Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Beneš, Edvard
616 tétel
1995. március 21.
"Az Országgyűlés márc. 20-i ülésén az ellenzék élesen bírálta a márc. 19-én Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar által parafált magyar-szlovák szerződést. Németh Zsolt /Fidesz/ kifogásolta, hogy a szerződés szlovák értelmezés szerint csak egyéni és nem kollektív jogokat tesz lehetővé. Németh Zsolt "kishitű, hamiskás összekacsintásként" jellemezte a szerződést, bejelentve, hogy a Fidesz nem vállal közösséget a szerződés megkötőivel. Kónya Imre /MDF/ hasonlóan bírálóan szólalt fel. Szekeres Imre /MSZP/ védelmébe vette a szerződést, Szabó Iván /MDF/ hiányolta, hogy az alapszerződés nem rendezi a hírhedt benesi dekrétumok visszavonásának kérdését. Torgyán József /kisgazda/ szégyennek és hazaárulásnak nevezte a szerződést, Eörsi Mátyás /SZDSZ, a külügyi bizottság és Pető Iván /SZDSZ/ viszont pozitívnak minősítette. Isépy Tamás /KDNP/ a garanciákat hiányolta. /Magyar Nemzet, márc. 21./"
1995. március 21.
Márc. 20-án a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége csúcsszintű megbeszélést tartott Orbán Viktor, illetve Csoóri Sándor vezetésével, melynek eredményeképpen a szlovák-magyar alapszerződés parlamenti jóváhagyásának feltételeiről nyilatkozatot adtak ki. A szerződés rögzítse, hogy a szlovákiai magyarság a magyar nemzet részét is képezi. Mindkét kormány fogadjon el közös csomagtervet a szerződés megvalósításáról, Horn Gyula kérje fel a nemzetközi tényezőket, hogy vegyenek részt az alapszerződés nemzetközi ellenőrzését végző bizottságban. A végleges változatnak tartalmaznia kell a benesi dekrétumok elítélését, a vagyoni kárpótlási igények rendezését és az autonómia jogát. /Magyar Nemzet, márc. 21./
1995. november 23.
"Nagy. E. József műegyetemi adjunktus megdöbbenéssel olvasta az államelnökség Traian Chebeleu-tolmácsolta válaszát Tőkés László püspöknek. Néhány tízezer diák jogos tiltakozására hanyatt-homlok igyekeztek megváltoztatni a néhány hete elfogadott "európai szintű" törvényt, miközben az RMDSZ félmillió aláírással támogatott tervezetét figyelmen kívül hagyják. A cikkíró pontokba szedve cáfolja Chebeleu állításait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),nov. 23./"
1996. február 9.
A kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja politikai vitanapot kezdeményezett a határon túli magyarok autonómiájának kérdésében. Az ehhez szükséges 76 aláírást össze is gyűjtötték, azonban febr. 8-án házbizottsági ülésen Gál Zoltán házelnök váratlan bejelentést tett: az MSZP-s aláírók zöme visszavonta aláírását. Az FKGP képviselői megdöbbenéssel fogadták a döntést. Lányi Zsolt frakcióvezető-helyettes szerint összeegyeztethetetlen a képviselői magatartással, hogy a nemzeti kérdésben tett támogató aláírást frakciófegyelemből visszavonják. Kósa Ferenc MSZP-s képviselő nem vonta vissza aláírását. /Új Magyarország, febr. 9./ Szekeres Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője elmondta, hogy a vitanappal kapcsolatban jogos problémák merültek fel. Szerinte a vita nem szolgálná a határon túli magyarság érdekeit, hanem hátrányosan érintené őket. /Népszabadság, febr. 9./
1996. március 14.
Az RMDSZ SZKT /Szövetségi Képviselő Tanács/ Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ frakciója megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az SZKT az utóbbi időben személyes jellegű, elvtelen viták színhelye lett. A márc. 9-10-i ülés azt bizonyítja, hogy ebben a formában az SZKT képtelen eleget tenni feladatkörének, hiszen építő szellemű határozathozatal helyett a személyeskedő vitákat részesítette előnyben. Az SZKT-ban elvszerű politikai vitára van szükség. Kötelességünk a indulatok megfékezése, olvasható a MIT-frakció nyilatkozatában, amelyet Vajda László frakcióvezető írt alá. /A MIT-frakció elítéli az öncélú, személyeskedő vitákat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. augusztus 23.
"Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./"
1996. augusztus 30.
"A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron, aug. 27-én elfogadott állásfoglalása szerint az államközi szerződések az 1989 után szükségessé vált történelmi igazságtétel kiváló eszközei lehetnének. Az egyházak vonatkozásában a felekezeti oktatáshoz való jog szavatolása és állami támogatása, továbbá az egyházi javak - ingatlanok, iskolák és más intézmények, könyvtárak, levéltárak, kegytárgyak maradéktalan visszaszolgáltatása a demokratikus közélet elengedhetetlen velejárója. Az egyházak már 1990-ben elkészítették egyházi törvénytervezetüket, azonban azt a román parlament mindmáig nem tűzte napirendjére. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a román-magyar alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. "Mi, a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói határozottan kijelentjük: az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását, egyszóval nem teljesítheti történelmi küldetését. felkérésük az alapszerződés szövegezésében részt vevő politikai tényezőket, hogy vizsgálják fölül álláspontjukat, és az alapszerződés aláírása előtt intézkedjenek a megfelelő kiegészítésekről." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"
1996. szeptember 26.
A Kanadában tevékenykedő Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség másfél évtizede indította el az évszázados magyarellenes propaganda ellensúlyozására az angol nyelvű magyar történelmi és politológiai könyvek kinyomtatást és eljuttatásását a nagy egyetemi központokba, idén túljutottak a harmincezredik kötet postázásán. Költségeiket gyűjtésből fedezik. A cseh, szerb és román tudósok már a századfordulón ontották a magyarellenes könyveket, folyóiratokat. Ebben a csehek jártak az élen Tomas G. Masarykkal, aki céljai elérésére amerikai feleségének nevét /Garrigue/ is felvette, kész terveket adtak a nyugati államférfiak kezébe a Monarchia feldarabolására. A magyarság ellenségei a második világháború alatt is éles harcot vívtak ellenünk. A nyugati kormányok megtévesztésére még ma is óriási összegeket áldoznak, ebben a románok járnak az élen. A New York-i Romanian Library és a Miami Beachben működő The Romanian Historical Studies tonnaszám küldi szét a propagandaanyagot az amerikai egyetemeknek, közkönyvtáraknak, politikusoknak. A román lobby mögött a bukaresti kormány áll, hatalmas pénzekkel. Több mint háromezer amerikai könyvtárat és politikusok százait látják el magyarellenes művekkel és milliónyi brosúrával. Cáfolhatatlan tény, hogy Masaryk, Benes és Jászi Oszkár emlőin nevelkedetett tanárok oktatták az amerikai külügyi vezetőket és beosztottakat. A második világháború utáni magyar kormányok még ellenségeinknél is több kárt okoztak nemzetünknek. Ha kiadtak valamilyen angol vagy más idegen nyelvű könyvet, csak azért tették, hogy bűneinket felnagyítsák és ellenségeinkét eltitkolják. - A Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség vezetője Magyaródy Szabolcs /sz. Szolnok, 1924/ 1948-ban menekült Nyugatra, 1951 óta él Kanadában. /Valós képet nemzetünkről Nyugaton! = Magyar Nemzet, szept. 26./
1996. október 29.
Okt. 27-én befejeződött a Magyarok Világszövetségének tisztújító közgyűlése. Újraválasztották Csoóri Sándort az MVSZ elnökének, elnökhelyettes Patrubány Miklós /Kolozsvár/ lett, aki eddig az MVSZ Erdélyi Társaságának elnöke volt. Az anyaországi régió elnöke Kurucz Gyula, a kárpát-medencei régió elnöke Dobos László, a nyugati régió elnöke Papp László. Az MVSZ tízpontos határozatot hozott, ebben szerepel - többek között - az, hogy az MVSZ támogatja Szűrös Mátyás képviselőnek a Benes-dekrétum eltörlésére vonatkozó országgyűlési indítványát és a határon túli magyarokra vonatkozó indítványát. Az MVSZ megkereséssel fordul az Országgyűléshez, hogy képviselője felszólalhasson a magyar-román alapszerződés vitájában. Az MVSZ Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét kéri fel a vitában való felszólalásra.- Az MVSZ indítványozza, hogy a határon túli nemzetrészek legitim képviselői az őket érintő kérdésekben megszólalhassanak az Országgyűlésben. Az MVSZ szorgalmazza, hogy a határon túli nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a magyar törvényhozásban. - A szomszéd népekkel való megbékélés céljából az MVSZ megalakítja az Igazság és Megbékélés Bizottságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ Megfigyelhető egyféle célzatosság a Sütő András lemondásáról szóló híradásokban, az író ugyanis újból elfogadta a tiszteletbeli elnöki tisztséget. - Ez csak a Romániai Magyar Szóban közölt olvasói levélből derül ki /Portik Piroska: Felhagyni a politikai babonával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A szerkesztőség jelzi, hogy nem tudta pontosan kisilabizálni a faxon érkezett szöveget. - /
1996. november 12.
"Több mértékadó román lap nov. 11-i, hétfői száma élesen bírálta Iliescu elnök nov. 9-i, Gyulafehérváron elmondott beszédét, melyet a tévé is közvetített. Az Adevarul "Ion Iliescu - a bolsevik vicsorgás" című vezércikkében Cristina Tudor Popescu megdöbbenésének adott hangot, Iliescu ugyanis dühtől eltorzult arccal üvöltött. Ha nem engem választotok, jön a király, jönnek a földbirtokosok, jönnek a magyarok, ez volt beszédének a lényege. Az Azi "A kétségbeesés a legrosszabb tanácsadó" címen írt arról, hogy Iliescu ostobának tartja honfitársait. A magyar veszéllyel való fenyegetéssel lejáratta magát. Ugyanakkor a kormány lapja, a Vocea Romaniei teljes terjedelmében közölte Iliescu gyulafehérvári beszédét, majd "Az RMDSZ követelései elfogadhatatlanok és riasztóak!" címmel hozza a Vatra Romaneasca figyelmeztetését. A lapban Mihai Ordanescu cikkében arról írt, hogy az RMDSZ "jóval legalizálása előtt földalatti hálózatot hozott létre, amelynek fő célja az oktatási intézmények alárendelése volt." Ez egyet jelentett az iskolák "románellenes gócokká alakításával, ahol vitatják a román állam egységét, Magyarországról hozott rágalmazó tankönyveket és térképeket terjesztenek", magyar terrorista csoportokat képeznek ki. A Dimienata hasonló hangnemben támadta az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"
1996. november 13.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Tempfli József római katolikus megyéspüspök, akik közös németországi körúton vesznek részt, Kölnből Üzenet haza című levelükben mindenkit arra szólítottak fel, hogy az ellenzéki közös jelöltre, Emil Constantinescura szavazzon. "Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a szenátusban útjára indított diverziókísérletről, mely az ortodox testvéregyház mesterséges megosztása révén akarja rossz irányba befolyásolni a választásokat. Másfelől szomorúan tapasztaljuk, hogy a bukott hatalom egyes körei és képviselői újból magyarellenes hangulatkeltéssel igyekeznek félrevezetni a román választókat." Alaptalannak tartják Iliescu elnök vádaskodását, mely szerint az RMDSZ-nek tett engedmények Románia biztonságát veszélyeztetik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 908. sz./"
1996. december 7.
"Dec. 1-jén Nagyváradon tartotta kibővített ülését a Magyar Református Világszövetségének vezetősége. Kiadott állásfoglalásuk szerint elismeréssel vették tudomásul dr. Szűrös Mátyás, dr. Győriványi Gábor, Csóti György, Rockenbauer Zoltán, dr. Isépy Tamás és dr. Jeszenszky Géza képviselőknek a határon túli magyarság iránti felelősség ügyében benyújtott önálló országgyűlési indítványáról. Megdöbbenésünket fejezték ki amiatt, hogy "A határon túli magyarok iránti felelősség dolgában" című határozati javaslatnak a napirendre kerülését megakadályozta mind a külügyi bizottság, mind az Országgyűlés plénuma. Az állásfoglalás szerint "nemzeti érdekeink megkövetelik a magyar országgyűlésnek és a magyar kormánynak a júliusi magyar-magyar csúcs szellemében és az ott létrejött Közös Nyilatkozat értelmében történő felelősségvállalását." /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./"
1997. március 8.
"Negyven évvel ezelőtt, 1957. márc. 8-án halt meg a mirovi börtönben Esterházy János. Életművének állított emléket Molnár Imre /Esterházy János (Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/. Esterházy Jánost 1932-ben választották az Országos Keresztényszocialista Párt elnökének, ettől az időponttól fogva vezető szerepet játszott a két világháború közötti szlovákiai magyarság életében. A parlamentben mindig kiállt az igazság mellett, így cselekedett 1942-ben is, amikor a szlovák parlamentben egyedül, egyetlen magyar képviselőként a zsidók deportálása ellen szavazott. A háború végén nem menekült el, Gustáv Husák parancsára letartoztatták, először a Szovjetunióba hurcolták, onnan hazaengedték, megszökhetett volna, de igazságának tudatában vállalta a törvénytelenséget, akkor a szlovák hatóságok ítélték el. Meg kell ismerni Esterházy János munkásságát, erkölcsi és lelki tartását. Gróf Esterházy János halálának 40. évfordulója alkalmából márc. 7-én Budapesten, az Országházban ünnepi tudományos emlékülést tartottak a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rendezésében. Az emlékülésen megjelent Malfatti-Esterházy Alíz, Esterházy János lánya. Nem tisztelt mg a jubileumi emlékülést jelenlétével az Országgyűlés egyetlen képviselője sem, leszámítva az ülést megnyitó Kórodi Máriát, a házelnök helyettesét. Neves magyar történészek méltatták Esterházy helytállását, életútját: Balogh Sándor /Esterházy János és a felvidéki magyarság sorsfordulói/, Gergely Jenő előadásában /Esterházy János kereszténysége és a keresztényszocialista politika/ azt emelte ki, hogy Esterházy életútját végigkísérte a keresztény emberszeretet és a szociális igazságosság, Izsák Lajos a benesi dekrétumok hatásáról és a felvidéki magyarság kitelepítéséről beszélt /A benesi dekrétumok és a felvidéki magyarság tragédiája/, végül Molnár Imre szlovákiai származású történész Esterházy rehabilitálásával kapcsolatos problémákat elemezte /Esterházy János mártíromsága és utóélete, hangsúlyozva, hogy azok a szlovák fél elutasító magatartásából fakadnak. /Új Szó (Pozsony), márc. 8./ Az ülésen szó volt Molnár Imre most megjelent munkájáról: Esterházy János /Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/ is. Esterházy János a felvidéki Egyesült Magyar Párt elnöke volt, a szlovák parlamentben 1942-ben egyedül /egyetlen magyar képviselőként/ a zsidók deportálása ellen szavazott. 1945-ben letartóztatták, először a Szovjetunióba vitték, ahonnan azután visszahozták, majd a csehszlovák hatóságok ítélték először halálra, majd életfogytiglani börtönre."
1997. július 3.
"A székelyudvarhelyi Hegyi Sándor református lelkész 294 személy által aláírt, az RMDSZ vezetőségének írt nyílt levelet juttatott el a szerkesztőségbe. A levélírók megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy az RMDSZ megvonta bizalmát Bardóczy Csaba megyei tanácsostól, aki "a csereháti épület védelmében... bátran kiállt". A jogi szabálytalanságot nem ő, hanem az apácák követték el az illegális beköltözéssel. "Ha az RMDSZ vezetősége végiggondolja döntésének logikáját, mindnyájunktól el kell határolnia magát..." A levél szerint szakadék keletkezett a tagság és az RMDSZ között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Ugyanebben a számban Szász János arról írt, hogy az RMDSZ elhatárolódása a székelyudvarhelyi önbíráskodástól későn született meg. Be kell látni, írja, hogy a nacionalisták továbbra is a magyar veszedelemmel operálnak. A magyarellenességben más-más hangnemet megütve, de a demokratikus koalíció képviselői és szenátorai is részt vesznek, ez "meggondolkoztató, de nem meglepő." Naivság lenne azt hinni, hogy egy koalíció "gyökeresen megváltoztat évszázadosnak mondható " előítéleteket. Ennek ellenére Romániában a reformfolyamatokat nem lehet megállítani, a kisebbségi jogok rendezése ennek része. "A harcot minden sovénnacionalista izgatás ellen együtt kell vívni", hangsúlyozta Szász János. /Szász János: Hol állunk, merre járunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"
1997. július 9.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform júl. 5-én nyílt levelet intézett az SZKT-hez és az ügyvezető elnökséghez. Még mindig nem kodifikálták dr. Csapó József személyi elvű autonómia-tervezetét. Az EMK megdöbbenését fejezte ki azért, mert Bardóczy Csabától megvonta az RMDSZ a bizalmat. Az SZKT még sohasem foglalkozott a székelyföldi román betelepítéssel, holott erre 1994 óta fölkérték. Az EMK kifogásolja, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem tárgyalt az Európa Tanács bizottságának Bukarestbe érkezett küldöttségével, helyette Adrian Nastase tájékoztatta az illetékeseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"
1997. szeptember 5.
"A Radio Twist nevű szlovák adó szept. 5-én hangképekben beszámolt a Vladimir Meciar miniszterelnök vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom rendszeres havi nagygyűléséről. Meciar beszámolt arról, hogy a győri találkozón felvetette Horn Gyula magyar kormányfőnek, hogy Magyarország és Szlovákia kölcsönösen engedje el a saját állampolgársági kötelékéből a magyarországi szlovákokat és a szlovákiai magyarokat. Elmondta, hogy Horn Gyula elutasította az ajánlatot, amelybe a magyar kormányfő "belesápadt". Meciar hívei nagy tapssal fogadták ezt a bejelentést. Horn Gyula szept. 5-én az Esti krónikának nyilatkozva megerősítette Meciar kijelentéseit, miszerint felvetette egy esetleges lakosságcsere gondolatát. /Magyar Nemzet, szept. 6./ Meciar beszédében szó szerint a következőket mondta /hangfelvétel fordítása/: javasolta, hogy "a szlovák és magyar nemzetiségű személyek számára kerüljön bevezetésre a szabad mozgás Szlovákia és Magyarország között, beleértve az állampolgárság megváltoztatását. Tehát amennyiben a Magyarországon élő szlovákok Szlovákiába akarnának élni, akkor a magyar kormány kötelezze magát, hogy elbocsátja őket az állam kötelékéből, mi pedig megadjuk nekik az állampolgárságot. /Hatalmas taps/ Hasonlóképpen azt követeltem, a magyar kormány kötelezze magát, hogy azokat a magyar nemzetiségű polgárokat, akik nem óhajtanak Szlovákiában élni, befogadja a magyar állam kötelékébe /Viharos taps, "Hurrá!" felkiáltások/, miközben egyik félnek sem szabad nyomást gyakorolnia ezekre az emberekre, csakis önként távozhatnak." Mikor ezt mondta "Horn miniszterelnök úr kissé elfehéredett és kiabálni kezdett, miszerint ezek a benesi dekrétumok 1945-ből. /Nevetés/ Én nem beszélek semmiféle erőszakos eljárásról..." /Mit mondott valójában Meciar. = Népszava, szept. 11./"
1997. szeptember 9.
"Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének javaslatára az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlése határozatban fejezte ki megdöbbenését Meciar szlovák kormányfőnek a Szlovákia és Magyarország közötti "önkéntes" lakosságcserére vonatkozó indítványa kapcsán. A határozat szorgalmazza, hogy a magyar kormány hivatalosan utasítsa vissza a szlovák kezdeményezést. Tőkés Lászlónak a Bihar megyei RMDSZ-hez intézett levelében kérte a testületet, fejezze ki nem tetszését amiatt, hogy Horn Gyula a győri találkozó után "huzamosabb ideig elhallgatta szlovák hivatali kollégája fenyegető indítványát", illetve szorgalmazza, hogy a magyar kormány "tartsa elemi kötelességének a határon túli magyar közösségek tájékoztatását az őket érintő kérdésekről", sürgesse a Benes-dekrétum visszavonását. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9., Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének határozata. = Magyar Nemzet, szept. 9./"
1997. szeptember 17.
"Bácsalmáson szept. 13-án felavatták a szülőföldjükről elűzött népek emlékművét. Az avatás ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A szülőföldjükről elűzött németekkel, délvidéki, erdélyi, felvidéki magyarokkal és más nemzeti vagy vallási csoportokkal történt embertelenségek nem veszhetnek a feledés homályába, mondta az emlékmű avatáskor dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Államalapító Szent István királyunk nemzetének tagjaként arról győződött meg, milyen pusztító az egyneműségre való törekvés, fejtette ki Kötő József, az RMDSZ alelnöke. Kolár Péter, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség elnöke arra hívott fel, hogy szembe kell fordulni az etnikai tisztogatás szándékával. A szlovákiai magyarság nem akar hallani az úgynevezett önkéntes lakosságcseréről. Az emlékmű felállításának kezdeményezője Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. /Új Magyarország, Magyar Hírlap, Népszabadság, szept. 15./ Kötő József beszédében emlékeztetett arra, hogy Erdély lakói nemcsak a kitelepítés tragédiájának sebeit hordozza, hanem a betelepítés veszélyeit is, a népességi összetétel megváltoztatását "Ma is kísérthet az ?ein Volk, ein Reich? rémálma, a benesi dekrétumok nosztalgiája?" - tette fel a kérdést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"
1997. szeptember 30.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ platform szept. 23-án tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Tiltakoztak amiatt, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő durva, rágalmazó nyilatkozatot tett a Pro TV júl. 13-i híradójában, az utóbbi pedig a Romániai Magyar Szó júl. 17-i számában. A sértett, Katona Ádám, az EMK elnöke az RMDSZ Etikai Bizottságához fordult és panaszának bizonyító anyagát szétosztotta az RMDSZ SZKT székelyudvarhelyi /szept. 20-21./ tanácskozásán. - Az SZKT Állandó Bizottságának napirendre kellett volna tűznie a dr. Csapó József szenátor által kidolgozott személyi autonómia statútum-tervezetet, azonban ezt nem tette meg. - Az EMK nem tudta elérni, hogy az SZKT tárgyaljon a katonaság, rendőrség és ortodox egyházi intézmények Székelyföldre telepítéséről. - Az EMK megdöbbenéssel fogadta, hogy nem az SZKT tárgyalta meg az RMDSZ alapszabályzat- és programmódosítási javaslatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"
1997. október 8.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete szept. 27-én tiltakozó nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel és felháborodással vették tudomásul, hogy szept. 21-én Marosvásárhelyen az ortodox templom felszentelésekor szélsőséges nacionalisták beszédeiben magyarellenes kirohanások hangzottak el. Az RMDSZ tiltakozik a Teleki Téka nevének önkényes megváltoztatása és a kétnyelvű helynévtáblák befestése ellen. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./
1997. október 24.
Az RMDSZ Szabadelvű Köre Eckstein Kovács Péter elnök aláírásával a következő állásfoglalást adta ki okt. 22-én: Megdöbbenéssel értesültünk a sajtóból, hogy a magyarországi és a romániai kormányzat Erdély magyar egyetemét nem kolozsvári székhellyel szándékszik létesíteni. A szándék ellentmond minden racionális érvnek. Mind a múltban, mind a jelenben Kolozsvár jelentette az Universitast az erdélyi magyarságnak és minden velünk érző honfitársunknak. Kolozsváron él és tevékenykedik az a kipróbált, szakmailag felkészült oktatói gárda, amely a megvalósítandó egyetem gerincét adná. Kolozsváron létezik az az infrastrukturális háttér, amely nélkülözhetetlen egy európai szinten tevékenykedő egyetem számára. Végül, de nem utolsó sorban, egy új egyetem Erdély más városában való létrehozása kapitulációt jelentene Funar polgármester fenyegetései előtt, egyben Kolozsvár mint magyar szellemi központ megszűnését jelentené. Felhívjuk a román és magyar politikai döntéshozók és a közvélemény figyelmét, hogy a magyar nyelvű egyetem létesítésének üdvözlendő tényét ne árnyékolják be a székhely nem megfelelő megválasztásával. Nem fogadhatunk el semmilyen Kolozsváron kívüli megoldást az egyetem székhelyét illetően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 1138. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1997. december 2.
A Bocskai Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy Horn Gyula miniszterelnök megegyezett az RMDSZ-szel abban, miszerint az önálló magyar egyetemet nem Kolozsváron kell felállítani, hanem valahol máshol, olvasható a szövetségnek a miniszterelnökhöz írt nyílt levelében. Ez a bejelentés elkeseredettséget váltott ki az erdélyi magyarság körében. Az RMDSZ programjában félreérthetetlenül rögzítette a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem visszaállításának szándékát, ezt az RMDSZ kongresszusa megerősítette. Senkinek sincs joga megkérdőjelezni az erdélyi magyarság szándékát. Az RMDSZ Operatív Tanácsa nyilatkozatban cáfolta, hogy a kolozsvári magyar egyetem ügyében bármilyen más megállapodás született volna. A Bocskai Szövetség felszólította Horn Gyulát, nevezze meg az RMDSZ vezetőségéből azt a személyt, akivel megállapodott. Amennyiben viszont nem történt megállapodás, elvárják a miniszterelnöktől, hogy kövesse meg az erdélyi magyarságot és biztosítsa őket arról, hogy ilyen fontos kérdésekben nem döntenek megkérdezésük nélkül. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
1998. április 28.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége nyílt levelet intézett az RMDSZ Operatív Tanácsához. Megdöbbenéssel tapasztalták, hogy az új kerettanterv-javaslat teljesen figyelmen kívül hagyja a kisebbségek nyelvén folyó oktatást, ezáltal lehetőséget sem biztosít a vitába való bekapcsolódásra. A magyar pedagógusok kiszorulnak a munkájukat érintő döntésekben való részvételből. Mindez annak ellenére történik, hogy az RMDSZ a kormánykoalícióban részt vesz, csak jelenlétük nem érzékelhető. Az elnökség szerint megengedhetetlen mulasztás az RMDSZ végrehajtó hatalomba került tisztségviselők /elsősorban az oktatási minisztériumi kisebbségi államtitkárságán/ munkája, az információk továbbításában és az alsóbb szinten való együttműködésben. Az RMPSZ elnöksége azzal a határozott kéréssel fordul az RMDSZ vezetéséhez, hogy amennyiben nem sikerül az államtitkár munkáját javítani, vonják le a konzekvenciát. /RMPSZ - Rég várt határozottsággal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 28./
1998. május 12.
Victor Ciorbea lemondásával Gavril Dejeu belügyminiszter vette át ideiglenesen a kormányfői teendőket. Dejeu ápr. 15-én olyan kormányhatározatot hagyott jóvá, amely a Hargita-Kovásznai Ortodox Püspökségnek ajándékozza Csíkszeredában az Agroind Hargita Rt. gépészeti részlegét. Ennek a cégnek 4 milliárd lej az alaptőkéje. Bíró Albin, a csíki RMDSZ elnöke a lakossághoz intézett nyílt levelében megdöbbenését fejezte ki, hogy alpolgármesterként a Hargita Népéből értesült arról, hogy a püspökség - miután megszerzett már egy szállodát - most ipari egységeket kapott. Az ortodox egyház vagyonokat kap ajándékba, miközben a magyar történelmi egyházak elrabolt vagyonát nem adják vissza. Bíró Albin felszólította az RMDSZ-t, hogy tiltakozzon az ortodox egyház lépése ellen. Ráadásul Verestóy Attila szenátor leszólt a Hargita Népének, hogy ne írjanak erről, mondván, ők már leállították az ügyet, egy újságcikk csak árthat ebben az esetben. /Kristály Lehel: Nyomul az ortodoxia Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./
1998. június 19.
"Az RMDSZ nevében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jún. 19-én az alábbi közleményt adta ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári és Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának épületére helyezett uszító feliratról. Szövetségünk elítéli mindazok provokatív megnyilvánulásait, akik az utóbbi nyolcéves időszakban gyakran folyamodtak ilyen diverziós módszerekhez, azzal a nyílt szándékkal, hogy megrontsák a románok és a magyarok, s ezen belül e két nemzetiséghez tartozó diákok és tanárok között fennálló viszonyt. Meggyőződésünk, hogy ezek a provokatív cselekmények rendkívül károsan befolyásolják Románia, valamint a kormánykoalíció elsődleges bel- és külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Felkérünk minden felelős politikai tényezőt, valamint az egyetemi tanárok közösségét, hogy ne hagyják magukat elragadni ezen uszító szándékú megnyilvánulásoktól, és egyben tiltakozunk az ellen, hogy e kezdeményezéseket éppen azoknak tulajdonítsák, akik a legtöbbet veszítenek e hangulatkeltés eredményeként. Meggyőződésünk, hogy e törvénysértő cselekedet az etnikumközi gyűlöletkeltés újabb eszköze, és ezért felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy azonnal kezdjék meg a vétkes személyek azonosítására irányuló kivizsgálásokat. Ehhez az RMDSZ is megteszi a szükséges intézkedéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 22. - 1289. sz./ Előzmény: jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Horea úti épületének falára ismeretlenek plakátot ragasztottak a következő felirattal: "Aceasta cladire este a UDMRULUI. Büdos Olah, cara-te de aici". A plakátot bemutatták az egyetem vezetőségének. /Plakát és tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Nyilvánvaló provokáció, ezt mutatja a rossz magyarsággal írt szöveg."
1998. június folyamán
"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatban ítélte el azt, hogy a napokban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem épületén ismeretlenek provokatív románellenes feliratot helyeztek el. A szöveg, amelyről a kolozsvári és országos sajtó is beszámolt, szidalmazta a románokat és azt tartalmazta, hogy az épület "az RMDSZ-é" - s természetesen felháborította az egyetem oktatóit és hallgatóit. Takács Csaba kifejtette: az RMDSZ megdöbbenéssel értesült a bölcsészkar épületére helyezett feliratról és akárcsak az elmúlt nyolc év minden olyan provokációját, amely a románok és a magyarok, illetve a román és magyar tanárok és diákok közötti viszony megrontására irányult, élesen elítéli. Az ügyvezető elnök felkérte a politikusokat, az egyetemi tanárok közösségét, hogy ne dőljenek be az uszításnak. Takács Csaba felszólította az illetékes hatóságokat, hogy azonnal kezdjék meg a vétkes személyek azonosítására irányuló nyomozást és közölte, hogy az RMDSZ ehhez a maga részéről is megteszi a szükséges intézkedéseket. /MTI/"
1998. október 6.
Okt. 6-án Párizsban, az UNESCO felsőoktatási világkonferenciáján találkozott Andrei Marga oktatási miniszter Pokorni Zoltánnal, magyar partnerével. A megbeszélésen Marga kifejtette, hogy magyar nyelvű egyetem létrehozásában nem, legfeljebb egy román-német-magyar oktatási nyelvű egyetem megteremtésében tud együttműködni. Pokorni megdöbbenéssel fogadta román kollégájának e közlését. Pokorni szerint a helyzetet még értékelni kell, mivel nem tisztázott, hogy a román miniszterelnök - kormányának eddigi hivatalos álláspontját esetleg megváltoztatva - osztja-e minisztere nézeteit. Mindenesetre aggodalomra ad okot, hogy az oktatási miniszter a kormány által megfogalmazott állásponttól eltérő törekvésének adott hangot, pedig éppen az ő feladata lenne az egyetem ügyének előmozdítása - jegyezte meg Pokorni Zoltán. Marga szerint magyar-német nyelvű Petőfi-Schiller egyetem sem lesz, pontosabban csak akkor működhet, ha ott a román is tanítási nyelv. Pokorni erre megjegyezte, hogy ilyen hármas tannyelvű felsőoktatás már van Romániában, a Babes-Bolyai Egyetemen, csak éppen nem minden karon. És fájdalmas hiányok is vannak. Arra a kérdésre, hogy az új többnyelvű egyetem megkezdhetné-e működését még a két év múlva esedékes romániai általános választások előtt, Marga kijelentette: több mint valószínű, hogy nem, azaz szerinte az ilyen intézmény létrehozása áttolódna a következő kormányzati ciklusba. Pokorni Zoltán kijelentette, hogy a magyar kormány tagjaként ezután is azon fáradozik, hogy előmozdítsa a határon túl élő magyarok törekvéseinek megvalósítását, így magyar nyelvű egyetem létrehozását is. Pokorni hangsúlyozta: jó lenne, ha ezek állami egyetemek lennének - fűzte hozzá -, de ha a román törvények, az ottani politika alakulása csak egy magánintézmény létrehozását-működését teszi lehetővé, akkor azt fogjuk támogatni. Pokorni hozzátette: ez is csak a román kormány együttműködésével valósítható meg. Ha az állami egyetem ügye ideig-óráig késedelmet szenved, akkor Budapest a magánintézmény létrejöttét támogatja. /Magyar?német állami egyetem sem lesz? Andrei Marga magyar kollégájával tárgyalt Párizsban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 28.
Bukarestben okt. 15-17-én tartották meg a romániai keresztény egyházak konferenciáját, melynek témája volt: A keresztények a világ felé fordulnak, melyért Krisztus meghalt. A kezdeményező a World Vision nemzetközi keresztény-humanitárius szervezet volt, melynek munkatársai anyagi segélyt juttattak már az 1977-es romániai földrengést követően is, majd az 1989-es változások után rendszeresen megjelentek, hogy segítsenek. Talán az első olyan ökumenikus konferencia volt, számolt be Z. Albu Zoltán bukaresti református lelkipásztor, amelyre a kisebb és nagyobb egyházak is elküldték képviselőiket. Magyar és német protestáns egyházak is népes delegációval érkeztek. Megdöbbenéssel értesültek a megjelentek arról, hogy az országban 98 000 gyermeknek nincs lakása, a csatornarendszerekbe húzódnak a fagy elől. /Z. Albu Zoltán: A keresztyén egyházak mindegyike ígéretet tett, a nyomorúságba jutott gyermekek megsegítésére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1998. november 3.
"A magyar egyetemi oktatók testülete sajnálattal értesült az országos rektori értekezlet határozatáról (Galati, 1998, október 15.), amellyel ez a fórum határozottan elutasítja a magyar kisebbségnek a magyar nyelvű felsőoktatási intézményekhez való jogát, és még a kormány által szorgalmazott "multikulturális" intézmény jogszerűségét is kétségbe vonja - olvasható a magyar egyetemi tanárok nyilatkozatában. Közleményükben megdöbbenésüknek adtak hangot annak kapcsán, hogy egy kisebbségnek egy oktatási és művelődési intézmény iránti jogos igényét nem a hajdani diktatúra intézményei, nem is a szélsőséges pártok képviselői, hanem a román egyetemi oktatók legfelsőbb fóruma utasítja el, amely meglátásukban figyelmeztető jele annak, hogy a román akadémiai élet újra a politika színterévé vált. Ilyen körülmények között a tolerancia, a demokrácia, az esélyegyenlőség gondolata és eszméje csak üres szólamnak tekinthető - szögezték le. "Minden friss statisztikai adat a magyar népesség mellőzöttségére, az iskolázottság aggasztó csökkenésére utal, és ez a korlátozó és diszkriminatív oktatási rendszer következménye." A magyar oktatók még felhívták a nemzetközi akadémiai fórumok és intézmények figyelmét a romániai magyar felsőoktatás válságos helyzetére. /A magyar egyetemi tanárok nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"
1998. december 10.
"1996-ban azt hittük, írta Sipos János, hogy a koalíciót alkotó pártok, a közös megegyezésen alapuló programot tiszteletben fogják tartani, és azt semmilyen személyi, csoport- vagy pártérdek nem fogja megváltoztatni. Azonban "nagyot csalódtunk, ugyanis az iliescui rendszertől örökölt politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi válság az új hatalom helyben topogása miatt tovább folytatódott. Most már bizonyossá vált, hogy a változáshoz szükséges politikai akarat általában hiányzott." Sok politikusnak a hatalom fontosabb, mint az ország sorsa. "Ez a mentalitás megmételyezte a koalíciós partnerek egy részét is, ami sok esetben oda vezetett, hogy egyet mondottak és mást cselekedtek, illetve, amit ma mondottak, másnap megmásították, vagy szemrebbenés nélkül lehazudták. Példa erre az a húzd meg ereszd meg" politika, ami a magyar, illetve a "Petőfi-Schiller" egyetem létrehozását illeti, s ami "nem más, mint mézes madzag az RMDSZ kormányban (koalícióban) való maradásáért. Ez ugyanis nagy szolgálatot tesz (tett) Románia nemzetközi megítélésében." Általános a káosz és erősödnek a nacionalista tendenciák. "Nap mint nap, nacionalista csoportosulások (nemzeti gárdák, legionárius fészkek, halállal fenyegető brigádok stb.), valamint szélsőséges bal- és jobboldali nacionalista érdekszövetségek jönnek létre." Sipos kevésbé ismert tényre, hasonlóságra emlékeztetett: "Hasonló érdekszövetségre, hazai viszonylatban, már volt példa 1944/45-ben, amikor a kommunisták toborozták a legionáriusokat, s így a Panaitescu-féle "keresztény-szocialista" (?!) csoportosulással, valamint a szovjetek által Németországból repatriált vasgárdával "protokollt" kötöttek, amelyet, a Román Kommunista Párt részéről Teohari Georgescu, míg legionárius részről Nicolae Patrascu "alvezér" írt alá." "Bátran ki kell mondanunk, hogy jelenleg a nemzeti szocializmus elvetemedettebb formája - a fasisztoid nemzeti kommunizmus veszélyezteti Romániát!" A szélsőséges erőket tehát meg kell fékezni, sürgette Sipos János. /Sipos János: Fasisztoid nemzeti kommunizmus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"