Gheorghe Dobre közlekedési miniszternek halaszthatatlan dolga akadt, így nem jött létre a tervezett találkozó a tárcavezető és az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cég képviselői között – jelentette be Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke. A találkozón egyeztettek volna az autópálya ügyében. A D.A. Szövetség társelnöke kijelentette: ebben az évben a kormány 213 millió eurót utal át az amerikai érdekeltségű multinacionális vállalatnak. – Ehhez hozzáadódik a 100 millió eurós kölcsön, amelyet nemrég kaptak meg – tette hozzá. Boc sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szeptember 1-jei hatállyal az amerikai cég több mint 500 munkást bocsát el. Mint ismeretes, a Bechtel képviselői nem kapták meg a munkálatok folytatásához szükséges összegeket, mivel a kormány nem hajlandó folyósítani a birtokában levő összegeket addig, amíg a felek nem tárgyalják újra a szerződést. /(k. o.): Dobre nem ért rá találkozni a Bechtelesekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Az Obiectiv Legionar c. vasgárdista folyóirat lapigazgatója, Serban Suru arra hivatkozott, hogy 1990 óta sokan jelentették fel, de a főügyészség nem indított eljárást ellenük. A lap április-májusi, összevont számában közölte Frunda György szenátor feljelentését, amelyet még március elején intézett a rasszista szövegeket közlő lap ellen. A feljelentést kiváltó lapszám arról cikkezett, hogy a zsidókat munkatáborba kell terelni, a magyarokat ki kell utasítani az országból és kasztrálni kell a romákat. A főügyészség nem indított hivatalból eljárást, noha Frunda a szenátus emberjogi, vallási és kisebbségi szakbizottságának elnökeként fordult a nyomozó hatósághoz. Suru és kiadói csapata nem rejtőzködik a nyilvánosság és a hatóság elől: a lap Bukarest belvárosában működtet irodát. A vasgárdista lap legálisan elérhető, postán is előfizethető. Kolozsváron is szabadárusításban kapható a lap, annak ellenére, hogy Emil Boc polgármester tavaly júniusi megválasztása után bejelentette, hogy az Antonescu-utcanév mellett a Vasgárda lapjának terjesztését is betiltja. A lapban közölt Magyar szélsőségesség c. tematikus összeállítás apropója az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán kelt nyílt levél Bill Clinton akkori amerikai elnöknek, melyet „az RMDSZ horthysta-sovén frakciója, Toró Tibor, László Tőkés és Szilágyi Zsold” (sic!) állított össze. A vasgárdista lap tagadja, hogy Romániának bármi köze lett volna a holokauszthoz, továbbá antirasszista szellemben minősíti a magyarországi skinhead-mozgalmat. A lap szerint a szélsőségesek Magyarországon „üldözik a romákat, az idegen diákokat, a vendégmunkásokat, az arabokat, a kubaiakat, a homoszexuálisokat, a liberálisokat és a szegényeket, a hajléktalanokat és természetesen a zsidókat”, Erdélyben a magyarok 1990-91 között 4000 románt űztek el Hargita és Kovászna megyéből, továbbá nem hagyják megtelepedni a görög-katolikus apácákat Székelyudvarhelyen. /(Transindex): Vasgárda-lap a postán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő szeptember 22-re összehívta a pártokat. A Demokrata Párt vezetői nem jelentek meg. A miniszterelnök a megbeszélés után elmondta, az általa összehívott konzultáción nem sikerült megállapodni az ellenzékkel arról, hogy határidőt szabjanak a házszabály-módosításról zajló viták során, elsősorban a szociáldemokratákat okolta a patthelyzetért. Mindössze abban sikerült megállapodni, hogy a romániai európai parlamenti megfigyelőknek kötelességük részt venni az EP jövő heti strasbourgi plenáris ülésén. Emil Boc PD-elnök azzal magyarázta távolmaradásukat, hogy a párt vezetőinek többsége azon a napon nem tartózkodott Bukarestben. Boc hozzátette, a demokraták különben is rendszeresen konzultálnak a liberálisokkal a D. A. Szövetségen belül. Elemzők szerint nem véletlen a demokraták távolmaradása, miután nyilvánosságra került, hogy a Nemzeti Liberális Párt nem támogatja Traian Basescu elnöknek az egykamarás parlamentre való áttérésre vonatkozó javaslatát. /R. Sz.: Sikertelen egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Annak ellenére, hogy Boros János kolozsvári alpolgármester és László Attila megyei RMDSZ-elnök több ízben ígéretet tett, hogy szeptember végéig sor kerül a Mátyás szoborcsoport előtt levő kutatóárkok betömésére, ez mégsem történt meg. A két politikus szerint Emil Boc kolozsvári polgármester Egyesült Államokba történő utazása előtt egyezség született, hogy a városvezető távolléte ellenére érvényt szereznek a betömésről szóló döntésnek. Mindez ellenére Boc telefonált Amerikából: az akciót állítsák le. Ez az RMDSZ súlyos kudarca. Ilyen esetben a helyi RMDSZ vezetőinek nem kellene visszariadniuk attól, hogy Emil Boc szemébe mondják: vége az együttműködésnek, írta Kiss Olivér, a lap munkatársa. Boc korábban maga is azt nyilatkozta: szeptember 30-ára betömik a gödröt. /Kiss Olivér: Mégsem tömték be a főtéri gödröket. A Kolozs megyei RMDSZ súlyos kudarcot könyvelhet el. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Október 11-ig ad haladékot a Kolozs megyei RMDSZ kormánykoalíciós partnereinek a kolozsvári régészeti árkok betömésére. Ellenkező esetben fontolóra veszik az együttműködési megállapodás felbontását, fejtette ki László Attila RMDSZ-elnök. Megerősítette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat olyan jelentést készített, amelyből kiderült, hogy a második gödör betömése etnikumok közötti konfliktushoz vezetett volna Kolozsváron. László Attila úgy vélekedett: Emil Bocot félretájékoztatták Bukarestből, elhitették vele, hogy feszültséget okozott volna a városban a gödörtömés. /Borbély Tamás: RMDSZ: Boc dobja az első lapát földet a gödörbe! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

A Ziarul Clujeanului című újság kérdésére Emil Boc, Kolozsvár polgármestere tagadta, hogy beleegyezett volna a főtéri kutatóárkok felszámolásába, és állította: semmiféle jelentést nem kapott a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), miszerint ez etnikai konfliktusokhoz vezetne a városban. Az ellentmondások feloldását mindenki Emil Boc polgármestertől várja, aki október 10-én érkezik haza az Egyesült Államokból. Előzőleg Boros János alpolgármester azt nyilatkozta, hogy Emil Boc polgármester telefonált az Egyesült Államokból, és elrendelte a betömés elhalasztását, mivel „a Román Hírszerző Szolgálat jelezte, hogy a dolog kapcsán etnikumközti konfliktus törhet ki”. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Boc vagy Boros mond igazat? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

A jelek szerint különféleképpen rögzült Emil Boc polgármesterben és bennem a gödrök betemetésével kapcsolatos beszélgetésünk – jelentette ki Boros János, Kolozsvár alpolgármestere azt követően, hogy román hírügynökségek jelezték: az Egyesült Államokban tartózkodó Emil Boc cáfolta Boros korábbi közlését, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelzésére hivatkozva ő kérte volna az alpolgármestert, állítsa le a főtéri gödör keddi betemetését. Emil Boc kijelentette, csak annyit közölt Borossal, hogy állítsa le a gödörtemetést, nehogy nacionalista erők ezt rosszhiszeműen értelmezzék. /Benkő Levente: Óvatoskodott a kolozsvári polgármester? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A kolozsvári törvényszék döntése szerint Emil Boc polgármesternek kötelessége közölni Gheorghe Funar szenátorral bukaresti kiszállásainak számát és célját. Funar volt polgármester még márciusban felszólította utódját: számoljon be, milyen gyakran jár Bukarestbe és miért. Emil Boc polgármester megfellebbezheti a törvényszéki döntést. /Boc köteles elszámolni Funar előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Kolozsvár Főterén tátongó gödrökkel kapcsolatban László Attila, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: amint lehetséges, tárgyalnak a polgármesterrel, addig nem nyilatkoznak az ügyben. Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő is megerősítette: László Attila társaságában találkozni készül Emil Boc polgármesterrel, hogy tisztázzák a kialakult helyzetet. /E-R. F., K. O.: Gödörügy: várakozó állásponton az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A kormány elfogadta a jövő évi költségvetési tervezetet. Az oktatásnak szánt alacsony összeg miatt Mircea Miclea oktatásügyi miniszter benyújtotta lemondását. A tervezettel az RMDSZ sem elégedett, hiszen az észak-erdélyi autópályára mindössze – kölcsönből származó – 100 millió eurót terveztek be. Mircea Miclea hangsúlyozta, hogy az oktatásnak a GDP legalább 5 százalékát kell megkapnia. A tervezet szerint az oktatás büdzséje még az idei összeg értékét sem éri el. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke bejelentette: támogatja a költségvetés-tervezet újbóli megvitatását, hiszen a kormánynak meg kell találnia a szükséges pénzforrásokat, hogy az oktatás nemzeti prioritássá váljon. A tervezet szerint a költségvetési deficit 0,5 százalék lesz az idei 1 százalék után. Az infláció az idei 8 százalékról 5,5 százalékra csökken. A hazai össztermék növekedés 5,5 százalékról 6 százalékra bővül. /B. T.: Lemondott az oktatásügyi miniszter. A költségvetésből az észak-erdélyi autópályára is kevés pénz jut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Az Egyesült Államokból visszatért Emil Boc polgármester és az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila teljes egyetértésben nyilatkozott október 11-én a főtéri kutatóárkokról. A polgármester elmondta: azért állíttatta le a gödörtömést, mert nem akarta, hogy az ultranacionalisták kihasználják a helyzetet. László Attila kijelentette: túl kemény szavakat használt a múlt héten, amikor a helyi szintű együttműködés felbontásával fenyegetőzött. Az ásatások ügye városrendezési kérdés, és fontosabb teendők is vannak, minthogy ennek kapcsán meddő vitát folytassanak – fogalmazott a politikus. Egyetlen kérdés maradt a levegőben: miért mondta Boros János alpolgármester, hogy Emil Bocot a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) jelentésére hivatkozva figyelmeztették egy esetleges etnikumközti zavargás veszélyére. A polgármesteri hivatal jövő héten újabb szakmai vitát tervez a Főtér sorsáról. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Egyelőre maradnak a gödrök Kolozsváron. Jövő héten újabb szakmai fórumon egyeztetnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A kolozsvári városi tanács jóváhagyta a Dávid Ferenc, illetve az Andrei Saguna utca sarkán lévő épület visszaszolgáltatását az unitárius egyháznak. Az ingatlant az egyház egykori nyugdíjalapjának a pénzéből építették. Az épületben található lakások közül egyet még a hetvenes években megvásároltak, ebben az esetben az egyháznak nincs jogalapja a pereléshez – vélte Mikó Lőrinc egyházi tanácsos. A továbbiakban, 1990 után már az új törvény értelmében adták el a lakásokat, ezeket már vissza lehet követelni. Emil Boc polgármester tavaly megtámadta azt a bírósági döntést, amely az ingatlant visszajuttatta volna az egyház tulajdonába, de elvesztette a pert. Hamarosan megkötik az átvételi szerződést. Amikor az egyház visszakapja az épületet, a törvény értelmében öt évig köteles bérbe adni azt a jelenlegi lakóknak, azután majd eldöntik, hogyan értékesítsék az ingatlant – fogalmazott Mikó Lőrinc. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Az Unitárius Egyház visszakapott egy ingatlant. A döntés csak a lakások egy részére vonatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Emil Boc kolozsvári polgármester a város díszpolgári címét adományozta Maros Dezsőnek, a Műszaki Egyetem professzorának. A nemrég 85. születésnapját betöltött tanárember sok elismerő cím birtokosa, többek között a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki ma is dolgozik. Az eseményen többek között jelen volt Kerekes Sándor a Kolozs megyei tanács alelnöke, a professzor egykori diákja is. /Ördög I. Béla: Díszpolgárunkká vált egy élő legenda. Nyolcvanöt éves az ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

A Demokrata Párt addig nem nevezi ki az oktatásügyi tárca vezetőjét, amíg nem rendeződik a szakterület alapproblémája, és az oktatásügy nem kap 2006-ra a GDP mintegy 5 százalékával egyenértékű költségvetést, közölte Emil Boc, a DP elnöke a párt országos állandó bizottságának ülése után. D.A. szövetségbeli források szerint Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke közölte a DP-vel, hogy nem ragaszkodik a kormányfői tisztséghez, és lemondhat posztjáról, ha a DP nem szavazza meg a 2006-os költségvetést. /Oktatásügyben a demokraták – bekeményítettek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Október 25-én a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet, előtte azonban az RMDSZ szemszögéből a legfontosabbnak számító, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet is törölte a felsőház a jogszabályból. Ehhez egyes kormánypárti törvényhozók is hozzájárultak. Az RMDSZ szenátorai ezután nem szavazták meg a módosított házszabályt, a szövetség ezzel próbálja sakkban tartani koalíciós partnereit, hiszen a tervezetre még rábólinthat a képviselőház. A kisebbségi törvénytervezet ellen jó néhány napja valóságos propaganda-hadjárat folyik. A hangadó ismét Adrian Paunescu, a Szociáldemokrata Párt szenátora, aki a tévében órákon keresztül ecsetelte, hogy a kulturális autonómia elfogadtatása Románia nemzeti egységét veszélyezteti. Az SZDP, a legerősebb ellenzéki párt elnöke a szenátus ülése előtt arra figyelmeztette a kormánykoalíció politikusait, „ne úgy táncoljanak ahogy az RMDSZ húzza”, és akadályozzák meg, hogy a tervezetet elfogadják. Előtte Ion Iliescu és Ioan Rus is kifogásolta a tervezetet. Amennyiben a szenátus az október 24-i ülésén nem hozott volna döntést a tervezettel kapcsolatban, akkor azt hallgatólagosan elfogadottnak lehetett volna tekinteni. Az ellenséges médiakampányba a román lapok is bekapcsolódtak, volt például olyan kolozsvári napilap, amely megállapította, hogy a kulturális autonómia elfogadása egyben területi autonómiát jelentene. A szenátusi vita során az SZDP-s Antonie Iorgovan és a nagy-romániás Verginia Vedinas azt javasolták, töröljék a tervezetből a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. A Konzervatív Párt testületileg a saját kormánya ellen szavazott, hiszen a törlés mellett tették le voksukat. Akadtak a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt közül négyen-öten, akik szintén a törlés mellett szavaztak vagy tartózkodtak. A kulturális autonómia törlése mellett 51-en szavaztak, 40-en pedig nem támogatták ezt a javaslatot. Ketten tartózkodtak. A szenátusban történtekről értesülve a képviselőházi RMDSZ-frakció a házszabály vitája közben szünetet kért, ezzel elérte, hogy ne szavazzák meg október 24-én a liberális-demokrata szövetség által óhajtott módosításokat. Este az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt elnökeivel találkozott, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek kedvező, hogy a tervezet végső szavazásakor elutasították a tervezetet, mert így a képviselőház is azt a változatot vitathatja meg, amely tartalmazza az elutasított fejezetet. Toró szerint az RMDSZ-nek alaposan fontolóra kell vennie, hogy továbbra is a kormány tagja marad-e, ha ez a koalíció nem tudja garantálni ennek a törvénynek az elfogadását. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: az esti megbeszélésen a pátvezetők megegyeztek, hogy a házszabályt elfogadják a kormány által beterjesztett formában, a kisebbségi törvénytervezettel is hasonlóképpen járnak el. Újra kell tárgyalni az RMDSZ szerepét és helyét a kormánykoalícióban – jelentette ki Markó Béla, mivel a koalíciós partnerek megszegték az egyezséget. /B. T.: Elutasították a kisebbségi törvénytervezetet. Törölték a jogszabályból a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Markó Béla az Új Magyar Szónak a következőképpen minősítette a történteket: „Ami a szenátusban történt, minket igazolt. Egyáltalán nem kívántuk ezt az igazolást. Az elmúlt időben nagyon sokan próbálták azt a látszatot kelteni, hogy a kulturális autonómia semmit sem jelent a magyarságnak. Azoknak meg kellett volna hallgatni, hogy magából kikelve, mint egy őrült, hogyan üvöltözött Corneliu Vadim Tudor a szenátus mikrofonjába. Ha másból nem, abból a minősíthetetlen viselkedésből rájöhettek volna, miért fontos ez a törvény. Másrészt sokan próbálták elhitetni, hogy tulajdonképpen csak a kisujjunkat kell megmozdítani és itt van a területi autonómia és általában a terülj asztalkám. Ezért meg kell küzdeni, és azt is tudomásul kell venni, hogy minden pillanatban visszafordíthatók a dolgok.” Markó Béla a szenátusi ülés után összehívott ad-hoc sajtóértekezleten arról beszélt, hogy koalíciós szenátorok is áthágták a koalíciós egyezséget, annak ellenére, hogy a törvény szerepel a kormányprogramban, a végrehajtó testület elfogadta, minisztériumok megvitatták és tulajdonképpen a koalíciós kormány nyújtotta be a törvényhozó testületnek. Nem hallgatta el mélységes csalódottságát, és határozottan leszögezte, az RMDSZ nem kíván kirakat-szerepet játszani a koalíciós kormányban. Markó leszögezte, hogy tisztázó megbeszélésre kerül sor a koalíciós partnerek között, de az RMDSZ nem vonul ki a kormányból. /Váratlan fordulat a szenátusban – leszavazták a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Mégis sürgősségi eljárással vitatja meg a képviselőház a romániai kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezetet, állította Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke, noha a képviselőház Állandó Bizottsága az RMDSZ-nek erre vonatkozó kérését korábban elutasította. Emil Boc szerint ez azért történik majd így, mert olyan törvényről van szó, amelynek elfogadását az Európai Bizottság az országjelentésben kért. /Kisebbségi törvény: sürgősségi eljárásról beszél Boc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szétválasztásának kérdése lezárt, az multikulturális egyetem, amely modellként szolgál a kultúrák közti együttműködésre. Boc szerint ,,hatalmas hiba” lenne politikai szinten tárgyalni az BBTE szétválasztásáról. Október 17-én Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Nagyváradon tüntetéseket tartottak a Bolyai Egyetem újraalakításáért, mire az Oktatásügyi Minisztérium vezetősége kijelentette, határozottan elutasított minden, etnikai alapon történő különválást az oktatásban. A BBTE magyar vonalának vezetősége szerint a tüntetések mögött ,,rejtett érdekek” húzódnak. Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron kijelentette, az állami magyar tannyelvű egyetemet nem a Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával, hanem egy önálló intézmény létrehozásával lehet megvalósítani /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

Kolozsváron a városi tanács legutóbbi ülésén Somogyi Gyula és Molnos Lajos is felszólalt a Házsongárdi temető ügyében. Szóvá tették a szeméthegyek terjedését, a felbecsülhetetlen értékű síremlékek barbár megrongálását, az alapvető közbiztonság hiányát. Emil Boc polgármester elmondta: ő úgy tudja, hogy a temetőben az elmúlt időben takarítottak, rendet teremtettek. A teremben levők közül ezt többen cáfolták. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mélyponton a kolozsvári köztemetők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Incidensek nélkül zajlott le november 10-én Kolozsváron a Főteret több mint egy évtizede megcsúfító régészeti kutatóárkok betömése. Az eseményen megjelentek Emil Boc polgármester, illetve Boros János és Adrian Popa alpolgármesterek, valamint az Erdélyi Történelmi Múzeum képviselői. A „civil” tiltakozások, amelyek rémétől a hatóságok megijedtek, és erre hivatkozva a szeptember végére tervezett gödörtömést elhalasztották, elmaradtak. A polgármester elmondta: egyelőre csak a nagyobbik gödröt tömik be, az alig néhány hónapja született, a Mátyás király szobrához még közelebb eső kutatóárkot, amely egy római piactér maradványait őrzi, konzerválni szeretnék. A tervek szerint ezt a területet üveglappal fedik majd le, belülről megvilágítják, és a leletek eredetét ismertető táblákat helyeznek el – közölte Boc. /F. I.: Betömték a kolozsvári főtéri gödröt. A régészeti ásatás egy részét megőrzik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

A Demokrata Párt (DP) nem szab ki szankciókat a képviselőház közigazgatási bizottságának demokrata tagjaira, akik elutasították a kisebbségi törvény tervezetét, közölte Emil Boc pártelnök. Megegyeztek, hogy támogatják ezt a törvénytervezetet, a Velencei Bizottság módosítási javaslataival. Monica Iacob Ridzi (DP) EP-megfigyelő kijelentette, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása nem feltétele Románia uniós csatlakozásának. A DP-képviselő nyilatkozata ellentétes a Nemzeti Liberális Párt (NLP) europarlamenti megfigyelőinek nyilatkozataival, akik azt közölték, hogy a kisebbségi törvényt az EP-képviselők Románia uniós csatlakozásának feltételeként emlegetik. Titus Corlatean (SZDP) EP-megfigyelő megerősítette Ridzi asszony nyilatkozatát, miszerint Románia EU-csatlakozásának nem feltétele a kisebbségi törvény elfogadása, a kormány által beterjesztett formában. /Ideges román európarlamenti megfigyelők. Demokrata és szociáldemokrata offenzíva a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

A Demokrata Pártnak (DP) a koalícióból való kilépésére tett javaslatot Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy a DP jelentős módosításokat javasolt a kisebbségi törvénytervezet esetében. – Ha egyes koalíciós vezetők nem értenek egyet a kormányprogram révén a kabinet által vállalt tervezetekkel, akkor kiléphetnek a koalícióból – mondta Markó. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: pártja nem támogatja jelenlegi formában a kisebbségi törvénytervezetet. Azt kérte, hogy töröljék a nemzeti kisebbségek autonómiatanácsának a kisebbségi oktatási intézmények és ezek tantervének kialakításában élvezett vétójogát. A DP még azt javasolta, hogy az oktatási és egyéb jogokat biztosító, a kisebbségekre vonatkozó jelentős lakossági részarány helyett az kerüljön be, hogy a nemzeti közösségek csak akkor élvezhetik ezeket a jogokat, ha az összlakosság legkevesebb 20 százalékát teszik ki. – Kiürítené a Demokrata Párt a kisebbségi törvénytervezetben meghatározott kulturális autonómiát, ha az autonómiatanácsok nem kapnak döntési jogkört – vélte Varga Attila, az RMDSZ képviselője. /Borbély Tamás: Újabb válságba sodródhat a koalíció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Vegyes bizottságot hoz létre a D.A. Szövetség, amely a Velencei Bizottság ajánlásai alapján kidolgozza a demokraták és liberálisok módosítási javaslatait a kisebbségi törvény kapcsán – jelentették be a kormánykoalíció vezetői december 5-én. Az RMDSZ által már megfogalmazott módosítások tartalmazzák a Velencei Bizottság ajánlásainak jó részét, de ugyanazon ajánlások alapján további módosítások dolgozhatók ki. Eugen Nicolaescu liberális szóvivő bejelentette: december 20-ig kell a közös bizottságnak kidolgoznia a javaslatokat, amelyeknek „teljes egészében” összhangban kell lenniük a Velencei Bizottság kifogásaival. A kisebbségi törvény szóba került Calin Popescu Tariceanu brüsszeli látogatásán is. A miniszterelnök a romániai euró-parlamenti megfigyelőkkel találkozva kifejtette: a kisebbségi törvény ugyan nem feltétele Románia EU-csatlakozásának, de egyike a kormányígéreteknek. December 6-i sajtóértekezletén Emil Boc DP-elnök csodálkozásának adott hangot Markó Béla erélyes válaszával kapcsolatban. Markó ugyanis szabályosan kitessékelte a koalícióból a demokratákat, akik – bár aláírták azt a koalíciós megállapodást, miszerint lényeges módosítások nélkül támogatják a kisebbségi törvény elfogadását – most éppen az ellenkezőjét cselekszik. A DP egyik javaslata arra vonatkozik, hogy az autonómia tanácsok csak konzultatív joggal rendelkezzenek, ami a kulturális autonómia ellehetetlenítését jelentené. Boc szerint a koalíció pártjainak joguk van módosító indítványt benyújtani. Nem kívánnak „túllicitálni” kisebbségi jogok terén, hangoztatta a demokraták elnöke. Elemzők szerint a demokraták attól tartanak, ha kiállnak a törvény mellett, szavazókat veszítenek. /N.-H. D., Sz. K.: Boc: nem kívánunk „túllicitálni” a kisebbségi jogok terén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Senkinek nem áll jogában a kormányból való távozást kérni a Demokrata Párttól, azokon kívül, akik kormányzatra juttatták a pártot, Markó Bélának még kevésbé áll jogában kérni ezt, mivel ő veszélyesen közel viheti az RMDSZ-t az “erkölcstelen megoldáshoz” – jelentette ki Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke. A DP sajtóirodájának közleménye szerint Cezar Preda úgy értékeli, hogy Markó Bélának, “aki tíz éve folyamatosan különböző kormányzatok tagja”, nem áll jogában kérni a DP távozását a kormányból. “Egy feltételszabás mögé rejtve gyanús Markó Béla kérése, hogy a kormányprogramban vállalt tervezeteiket nem támogató koalíciós vezetők távozzanak a koalícióból” – fogalmaz Preda a közleményben. A politikus kifejtette: a DP nem hajlandó “kísérletezni az alkotmányban szentesített román egységes nemzetállamiság rovására”. Markó Béla december 5-én kérte fel Emil Boc DP-elnököt, hogy vonuljon vissza a kormánykoalícióból, ha “nem képes tiszteletben tartani saját aláírását”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

Akár koalíciós válságot is okozhat a kisebbségi törvény, ugyanis a liberálisokon kívül minden alakulat csak hangsúlyos módosításokkal tartja elfogadhatónak a tervezetet. Váratlanul érte az RMDSZ-t, hogy a Demokrata Párt is beállt a tervezet ellenzői közé. Először akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a demokraták nem támogatják a kisebbségi törvényt, amikor Emil Boc kijelentette: nem szankcionálja szenátorait, amiért távol maradtak, illetve a jogszabály ellen szavaztak. Azóta Boc egyre keményebben fogalmaz. Szerinte a Velencei Bizottság is ellenzi a kulturális autonómiát, valamint az autonómiatanácsot. A demokrata politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy utóbbinak vétójoga legyen, és úgy fogalmazott: Románia nem lehet a kisebbségi jogok kísérleti telepe. Valójában a Velencei Bizottság nem emel kifogást a kisebbségi törvényben megfogalmazottak ellen, sokkal inkább technikai kérdésekben kér kiigazítást. Ám ezek sem az autonómiát, sem a tanácsot nem érintik. Gyakorlatilag a PD a kabinet, illetve a kormányprogram ellen emel szót. Egyes források szerint a demokraták továbbra is előre hozott választásokat szeretnének, és a kisebbségi törvény elutasításával azt szeretnék elérni, hogy a D.A. Szövetség kiváljon a koalícióból. Ezzel nemcsak a kormány bukna meg, hanem Boc is megszabadulna Tariceanutól. Markó Béla ezzel szemben csak azt a PD-t tessékelné ki a kabinetből. A liberális miniszterelnök védelmébe vette a kormányprogramban szereplő jogszabályt és kijelentette: a kisebbségi törvényt jelenlegi formájában, módosítások nélkül kell elfogadnia a törvényhozásnak. Az ellenzéki pártok és a demokraták összesen közel 500 módosító indítványt fogalmaztak meg a tervezet kapcsán, a bizottsági munka határidejét pedig kitolták. Basescu államfő hallgat. – Toró T. Tibor a Velencei Bizottságra hivatkozva állította, hogy változtatni kellene a kisebbségi szervezetek bejegyeztetési feltételein. Az RMDSZ alsóházi frakciója szankciót helyezett kilátásba Torónak, amiért indítványáról nem egyeztetett képviselőtársaival. /Simon Judit: Két táborra szakadt a koalíció a kisebbségi törvény miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Holtpontra jutott a kisebbségi törvénytervezet kapcsán az RMDSZ és a Demokrata Párt (DP) között folytatott egyeztetések, jelentette ki Emil Boc, a DP elnöke. Hozzátette: pártja mind a Moscovici-jelentést, mint az Európai Unió többi testületének vélekedését csupán ajánlásjellegűnek tekinti. Romániának lesz egy kisebbségi törvénye, de létrehozásánál csak két szempontot vehetnek figyelembe: a hazai alkotmányos előírásokat, valamint a Románia által is aláírt nemzetközi egyezményeket. A DP továbbra is ellenzi, hogy létrehozzák a netalán vétójoggal is felruházott kisebbségi autonómiatanácsokat. Boc szerint a céloknak tökéletesen megfelel a 19 elismert kisebbséget tömörítő, jelenleg is létező kisebbségi tanács. Az RMDSZ honatyái válaszolnak erre: az RMDSZ elutasíthatja a parlamentben a DP törvényhozási kezdeményezéseit. /B. T., E.-R. F.: Holtponton a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Petre Strachinaru demokrata képviselő továbbra is elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény jelenlegi formáját. Akárcsak pártelnöke, Emil Boc, ő is úgy véli, az EP által elfogadott jelentésben szereplő kulturális autonómiára vonatkozó ajánlás nem kötelező érvényű Románia számára. Strachinaru hangsúlyozta, szükség van egy, a kisebbségek jogállásáról szóló törvényre, de nem hajlandóak elfogadni a jelenlegi változatot, a kulturális autonómia megfogalmazásával nem érthetnek egyet. /(-kas): Strachinaru – elfogadhatatlan a kulturális autonómia (Változatlan a demokrata álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

A legsötétebb Funar-korszakra emlékeztető incidens történt a hét végén: valamelyik kolozsvári vállalat alkalmazottai román lobogót helyeztek el a kolozsvári magyar főkonzulátus főtéri épületére december 24-ről 25-re virradóra. Az ünnepek előtt Emil Boc polgármester utasítást adott a belvárosban lévő kopott zászlók kicserélésére, arra viszont továbbra sincs magyarázat, hogyan került román zászló a külképviselet második emeletén lévő üres zászlótartóba. Boros János alpolgármester szerint az Electrica munkatársairól van szó, de a vállalat képviselői tagadták, hogy ők okolhatók a diplomáciai botrányt is eredményezhető tettért. Pár évvel ezelőtt Gheorghe Funar expolgármester sugallatára Alexandru Dima városházi igazgató közreműködésével a magyar főkonzulátus épületéről eltávolították a magyar zászlót. Ugyanakkor a volt városvezető tartókat és zászlókat helyeztetett el a konzulátus tőszomszédságában lévő városi művelődési ház és a főkonzulátus bal oldalán levő ingatlan eresze alá, és minden alkalmat megragadott arra, hogy kellemetlenkedjen Alföldi László volt főkonzulnak és munkatársainak. Boros szerint nem véletlenről van szó. Szentpéteri István konzul tiltakozó jegyzéket adott át Emil Boc polgármesternek. Amennyiben nem kerül le a zászló, a bukaresti magyar nagykövetség diplomáciai tiltakozására kerül sor. Szokatlan, udvariatlan gesztusról van szó. Az érvényben levő nemzetközi szerződések szerint a fogadó ország zászlóját nem tűzik ki az épületre – jegyezte meg a főkonzul. A konzuli tiltakozásra december 27-én végül levették a főkonzulátus homlokzatáról a román zászlót. /Kiss Olivér: Román zászlót tűztek ki a magyar főkonzulátusra. Csupán konzuli tiltakozásra távolították el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Lezártnak és megoldódottnak tekinti a kolozsvári magyar főkonzulátus azt a diplomáciai incidenst, hogy épületére ismeretlen személyek román nemzeti lobogót tűztek, nyilatkozta Szentpéteri István konzul. A zászlóért mind a polgármesteri hivatal, mind a város zászlódíszítésével megbízott Electrica vezetősége elhárította a felelősséget. A trikolór azt követően került le az épületről, hogy Szentpéteri István konzul tiltakozó jegyzéket adott át Emil Boc polgármesternek. Boros János alpolgármester szerint csak a villamos cég rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges munkagépekkel. /Megoldódott a diplomáciai incidens. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

A kisebbségi törvény vitája során a Demokrata Párt (DP) nem tágít korábban megfogalmazott álláspontjától, közölte a párt elnöke, Emil Boc. Szerinte a megalakítandó kulturális autonómia tanácsnak csak konzultatív szerepe lehet. /Kisebbségi törvénytervezet: a DP hajthatatlan. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Az utóbbi időben lezajlott események több tanulsággal is bírnak a Kolozs megyei RMDSZ elnöksége számára: a koalíciós partnerek továbbra is megbízhatatlanok, legtöbb esetben rosszul sül el, ha engednek az RMDSZ központja által gyakorolt nyomásnak. Emil Boc polgármester sorozatos átveréseit látva, a kolozsvári magyar közösségen belül egyre többen vélekednek úgy, jobb nélkülük, mint velük. A gödörtömés kapcsán Boc meglehetősen kétszínűen játszott. Az Főtér-ügy példája annak, hogy az RMDSZ egyáltalán nem bízhat koalíciós partnereiben. A másik a különböző decentralizált intézmények élére kinevezett igazgatók kérdése. Jelen pillanatban csupán egy ügynökség élén van magyar vezető, az is csak január 9-től. (Több mint másfél év telt el a helyhatósági választások óta). Értesülések szerint a D.A. Szövetség helyi képviselői hallgatólagosan egyetértenek azzal, hogy a számukra kulcsfontosságú pozíciót magyar nemzetiségű személy nem tölthet be. A koalíciós partnerek megszegték a szabályokat az alprefektusi tisztség esetében is. A felek megállapodtak abban, hogy ez a funkció az RMDSZ-t illeti meg. Mégis, a Demokrata Párt Cynthia Curtot, a polgármester közeli munkatársát küldte versenyvizsgára, noha az egyezség az volt: nincs ellenjelölt. /Kiss Olivér: Tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./