Több politikai párt heves támadta az RMDSZ-t. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke közleményben jelentette be, hogy pert indít Markó Béla szövetségi elnök ellen, aki szerinte több ízben is megsértette a román nemzetet, illetve ellene uszított. Voiculescu szerint az RMDSZ hétvégi marosvásárhelyi kampányrendezvénye kimeríti az alkotmányos rend elleni szervezkedés fogalmát. „A magyar nyelv hivatalossá tételére és a területi autonómiára vonatkozó igények, Erdély etnikai feszültségek miatt hírhedt régiókkal való összehasonlítása, a magyar Himnusz eléneklése, valamint Erdély – mégoly szimbolikus – tarisznyába tétele elégséges alapot képez az RMDSZ elleni eljárás megkezdéséhez” – áll a közleményben. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora arra szólította fel a Központi Választási Iroda vezetőjét, Gheorghe Floreát, hogy tegyen bejelentést a legfőbb ügyészségen „az RMDSZ törvénysértéseivel kapcsolatosan”, és kötelezzék a szövetséget, hogy 24 órán belül távolítsák el az utcákról az „Új honfoglalás” szlogent, illetve a magyar nemzeti színeket tartalmazó plakátokat. Ugyanakkor az európai parlamenti választásokról szóló kétnyelvű tájékoztatók bevonását is követelte. Funar szerint az RMDSZ mind az alkotmányt, mind pedig a választási és a nemzetbiztonsági törvényt megsértette. Hasonló hangnemben kommentálta az RMDSZ autonómiaigényét Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke is. „A PD elutasítja az RMDSZ eszelős, etnikai alapú kulturális, közigazgatási és területi autonómiára vonatkozó követeléseit” – szögezte le a pártelnök. „Románia alkotmánya sem Kolozsvárott, sem Konstancán, sem Brüsszelben nem képezheti alku tárgyát. Márpedig az alaptörvény az ország nemzetállami és egységes jellegét rögzíti, ezt pedig egyes RMDSZ-vezetők szavazatszerzési céllal tett kijelentései ellenére is tiszteletben fogjuk tartani” – hangsúlyozta Boc. Markó Béla RMDSZ-elnök Dan Voiculescu akciójával kapcsolatosan úgy vélte, a magyarellenes retorika alkalmazása csupán kétségbeesett kísérlet a konzervatívok népszerűségének növelésére. /Balogh Levente: Román össztűz az RMDSZ-re. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

November 21-én Marosvásárhelyen a Demokrata Párt elnöke és alelnöke a szervezet EP-jelöltjeit mutatta be. A párt EP-listavezetője Sorin Frunzaverde a legjobbnak nevezte a PD csapatát, a lista „igazi nemzeti lista”, amely bizonyítja, hogy „Erdély örök román föld”. Ioan Oltean alelnök arra biztatta az embereket, hogy menjenek el szavazni a referendumra, mert csak így válthatják valóra álmukat, miszerint „olyan kormányt akarunk, amelynek Markó Béla nem tagja”. Emil Boc DP-elnök kijelentette, az RMDSZ-t oda kell küldeni, „ahol a helye, azaz ellenzékbe”, mert az RMDSZ „megalázza Romániát azzal, hogy a magyar himnuszt énekli”. Hozzátette: „A PD sohasem fog az alkotmányról egyezkedni az RMDSZ-szel”. /(mózes): Átestek a ló másik oldalára. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

A Központi Választási Iroda adatai szerint este hét óráig a polgárok 27,29 százaléka járult az urnák elé, ez a legalacsonyabb részvételi arány Romániában az eddigi választásokon. „A legerősebbek vagyunk Romániában és a legnagyobbak Európában. Hivatalosan bejelenthetjük, hogy a Demokrata Párt megnyerte az europarlamenti választásokat” – mondta Emil Boc elnök az első exit- poll eredmények bejelentése után. „A PD célja a kormányzás” – mondta Emil Boc. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint a „gyenge kormány és a hataloméhes elnök lejáratta sok ember szemében ezt a választást, a távolmaradás az állampolgárok halk válasza az elnyúló politikai válságra. ” Az eredmények láttán Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke bejelentette: lemond szenátori mandátumáról, s erre a lépésre szólította fel párttársait is. /A székely szavazókedv döntött. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

A Demokrata Párt (PD) elnöke, Emil Boc bejelentette: megnyerték a választásokat. Ünnepelni azonban nem nagyon van miért. Az államfő oltalma alatt levő demokraták csak 28,78 százalékot érnek el a bekonferált 40-50 helyett. Mircea Geoana elnök szerint a PSD, a szociáldemokraták eredménye „nem rossz”. Valójában a szociáldemokraták pályafutásuk legrosszabb eredményét érték el. A lap munkatársa szerint a román nacionalizmus, amit eddig a Nagy-Románia Pártban volt, nem vész el, csak átalakul. /Székely Kriszta: Tájkép csata után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Csak három párt, a Demokrata Párt /DP/, a liberális demokraták /PLD/ és az RMDSZ küldöttsége tett eleget november 29-én Traian Basescu elnök Cotroceni-palotába tett meghívásának. Az elnök az egyéni választókerületek bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatról tartott megbeszélést. A találkozó végén Emil Boc PD-elnök kijelentette, nincs nagy különbség az általuk s a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott javaslatok között. A PSD képviselői nem jelentek meg a találkozón. Az RMDSZ képviselői átnyújtották az RMDSZ indítványait az oktatási csomaggal kapcsolatosan, megjegyezve: az elnöki hivataltól kapott szövegváltozatban egyetlen mondatban sem szerepel az anyanyelvi oktatás. Basescu elismerte a hiányosságot, és megígérte, tanulmányozza az indítványokat. Az egyéni választókerületes törvénnyel kapcsolatban az államfő hangsúlyozta: mintegy négymillió, a népszavazáson megjelent román állampolgár – köztük az RMDSZ szavazói is – az általa javasolt törvény mellett foglalt állást. Kelemen Hunor viszont azt válaszolta, az RMDSZ olyan rendszer bevezetését tudja támogatni, amely a magyar kisebbséget nem hagyja képviselet nélkül. /Pártkonzultáció pártok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ A megbeszélésen RMDSZ képviselői figyelmeztették az államfőt, hogy az általa már korábban elküldött oktatási paktum hiányosságokkal van teli. Emellett sérelmezték, hogy az egyezményt kidolgozó bizottságban egyetlen magyar szakember sem kapott helyet, így a szövegből kimaradtak a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatok. „Az RMDSZ-küldöttség konkrét javaslatokat tett az oktatási törvény módosítására, valamint az iskolák finanszírozásával és a tanterv kidolgozásával kapcsolatban” – jelentette be a találkozó után Kelemen Hunor. Az egyéni választókörzetes szavazási rendszerrel kapcsolatban kijelentették, olyan változatot támogatnak, amely biztosítja a romániai magyarság arányos képviseletét. /Balogh Levente, Nagy B. István: Csonka egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

December 3-án Emil Boc, a DP és Teodor Stolojan, az LDP elnöke hivatalosan bejelentette, hogy a két párt Demokrata Liberális Párt /PLD/ néven egyesül. A pártvezetők szerint a DA Szövetség politikai programját kívánják folytatni, a lépéssel az ország legerősebb jobbközép politikai ereje jön létre, amely az Európai Néppárt tagjaként liberális értékek mentén politizál. Jövő év januárjában a kongresszusok vitatják meg és szentesítik a fúziót. Addig is az új alakulat elnöke Emil Boc lesz, két első alelnöke pedig Teodor Stolojan és Vasile Blaga. /Új párt született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

December 15-én megszavazták a demokrata és a liberális-demokrata küldöttek a PD és a PLD egyesülését, ami egy új párt, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) létrehozását jelenti. Az új párt elnöke, Emil Boc korábbi demokrata pártvezető nem titkolta: biztos abban, hogy a választások után a PD-L kormányozza majd az országot. A PD-L „mentora” Traian Basescu államfő az alakuló küldöttgyűlésen az nem vett részt. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt /PSD/ főtitkára szerint a PD és a PLD egyesülésének „semmilyen ideológiai alapja nincs, csupán az államfő politikai érdekeit szolgálja”. /Cs. P. T. : Megalakult az elnöki párt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Eckstein-Kovács Péter szenátor kolozsvári sajtótájékoztatóján az év legfontosabb eseményeinek nevezte a Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, illetve az egyéni választókörzetes választási rendszer bevezetéséről szóló népszavazást, továbbá a november 25-i európai parlamenti választást. A szenátor ugyanakkor több személyt is díjazott a 2007-ben elért megvalósításaikért: az év kolozsvári személyiségei kategóriában Emil Boc kolozsvári polgármester és Pászkány Árpád üzletembert tüntette ki. Az előbbi a Kincses Kolozsvár című kötetet kapta ajándékba a város érdekében kifejtett tevékenységéért, míg az utóbbi egy F. C. Barcelona feliratú sálat a CFR focicsapat által elért kiváló eredményekért. Az „év magyarja” díjban Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke, valamint Frunda György szenátor részesült. /P. A. M. : Év végi díjak Ecksteintól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója szerint támogatás hiányában Kolozsváron elmaradhat az Európai Színházi Unió Fesztiválja. Az Európai Színházi Unió (UTE) soros elnöke, a Bulandra igazgatója szerint nincs ok aggodalomra, a novemberi szemlét nemcsak a kormány, hanem magánvállalkozók is támogatják majd. Emil Boc polgármester bejelentette: a helyi büdzséből mindössze 100 ezer eurót különítenek el erre a célra. A kolozsvári önkormányzat ötven éve egyszer sem finanszírozta a magyar színházban folyó programokat. /Rostás-Péter Emese: Pénz, remény, ígéret. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Traian Basescu államfő január 21-én levélben szólította fel Teodor Melescanu ideiglenesen kinevezett igazságügyi minisztert, hogy továbbítsa az ügyészségnek a nyolc miniszter elleni bűnvádi eljárás megindítására vonatkozó kérelmét. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter közölte: értesülései szerint Basescu telefonon is megfenyegette Melescanut. Az államfőt támogató demokrata-liberális párti képviselők ugyanakkor azt kérik, Traian Basescu függessze fel tisztségéből Melescanut, és kezdeményezze a bűnvádi eljárás megindítását ellene hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt. Ezt Emil Boc pártelnök és Elena Udrea ügyvezető titkár jelentette be. /Basescu ultimátumot adott Melescanunak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Romániában szinte kizárólag politikai alapon juttatják központi pénzekhez az önkormányzatokat – ez valamennyi kormányzás alatt így működött. Emil Boc kolozsvári polgármester panaszolta: hússzorosan csökkent a kormány rendelkezésére álló alapokból a Kolozsvárnak kiutalt pénz azt követően, hogy 2007 áprilisában a Demokrata Párt kilépett a kormányból. Funar polgármesterkedése alatt állandóan harcban állt mindenkivel helyi, regionális és központi szinten egyaránt. Ilyen körülmények között kevés pénzt kapott az akkori kormánytól. Most Boc jutott Funar sorsára. /Kiss Olivér: Funar sorsára jutott Boc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Igazat adott az Alkotmánybíróság Traian Basescu államfőnek, a kormányfőnek a Nicolai-ügyben történt fellebbezését pedig elutasította. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kifogásolta, hogy Basescu visszautasította Norica Nicolai kinevezését. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az államfőnek joga van arra, hogy legalább egyszer visszautasítsa a kormányfő által jelölt minisztert. A testület döntése értelmében a miniszterelnöknek új személyt kell kineveznie az igazságügyi tárca élére. Basescu azért tartotta alkalmatlannak Norica Nicolait az igazságügyi miniszteri tisztség betöltésére, mert olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek a szenátor asszony szakmai inkompetenciájáról tanúskodnak. Nicolai 1989 előtti dolgairól van szó. Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság döntése „valódi bizalmatlansági indítvány” Tariceanu kormányfő ellen. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az Alkotmánybíróság afféle túsz a két palota közti harcban. Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az Alkotmánybíróság döntése alkotmányellenes. /Alkotmánysértő Alkotmánybíróság? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Az RMDSZ Bihar megyei vezetősége és a Magyar Polgári Egyesület /MPE/ elnöksége a sajtón keresztül üzenget egymásnak a helyhatósági választások előtt megrendezendő összmagyar előválasztások kapcsán, ugyanakkor Kolozsváron sem lehet még tudni, melyik politikai alakulattal lépne koalícióra az RMDSZ. Az RMDSZ Bihar megyei választmánya február elsejei ülésén úgy döntött, közös előválasztást szorgalmaz Bihar megyében, amelyen a szövetség és a polgári alakulat jelöltjei megméretkeznek egymással. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök felszólította az MPE vezetőségét, reagáljon nyíltan a felkérésre. Közben az MPE tagjai, szimpatizánsai négy településén jelentkeztek önkormányzati képviselőjelöltnek. Egy-két napon belül dől el, hogy az MPE hogyan reagál az RMDSZ ajánlatára – nyilatkozta Kóródi László, az MPE elnöke. Kolozsváron Emil Boc jelenlegi polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnökét tartják a legesélyesebbnek a tisztség megszerzésére. Emil Boc még nem jelentette be, hogy indul-e a polgármesteri székért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke jelezte, el akarják érni, hogy Kolozsvár vezetése továbbra se legyen egyszínű, azaz, ha Emil Boc helyén marad, a két alpolgármestert az RMDSZ és a PNL, esetleg utóbbi helyett a PSD adná. A jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester, Boros János a megyei tanács egyik alelnöki székére pályázik, ezért László Attila vállalná az alpolgármesteri megbízatást. A huszonhét tagú kolozsvári tanácsban a PD-L nyolc, az RMDSZ és a PNL hat-hat, a PSD öt, a PRM pedig két képviselői mandátummal bír. /Benkő Levente, Pap Melinda: Nincs együttműködés? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Az RMDSZ magára zúdította a román politikum haragját azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerését sürgette. Egységbe kovácsolta a román pártokat Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása: egyetértettek abban, hogy Romániának nem szabad elismernie a pristinai parlament döntését, s mindegyikük támadta az RMDSZ-t amiatt, hogy Koszovó elismerését sürgette. A pristinai parlament döntésekor Koszovóban tartózkodott két RMDSZ-es politikus, Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. Mindkettejüket azzal vádolta román sajtó, hogy az RMDSZ „kémeiként”, „küldetésben” voltak Pristinában. „Azt tudom üzenni azoknak, akik riogattak és világvégéről beszéltek, hogy Pristinában minden rendben történt, még hogy ha egyeseknek fájdalmat is okozott Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ezt üzenjük azoknak is, akik nem tudják elfogadni, hogy a közösségi jog nem egy nevetséges dolog. Mi nem akarunk elszakadni Romániától, hanem kulturális és területi autonómiát szeretnénk” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: azok az országok nem ismerik el a tartomány függetlenségét, akiknek rossz a lelkiismeretük a saját kisebbségeikkel szemben. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke szerint Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állította. „Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyarázta. „Ha Markó Béláék kitartanak álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Campeanu liberális szenátor. Az RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálva Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZ-t, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le kellene tartóztatni. A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját Traian Basescu államfő fogalmazta meg: törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Basescu helytelennek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Basescu. A cotroceni-i találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZ-t bíráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. /Célkeresztben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ mindössze akkor lehet a PDL partnere, ha betartja az alkotmányt és nem próbálkozik az alaptörvény különböző paragrafusainak megváltoztatásával. Emil Boc szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelenleg a románok megalázásában vesz részt azzal, hogy a Koszovó függetlenségét elismerő alakulattal kormányoz. „Az RMDSZ elismerheti Koszovó függetlenségét, azonban mindössze a kormányon kívül. Mindaddig, míg ismert a román állam álláspontja e kérdésben, az RMDSZ-nek – mint kormányzó pártnak – ezt fel kell vállalnia. Azonban a miniszterelnöki tisztség megtartása érdekében Calin Popescu Tariceanu elfogadta ezt a kettősséget, részt véve így a románok megalázásában. Megengedhetetlen, hogy egy kormánypárt ne ismerje el a kormány állásfoglalását" – vélekedett a PDL elnöke. /Boc az RMDSZ ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

A kormányfő meghagyta Melescanut ideiglenes igazságügyi miniszternek, nem hívja vissza a védelmi tárca éléről, az államfő pedig felhagyott a vádaskodásokkal. A liberálisok tárgyalnak a szociáldemokratákkal /PSD/. Tariceanu kormányfő nem bírálta a magyar minisztereket, és nem vette rossz néven Markóék Koszovóval kapcsolatos különvéleményét. Emil Boc, a PD-L elnöke kijelentette: a választások után számítanának az RMDSZ partnerségére a kormányalakításban. Ez azt is jelentheti, hogy az államfő többé nem tekinti ellenségnek az RMDSZ-t. A PSD-nek néhány vezető embere tárgyal az RMDSZ vezetőivel. Teljesen választás előtti hangulat ez. Az RMDSZ újra jó helyzetbe került, ismét keresik a kegyeit. Elkezdődött a választási násztánc. /Simon Judit: Násztánc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Megrovásban részesülhetnek azok a Kolozs megyei szociáldemokrata (PSD) helyi tanácsosok, akik támogatták a Kossuth Lajos utcanevet. Remus Lapusan, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke szerint az alakulat felkéri a helyi tanácsot, változtassa meg ezen döntését. Lapusan szerint Kossuth soha nem ismerte el a román nemzetet, sőt az 1848-as forradalom idején bizonyos háborús bűnöket is elkövetett a románság ellen. A PSD felkérte Emil Boc polgármestert, hogy ne teljesítse a tanács döntését, amíg nem javasolnak egy másik utcanevet a leendő Kossuth Lajos utca helyett. /Szociáldemokrata hisztéria a Kossuth utca miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Olyan parlamenti többséget kell kialakítani a választások után, amely ellenzékbe szorítja a Demokrata Liberális-Pártot (PDL) vélekednek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökei. Teodor Melescanu és Norica Nicolai szerint az Emil Boc vezette pártnak nincsenek valós elképzelései Románia jövőjéről. /PNL: Ellenzékbe kell szorítani a PDL-t. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Kolozsváron március 15-e, a magyarság nemzeti ünnepe alkalmából több rendezvényt is bejelentettek. A szélsőjobb eszméket hirdető Új Jobboldal (Noua Dreapta) is engedélyt kapott felvonulásra. Tüntetésükkel „a magyar szeparatizmus” ellen tiltakoznak. Emil Boc polgármester aláírta a tüntetés megrendezéséhez szükséges engedélyt. Boc elsősorban a népszerűségét félti. A legutóbbi helyhatósági választási kampányban Bibliára tett kézzel megesküdött Funar előtt arra, hogy a magyarokkal soha nem működött együtt, és a választások után sem fog szövetkezni velük. /Borbély Tamás: A múltba fordulás lehetősége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

Felháborító az, ami március 15-én Kolozsváron történt. Valakit azért vertek meg, rugdostak össze, mert magyarul beszél, érez, és gondolkodik. Fényes nappal, a rendőrség épülete előtt. Emil Boc polgármester tisztában volt azzal, hogy ellentüntetésről van szó, mégis megadta a románoknak az engedélyt. Összefonódás van a polgármesteri hivatal és az adott szervezetek között, Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője egyben a városháza protokollosztályának munkatársa. Ugyanarról a személyről van szó, aki tavaly a Bolyai Kezdeményező Bizottság által a Babes–Bolyai Tudományegyetemről a magyar feliratok elhelyezését szorgalmazó Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktató kirúgása miatt szervezett Farkas utcai tiltakozó megmozduláson is megpróbált hangulatot kelteni néhány társával. Olyan esetről is lehetett hallani a napokban, hogy székelyföldi rendszámtáblájú autót rongáltak meg ismeretlen tettesek. /Papp Annamária: Visszatért a Funar-korszak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Kelemen Hunor RMDSZ-es politikus március 18-én a képviselőházban elmondott politikai nyilatkozatában leszögezte: Kolozsvár magyar polgárainak biztonsága veszélybe kerülhet az Emil Boc polgármester által kitalált demokrácia-játék révén. Felhívta a figyelmét arra, hogy az Új Jobboldal szélső jobboldali alakulat, amely nyilvánosan gerjeszti az etnikai, faji és homofób gyűlölködést. A kolozsvári polgármesternek azt ajánlotta, hogy ezután jobban nézzen utána ezeknek a részleteknek, még mielőtt engedélyezné az ilyen jellegű megnyilvánulásokat. Kelemen ugyanakkor felrótta Bocnak, hogy semmit sem tett ezeknek az incidenseknek a megelőzésére. Sőt, azzal, hogy engedélyezte a tüntetést, elősegítette azt, hogy ezek az incidensek megtörténjenek, így „értelmi társszerzőjévé” is vált március 15-i fizikai agressziónak. „Polgármester úr, ön egyetért ennek a szélsőséges mozgalomnak az üzeneteivel, hallgatólagos beleegyezését adja e fasiszta csoportosulás törekvéseihez? Igenlő válasz, vagy hallgatás esetén ön Gheorghe Funar volt polgármester szélsőséges nacionalista politikájának folytatója, az általa hátrahagyott „kincs” jogos örököse. Ezzel az örökséggel ön nem büszkélkedhet” – szögezte le Kelemen Hunor. A Kolozsvár Társaság közleményében tiltakozását fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. Leszögezték: az eset megdöbbentette Kolozsvár lakosságát, évtizedek óta nem fordult elő a városban hasonló erőszakos etnikumközi konfliktus. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete nevében Soós Sándor beadvánnyal fordult Emil Boc polgármesterhez. Úgy vélik: Boc polgármesterként felelős az állampolgárok biztonságáért, és azáltal, hogy engedélyezte az Új Jobboldal tüntetését, több európai előírást szegett meg. Szerintük az Új Jobboldal ellentüntetése a magyar közösség ellen szólt, s az engedély megadása révén Emil Boc bebizonyította: minimális tiszteletet sem tanúsít a magyar közösség nemzeti ünnepe iránt. Ezért kérik, kövesse meg a magyar közösséget nyilvános bocsánatkérés formájában. /Kelemen: Boc „értelmi társszerzője” a március 15-i agressziónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Nyílt levéllel fordult Emil Boc kolozsvári polgármesterhez Erdélyi Magyar Ifjak szervezete, a levelet Soós Sándor elnök írt alá. Az Új Jobboldal a magyar szeparatizmus elleni tüntetés szervezőjeként, Emil Boc pedig a demonstrációt engedélyező polgármesterként korlátozta a magyar közösség szabadságát abban, hogy méltóságteljesen ünnepelhessen. Tette ezt annak ellenére, hogy polgármesterként biztosítania kell a két együtt élő népesség közötti békés hangulat megőrzését. A levélben felsorolták, hogy Emil Boc az Emberi Jogok Európai Egyezményének mely cikkelyeit sértette meg. A magyarok elleni tüntetés következtében nem csupán fizikai bántódása esett egy személynek nemzeti identitása miatt, hanem a magyar nemzeti közösséget erkölcsileg alázták meg. Erdélyi Magyar Ifjak szervezete kéri, a polgármester kövesse meg a magyar közösséget a 2008. március 15-i események miatt nyilvános bocsánatkérés formájában. Válaszát magyar nyelven várják. /Erdélyi Magyar Ifjak Soós Sándor elnök: Nyílt levél Emil Boc polgármesterhez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

Első körben semmiféle választási szövetséget nem hajlandó kötni a román pártokkal az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, annál nyitottabb viszont a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködésre. A kolozsvári önkormányzat részéről csupán az RMDSZ képviselői vettek részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyre a házigazdák Emil Boc polgármestert és a helyi tanács kulturális szakbizottságának valamennyi tagját meghívták. Ezt László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, városi tanácsos nehezményezte. Egyetlen román önkormányzati képviselő sem jelent meg a fesztiválon, amelyen az idén Kolozsvár volt a meghívott. László Attila a sajtó előtt említést tett a március 25-i tanácsülésen született botrányos döntésről, amelynek értelmében átkeresztelik a Kossuth Lajosról nemrég elnevezett utcát. Erre úgy kerülhetett sor, hogy a polgármester pártja, a liberális demokraták szövetséget kötöttek a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal, jóllehet előzőleg az RMDSZ még abban állapodott meg Boc polgármesterrel, hogy elhalasztják a PSD-sek kezdeményezését a Kossuth utcanév törléséről. Az RMDSZ helyi szervezete Eckstein-Kovács Péter szenátort és Mátis Jenő megyei tanácsost bízta meg azzal, hogy tárgyaljanak az MPP-sekkel. – Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya alig 18 százalék, nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot – vélekedett László Attila. Molnos Lajos városi tanácsos bejelentette: fellebbez a közigazgatási bíróságon a tanács határozata ellen, miszerint Smardanra keresztelik azt a Borháncs-telepi utcácskát, amelyet néhány hete Kossuth Lajosról neveztek el. /Sz. K. : Nem szövetkezik román pártokkal a Kolozs megyei RMDSZ – egyelőre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Kolozsváron Emil Boc polgármester március 27-én Besszarábia Romániával való egyesítésére emlékezve megkoszorúzta Onisifor Ghibu egykori kolozsvári egyetemi tanár szobrát. Ghibu az 1920-as években folyamatosan támadta az erdélyi katolikus státust, majd annak a bizottságnak az elnöke volt, amely a Státus ügyeinek kivizsgálására alakult, és amely a szervezet megszüntetését és vagyonának elkobzását javasolta. Az Új Jobboldal, a március 15-i magyarellenes tüntetés szervezői Nagy Románia térképét ábrázoló szórólapokat tettek a parkoló autók ablaktörlői alá. Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Gyergyószentmiklóson hívta fel a románok figyelmét, hogy a magyarok ördögien, Budapestről irányítva 90 éve dolgoznak Románia területi feldarabolásán. /Nagy Romániát ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Emil Boc kolozsvári polgármester bejelentette, indul a választáson, mivel az elmúlt négy évben elért eredményei feljogosítják a választópolgárok további bizalmára. Kolozsvár Románia gazdasági fővárosává válhat, jelentette ki. /Nagy-Hintós Diana: Emil Boc bejelentette indulását a polgármesteri tisztségért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Két részletben összesen hétszázezer lejjel – több mint kétszázezer eurós összeggel – támogatja a helyi tanács az Európai Színházi Unió (UTE) fesztiváljának kolozsvári szakaszát – jelentette be Emil Boc polgármester. Az összeg felét a jövő hét elején, a fennmaradó részt pedig a júniusi költségvetés-kiigazításkor utalják át a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak, amelynek igazgató-rendezőjével, Tompa Gáborral Boc aláírta az együttműködési megállapodást. „A hétszázezer lej a színházi fesztivál költségeinek mintegy 50-60 százalékát fedezi, de megfelel annak a minimumnak, amellyel munkához lehet látni” – tette hozzá Emil Boc. Korábban kétségek merültek fel a magyar színház és a bukaresti Bulandra Színház által közösen szervezett nemzetközi színházi fesztivál kolozsvári szakaszával kapcsolatban. Tompa Gábor elmondta, 715 ezer euróba kerül a kolozsvári szakasz, de a megítélt támogatással megtehetik az első lépéseket Szívesen venné a magyarországi közalapítványok és szervezetek felajánlásait. /Mégis lesz UTE-fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Személyeskedésektől, etnikai, illetve vallási felhangú vádaskodásoktól sem volt mentes a kolozsvári városi tanács ülése. A testület újabb két hónapra Csoma Botond RMDSZ-es tanácsost választotta ülésvezetőnek. Emil Boc polgármester úgy érvelt, hogy az egyházak vonatkozásában a támogatást a hívők számának függvényében osztották el. Molnos Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a testület beleegyezése nélkül a polgármester önkényesen módosította a grémium határozatát: 24 egyesületet törölt a jegyzékről, s ebből 18 „történetesen” magyar. Molnos törvénytelennek tartotta a polgármester intézkedését. Az egyik szociáldemokrata tanácsos felvetette, miért van külön magyar tudományos társaság. – Miért nem a románokkal együtt kutatnak? Láthatóvá vált, hogy nem akarják a jegyzékről törölt magyar civil szervezetek támogatását, ezért László Attila RMDSZ-frakcióvezető bejelentette: a prefektushoz fordul a határozat elemzése érdekében. /Kiss Olivér: Pénz nélkül maradt 18 kolozsvári magyar civil szervezet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

A Kolozs megyei RMDSZ vezetősége telefonon egyeztetett a vissza nem térítendő városházi finanszírozástól elesett 18 kolozsvári magyar szervezet képviselőivel. Abban állapodtak meg, hogy kérik a prefektus közbelépését a törvényesség betartása érdekében, nyilatkozta László Attila, az RMDSZ-es önkormányzati képviselők frakcióvezetője. Emil Boc polgármester kijelentette: szerinte az ügy leárult. /K. O. : A prefektushoz fordulnak pénzkiutalás ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Nem engedélyezi az RMDSZ-rendezvényeket a Mátyás szülőháza előtti téren Kolozsváron a polgármesteri hivatal. Emil Boc polgármester közölte László Attilával, esztétikai okok miatt nem hagyja jóvá a rendezvényeket a tervezett formában. Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök szerint a kolozsvári polgármester pillanatnyi érdekei szerint cselekszik, most például a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal paktál. Több mint tízezer, pontosan 10394 jelöltet indít az idei helyhatósági választásokon az RMDSZ – hangzott el Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök kolozsvári sajtótájékoztatóján. Ebből 363 a polgármesteri tisztséget pályázza meg, ezek közül 146 új jelölt. A szövetségi elnök szerint az ifjak is elérték céljukat, hiszen több mint ezer jelöltet indítanak a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ elégedett az elmúlt négy évben az önkormányzati képviselőik által kifejtett tevékenységgel. Markó nem kívánta kommentálni a Kolozs megyei RMDSZ és MPP azon megállapodását, hogy második körben kölcsönösen támogatják egymást. /Idő előtti kampánykezdés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./