs „alkotmányossági alapjuk".
Markó Béla, az RMDSZ elnöke hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján azonban úgy vélte, hogy a román alkotmány „bármely rendelkezése módosítható, sőt azok a szakaszok is megváltoztathatók, amelyek más cikkelyek megváltoztathatatlanságát írják elő".
Hozzátette: számára már közvetlenül a rendszerváltás után „abszurdnak" tűnt, hogy az akkor elfogadott alkotmányban bizonyos rendelkezéseket örökre, a következő nemzedékek számára is rögzítettek. Markó szerint nem az ország egész területén kellene hivatalossá tenni a magyar nyelvet, hanem olyan régiókban, ahol jelentős számú magyar közösség él.
Duna Tv / MTI. Forrás: Erdély.ma

Szópárbaj a magyar hivatalossá tételéről
Tegnap is megnyilatkozásra sarkallta a hazai politikai és közéleti szereplőket a román pártok és civil szervezetek által szombaton Maroshévízen rendezett összejövetel, amelynek résztvevői a székelyföldi románok állítólagos diszkriminációjára és elnyomására hívták fel a figyelmet.
Mint ismeretes, a nagygyűlésen elfogadott memorandum arra kéri az elnöki hivatalt, a kormányt és a civil szférát, lépjen fel a „revizionista, szeparatista törekvések” ellen, elítéli a szenátus által hallgatólagosan elfogadott, Hargita és Kovászna megyét ugyanazon régióba soroló régiófejlesztési törvénytervezetet, és éles hangon elutasítja azt a kezdeményezést, hogy a Székelyföldön a román mellett nyilvánítsák hivatalos nyelvvé a magyart is.
Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap újfent bírálta Victor Ponta szociáldemokrata elnököt a rendezvényen való felszólalása miatt (emlékezetes, a politikus Maroshévízen kijelentette: a Székelyföld nem létezik). A Boc-kormány miniszterelnök-helyettese ugyanakkor úgy vélekedett: az volna természetes, ha az alkotmány bármely cikkelye esetében lehetőség nyílna a módosításra, beleértve a román nyelv hivatalos státusáról szóló paragrafust.
„Számomra már korábban bizarrnak és abszurdnak tűnt, hogy egyszer s mindenkorra megtiltottuk az alaptörvény bizonyos cikkelyeinek módosítását. Holott az lenne a logikus, ha módosítani lehetne a bizonyos előírások érinthetetlenségét kimondó cikkelyt” – fejtette ki Markó, leszögezve: senki sem azt szorgalmazza, hogy az ország egész területén váljék hivatalos nyelvvé a magyar, hanem csak azokban a régiókban, ahol számottevő létszámban van jelen a közösség. Az RMDSZ elnöke ezzel a kormánypartner Demokrata-Liberális Párt elnöke, Emil Boc kijelentésére utalt, miszerint minden alkotmányos alapot nélkülöznek a magyar nyelv hivatalossá tételét célzó kezdeményezések.
„Az alkotmány szerint Romániában a román a hivatalos nyelv, és ez a kitétel a 152-es számú cikkely értelmében nem képezheti módosítás tárgyát, akárcsak az első számú cikkely, miszerint az ország egységes nemzetállam. Románia alaptörvénye végrehajtandó, nem vitatandó” – hangsúlyozta a PDL központi vezetőségének vasárnap esti ülése után Boc. Eközben Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke tegnap köszönetet mondott Maroshévíz román lakosainak, hogy távol maradtak a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma szervezte gyűléstől, a józan ész és bölcsesség jelének nevezve a gesztust.
„Köszönöm, hogy távollétükkel jelezték, nekünk nem a közösségek közti marakodás, hanem az együttműködés és a kölcsönös jó szándék útján kell járnunk” – fogalmazott Borboly. Eközben Ioan Selejan, a két székely megye ortodox érseke tagadta, hogy a rendezvény a magyarok ellen irányult volna. A nagygyűlés szervezését ellátó civil fórum tiszteletbeli elnöke tegnap a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: mindössze arra kívánták felhívni a bukaresti hatóságok figyelmét, hogy a régiónak hatékony, koherens gazdaságfejlesztési elképzelésre, közigazgatási-törvényhozási stratégiára van szüksége, „mivel a leggyakoribb esetekben az elszegényedés vezet az etnikai jellegű konfliktusokhoz”.
Jánossy Alíz, Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Markó: A kisebbségi jogok bővítse nem károsítja a többséget
Amikor egy közösség bizonyos jogokat kér vagy követel magának, azok az illető közösség lehetőségeinek kiszélesítésére vonatkoznak, de mindez nem sérti és nem is sértheti más közösségek jogait - jelentette ki hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. Az RMDSZ elnöke ezzel a Maros, Kovászna és Hargita megyei román civil szervezetek hétvégén, Maroshévízen lezajlott rendezvényén elhangzott magyarellenes kijelentésekre utalt. Kifejtette, az elv érvényes jelen esetben is, hiszen az anyanyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás terén követelt jogok nem sértik az érintett megyék román közösségének érdekeit.
Markó szerint az olyan régiókban, térségekben, ahol jelentős számú, más nyelven beszélő közösség él, „gondolnunk kell a román nyelv mellett, az illető nyelv hivatalossá nyilvánítására”. Leszögezte, a magyar nyelvnek egyes esetekben már hivatalos jellege van: helységnévtáblák, intézmények feliratai kapcsán, vagy olyankor, amikor a helyi vagy megyei tanács ülései magyar nyelven zajlanak. „Ezekben az esetekben a magyar már használatos, tehát tárgyalhatunk az anyanyelvhasználat kiszélesítéséről”- tette hozzá, kiemelve az igazságszolgáltatást és a dekoncentrált intézményeket, mint a kiterjesztés irányát.
A székelyföldi románok – akik maguk is kisebbségben élnek- helyzete kapcsán elmondta, a politikumnak foglalkoznia kell a közösség jogainak védelmével. Szerinte a tanügyi törvénytervezetbe foglalt, a szórvány-közösségekben élő, kisebbségekhez tartozó, kislétszámú osztályok finanszírozására és pozitív diszkriminációjára vonatkozó rendelkezéseknek ugyanúgy érvényeseknek kellene lenniük a Hargita és Kovászna megyében élő román közösségek helyzetére is.
A politikus bírálta a hétvégi maroshévízi gyűlésen résztvevő román politikusokat. „Nagyon veszélyesnek tartom, hogy egy, a fiatal generációhoz tartozó politikus megpróbálja átvenni a már rég túlhaladottnak hitt nacionalista retorikát”- mondta Victor Ponta, szociáldemokrata pártelnök beszéde kapcsán. Úgy vélte, a Szociáldemokrata Párt és annak elnöke nagyot hibázik, amikor azt hiszi, hogy Erdélyben az ultranacionalista szavazatokkal még szavazat vagy népszerűség gyűjthető. „Erdélyben, akárcsak az ország már részeiben az nyer, aki modernizációs programot, infrastruktúra-fejlesztési programot, minden fontos területen európai programot nyújt a választóknak”- szögezte le. Markó meglepődéssel és döbbenettel tapasztalta, hogy az ellenzék egyes politikusai a Nagy-Románia Párttal „szövetkeztek” ebben a kérdésben.
Emil Boc kormányfő azon kijelentésére reagálva, mely szerint Romániában hivatalos nyelve mindig a román marad, illetve, hogy az alkotmány erre vonatkozó kitétetelei nem változtathatók meg, az RMDSZ elnöke azt mondta: az Alkotmány bármely rendelkezése módosítható, sőt, azon szakaszok is megváltoztathatók, amelyek más szakaszok megváltoztathatatlanságát írják elő. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az egyetemi autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Boc támogatja a lusztrációs törvényt
Emil Boc miniszterelnök bejelentette, támogatja a lusztrációs törvényt, ő maga nem töltött be vezető funkciót a kommunista ifjak szervezeteiben, egyetemistaként nem élvezte a kommunista rendszer kiváltságait, így számára „nem okozhat gondot” a törvény alkalmazása.
A miniszterelnök nyilatkozatát sajtóközlemény formájában továbbította a kormány azt követően, hogy a Adrian Năstase, a PSD országos választmányának elnöke blog bejegyzésében kifejtette, Roberta Anastase, a képviselőház elnöke azért sürgette a lusztrációs törvény elfogadását, mert Traian Băsescu így szeretne szabadulni Emil Boctól.
“Mindig is támogattam és támogatom a lusztrációs törvényt, csatlakozom azokhoz, akik sürgetik az elfogadását és alkalmazását. 1989-ben 23 éves voltam, egyetemista és semmilyen funkcióm nem volt a fiatal kommunisták szervezeteiben, így egyesek állításaival ellentétben, a lusztrációs törvény alkalmazása sem okozhat gondot. Sem a Kolozs megyei KISZ-ben, sem a Kommunista Egyetemisták Szövetségének (UASCR), kolozsvári szervezetében nem volt vezető tisztségem, ahogy azt helytelenül a sajtóban állították”, hangsúlyozta a kormányfő.
Kijelenti azt is, hogy egyetemistaként nem élvezett kommunistáknak járó előnyöket, nem volt külön szobája, irodája, lakrésze a bentlakásban.
Adrian Năstase, a PSD országos választmányának elnöke blog bejegyzésében kifejtette, Roberta Anastase, a képviselőház elnöke azért sürgette a lusztrációs törvény elfogadását, mert Traian Băsescu így szeretne szabadulni Emil Boctól.
“Igen, jelen pillanatban Emil Boc az a legmagasabb állami funkcióban levő személyiség, akinek vezető tisztsége volt a KISZ-ben. Ifjú reménység, aki lám, annyi idő után bizonyított. Szellemiséget nem, csak gazdát cserélt”, írja Năstase.
Teodor Mărieş, a 21 Decembrie 1989 Szövetség elnöke kedden a képviselőház elnökével, Roberta Anastaseval folytatott tárgyalás után bejelentette, abbahagyja az éhségsztrájkot, mert sikerült megállapodniuk, hogy a parlament május 20-ig elfogadja a lusztrációs törvényt.
Roberta Anastase, kifejtette a keddi tárgyalás technikai jellegű volt, melyet újabb követ április 13-án, amikor a lusztrációs törvény módosító javaslatait is elemzik.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Jóváhagyta az oktatási törvénytervezetet a kormány
Elfogadta az oktatási törvénytervezetet a kormány ma reggeli rendkívüli ülésén. Noha három héten keresztül folyt a közvita, a törvénytervezeten nem ejtettek egyetlen fontosabb módosítást sem. A törvénytervezet a parlamentbe küldik, ahol bizonyos módosításokat végrehajthatnak.
Emil Boc azt kérte, hogy a jogszabály megtárgyalását sürgősen tűzék napirendre a parlamentben, annak érdekében, hogy a következő iskolai éven már gyakorlatba ültethető legyen. (realitatea)
Transindex.ro

Konzervatív kirohanás Kelemen ellen
A Konzervatív Párt (PC) kéri Kelemen Hunor művelődési miniszter leváltását, mert Székelyföldet népszerűsíti egy hivatalos rendezvényen. A PC mai közleményében azt állítja, hogy Kelemen Hunor művelődési miniszter „folytatja az alkotmányt megszegő lépéseit”, amelyekhez már hozzászoktatott.
„Emil Boc miniszterelnök közvetlenül felelős egy elfogadhatatlan helyzetért, amely során a kormányának tagjai támadják Románia alkotmányos rendjét” – állítják a konzervatívok.
Állításuk szerint Kelemen Hunor a Székelyföld kifejezést használja egy „a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium és Kelemen Hunor miniszter védnöksége alatt” szervezett hivatalos, kulturális rendezvényen. A PC leszögezi hogy a május 17.–július 30. között sorra kerülő I. Székelyföldi Grafikai Biennáléról van szó, amelynek ez a hivatalos elnevezése.
„Az esemény internetes honlapja (http://grafikaiszemle.ro/bienale/ro/) a Székelyföldet is népszerűsíti, és egyenesen elérhető a minisztérium honlapjáról (http://www.cultura.ro/News.aspx?ID=1555). Így egy romániai miniszter hivatalos honlapja az alkotmányellenes Székelyföld elnevezést népszerűsíti. Úgy véljük ez elég ok, hogy a jelenlegi miniszter távozzon posztjáról, mert ezt arra használja, hogy Románia alkotmánya ellen harcoljon” – mutat rá a PC közleménye.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

Egyenjogúsított kisebbségi oktatás
Emil Boc miniszterelnök szerint a nemzeti oktatási stratégia elvein alapul az új oktatási törvénytervezet, amelynek szövegét hétfőn fogadta el a kormány rendkívüli ülésén. Markó Béla oktatásért is felelős miniszterelnök, az RMDSZ elnöke a dokumentumot a jelenlegi időszak legnagyszabásúbb, legátfogóbb projektjének nevezte, amely lehetővé teszi az oktatási rendszer valós reformját.
A dokumentumot a kabinet megszavazása előtt három hetes nyilvános vitára bocsátotta, ahol az érdekelt felek kifejthették véleményüket, módosítási és kiegészítési javaslataikat. A kormány általi megszavazását követően a jogszabályjavaslat a parlamenthez került, a képviselőház vezető testületének határozata szerint pedig az alsóházban sürgősségi eljárással vitatják majd meg, ennélfogva elfogadásához szűk határidőt szabtak.
A parlamenti szakbizottságok április 19-ig nyújthatják be kiegészítő és módosító javaslataikat, a képviselőház plénumának pedig április 25-ig kell voksolnia a tervezetről. A döntő szót kimondó ház azonban a szenátus lesz.
Gimnáziumi portfolió
Az új törvényjavaslat szerint az iskolások ismereteit második osztálytól kezdve kétévenként tesztelik és ezek az osztályzatok is beleszámítanak a X. osztályba történő felvételibe.
Szeptembertől egyébként az ötödik évüket betöltő gyermekek úgynevezett előkészítő csoportba kerülnek, ez lesz a kötelező oktatás első esztendeje. A II. osztály végén tartják az első képességfelmérést írásból, olvasásból és matematikából. A tesztek eredményeit „személyi dossziékban”, „portfoliókban” tüntetik fel, amelyekbe, IX. osztályig bezáróan bekerülnek az összes érdemjegyek, minősítések.
A IV. osztály végén nemzetközi típusú felmérésen esnek át a tanulók, a VI. osztály befejezésekor román, modern és – a kisebbségek nyelvén oktató iskolákban – anyanyelvből, valamint matematikából tesznek vizsgát. A IX. osztály végzősei országos vizsgán esnek át: írásbelit tesznek egyebek között román, modern és – úgyszintén a kisebbségi iskolák esetében – anyanyelvből, matematikából és szóbelit „polgári és társadalmi kompetenciából”.
A líceumi felvétel az említett portfolió alapján történik, amennyiben a jelentkezők száma nem haladja meg a felkínált helyek számát. Túljelentkezés esetén hetven százalékban a gimnáziumzáró vizsgajegyek átlaga, harminc százalékban pedig a líceum által szervezett felvételin szerzett jegyek számítanak.
A törvénytervezet értelmében a líceumi felvételit 2013-tól, az érettségit 2012-től szerveznék az új rendszer szerint. Ennek megfelelően román nyelvből és irodalomból, kisebbségi iskolákban emellett anyanyelvből, reál tagozatokon matematikából, humán tagozaton földrajzból kell írásbelizni, újdonságként pedig bevezetnek egy-egy úgynevezett transzdiszciplináris vizsgát, amely a reál osztályok esetében a fizika, kémia és biológia tantárgyakat, humán osztályokban pedig a társadalomtudományokat foglalja magába.
Megújuló vezetőtanácsok
Változott a vezetőtanács összetétele is. Az új vezetőtanácsban négy tanár, négy szülő, négy helyi vagy megyei tanácsos és az iskolaigazgató foglal majd helyet; a tanárt a vezetőtanács, a szülőket a szülőbizottság, a tanácsosokat pedig az önkormányzat választja ki. A decentralizáció következtében a líceumok a megyei tanácshoz, az óvodák és a gimnáziumok, a helyi önkormányzathoz tartoznak majd. Az iskola igazgatója és aligazgatója lehet párttag, de nem vállalhat párton belüli vezető funkciót.
A szülők büntetésére vonatkozó cikkelyek a kormány által elfogadott változatban csak azokra a szülőkre vonatkoznak, akik gyermeküket nem járatják iskolába. Bírságukat ötszörösen, egy 100– 1000 lej közötti összegre csökkentették. Ha a szülő nem tudja ezt az összeget megtéríteni, közmunkát kell vállalnia.
Pozitív diszkrimináció
A hétfői kormányülésen elfogadott törvénytervezetbe bekerültek a kisebbségi oktatásra vonatkozó fontos cikkelyek, így a román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat, Románia történelmét és földrajzát is mindvégig, a líceumot is beleértve, magyarul tanulhatnak a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok. A román nyelvet és irodalmat végig sajátos tantervből és tankönyvből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek, a líceumban is.
Új kezdeményezés az is, hogy a diáklétszámtól függetlenül, a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, így bármilyen kis létszámú az adott iskola, pecséttel és aláírási joggal rendelkezhetne. Az elemi osztályokban a minősítést magyarul is beírhatják az oktatók. Pozitív diszkriminációt alkalmaznának a kisebbségi iskolákban az alapfinanszírozást illetően, vagyis nagyobb kvótarendszer illeti a kisebbségi iskolákat.
A törvénytervezet egyik nagyon fontos cikkelye, hogy az intézmény vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek. A szórványban működő iskolákra nézve ez fontos rendelkezés.
Kedvező módosításokat foglal magába az új tanügyi törvény a szórványban élő gyerekek számára: óvodás csoportot már tíz gyerekkel is indíthat az intézmény, az elemi iskolákban és a gimnáziumokban ezután elegendő lesz tizenkét diák is, az osztályindításhoz. Amennyiben a gyereknek nincs lehetősége saját településén kisebbségi iskolába járni, az állam támogatja az ingázást, vagy a szállást és étkezést.
A törvénytervezet egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást, minden szinten, ideértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást. A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státuszát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját.
A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. A multikulturális státuszt egyelőre három felsőoktatási intézmény kapja meg: a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományos Egyetem román, magyar és német, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti, valamint Színművészeti Egyetem román és magyar nyelven működik továbbra is.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Maradi” a PC
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter képtelenségnek nevezte a Konzervatív Párt (PC) állítását, miszerint sérti az alkotmányt a Székelyföld megnevezés használata.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó tárcavezető szerint a PC-nek nem sikerült túllépnie a kisebbségi kérdés XIX. századi megközelítésén, amikor olyan történelmi régiók létezését vonja kétségbe, mint a Székelyföld, Barcaság vagy Mócföld. A konzervatívok azt nehezményezik, hogy Kelemen Hunor a Székelyföld kifejezést használta a tárca védnöksége alatt szervezett hivatalos, kulturális rendezvényen.
„Emil Boc miniszterelnök közvetlenül felelős egy elfogadhatatlan helyzetért, amelyben kormányának tagjai támadják Románia alkotmányos rendjét” – állítják a konzervatívok. Úgy vélik, az esemény internetes honlapja Székelyföldet is népszerűsíti és egyenesen elérhető a minisztérium honlapjáról.
„Egy minisztérium honlapja az alkotmányellenes Székelyföld elnevezést népszerűsíti. Úgy véljük ez elég ok arra, hogy a jelenlegi miniszter távozzon posztjáról, mert ezt arra használja, hogy Románia alkotmánya ellen harcoljon” – véli a PC.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Alkotmánymódosítás a kormánypalotából
Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnapi ülésén a kormány — jelentette be Emil Boc miniszterelnök. A tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi, 471 tagú kétházas törvényhozói testület helyett. Erről a módosításáról azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés: az RMDSZ továbbra is a kétkamarás rendszert szorgalmazza, s a kezdeményezés az ellenzéki pártok felháborodását is kiváltotta. A bejelentés azért is számít meglepetésnek, mert a törvényhozó testület alig egy nappal korábban döntött azon parlamenti bizottság létrehozásáról, amelynek feladata éppen a módosítások kidolgozása.
A népszavazás kötelez?
Emil Boc miniszterelnök elmondta: a kormány alkotmányos jogával élve kezdeményezte az alkotmánymódosítás kidolgozását, a tervezetet továbbítják az államfőnek, aki a parlament elé terjeszti megvitatásra. Mint mondta, a jogszabály kidolgozása a kabinet és az államelnök, valamint a kormánykoalíciós egyeztetések eredménye. Hangsúlyozta: a kezdeményezést a tavaly novemberi népszavazások eredménye indokolja, amikor a referendumon részt vevők túlnyomó többsége az egykamarás parlament és a honatyák számának legtöbb háromszázra való csökkentése mellett foglalt állást.
Nagyobb elnöki hatalom
A miniszterelnök ismertette a kabinet által elfogadott tervezet főbb előírásait. Eszerint a szenátus felszámolása után egykamarás parlament működne képviselőház (camera reprezentanţilor) néven. A testület kétszeri vita után fogadna el minden törvényt, ezek között legalább harminc napnak kellene eltelnie. Módosítja a jogszabály az államfő tisztségéből való felfüggesztésének procedúráját. Ezt a pártok csak akkor vihetik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja a felfüggesztést. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb idő után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasítja a miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányokat. Az államfő hatalmának erősödésére utal az az előírás is, miszerint a miniszterelnök csak az államfővel való előzetes konzultáció után javasolhat vagy válthat le minisztereket. Az elnök mandátuma idején teljes mentelmet élvez — áll a tervezetben, míg a jelenlegi alaptörvény csak a politikai nyilatkozatokért járó mentelmi jogot biztosítja.
Megkérdezik a kisebbségeket
Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik a parlamentbe jutást lehetővé tevő minimális küszöb megemeléséről.
Az alkotmánymódosítás ügyében azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés. Az RMDSZ tegnapi közleménye szerint Markó Béla a kormányülésen elmondta, hogy a szövetség is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. A miniszterelnök-helyettes egyetértett azzal, hogy a kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe. A tervezetbe az RMDSZ javaslatára bekerült egy módosítás a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan is. Eszerint „az állami hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak".
Tiltakozik az ellenzék
Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság, amelynek feladata az alaptörvény módosításainak kidolgozása. A szociáldemokraták táborából a legvehemensebben Adrian Năstase, az alakulat országos választmányának elnöke reagált a miniszterelnök bejelentésére, sértőnek, megalázónak és megengedhetetlennek minősítve a kormány eljárását. Eugen Nicolăescu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szerint a kabinet semmibe veszi a parlamentet.
A kormányoldal a parlamentben jelenleg a törvényhozók 55 százalékának támogatását élvezi. Az alaptörvény módosítá­sához azonban kétharmados többség szükséges, így az ellenzék nélkül nem lehet elfogadni az alkotmánymódosító tervezetet.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Alkotmánymódosító javaslattal rukkolt elő a kormány – Az RMDSZ részben ellenzi, részben támogatja a tervezetet
Traian Băsescu államfő és a demokrata párt fel akarja gyorsítani az alkotmánymódosítás vitáját. Ennek érdekében konkrét lépést is tettek, így a kormány tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, ami az alkotmány módosításáról szól. A dokumentumon a kormány és az elnöki hivatal szakértői egyaránt dolgoztak. A tervezet legfőbb újdonsága, hogy bevezetné a legfeljebb háromszáz főből álló egykamarás parlamentet. Az RMDSZ nem ért egyet ezzel, a magyar érdekvédelmi szervezet továbbra is valós kétkamarás rendszerben látja a megoldást. Ugyanakkor elismeri azt, hogy mélyreható parlamenti reform szükséges. Frunda György RMDSZ-es szenátor az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a sürgős összehívását tartja szükségesnek, mert szerinte az RMDSZ több törvényhozója sem ért egyet az egykamarás parlamenttel.
Emil Boc miniszterelnök a kormányülést követően elmondta: a tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi kétházas törvényhozói testület helyett, amely 471 tagú. Az egykamarás parlamentről és a törvényhozók számának a csökkentéséről az állampolgárok döntöttek azon a tavalyi érvényes és eredményes népszavazáson, amelyet Traian Băsescu államfő írt ki.
A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalícióban azonban nincs teljes konszenzus a módosításról. A szövetség sajtóirodájának tegnapi közleménye szerint Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tervezetet elfogadó kormányülésen leszögezte: a magyar szervezet is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is „valós kétkamarás rendszerben” látja.
Az RMDSZ ugyanakkor értékeli, hogy a tervezetbe beiktatták azt az előírást, miszerint a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek képviselőivel valamennyi olyan döntés meghozatalakor, amelyek az etnikai, kulturális és vallási önazonosság megőrzésére vonatkoznak.
A kormány által elfogadott tervezet szerint az egykamarás parlament ezentúl kétszeri vita után fogad el minden törvényt, emellett az államfő felfüggesztésének a parlamenti procedúráját a pártok csak akkor vihetik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja az ország első emberének a tisztségéből való felfüggesztését. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb időszak után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasítja a miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányokat. Így az eddigi hatvan nap helyett az államfő már negyvenöt nap után feloszlathatja a törvényhozást.
Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik az öt százalékos parlamenti küszöb emeléséről. A kormány a tervezetet előbb az elnöki hivatalba küldi, amely a parlament elé terjeszti majd a dokumentumot.
Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság.
Szabadság (Kolozsvár)

Egykamarás kétségek – Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a Boc-kormány
Az egykamarás parlament bevezetéséről rendelkező alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a kormány, annak ellenére, hogy az RMDSZ a „valós” kétkamarás rendszer híve. Az ellenzék szerint a miniszterelnök semmibe veszi a parlament intézményét.
Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a kormány, amelybe belefoglalta a tavaly novemberben megtartott referendum eredményét is, miszerint a lakosság zöme, a képviselők számának 300 főre való csökkentését, illetve az egykamarás parlament felállítását támogatná. A tervezetet azonnal átküldték Traian Băsescu államelnöknek, hogy az alkotmány 150. cikkelye 1-es bekezdésének megfelelően kezdeményezze a parlamentben az alkotmány módosítását.
A tervezet elkészülése és váratlan „piacra dobása” annál is meglepőbb, hogy a két koalíciós párt között tudvalevőleg nincs egyetértés az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében. Míg a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) teljes mellszélességgel felvállalja Băsescu államfő véleményét, addig az RMDSZ az átalakított kétkamarás rendszert támogatná.
„A kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe, és bár a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakításával az RMDSZ is egyetért, a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja” – mondta el a kormányülésen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke.
A kisebbségi jogokkal kapcsolatosan – a szövetség javaslatára – a tervezetbe bekerült egy fontos módosítás is. Ennek megfelelően az alkotmány hatos számú cikkelye kiegészül egy harmadik bekezdéssel, amely szeint a hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak.
Az egykamarás parlament felállítását támogató javaslattal kapcsolatban Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az érdekvédelmi szervezetnek a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén kellene döntenie. Az ötlet Markó Béla szerint megvalósítható, de nem szükségszerű.
„Természetesen megvalósítható az SZKT összehívása, de nem látom ennek szükségszerűségét, lévén hogy nem változott sem korábbi álláspontunk, sem pedig politikai programunkon nem újítottunk” – reagált Frunda felvetésére a szövetségi elnök, hozzátéve: amennyiben a többség támogatja Frunda ötletét, összehívja az SZKT-t.
Kár az energiáért?
„Csak azért alkotmányt módosítani, hogy egykamarás parlamentet hozzunk létre, kár az energiáért. Ha már belevágunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az államszervezési kérdéseket, az igazságszolgáltatásban felmerülő problémákat, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanács összetételének átalakítását sem” – nyilatkozta tegnap lapunknak Varga Attila, akit egy nappal korábban a parlament két házának együttes plenáris ülésén választottak be az RMDSZ részéről az alkotmánymódosító bizottságba.
Varga elmondta, a kormány törvényjavaslatát a bizottság egyelőre nem látta, de információi szerint tartalmilag a népszavazás eredményeire szorítkozik. „Ez a még csak pár napos bizottság egyelőre nem ült össze, és bár nem is azért jött létre, hogy ezt a tervezetet megvitassa, valószínűleg terítékre kerül ” – magyarázta a politikus, az alkotmányt felülvizsgáló testület kapcsán.
Varga elmondta: miután a javaslat átmegy Traian Băsescu államfő kezén – aki ennek tartalmát már valószínűleg ismeri és egyet is ért vele –, a parlamenthez kerül, azután pedig a szakbizottsághoz, amely eldönti, hogy ezt a javaslatot tárgyalja-e vagy kezdeményez egy újabb tervezetet, ami azután várhatóan újabb vitákhoz vezet majd.
Kényszerpályán az RMDSZ?
„A bizottságon belüli álláspontunkkal kapcsolatban még kell egyeztetnünk az RMDSZ-ben, hisz kicsit kényszerpályára helyeztek minket. A személyes véleményem viszont az, hogy amennyire csak lehet, minél szélesebb körű alkotmányreformra van szükség” – tette hozzá Varga, aki szerint a szövetség számára a tervezet legkedvezőtlenebb pontja az egykamarás parlament felállítása, amelynek következtében csökkenhet a magyar képviselők aránya.
„Nem tudom, hogy fog megoldódni a kisebbségek képviselete, de tudomásom szerint a kisebbségi csoport sem ért ezzel a lépéssel egyet” – összegzett Varga Attila.
Csúfot űztek a parlamentből?
A kormányülést követően az ellenzék hevesen bírálta Emil Boc miniszterelnök és a Demokrata-Liberális Párt elhamarkodottnak minősített javaslatát, amellyel Victor Ponta szociáldemokrata elnök szerint nem csináltak egyebet, mint hogy csúfot űzzenek saját kollégáikból.
„Azzal, hogy saját tervezetet javasolnak, egyszerűen semmibe veszik azoknak a kollégáiknak a munkáját, akiket két napja beválasztottak abba az alkotmánymódosító szakbizottságba, melynek éppen az alaptörvény problémás cikkelyeinek az újraírása lett volna az eredeti rendeltetése” – fogalmazott Victor Ponta. Szerinte Boc kaotikus döntéshozatalai azzal magyarázhatóak, hogy egyszerűen nem tud hatékonyan eleget tenni miniszterelnöki és pártvezetői funkcióinak is, amire a megoldás az lenne, ha valamelyikről lemondana.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)

Băsescu biztosította Barrosot
Traian Băsescu államfő Brüsszelben a José Manuel Barroso EB-elnökkel folytatott találkozó után azt mondta: biztosította az EU képviselőjét, hogy Románia valóra váltja a működőképes feddhetetlenségi ügynökségre vonatkozó ígéretét, hogy a vezetők vagyonát ellenőrizhessék.
„Ami az ANI-t illeti, amelyet az Alkotmánybíróság döntése nyomán gyakorlatilag felszámoltak, ha nem is ténylegesen, de hatásköreit elvették, biztosítottam az Európai Bizottság elnökét, hogy Románia tiszteletben tartja ígéretét, miszerint lesz működőképes feddhetetlenségi ügynöksége, amely a vezetők vagyonát és pénzügyi forrásainak szármázását vizsgálja” – mondta az államfő.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Románia támogatja az EB igazságügyre vonatkozó célkitűzéseinek korrektségét.
Az Európai Bizottság Románia uniós csatlakozásakor egy együttműködési és ellenőrzési rendszert alkalmazott a romániai igazságüggyel szemben. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusnak négy feltétele van: az igazságszolgáltatási aktus átláthatósága főként a legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) felelősségének növelése révén, az új polgári és büntetőjogi törvénykönyvek hatása, a feddhetetlenségi ügynökség létrehozása, a nagykorrupciós ügyek elfogulatlan leleplezése és kivizsgálása, a korrupcióellenes és azt megelőző intézkedések foganatosítása.
Az EB által közölt legutóbbi, március 23-i jelentés szerint az ANI haladást ért el, bővítette tevékenységét, két civil szervezettel is együttműködik, ugyanakkor az ANI-t felügyelő Országos Feddhetetlenségi tanács (CNI) nem működött hatékonyan.
Az Alkotmánybíróság úgy döntött, az ANI működését szabályozó törvény bizonyos cikkelyei, köztük az intézmény hatáskörére vonatkozó 13-as cikkely is az ország alaptörvényébe ütközik.
Múlt hét végén Emil Boc kormányfő azt mondta, sürgősségi rendelettel kívánja biztosítani az ANI további működését, mint mondta: „téved, aki azt hiszi, gúnyt űzhet az ANI-ból”.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Megszabadítanák az RMDSZ-t a parlamenti választások nyűgétől?
Rögzített számú parlamenti mandátumot kaphat a romániai magyar kisebbség annak fejében, hogy az RMDSZ támogassa a Demokrata Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő által kezdeményezett alkotmánymódosítást, vetette fel Ioan Oltean PDL-alelnök.
Noha a PDL képviselőházi frakcióvezetője, Mircea Toader azt hangoztatta: Oltean nem a párt, hanem magánvéleményének adott hangot, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, a szövetségnek már korábban is javasoltak hasonló megoldást, amelyet egyébként megfontolandónak tart.
Ioan Oltean a Gândul című lapnak nyilatkozva azt mondta: ahhoz hasonlóan, ahogy a többi nemzeti kisebbség számára törvény garantálja a parlamenti képviseletet, a magyarság rögzített számú parlamenti mandátumot kaphatna, ha az RMDSZ támogatná az alkotmánymódosítási tervezetet, amelyet a kormány dolgozott ki. „Kompromisszumos megoldást kell találni. Garantálhatjuk a választási törvényben, hogy lesz bizonyos számú képviselőjük, akárcsak a többi nemzetyi kisebbség esetében. A magyar kisebbség bizonyos számú mandátumot kaphat, reprezentativitásuk függvényében, amely állandó” – fogalmazott a lapnak Ioan Oltean.
Mint arról tájékoztattunk, az Emil Boc vezette PDL-RMDSZ-kormány szerdán eljuttatta az államfőnek az alkotmány módosításának tervezetét, amely megszüntetné a törvényhozás felsőházát, az egykamarás parlament létszámát pedig 300-ra korlátozná. Markó Béla RMDSZ-elnök szerdán jelezte: a kormány teljesítette kötelességét, és továbbította az államelnöknek a tavaly novemberi népszavazás eredményét figyelembe vevő tervezetet, de a szövetség továbbra is a kétkamarás törvényhozást támogatja, és nem feltétlenül 300-ra csökkentené a parlamenti mandátumok számát.
Roberta Anastase, a képviselőház PDL-s elnöke azt nyilatkozta a Gândul-nak: „Minden pártnak megvannak a saját prioritásai. A mienket a november 22-i népszavazáson eredménye szabja meg. Az alkotmánymódosító bizottság keretében megpróbáljuk meggyőzni nem csak az RMDSZ-t, hanem a többi ellenzőt is”.
Ioan Oltean felvetésével kapcsolatban Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön leszögezte: kollégája saját véleményének adott hangot, nem a párt álláspontját képviselte, de megvitatásra kerül az alkotmánymódosító bizottságban
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „érdekesnek” nevezte Oltean felvetését, amelyet – mint mondta – meg kell fontolni. „Ez a megoldás már korábban is több ízben felmerült ötletként” – tette hozzá Kelemen.
Varujan Vosganiant, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökét az állapotos nők számára az autóbuszon fenntartott helyekre emlékezteti az a lehetőség, hogy az RMDSZ garantált mandátumokat kapjon. Hangsúlyozta: minden, a parlamentbe jutáshoz küszöböt elérő, a törvényhozásba bejutó párt számára azonosak a képviselet feltételei. A nemzeti kisebbségekre külön szabály érvényes, mivel ők nem érik el parlamenti küszöböt, tette hozzá. Oltean felvetése Vosganian szerint azért képtelenség, mivel „a törvény szerint a kisebbségek szervezetei politikai pártnak számítanak, akkor meg ezt töröljük és adjunk a magyaroknak mandátumokat, ahogy az állapotos nőknek helyeket tartanak fenn az autóbuszon? Miért? A magyarok átlépik a parlamenti küszöböt”.
Krónika (Kolozsvár)

MÓDOSÍTANÁK AZ ALKOTMÁNYT – Márton: a nemzetállam képzetét erősíti az egykamarás parlament
Az RMDSZ kétkamarás parlamentet, a nemzetállam kifejezés törlését és bizonyos régiókban a kisebbségek nyelvének hivatalossá tételét szeretné elérni.
Alkotmánymódosítási tervezetet fogadott el a héten a kormány. A miniszterelnök szerdán mutatta be az alaptörvény tervezett, legfontosabb módosításait.
Hiába a kormánykoalíció, az RMDSZ nemtetszését éppen az a javaslat váltotta ki, amelyet Emil Boc a legfontosabbnak titulált: az alsó- és felsőház helyett bevezetendő egykamarás parlament valamint a parlamenti képviselők számának 300-ra való csökkentése.
Az alaptörvény-módosító javaslatokat ismertető miniszterelnök kijelentette, a kormány úgy döntött, hogy az egykamarás parlamentet Képviselők Házának fogják hívni.
Az új alkotmány szerint a képviselők a jogszabály-tervezeteket első, majd legkevesebb 30 napon belül második olvasatra fogják elfogadni, a különleges esetek kivételt képeznek.
A miniszterelnök elmondta, a módosítások révén összehangolnák az alaptörvény szövegét az Alkotmánybíróságnak az államhatalmak működési rendellenességei kapcsán hozott ítéleteivel.
Így, ha az államfő népszavazást szeretne kiírni, továbbra is kérnie kell a parlament véleményezését, amelyet a képviselőknek 30 napon belül meg kell fogalmazniuk. Jelenleg az Alkotmányban nem szerepel határidő a véleményezés megfogalmazására nézve.
A 30 nap lejártával az államfőnek jogában áll kihirdetni a népszavazást, mivel a parlamenttel való konzultálás megtörténtnek minősül.
A miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, a referendum konzultatív minősége nem módosul.
Új kormány alakulása esetén a parlamentnek legfeljebb 10 napon belül kell véleményt nyilvánítania a kormány összetételét illető javaslattal és a kormányprogrammal kapcsolatosan. Amennyiben a vélemény-nyilvánítás nem történik meg, úgy a javasolt kormány elutasítottnak minősül, az államfőnek pedig új kormányfő-jelöltet kell nevesítenie.
Az államfő felfüggesztésére vonatkozó parlamenti eljárás is módosulhat: amennyiben az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy az államfő nem szegte meg az alkotmányt, a parlamenti eljárás leáll. Egy másik módosítás a parlament feloszlatásának kérdése kapcsán fogalmazódott meg: a parlament feloszlatható, ha 45 napon belül két alkalommal utasít el egy nevesített kormányfőt, ennek javasolt kormányát és kormányprogramját. Jelenleg az időintervallum 60 napos. A kormányfő elmondta, azért javasolták a 60 nap helyett a 45 nap bevezetését, mert a két hónapos periódus alatt nem történik semmi, csak mélyül a politikai válság.
A módosító javaslatcsomag szerint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) 19 tagból állna, 10 tagot a bírák választanák, 6 tag a civil szférát képviselné, ugyanakkor a tanács tagja lenne az igazságügyi miniszter, Románia főügyésze és a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék elnöke. Az RMDSZ javaslatára egy, a kisebbségekre vonatkozó módosítás
is bekerült a javaslatcsomagba: a hatóságoknak kötelező módon konzultálniuk kell a kisebbségeket képviselő szervezetekkel a etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzését, fejlesztését és kifejezését érintő kérdésekben.
Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a kedden létrejött alkotmánymódosító bizottságának tagja a Transindex megkeresésére elmondta, az RMDSZ álláspontja a parlament jellegét illetően nem változik. Ennek az egyik oka, hogy a Romániához hasonlóan nagy méretű demokratikus államok mindenikében, például az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban vagy Lengyelországban kétkamarás, ám racionálisan felépített parlament működik. „Románia majdnem akkora, mint Lengyelország, a lengyel mintát kell követnie, nem pedig a Máltáét” szögezte le.
Kifejtette, a ráció lenne, hogy a felsőház a területi, regionális, míg az alsóház a politikai képviseletet lássa el. Elmondta, a kisebb államokban nem szükséges kétkamarás parlamentet működtetni, mivel
a területük ezt nem kívánja meg.
„A kétkamarás parlament az az intézményrendszer, amely a régiók szerepét, az autonómiák működését biztosítja. Az egykamarás parlament szerkezetű állam továbbra is erősíti azt a gondolatvilágot, mi szerint Románia egy centralizált, egységes nemzetállam, amelyben az autonómiáknak helye nincs.
Úgy gondoljuk, hogy az egész állam-berendezkedés, a régiók, jelenleg a megyék, tehát a területi szerkezetek szövetségekként, valós önkormányzatokkal kell működjenek. Ahhoz, hogy a mi elképzelésünk szerinti autonómia működhessen Romániában, ennek az alkotmányos alapját meg kellene teremteni” – érvelt a képviselő.
A parlamentben az RMDSZ-frakció által beterjesztendő javaslatcsomag tartalmára vonatkozó kérdésünkre a politikus elmondta, Băsescu várhatóan egy olyan törvénytervezet küld a parlamentbe, amely egykamarás parlamentről szól, és amely révén a parlament nemcsak számszerűségében, hanem hatáskörében is csökken, nő viszont az államelnök ereje, a kormány pedig egyfajta mellékgazdasága lesz az államelnöki hivatalnak.
Márton elmondta, az alkotmánymódosítási kezdeményezéseknek 3 formája létezik. Az egyik az, hogy a kormány kezdeményezésére, javaslatára, megkeresésére az államelnök nyújt be egy alkotmánymódosító tervezetet. A másik az, hogy a lakosok egy bizonyos száma aláírásával támogat egy alkotmánymódosító tervezetet, a harmadik pedig az, hogy a parlament egy bizottsága dolgoz ki egy ilyen tervezetet.
Hozzáfűzte, ha a kedden létrehozott parlamenti bizottság kidolgozza a parlament saját alkotmánymódosító tervezetét, akkor minden egyes frakció benyújtja a maga módosító javaslatait.
„Ha az államfő által beterjesztett javaslatcsomagról beszélünk, akkor sem az egykamarás parlament, sem a parlament hatáskörének visszaszorításával foglalkozó javaslatok nem számíthatnak az RMDSZ-frakció támogatására.
Az RMDSZ frakció által benyújtandó tervezet módosítási részeiben természetesen arra teszünk kísérletet, hogy a parlament két házának a szerepkörét különválasszuk: az alsóháznak a politikai képviseletet, a szenátusnak pedig a területi képviseletet kell biztosítania” - közölte.
Még elmondta, az RMDSZ az államberendezkedés témája mellett további módosító javaslatokat is megfogalmaz. „Nyilvánvalóan az alkotmányba be kell vinni néhány olyan előírást, amely nagyobb garanciát biztosít a közösségi jogok gyakorlásának: lehetőséget kell teremteni arra, hogy saját kérdéseinkben mi magunk dönthessünk, olyan kérdésekben, ahol mások döntenek, legyen egyfajta beleszólásunk, akár vétójogunk, illetve ne csak a választott hatóságok, hanem a végrehajtó hatóságok keretén belül is számaránynak megfelelő képviselet legyen biztosítva.
A nemzetállam kifejezést is törölné az alaptörvényből az RMDSZ. Márton elmondta, amíg Románia magát egységes nemzetállamként határozza meg, addig fennáll annak a veszélye, hogy egyszerű törvényhozási módosítással megvonják a kisebbségek jogait.
Az anyanyelv-használati jogot korlátozza az a tény, hogy Romániában a román nyelv az egyetlen hivatalos nyelv. Ha eltörlik az egységes nemzetállam kifejezést, akkor lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos térségekben hivatalos, vagy közigazgatási nyelvként jelenjen meg más nemzetek nyelve.
Transindex.ro

Antonescu: nem az egykamarás parlament az alkotmánymódosítás lényege
Crin Antonescu, a liberális párt elnöke szerint az ország legfőbb problémája nem a parlament egy kamarássá tétele.
„Beszélhetünk az Alkotmány módosításáról is, de elfogadhatatlan az, hogy a válság témája emiatt kerüljön le napirendről. Az alaptörvény módosításának lényege nem a kétkamarás parlament egykamarásra való zsugorítása, vagy a parlamenti képviselők számának csökkentése. Hamis az a kijelentés, mi szerint Románia legfontosabb gondja az egykamarás parlament” - jelentette ki Antonescu.
Ugyanakkor azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy Emil Boc kabinetjével kidolgozott egy alkotmánymódosításról szóló tervezetet és elküldte az államfőnek, miközben a parlamentben is alakult erre a célra egy szakbizottság. (realitatea)
Transindex.ro

RMDSZ-es prefektus Argeş megyében
Az RMDSZ által javasolt Kálmán Zoltán lesz Argeş megye alprefektusa, miután Emil Boc miniszterelnök a tegnapi kormányülésen aláírta kinevezését. A tisztségviselő 1964-ben született a Maros megyei Erdőszentgyörgyön, gépészmérnöki diplomáját a brassói egyetem mechanikai karán szerezte.
Jelenleg a Dolj megyei környezetvédelmi ügynökség környezeti politikák gyakorlatba ültetésével foglalkozó főtanácsadója, azelőtt több éven keresztül a neves amerikai Cummins Generator Technologies craiovai üzemének elektromos részlegét vezette.
Krónika (Kolozsvár)

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

Oktatási törvénytervezet: nincs szükség magológépekre
Az ellenzék távollétében került sor tegnap az oktatási törvénytervezet vitájára. A kormánypárti politikusok azt hangsúlyozták, hogy a jogszabály az oktatási rendszer decentralizálását szolgálja.
Ha marad a jelenlegi felmérési mód az oktatási rendszerben, fennáll a veszély, hogy „gyerekeinket feladatmegoldó robotokká vagy régi szövegelemzéseket visszamondó gépekké változtassuk” – jelentette ki Daniel Funeriu oktatási miniszter a tanügyi törvénytervezet tegnapi, a parlament épületében megrendezett nyilvános vitáján. A tárcavezető szerint az új jogszabály ezzel szemben bevezeti a transzdiszciplinális vizsga fogalmát, amely révén a diákok a modern kor elvárásainak megfelelni tudó, felkészült emberekké válnak.
Hozzátette, a tervezet egyetlen előírása sem ültethető gyakorlatba elit pedagógusi gárda nélkül. A pedagógusképzés az egyetemeken és a mesterképzőkön zajlik majd, de a legjobb szakemberek számára létrehozzák „az érdemes tanár” címet. Ezt azok szerzik meg, akik a mesterképző elvégzése után egy év rezidensi időszakot is letöltenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénytervezetben szerepel az előkészítő osztályok bevezetése, valamint a kilencedik osztálynak a középiskolából az általános iskolába való áthelyezése.
A vitán Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Demokrata-Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, a kisebbségek és a függetlenek honatyái vettek részt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői korábban bejelentették, hogy nem jelennek meg a megbeszélésen.
Traian Băsescu államfő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai oktatási rendszer a leggyengébb az Európai Unióban, amit a szakemberek jelentései és az európai felmérések is bizonyítanak. Úgy vélte, ezért fontos, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a gazdasági elvárásoknak, versenyhelyzetnek. Hangsúlyozta, az egyetlen módja annak, hogy jó tanügyi törvény szülessen, ha az illetékesek a politika mellőzésével az oktatás prioritásait tartják szem előtt. Szerinte eddig nem került sor az oktatási rendszer módosítására, csak „foltozgatások” történtek. Mint mondta, nem ért egyet azokkal, akik azt állítják, recesszió idején nem időszerű a tanügyi reform, úgy vélte, ellenkezőleg, az oktatási rendszer módosítása elősegítheti a válságból való kilábalást.
Boc: nincs szükség magológépekre
A jelenlegi oktatási rendszert ostorozta hozzászólásában Emil Boc kormányfő is, aki szerint az új törvény „felszámolja a felsőoktatáson belüli érdekcsoportokat”. „Tudjuk, mit csinálnak a gyerekeink. Olyan táskával mennek iskolába, amelyet egy kézzel nem lehet felemelni, és kis robotokként jönnek haza, visszamondják a leadott információkat. Nincs idejük sem a családra, sem más, iskolán kívüli tevékenységekre, másnap fáradtan mennek iskolába, állandóan rohannak, hogy megfeleljenek egy olyan oktatási rendszernek, amely tölcsérrel tölti a fejükbe az információkat, és azt kéri számon, amit bemagoltak” – részletezte a korábban egyetemi tanárként dolgozó kormányfő.
A felsőoktatás kapcsán kifejtette, ki kell küszöbölni a szolgálati idő kritériumát, a teljesítménynek kell érvényesülnie, hiszen „a teljesítménynek nincs kora”. Az RMDSZ támogatja az új oktatási törvénytervezetet, ugyanis ez az oktatási rendszer megreformálására törekszik, beleértve a kisebbségek nyelvén történő oktatást is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a tervezet magában foglalja a kisebbségi oktatás decentralizálását, amire szerinte nagy szükség van. Úgy vélte, az új rendszer, amelyben a döntési jog és a finanszírozás a helyi önkormányzatok kezében van, sokkal jobban meg tud felelni a gazdasági válság kihívásainak. A szövetségi elnök rámutatott, a romániai oktatási rendszer instabil, átláthatatlan és túlközpontosított, ezen pedig változtatni kell.
Varujan Pambuccian a kisebbségek frakciójának képviseletében kifejtette, az új törvénynek tartalmaznia kell a tanári bérek kifizetéséhez és a kispénzű diákok számára folyósítandó ösztöndíjakra szükséges keretet.
Egyszerű indítványt nyújt be a PNL
Daniel Constantin, a Konzervatív Párt (PC) elnöke hevesen támadta a tervezetet, kifejtve, ez „copy-paste” módszerrel készült, és nem az amúgy alulfinanszírozott oktatás decentralizását tűzi ki célul. Többek között azt kifogásolta, hogy a tárca bírságot róna ki az órákról lógó diákokra, és úgy vélte, a kormány úgy akar kilábalni a válságból, hogy „pénzt lop a szülőktől”. Az ellenzéki politikus a kisebbségi oktatásra vonatkozó passzusok ellen is szót emelt, többek között az ellen, hogy azok a kisebbségi iskolák, amelyek egyedülállóak egy településen, a diákok létszámától függetlenül megtarthatják jogi státusukat. Azt is kifogásolta, hogy ezen tanintézetek vezetősége a belső levelezést az illető kisebbség nyelvén bonyolíthatja le.
Eközben a Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy holnap benyújtja a szenátusban az oktatás témájában kezdeményezett egyszerű indítványát. Andrei Marga volt tanügyminiszter szerint ez négy kérdéskört érint: az elbocsátásokat, a költségvetést, az egységes bérezési törvényt és a tanügyi törvénytervezetet.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

A rossz kormányzás felelőssége
Összeszorul az ember szíve, amikor Markó Béla RMDSZ-elnök urat a kormányasztal szögletén bánatos, gondterhelt arccal látja. Úgy ül ott hallgatagon, megnyúlt arccal, mint egy számkivetett ember, akit rossz helyre pottyantott a Sors. Ismerjük el, nincs sok oka örömre. Ráadásul egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy Emil Boc és demokrata liberális csapata az égadta világon mindennel hajlandó foglalkozni, csak az ország valós gondjaival nem. Nézzük például az elmúlt két hét nagy témáit.
Gondolt egyet Traian Băsescu, s úgy találta, hogy a teljes káoszba sodort ország legégetőbb feladata olyan alkotmánymódosítást végrehajtani, mely teljesen eljelentékteleníti a parlamentet, és lehetetlenné teszi, hogy még egyszer megessék az a nagy szégyen, hogy menesztenék az államfőt. Miután ezen túlestek, s most már a parlamenttől függ az alkotmánymódosítás sorsa, mintha rendelésre történt volna, az alkotmánybíróság kiherélte a feddhetetlenségi ügynökséget, s nosza az vált legégetőbb feladatává a kormánynak, hogy tíz nap leforgása alatt új törvénnyel szabályoztassák a Cătălin Macovei vezette majdnem fölösleges intézményt. És lőn. A képviselőházban kis fennakadás után, de elfogadták a jogszabályt, már csak a szenátusban kell megejteni a szavazást, hogy a duplafedelű törvény, nyilvános és titkos vagyonbevallással, még kuszábbá, még átláthatatlanná tegye a vezetők vagyoni gyarapodását. Kedd tájékán újabb halaszthatatlan feladat zúdult a kormányfő nyakába: minisztériumközi bizottságot alapított a világraszóló román találmányként beállított elektromos árammal működő autó és az azt kiszolgáló infrastruktúra kifejlesztésére. Nem maradt sok ideje az újságíróknak, hogy e nevetséges eseten köszörüljék nyelvüket, csütörtökön megérkezett Bukarestbe az IMF küldöttsége. Miután alaposan szemügyre vették a kormány eredeti vállalásait, szerény eredményeit, volt néhány keresetlen szavuk a fölösleges állami kiadásokról, de főként a válságellenes intézkedések hiányáról. Még maradnak, ellenőriznek, de a napiparancsot máris kiadták: további megszorításokra van szükség, költségcsökkentésekre, takarékosságra, eredményesebb válságkezelésre. Ha nem, Görögország sorsára jutunk...
Már az unióban is pengetik, meneszteni kellene őket. Vajon az RMDSZ-t is? Vagy marad hely a nagy asztal sarkán a mi Markó Bélánknak?
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb RMDSZ-es államtitkár
Csutak-Nagy Lászlót nevezte ki Emil Boc miniszterelnök az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság alelnökévé, államtitkár-helyettesi rangban.
Az RMDSZ szakértője a kolozsvári Dr. Petru Groza Agronómiai Intézetben végezte egyetemi tanulmányait, főállatorvosi címét 1998-ban szerezte Temesváron.
2006 és 2009 között már töltött be hasonló tisztséget a hatóságnál, 2009 áprilisától a Szilágy Megyei Állategészségügyi Igazgatóság betegségmegelőzési osztályvezetője, majd állat-egészségügyi koordináló aligazgatója volt.
Krónika (Kolozsvár)

Az átvilágítás sötétebb oldalai
Húsz esztendővel a rendszerváltás után, enyhén szólva is megkésettnek tűnik az átvilágítási törvény, amelyet most készül elfogadni a parlament, és amely nem más, mint az 1990 tavaszán elfogadott Temesvári Kiáltvány híres nyolcadik pontjának idejétmúlt, „megszelídített” változata.
Van-e még egyáltalán az átvilágításnak két évtizeddel a romániai kommunista rendszer bukása után, amikor a törvény által érintett személyek java része már nyugdíjas, vagy nyugdíjba készülődik – teszik fel a kérdést politikai körökben, illetve politikai megfigyelők.
Hirtelen támadt sürgősség
Az értetlenkedés annál inkább is jogos, mert a jogszabályt most éppen az a Demokrata -Liberális Párt sürgeti, amely – a szociáldemokratákkal együtt – 2008-ban megakadályozta a Nemzeti Liberális Párt által 2005-ben kezdeményezett törvényről a parlamenti vitát. A dolog pikantériája az, hogy a liberális kezdeményezők között ott volt Mona Muscă is, akiről később kiderült, hogy a politikai rendőrség spiclije volt.
Az akkori tervezetet a szenátus megszavazta ugyan, a képviselőházban azonban sikerült közel fél évtizedre elnapolni a vitát, amelyet 2006-ban és 2008-ban is az alsóház plénumának napirendjére tűztek, mindhiába. Most viszont a demokrata liberálisok számára egy csapásra fontos lett a törvény megszavaztatása, olyannyira, hogy a képviselőház demokrata-liberális elnöke, Roberta Anastase szoros, május 20-i határidőt tűzött ki erre.
A nagy sietségben most aztán a honatyák megfeledkeztek arról, hogy létezik még egy átvilágítási törvénytervezet, amelyet úgyszintén 2005-ben nyújtott be a parlamenthez a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának három akkori vezető politikusa, Cosmin Guşă, Lavinia Şandru és Aurelian Pavelescu. Az átvilágítási jogszabály elfogadtatására egyébként korábban, 1994-ben és 1997-ben is történtek kísérletek.
A kivételek
A most vitára kerülő törvény nem csak megkésettsége miatt tekinthető okafogyottnak, de azért is, mert jelentősen korlátozza az átvilágítandó személyek körét. A demokrata-liberálisok által szorgalmazott jogszabállyal szemben az ellenzéki erők mindenekelőtt azért emelnek kifogást, mert a jogszabály nem vonatkozna a legfontosabb közméltóságok betöltői közül Traian Băsescu államfőre és Emil Boc miniszterelnökre.
Ezt elsősorban azért tartják elfogadhatatlannak, mert civil társadalmi szervezetek többrendbeli jelzése nyomán korábban több ízben is felmerült annak gyanúja, hogy Traian Băsescu a kommunista rendszer idején a Navrom román állami hajózási társaság Anvers-i kirendeltségének vezetőjeként a Szekuritáté embere volt, Emil Boc pedig romániai diákszövetség vezetőségi tisztségviselőjeként szolgálta ki a Ceauşescu-féle diktatúrát.
Jóllehet a szenátusban elfogadott változat még érintette volna őket, az alsóház jogi bizottságának döntése nyomán mentesülnek az átvilágítástól a volt diplomáciai és kereskedelmi kirendeltségek vezetői és helyetteseik, akárcsak a Romániai Kommunista Diákszövetség központi és egyetemi vezetői.
A törvény lényegi eleme, hogy mindazok a személyek, akik az 1947. december 30-a és 1989. december 22-e közötti időszakban a kommunista rendszer hatalmi köreinek, az elnyomást fenntartó apparátusnak a tagjai voltak, öt évig nem viselhetnek a demokratikus államhatalmi ágakban (államelnöki hivatal, törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás) köztisztséget. Nem tölthetnek be vezető pozíciót a hadseregben, a közszolgálati médiában és a különféle titkosszolgálatok, a rendőr-főfelügyelőség élén sem. A jelöltek múltját a törvény gyakorlatba ültetéséért felelős bizottság ellenőrzi majd.
Ha azonban a törvény által érintett személy választott funkciót tölt be, akkor mandátuma lejártáig a helyén maradhat, a tiltás csak az azt követő öt évre lép érvénybe. Gyakorlatilag tehát a honatyák, a polgármesterek, a helyi és megyei tanácsosok letölthetik teljes megbízatásukat. Kinevezett tisztség esetén pedig kilencvennapos türelmi idő áll rendelkezésére a távozáshoz.
Egyáltalán nem vonatkozik a jogszabály az állami kormányügynökségek, a minisztériumok igazgatóira, akik megválaszthatók a következő ciklusokban is. Mentesülnek a jogszabály kihatásai alól azok is, akiket 18 éves életkoruk előtt szervezett be a Szekuritáté.
Elítélő vélemények
A jogszabály még így, megcsonkítva is visszatetszést váltott ki hazai politikai körökben. A szociáldemokraták az Alkotmánybírósággal fenyegetőznek, abban a meggyőződésben hogy a tervezet több pontja is az alaptörvénybe ütközik. Volt alelnökük, a kolozsvári csoport egykori hangadó tagja, Vasile Dâncu szerint az eltelt húsz év során a kommunista nómenklatúra tagjai „nagyvállalkozókká képezték át magukat”, így a törvény nem érinti őket.
A kolozsvári csoport másik rangos tagja, Vasile Puşcaş korábbi európai integrációs tárcavezető úgy látja, megkésése miatt a törvény ma már csak arra jó, hogy megszilárdítsa a Romániát az utóbbi húsz év során uraló „gazdasági-társadalmi tulajdonstruktúrát”. Ion Iliescu volt államfő egyenesen szégyenteljesnek találja a jogszabály-tervezetet „húsz év jogállami gyakorlat” után.
Mint kifejtette, mindezt őt nyolcvan éves fejjel hidegen hagyja, de a legelső politikus, akit át kellene világítani az Traian Băsescu államfő lenne. A liberális Adrian Cioroianu egykori külügyminiszter mindehhez hozzáfűzte: a gyermekeiket pártpénzeken felnevelő személyek átvilágítása lenne elsődleges. A demokrata-liberális Silvian Ionescu pedig feltette a pontot az i-re: „Valamennyien ugyanabban a struktúrában tevékenykedtünk” – jelentette ki.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Fogytán a türelme Băsescunak
Traian Băsescu elégedetlen a kormány teljesítményével főleg a közkiadások csökkentésére vonatkozó intézkedések halogatása miatt. Ezt fogalmazta meg Sebastian Lăzăroiu, aki az államfő egyik tanácsadója. A Cotroceni-palotából érkezett figyelmeztetés rövid idő alatt már a második.
Băsescu nem először bírálja a nyilvánosság előtt a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ koalíciójára épített kormányt. Áprilisban az elnöki hivatalba hívta a kormányt beszámolóra. Az államfő akkor úgy nyilatkozott, hogy az állami apparátus karcsúsítására tett ígéreteknek a kormány nem tett eleget a statisztikák szerint.
Az államfő most nem a közvetlen bírálás lehetőségét választotta, hanem egyik tanácsadója révén figyelmeztette a kabinetet. Lăzăroiu az Adevărul című napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az Emil Boc vezette kormány átalakítására ősszel kerülhet sor, hiszen az államfő akkor értékeli ki a kabinet teljesítményét.
Az elnöki tanácsadó szerint az elmúlt három hónap türelmi időszaknak számít, azonban most eljött az ideje annak, hogy a kormány bizonyítsa: létezik politikai akarat a közszféra kiadásainak a csökkentésére, hiszen a kormánynak éppen ez az egyik nagy „adóssága”.
Lăzăroiu szerint az ország első embere már jelezte a kormánynak, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, hiszen – mint mondta – Görögország példáját látva, nem lehet „karba tett kézzel ülni”. Az elnöki tanácsadó azonban bízik abban, hogy a kabinet már júniusig meghozza a szükséges „bátor és népszerűtlen” intézkedéseket, hiszen a parlamentben viszonylag stabil többséggel rendelkezik.
Az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye elmarad a várakozásoktól, a költségvetés bevételei is elmaradnak a remélt szinttől. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap nem hajlandó beleegyezni abba, hogy az idei államháztartási hiány haladja meg a bruttó hazai termék 5,9 százalékát. Ilyen körülmények között a kormánynak sürgősen megtakarító intézkedéseket kell hoznia.
Szabadság (Kolozsvár)

Kormányt buktatna az ellenzék, az RMDSZ nem támogat bizalmatlansági indítványt
Miközben az RMDSZ cáfolta, hogy hajlandó lenne támogatni egy, a nemzeti liberálisok által benyújtandó bizalmatlansági indítványt, a szociáldemokraták közölték: ők már ki is dolgozták a saját bizalmatlansági indítványukat.
Bíznak magukban. Markó közölte: az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ hajlandó lenne megszavazni azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) készül benyújtani a kormány ellen, mivel megpróbál szépen kivonulni a kormányzásból – jelentette ki csütörtökön Horia Uioreanu, a PNL parlamenti képviselője. Markó Béla RMDSZ-elnök és Kelemen Hunor RMDSZ-es művelődési miniszter azonnal cáfolta az Uioreanu által mondottakat.
A PNL-képviselő délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pártja még ebben a hónapban bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen,amelyhez számít a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a többi alakulat támogatására is. „Tárgyalunk egy bizalmatlansági indítványról, amelyet a PNL-n kívül valószínűleg zömmel a PSD képviselői támogatnak majd, de más pártok támogatása sem kizárt. Olyan pletykák terjengenek a parlamentben, hogy az RMDSZ megpróbál szépen kihátrálni a kormányból, így előfordulhat, hogy amennyiben benyújtjuk a bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ-es kollégák is támogatják majd” – mondta Uioreanu.
A politikus szerint ha az indítványt elfogadják, a Boc-kormánynak mennie kell. „Figyelnünk kell azonban arra is, mivel helyettesítjük. Ha Băsescu államfő ismét egy „ 69-ik Boc-kormány” típusú megoldást erőltet, azzal nem jutunk semmire. A megoldás egy erős parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormány” - szögezte le Uioreanu, arra utalva, hogy amikor tavaly ősszel az akkori ellenzék – amelynek az RMDSZ is tagja volt – megbuktatta Emil Boc kisebbségi kormányát, az államfő nem volt hajlandó elfogadni az ellenzék javaslatát, és ismét Bocot bízta meg kormányalakítással.
A bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségét még szerdán vetette fel Crin Antonescu PNL-elnök, aki szerint az államfő kötelessége, hogy menessze a kormányt, vagy találjon eszközt az államcsőd elkerülésére.
Markó Béla RMDSZ-elnök ugyanakkor leszögezte: a szövetség következetes marad abban a tekintetben, hogy kormánytagként nem támogat semmilyen, a koalíció megbuktatását célzó kezdeményezést, és úgy vélte, az indítványnak nincs esélye arra, hogy megszavazzák.
Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ ügyvezető elnöke szintén határozottan cáfolta, hogy az RMDSZ a PNL bizalmatlansági indítvány támogatására készülne. „Uioreanu képviselő úr álmodozik, az éhes disznó makkal álmodik” – minősítette a PNL-s politikus bejelentését. Leszögezte: föl sem merült egy bizalmatlansági indítvány aláírása vagy támogatása. „Ez csupán kísérlet arra, hogy szétrobbantsák a koalíciót. Uioreanu urat komolyabb embernek ismertem ennél” – közölte Kelemen.
Közben kiderült, hogy a PSD már jóval előrébb jár, mint a PNL: Lia Olguţa Vasilescu szociáldemokrata szenátor csütörtökön bejelentette, hogy pártja már ki is dolgozta egy bizalmatlansági indítvány szövegét, amelyet május 17-én terjesztenek be a parlamentben, „négy hónappal, három héttel és két nappal a kormány hivatalba lépése után” – utalt a két évvel ezelőtt a Cannes-i filmfesztiválon győztes román film címére. Kifejtette, a 40 oldalas indítványban többek között a közalkalmazottak egységes bérezésének következményeit, a munkanélküliségi ráta növekedését,a szociális összeomlást és a „csak a képzeletben létező válságellenes intézkedéseket” róják fel a kormánynak. Mindezt Varujan Vosganian, a PNL alelnöke úgy kommentálta, hogy álláspontja szerint az ellenzéknek közös tervezetet kellene benyújtania.
Mint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között amúgy koránt sem felhőtlen a viszony, az RMDSZ ugyanis sérelmezte, hogy koalíciós partnere az alsóház oktatási bizottságában megszavazta azt az ellenzéki indítványt, amelynek értelmében a készülő oktatási törvény sem teszi lehetővé, hogy az általános iskolákban és a gimnáziumokban magyarul oktassák Románia történelmét és földrajzát.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Isărescu: a kormány hazudik. Markó: fájdalmas intézkedések jönnek
A költségvetési bevételek növelésére tett kormányzati kísérletek kudarcot vallottak, a kormány pedig hazudott, amikor azt ígérte, hogy képes a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 39 százalékára emelni az államkassza bevételeit – fogalmazott csütörtökön Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. A nagy kiadásokkal járó szociális állam működtetése nagy költségvetési bevételeket igényel, szögezte le a jegybank elnöke. Közben Markó Béla kormányfőhelyettes azt mondta: „nagyon kemény és fájdalmas” megszorító intézkedések várhatók a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folyó tárgyalások nyomán.
Mugur Isărescu az infláció alakulásáról szóló negyedéves jegybanki jelentés ismertetése során azt mondta: hazugságnak bizonyult a kormányzat azzal kapcsolatos ígérete, hogy a GDP 39 százalékára emeli az államkassza bevételeit, mivel az erre irányuló lépések sorozatosan kudarcot vallottak. Hozzátette, a kormány újabb elbocsátásokkal számol a közszférában, ezzel párhuzamosan az adóemelés lehetőségét is vizsgálja. Hozzátette, 2009 végén az államkassza bevételei a GDP 31 százalékát érték el.
Arról is beszélt a BNR-elnök, hogy a legnagyobb felelősséggel járó döntések politikai jellegűek, ezért szakértői kormány helyett a politikusoknak kell vállalniuk az ország vezetését. A szakértői kormány létrehozásának lehetőségét az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) vetette fel szerdán.
Mugur Isărescu a kormányfővel és több miniszterrel együtt Traian Băsescu államfővel vitatták meg az IMF-megállapodás bizonyos vetületeit. A jelenleg Romániában tartózkodó IMF-küldöttség úgy döntött, hogy két nappal meghosszabbítja misszióját, mivel egyelőre nem sikerült megállapodnia a bukaresti vezetéssel, hogy milyen eszközökkel lehet fedezni a költségvetési hiányt.
Isărescu: a szociális állam magas adókkal jár
Az elmúlt napokban több forrásból is kiszivárgott, hogy a tervek között szerepel a jelenleg 19 százalékos áruforgalmi adó (áfa – TVA) és a 16 százalékos egységes adókulcs több százalékpontos növelése.
A jegybank ellenzi az áfa-emelést, Isărescu szerint az adók növelés is ártana a gazdaságnak. A BNR-elnök csütörtökön azt mondta: Románia fordulópont előtt áll, el kell döntenie, hogy szociális államot kíván-e, és ha igen, akkor valóban adóemelés szükséges, mivel ez gazdasági beavatkozásokat feltételez, ehhez pedig növelni kell az államkassza bevételeit.
„Választanunk kell egy követendő modellt, mivel a jelenlegi nem nevezhető annak. Fordulópont előtt vagyunk, és döntenünk kell. Aggasztónak tartom a társadalmi vita minőségét, mivel az kitartóan szociális, de alacsony jövedelmű államot akar. Ilyesmi sehol a világon nincs” – fogalmazott Mugur Isărescu.
A jegybank elnöke szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kormány szigorúan alkalmazná az IMF-fel közösen leszögezett reformintézkedéseket és ne emelje az adók szintjét, mivel egy gyengélkedő gazdaság számára ez nem kívánatos.
A Mediafax hírügynökség az IMF-küldöttség és a kormány közti tárgyalásokhoz közel álló forrásokból úgy tudja, hogy a költségvetési hiány adóemelés nélkül is a GDP 7 százaléka alatt tartható lenne drasztikus személyzetcsökkentéssel a közszférában.
Markó: fájdalmas lépések következnek
Traian Băsescu államfő csütörtök délelőtt a kormánykoalíció pártjaival konzultált az IMF-fel folyó tárgyalásokról. A találkozón Emil Boc kormányfő és Markó Béla miniszterelnök-helyettesen kívül részt vett Gabriel Oprea, a függetlenek frakciójának vezetője, valamint Varujan Pambuccian, a kisebbségek képviselőházi csoportjának vezetője is.
Markó Béla sajtótájékoztatón azt mondta: a Cotroceni-palotában tartott megbeszélésen különböző megoldási változatokról és alternatívákról esett szó.
Vannak alternatívák – mondta Markó –, „vagy növeljük az adókat, vagy csökkentjük a költségvetési kiadásokat. „Egy dolog biztos: nagyon szigorú és fájdalmas intézkedéseket kell gyakorlatba ültetnünk. Máskülönben nem lehet biztosítani a költségvetés egyensúlyát” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Krónika (Kolozsvár)

Biztosak a megszorítások: az IMF csak a nyugdíj- és bércsökkentések alkalmazása után utalja ki a pénzt
Ugyan alternatívaként felmerült az adóemelés lehetősége is, végül elfogadta a kormány javaslatát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttsége, így immár biztos, hogy 25 százalékkal csökken a közalkalmazotti béralap, 15 százalékkal alacsonyabbak lesznek a nyugdíjak, illetve a munkanélküli-segély, s a jelenlegi 705 lejről a magánszférában is alkalmazott 600 lejre csökken a közalkalmazotti minimálbér. Mindezt lapzártánkkor jelentette be Emil Boc miniszterelnök.
Mint részletezte, a megszorító intézkedések azért váltak elkerülhetetlenné, mivel 2007 második felétől a bérek és nyugdíjak növekedési üteme jóval meghaladta a munka termelékenységének bővülését, ami pedig súlyos egyensúlyhiányhoz, ezáltal költségvetési hiányhoz vezetett.
A kormányfő ugyanakkor a megszorítások mellett gazdaságfejlesztési programokat is ígért. Így egymilliárd eurós, a vidéki kis- és közepes vállalkozások támogatására irányuló munkahelyteremtő csomagot, kétmilliárd eurós beruházás-fejlesztési programot, és jelentős infrastruktúra-fejlesztési programokat és projekteket helyezett kilátásba, például 500 kilométernyi közút felújítását, Nagyvárad, Kolozsvár és Lugos körgyűrűjének befejezését, valamint az Első otthonhoz hasonló támogatási programok folytatását.
Emellett agresszív fellépést ígért az adócsalás ellen. Ez szerinte elegendő ahhoz, hogy tartható legyen az IMF-fel a napokban kialkudott 6,8 százalékos hiánycél. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter közölte: az intézkedéseket június 20-áig életbe kell léptetni.
Băsescu: újabb hitel kellene
Ha a kormány nem csökkentené a közalkalmazottak béralapját, a nyugdíjakat, illetve a munkanélküli segélyt, akkor Romániának újabb külföldi hitelt kellene igényelnie, ami pedig az ország jövőjének és a polgárok millióinak „elzálogosítását” jelentené – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Traian Băsescu államfő. „Nem szabad áltatnunk magunkat, nem csaphatjuk be a választópolgárokat ahányszor csak választási kampányban vagyunk. Bosszút állnak most a korábban nyugdíj- és fizetésemelésekre, pluszjuttatásokra kiadott pénzek, s sajnos nem azok járnak pórul, akik fedezet nélküli kiadásokkal próbáltak szavazatokat szerezni” – hangsúlyozta.
Mint részletezte, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániában vizsgálódó képviselőivel próbáltak olyan programot kidolgozni, amely lehetővé teszi a közkiadások csökkentését. Băsescu elmondta, a juttatások csökkentéséért nem az IMF-et kell hibáztatni, a kiadások visszaszorításának módozatáról a kormány döntött. „A kabinet fő célkitűzése az volt, hogy ne kelljen növelni az adókat” – tájékoztatott az államfő, aki szerint a Valutaalap képviselőivel kidolgozott program alkalmazásával a román gazdaság növekedési pályára állhat. Băsescu ugyanakkor azt is közölte, hogy a kormány tervezetére az IMF, az Európai Unió, valamint a Világbank illetékesei is rábólintottak, egyetlen feltételük az volt, hogy a kabinet ültesse is gyakorlatba elképzeléseit.
Elkerülhetetlen az adóemelés?
Kevés lesz a közalkalmazottak béralapjának 25 százalékos csökkentése, a 15 százalékkal alacsonyabb nyugdíjakkal és munkanélküli-segéllyel együtt is ahhoz, hogy rendbe rakja a román költségvetést, és csökkentse az államháztartás hiányát – nyilatkozta a Krónikának Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. Szerinte mindenképp szükség lesz az adó és az általános forgalmi adó emelésére.
Şerbănescu úgy ítéli meg, e nyáron, de legkésőbb ősz elején meg is történik. Mint beszámoltunk, a szakértő korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, a román gazdasági modell fenntarthatatlan, mert csak és kizárólag a fogyasztáson alapul, miközben nem termel és nem exportál eleget ahhoz, hogy meglegyen a fogyasztás alapja.
Összeomlás-ellenes szükségintézkedések
Szükségszerűek a drasztikus intézkedések, különben összeomlik az ország –fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Az RMDSZ elnöke elmondta, ebben a nehéz helyzetben, amikor az országra vetül a Valutaalap és a kormány megszorító intézkedéseinek árnyéka, rendkívül nehéz optimista beszédet tartani, de abban bízik, hogy a nehéz helyzet ráébreszt mindenkit arra, hogy komoly reformokra van szükség.
„Amit húsz éven át nem oldottak meg a kormányok, azt most meg kell tenni. Rendkívül központosított, pazarló és bürokratikus államban élünk, amit át kell szervezni, újra kell gondolni” – hangoztatta a szövetségi elnök. Markó szerint olyan országban élünk, ahol sikernek számít, hogy öt-hat év alatt elkészült 42 kilométer autópálya, holott ez bárhol a világon nevetség tárgya lenne.
Sürgetett lépések
Bár tegnap lapzártánkig nem került még nyilvánosságra a megállapodás pontos szövege, Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tavaly igényelt készenléti hitel ötödik, 850 millió eurós részletének folyósítása várhatóan késni fog, mivel csak akkor utalják a pénzt, ha a kormány teljesíti a vállaltakat. Mint mondta, sikerült megállapodásra jutniuk a román hatóságokkal.
A Franksszel folytatott tegnapi megbeszélést követően Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter elmondta, a Valutaalap képviselőivel a már említett megszorítások mellett a korábban becsült 5,9 százalék helyett 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycélról, a korábban jósolt 1,3, majd 0,87 százalék helyett nulla százalékos gazdasági növekedésről beszéltek. A szaktárcavezető ugyanakkor leszögezte, immár biztos, hogy nem emelik sem az egységes adókulcsot, sem pedig az áfát.
Megakadályozni az „elgörögösödést”
Traian Băsescu államfő tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor nyugalomra intette a szakszervezeteket. „Azt javaslom a román társadalomnak, hogy próbáljuk közösen megelőzni az ország elgörögösödését. Ha egy újabb, nem 20, hanem 30 milliárd eurós hitelt igényelnénk, akkor odajutnánk, ahol a görögök vannak” – hangoztatta. A szakszervezetek azonban már péntekre válságtanácskozást hívtak össze, s tegnap, az államfővel folytatott egyeztetést követően is hajthatatlanok maradtak, leszögezték, betartják sztrájkmenetrendjüket.
Elégedetlenségük egyik fő oka, hogy nem sikerült rábírniuk az államfőt arra, hogy a fizetések csökkentése differenciált legyen, a legalacsonyabb bérek esetében ne kelljen 25 százalékkal csökkenteni az összeget. Băsescu leszögezte, ő a lineáris bércsökkentést preferálja, annak ellenére, hogy a szakszervezetiek rámutattak, egy hasonló intézkedés oda vezet, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal közalkalmazott annyit fog keresni, mint egy takarítónő, egy mester és egy egyetemi tanársegéd pedig egyformán 600 lejt fog hazavinni.
Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezet elnöke tegnap arról tájékoztatott, hogy tiltakozó akcióik sorát már a héten elkezdik, s amennyiben semmi sem változik, akkor a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkra is készek, erre szerinte a tanév végén kerülne sor. Marius Petcu, a CNSLR Frăţia elnöke eközben azt mondta, hamarosan egyeztet a szervezet területi vezetőivel, s közösen döntik el, hogy elfogadják-e a Traian Băsescu által bejelentett intézkedéseket, vagy tiltakozó akciókba kezdenek. Dumitru Costin, a BNS vezetője úgy vélekedett, csak akkor tud a továbbiakról beszélni, ha már látta az IMF-fel kötött megállapodás végleges formáját. A kivárás mellett döntött Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője is, aki úgy vélekedett, kedden határoznak arról, hogy folytatják-e korábbi tüntetéseik sorát. Sebastian Oprescu, a Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének vezetője eközben leszögezte, a korábban leszögezett menetrend szerint folytatják tiltakozó megmozdulásaikat.
A kommunizmusban is jobb volt?
Határozottan ellenezték a Băsescu által bejelentett intézkedéseket a Krónika által megszólaltatott területi szakszervezeti vezetők. „A rabszolgatartásra emlékeztet, ahogyan Traian Băsescu elnök saját tulajdonának tekinti a közalkalmazottakat, és kedve szerint rendelkezik velük” – fogalmazott Ioan Ţenţ, a Szabad Tanügyi Szakszervezet Bihar megyei fiókjának elnöke, akit az is zavar, hogy a megszorítások felsorolásánál Băsescu „egy szóval sem említette az ország leggazdagabbjait, a 11 ezer tanácsost, a kormányügynökségeket, amelyeket ahelyett, hogy megszüntettek volna, öszszevontak, és az egész politikai klientúra a helyén maradt, sőt: 2009-ben 26 000 újabb közalkalmazottat állítottak munkába. Vajon milyen területeken?” – teszi fel a kérdést Ţenţ. Szerinte az egészségügyben azért nincs szükség leépítésre, mert az a rendszer „megtizedelte önmagát”.
„A tanügy 1990 óta alulfinanszírozott, ön pedig most teljesen tönkre akar tenni minket – intézi szavait az államelnökhöz a szakszervezeti vezető. – Minket folyton azzal vádol, hogy nem termelünk semmit, hogy azokon élősködünk, akik pénzt hoznak a konyhára… mire vár még? Szüntesse meg a rendszert, és eljutnak ahhoz a modellhez (tudjuk, hogy honnan ered), amely műveletlen és könnyen manipulálható emberekből áll, akiknek a szavazatait megvásárolhatja két töltött káposztával vagy újabban egy kolbásszal.” Ţenţ azt írja, ilyen rosszul még a Román Kommunista Párt sem bánt a tanügyi rendszerrel.
Felháborodott nyugdíjasok
Ugyanilyen felháborítónak tartja a megszorításokat, ezen belül a nyugdíjcsökkentést Jakab Ibolya, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének alapító tagja. Mint hangsúlyozta, a kisnyugdíjasok többségének most sincs miből élnie, miközben szerinte a speciális nyugdíjakkal rendelkezők, a volt Szekuritáté-tisztek, rendőrök és mások juttatásából „volna mit levonni”. „Személyesen ismerek olyan betegnyugdíjas házaspárt, akik ketten összesen 720 lejt keresnek egy hónapban. Ebből tartanak el két gyereket, és fizetik a gyógyszereiket is. Ha tőlük levonnak 15 százalékot, nem marad semmi” – részletezte Jakab Ibolya, aki úgy véli, a helyes megoldás az lenne, ha a nyugdíjakat összegük szerint kategorizálná a kormány, és differenciáltan vonna le bizonyos százalékokat a legmagasabbakból.
Ötletek spórolásra
A Frăţia országos szakszervezeti tömb Maros megyei fiókjának a főtitkára, Maria Dăndărău szerint az a takarékossági csomag, amelyet Traian Băsescu a közvélemény elé tárt, elhamarkodott, át nem gondolt javaslat. „Véleményem szerint a közigazgatásban nem úgy kell spórolni, hogy csökkentjük a tanárok, az orvosok, a tisztviselők fizetését. Ez hibás elgondolás, és a gazdaságnak sem tenne jót, hiszen csökkenne az emberek vásárlóereje, ez fékezné a kereskedelmet, ami kihat a cégekre is. Strukturális reformra van szükség. Csak egy példát mondok: nem tudom, hogy miért kell párhuzamos struktúráknak léteznie például az állambiztonság, a hírszerzés terén.
Úgy értesültem, hogy az Európai Unióban nálunk a legfelduzzasztottabb ez a gépezet. Miért nem vonják össze a különféle SRI-ket egyetlen hatékony gépezetté? És az sem világos, hogy miért van szükség több, párhuzamosan működő környezetvédelmi hatóságra?” – fogalmazott a Krónika kérdésére Dăndărău. Mint hangsúlyozta, ezen hivatalok munkatársai sem tudják megmondani, hogy mi a különbség a két szakterület között.
„Ezzel arra szeretnék rámutatni, hogy az állami szektorban valóban nagy a pazarlás. Egy egész sor hivatalt, ügynökséget meg kellene szüntetni, és akkor valóban látványos lenne a megtakarítás. Ugyanakkor az egészségügyben is például túlméretezett a nem orvosi személyzet. Ott is ésszerűsíteni kellene a személyzeti összetételt. Csakhogy mindezt nem egyszerű végiggondolni, megtervezni. Ez mélyreható változás lenne. Ennél sokkal egyszerűbb az, hogy mindenkinek csökkentjük a fizetését. Ez a legkényelmesebb megoldás, de nem célravezető” – összegzett a szakszervezeti vezető.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Felelősségkeresés
Bátor lépésre szánta el magát Traian Băsescu államfő. Olyan intézkedéseket hirdetett meg a múlt héten, amelyeket Romániában még egyetlen politikusnak vagy pártnak sem volt bátorsága meghozni. A közalkalmazottak bérének 25 százalékkal, valamint a nyugdíjaknak és a munkanélküli segélynek 15 százalékkal való csökkentése mellett szól az a racionális érv, miszerint a gazdasági válság eddigi terheit kizárólag a magánszféra viselte. A döntés meghozatalában vélhetően nagy szava volt Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójának, aki éppen Băsescunak a csütörtök délutáni bejelentését megelőzve élesen bírálta a mindenkori kormányt hazug ígéretei és a közszféra megreformálásának hiánya miatt. Isărescu ugyanis korábban többször is leszögezte, hogy nem ért egyet az adóemeléssel, ami elsősorban a munkáltatókat, vagyis a magánszférát sújtaná. A vérbeli úriemberként közismert jegybank elnöke szokásától eltérően, kemény szavaktól sem ódzkodva pakolt ki az elmúlt évek hazug kormányzati politikájával.
A hazugságot az Iliescu-rezsim kezdte el a kilencvenes évek elején, amely a szocialista ipar összeomlása után utcára került hatalmas tömeg „eltüntetése” miatt a korengedményes nyugdíjazást bátorította, és ezzel évtizedekig felborította a dolgozók és a nyugdíjasok közötti arány egyensúlyát. Az elmúlt tíz évben valamennyi parlamenti párt azt a hazug illúziót adta el a választópolgároknak önös hatalmi céloktól vezéreltetve, hogy a nyugdíjakat gyors ütemben lehet növelni annak ellenére, hogy nyilvánvaló volt az aktív dolgozók és a nyugdíjasok száma közötti aránytalanság. Erre a nagy hazugságra mutatott rá Isăsrescu a múlt héten, aki szerint nem lehet folyamatosan a nyugdíjak kérdését előtérbe helyezni, miközben jelenleg összesen hatmillió személy kap öregségi járandóságot vagy valamilyen szociális segélyt, és csak körülbelül négy millió ember dolgozik. Az aránytalanságot csak növeli, hogy a valamivel több mint négy millió dolgozó közül 1,4 millió ember a közszférában fejti ki tevékenységét, ahol jelenleg magasabb az átlagbér, mint a magánszférában.
A hazug jelző annak kapcsán hagyta el Isărescu száját, hogy az elmúlt kormányok a nyilvánvaló lehetőségekhez képest folyamatosan magasabb bevételekkel tervezték meg a költségvetést. A Tăriceanu-kormánytól kezdve a Boc-kormányig a bruttó hazai termék (GDP) 37–39 százalékával számoltak a kabinetek, miközben a rendszerváltás óta Románia csak 28–32 százalékos GDP-arányos bevételi arányt volt képes teljesíteni, ami jóval az európai átlag alatt van.
Logikus magyarázata van annak, hogy 2000-től miért kerültek előtérbe a nyugdíjak. A kilencvenes években ugyanis a nyugdíjrendszer összeomlott, ezért az időseket érintette a legmostohábban az átmeneti időszak. 2000-től a folyamatos gazdasági növekedésnek köszönhetően már lehetőség nyílt a nyugdíjak emelésére, így a Ziarul Financiar című gazdasági napilap számítása szerint az akkor regisztrált nettó átlagnyugdíj értéke a nyolcszorosára nőtt az elmúlt tíz évben, miközben a nettó átlagbér és a tíz évvel ezelőtti GDP is csak a hatszorosára emelkedett. A kormányon lévők tudták azt is, hogy a nyugdíjasok a leghűségesebb és legmegbízhatóbb szavazók, ezért nagyon erős volt a csábítás arra, hogy a gazdasági lehetőségeket meghaladó mértékben emeljék a nyugdíjakat és a szociális kiadásokat. Egyértelmű, hogy 2006-tól az egész társadalom többet fogyasztott, mint amennyit termelt, és ezért most ki kell fizetni a cechet. 2009-ben a magánszektor törlesztett, ahol 25-50 százalékos bércsökkenések voltak, most a közszférán a sor.
Viszont felháborító a politikai vezetők magatartása, akik közül egyikük sem hajlandó vállalni a felelősséget a kialakult helyzetért. Traian Băsescunak nincs lelkiismeretfurdalása, derűsen beszél az állam „túlsúlyosságáról”, mintha nem az ő mandátuma alatt folytatódott volna a közalkalmazottak számának a növekedése, a nyugdíjak emelése, nem utolsósorban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy maga az államfő is aláírta a pedagógusok bérének 50 százalékkal való emelését 2008-ban. Akkor vajon Băsescunak elsősorban nem magát kellene bírálnia, amikor azt mondja, hogy véget kell vetni a választási kampányokban hangzotatott hazugságoknak, a nép illúzióba ringatásának? Legutóbb ugyanis ő maga volt érdekelt a kampányban. A tavalyi esztendőt Băsescu miatt szalasztotta el a Boc-kormány, amely ha végezte volna a dolgát – a szociáldemokratákkal együtt, akiknek szintén fontosabbak voltak saját hatalmi érdekeik – akkor most nem a kisjövedelmű nyugdíjasokon és a közalkalmazottakon csattanna az ostor.
Noha az RMDSZ feladata nem elsősorban az ország pénzügyeinek a rendbe tétele, hiszen a szövetség soha nem irányított meghatározó gazdasági szaktárcákat, mégis megdöbbentő Markó Béla nyilatkozata. Az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy vállalják a megszorító intézkedéseket, viszont szerinte az RMDSZ nem felelős a kialakult helyzetért, hiszen szerinte elsősorban a nemzetközi gazdasági válság, valamint a PD-L-PSD nagykoalíció tavalyi tétlenkedése teszi kötelezővé a mostani spórlást. Egy olyan országban, mint Románia, ahol a felelősséget senki nem hajlandó vállalni, meglehetősen ártalmas az ilyen részigazságok hajtogatása, hiszen az RMDSZ-t senki nem akadályozta meg, hogy a 2005 óta kormányzati pozícióban eltöltött majdnem négy és fél év alatt akár egyszer határozottan felemelje a szavát a közszférában zajló préda, a felelőtlen nyugdíj- és béremelések ellen.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke sem hajlandó fikarcnyi önbírálatot gyakorolni, miközben egyértelmű, hogy a felelőtlen költekezés és az ország gazdasági hanyatlása a Tăriceanu-kormány utolsó időszakában kezdődött el. Beszédes, egyébként a Băsescu által tegnap közölt adat, miszerint 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben az állam összesen több mint 10 milliárd euró adósságot halmozott fel a költségvetési hiány fedezésére. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is kizárólag a jobboldali kormányzás csődjéről beszél, és a nyilatkozatában nyoma sincs az önbírálatnak. Márpedig a szociáldemokraták voltak a felelőtlen nyugdíjemelések egyik legfőbb szorgalmazói, hiszen a D.A. Szövetség 2007-ben bekövetkezett felbomlása után ellenzékből ők diktálták a tempót a nyugdíjemelés terén, a liberálisok politikai kiszolgáltatottságát kihasználva.
A politikai osztály önreflexiójának a teljes hiánya csökkenti a most meghirdetett megszorító intézkedésekbe vetett bizalmat. Az Emil Boc vezette kabinet hitelessége pedig már régóta a béka ülepe alatt van, hiszen a választások után sem sikerült véget vetni a közszférában zajló pazarlásnak. A megígért elbocsátások elmaradtak, az állami beruházások, valamint a legegyszerűbb használati tárgy beszerzése legalább tízszer többe kerül az államnak a valós piaci árhoz képest. Ez utóbbi tény egyértelműen mutatja, hogy Băsescu elveszítette pártjával együtt a korrupció ellen vívott háborúját.
Ismét a BNR kormányzóját idézve, Románia fordulóponthoz ért. Most a legészszerűbb megoldást a bérek és a nyugdíjak csökkentése jelenti, hogy Románia ne jusson Görögország sorsára, vagyis ne kerüljön az államcsőd szélére. De a fő okot ezzel még nem számoltuk fel, hiszen a jelenlegi helyzet kialakulásáért a nemzetközi gazdasági válságnál sokkal nagyobb mértékben felelős a mohó, tervezésre és önbírálatra képtelen vezető politikai elit, amely kivétel nélkül sorozatosan kudarcot vallott a hatékony államigazgatás megvalósítására tett próbálkozásaival.
Ebbe az ördögi körbe került bele Magyarország is, aminek következményeként megerősödtek az anyaországban a szintén illúziókat kínáló, elitellenes szélsőségesek. A hazai politikai elitnek ezért nem marad más lehetősége, minthogy vonalat húzzon, és felülvizsgálja a csődös államigazgatási és hatalomgyakorlási szokásait. Ellenkező esetben nekünk is fejünkre nőhetnek a szélsőségeseink.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Megállapodás az IMF-el, zöld jelzés a jövedelemcsökkentésnek – Az államfő szerint el kell kerülni az ország jövőjének elzálogosítását
A kormány engedményeket kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, hiszen a nemzetközi pénzintézet a hazai bruttó termék (GDP) 6,8 százalékát kitevő államháztartási hiányt engedélyezett a korábbi 5,9 százalék helyett. A kormány megszorító intézkedései azonban több kérdőjelet is felvetnek.
A hétvégén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége folytatta a tárgyalásokat a kormány, a szakszervezetek és az ellenzéki pártok képviselőivel. A szakszervezetek külön találkoztak az államfővel is, akit megpróbáltak meggyőzni a megszorító intézkedések átgondolásának szükségességéről. Kísérletük kudarcot vallott, hiszen a kormány elfogadta a Băsescu által csütörtökön bejelentett intézkedéseket, miszerint 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek, valamint 15 százalékkal a nyugdíjak és a munkanélküli segély, de az állami szubvenciók terén is jelentős megszorítások lesznek.
Az államfő a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások során megerősítette, hogy a fogyatékosoknak járó támogatásokat és a gyermekek után járó havi juttatást nem érintik a megszorítások. A szubvenciók megvonásáról és a tervezett bér- és nyugdíjcsökkentésről sem lehet azonban még sok konkrétumot tudni, hiszen az intézkedések részleteit a kormánynak ki kell még dolgoznia. Băsescu tegnap délutáni nyilatkozatában csak annyit mondott, hogy véleménye szerint egységesen, minden közalkalmazottal szemben alkalmazni kell a 25 százalékos bércsökkentést, amit a szakszervezetek elutasítanak. Szerintük nem egységesen, hanem differenciáltan kell alkalmazni a bércsökkentést, ami azonban Băsescu szerint kivitelezhetetlenné teszi a bércsökkentési intézkedést.
Az államfő hangsúlyozta, hogy ezeket az intézkedéseket a kormány dolgozta ki, és nem az IMF javasolta. Băsescu ezzel a kijelentéssel azokat a véleményeket akarta cáfolni, amelyek szerint az IMF lenne a hibás a jövedelemcsökkentések miatt. Az államfő érvelésében ismét hangsúlyozta, hogy a magánszférát nem lehetett tovább büntetni adóemeléssel, és ezért döntöttek a közszféra jövedelemcsökkentései mellett. Közölte továbbá, hogy 2007-től három év alatt az ország több mint 10 milliárd euró adósságot halmozott fel a költségvetési hiány fedezése érdekében, és újabb IMF-hitelmegállapodást kellene kötnie a kormánynak a washingtoni pénzintézettel, ha nem csökkentik a kiadásokat. Băsescu szerint a következő megállapodás keretében minimum 30 milliárd euróra lenne szüksége hazánknak, ami az ország jövőjének az elzálogosítását jelenti.
Băsescu Románia „elgörögösítése” ellen emelte fel a szavát, a görögországi helyzetet említve elrettentő példaként. Az államfő jelezte, hogy ő maga hajlandó a saját bérét az év végéig egy szolidaritási alapba folyósítani, de ezt egyelőre csak lehetőségként említette, és nem közölt konkrét részleteket egy ilyen kezdeményezésről.
Tegnap lapzártakor Emil Boc miniszterelnök nagyvonalakban ugyanazt mondta el, mint amit korábban már Băsescu bejelentett. A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy 2008-ban emelte meg a kormány a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket olyan mértékben, ami fenntarthatatlan. Boc szerint az államadósság a GDP 62 százalékra, vagyis a mostani érték kétszeresére nőne 2012-ig, ha nem csökkentik a kiadásokat.
Közölte, hogy a megtakarítás következtében beruházásokat hajtanak végre, így az idén 4 ezer ANL-lakást építenek, egymilliárd eurós programot indítanak a vidéki beruházásokra, 700 millió eurós programot környezetvédelmi beruházásokra. Megépítik, illetve befejezik Nagyszeben, Nagyvárad, Lugos, Kolozsvár, Jászvásár és Bukarest terelőútját, ezer házat építenek a vidéki tanároknak és orvosoknak, folytatják a roncsautó programot, az észak-erdélyi autópálya építését, valamint kifizetik az állami adósságokat a magáncégekkel szemben.
A szakszervezetek és az államfő közötti tárgyalásokon nem csak a megszorító intézkedésekről esett szó, hanem az új oktatási törvénytervezetről is, amely a képviselőház oktatási szakbizottságának az asztalán van. Băsescu bejelentette, hogy egyetért azzal a szakszervezeti javaslattal, miszerint a címzetes tanári posztok elnyerésére irányuló vizsgát ne iskolánként szervezzék – ahogy a jelenlegi oktatási törvénytervezetben szerepel – hanem városonként rendezzék meg.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

Megszorítások mellé „bónuszadók”
Nagyszabású tiltakozó akciókat, majd munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkot hirdettek meg tegnap a szakszervezetek azt követően, hogy hivatalossá vált, ahhoz hogy biztosítani lehessen a nullaszázalékos gazdasági növekedést, illetve a költségvetési hiányt vissza lehessen szorítani a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékára, júniustól 25 százalékkal csökkenteni kell a közalkalmazotti béralapot, illetve 15 százalékkal csökkenteni kell a nyugdíjakat, illetve a közszféra minimálbérét.
A Traian Băsescu államfő, illetve Emil Boc miniszterelnök által már bejelentett, a közszférára vonatkozó megszorító intézkedések mellett ugyanakkor Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője tegnapi kiértékelő sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy középtávon 250 ezerrel csökkenteni kell a közalkalmazottak számát.
„2006 és 2008 között a közszférában dolgozók száma 250 ezerrel nőtt. Középtávon vissza kell térnünk a 2006-os szintre. Az elbocsátásoknak viszont nem egyetlen év alatt kell megtörténniük” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta, a román kormány és az IMF képviselői által kidolgozott szándéknyilatkozat nem tartalmaz konkrét számadatot, azonban az elbocsátások folyamatának el kell kezdődnie, s a jövő évi költségvetésnek már kevesebb alkalmazottal kell számolnia. A pénzügyminisztérium adatai szerint jelen pillanatban 1 362 463 személy dolgozik a közszférában, 36 404-gyel kevesebb, mint 2008 decemberében.
Mint a kormány által az IMF-hez eljuttatott, a Mediafax hírügynökség birtokába került szándéknyilatkozatból kiderül, a kormány vállalta, hogy az idei év folyamán 70 ezer közalkalmazottat bocsát el, továbbá, hogy idén már nem folyósít 13. fizetést a közalkalmazottaknak, ezt az intézkedést a 2011-es költségvetés tartalmazza majd. Szintén a jövő évi büdzsében rendelkeznek majd arról is, hogy jövőre már csupán 39 milliárd lejt irányoznak elő a közalkalmazotti béralapba.
Tiltakozásra készek a szakszervezetek
A szakszervezetek szerint egyszerűen kivitelezhetetlen a negyedmilliós elbocsátás. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke tegnap leszögezte, ilyen mértékű elbocsátással ellehetetlenül a közszféra működése. „Ha Traian Băsescu államfő javaslatának megfelelően a GDP 15 százalékára kell csökkenteni a közszférával járó kiadásokat, akkor csak a közhasznú szolgáltatások, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, valamint a hadsereg marad működőképes, valamennyi más ágazatot privatizálni kell.
Ez pedig elfogadhatatlan, s az Európai Unió modelljének is ellentmond” – részletezte Bogdan Hossu. A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra is kitért, hogy a béralap 25 százalékos csökkentése valójában ennél jóval nagyobb megtakarítással jár, hiszen már csak hét hónap maradt az idei évből, ami pedig 35 százalékra emeli a megtakarítás értékét.
Bérlefaragások: csak törvényesen!
A kormányban tanácstalanságot okoz, hogyan fogalmazzák meg a megszorító intézkedéseket tartalmazó jogszabályokat oly módon, hogy azokat ne lehessen utólag az alkotmánybíróságon megtámadni.
Ugyanakkor szerinte ez egyben azt is jelenti, hogy az 1,3 millió közalkalmazott 35 százaléka kerül utcára, ami pedig jóval több, mint 250 ezer személy.
Hossu leszögezte, a nagy fizetéssel rendelkezőknek kellene előbb távozniuk, főként olyan körülmények között, hogy a kormány nem mutatott példát hatékony átszervezésből, s nem csökkentette két államtitkárra valamennyi minisztérium személyzetét.
Ugyan a valamennyi szakszervezet részvételével zajló válságtanácskozásra csak ma kerül sor, Bogdan Hossu tegnap bejelentette, szerdától mindennap legalább ezer szakszervezetis fog tüntetni a Victoria-, illetve a Cotroceni-palota előtt, május 19-én pedig már legalább 40 ezren vonulnak majd a főváros utcáira.
Amennyiben pedig nem sikerül érvényt szerezniük követeléseiknek, akkor május 25-étől készek általános sztrájkot hirdetni. Hossu ugyanakkor arra is kitért, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy szüntessék-e be a munkát, mivel a munkaszüneti napok után nem jár fizetés, így akciójukkal tulajdonképpen a kormánynak nyújtanának segítő jobbot, és fizetéseik is alacsonyabbak lennének.
A HotNews hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, az új törvények ezen a héten még nem készülnek el, mivel seregnyi jogász dolgozik azon, hogy ne legyenek alkotmányossági szempontból kifogásolhatók. Andreea Vass miniszterelnöki tanácsadó szerint a következő kormányülésen döntenek arról, milyen jogi formába öntik a megszorításokat.
Balogh Levente
A magánszféra is megsínyli
Ugyanakkor a Mediafax által idézett, az IMF-nek címzett szándéknyilatkozatból több olyan megszorító intézkedésre is fény derült tegnap, amelyek nem csak a közszférát érintik. Az IMF és az EU illetékeseivel megkötött megállapodás kiegészítő szövegében egyebek mellett az is szerepel, hogy a kormány kiszélesíti a jövedelemadót, így ezentúl az étkezési utalványokra, a tőkenyereségre, illetve a banki kamatokra is adót kell fizetni, s a továbbiakban az IT-szektorban dolgozók sem részesülnek a jelenlegi adókedvezményekből.
Infrastrukturális befektetések kellenek
Csak akkor vezethetnek gazdasági növekedéshez a kormány megszorító intézkedései, ha a megtakarított pénzt részint a tervezett infrastrukturális beruházásokba fekteti, illetve ha kifizeti az állam a tartozásait a magánvállalkozásoknak a már elkezdett munkálatokért – nyilatkozta a Krónikának Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának a tagja.
A szakember elmondta, amennyiben a jelenlegi megszorító intézkedéseket gyakorlatba ültetik, az mintegy egymilliárd euró megtakarítást jelent az államkasszának. Nagy Ágnes szerint ez az összeg elégséges ahhoz, hogy az állam ki tudja fizetni tartozásait a magánvállalatoknak.
“Amennyiben azonban az állam ezt elmulasztja megtenni, ellehetetleníti a magánvállalkozásokat és esély sem nyílik gazdasági növekedésre” – mondta a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja. Hozzátette a tervezett 6,8 százalékos államháztartási hiány is csak akkor tartható, ha infrastrukturális fejlesztésekre költik a megtakarított pénzt.
Kiss Előd-Gergely
A kormány egyben azt is vállalta az újabb hitelrészlet folyósítása érdekében, hogy adót vet ki a gyógyszerforgalmazó cégek tervezett üzleti forgalmára. Ugyanakkor a vizitdíjként emlegetett egészségügyi részhozzájárulás bevezetését is vállalták.
Rossz hírrel szolgált tegnap a kormány azoknak is, akik idén előrehozott nyugdíjazást szerettek volna igényelni. Mihail Şeitan munkaügyi miniszter a szenátus plénumában bejelentette, június elsejétől hat hónapra befagyasztják az idő előtti nyugdíjazásokat, s csak az egységes nyugdíjtörvény életbelépését követően lehet majd ezt igényelni.
Şeitan közölte, az elmúlt időszakban megugrott az előrehozott, illetve a betegnyugdíjazást kérvényezők száma, ha ezeknek a kéréseknek helyt adnának, az további 0,5 százalékos nyomást gyakorolna a büdzsére.
Mint tájékoztatott, betegnyugdíjba is csak azok mehetnek, akikről a munkaügyi tárca szakemberei is úgy nyilatkoznak, hogy állapotunk valóban feljogosítja erre. Ugyan a szenátus már elfogadta a magáncsődöt lehetővé tevő törvény tervezetét, most a kormány ígéretet tett a hitelt folyósító intézményeknek, hogy ez a törvény nem lép hatályba.
A szándéknyilatkozat továbbá arra is rámutat, hogy amennyiben a most bejelentett intézkedések nem bizonyulnak elégnek a hiánycél tartásához, akkor nem kizárt a további adó- és illetékemelés.
Sürgetett intézkedések
Ahhoz, hogy az idei év végén a költségvetési hiány ne haladja meg a szerződésben rögzített 6,8 százalékot, illetve 2011 decemberében ne legyen több 4,4 százaléknál, a költségvetési megszorításokat már júniustól alkalmazni kell, a strukturális reform intézkedéseit pedig legkésőbb szeptemberig el kell fogadni – szögezték le a hitelezők. Emellett a felek abban is megállapodtak, hogy a kormánynak általában hatékonyabban kell fellépnie az adócsalások ellen.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)