Akad még jó néhány “pettyes” múltú a frissen kinevezett kormánybiztosok és kormánybiztos-helyettesek között. Például Strujan Constantin Hargita megyei kormánymegbízott egy esztendővel ezelőtt még szocdem színekben szaladgált, de azóta demokrata lett. Azt sem lehet érteni, hogy a brassói Madaras Lázár miért lett Mehedinti megye prefektusa. Mona Musca művelődési miniszternek a Trianon című film vetítésének hallatán Erdély elrablása jutott eszébe. Közben a Demokrata Párt elnöke, Emil Boc által vezetett Kolozsvár egyik negyedének főutcája továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu nevét viseli. A bukaresti Északi pályaudvar közelében lévő Negruzzi utcában hatalmas zöld tábla hirdeti, hogy itt van Mihály arkangyal légiójának, azaz a Vasgárdának a székhelye, ahol fasiszta típusú összejöveteleket tartanak. Az újságárus bódékban a legionáriusok lapjait meg könyveit árulják. /Román Győző: Újból ellopjuk Erdélyt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

Kolozsváron továbbra is kapható az Obiectiv Legionar című, nyíltan antiszemita nézeteket tartalmazó vasgárdista lap. Frunda György szenátor, az emberjogi bizottság elnöke a szenátus ülésén felháborodását fejezte ki amiatt, hogy 2005-ben még megjelenhet egy ilyen lap. Frunda a szenátus előtt bemutatta a kiadvány decemberi és januári összevont számát, amely az amerikai náci-szimpatizáns szervezeteket ismerteti. A Serban Suru igazgató által vezetett kiadvány címlapján az amerikai zászlóra helyezett horogkereszt ékeskedik. A szerkesztők szándéka egyértelmű. A román lap szerkesztői azt fájlalták, hogy a tengeren túl meglehetősen szabadon lehet beszélni az antiszemitizmusról, míg ezt Romániában nem tehetik. Az igazgató vezércikkében kifejtette: „Abszurd módon feltételezzük, hogy valaki a következő hihetetlen megjegyzéseket tenné: véleményem szerint a törvényt módosítani kellene, hogy a cigányokat ivartalanítsák, a zsidókat koncentrációs- és munkatáborokba gyűjtsék, a magyarokat pedig toloncolják ki az országból (...).” „egy valóban demokratikus országban nem kerülne börtönbe, aki ilyen kijelentést tenne, hiszen az illető nem tett egyebet, csak véleményének adott hangot, még akkor is, ha a mi szemszögünkből ez túlzás.” Frunda kérte a főügyészségtől, hogy vizsgálja ki az ügyet. Tavaly augusztus elején Emil Boc kolozsvári polgármestert is meglepte, hogy a városban is terjesztik ezt a lapot. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője kihallgatást kért a polgármestertől, akit megkért, intézkedjen az ügyben. Azóta sem történt változás, az újság ma is kapható. /Borbély Tamás: Még mindig forgalmazzák az antiszemita lapot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./ Frunda György szenátor után felszólalt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, szelíden elítélte a hasonló megnyilatkozásokat, mondván, nem hinné, hogy épeszű ember ilyesmiket állíthat, hiszen Románia nemes lelkületű ország, amelyben minden lakosnak helye van. Ezután kijelentette, Frunda Györgynek nincs erkölcsi alapja föllépni a náci eszmék ellen, miközben Wass Albert, egykori háborús bűnös védőügyvédje. Végül azt állította, hogy az itt jelzett jelenségek, amelyek most halványan felütötték fejüket, kevésbé veszélyesek, mint a némelyek által propagált szegregáció és szeparatizmus. /(Béres Katalin): Frunda György hadat üzen a kísértetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester felelőtlen költekezésével a csőd szélére sodorta a polgármesteri hivatalt. Utódjának, Emil Bocnak komoly megszorító intézkedéseket kellett bevezetnie, ezért a civil szervezeteknek és egyházaknak a városi tanács által tavalyra megszavazott pénzösszegeket mindössze töredékében tudták folyósítani. Tavaly év elején a kolozsvári városi tanács körülbelül 30 milliárd lejt szavazott meg az egyházaknak. Az RMDSZ-es tanácsosoknak először sikerült kivívniuk: a lakosság etnikai számarányát vegyék figyelembe a felekezetek támogatásakor. Így sikerült az erdélyi magyar történelmi egyházakat is nagyobb pénzösszeggel segíteni. A támogatást azonban az egyházak a civil szervezetekkel együtt csak töredékesen kapták meg. A polgármesteri hivatal gazdasági igazgatósága által összeállított listán a római katolikus egyház az utolsók között található. /B. T.: Gondot okoz a támogatások folyósítása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Március 11-én Nagyváradon tartották meg az Aranyalma Díj – 2004 díjkiosztó ünnepi rendezvényt. Az Aranyalma Díj alapítását tavaly februárban hirdette meg az Erdélyi Riport hetilap szerkesztősége azzal a szándékkal, hogy az olvasók szavazatai alapján eldőljön, kik voltak azok a személyiségek, akik a maguk területén a legtöbbet tették a romániai magyarságért 2004-ben. A díjazottak között van Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Halász János, az ITDH romániai kirendeltségének vezetője, Kányádi Sándor költő, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ kampányfőnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Szilágyi N. Sándor nyelvész, egyetemi docens, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Tempfli József római katolikus megyés püspök. /Kiosztották az Erdélyi Riport Aranyalma díjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Kolozsváron megszülettek a törvényes keretek a főtéri gödrök betömésére vonatkozóan. Emil Boc polgármester közleményében lehetőségként nevezte meg Kolozsvár központja eredeti európai arculatának visszaállítását. A keleti gödör betömése május elsejéig valósul meg, a nyugatié pedig legkésőbb szeptember 30-ig. /Ördög I. Béla: Megvan az engedély a főtéri gödrök betömésére. Őszre befejezik a munkálatokat – ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Félelemben tartják a kolozsvári Szent Kamill szociális otthon munkatársait, szinte minden este azzal a negyedbeli fiatalok csoportjai „Bozgorok, tűnjetek el az országból!” felkiáltással fogadják őket a kapuban, vagy a tömbházak között vezető közeli utcákban. „Amióta 2001-ben megnyitottuk az intézményt, folyamatosan inzultálják munkatársainkat és vendégeinket” – panaszolta Tokay Rozália, a kolozsvári szociális otthon igazgatónője, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke. Az elmúlt években már valamennyi alkalmazottat „lebozgorozták”, szidalmazták, csúfoltak magyarságáért, egy fiatal férfit hiányos romántudása miatt megvertek. Tokay egy olyan történetet is felidézett, amikor két éve ausztriai vendégeik voltak, és az egyik osztrák atyát tojással és paradicsommal dobálták meg. Főként a női alkalmazottak rettegnek az inzultusoktól – már annyira félnek este kilépni az intézményből, hogy férjük vagy édesapjuk rendszeresen várja valamennyiüket. Március 29-én este az egyik ápolónő férje éppen az otthon felé tartott, amikor két suhanc szóban próbálta provokálni, főként hosszú haja miatt zaklatták. A fiatal férfi jobbnak látta válasz nélkül tovább haladni, ekkor azonban egy autó állt meg, és további négy fiatal csatlakozott a másik kettőhöz, majd ütlegelni kezdték. „Ekkora túlerővel szemben lehetetlenség volt védekezni, és annak is tudatában volt, hogy ha megfutamodik, autóval erednek utána” – mesélte az áldozat felesége. Hozzátette: az elszenvedett sérülések máig látszanak. A bosszútól való félelmükben nem fordulnak a rendőrséghez Tokay Rozália, több alkalommal is beszélt már ez ügyben a körzeti rendőrökkel. „Azt hittem, hogy az ilyen jellegű megnyilvánulás már a múlté” – nyilatkozta a Krónikának Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki a Krónikából minderről. „Személyesen veszem fel a kapcsolatot a rendőrséggel, és ígérem, nagyon rövid időm belül fény derül az ehhez hasonló esetekre” – szögezte le Boc /Bálint B. Eszter: Szent Kamill megpróbáltatásai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

A kolozsvári magyar főkonzulátus a Külügyminisztérium utasítására a helyi rendőrségnél tájékozódik az elmúlt napokban történt két incidens ügyében: magyarságuk miatt bántalmaztak kolozsvári lakosokat – mondta László Boglár, a magyar kormány szóvivője április 5-én. Emil Boc kolozsvári polgármester jelezte, hogy kapcsolatba lép a rendőrséggel. A törvényszéki orvos megállapította, hogy nem 8, hanem 10–12 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett a magyar fiatalember, gyilkossági kísérletről nem lehet szó. A rendőrségen a tetteseket azonosították. A rendőrök hozzáfűzték: nem bizonyítható, hogy magyarsága miatt szúrták volna le a fiatalt. Az áldozat nem feltétlenül kívánja bíróságra vinni a bántalmazási ügyet. /(balázs): Magyarok bántalmazása kapcsán a főkonzulátus is tájékozódik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Április 7-én Kolozsváron hozzáláttak a Főtér keleti oldalán található régészeti kutatóárok betöméséhez. Az eseményen jelen volt Emil Boc polgármester és helyettese, Boros János. Mindketten dobtak néhány lapát homokot a tizenegy éve kiásva álló a gödörbe. A régészeknek szeptemberig be kell fejezniük a kutatásokat, így a Mátyás-szoborcsoport előtt tátongó gödör betömésére legkésőbb addig sor kerülhet. /K. O.: Elkezdődött az egyik főtéri gödör betömése. Boc és Boros is rátett egy lapáttal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

A Kolozs megyei ítélőtábla elutasította a kolozsvári városi tanács keresetét, amelyben az megfellebbezte az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltató bizottság döntését. A testület arról határozott, hogy a Máramaros utcai földterület az unitárius egyházat illeti meg. Somai László, az unitárius egyház ügyvédje megjegyezte: Emil Boc polgármester saját kormányához tartozó bizottság döntése ellen emelt óvást a közigazgatási bíróságon. Az unitáriusok két más ügyben is perben állnak a kolozsvári helyhatósággal, visszaigénylik a jelenlegi egészségügyi líceum épületét és a Dávid Ferenc utcai lakóházakat. /(k. o.): Pert nyert az unitárius egyház. Ingatlanjaik visszaszolgáltatását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Május 7-én az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeivel találkozott Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn. A megbeszélésen jelen volt Pap Géza református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök, illetve a magyar baptista egyház képviselője. A beszélgetés fő témája az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása volt. A magyar történelmi egyházaknak több mint ezerötszáz ingatlan járna vissza, mindmáig azonban csak 360 esetben született elvi döntés és 280 esetben végleges határozat, amiért az egyházfők elégedetlenségüket fejezték ki. Ezt a folyamatot szeretné az RMDSZ felgyorsítani és 2007. január elsejéig befejezni – hangzott el. Szabó Árpád püspök elmondta: Kolozsváron Emil Boc demokrata polgármester a törvényszéken megkérdőjelezte a visszaszolgáltatási törvény alkotmányosságát. Olyan konkrét példa is akad Erdélyben, ahol a községi RMDSZ-es polgármester mindent megtesz annak érdekében, hogy akadályt gördítsen a restitúciós törvény alkalmazása elé. Az unitárius püspök az egyházak eddig vissza nem szolgáltatott értékes könyvtárait és levéltárait is fölemlegette. Tempfli József római katolikus püspök a 18. életévüket betöltő állami gondozottak problémájára is felhívta a figyelmet, akik egyik napról a másikra az utcára kerülhetnek. További sorsukról is a román államnak kellene gondoskodnia. /Iochom István: Egyházfőkkel találkozott Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Boc, Kolozsvár polgármesterénél a Szabadság munkatársa arról érdeklődött, hogy az elöljáró hetente mennyi időt tölt Bukarestben, lévén, hogy a Demokrata Párt megbízott elnöke. Boc kijelentette: Nem vagyok hajlandó válaszolni! Hozzátette: – Pontosan utána nézek a dolognak, lefordítom a választ magyar nyelvre, hogy Ön is megértse, és elküldöm. /K. O.: Pimaszkodik Boc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Újabb sikert aratott Emil Boc kolozsvári polgármester, megválasztása óta először fogadott miniszterelnök-helyettest. Kolozsvár mostani polgármesterét május 16-án romániai látogatása során Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes kereste fel. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja politikusa a találkozó után elmondta: az Európai Unióban népszerűsíteni fogja Kolozsvárt és a város nagy múltjában és jelentős gazdasági potenciáljában rejlő lehetőségeket. Csáky a Bihar megyében élő szlovák kisebbséget is felkereste, a helyi közösség iskoláinak pedig tankönyvet és számítógépet hozott. /B. T.: Csáky–Boc találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Az amerikai képviselőház kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A restitúció ügye a román parlamentben is napirendre került, Máté András parlamenti képviselő elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester hivatala nevében megtámadja a visszaadásról szóló restitúciós bizottsági ítéleteket. /B. T.: Restitúciós támogatás az Egyesült Államok képviselőházától. Koalíciós vitát szül Romániában az egyházi ingatlanok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Nem egy esetben a helyi hatóságok gördítenek akadályt a törvény alkalmazásuk útjába – áll a Szabó Árpád unitárius püspök és Mikó Lőrinc egyháztanácsos által aláírt levélben, amelyet az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségéhez intéztek az egyházi ingatlanok viszontagságos visszaszolgáltatása kapcsán. Az állítás alátámasztására kolozsvári példát említettek: 2004 decemberében az Országos Restitúciós Bizottság (ORB) határozott három épület sorsáról, és úgy döntöttek, hogy vissza kell azokat szolgáltatni az unitárius egyháznak. Ennek ellenére Emil Boc bíróságon támadta meg a bizottság döntését. /Ellenszegül Emil Boc a visszaszolgáltatásnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Az Erdélyi Unitárius Egyház nyílt levelet küldött az RMDSZ megyei képviselők tanácsának, amelyben Emil Boc kolozsvári polgármester ingatlanügyekben tanúsított ellentmondásos viselkedése ellen tiltakozott. A 2004. december 17-i határozattal három épületet kaptak vissza: a régi unitárius kollégiumot (Victor Babes Iskolaközpont), az egyház nyugdíjpénztárának házát (Dávid Ferenc utca 21. és Andrei Saguna utca 20. szám), valamint az öregek otthonát (Máramaros utca 169/b). Emil Boc polgármester azonban megtámadta a visszaszolgáltatási határozatokat. Az egyház mindhárom pert megnyerte első fokon, de a polgármester már két esetben fellebbezett. Emil Boc kormánypárti elnökként támogatja a visszaadási törvények kiterjesztését, polgármesterként azonban gátolja a restitúciót. Az egyház képviselői kérik, hogy a következő városi tanácsülésen az RMDSZ tanácsosai tiltakozásképpen ne jelenjenek meg. Ily módon a polgármester nem tudja majd megszavaztatni javaslatait, elegendő többség híján. /Boc akadályozza a visszaszolgáltatást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt látta vendégül Bukarestben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták Európai Parlamenti Képviselőcsoportja (EPP-ED) gyűlését, a munkálatokon részt vett Hans-Gert Poettering, az EPP-ED frakció elnöke, Wilfried Martens, az EPP elnöke is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint ez fontos üzenet a román politikai élet felé. Azt jelzi, hogy az RMDSZ-t nemzetközileg sem lehet elhanyagolni, mint ahogy az erdélyi magyarság követelményeit sem lehetett soha figyelmen kívül hagyni. A tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy két funkciója ma természetesnek tűnik, de néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar szervezetnek ilyen súlya legyen a román kormányban. Az RMDSZ ugyanis a párbeszéd és az együttműködés útját választotta. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Gheorghe Ciuhandu, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azokról az alakulatokról beszélt, amelyek most kopogtatnak az Európai Néppárt vagy annak parlamenti frakciója ajtaján, bebocsátást kérve. Elverte a port a Demokrata Párton meg a Voiculescu vezette Konzervatív Párton, figyelmeztetve a vendégeket, legyenek résen. A Demokrata Pártról elmondotta, hogy az a Nemzeti Megmentési Front pártjából vált ki, és a Parasztpárttal való koalíció idején akadályozta az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását. Voiculescu pártjáról jelezte, hogy nincs egy jól meghatározott doktrínájuk. Végül keményen megbírálta a Nagy-Románia Pártot, melyet szélsőségesnek, idegengyűlölőnek, totalitáriusnak és szekus beállítottságúnak minősítette. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, Romániának még fegyelmezettebben kell a csatlakozásért munkálkodnia, hogy az integráció késedelem nélkül és a védzáradékok bevezetése nélkül történjék meg. Részletesen beszélt az elragadott egyéni, közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának szükségességéről. A kisebbségi törvénytervezetről elmondta, hogy az már a parlament asztalán van. Ennek két alappillére a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. Újdonságként hatott Markó bejelentése, hogy a csatlakozás folytán újra kell gondolni a két ország kapcsolatát: az RMDSZ stratégiai partnerkapcsolatot lát a legmegfelelőbbnek Románia és Magyarország között. Emil Boc a Demokrata Párt színeiben fölöttébb előnyös képet nyújtott politikai alakulatáról. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke jelezte, kérelmet nyújtott be az EPP vezetőségéhez, hogy alakulata beléphessen a néppárti közösségbe. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Kolozsváron a nemrég létrejött lakónegyedekben összesen harminchat utca kap új nevet – jelentette be Emil Boc polgármester. Az elöljáró hozzátette: a helyi bizottság javaslatait a megyei tanácsban működő utcanév-bizottság is elfogadta. A 36 utcanév közül csupán egy a magyar: egy utcát neveztek el Fadrusz János szobrászról. – Az utcák nevének meghatározásakor nem vettük figyelembe az etnikai szempontokat, de a jövőben erre is odafigyelünk – jegyezte meg Boc. Molnos Lajos az utcanév-bizottság tagja meglepődéssel vette tudomásul, hogy ilyen döntés született. – Tudtunk nélkül történt minden. Valószínűleg a polgármesteri hivatal vezetősége döntött így. Mindenképp szomorú, hogy csupán egy magyar utcanév szerepel a listán – nyilatkozta Molnos. /(k. o.): Új utcanevek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos jelezte, Kolozsváron a június 21-i tanácsülésen az RMDSZ önkormányzati képviselői nem szavazzák meg az Emil Boc polgármester javasolta utcanév-jegyzéket /a 36 utcából csupán egy a magyar/. Molnos szerint a jelenlegi adminisztráció Gheorghe Funar ex-polgármester stílusában járt el: nem egyeztettek a művelődési és oktatási szakbizottsággal. – Boc nem kérte ki véleményünket. Mi több, az RMDSZ-szel, mint koalíciós partnerrel sem egyeztetett – nehezményezte Molnos. Sajnálatosnak ítélte, hogy utcanévadáskor sohasem veszik figyelembe a kolozsvári magyarság arányát. – Meggyőződésem, hogy a sajtónak is eljuttatott lista a Funar által összeállított jegyzék, amelyet tavaly háromszori próbálkozás ellenére sem szavazott meg a helyi döntéshozó testület – jegyezte meg Molnos, aki bejelentette: a június 21-i tanácsülésen kérni fogja a polgármestert, hogy azonnal vonja vissza a listát. /Kiss Olivér: Nem szavazzák meg Funar listáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Antal Árpád András és Máté András képviselő írásban fordultak kérdéseikkel Vasile Blaga belügyminiszterhez. Emlékeztetnek: azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot, fel kell tüntetni a helységnévtáblán a kisebbség anyanyelvén is a település nevét. Eszerint a Cluj-Napoca román nyelvű felirat mellett fel kell tüntetni a Kolozsvárt is, hiszen a törvény szerint nem a közel 19 százalékos arányt mutató 2002-es, hanem az 1992-es népszámlálás érvényes. Máté András emlékeztetett: a városi tanács is elfogadott egy határozatot, amely szerint magyarul és németül is ki kell írni a város nevét, ennek a dokumentumnak azonban Emil Boc sem szerzett érvényt. A képviselők azt kérdik a belügyminisztertől: miért nincsenek még kétnyelvű helységnévtáblák; ki okolható a törvényes előírások megszegése miatt; hogyan fogják megbüntetni azokat, akik nem tartották tiszteletbe a törvényes előírásokat; mit tesznek a probléma megoldása érdekében; milyen határidőt szabtak a kétnyelvű táblák felszerelésére. /Elfelejtődött volna a Cluj/Kolozsvár helységnévtábla? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Kemény ellenzéki ellenállásba ütközik a kisebbségi törvénytervezet, amely jelenleg a szenátus jogi és emberi jogi bizottsága előtt van. A szociáldemokraták és a nagy-romániások elsősorban a kulturális autonómia fogalmát kifogásolják. Emil Boc ideiglenes pártelnök szorgalmazta, hogy még a mostani ülésszakban váltsák le a két házelnököt /akik a mostani ellenzéki párt tagjai/. Boc elégedetlen, mert a mai napig sem sikerült a megyék szintjén a tavaly decemberben beiktatott kormánynak átvennie a hatalmat. Markó közölte: az RMDSZ nem támogatja a liberális-demokrata szövetséget a házelnökök leváltásának kérdésében, amíg a parlament nem fogadja el a kisebbségi törvénytervezetet. /Borbély Tamás: Sakkban tartja az RMDSZ kormányzó partnereit. Nem egyezik a koalíciós pártok prioritáslistája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Az RMDSZ-nek és a Konzervatív Pártnak (KP) tisztáznia kell politikai pozícióját, ezt kéri Emil Boc, DP ideiglenes elnöke a két kisebbik koalíciós párttól. Boc bemutatta Virágzó Románia, demokratikus Románia elnevezésű programját, amellyel a párt elnöki posztjára pályázik. Szerinte az autópálya el fog készülni. Boc Markó Béla kijelentésére reagált, miszerint a kormány elhanyagolja az erdélyi útviszonyokat. Ami a Nemzeti Liberális Párttal (NLP) való fúziót illeti, Emil Boc kifejtette: pártjának most a kormányzásra kell koncentrálnia, nem pedig a liberálisokkal való egyesülésre. Boc kijelentéseire reagált Dan Voiculescu, a KP elnöke: „Nem értem, hogy a pártelnök milyen alapon ad nekünk ultimátumokat?” Voiculescu nyilatkozatára Boc árnyalta a koalíciós partnerekkel kapcsolatos álláspontját. Kolozsváron már úgy nyilatkozott: arról van szó, hogy felkérik az RMDSZ-t és a KP-t, júliusig döntsék el, támogatják-e a D.A. Szövetség kezdeményezését, ami a teljes hatalomátvételt illeti – mind a parlamentben, mind a helyi dekoncentrált hivatalok élén – vagy sem. /Boc ultimátuma az RMDSZ-nek és a KP-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Egy éve lett Emil Boc Kolozsvár polgármestere. Megválasztását követően Boc tapintatosan, de hozzálátott Funar embereinek, a magyarság irányába megbocsáthatatlan intézkedéseket kezdeményező városházi alkalmazottak és igazgatók eltávolítására. Eltűntek a nemzeti színű padok, a belvárosi járdák szélén levő trikolór oszlopocskák és kukák. Azonban Boc megfeledkezett arról, hogy alkalmazza a volt helyi ellenzék által kiharcolt tanácsi határozatot, amely a település nevének három (román, német és magyar) nyelven történő feltűntetéséről szól. Egy kivétellel a decentralizált közintézmények élére továbbra sem neveztek ki magyar szakembereket. Épülnek az áruházak, beindult a lakásépítés. Boc egyben polgármester pártelnök is, egyre több időt tölt Bukarestben. /Kiss Olivér: Boc egy éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Máté András Kolozs megyei képviselő június 21-én politikai nyilatkozatában reagált Emil Boc, kolozsvári polgármesternek, a Demokrata Párt (PD) ideiglenes elnökének nyilatkozatára. Boc felszólította a D. A. Szövetség koalíciós partnereit, hogy mielőbb döntsék el, kormányozni akarnak vagy ellenzékben maradnak. Máté András felhívta a figyelmet egy múlt heti eseményre: a Kolozs Megyei Tanács ülésén egy határozat kapcsán a D.A. Szövetség képviselői a Szociáldemokrata Párttal és a Nagy-Románia Párttal együtt szavaztak. Ezután mennyire lehet jogos az a fenyegetés, mint amilyennel Emil Boc illette koalíciós partnereit. Máté RMDSZ-es képviselő nehezményezte azt is, hogy Emil Boc több ingatlan esetében is megtámadta az államosított ingatlanokat visszaszolgáltató bizottság döntését, majd a számára kedvezőtlen bírósági alapfokú ítéletet is. /Folytatódik a Máté-Boc konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Június 25-én tartotta a Demokrata Párt kongresszusát, Emil Bocot a párt elnökévé választották. Boc “Virágzó Románia. Demokrata Románia” című programtervezetét a rendkívüli kongresszusán jelenlevő küldöttek túlnyomó része elfogadta. Jóváhagyták, hogy a DP kilépjen a Szocialista Internacionáléból és lemondjon a társult tagsági státusról az Európai Szocialista Párt keretében. /“Virágzó Románia”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ A kongresszuson kimondták, hogy búcsút mondanak a szociáldemokrata doktrínának, mától fogva ők néppártiak. Hol van már Petre Roman időszaka, vagy az Iliescu köpenyegéé, ahonnan a párt annak idején kibújt? Kimondták, hogy jobbközép párt lesz a jövőben, és csatlakozni fognak az Európai Néppárthoz, az Európai Unió legnagyobb, legbefolyásosabb csoportjához. – Egy párt ilyen gyors metamorfózisára nincs példa Európában, írta Kilin Sándor, a lap munkatársa. Az RMDSZ-szel a népiekké vált demokraták jelenleg együtt kormányoznak, a magyarok iránti bizalmuk nem teljes, bár addig rendben van, amíg “az alkotmányos előírásokat alkalmazzák és nem fogják vitatni”. Már nemcsak az RMDSZ-t irányítják Marosvásárhelyről, a parasztpártot Temesvárról, hanem a Demokrata Pártot is Kolozsvárról. /Kilin Sándor: Pártkalap. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke nem sok szót vesztegetett a Demokrata Párt történelminek mondható kongresszusán a szociáldemokratából jobbközepessé való szemléletváltás magyarázatára. Erre szükség lett volna, hogy a kongresszuson jelen lévő euronéppárti vezetőnek meggyőzőnek tűnjön az átváltozás. Makkai János, a Népújság főszerkesztője szerint a néppárti konglomerátum a vak tyúkot is „integrálná”, csak hogy az Európai Parlamentben növelhessék befolyásukat. Makkai kimondta, hogy ebben a pártcsaládban nem számítanak a szemléletbeli finomságok. Nem létező doktrínájukhoz magukra öltik a keresztény jelzőt (tisztelet azoknak, akik a konjunktúralovagokkal szemben ezt komolyan is gondolják) – állapította meg. /Makkai János: Átváltozás.= Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Már a kolozsvári románok is elégedetlenkedni kezdenek Emil Boc-kal, a Kincses Város polgármesterével. Az elmúlt napokban olyan pannókat állítottak fel, amelyeken a járókelők a városvezető tevékenységét osztályozhatták. Emil Boc erre meg akarta büntetni a pártot, mert a reklámdíjszabást nem fizette be, de kiderült, hogy befizették. Demokrata pártiakat küldött a helyszínre, hogy az osztályozásban résztvevőket lefilmezzék. Boc a helyi tévék élő adásában kijelentette, hogy a szociáldemokraták, valamennyien, már csak ilyenek, tolvajok a természetüknél fogva. A polgármester sok időt tölt Bukarestben, s ha erre figyelmeztetik, dühös lesz. Boc többször hazudott, írta Tibori Szabó Zoltán újságíró. Megígérte, hogy az elődje által megkezdett pereket leállítja. Ehelyett utasította hivatalának jogi osztályát, hogy valamennyi pert a végsőkig folytasson. Kár volt az ő polgármesterré választását támogatni. /Tibori Szabó Zoltán: Fél pont Boc úrnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő július 4-én sajtótájékoztatón kijelentette, Emil Boc pártelnök jóváhagyta, hogy értesítse Vasile Blaga belügyminisztert bizonyos háromszéki akciókról, amelyek célja etnikai konfliktusok kirobbantása. Strachinaru példaként említette Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatását, ahol a magyar exkormányfő polgári engedetlenségre buzdított. A képviselő szerint valakik etnikumközi konfliktusok kirobbantását kívánják Kovászna megyében. /Hivatásos „értesítő”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

A liberális-demokrata szövetséget alkotó két fő kormánypárt viszonyának megromlását, valamint a Nemzeti Liberális Pártban a belső harcok felerősödését eredményezte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök újabb fordulata, aki eredeti, másodszor kinyilvánított lemondási szándéka ellenére sem vált meg tisztségétől. Traian Basescu államelnök közleményében elhatárolódott Tariceanu lépésétől. Emil Boc demokrata pártelnök szerint alakulata nehéz helyzetbe került azután, hogy a kormányfő visszavonta lemondását, de támogatja a kormány erőfeszítéseit az árvíz utáni újjáépítésben és az EU-csatlakozás folyamatában. A miniszterelnök mellett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt az RMDSZ és a Konzervatív Párt is kiállt, mindnyájan megfontoltnak és bölcsnek tartották a kormányfő döntését. /B. T.: Belső harcokat erősített fel Tariceanu maradása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

A koalíció támogatja az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét. A jogszabályt a következő ülésszakon a képviselőház plénuma elé viszik, és elfogadják – ismertette sajtóértekezletén Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke. A liberális és a demokrata párt, a konzervatívok, valamint az RMDSZ vezetői nyilatkozatukban elfogadták. /E.-R.F., Sz.K.: Támogatja a koalíció a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Calin Popescu Tariceanu kormányfő is elzarándokolt a füzesmikolai kolostorba, ahol részt vett az ünnepi liturgián. Közben útbaejtette Szamosújvárt, találkozott Florin Crihalmeanu szamosújvári görög katolikus püspökkel, és tájékozódott a felekezet helyi gondjairól. Innen a kormányfő Kolozsvárra utazott, ahol rövid megbeszélést folytatott Emil Boc polgármesterrel, valamint a koalíciós pártok helyi képviselőivel. A kormányfő elmondta: nemrég találkozott Teoctist román ortodox pátriárkával, és a megbeszélések során szó esett a görög katolikus felekezet által visszakövetelt templomok sorsáról is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A miniszterelnök zarándokolt és magyarázott. A kormányt is átalakítják – majd valamikor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./